#baszódj meg

[arcra-festett-mosoly]

Sokszor a megszokott, nem biztos, hogy normális!

2 hónap alatt sikert túl tennem magam azon a sok szaron amit tőle kaptam.

Nagyon durva, hogy csak miután kilép valaki az életedből, akkor tudatosul benned, hogy ahogy veled bánt és amiket neked mondott, mennyire maradandó és nem megérdemelt volt.

Adj magadnak időt. Sírj, haragúdj, beszéld ki magadból, gondold át, utáld. Írd ki magadból összeszedetten, és engedd el. Ne magadat hibáztatsd.

Lehet pár nap, hét, vagy hónap is, de sikerülni fog. Nem ér annyit, hogy miatta elveszítsd a bizalmad mások felé.

Had lássa mit veszített.

#vége #szánalmas #túllépés #sírás #esték #napok #hetek #hónapok #nemszerelem #mulandó #megszokás #elengedés #baszódj meg #2023.08.15.

[hope666sworld]

Ha nem vagy itt még lélegezni sem tudok

#fáradt vagyok #fájdalmas #szakítás #depresszió #rossz napok #rossz ember #szerethetetlen #zavaros #gyűlölöm #gyűlöllek #baszódj meg #bazdmeg #levegő #nem vagyok boldog #vágások #vágyom rád #hiányzol #hiányozni fogsz #szeretet hiány #hiányérzet #hiányzik #rohadtul fáj #felesleges #fáj #kurvára fáj #nem vagyok eleg jo

[kinlodok]

Lehet, hogy a műtétem után ott voltál nekem, de mostmár nem, és ez számít. Nem a múlt. Egy szar ember vagy. Ez az igazság. Ma bebizonyítottad, hogy mennyire képtelen vagy vállalni a felelősséget... Csalódtam. Hatalmasat.

#baszódj meg

[egy-senki-oszinte-irasai]

Nem fogom magam szarul érezni azért, amit te basztál el.

#magyar #saját #saját gondolat #saját írás #szarul vagyok #érezni #te #nem fogom #baszódj meg

[iszappakolas]

Ez a kedvenc oltásom, József Attila írta:

„Bogár lépjen nyitott szemedre. Zöldes
bársony-penész pihézze melledet.
Nézz a magányba, melybe engem küldesz.
Fogad morzsold szét; fald föl nyelvedet.”

Milyen király a magyar nyelv, hogy ilyen szépen ki tudja fejezni, hogy baszódj meg, te geci.

#józsef attila

[anyadisszeretne]

Néha elgondolkodom, hogy mi miért csak akkor vesszük észre a másikat ha az éppen részeg vagy szenved. Néha agyalok azon, hogy te miért csak részegen mondod azt, hogy fontos vagyok, hogy miért részegen jössz a legközelebb és miért nézel olyan kurva mélyen a lelkemre.....és tudod mit baszódj meg mert mindig de mindig vissza tudsz mászni az életembe.

Tényleg valaki elmondhatná, hogy egy ember miért csinál ilyet vagy ez mit jelent a másik személynél.

#magyar #idézetek #gondolatok #saját #szerelem #magyar idézetek #magyar tumblisok #tumblr #magyar tumblr #Barátság

[pajjorimre]

“A termék regisztrálásához be kell jelentkeznie MyPhilips fiókjába.”

Szerintem akkor baszódj meg inkább.

[melankolia72]

Baszódj meg.

[kirekesztettegyeniseg]

Elrejtem a számom és reménykedek hogy most az egyszer felveszed az ismeretlen hívót. Hogy máshogy érhetnélek el? Tudnom kell hogy jól vagy, és hogy minden rendben alakul. Annyi elfolytott gondolat van bennem. 2 napja hol sírok hol nevetek. Egyedül érzem magam. Minden olyan kibaszott üres. A szívem mintha minden nappal egyre jobban hasadna szét. Én mindent megteszek hogy jobban legyek. És egyszer talán sikerülni fog elengedni és elfogadni hogy ennek így kell lennie. De baszódjon meg mindenki. Senki nem tudja milyenek voltunk kettesben. Hogy mennyire szerettük egymást. Az apró odafigyelések, a tervek. Jut eszembe.. Emlékszel mikor azt mondtuk ez vagy egy életre szól ez a szerelem vagy ez lesz a legfájdalmasabb mind közül?! Azthiszem baszódj meg. Baszódj meg mert hiányzol, mert minden Rád emlékeztet, mert érzem az illatod, és mert nem tudom hogy lehetne könnyebb. Aggódom érted pedig nem kéne.. Csak mégis... Én voltam Veled minden áldott nap. És most sehol sem vagy. Van hogy éjjel felriadok és Téged kereslek. Meddig lesz ez még így? Nem fájt még eleget? Hiányzol Babi. Minden ami Te vagy. Kereslek a csillagok közt, de már másnak ragyogsz. Hát ragyogj kiscsillag! Tündökölj! Megérdemled! Gondolok Rád. Minden nap. Ottragadtál a szívem egy kis pontján. Örökre.

