#undorító a testem | Explore Tumblr Posts and Blogs

prodigalson-world · 1 year

Text

Kettőség van bennem.

Mennék én de te visszatartasz, már megint....

Ahogy a gyermek dacolva, csapkodva mondja, hogy:" Ne, nem akarom!" Úgy én is ezt a fajta viselkedést tanúsítom. Lehet én is gyermek vagyok? Lehet csak gyermek lelkű ember ki tüskés kabátot húz a láva olvasztó melegben. Lehet az a kabát sok lesz, melegem lesz, és túl tüskés, hisz kitudja, ki akar majd engem megölellni újra, úgy mint az nap? Lehet túl reagálom és az a természet nem is olyan hideg mely oly ridegnek tűnt számomra, lehet egy jó dolog de néha elbújok a füst mögé, amit a tüdőm présel ki önnön magából, hisz erre utasítottam de engem ki, hogy ezeket a dolgokat csináljam? Előttem pajzs, hátam mögött szemek, így élem mindennapjaimat de miért? Miért kell így? Nem kell félni, hányszor mondom magamnak, hogy az ágy alatt nincsen szörny, csak tükör, látom magamban azt akitől félek, a szerelmet. Félek tőle hisz bántott, persze én mentem bele, hogy a rózsás udvaron lévő bimbók kihajtsanak és ki keltek, mert akartam, akartam, hogy az a bizonyos érintés elég mélyen legyen, testem legmélyén, talán lelkem mélyén is....

Bele nézek az emberek szemébe és látom, hogy látnak, elveszek a szeme bogarában és nem találok ki, minden szem szép de legszebb.... a legszebb az amelyik lát és érzem, ahogy simogat, végig a testemen. Lehet kék, barna vagy akár zöld.... nincs még egy szem pár mint azok akik látnak engem, és ez jó, asszem.... Látni foglak és ha meglátlak úgy akarok bele nézni a szemeidbe, hogy igen, én vagyok az, és remélem az ördög szemeit látod majd a szemeim helyén, vörös és fekete, néha néha már túlzottan véres. Bízok benne, hogy rám nézel egyszer, és akkor.... akkor minden rám lesz írva, hogy mennyire szánalmasnak tartalak, szégyen rám, hogy védtelek, szégyen rám, hogy küzdöttem érted olyan emberek ellen akik csak jót akartak, persze nem neked.... az csak én voltam mégis azt mondtad, hogy az ajtó ott....

Mindig mondtad, hogy nem érted, hogy lehet haragudni emberekre, miért szánni rá időt? Igazad volt, én bánom azt, hogy szántam rád időt, na de nem a haragból.... az most van, és igenis oda szúrók ahova fáj, mert nekem ez kell, és te már soha többet, nem akarlak látni mosolyogni, vagy szomorúnak látni, nem akarlak egyáltalán látni, szégyellem, hogy mit tettem érted.... és te mit tettél velem.... és te ezt nem szégyelled, pofátlanság, undorító viselkedés forma, szörnyű vagy, remélem tudod. Egészemből egy rész voltál de ezt a részt már levágtam és új nőtt, egy jobb én. Jobb, hisz nem vagy benne. Kedves voltam hozzád de ezek után ne reméljük, hogy az leszek.

After dark....

2 notes · View notes

thefuckingfireflower · 2 years

Text

Én ezeket az élvezeteket megsem érdemlem. Amilyen undorító a testem

0 notes

ertednyilt-viragok · 4 years

Text

195 notes · View notes

kinlodok · 5 years

Text

szenvedek saját magamtól is.

@nyugis-kocsog

#utálom magam #gyűlölöm magam #meg akarok halni #halálvágy #utálom a testem #undorító vagyok

230 notes · View notes

myrealitys-world · 5 years

Text

Miért ilyen kibaszott nehéz elfogadni önmagunkat?

