Tumgik
#varázslatos
dalszoveg-planet · 10 months
Text
Mert Ő olyan fajta könyv, amit nem tudsz letenni Mintha Kleopátra egy kisvárosban nőtt volna fel És minden rossz fiú jó fiú lenne, ha lenne csak egy esélyük is szeretni őt És az igazat megvallva, néha azt kívánom, bárcsak én lennék Ő
Taylor Swift - When Emma Falls In Love (Taylor’s Version)
27 notes · View notes
szottesfolditanyak · 1 year
Text
Kedvesem, meghozzam magának a szerencséjét?
- kérdezett be a kocsiablakon a cigányasszony. Egy szokatlanul langyos áprilisi napon álldogáltam leeresztett ablakkal egyik lipótvárosi rendőrlámpánál. A nő nem volt sem fiatal, sem idős. Elegánsan összeválogatott, jó minőségű cigány ruhát viselt, pirosat, hosszú szoknyát, valami piros felsőt, jól állt neki, viselte. Meglepett a nőt körüllengő hangulat -- ahogy megszólított, abban nyoma sem volt a cigányok sokszor szokásos passzív-agresszív, ajánlatnak álcázott kényszerítő kunyerálásának. Ez a nő teljesen rendben volt önmagával és a világgal, harmonikus volt a megjelenése, tiszta volt, lebegett körülötte valami derű, könnyű mosoly. Nem kért tőlem, hanem tett egy ajánlatot.
Drágám, most ezt így hogy? - sóhajtottam a zöldre váltó lámpára mutatva, és egy viszláttal továbbindultam a kocsisorral.
Derű, volt ebben a nőben egy szokatlan, láthatatlan és csendes valami, ami adta neki a derűje alapját, csodálkoztam rá a velem jövő benyomásra. A következő sarokig elérve viszont eszembe jutott egy Popper Péter-történet. A nő aurája és az írás emléke összeért, tettem egy kört a háztömb körül, leparkoltam és odamentem a cigánynőhöz. Meghozzam a szerencséjét? - kérdezte mosolyogva. Hát rám férne valami efféle, válaszoltam vissza vigyorogva. Vegyen elő valamennyi pénzt, szólt. Többet kicsit, mondta, amikor előhúztam egy ötezrest. Mellétettem még kétezret. Nincs több? Mindegy, jó lesz, mondta, vegye a markába. Nyújtsa a karját. Adja ide a pénzt az én kezembe. Akkor megfogta a karomat és elkezdett egy egyszerűsített kis ráolvasásfélét elősorolni a bajaimról meg általában a szerencsétlenségről, a családi ősökről, végül kihúzott pár szőrszálat a karomról és felszólított, fújjam el a szerencsétlenségeket magamtól, fújjam szét a szőrszálakat. Hogy a szerencse hozzám érjen. Szétfújtam őket, ahogy mondta. Most már elér hozzám a szerencse, biztosított mosolyogva. A művelet ezzel befejeződött, a pénzt magától értetődően eltette, barátságosan istenhozzádot mondtunk egymásnak és elváltunk.
Én az egész processzust az elejétől fogva csendben és csodálkozva végigmosolyogtam magamban, sejtettem, hogy valami fentihez hasonló következik - nem véletlenül jutott eszembe az az írás.
Mindez 2010 körül történt. Akkoriban az a válság eléggé megtépázta az én bevételeimet is, a fenti történet idején például az összes pénzem valami harmincezer forint lehetett. Az ügyfelek szépen elmaradoztak az évek alatt, 2010-re ez majdhogynem beteljesedett, ráadásul a megelőző karácsonyi bevétel is siralmasnak bizonyult, pedig az szokta adni az éves bevétel felét. Szóval nem állt túl rózsásan a pénzügyi helyzet, és ezzel most megszépítem a valóságot. Ennek ellenére minden sajnálkozás nélkül adtam oda azt a hétezer forintot ennek a nőnek - ennyit megért ez a történet.
Az életem a fenti eset után a szokásos medrében csörgedezett tovább, áprilisból lassan május lett, közben megkeresett egy ügyfél. Aztán felhívott egy másik. Két hétre rá jött egy megrendelés egy évek óta eltűnt ügyféltől. Ahogy telt az idő, olyan ügyfelek kerestek meg sorban, akiket már régesrég elfelejtettem. Az én munkámban a megelőző húsz év alatt mindig én futottam az ügyfelek után. Ezen a nyáron viszont ők kerestek. Szinte az összes, akivel addig kapcsolatban álltam, hozott megrendelést. Így telt el a nyár és az ősz. Ezek a hagyományosan döglött szezonok most hoztak annyi pénzt, hónapról hónapra, hogy tisztességesen megéltem belőle. Soha a megelőző húsz évben és az azóta eltelt tizenpár évben sem fordult elő ilyen bevételű évközbeni időszak, megközelítően sem.
