Tumgik
#öngyűlölet
halalvagyamvan · 1 year
Text
Újból előtörő halalvágyak
194 notes · View notes
theblackwolf0 · 2 days
Text
Hogyan szeretlek Téged... ha csak szenvedsz?
Hogyan szeressek Bárkit, ha magam sem megy?!
TheBlackWolf
4 notes · View notes
szavaktetteknelkul · 8 months
Text
ugyanazokat a köröket futjuk
11 notes · View notes
666dogmaufo999 · 2 years
Text
Szar az élet de valamiért mindig olyan szép marad de el kell fogadni ami van ami lesz szeretni minden ember emlékét és csodálatal visszanézni minden percét amit valaha is tetél a rosszakat sose feled tanitani fognak... remélem rám is majd örömel fognak emlékezni ha elmegyek 🙂✌🏼
Tumblr media
5 notes · View notes
nehezido · 2 years
Text
Xy: Kibaszott önzō dolog az öngyilkosság
Thanks…
4 notes · View notes
meghalnikenemar · 9 months
Text
- "Régen mikor részeg voltál, mindig sírtál, és úgy kellett haza vezetni, nehogy kárt tegyél magadban."
- Igen, mert akkor egy depressziós szar voltam.
-De mióta vele vagyok, egész jól vagyok.
1 note · View note
lolitaspost · 29 days
Text
Desszert
Van mikor a cigi már kevés és csak köhögtet,és valami egyébbre van szükséged amivel tompítani tudod az öngyűlöleted. Ilyenkor használod hogy a kedvenc részed bennem,te lehess. Gyönyörködsz a szemeimben, melyekben sokkal ragyogóbbnak látod magad mint amilyen valaha lehettél volna. És ez is csupán azért mert a lelkem egy részét elrejtettem előled. Kis kanállal vájod ki lelkem,még véletlenül se maradjon benne bármi érzelem,hogy aztán bűntudat nélkül repetázhass belőlem. De,hadd maradjon még egy kicsi,amivel szerethesselek.
7 notes · View notes
kepeslajoska · 1 year
Photo
Tumblr media
Vásárhelyi Mária Ha nem lett volna hajdan egy tehetséges ember, szót sem érdemelne. Ha a gyűlölet-klub többi hangadójához hasonló tehetségtelen, frusztrált, bosszúálló lenne, meg se néztem volna a beszélgetést, amelyet Veiszer Alinda készített vele.  De Fábry Sándor igazi tehetség volt, saját szakmai generációjának talán legtehetségesebbje. Ott voltam a Soros Alapítvány megalakulásának 10 éves évfordulójára rendezett estjén is, ahol lélegzetelállítóan bűvészkedett a szellemesség és a pofátlanság határmezsgyéjén és nem vétette el. Dőltünk a rühögéstől mindannyian, Soros György is, aki - megjegyzem - derekasan állta a sarat. És most nézem ugyanezt az embert Veiszer Alinda műsorában,és egy gyűlölködő, tehetségtelen, kisstílű, frusztrált hazudozót látok. A legjobban a balladai stílusban megfogalmazott sejtetésektől undorodom. Ez bevett módszer a fideszes gyűlölet klubban. Elmond egy hazug, gonosz fél mondatot a másik emberről és a többit a néző fantáziájára bízza. Mondjuk, hogy az édesapámnál látta, hogy egy olyan magyar klasszikusok sorozat van a könyvespolcon, amelyet bezúztak, de néhány példányt megőriztek és új kötésben odaadták a jó elvtársaknak. Micsoda? Miféle agyament hazugság ez? Maga is belezavarodik ebbe a képtelen történetbe. De a néző fantáziájára bízza, hogy vonja le a következtetéseket, hogy miféle kollaboráns is volt az Apám. És hogy járt nálunk a "csodálatos bauhaus lakásban", amit a párttól kaptunk. Nem, nem a párttól kaptuk, hál'Isten. Apám 1948-ban a lakás akkori tulajdonosától vette bérbe a lakást, amely az államosításkor az önkormányzat tulajdonába került. Ezért nem vették el tőlünk, amikor Romániába deportálták az egész családot. És persze