#i hate this #i hate my brain #i hate me #i hate my body #önutálat #utálat #utálom a testem #én #undorító #undorodom

16 notes · View notes

szargyerek · 6 years

Text

Dagadt vagyok, és le akarok fogyni, ehhez képest egyfolytában csak zabálok...

1K notes · View notes

thecamellie · 3 years

Text

Levegőt kapkodva tértem magamhoz.

A közös ágyunkban feküdtem hanyatt, mellettem a szuszogó Zorkaval. Dermedve feküdtem percekig ugyan abban a testtartásban miközben próbáltam minél halkabban kortyolni a levegőt. Nem kell az is, hogy Zorka felébredjen.

Nincs kétségem afelől, hogy alvási paralézisban volt részem. Mikor vissza vettem a testem irányítását kievickéltem a takaró alól, el Zorka mellett, hogy lábaim alatt szilárd talaj legyen. Nem tudván mi komfortosabb ennél egyszerűen leültem a sarokba mellkasomig felhúzott lábakkal és igyekeztem nem pánikolni.

Mikor már nem kapkodtam a levegőt és eléggé megnyugodtam szemügyre vettem magam. Se a végtagjaimon, se törzsemen nem volt újabb sérülés mint jó pár ilyen alkalom után. A legsúlyosabbat ami eddig történt a hátamon a korbács nyomok tanúsítják. Fogalmam sincs mi történt. Akkor is elájultam, kép szakadás és arra tértem magamhoz, hogy Bella Yeremaw a fő család legfiatalabb lánya angyali arcával és termetével a szolgáló lánya mellett állva sutyorog valamit a fülébe miközben felém mutogat és pillantgat. Nem sok mindent tudtam szemügyre venni mivel a fájdalom mérhetetlen volt. Mintha valaki lenyúzta volna a hátam. Ursa, Bella személyi szolgálója dühtől eltorzult arccal nézett a rám. Akár mennyire is büntetnek meg oda figyelnek, hogy a kendőim fent maradjanak a helyükön, egyikük sem akarta a velem született átkot magáénak tudni. Félte tőle, ha tőlem nem is még.

- Nem elég! - Ursa csak ennyit mondott mire a korbács újra lecsapott.

Védekezni sem tudtam, mivel kezeimet két őr fogta le.

Gyorsan elveztettem újra az eszméletemet, de az arcokat akik ezt tették velem és közre működtek benne sosem fogom elfelejteni. Mindegyikük életét elfogom venni. Egytől egyig.

Zorka napokig a fejemre olvasta, hogy jobban kellett volna figyelnem. Mikor megkérdeztem mit tettem csak nézett rám. Nem értette miért kérdezem. Hátamat újra balzsamozva és kötve elmesélte, hogy rosszkor voltam rossz helyen. A különleges vendégeknek szánt várakozó szobába engedély nélkül bementem és végig hallgattam, hogy Bella Yeremawot a Yeremaw család angyalkáját vőlegénye felbontja a a jegyességüket. Kínos, így is és úgy is. Állítólag a függöny mögé bújtam ahol a neves vőlegény megbotlott a lábamban járkálás közben.

Ezt Bella sosem felejtette el nekem. A bárány bőrbe bújt farkas annyiszor megbosszulta rajtam ahányszor csak lehetősége volt. Első pillantásra nem tűnt ugyan olyan beteg, sötétlelkű embernek mint a család többi tagja. Tévedtem. Ez a lecke is megtanította nekem, hogy sose ítéljek látásra.

Rosalin a történtekre igen dühös lett. Magához hivatott alig álló lábakkal is, hogy megregulázzon. Magában motyogva pofozott fel. " Mi lesz ha kérdezősködni fog? Ki vagy és miért öltözködsz így?" Az erős riadalom után nem történt semmi. A fiatal nemesi származású fiú nem kérdezősködött és nem is jött többet a birtokra. Rosalin nem hagyta a véletlenre a dolgot. Ahányszor a nemesi körökbe ment néhány szolgálóját magával vitte hasonlóan öltözködve mint én. Nehogy gyanút keltsen a kivételes öltözködés és szárnyra kapjanak a pletykák.

