Tumgik
#negatív érzések
g1-v · 2 years
Text
Az egész életemben mindig csak a negatívat kaptam. Minden apró forrásból áramlottak felém a negatív energiák. A létbizonytalanság. Mindegy milyen maszkot húztam fel önmagamra, engem senki sem szeretett. Ahogyan kamaszodtam, folyamatosan igyekeztem tudatosan egyre jobban megnyílni a barátaimnak. De kiderült, hogy semmelyik sem volt az igazából. Elhagytak, mert mássá váltam. Szereztem új barátokat... hogy aztán azok is elhagyjanak.
Aztán rádtaláltam. Soha ezelőtt, és azóta sem találtam hozzád foghatót. Lehet pont olyan vakon nézek rád, mint te azon a Decemberen. Mégis, belőled árad valami energia, ami megnyugtatja a lelkem. Melletted végre egyszer úgy éreztem; lehetek önmagam.
Több mint 20 évbe telt hogy végre teljesen magamat adjam valaki előtt. Hogy úgy érezzem, van nekem helyem a világban, hogy én is érek valamit, és nem kell lemondanom arról, hogy lesznek ember akik tisztelnek és szeretnek úgy, ahogy vagyok. Nem csak elhitetik azt hogy a barátaim, és közben szarnak rám. Akik ténylegesen őszinték, és fontosnak tartanak.
Elhittem hogy végre érek valamit ebben a kegyetlen világban valakinek. Hogy találtam egy embert, aki nem csak azt látja amit látni akar, hanem többet. Engem. Minden rossz ellenére ami a létemhez tartozik, látja azt a gyámoltalan, igazi szerető fiút bennem, aki igazán vagyok.
És mégis mire volt jó, hogy hittem ebben?!
Hogy bántsanak.
Megint.
De ezúttal összetörtem.
Darabokra.
1 note · View note
Text
Néha elgondolkozom, hogy vajon meddig lehet még ezt húzni? Milyen lesz a jövő, amikor ennyire el van baszva minden? Egyáltalán lesz e?
151 notes · View notes
gondosgondatlansag · 1 month
Text
Energiavámpírok
Én egy elég erőteljesen optimista és pozitív embernek tartom magam. És vannak gyenge pillanataim amikor energiavámpírokat engedek az életembe. Na ezt NEM szabad soha senkinek. Ne legyetek soha annyira megtörve, legyengülve, hogy egy igazi vérszívó energiavámpírt az életetekbe engedjetek. Őszintén leszarom mennyire kedves az adott illető, ha egy idő után csak a negativitást a passzivitást tudja nyomni. Nekem ez nem kell.
Ki kell pucolni az életetekből az ilyen embereket. Meg tudnak betegíteni titeket is. Én éreztem a hatását, hogy majdnem olyan lettem mint ő.
Légy mindig önmagad és ne engedj be az így is kesze-kusza életedbe egy ilyen negatív személyt. Tapasztalatból beszélek csak és kizárólag rosszabb lehet.
Vigyázzatok magatokra. Sok-sok puszi! ♡♡
8 notes · View notes
csacskamacskamocska · 7 months
Text
Jöjjön előbb néhány rossz (szomorú, de elég hosszan)
A passzív-agresszív kurva nénikéd! Erre legutóbb figyeltem fel, akkor világosodtam meg, hogy milyen dühítő viselkedésforma. Most arra jöttem rá, hogy ez már kóros lehet. Meg arra jöttem rá, hogy elképesztően sokat fejlődtem (ez mondjuk jó), mert pár éve még nemcsak elszenvedtem volna csendben, hanem tényleg nyomorultul éreztem volna magam. Annyira tiszteletben tartottam, hoogy más felnőtt emberek azt csinálnak és mondanak amit csak akarnak. Na, ez igaz is, csak nem következmények nélkül. A játszma akkor él, ha a másik forgatókönyve szerint játszod a szereped. A kommnikáció fárasztó dolog, olyan mintha folyamatosa sepernéd az utat. Passzív-agresszív viselkedés, ha a másikat felesleges magyarázkodásra kényszeríted azzal, hogy információt tartasz vissza. Nem tudod máshogy uralni az eseményeket és a saját indulataidat. Passzív-agresszív viselkedés, ha a másikban szándékosan keltesz feszültséget alacsony szintű hatalmi fegyverekkel. Ha óvatoskodni kell mert könnyen megsértődsz. Legyen ahogy akarod, leszarom. Bújtatott agresszió. Ja, a sértődéssel vádolás is passzív-agresszív viselkedés mert a másik valós és jogos érzéseit devalválod. (nem könnyű különbséget tenni, ez tény) Én tudtam előre, hogy ez fog történni felkiálltások -- akkor miért nem mondtad, baszod? ja, hogy mert nem tudod normálisan elmondani a véleményedet, az érzéseidet? Hagyjuk, majd megoldódik, mondod miközben érezhető, hogy a másiknak fontos az adott dolog. Ez kényszerítés és az én fogalmaim szerint elhagyás. Te nem fogod csinálni, és vélhetően a másikat is le fogod baszni utólag, ha csinálja. A gyakran megjelenő szarkasztikus humor megakadályozza a valódi érzések kommunikációját. A szarkasztikus humor szórakoztató, de olyan mint az utalgatás, elbizonytalanítja megalázza az embert.
