Tumgik
#esték
mergezoszavak · 9 months
Text
őszi esték melege leszek, hogy ne lúdbőrözzenek az öregek
4 notes · View notes
arcra-festett-mosoly · 9 months
Text
Sokszor a megszokott, nem biztos, hogy normális!
2 hónap alatt sikert túl tennem magam azon a sok szaron amit tőle kaptam.
Nagyon durva, hogy csak miután kilép valaki az életedből, akkor tudatosul benned, hogy ahogy veled bánt és amiket neked mondott, mennyire maradandó és nem megérdemelt volt.
Adj magadnak időt. Sírj, haragúdj, beszéld ki magadból, gondold át, utáld. Írd ki magadból összeszedetten, és engedd el. Ne magadat hibáztatsd.
Lehet pár nap, hét, vagy hónap is, de sikerülni fog. Nem ér annyit, hogy miatta elveszítsd a bizalmad mások felé.
Had lássa mit veszített.
3 notes · View notes
the-bagira · 2 months
Text
youtube
„Túl vagyok rajta, de néha visszamennék, ... Harcoltunk, öltük egymást, hányszor? Szakítottunk, összejöttünk párszor."
5 notes · View notes
emlekeimkonyvtara · 2 months
Text
Ugyan az a régi magányos esték
Senki nem hív, nem fekszik mellettem
Senkinek nincs szüksége rám, ez lesz a vesztem
98 notes · View notes
Text
és vannak esték, mikor a gondolataimban bolyongsz és testem pedig ég, hogy újra megérintsd.
352 notes · View notes
vagyokolyannaiv · 5 months
Text
Vannak esték, amikor már nem is te hiányzol, csak valaki, akihez hozzábújhatok.
(Tudom, ezt néha még összekeverem, de nézd el nekem. Tanulok.)
Olyankor előtúrom a szekrény alján lapuló pólód, lefürdök és belebújok.
Az illata már rég nem emlékeztet rád és talán már régen nem is azért hordom.
Egyszerűen csak amikor rajtam van, megnyugtat a kínzóan ismerős érzés, hogy van nálam valami, ami nem az enyém.
69 notes · View notes
angelofghetto · 4 months
Text
hagyomáááány, hagyomány
"Hagyomány nélkül olyan ingatag lenne az életünk, mint hegedűs a háztetőn."
Gyerekkoromban tök alap volt, hogy augusztus huszadikán ágyból néztük a tűzijátékot. Olyan helyen laktunk, ahonnan oldalvást rá lehetett látni a Gellérthegyre, és bár már megvolt a pizsamaosztás, úgysem aludtunk volna a durrogástól. Aztán elköltöztünk, felnőttünk. A gyerekeimet még kis korban kivittem a rakpartra baráti társasággal, de valahogy kikopott ez a szokás, most meg még a politika is belerondít. Elvesztette a régi varázsát.
Ilyen hagyomány volt nagyiéknál a húsvét. A vacsora az öreg házban, a locsolkodás ugyanazokkal a versikékkel, és úgy tettünk, mintha nem ugyanaz lenne évről évre, de fix keretet adott az életnek, mérföldköveket az úton. Amíg éltek. És Fater, aki minden április elsején azzal ébresztett minket hajnalok hajnalán, hogy "Gyerekek! Esik a hó!!!" És vihogtunk, és úgy tettünk, mintha még aludnánk, mert már túl nagyok voltunk, és túl sokszor hallottuk ahhoz, hogy elhiggyük. Ugyanígy a mindennapi esték szerves része volt a Tévémaci fagottzenéje.
És sziveszter éjjelén végignevetgéltük az egyre csökkenő minőségű műsorokat, majd a tévével együtt számoltuk vissza a perceket, és január elseje nulla óra nulla perctől együtt énekeltük a himnuszt a szimfonikus zenekarral, persze tiszta hangon, szépen, mert nálunk valahogy mindenkinek köze volt a zenéhez. Koccintás a pezsgővel (a gyerekek is belenyalinthatnak egyet csak az ünnep kedvéért). Hosszasan aludtunk utána, és a pizsamás délelőttök szerves része volt a bécsi újévi koncert Apuval, míg Anyu zörmöcölt a konyhában, és a készülő ebéd illata úgy kúszott be a szobába, mint a Strauss dallamok a fülünkbe, és néztük a szép ruhás balerinákat, nevetgéltünk a szerzeményekben elrejtett zenei humoron, mikor pl. üllőn verte ki a ritmust a zenész, vagy beépítette a zeneszerző a csappantyúval ijesztgetést a régi korokban elbóbiskoló közönség megébresztésére, vagy hallgattuk az elmaradhatatlan Pizzicato-polkát, a Radetzky-marsnál együtt tapsoltuk ki a menetritmust a jól öltözött, felékszerezett bécsi nagyérdeművel, akinek a szembe forduló karnagy beintett, hogy mikor kezdje. És jött a koronaékszer, minden idők leghíresebb és legszebb keringője, a Kék Duna, amit megint csak együtt dúdolt a család, és ami évekkel később a 2001 Űrodüsszeia Kubrick mozi egyik ikonikus jelenetét is olyan kiválóan aláfesti, és aminél kicsit mindig elfelhősödnek a szemeim, és jön az otthon-érzés.