Hát ez a piros ruhás cigányasszony varázslásának története. Az év végén aztán elkezdtem egy másik munkát, amiből ma is élek. A régi megrendelőim pedig egy év elteltével visszaálltak egy amolyan alapjárati szintre, azóta is ott ketyerésznek. ______________ A Popper-történet:
A fiatalasszony lelke nagyon beteg volt. Annyira beteg, hogy Nyíregyházáról járt fel hozzám pszichoterápiára. Persze csak szombatonként tudott jönni, s akkor két órát dolgoztunk együtt. Egy éve tartott már közös munkánk, vajmi kevés eredménnyel. 
Egy napon felhívott telefonon:
— Ha szabadságot vennék ki, és Pestre jönnék a barátnőmhöz, tudna naponta fogadni?
— Persze. Mi történt?
— Éppen azt szeretném elmondani. Történt velem valami nagyon fontos.
— Jöjjön.           
Az történt, hogy egy délután, amikor a munkahelyéről hazafelé indult, két cigányasszony csatlakozott hozzá. Az idősebbik jósolni akart neki, de ő elutasította. Azonban a cigányok nem koptak le, kísérték és állandóan duruzsoltak neki, illetve csak az idősebbik. A fiatal mindvégig néma szemlélője volt az eseményeknek. Amikor már közel járt a lakásához, azt mondta a cigánynő:
— Kedveském, magának beteg a lelke. Meggyógyítsam?
Erre megtorpant. Mit láthatott rajta az asszony? De aztán továbbsietett. Végül is nem felelhette azt, hogy már jár a Popperhez. A cigányasszony követte. A lakása előtt megérintette a vállát:
— Mondok magának három nevet. A három legfontosabb ember nevét az életében.
És mondott három keresztnevet: a férjéét, a szeretőjéét és az enyémet. Ez úgy hatott, mint egy váratlan égzengés, amikor derült az ég. Megállt. Nézték egymást. A cigányasszony szeméből valami ősi mélység sugárzott, meg egy kis humor, mint amikor egy tó vizén megcsillan a napfény. „Mit fejezhet ki az én tekintetem — gondolta — a fiatalasszony, amit ez a nő észrevett?" Aztán csendben elindultak egymás mellett, kifelé a városból.
Egy elhagyatott horhosnál megálltak.
— Van pénze? — kérdezte a cigánynő.
— Van.
— Mennyi?    
— Talán százötven forint.
— Adja ide!
Kinyújtott tenyerében volt egy barna fakereszt, az alá gyömöszölte a pénzt.
— Most fújjon rá! A világ négy égtája felé... Apád, anyád, testvéreid mind ide gyűljenek!
És akkor elkezdett lassan sétálni a varázslatos találkozástól megbűvölt nő körül. Valamit halkan zümmögött, kántált. A cigánylány messzebbről nézte őket. Úgy látszik, ő még csak tanuló vezető volt. A kliensem észrevette, hogy nem egyszerűen köröz körülötte, hanem nagy spirált jár, s egyre közelebb kerül hozzá. Végül már egészen az orra előtt keringett.
Akkor hirtelen lebukott, felhúzta a nő szoknyáját, lerántotta a bugyiját és kitépett egy marék fanszőrzetet. Olyan fájdalom volt, hogy felordított kínjában. De a varázslónő eléje tartotta tenyerén a véres gyökerű szőrzetet.
— Fújja szét az égtájak felé! Fújja! Fújja!
A szőrök szétszálltak a világba. A cigányasszony pedig megint spirált kezdett járni, de most ellenkező irányban. Zümmögött, kántált. Egyre távolabb került. Végül egyetlen szó nélkül lassan elment. Fiatal társa követte.
A kliensem minden nap eljött, de nem lehetett vele mit kezdeni, olyan álomtorlódásai voltak. Rengeteget álmodott minden éjszaka, egyik álom nyomult a másik nyomába, és nem felejtette el őket. Szótlanul hallgattam, mert nem volt idő beszélni róluk. Iszonyúan nyomasztó, misztikus, szadista, önpusztításról mesélő álmok voltak. Így telt el egy hét. A második héten az álmok ritkulni és szelídülni kezdtek. De álomfeldolgozásról, asszociációról még mindig nem lehetett szó. A hét végére mintha magától rendeződött volna a helyzet, talán kiürült az álomélete.