a legfőbb bűne a Soros Alapítvány, amely ezer és egy módon támogatta közvetve és közvetlenül őt is. Nemcsak első könyvének kiadását, hanem pl. a Hócipőt is, amelynek állandó szerzője volt. Nemcsak a lapot, hanem a rendezvényeiket is. De gyűlöli Jancsó Miklós nyugati sörökkel telerakott frizsiderét, a Jancsó gyerekek Lee farmerját,  Makk Károly joviális ölelését, Bacsó Péter komcsi felmenőit és persze az SZDSZ-t. Dőlnek ki a szájából a fidesz gyűlölet kommandójának patternjei. Mintha schmidt máriát vagy bayer zsoltot hallgatnám. De őket nem hallgatom, mert tudom, hogy belőlük a tehetségtelenség szülte gyűlölet beszél. De Fábryra ez nem igaz. Az ő sértett gyűlölködése mögött valami másnak kell lennie, fogalmam sincs, mi lehet az, csak azt látom, hogy mennyire végtelenül kisszerű és szomorú, amikor a tehetséget megöli az öngyűlölet.  Mindezek ellenére mégis ajánlom, hogy aki teheti, nézze meg ezt a beszélgetést. Mégpedig azért, mert Veiszer Alinda az újságírói viselkedés magasiskoláját mutatja be. Okosan, higgadtan, célratörően kérdez, nem hagyja magát legyőzni, kizökkenteni, arról kérdezi Fábryt, amit meg szeretne tudni, nem hagyja, hogy Fábry mérhetetlenül agresszív viselkedésével, pimaszul ostoba és sértegető megjegyzéseivel meghátrálásra kényszerítse. Szelíden reagál az agresszióra Fábry pedig megszégyenülten kullog el. Bízom benne, hogy ezt egyszer még tanítani fogják az újságíró iskolákban.
39 notes · View notes
csacskamacskamocska · 2 years
Text
Mára három gondolatkör alakult
Az egyik, hogy próbálok nem szerelmes lenni, de kurva nehéz.
A másik válasz lenne valakinek, aki egyszer régen reblogolta egy bejegyzésemet és most megint elém vetette tumbli azt a posztot. Akkor csak megbántva éreztem magam, de nem tudtam a választ. Ám a napokban olvastam: „Ha valahányszor szívességet kérnek tőled, és te gondolkodás nélkül igent mondasz, majd bosszankodsz, egész biztos, hogy szüleid tanítottak arra a szabályra, hogy senkit nem utasíthatsz el. Miért? Mert neked az sokba fog kerülni: nem fognak szeretni, elutasítanak, önzésed ára a magány lesz. Vagyis mindenekelőtt: ’Szerezz örömet!’ Ezért bárki kérését a saját igényeid elé fogod sorolni, nehogy megkapd a beígért büntetést. Pedig lenne, aki simán megértené ellenérvedet; lenne, aki elfogadna tőled egy alternatív ötletet, ami téged megkímél, neki pedig éppolyan jól megfelelne; és lenne, akinek visszatérő erőszakosságától így tudnál megszabadulni. De amíg engedelmeskedsz a ’Szerezz örömet!’ parancsnak, nincs választásod: minden kérést teljesítesz.” Vajon egy ember egy ilyen belső paranccsal, hogyan tud válni, szakítani, kilépni akár egy márgező kapcolatból is? Amúgy elárulom: nekem ezek úgy sikerülnek, hogy gyötrődve, de felvállalom, hogy gonosz vagyok. Önző, egoista. És utálom magam. Azt gondolom, ez az én rejtett énem, ami most felszínre került. Képtelen vagyok rá, hogy a saját igényeimet, a saját életem fontoságát átérezzem akkor, amikor szeretetkapcsolatban vagyok. Annyira erős ez a berögzülés. Ergo, ha a másik ember nem zsigerileg szupernagylelkű, szuperodafigyelő, akkor én kényelmetlen helyzetbe fogom kormányozni magam a kapcsolatban, amiből nem tudok kimenekülni csak az öngyűlölet árán. Aztán hosszú ideig vezeklek a bűnért amit elkövettem, hogy magamat soroltam előre. Jó sok mindent elbasztam e miatt a programozás miatt.