[sullyedokapitany]

Pánikrohamból megyek át sírógörcsbe aztán egy újabb pánikroham, míg te vígan éled a világod.

Baszódj meg

[fovarosiblog]

Hát akkor neked is a kurva anyádat, baszódj meg geci

[kinlodok]

Tudni, hogy te leszarod az egészet, és eszedbe se jutok, amíg bennem egy világ omlott össze.

#nem. nem törtél össze. #már nem az vagyok aki régen. #baszódj meg.

[csacskamacskamocska]

Egy vita kapcsán

visszapörgettem több havi levelezést egy barátommal. Próbáltam megtalálni benne, hogy mi okozta bennem a rossz érzést a mellőzöttségérzést ami egyre csak gyűlt és gyűlt. Visszapörgettem és nem nagyon találtam. Pedig annyira erős volt az elhanyagoltság érzés, az egyoldalúság érzés, hogy végül vitát robbantott ki. Hát igen, így visszaolvasva három hónapot, az egész olyan, mint egy tartalmas beszélgetés. Talán csak a válaszok között eltelő napok meg hetek lehetnek a bűnösök, amik így nem látszanak. A várakozás és a lemondás hullámai. A lezáratlanságok, amikhez vissza-visszatér az ember, aztán lemond a másikról, na ez se ír már, aztán előkerül és akkor az ember nem mondja, hogy baszódj meg, hát látom a fészen, hogy ott vagy, csevegsz, csak nekem nem válaszolsz, menj a faszba, hanem beindul az automatizmus a lelki sziahellodejóhogyírsz. Aztán utána meg a deállatvagyok, hát hagyni kéne a picsába, nem reagálni, meg nem is kérdezni semmit. Nem kell vele foglalkozni, akkor nem teremtődik semmi rossz érzés. Hiszen vannak akikkel nem teremtődik. Sőt, csak olyanok vannak. Akkor ez mitől működik máshogyan? Ezt meg kell értenem, addig nem tudok továbblépni, amíg nem értem. Egoista vagyok, énközpontú, mondta. Mondjuk, nem tudom kiközpontúnak kéne lennem a saját életem élményei kapcsán. Nem körülöttem forog a világ? Hát, bármilyen meglepő, de! Az én világom körülöttem forog, bár az tény, hogy az emberek sajnálatos módon a saját életüket élik, a helyett, hogy engem szolgálnának, így csak az marad, hogy érzékelem a hatásokat. Hogyan hat a másik élete az enyémre? Jó-e az nekem vagy nem? Jó érzéseket kelt-e vagy nem? Mire késztet? Nyitottságra vagy lehasításra? Mások miért nem mondják azt, hogy énközpontú vagyok? Másokkal miért nem keveredek ilyesféle nézeteltérésbe? Másokkal miért érzem kiegyensúlyozottnak a kapcsolatomat? Végül arra jutottam, hogy saját döntésemből, túl sokat toltam bele ebbe a kapcsolatba, sokat vettem el máshonnan, hogy ebbe beletegyem, így sokkal magasabbak voltak az elvárásaim, mint másokkal szemben, ahol inkább felém áramlik az érdeklődés és azért cserébe áramoltatom vissza a figyelmet. Igaz, bőségesen. Szeretet, érdeklődés, kiváncsiság, elismerés áramlik felém, amiért viszonzásul igyekszem hasonló jókat adni. Persze, én is kezdeményezek, ha valakivel rég beszéltem és azokat is szemmel tartom, akikkel nem beszélek gyakran, és ha eltűnnek hetekre, aggódva rájuk írok, hogy minden rendben van-e velük. És ők hálásak a figyelemért, mert a jelzés, hogy számít valakinek, az mindenkinek jólesik. Szóval, szépen elnézést kértem, és magamban helyreraktam a dolgot. Úgy kell működtetni, ahogy az összes többit. Akkor nincs baj, nincs veszekedés, nincs harag. Amúgy nekem a bocsánatkérés kurvakönnyen megy. Mint mindenkinek, akit narcisztikus szülő nevelt. Ezt kell csinálni ahhoz, hogy az embert békénhagyják. Hiszen a valódi érzéseim úgy se érdeklik a másikat, akkor meg olymindegy. Ő csak a saját világa békéjét akarja helyreállítani, annak minden lelki kényelmével. És hát, én is.

