Visit Blog
Explore Tumblr blogs with no restrictions, modern design and the best experience.
#szomorú
summer-moonlight · 13 minutes ago
Text
Körülbelül kicsit több mint 3 éve voltam először pszichológusnál. A szüleim vittel el mert úgy érezték szükségem van rá. Mert tényleg szükségem volt rá. Nem igazán mentem vele sokra. És igazából azóta se voltam. Pedig most is vagy inkább azóta is szükségem lenne rá. Akkor már második éve voltam egy elég sötét helyen, meg akadtam az életben, semminek nem láttam értelmét és mindent utáltam. Ehhez sok minden hozzá járult. Éppen váló szülők, új iskola, költözés kétszer, régi barátok elvesztése, új barátok hiánya. És egyszerűen elveszettnek éreztem magam. De talán a legrosszabb az, hogy azóta se sokat változott a helyzet. Az évek múlásával voltak jobb pillanataim. Megszoktam az elvált szülőket, az akkori új iskolából most ballagok, a régi barátok emlékei megfakultak és lett néhány új barát akiket kedvelek. De a jobb pillanatok mellett sajnos ugyanúgy megmaradtak a rossz sötét pillanatok, amikor mindent reménytelennek láttam és ismét el voltam veszve. És jöttek új dolgok amik ismét lehúztak. A jövő. Kilátástalanság. A pszichológusnál eltöltött egy óra utolsó tíz percében elém rakott egy papírt és azt mondta rajzoljam körbe a két kezemet. És a bal oldaliba írjam bele azokat a dolgokat amiktől félek a jövőben, a jobb oldaliba pedig a jövőbeli céljaimat. Félelemből több volt mint célból, de mégsem írtam le őket. Ott ültem 8 percig az üres lap felett amin csak a bénán körbe rajtolt kéz nyomaim voltak miközben a pszichológus ott ült velem szemben és csak nézett. Mert annyira nem voltam magamban biztos, hogy semmit nem mertem leírni. A 9. percben felvettem a tollat. És leírtam a valószínűsége a legszánalmasabb és legközhelyesebb két dolgot a papírra. Letelt az egy óra, azt mondta következő alkalomra vigyem majd a papírt amire lehetőleg több dolgot írjak majd. Nem volt következő alkalom, mert nem mentem el. Az össze hajtott papírlapot valahová elraktam és az évek alatt feledésbe merült. Viszont ma megtaláltam. Mielőtt szét hajtottam volna a papírt már azelőtt tudtam, hogy mi az. És emlékeztem, hogy miket írtam. Jövőbeli félelmek: a barátaim elvesztése. Jogos volt a félelem mert elvesztettem őket. Jövőbeli célok: sikeres érettségi. Sok szenvedéssel de sikeres lett az érettségi. Éppen. Szóval nem igazán tudom, hogy ezután hogyan kéne éreznem magam. Ez jót jelent vagy rosszat? Jelent egyáltalán valamit? Vagy akkor jelentett volna? De talán ami a legrosszabb, ha most ezt megint meg kéne csinálnom ismét csak ott ülnék a papír felett a bénán átrajzolt kezeimet nézve nyolc, tíz vagy akár húsz percig. És nem az azért mert nincsenek félelmeimmel a jövővel kapcsolatban, talán több van mint 3 évvel ezelőtt vagy mert nincsenek céljaim a jövővel kapcsolatban, az talán már kevesebb. Hanem mert még mindig ugyan azon a sötét helyen vagyok, még mindig reménytelennem érzem a dolgokat és mert még mindig el vagyok veszve.
0 notes
maganyos-ut · 44 minutes ago
Text
Szeretném azt hinni hogy minden rendben.
De ez sose fog eljönni…
1 note · View note
lost-in-the-world07 · 2 hours ago
Text
Mindenki kérdezi, hogy minden oké? Jobban vagy? Te meg csak bólogatsz, de belül meg szét vagy esve, fáj minden, legszívesebben sírnál, de nem lehet mert valaki meglátja aztán megy a kibeszélés, mint mindig :)
14 notes · View notes
lost-in-the-world07 · 2 hours ago
Text
Mikor elhiszed, hogy milyen jó lesz egy 3napos osztálykirándulás aztán már a második napon hazamennél, mert bőven elég volt neked ez az egy éjszaka ezekkel az emberekkel....
4 notes · View notes
maganyos-ut · 3 hours ago
Text
„Hisz feladtad már
És esténként várod, hogy mit hoz a holnap
De tudod, hogy úgyis ugyanaz vár
És feladod mégegyszer
Igen, ma is kicsit akarom, hogy élessz fel
Gyere be, add azt, amit ezelőtt éreztem!”
Azahriah & DESH - Mind1
7 notes · View notes
maganyos-ut · 3 hours ago
Text
Az írásaim százakhoz elérnek, és rossz nézni mennyi ember érez így mint én…. Elkap a sírás, hogy mennyien küzdünk ennyi problémával.
0 notes
maganyos-ut · 3 hours ago
Text
Rohadtul fáj a tudat hogy megint megakarom ölni magam….és önzőn meg is tenném.
0 notes
maganyos-ut · 3 hours ago
Text
Rohadtul undorodom magamtól ha tükörbe nézek…
0 notes
alcohol-is-my-life · 3 hours ago
Text
Fázom, de ezt senki sem hallja meg,
Korom sötét, a szívemben hajnal 1.
Végig néztem,
Ahogy az életem szép lassan gallyra megy.
King Monroe Sound - Spaceship
1 note · View note
iamnotheartless · 22 hours ago
Text
Kurva nehéz nem attól tartani, hogy elhagy, mikor olyan szar ember vagy, mint amilyen én vagyok. Tudom jól hogy nem vagyok elég jó. Sosem voltam, vagy leszek az.
0 notes
youaremycloud · 23 hours ago
Text
Törődésre vágyom
A szívem szinte könyörög azért, hogy valaki egy szeretettel teli ölelésbe vonja
9 notes · View notes
maganyos-ut · a day ago
Text
Csak a szokásos: “Megoldom egyedül„:)
Az az kurvára senkit nem érdekel.
0 notes
jennensoshit · a day ago
Text
A csend rendkívül beszédes.
1 note · View note
jennensoshit · a day ago
Text
Nem haragszom, csalódtam.
70 notes · View notes
Text
Kurva szarul vagyok, de figyelj, tök jól leplezem, nem?
69 notes · View notes
Text
Végül mindenki bebizonyítja, hogy az emberek undorítóak.
24 notes · View notes