Szóval, nem tudja kimutatni a dühét, nem tudja a gondolatait, saját magát megfelelő módon képvisleni és érvényesíteni. Segítségre szorul valójában. De attól még az ember agyára tud menni. Megoldás kétféle van. Elkerülni őket jó messzire. Higgadtan képviselni magunkat teljes mellszélességgel és vállalni a következményeket. Ez valószínűleg dühöt fog kiváltani, de nincs más járható út, csak az, ha igyekszünk példamutatóan kommunikálni.
Ez akár külön posztot is megérdemelne, de irtózom tőle, hogy ennyi negatív dolgot szemeteljek a blogomra. Az lenne a címe, hgy "mert megérdemlem" Ő nem szokott eljárni sehova, igazán megérdemli, hogy kirúgjon a hámból... (ugyanezzel a szöveggel megy el minden héten bulizn, inni) Neki alig volt pasija (öhm. a férjét vagy négy faszival csalta meg, és nem tudom mik számítanak pasinak, de elég sokról tudok, mondjuk boldog szerelmei tényleg nem nagyon voltak), de a sírásrívás azon megy, hogy lesz-e még neki faszija. Nem tudom, nem tudom, amikor nem vagyok szerelmes, engem ez a dolog nem érdekel, hogy nekem mikor lesz faszim vagy lesz-e egyáltalán. Jó, én nem vagyok mérvadó. Próbálok empatikus lenni, csak nehéz mert azt mondja ő szerelem nélkül nem tud... de idegen faszikkal csókolózik a bulikban. Szerintem mindent lehet szerelem nélkül is, meg mindent lehet mindehogy. Én nem akarom, de attól még szerintem lehet.
Ez több ismerősömre is jellemző: "Én nem eszem sokat!" című bejegyzés lenne Kapcsolódik a passzív-agresszívhez is. Nem kell boltba menni vacsorát vásárolni, mert van egy kis diétás rágcsa, ő már nem szokott ilyenkor vacsorázni, vigyáz a vonalaira, nem éhes, szerinte kibírjuk. 20 perc múlva: ő farkas éhes, álljunk meg egy étteremnél és együnk. Majd ezzel a lendülettel be is tol egy adag (diétás :D) rántottsajtot, rizzsel és áfonyalekvárral. Tényleg, megmagyarázza, hogy miért diétás. Én meg drága pénzért ott kanalazgatom a levesemet, miközben valóban nem vagyok éhes. Ja és naponta egy üveg bor lecsúszik. Az önmagában 500 számolatlan kalória. Ha ezt mondom, akkor néz rám, hogy jóóóó, de a nélkül nem tud lelazulni és aludni. :D értem, csak nem szabad elfelejteni amikor az a panasz, hogy miért nem tud fogyni. Napközben, egy padon ücsörögve a vacsora bevásárlásból bevág egy fél kiló szőlőt megy egy cukrozott brióst. Majd hazaérve másfél pizzát és egy fagylaltot azzal, hogy ő ma még semmit sem evett, erre várt egész nap. Öhm, kétembernyi reggeli és minden kávézás mellé elfogyasztott valami szénhidrát után. Kólát iszik, mert ha leesne a cukra, akkor rosszul lenne. Amikor finoman megkérdezem, hogy nem gond-e ennyi cukros dolgot enni, akkor azt mondja, hgy nem gond, mert a reggeli méréseknél rendben van a cukra, ennyi belefér. Nem kicsit túlsúlyos. nem értem, nem értem, nem értem! Én is nehezen tartóztatom meg magam. Van is túlsúly rajtam, le kéne mozogni valójában. Még azzal sincs bajom, ha valaki felvállalja, hogy baszki, imádom a tésztát, édességet, ebbe fogok beledögleni, de ez van. Az emberi gyengeség elfogadható, tolerálható, az őszinteség szerethető. Az önámítással nem tudok mit kezdeni. Az is dühít amikor az önkontroll hiányából adódó problémákat viszont a környezetére terheli. Betegségek, mozgással és terhelhetőséggel kapcsolatos problémák.