Aztán ez is elmaradt. Férj, gyerekek, válás, gyomor-nyomor. Lettek új rituálék, de van ami még ott legbelül visszahozza a gyerekkort, mint a húsleves illata a vasárnapok hangulatát.
Míg ezt írom, a neten élőben követem ama bizonyos újévi koncertet Bécsből, de már nem Wili Boskovsky vagy Lorin Maazel, de nem is Claudio Abbado vagy Herbert von Karajan dirigál, és nem Apuval hallgatom, nézem. Bár megtehetném.
A világ változik, az életünk változik, mi is változunk, és a fontosságaink is változnak. Minden mozgásban, ezért kellenek a kapaszkodók. A régi és új hagyományok, vagy a visszahozottak, amíg végleg el nem tűnnek az emlékezetünkből.
41 notes · View notes
boldognaklenni-01 · 6 months
Text
Felnőtt.
Van valami őrülten fura ebben a szóban. Ha ránézek és tovább lapozok valójában nincs sok jelentőssége. Azonban, ha elgondolkozok rajta egyszerűen csak nem értem.
Talán kapálózok ennek a szónak a mélyében. Földre esek, és a padlón figyelem a gyerek és tinédzser koromnak az apró porszemeit.
Mert én nem tudom mikor nőttem fel. Talán abban a pillanatban, mikor húsz évesen a csomagjaimat pakoltam be anya barátjának az autójába? Vagy talán mikor befejeztem a tanulmányaim? Amikor utoljára mentem ki a haverokkal megnézni a focimeccset? Vagy amikor a párommal töltött esték fontosabbá váltak a részegen, saját hányásomban fetrengő estéimtől? Vagy talán akkor mikor a gondjaim miatt éjszakánként forgolódtam és alig tudtam elaludni?
Huszonhárom. Ennyi éves lettem idén, de még mindig elsírom magam amikor cuki cicás videókat nézek. Vagy amikor boldog születésnapot énekelnek nekem.
Felnőttnek lenni egészen pontosan nem tudom mit jelent. Nem tartozom a tinédzserekhez, viszont úgy igazán a felnőtteknek sem.
Az biztos, hogy ha őrült dolgot készülök elkövetni, kétszer, nem is, háromszor átgondolom. Megfontolttá váltam.
Viszont a cuki cicás zoknit ugyanúgy felveszem és mikor hazajövök édesanyám még mindig azt mondja: “ülj le gyerek, majd én megcsinálom”.
Néhány dolog azonban biztos; már sokkal inkább az érdekel, hogy belül mi történik. Már nem az a legnagyobb gondom, hogy nincs mit felvennem a buliba. Vagy, hogy a kiszemeltem nem ír vissza nekem. Már nem a harcot, sokkal inkább a békét keresem. Már nem azzal hívom fel anyát, hogy jöjjön értem a buliba, hanem hogy van egy új mosógép és egyszerűen nem értem,hogy melyik lyukba mit kell tenni.
Sok apró dolog elgondolkoztatott.
Hogy hiányzik-e? Igen. Hiányoznak azok az idők, mikor nem kellett a problémákkal foglalkoznom. Azokkal az igaziakkal. Mikor valaki mindent megoldott helyettem, vagy az, hogy önfeledt és szabad voltam. Hogy 6 napig sátorban aludtam egy fesztiválon, vagy hogy a legjobb barátnőmmel majd hogy minden este együtt aludtunk.
Természetesen minden hiányzik az akkori életemből, de őszintén el kell fogadni, hogy ennyi volt. Az évek telnek és ha nem is akarsz, de felnősz. Pontosan ezért kell minden pillanatot a szívedbe zárni. Biztosan lesz második felvonás meg harmadik. Mindig új fejezetek az életben. De azt amit akkor és ott átéltél, azok az érzések nem lesznek már ugyanolyanok.