Viszont ez nem az esett nem segített nekem semmilyen értelemben. Előre hátra ringatva magamat gondolkodtam.

Mi történik velem?

Nincs értelme ennek. Nem találok semmilyen támaszpontot amiből kitudnék indulni. HA meglennék mérgezve akkor Zorka is ilyen tüneteket produkálna, de a fáradságon kívül nincs komolyabb baja és nem is tapasztaltam nála akár hányszor is ellenőriztem is le az auráját. Mindenből amiből eszem vagy iszom ő is. Esetleg talán akkor mikor Rosalin privát szobájában töltöm az estét, de ezt még kevésbé hiszem. Ő is fogyasztja azokat a szereket amiket nekem ad, eszik abból amivel etet engem. Hol ettem és ittam még valamit?

Netán Moll Ibrahacknál? Más néven a Banyánál. Sokan csak így ismerik őt. De ott nem fogyasztottam semmit. Sose mertem. A házában annyi fura és undorító kotyvalék és darabák vannak, hogy megfogni sem szerettem volna semmit nemhogy a számba venni. Minden ott lévő tárgyból, nem is csak azokból. Magából a faházból amiben lakott a város szélén rossz, sötét dolog szivárgott. Mintha minden élne és mégis kilehelné a lelkét. Akárhányszor ott vagyok a levegőt nehezen tudom venni, a bőröm borsódzik minthogyha néznének.

Az egész olyan mintha az időm megfeleződött volna. Amiben ébren vagyok és amiben nem. Annyi mindent tudok már, annyi mindent olvastam és annyi mindent elraktároztam már. És mégse eleget. A Banya könyvei egy részét is olvastam már és nem jut az eszembe semmi. Moll Ibrahack megengedte, hogy amíg válasz levelet ír Rosalinak addig olvasgathatok a könyveiből ha egyáltalán tudok olvasni. Kivételt tesz velem, az ő kis új 'outsider'-jével. Úgy tetem min aki nem veszi észre , hogy hogyan néz rám miközben bugyután lapozgattam a könyveit. Mint aki várna valamire. Az első találkozásunk után személyesen felkereste Rosalint, hogy a további leveleket csak is én vihetem hozzá. Rosalin nem akart bele egyezni nehogy történjen velem valami de egy tenyér méretű dobozt kapott vissza levél nélkül mikor egy másik szolgálójával küldte a levet. Nem kellett megkérdeznem mi van a dobozban. Éreztem, hogy az adolog ami benne volt élő volt még nem rég. Láttam rajta, hogy megijedt. Nocsak, Moll Ibrahacktól fél Rosalin. Ezt nem szabad elfelejtenem.

Ahogy azt sem, hogy megoldást kell találnom mindenre.

El kell innen szöknöm úgy, hogy ne legyenek rajtam a fém bilincsek, mivel azok korlátozzák az erőmet és meglehetősen nehezek is. Még az előtt a dátum előtt amit a Banya találna. Nem tudom és nem is akarom tudni, mit is terveznek akkorra. Ki kell találnom, mi okozza az eszméletlenségi állapotot. Zorkat biztonságba kell helyeznem. Ami még fontosabb ezt mind úgy kell csinálnom, hogy közben porig égetem ezt a helyet a benne lévő emberekkel.

Bánatomra még egyiket sem tudom megtenni.