Hazautazott és megint jöttek a szombati kétórák. Ám egy hónap elteltével azt kellett mondanom neki:
— Drágám, nem vette észre, hogy magát a cigányok meggyógyították?
— Tudom.      
Minden neurotikus tünete elmúlt, férjével sikerült harmonizálni az életüket, a szerető is a helyére került. Rám már nem volt szüksége.
Ritkítottuk az órákat, kéthetenként, majd havonta jött, aztán elköszöntünk egymástól.
Mit tehettem volna? Utazzak le Nyíregyházára? Úgyse találom meg azt a cigánynőt. És ha igen, nyilván nem tanít meg az ősi mesterségre. S ha megtanít, és híre megy, hogy Popper a kliensek fanszőrzetét tépdesi, mikor zárnak ki a Pszichológiai Társaságból?
Soha nem volt annyira mély értelme számomra a mondásnak — Suszter maradj a kaptafádnál! —, mint akkor. Különböző kultúrák nem összekeverhetők.
De egy páciensemet mégis elvették a cigányok és meggyógyították. Vagy rájuk is érvényes egykori sebészbarátom mondata, amelyet akkor fogalmazott meg, amikor egy műtétéhez gratuláltak neki?
— Én megoperáltam, a Jóisten meggyógyította, csak a Jóisten tudja, hogy hogyan.
_________
Praxis, 2007   Az ősi gyógymód
37 notes · View notes
csilingelofelhok · 2 years
Text
Az a nevetés
és még a mosoly
megigéz
ő maga: otthon
4 notes · View notes
manzeraniki · 2 years
Photo
Tumblr media
Ilyen helyeket mindig csak az instán látok az Alpokból meg az elvarázsolt svájci tájakról. Nem is gondoltam volna, hogy itthon is van ilyen varázslatos és Földön túlian szép hely, pedig azért voltam már egy-két helyen! Ez egy örök emlék marad, az biztos!😍 Kint a lovak szabadon a hegy tetején🐴 #hucul #menes #lovak #magyar #hegytető #jósvafő #varázslatos #varázslatosmagyarország (helyszín: Hucul Ménes) https://www.instagram.com/p/CdwAacRIUGC/?igshid=NGJjMDIxMWI=
0 notes
szeretemaszavakat · 3 months
Text
Nem tudom, van-e még valaki, aki olvassa ezt a blogot, de úgy érzem, hogy azután a sok törött szívvel bepötyögött bejegyzés után csak helyénvaló lenne megosztanom, hogy végül végre megkaptam a csillámporos, tündérmesés, boldogan-éltek-amíg történetemet. Egy olyan személlyel, aki olyan varázslatos, hogy kitalálni vagy elképzelni se tudtam volna mielőtt az életembe lépett volna.
Megtanította, hogy a szerelem nem mindig tűzvész és vihar és szívrobogás meg gyomorgörcs, hanem sokkal inkább valami kedves és szelíd és gyengéd. Ami lassan, békésen ver gyökeret a szívben, aztán meg hirtelen minden teret kitölt az emberben. Valami szép. És szolid. És mindig, mindig boldoggá tesz.
- finálé
238 notes · View notes
kezenani · 7 months
Text
hófehérke
söröző
Tumblr media
varázslatos újpest
#s
87 notes · View notes
hobbygilda · 1 month
Text
Ez elég jó, érdekel valakit?
Kreatív szöveg- és meseíró partner
Ha kalandra vágysz az írás világában, és a meseírásnak szentelnéd tehetségedet és szenvedélyedet, akkor itt a helyed! Csatlakozz csapatunkhoz, ahol kreativitásod szabadon szárnyalhat!
Feladatok:
Gyerekeknek szóló szórakoztató és ismeretterjesztő mesék írása
Küldetések és kihívások kidolgozása, amelyek segítségével a mesék interaktívvá válnak, és bevonják a gyerekeket a történetek alakításába
Koncepciók megfogalmazása és kivitelezése különböző projektekhez és kampányokhoz
Együttműködés kreatív csapatunkkal, hogy a Plukkido élő mesevilágát a te kreativitásoddal gazdagítva még egyedibbé tegyük és még több családhoz eljussunk
Elvárások:
Kiváló helyesírás és kommunikációs készség magyar nyelven
Képesség a gyerekek figyelmének megragadására és szórakoztatására
Kreativitás és innovatív gondolkodás
Rugalmasság és együttműködési hajlandóság
Határidők betartása
Előny
Tapasztalat meseírásban, szövegírásban vagy hasonló területen
Pszichológus vagy óvodapedagógusi végzettség, gyermekekkel foglalkozó szakmában eltöltött idő
Német nyelvismeret
Miért csatlakozz hozzánk?