Nem vagyok kellően empatikus? Kritikus vagyok a környezetemmel? Biztos igaz mindez is. Ezért is szégyellem amikor ilyesmit le kell írnom, mint ez a mai poszt. De mit tegyek, ha feszít, bosszant? Nem két napja, hanem most tetőzött. Szembe kéne állítani a dologgal és felforgatni az életét vagy éppen megmenteni? Nyilvánvalóan kóros a dolog. Egyiknek sincs szüksége segítségre. (jah és nem fizet ki 14 ezret pszichológusra, neki arra nincs pénze, de kifizet összesen 20-at kártyajósra meg auraterápiára meg faszomtudja mire)
Most így a végére teljesen világos, hogy magamban kell ezeket rendezni. Valahol azon a vonalon vannak gondjaim, hogy mit várunk el, mit tartunk megengedhetőnek és mi a felelősségünk egy barátságban.
Tumblr media
22 notes · View notes
hicapacity · 2 years
Text
Tumblr media
Egy apokrif buddhista történet szerint a démonok fejedelme, Mara, a nagy kísértő, még azután is többször meglátogatta a Buddhát, miután az elérte a megvilágosodást. Bepróbálkozott, hátha. A Buddha pedig nem hajtotta el az anyjába. "Látlak, Mara," szólította meg. És behívta teázni, úgy kezelve, mint megbecsült vendéget. A Buddha a találkozó során mindvégig szabad és kedves maradt.
Amikor megszállnak minket a negatív érzések, szorongások, szégyen, gyász - akkor az első ösztönös reakciónk az, hogy elfojtjuk őket. Ez egy genetikailag belénk kódolt túlélőösztön - ami azonban, ha nem kontrolláljuk megfelelően, akkor hosszú távon önpusztításhoz vezet.
A tagadás, az elfojtás helyett sokkal többet segít, ha tudatossá tesszük és nyugtázzuk a jelenlétét ("Látlak, Mara!") anélkül, hogy elmerülnénk benne, vagy elkezdenénk mardosni saját magunkat különféle ítéletekkel. Felcímkézzük: "igen, most szorongok."
Nem baj, ha nem értjük, hogy honnan jön az érzés: nem kell kényszeresen elemeznünk magunkat. Nem kell mindenáron, azonnal "megoldani" a helyzetet, nem kell erőltetni a "pozitív gondolkodást". Néha a megoldáshoz vezető első lépés, hogy elfogadjuk a rossz érzések létezését, és nem söpörjük őket a szőnyeg alá. Ahol aztán több kárt okozhatnak.
Szeretettel, érdeklődéssel fordulunk saját magunkhoz, mint ahogy egy kedves baráthoz fordulnánk: "kérsz teát?" Hagyunk magunknak időt, hogy megéljük a rossz érzést. És a tudatos jelenlét arkhimédészi pontjából kifordíthatjuk a helyéből a világunkat.
5 notes · View notes
itsoktobenotok-k · 9 months
Text
Nem tudom mi bajom van.
Csak azt tudom, hogy tele vagyok negatív érzésekkel. A torkomba gyülemlik a bánat. A sírás fojtogat 3 percenként.
Az ami segíthetne a megértés, a támogatás és a biztató szavak, hogy te itt vagy nekem és együtt megoldjuk.
De nem.
Engem okolsz, amiért ilyen érzések kerítenek hatalmukba.
Talán az ilyen történések okozzák az érzéseimet?
0 notes
onsieluenkeli · 11 months
Text
Régen elképesztőeket írtunk a szerelemről és egyéb érzésekről, kapcsolatokról, konfliktusokról, amire valahol igenis nagyon büszke vagyok. Huszonévesen azért nem sokan ugranak fejest olyan komolyabb témákba, mint mi anno. Egyetemisták, pszichológusok, művészlelkek, és zene imádó Ibizai mocskos lángososok is csatlakoztak.
Volt mindig zsivaj, történés, és írni való.