#vita #lezárás #archiválni mint a t��bbit amire nem várok választ #02-02

[szentimentaliskozhely]

Nem gondolom hogy nekem valaha is szerencsém lesz a szerelemben. Mindig rossz emberbe szeretek bele. Én eddig hittem a szerelemben, hogy az felülír mindent, es azt szeretjük, akit szeretnünk kell. Ez miért nem ilyen egyszerű? Miért nem működik ez úgy hogy abba szeretünk bele, aki a tökéletes társunk, aki ugyanazzal az értékrenddel rendelkezik, mint mi, aki ugyanúgy szeret, akinek ugyanazok a céljai, vágyai álmai, aki ismeri mindegyes rezdülésünket, mert maga is úgy rezdül, aki mindig érti az érzéseinket mert ő is úgy érez. Miért lehet olyat szeretni akit csak szeretsz, de többet várnál, mást várnál, egyszerűen olyanná akarod formálni akire szükséged lenne. De nem lehet, mert ő úgy maga ahogy van, és ő dönt saját maga változásáról, vagy stagnálásáról. Szóval tehetetlen vagy, egy olyan embert szeretsz, akit nem is érted miért szeretsz. Viszont szereted, mert ha belegondolsz hogy elveszítheted, megszakadsz belülről, és képtelen vagy elengedni. De ha meg vele vagy megszakadsz attól a kíntól hogy nem ugyanazok vagytok, és nem tud megérteni, és te sem tudod őt megérteni. És létezel a nagy meg nem értésben. A nagy szorongásban. A nagy fájdalomban.

Ami nem létezne, ha nem éreznél.

Már 17 évesen is én voltam a szerelem vádlója egy iskolai bíróságon, kemény büntetés kértem, életfogytiglanit, kivégzést, pusztulást rá. Hogy lehet ennyire gyűlölni és szeretni ennyire a szerelmet egyszerre? Azt érzem hogy annyira kevés időre és annyira sok jót adott, és annyira sok időn keresztül nagyon sok rosszat okozott, hogy nem tudom ezt a kettősséget úgy istenigazából feloldani magamban.

Az is lehet hogy én magam vagyok pusztulásra ítélve és a szerelem meg amúgy jó dolog, csak isten az asztalánál azt mondta hogy tessék neked csak ennyi jár, erősnek tűnsz cipeld el a hátadon mások életének fájdalmát.

És élek így aztán, mert mást nem tehetek, arányosan sajnos sokkal többen szeretnek mint utálnak, így sajnos nincs lehetőségem feladni, na de hát az majdnem egyenesen következik ebből, hogyha nem adom fel akkor már meg is akarja az ember nyerni nem?

Vagyis lehet nem az ember, hanem én.

Nem tudom mi az élet értelme, nem tudom bennem van e értelem. Nem tudom mit akarok az élettől, meg közben azt sem hogy az élet mit akar tőlem.

Boldog lennék ha önmagában csak boldogan szerelmes lehetnék? Vagy boldog lennék ha önmagam lennék a szerelem nélkül? Vagy ennél többre vágyok? Mindkettőre egyszerre talán.

De úgy a helyes emberbe. Vagy jelenleg a helyes emberbe vagyok szerelmes csak nem jókor és csak ki kell várnom? De mi van ha addig a sok fájdalom felemészt belülről? Nem mondhatom azt a szerelemnek hogy baszódj meg jobb nekem egyedül? Miért nem tudom irányítani? Felőröl, hogy csak ki bejár az életemben és felkavar mindent mint egy hurrikán, én meg szedhetem össze a romokat.

Gyűlölöm az életem. Nem látok el holnapig. Fogalmam sincs mi a következő csapás. Igen arra már csak nem is gondolok hogy jó is jöhetne, mert esélytelen. Ha jön is már meg se élem mert készítem magam a következő rosszra.

#szakítás #szerelem #idézet #magyar

[just-like-honey]

Mikor valaki annyira traumatikusan hatott rád, hogy annak a személynek a puszta gondolatától is hánynod kell

Baszódj meg

[senkisegondoltavolna]

És ismét átlettem baszva. Ilyenkor bízzak meg az ellenkező nemben…

Ui: baszódj meg!

#érzések #átbasztál #átverve #feelings #baszodj meg