Rugalmas munkaidő és otthoni munkavégzési lehetőség: otthonról végezheted el a tőlünk kapott feladatokat, saját időbeosztásod szerint
Karakter alapú elszámolás: munkádat a megírt anyagok után honoráljuk,  főállás mellett/mellékállásban is végezheted 
Kreatív és elkötelezett csapat vár, akik támogatják egymást
Lehetőséget kapsz új ötletek megvalósítására
Jelentkezés módja:
Ha úgy érzed, hogy ez az állás neked való, és szeretnél részese lenni egy inspiráló, lendületes csapatnak, akkor kérünk, hogy IDE kattintva jelentkezz hozzánk egy rövid kérdőív kitöltésével és a próbafeladatok megoldásával.
Csatlakozz hozzánk, és építsünk együtt szavakból varázslatos történeteket!
12 notes · View notes
csacskamacskamocska · 8 months
Text
Bizonyos szempontból egy egoista jobb mint egy narcisztikus egy pszichopatánál meg biztosan jobb
Az egoista csak énközpontú. Nem is akar másnak látszani. Utálja a cigányokat mert szerinte azok az ő adójából élnek, utálja a melegeket mert szerinte az ő adójából vonulnak fel, utál mindent és mindenkit ami szerinte őt megrövidíti vagy ami neki járna, amiről azt feltételezi, hogy neki jobb és kényelmesebb élete lenne, ha az övé lenne AZ IS. Nem feltétlen tudja jobban a dolgokat másoknál és nem is manipulál senkit. Egyszerűen kiveszi a sütit a tálból, és nem érti miért kéne figyelnie másra, mások is figyeljenek magukra. Ő is megteremti magának azt ami kell, más is harcolja ki. Kb kiszámítható az észjárása. Önző, énközpontú. Nem okoz kárt csak max bosszankodsz rajta, mert betonfejű. Empátiája csak a hozzá hasonlókkal szemben van, süket és vak bármi másra. Igen, ebben hasonlít a narcisztikusra, de az egoizmus nem személyiségzavar. Nincs benne elhazudás, rejtett sérelem, alacsony önértékelés. Csak egy beszűkült látásmód. Az önző ember a gyerekétől is elvenné azt ami kell neki, legyőzné a társasjátékban, fociban. Nem azért utálja a kormányt mert hazug tolvaj banda, hanem mert ő nincs tűzközelben. Ha ott lenne, lopna. A narcisztikus valójában csupa sérülés. Egy végleg elveszett ember valahol belül. Már sosem találod meg, és a viselkedésére nem mentség, hogy egy áldozat volt valamikor. Az egész élete gyerekkorától kezdve egy hálószövés. Acélsodrony a sérülései köré és finom, ragacsos pókfonál a szükségletei köré. Manipulál. Hazudik. Eldob és visszaszerez. Az érzéseit elhazudja. Vetít. A narcisztikus kastélyában nem hét szoba van, hanem ezerszer hét. Mindig újat épít, mindig mást. Csak neked. És ez vonzó és varázslatos. Amíg meg nem érzed a hullák szagát. Amíg rá nem jössz, hogy sokan vagytok és mégtöbben lesztek. A padló mozog, a falak tükörből vannak, nincs stabilitás, nincs valóság. És nem vagy fontos. Nem te vagy fontos, csak az, hogy ne találj ki a kastélyból. Akármit gondoltál, nem tudod ki ő. De ez a te hibád – mondja. Hiszen beengedett, mindent megtett érted. Te meg hálátlan vagy. Önző. Korlátozni akarod. Stb. Úgyhogy meg kell értened, hogy ez büntetést érdemel. És megbüntet. Nem is titkolja. Ismer, tudja hogyan tud kínozni és hogyan tud a lelked mélyéig elandalítani. Nézed, ahogy rajonganak érte azok, akik csak a színjátékát látják, akiket nem is érdekel a valóság, és beleőrülsz. A tükrei közt elveszted önmagad. A büntetések kiheverése elveszi minden erőd. Úgy tud elpusztítani, hogy lehet, hogy saját magadat pusztítod el.