Emlékszem az egyik írásom pont arról szólt, hogy a szerelem az egyik legkülönlegesebb, és legszebb érzés, amit nem kellene összekeverni a fizikai, élő, és lélegző párkapcsolattal.
A szerelem, bizony részben hormonok játéka, és részben pedig lelki kapcsolódás 44. - Egy lélek, ami egy lélekbe illik dolog. Ami bizony vágyódás is lehet, múzsai, de akár még erősen becsapós is. Érzés, létező érzés, boldog-bolondság, és ha lehet választani, akkor részemről inkább ilyen örületet preferálom, mint mondjuk az érzéketlen, depressziós, gyűlölködő életet. És a szeretetet sem bánom. Az is gyönyörű é.r.z.é.s.!
És ezek az érzések tényleg nem bántanak.
Ha valakit szándékosan bántunk, felrúgjuk, megtépjük, megrígatjuk = Az már nem szerelem, és szeretet. Az már harag, düh, féltékenység, stb...
A párkapcsolat pedig már inkább olyan mint egy 🍰 torta. (Most ezzel a példával jövök). A tortán a marcipán a legfinomabb réteg, a szerelem. Egy igazán jó kapcsolathoz azért az is kell. De ott van a többi érzelem is belesütve. Ott van a bizalom, a vonzalom, a megértés, stb... és a negatív dolgok is, és azok kezelése.
És ezt már ketten készítik, ketten álmodják, gyúrják, töltik, díszitik. Társak lesztek, és biztos hogy kezdetekben még nem tökéletes, és idővel kisebbé válhat, vagy más ízűvé, de a kapcsolat bizony komplikált, és tényleg örökké dolgozni kell rajta! Van hogy a világ legjobb szerelmeseinek sem sikerül egy jó torta összerakása, és az is megeshet, hogy marcipán nélkül inkább legjobb barátságot sütik ki.
Tumblr media Tumblr media
Ha pedig már nagyon gáz a torta, és ehetetlen, akkor ideje befejezni. Nem kell, nem muszáj többet sütni!
És még valami, nagyon fontos! A Flóra okkal hárklis az önfeláldozásos kapcsolatokra. Neki ez a csalódás. Amikor az egyik beáldozza magát, az már nem egyenlőség. Az tragédia, és inkább fájdalmas dolog. Egy szerelemben ez a szó eszedbe sem jut! Mert a lelketek összeköt, és a másik álma, vágya, kicsit a tiéd is kell hogy legyen, és onnantól mellé állsz, és nem lehajtott fejjel, feladva magadat, mögé. Ez egyenlően, mind a kettőtökre igaz kell hogy legyen!
Régen a csajok hülyeségnek tartották azt, amit irtam. Nem értették meg hogy a szerelem = érzelem. Az elmúlt években nem egynek eszébe jutott, és igazat adtak, és megköszönték. ツ
És még egy dolog. Sokan vannak sajnos akik azt képzelik "féltékenység" miatt volt konfliktusunk anno. A gyönyörű nőkről sajnos mindig ez a hülyeség jut eszébe másoknak. És született zene is ilyen alappal, de sosem likeoltam, nem értettem egyet. Inkább több dolog okozta a sebeket, amelyek el is mérgesedtek. Az egyik pont az volt, hogy elengedtem, és veszekedtem azért hogy ő is tegye meg, csak nem ment neki, nem bírta megtenni. A másik, hogy a fél internet sz*patott és manipulált mind a kettőnket. Nehéz volt nagyon, amire tényleg az idő a legjobb gyógyír. Néha van, hogy már csak akkor tudtok odafigyelni igazán egymásra, ha már lement az a rohadt meccs, és újra értékes csönd van, és nyugalom. és továbbra is büszke vagyok rá, tisztelem az életét, és elfogadom a döntéseit. Én örülök hogy nincsen per pillanat szét tömve a fejem vele, és sok év után nyugi van. Ez a nyár így jó, gyönyörű, ahogy van.
.
0 notes
letszomj · 2 years
Text
T’ai ki - az őskezdet
Az univerzizmus szerint ég, föld és ember az egységes mindenség három alkotórésze, amelyek belő kölcsönhatásban állnak egymással, és mindenre kiterjedő törvény szabályozza őket. 