A porig égetésre már vannak ötleteim ahogy a bilincsek levételéről is. Csak elméleti ötletek, nem tudtam kipróbálni őket. Túl feltűnő lenne bármelyik is. Az égetés könnyű kivitelezni mivel az erőm alapvetően energiából tevődik össze, elég lenne egy kis szikra és huss. Mindössze por maradna. Elegendő lenne egyet csettintenem, a szikra amit generálni tudnék véghez vinné a dolgát. A bilincsek eltávolítására vagy a készítőjére lenne szűkségem vagy egy nagy erejű erő töltöttségre. Túlterhelni azokat, hogy maguktól leessenek. Bajba kerülnék ha meglátnának itt nélkülük. Mellesleg nem elfelejthető tényező az sem, hogy az eddigi kutatásaim során semmi és senki nem élte túl a bilincsek erőszakos eltávolítását. Loptam néhány darab ilyen fém darabot amit megmunkáltam a Banya könyvei által. Rá kellett éreznem a dologra. Rá tettem állatra, emberre. Mindegyik kísérlet kudarcba hullott. Legalább négy felnőtt, három állati egészséges testet ástam el a föld alá mikor rám maradt a kert gondozójának a segédkezése. Még pontosítanom kell az elképzelésemet.

Zorkat nehéz lesz magammal vinnem. Nem tud már nem úgy gondolkodni mint aki ne itt lelné halálát valami kegyetlen önkényes büntetés által. Örökké félne, hogy rá találnak. Elfojtották benne a harci szellemet. Nem tudnám észérvekkel meggyőzni. Majd fejbe csapom és hurcolom magammal. Elképzelhető, hogy magunkkal kellene vinni Zorka féltve őrzött titkos hódolóját is. Talán benne van annyi, hogy hozza magával Zorkat, ha nem akkor csak megölöm mint a többit.

A legsürgetőbb az időm megfeleződése. Kevesebb idővel kell kalkulálnom. Ha kevesebb az időm akkor több mindenre és jobban kell figyelnem. Hibát fogok véteni, ha nem találok ki valamit.

Gondolkozz, gondolkozz!

Nem leltem meg ehhez hasonló eseményre vagy utalásra a könyvekben. Még a 'Garden of Mists'-ben sem. Nem emlékszem, hogy bármelyik fejezetben lett volna szó. Az egész könyv egy novellás kötet volt. Tele mindenféle nézőponttal és titkokkal, de semmi konkrétummal. Az egész rohadt könyvben egy név sem hangzik el. Mindenkire utalgatás van. Például ' Egy hajadon, kinek lelke tele szeretettel s mégis teste képtelen gyümölcsöt teremteni'. Feltételezem egy fiatal hölgy nem tud gyermeket nemzeni. Remek, de ezzel mire megyek? Elég sok mindenre rájöttem már és szövögetem tervemet az Enguaronaban való tartozkodásom alatti időre. A könyv segít előre látni a dolgokat ha sikeresen rájövök a megfejtésekre. De itt semmit nem említ erre a helyzetre. Egy árva szót sem.

Moll Ibrahack könyvei szinte kivétel nélkül elméletii fejtegetések. A test és kaotikus darab kapcsolatáról. Vannak olyan emberek akik anélkül születnek, és vannak olyanok akik azzal. Mi a különbség? A lélek választja meg milyen testet kap vagy a kaotikus darab? A test tud kaotikus darab nélkül élni de a kaotikus darab test nélkül nem. A lélek létezik kaotikus darab nélkül de a kaotikus darab lélek nélkül nem. A lélek nem létezik test nélkül de a test 'létezik' lélek nélkül. Kisebb nagyobb taktikázással de helytállnak ezek a kijelentések. A könyvekben ezekről vannak fejtegetések, kísérletezések. Minden függ egymástól de egymás nélkül is fellelhetőek csak megoldást kell találni rá.