Gyógyítható személyiségzavar, de elenyésző számban jutnak/mennek el szakemberhez. nagyon mély depresszióba tudnak esni, és olyankor, a depresszió miatt előfordul, de amikor javul a közérzetük, el is hagyják a terápiát.
A pszichopata, a valódi, az egy teljesen más ügy. Bár sokban hasonlíthat a viselkedése a narcisztikushoz, megtanul téged, megtanul másokat és legfőbb szórakozása a madzagok rángatása, hogy szélsőséges helyzeteket hozzon létre és lássa a kínodat. Akármi történik, látja, hogy ő maga nem érez semmit, és ez dühíti. Az emberek unalmasak. Mindig hasonló dolgokat éreznek. A világ unalmas a pszichopata számára, mert a világ és benne az emberek nem képesek neki érzelmeket adni, érzéseket kiváltani belőle. Üresség van benne. Ebben az ürességben bolyong és fogalma nincs róla, hogy mások belül milyenek. Az intelligens pszichopata kialakít a saját ürességében egy világot, amit a megtanult dolgokból épít fel. Úgy tesz, mintha férj lenne, úgy tesz, mintha megbízható munkatárs lenne, úgy tesz, mintha gondos apa lenne. Másoktól ellesett viselkedésformákból épül ez fel. De sokat bolyong a babaházon kívül az ürességben. És ezt megérzik a körülöttelevők. Véletlen hideg tekintetekből, elejtett mondatokból, rémisztő helyzetekből és véleményekből amiből aztán a pszihopata kihátrál és visszarázódik a színházba. Csak vicc volt. Érzed, hogy valami baj van, de nem tudod megfogni, hogy mi. Elmondani sem tudod senkinek. Mert mit mondanál? Hogy úgy nézett rád, mintha nem is emberi lény lennél? Számára semmi sem vagy. Baba a babaházban. Bár a nagyon intelligens pszichopaták is kerülnek bajba mert nem tartják be a törvényeket vagy rosszul mérik fel a következményeket, esetleg egyszerűen fizikailag túl durvák voltak másokkal, de azért leginkább a nem annyira értelmes pszichopaták ülnek a börtönökben. (nem minden agresszív börtönviselt ember pszichopata, de az arányuk közöttük magas)
Hogy valaki narcisztikus, de pláne, hogy pszichopata azt tényleg csak szakember állapíthatja meg. Mi magunk is mutathatunk jegyeket, amik alapján egoistának, narcisztikusnak vagy pszichopatának gondolnak mások. Lehetnek nagyon hasonló válságmegoldó stratégiái az embernek. Van például, aki a számára kényemetlen helyzeteket orvosolja úgy, hogy lehasítja az érzelmeket. A variáció az IQ és EQ tekintetében számos és sok képlet lehet hasonló a fent említettekhez. Statisztikailag a férfiak között több a narcisztikus is és a pszichopata is. Ahogy egyre többet kutatják a dolgot, egyre magasabb a számuk a népesség tekintetében mert már a rejtőzködőkre is rábukkannak. Nem tudom, de az a gyanúm, hogy annak, hogy több férfi, mint nő, valami köze lehet a hormonokhoz és az anyasághoz és a nők agyának másabb működéséhez. Evolúciós zsákutca lenne, ha sok narcisztikus meg pszichopata nő lenne, amíg evolúciósan (bármilyen fájdalmas) a férfi kegyetlenség és a fantáziátlanság lehet előrevivő. Nem gyógyítható. A nincsből nem lehet vant csinálni sehogyansem. Ez csak egy rövid eszmefuttatás, könyvek és tanulmányok ezrei jelentek meg a témában, nyilván okosabb és hozzáértőbb emberektől, mint én. Engem csak az összemosások zavarnak, és az amikor valaki nem érti, mit jelent túlélni egy kapcsolatot egy narcisztikussal vagy pszichopatával. Vagy mit jelent benne lenni és küzdeni az ép eszedért vagy a szabadulásért. Ezen nem viccelődünk, nem oktatunk ki másokat, csak empatikusnak kell lenni. Abban szenvedett hatalmas hiányokat.
Meleg baráti ölelés minden Túlélőnek!