A ‘Szertartások’ feljegyzéseiben ( Li ki ) ez áll: “ Az erkölcs ereje az, amelynek révén és ég és föld együttműködik, amely a négy évszakot összhangba hozza, amelynek segítségével nap és hold világít, amely a csillagokat pályájukon tartja, amelytől a folyók folynak, amelynek révén minden dolog fejlődik, amelynek segítségével jó és rossz megkülönböztethető, amelynek révén öröm és bánat megfelelő kifejezést talál, amelynek az alant lévők engedelmeskednek, amely a fent levőket megvilágosítja, amelyek révén a dolgok változásuk ellenére sem zavarodnak össze.” 
A Su king egyik legrégebbi részében ezt olvassuk: “ A legbennsőségesebb összefüggés van fent az ég és lent az az emberek között, és aki ezt teljes egészében felismeri, az az igazi bölcs. 
A makrokozmosz és a mikrokozmosz között fenálló általános megegyezésnek és összhangnak az az alapja, hogy a világmindenség nagy jelenségei, az elemek, a légköri hatások, a bolygók, égtájak, évszakok stb. a legkülönfélébb földi jelenségekkel állanak összefüggésben, főképp az emberi élet jelenségeivel. 
Az ember egyesíti magában az ég és föld szellemi erőit, kiegyenlítődnek benne a fény és árny princípiumai, találkoznak benne a szellemek és istenek, egymásra találnak benne az öt változó állapot ( elem ) legfinomabb erői. Ezért az ember az ég és a föld szíve és az öt változó állapot csírjája. Ha az eget és a földet vesszük alapul minden dolog elérhető. Ha a fényt használjuk eszközül, kikutathatóak az emberi érzések. .. Ha a szellemeket és Isteneket hívjuk segítségül, akkor mindenfajta munka biztos védelmet élvet. Ha az öt változó állapototot használjuk anyagként, minden munka megismételhető. 
Fényen és árnyékon vagy sötétségen a két kozmikus őselemet, jangot, a pozitív és jint, a negatív erőt értették. Az ötváltozó állapot pedig azonos az ún. emelekkel: “fa, tűz, fém, víz, föld” melyek nem anyagi szubsztanciák, hanem erőknek képzeltek el. “ A fa önmagában szervesen, belülről kifejlődő, a tűz a felemelkedő, a fém kívülrő mesterségesen alkotott, a víz a lefele merülő, a föld a közös anyaföld. 
0 notes
Text
Tumblr media
60 notes · View notes
softicyhuman · 3 years
Text
"Tudod, az emberi szív elképesztően kitartó dolog. Legyen az düh vagy szomorúság, minden negatív érzés idővel feledésbe merül."
/Boku no Hero Academia/
43 notes · View notes
Gyerünk, lőjjétek meg a szívemet festékpatronokkal! De a sötét színeken kívül mást is hajigálhatnátok már ide!
Mintha ők felelnének érte, hogy annyi harag van bennem...
A mező fölött ködfelhő, benne harag és bánat. Ereszkedjek már le! Nem a jó felhők felett járok!
Kiáltok, reménykedve abban, hogy elmennek. De csak még jobban gyűjtik a koszt, és a port. Csupa szemét mind! Trash, a földről lett összeszedve, hogy alul ez a varázslatos rét jöhessen létre.
Kosz és por. Apró szemcsés hamu. Mini terhek, amelyek nyomják a lelkem. Valahányszor fellélegzem, érzem a súlyukat. Ki szeretnének törni belőlem... Hiszen ők mind segédek. Akik alkotják a porfelleget. Széles, és mindenre kiterjedő, kegyes szemét ott bennem.
Össze lett gyűjtve, már csak ki kell őket dobni.
És hogy ezt ki tette?
Na vajon ki?
Légy hálás azért, hogy a rossz érzéseid a felszínre szeretnének törni! Hiszen enélkül soha nem lehetne látható a rét, ami a fellegek alatt van! 😊✌️💕
2 notes · View notes
anapostategirl · 2 years
Text
Nem kell megértened a negatív érzéseim. Csak fogadd el, hogy vannak és próbálj mellettem állni az ellenük folytatott harcomban.
0 notes
rarataylor · 3 years
Text
#029
Azt hittem egy angyal vagy, de valójában maga voltál az ördög.
76 notes · View notes
egyemberavilagban · 4 years
Text
Tumblr media
127 notes · View notes
anonym-gondolatok · 4 years
Text
,,A magányosság olyan érzelmi állapot, melyben a személy erőteljes üresség és kirekesztettségi érzést tapasztal."
—Wikipedia
228 notes · View notes