Mert hát igen, felnőttél.
-Anna S.
75 notes · View notes
hopelessforyou · 2 months
Text
Karjaidban a menny
Azok az esték és reggelek,
mikor csak az enyém voltál,
kezdtek el jelenteni mindent.
Bár elsétáltam párszor,
tőled egészen elfordulni,
soha nem ment.
Láthatatlan karok
húztak vissza hozzád
vagy csupán a képzelet?
S akkor kezdtem el látni,
újraértelmezve a szerelmet,
mikor elhervad valami,
nem jelenti,hogy meg is halt.
Karjaidban a menny,
csak pokol volt talán,
ahová én zártam be magamat.
23 notes · View notes
vagyaknovellaja · 4 months
Text
Mostantól wattpadon főleg:
...De ettől még állandóan a szexen járt az esze, épp csak gyáva is volt mellé. Évekkel ezelőtt kezdődött, tumblin nehéz elkerülni a szexuális tartalmakat, ami kiváló kapudrog. Aztán piros pöttyös novellák, pornhub, majd egyre durvább tartalmak. Manapság a BDSM izgatta fel legjobban, a gondolat hogy valaki lefogja, és addig dugja amíg már nem bír többször elélvezni, pont ahogy tumblin szokta látni, egyszerűen... és már veszített is. Szinte észre se vette (vagy csak nem akarta), de az egyik keze a pizsama nadrágjában kötött ki. A csiklójával játszott, pedig megígérte magának, hogy ma kibírja. Mostmár mindegy. Már késő abbahagyni...
25 notes · View notes
arcra-festett-mosoly · 10 months
Text
Azért sírni, mert a világ legszerencsésebb emberének érzed magad >>>>
1 note · View note
rafeeen1 · 11 months
Text
Galaxisunk sávja
Nyári éjszakákon derengő sávot szerintem sokan látjuk, ha derült az ég és nincs Holdfény. A Tejút talán a nyári esték velejárója. Falusi embernek régen hozzátartozott az életéhez. Mostanában viszont lassacskán elnyeli a fényszennyezés, bár a falvakból még mindig lehet látni, de városokból már esélytelen vagy csak nagyon tiszta időben, nagyon ritkán.
Nyári esténként galaxisunk centrumát is láthatjuk déli irányban. Aki szereti fotózni a csillagos eget, biztos, hogy lefotózta jópárszor már a Tejutat, akár a központi magvidékét.
S vannak olyanok, akik “halomba fotózzák”, nem is csoda, hisz igen látványos az az ezüstös derengés odafenn.
Ha a déli féltekéről nézi az ember egy olyan helyről, ahol nincs fényszennyezés, ott nem holmi derengés, hanem tényleg szinte ottvan a Tejút. A központi magvidék ragyog. A ködösségek könnyedén felismerhetők. Tényleg úgy érzi az ember, hogy egy galaxisban van.
A 2018 óta készült felvétel egy olyan fajta mozaikfotó, mely a déli és az északi féltekén látható Tejút nagyrészét kombinálja úgy, hogy középen a centrum van. 
Eme felvétel 14 panelből áll, mely külön külön 22 x 300 sec expót tartalmaz. Feldolgozás közben a légkör képromboló hatását győztem legyalulni. A Tejút látványa így olyan, mintha egy másik galaxisnak a síkjában látnánk rá.
Tumblr media
Noha a déli része a Tejútnak korábban kész volt, de az északit egyszerűen nem sikerült összegyűjteni, nyilván a magyarországi időjárás miatt.
Csak a déli féltekéről készült felvétel korábban már szerepelt Astrobin-en nap képeként.
Tumblr media
Egy nyers felvétel így néz ki alább:
Tumblr media
Mivel a déli féltekén kiváló volt az ég, ezért nem sokat kellett dolgozni a fotón. Nem volt se fényszennyezés, se pára. Esetleg légkörfény okozhatott problémát.
Tumblr media
A déli félteke Tejútja fényesebb, látványosabb mint az északi. A Szeneszsák középen könnyedén felismerhető volt elsőre ... még sötétetített ablaküvegen keresztül az autóból is.
Tumblr media
Galaxisunk centrumában egy hatalmas szupermasszív fekete lyuk foglal helyet, melyet igazából elrejtenek a porködök és a többi csillag. Míg szabad szemmel láthatatlan, addig különböző hullámhosszon vizsgáló távcsövek átlátnak ezeken a porfelhőkön.