Tumblr media
29 notes · View notes
zsubi-ai · 1 month
Text
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
Harry: *Varázslatos este, ugye, Hulk?*
Hulk: *Hulk szereti a csillagokat. Hulkot nyugodttá teszik.*
Harry: *Én is így érzek. A Roxfortban mindig a csillagokat néztem, amikor szükségem volt egy kis békére.*
Hulk: *Hulknak is van egy helye, ahol elbújhat. Hulk szigete.*
Harry: *Talán egyszer elviszel oda.*
Hulk: *Hulk örömmel! De csak ha te is elviszel engem a te varázslatos világodba.*
Harry: *Megállapodtunk. Ez egy csereügylet.*
🧌💚🧙🏻
8 notes · View notes
troger · 5 months
Text
egyébként meg lassan a krássaimról is listát írhatnék, mert akármilyen intenzívek, egy pár nap után elmúlnak
a kráss nálam több annál, mint hogy valaki bejön
általában hirtelen történő, villámcsapásszerű érzés, ami baromi erősen összeköti a lelkemet egy másik lélekkel
egy szinte ellenállhatatlan vonzalom, mint szög a mágnesre, mint lepke a gyertyalángra, úgy gravitálok felé, húz a lélekfonál
jó sokszor bele is repültem a lángba, mert mindig azt hittem, ez csak kölcsönös lehet
de nem, csomószor - legtöbbször - egyoldalú, csak én látok meg a másikban valamit, ami vagy nincs is ott, vagy nem szeretné megosztani
és persze ismerem a másik oldalát is - női szemmel nem -, amikor valaki rámkattan, én meg nem tudok mit kezdeni vele és lebeszélném a tévedésről
így öreg fejjel viszont már van ebben is rutin: semmit nem erőltetni, és mindent elfogadni, úgy, ahogy van
(letisztultan kommunikálni)
és így ezek a krássok roppant hasznosak most nekem: kivezetnek a depresszióból, fogják a kezem
izgalomba hoznak, simogatják az összecsoffadt önbecsülésemet mint ember és mint hapsi, segítenek újra megtalálni a napfényt önmagamban
igazolják, hogy bár nemén volt az eddigi legjobb társam, utána is van élet, nem vagyok magányra ítélve, ha nem akarom
egy (nem olyan) kis darab akkor meghalt belőlem, de én nem haltam meg
itt vagyok, lélegzem, élni akarok, és szeretni akarok, magamat is (!)
az élet Van
a szeretet Egy
köszönöm a krássaimnak - azoknak is, akik sosem tudják meg, mit adtak nekem ajándékba: egy varázslatos pillanatot a múló univerzumban
11 notes · View notes
szaller · 5 months
Text
ázsiai filmjeim (430-436.) - 2023. november
430. Hunt (Lee Jung-jae) Dél-Korea Kitartóan próbálkozom, de a koreai blockbusterek egyáltalán nem jönnek be nekem. A rendező jó sok kavarást próbált előadni, a kelleténél nagyobb tempóban, ami szerintem a feszültség rovására ment. Volt itt belügyes-külügyes kommandók rivalizálása, észak- és dél-koreai ügynökök harca (amerikai, japán, és thaiföldi kiküldetés közben), diáklázadás, puccs, mindezt időben előre-hátra lépegetve. Mondjuk ez az én hibám is, de kellett vagy fél óra, mire meg tudtam különböztetni a főbb arcokat. Kár, hogy ebben a filmben is mindenki hatalmas tuskó volt. Nem is tudom, hogy az egész ország ilyen faragatlan, vagy csak a forgatókönyv-írónak ennyire futotta. Nekem nem ez jelenti a szórakozást.
431. Special Delivery (Dae-min Park) Dél-Korea Jelentem, ebben is túltolták az erőszak-métert, de szerencsére nem ez volt a film lényege. Zenében kicsit a Drive-ra hajazott, képi világában a Baby Driverre, sztoriban meg valamelyik Transporter (vagy Taxi?) filmre, csak többnyire hétköznapi autókkal.
432. Spring Tide (Tian-yi Yang) Kína Tian-yi, avagy Lina Yang a Longing for the Rain (#305) után egy újabb nő-központú történettel jelentkezett, és ezúttal sem csalódtam benne. Három generáció egy fedél alatt. Három nehéz sors, három nehéz egyéniség, három fantasztikus színésznő. Az elején az újságíró anyuka volt központban, aztán kiderült, hogy a lányát a nagymama neveli, és tapintani lehetett köztük a feszültséget a levegőben. A nagyi már az első mondatával jól bemutatkozott, és ahogy egyre több jelenetet kapott, szépen kibontakozott az elcseszett élete, ami lassan az unokáét is elkezdte mérgezni. Az ablakon kibámulós nagymonológért a rendezőnek és a színésznőnek is díjeső járna!