Ebből kell kiindulnom. Az én kaotikus darabom nem a szokványos kristály alakú formát öltött. Becsukott szemmel koncentráltam, hogy a magamba lássak egészen le az erőm legmélyére a kaotikus darabhoz. A sötétben egy aprócska meleg fehér fénnyel világító kristály volt. Úgy tűnt mintha elfért volna a mostani gyermeki kezemben oly aprónak látszott. Teljesen úgy nézett ki mint a könyvekben látott rajzok , a mérete, színe felülete. Azonban az alakja kicsit más volt. Akár mennyire törekedtem arra, hogy ne lássam azonban nem tudtam eltekinteni attól, hogy a kaotikus darabomból a jobb oldalán van egy a méretéhez képest elég nagy kinövés. Ha ezzel a szóval nem kicsinylem le. Minthogyha kettő lett volna eredetileg de össze olvadtak a végére, mint valami rosszul alakul iker terhesség. Nem szívódott fel teljesen a másikban. Sajnálatos. Nem mintha ez segíte...

Várjunk csak. Kipattantak a szemeim. Magam elé meredve pörögtek a gondolataim.

Ikerterhesség. Két kaotikus darab. Egy test. Deformált kaotikus darab.

Mi van ha lett volna egy testvérem a terhesség alatt de fel szívódott bennem? A kaotikus darab tud test nélkül létezni egy kis ideig majd egyszerűen elporlad. De mi van ha az adott fel szívódott test helyett másik közeget keres ami a közelben van és így nem porlad el? A kaotukis darabnak mennyi öntudata van? Megakarja akadályozni önpusztulását vagy lélek nélkül csak egy kavics? Képes ennyire alkalmazkodni? Lehet, hogy két kaotikus darabom van egy testben? Szét tudnám választani őket? Ha igen akkor az egy másik személy lenne? Az én egyik képmásom lenne vagy egy teljesen más személy? Ő is abból a világból jött mint én vagy már itteni volt? Át tudom tenni egy másik testbe a kaotikus darabot? Ha igen akkor a lélek az eredeti testben marad vagy át vándorol a másikba? Túl tudja élni a lélek a testvándorlást? Ha igen akkor ez az örök élet titka? Egyik testből a másikba és így nem kell aggódni az elhasznált porhüvely miatt?

Ha igazam van akkor egy másik személy is van bennem és az eszméletvesztések akkor vannak mikor ő van a felszínen és nála van a gyeplő.

Még a szám is tátva maradt.

Ez egyszerűen hihetetlen.

Ki kell derítenem.

Felálltam, hogy keressek valamit amit elő hagyhassak és üzenhessek vele. Valami egyértelmű kell, de ne feltűnő Zorka miatt. Át kutattam a szobánkat amilyen halkan csak tudtam. Találtam viaszt, gyufát, néhány textil darabot, cérnát és tűt. Ez meg teszi.

Fogtam magam és ismét leültem a sarokba. Elkezdtem varrni.

Nem tudom mennyi idő telt el az ébredésem óta de mire végeztem és a bokámra kötöttem a kis rongydarabot az éjszaka zajai elhalkultak. Földig érő ruháim miatt ez bizonyult a legmegfelelőbb helynek ahova rakhattam.

Felálltam és gyorsan vissza feküdtem Zorka mellé.

Szívem zakatolt. Kiakart ugrani a mellkasomból. Attól tartottam Zorka meghallja.

Ha igazam van akkor nem csak magamra kell mostantól gondolnom.

A közeli jövőben megfogom tudni. Várom a pillanatot mikor megfogom nézni a rongydarabot a bokámon ami már most istentelenül égett várakozásomba.

Hanyatt fordulva merengtem ezen tovább.

4 notes · View notes

donthurtmeanymoree · 4 years

Text

Annyira gyűlölöm azt aki vagyok. A testem, a lelkem. Kívűl belül undorító :)

#onutalat #testkepzavar #gyűlölöm #undorito

20 notes · View notes

ejjelifajdalmak · 4 years

Text

Nem értem, hogy lehet ilyen undorító testem..Legszívesebben örökké csak egy melegítőt és egy túlméretezett pulóvert hordanék, mert undorító vagyok...