Eme felvétel Hónap Asztrofotója lett a Magyar Asztrofotósok Egyesületének galériájában. Hasonlóan az előző felvételekhez, itt is egy Canon EOS1100D gyűjtötte a fényt. Bár működne ez hagyományos fényképezőgéppel is, de itt el lett távolítva az IR/UV blokkszűrő.
Tumblr media
A teljes tejútmozaik egy 24mm-es Samyang objektívvel készült, mely f/4-re lett rekeszelve a lehető legtökéletesebb csillagmező elérése érdekében. Egy objektívről hamar kiderül, hogy nem tökéletes. Elég a csillagos égboltra irányítani és a képszéleket megnézni. 
Az utolsó felvétel egy Canon EOS6D-vel készült, plusz egy 50mm-es objektívvel szintén f/4-re rekeszelve. Alul az elmosódott táj mutatja, hogy körülbelül ennyi látszódik Magyarországról a Tejút centrumából. Mivel a horizont felett van átfotózva, ezért a légkör mégjobban torzít, még sűrűbb a légkörfény, és minden más, pld. fényszennyezés.
Az elmosódott horizont az óraműves állványnak köszönhető, hiszen ezeket a felvételeket nem lehetne anélkül elkészíteni ilyen minőségben.
Tumblr media
89 notes · View notes
dopeforme · 1 year
Text
Megrekedt lélek vagyok, nehezen telnek a napok.
Szarul voltam most még szarabbul vagyok, ez van az élet igazságtalanul oszt lapot…
Olyan jó volt gyerekként nem gondoltam, hogy fájni fog minden emlék.
Egyre rosszabbak az esték.
Semmihez sincs kedvem,
Erős voltam sokáig aztán én is gyenge lettem!
Nem tudom mit tegyek, hogy a múltamat felejtsem.
Túl sok idő telt el, hogy ami menthető azt mentsem.
Mennyi barát volt mögöttem, most pedig egy sem.
A depresszió mély gödör en pedig bele estem.
Régóta nem találom a kiutat, amit mutatok az csak kirakat.
Most pihennem kell kicsim egy kicsit, de te ne várj meg.
Látom a szemed most is kisírt, de ne bánd meg…
Nem akarom tönkre tenni a te életedet is.
Tudom egyszer jól vagyok aztán meg nem is.
Ne aggódj jó helyre kerülök biztos vagyok benne, a Földön nekem ez az élet már csak szenvedés lenne. 🖤
Most azt kérdezed, hogy téged miért nem nézlek? Erre az elmém válaszol: öld meg magad, itt egy kész terv.
Megpróbáltál meggyógyítani egy szívet amit nem te törtél össze.
Most az egyszer nem kérdezem meg, hogy velem jössz-e…
Több mint ezer traumát láttam gyerekkoromban.
Mindenki azt gondolta: ezt már feldolgozta.
Mégis megzuhantam a mélybe vagyok megint,
Ismerős ez a hely jó párszor jártam már itt.
Nem vagyok jól ezt mindenki tudja,
De mégis a karját csak kevés ember nyújtja.
Istenem ,vajon miért fordult el mindenki tőlem?
Magamba nézek az én hibám, mindenkit ellöktem!!
Szenvedtem eleget..igen tudom, más is.
Ne csak nézz körül, hanem láss is!
Mentális betegség sajnos népbetegség.
Annyit kérek a sírom ne -e földre temessék.
Az élethez vagy a halálhoz vagyok a gyengébb?!
Nem tudom eldönteni, de mostmár nagyon mennék…🥀
Unknown
87 notes · View notes
Text
Csak te és én
Azt hiszem az alkohol illatáról mindig te fogsz eszembe jutni.
Ahogy bele szagolok eszembe jutnak azok a lágy meleg nyári esték. Amilyen boldog voltam veled akkor és ott. Ez is egyfajta menekülés szerintem a lelkem részéről. Ahogy megcsap az az illat, behunyom a szemem és ott vagyok veled.
Csak te és én.
8 notes · View notes
strangersworlds-blog · 11 months
Text
Szeretem azt érezni hogy valaki akar engem, valakinek fontos vagyok, de nem állok készen egy kapcsolatra. Nem állok készen a szeretetre. Nem érzem, hogy mindent bele tudnék adni egy kapcsolatba. De vannak esték amikor nagyon nagy szükségem lenne arra, hogy valaki átöleljen és azt mondja “szeretlek”.
23 notes · View notes