433. Broker (Kore-eda Hirokazu) Dél-Korea A rendező alapján azt hittem, hogy japán, aztán mégsem. Kicsit döcögősen indult, második nekifutásra jobban ment (kb. a középső egy óra), de a vége nagy hülyeség volt. Amúgy a kritikusok meg a fesztiválok közönsége nagyon zabálják Kore-eda filmjeit, de nekem valahogy túl laposak. Ebben a két rendőrnő szájbarágós narrációja különösen irritáló volt (meg az egész történetszáluk felesleges volt). Közben látom, hogy kimaradt a naplómból az elcserélt gyerekekről szóló Like Father, Like Son (nem voltam elájulva tőle, de ennél azért jobb volt). Akkor legyen az a 434.
435. Joy Ride (Adele Lim) USA Ez egy nagy-nagy-nagy katyvasz volt, sztereotipikus bevándorló klisékkel, meg azok totális ellenpólusával, trágár humorral, ami kínai csajoknak főleg nem állt jól, és értelmezhetetlen történetvezetéssel. Ezen már az se ront ha elszpojlerezem, hogy az örökbefogadott kínai lányról kiderül, hogy koreai. Addigra megszoktam a nívótlan humort, és majdnem megsajnáltam őt. Az viszont nagy meglepetésként ért, hogy a filmben felcsendült Griff One Night című dala. Na, őt nagyon bírom!
436. Yanagawa (Lu Zhang) Kína Slow cinema, ami akár jó is lehetne, de itt csak értelmetlen félmondatokat hallunk. Azért összeáll belőlük valami szerelmi háromszög-féle, de nem hiteles, hogy az a lány mit kedvelt a két fiútestvér közül bármelyiken is, illetve húsz év után, hogyan veszi fel a fonalat szinte azonnal az öcsivel (egyébként nem ő volt az, akivel akkoriban járt). Fun fact: Yoko Ono a címben megnevezett városban született. Ezt a rendező fontosnak tartotta beleszőni a mesébe, pedig a város - vagyis "Japán Velencéje" - enélkül is éppen elég varázslatos díszletül szolgált.
folyt. köv.
7 notes · View notes
szottesfolditanyak · 9 months
Text
youtube
Meló közben bogarászva csodákat talál az ember.
Keresztény kisközösség prédikátora nyáját óvja a démoni befolyásoktól, úgymint NLCafé horoszkóprovata, halottlátás és hasonlók. Mintha az elsőből folyékonyan következne a második - az azért feltűnőbb következményekkel járna, akár még a 444 is írna róla -, de hát nem árt óvatosnak lenni.
Első történet, 7:30 - 9.00.
Múltkor például összejöttünk egy barátommal... az ő története mindent vitt. Első kézből mondta, vele történt, a kislányával. Esti mese, a kislánya fekszik pizsamában az ágyban. Kis olvasólámpa fényénél apukája olvassa fel neki az esti mesét. Ott ül az ágyán, olvas... egyszer csak észreveszi, hogy a kislánya nem figyel már a mesére. Kislányom, kérdezi a barátom, miért nem figyelsz a mesére, mit nézel? Mire a kislánya - a plafont, mögötted. - A plafont mögöttem? És van ott valami érdekes? - Igen. - Mi van a plafonon mögöttem? - Egy néni. - Egy néni? És mit csinál a néni? - Hát minket néz.
Mondjuk ilyenek dögivel vannak, meg az a kutyás videó is a múltkor*, ugorjunk.
Ugyanez pepitában 16:00 - 19:00, ásít, de hogy hogyan csinálta, azt basszki kihagyja. (A Ph. Hg. VII-ben legalább akkurátusan leírják, hogyan készül az ópium, a tudományra lehet számítani, haha.) Mindenesetre ez a lány sikeresen elkerülte végül a nyájhoz csatlakozást.
Érdekesebb Evelyne, 20:45-30:30, belepiszkál, aztán megnyekken, végül megtér.