4 notes · View notes

banatostenger · 2 years

Text

„Megint ott tartok, hogy kurvára undorodok a testemtől…“

#undor a testem miatt #visszaesés #szomorú #fájdalom #magyar iras #nem vagyok szép #sírás #kurvára utálok élni #elegemvan #magyar #meg akarok halni #megint #nagyon sajnálom #undorító test

129 notes · View notes

rykybetter · 4 years

Text

Feladtad.

Feladtad a lányt aki mindent Megtett volna érted. Ellökted a lányt aki mindennél és mindenkinél jobban szeretett téged. Elhagytad azt a lányt akire szükséged van és akinek most rád lenne szüksége. Elhagytad azt a lányt, akinek fontos voltál aki óvott téged. Aki a te érzéseid nézte és nem a sajátját. Aki mindent megtett azért, hogy boldog legyél. De ha majd kérdeznek róla téged, azt mond nekik, hogy ő volt az egyetlen ember egész életedben aki őszintén szeretett téged. Majd meséld el nekik, hogy te hogyan törted össze a szívét. Ne arról kezdj el nekik mesélni, hogy milyen volt az ágyban vagy, hogy mostmár mekkora ribanc mert nem vagytok együtt. Ne a negatív tulajdonságait meséld el azért, mert ő reménykedve akart érted küzdeni. Még ha tudta, hogy csak hülyének nézed és hülyét csinál magából, akkor is. Ő küzdött érted. Látott, érzett egy fűszállnyi reményt, és vissza akart szerezni. Szeretni akart és azt, hogy végre valaki szeresse. Azt akarta, hogy te szeresd. De te feladtad. Eldobtad a biztosat a bizonytalanért. Eldobtad a gyémántot egy utolsó porszemért amit akkor kapsz meg amikor akarsz. De majd pár év múlva rájössz. Mikor már nem lesz fontos, hogy más - más ribancok hullanak ki az ágyadból naponta. Hogy nem fog vonzani az, hogy leidd magad minden héten 3x a sárgaföldig. Mikor már egy normális, okos, szép, kedves, odaadó, figyelmes, szerető, hűséges lány sem fog hozzádszólni, mert tudja addigra mind, hogy milyen vagy. Pedig te mostmár akarsz valakit aki őszintén szeret, akivel családot akarsz alapítani. Aki a nehéz időkben is veled van. Na akkor fogok én az eszedbe jutni, hogy én ilyen voltam neked. Én voltam az egyetlen ilyen ember az életedben. De te erre mire felnősz, és felfogod kit és mit hagytál elmenni. Kit üldöztél el, kit bántottál annyiszor, hogy szinte vérzett miattad a lelke/teste is. Mire ezekre rájössz én már rég távol leszek, és jól leszek. Semmi pénzért nem mennék vissza hozzád. Nem foglak elfelejteni, azt nem. Egy részem talán még akkor is szeretni fog, de nem biztos. Talán a testem minden porcikájával utálni foglak. Akkor már nem fogok egy szavadra ugrani. És akkor fogsz meglepődni, hogy eddig a lány aki mindig igent mondott neked, felnőtt és a boldog nő nemet mond neked most. Mással talált boldogságra, akibe beleszeretett és neki mondta ki a boldog igent. És te, mikor már meguntad, hogy nincs veled senki. Egy utolsó, életképtelen rosszvérű ribanccal fogsz összeállni, és ezt az egészet egész életedben bánni fogod. De engem már most sem érdekel, hogy hogyan teszed tönkre az életed. Nem akarod, hogy segítsek így nem fogok. Egyre jobban érzek írántad undort. Undorító amilyen vagy és amit csinálsz. Soha nem tudnék már a közeledben lenni, és nem tudnám veled elképzelni már az életem. Szörnyen boldog életem lesz nélküled. Szörnyen boldog életünk lesz nélküled.

3 notes · View notes