Hátugye, A Vörös Oroszlán is így kezdődik, és ott se tetszik a főhősnek, amit magára szabadított, kezdve mindjárt a látvánnyal. Evelyne nyilván nem olvasott Szepes Máriát, vagy nem vette kellően komolyan, pedig abban is ott áll a figyelmeztetés:
"A titkos tudományok útjára senki se lépjen rá vakmerően, mert ha egyszer elindult rajta, célhoz kell jutnia, különben elveszett... Te, aki e könyv olvasásába kezdtél, ha végigolvasod és megérted, uralkodóvá vagy őrültté leszel. Ám tégy vele, amit akarsz - se megvetni, se elfelejteni nem fogod. Ha tiszta vagy, fáklya lesz előtted, ha erős vagy, fegyverré válik kezedben, ha bölcs vagy, bölcsebbé leszel. Ha azonban romlott vagy, akkor ez a könyv a pokol tüzévé lesz benned; éles tőrként hatol át lelkeden, s lelkiismeretedet a megbánás és örök nyugtalanság súlyával terheli meg."
(Eliphas Levy: Rituel de la Haute Magié)
De ez így érdekes lesz, hogy random emberek kicsit megpiszkálják az észlelési képességüket, és aztán mint a vízfolyás, elkezdik érzékelni a láthatatlan tartományokat. Aquarius, mhehe.
Ennek a fenti prédikáló fiatalembernek mindamellett elég nyomasztó a produkciója - kényszerítő, és nem tiszta. Igazából pont azt lehetne okkultnak nevezni, amit ő csinál. Tisztázatlan erőknek kerít, mindegy, minek nevezi. Isten, hát persze.
Ez a múltkori csaj meg hallatlan dolgot talált ki - elkezdett kommunikálni. Na de hát ebből a két utóbbiból melyik a démonibb homályosabb?
*Nem találtam ennek az eredeti linkjét, berakom így.
6 notes · View notes
hopelessbabylu · 4 months
Text
kedves volt, szexi és nagyon jól bánt a szavakkal. s bár elég hamar megtaláltuk a közös hangot, emellett rengeteg csodálatos dolgot ígért, elfordultam tőle.
nem azért, mert nem érdekel a boldogság, hanem mert már megtaláltam. a másik felemre gondoltam, akivel ugyan nem minden tökéletes és varázslatos, vagy pompás és meghitt, mégsem akarnék mást, csak őt.
minden hibájával és tökéletlenségével együtt imádom, az ő kezét fogva akarok minden rossz felett átlépni és még ha miatta is ered könnyem, ő az, aki letörli őket.
aki nem csak akkor van mellettem, ha derűs az ég, és még ha viharos napjaim egy részét ő is okozza, kivétel nélkül mellettem van mindegyiken.
ő az én Gyémántom, az ember, akit halálomig szeretni akarok, és fogok is. hálás vagyok neki, odaadására és tetteire pedig a köszönöm szó oly kevés, mégis csak ezt akarom a fülébe súgni, ahogy gyengéden átölel.
6 notes · View notes
fovarosiblog · 1 month
Text
Pécsiek figyelmébe.
4 notes · View notes
markoferko · 2 years
Text
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
egészen őrületesen varázslatos esküvőn adtam össze két barátomat egy szigeten a szigetközben szombaton ❤️
70 notes · View notes
gyogyitsmegmarika · 8 months
Text
Varázslatos, hogy megy végig a magyar sajtón egy hír, aminek a címe is téves, és közli le mindenki úgy, hogy egyetlen ember sem veszi a fáradságot a forrás ellenőrzésére.
Van ez a hír, hogy a fenilefrin hatóanyagot az FDA hatástalannak minősítette, amit lubicklova hoz le minden hazai hírforrás azzal, hogy LŐTTEK A KEDVENC ORRSPRAY-KNEK.
Hát kurvára nem, mert valójában nem is ez a hír, és nem is ez a következménye, és ehhez még csak az FDA közleményét sem kellene megkeresni, elég lenne erről elolvasni egy tetszőleges angol nyelvű anyagot.
Nem a fenilefrint mint hatóanyagot minősítették hatástalannak, hanem a szájon át alkalmazott fenilefrint.
A fenilefrin nem hatóanyaga népszerű orrspray-knek, ez itthon is szájon át alkalmazott dolgokban van, például a coldrexben vagy a neo citranban. Rövid kéréssel konkrétan egyetlen ismertebb orrspray-ben találtam ilyet, az is az Otrivin allergiára szánt változatában.
Nyilván ezt így szépen elküldtem linkkel, mindennel egy rakás online szerkesztőségnek, kíváncsi vagyok, egyáltalán foglalkozik-e bárki vele, vagy maradnak kint a clickbait téves tartalmú cikkek úgy, ahogy vannak.
UPDATE: a forrás természetesen MTI, szó szerint, ellenőrzés nélkül vette át mindenki. Gratulálok.
7 notes · View notes