Nézek egy buta sorozatot. Van benne egy középkorú házaspár (is), harminc éve élnek együtt és imádják egymást. Ennek a buta kis sorozatnak a kapcsán gondolkodtam el rajta, hogy hogy is lehet ez, ha letisztogatom róla a filmes idealizmust. Ezeknek az embereknek van feladatuk a kapcsolatban, és értékesnek tartják a társuknak a kapcsolatban végzett feladatát. Erről folyamatosan biztosítják a másikat. Hogy értékes munkát végez. Pedig elég hagyományos leosztás, a nő háztartást vezet, a férfi a boltot. Egymás személyes fejlődését épp olyan fontosnak tartják, mint a sajátjukat. Bármilyen hóbortja támad valamelyikőjüknk, a másik támogatja benne. Csinál, próbáld ki, segítek. Nem sajnálják a másik dolgaira a pénzt, se az időt. Kudarc esetén is támogatás van. Alapvetően jószándékú, de nem hibátlan emberek. Pozitív életszemléletűek és az őket ért problémáka kitolják a kapcsolatból. Ez ugyanaz, mint amikor egyetlen személy mondja azt, hogy nem én vagyok hibás, hanem a világ. Itt ők ketten vannak a világgal szemben. Na, persze idealizmus ez így is, de képzeld el, hogy van valakid, aki minden döntésedet támogatja. De tényleg támogatja. Sosem kell attól tartanod, hogy majd utólag azt mondja, hogy ő megmondta, és bezzeg neki lett igaza. Sosem vagytok versenyben, hogy ki az előrelátóbb, ki az okosabb, ki tudja jobban. Segít elérni a személyes vágyaidat. Nyilván nem a trénered, vagyis a tervezgetés idején még van vagy lehet vita, de ha meghoztad a döntés, onnatól aktív támogatás van. Csuda dolog lehet ez, ha kölcsönös. Nem tudom, hogy van-e ilyen a valóságban.
Tumblr media
12 notes · View notes
halalvagyamvan · 1 year
Text
Sajnálom anya hogy nem az a gyerek vagyok akire büszke lehetsz. És sajnálom hogy te se olyan anya vagy akire büszke lehetek.
80 notes · View notes
szavaktetteknelkul · 9 months
Text
Ugyanígy, ugyanott, ahol mindig vagyunk. Megrekedve, boldogan? Újabb és újabb problémák, mire megoldottuk, többet és többet mondtál. Változtatok magamon, azon vagyok minden percben hogy az általad tökéletes embert hozzam ki magamból. Azt mondod tökéletes vagyok, mégis mi ez megint akkor? Miért kell? Sosem vagyunk együtt, megöl ez az egész, a távval még megbékülök, de miért kell? Annyira hiányzik a beszélgetésünk, annyira hiányzol. De mikor keresel, mit kapok? Egy szavas bántó és fájó dolgot. Mikor próbálom elhinni a "minden oké" - t, végül elmondod hogy semmi sem oké velünk. De szidsz, hogyha képtelen vagyok elhinni azt hogy minden rendben. Könyörgöm, dönts már. Mi lenne a jó? Mégis mit csináljak? Mit kéne csinálnom hogy jó legyek? Hogy jók legyünk? Nem érzem magam elégnek. Mikor elégnek érzem magam, úgy érzem jó társ vagyok a számodra, újból és újból lerombolod mind ezt. Mégis mihez kezdjek? De te sem tudod. Nem tudod mit akarsz, nem tudjuk megbeszélni, ha meg sem osztod velem. Kommunikáció nélkül, mond mit ér az egész? Ebben az állapotban vagyunk már mióta. Megrekedve.
2 notes · View notes
borderline-story · 4 months
Text
Álmatlanság. Kimerültség. Magány. Depresszió. Halálvágy. Önutálat. Szorongás. Üresség. Disszociáció. Harag. Szomorúság. Kín. Félelem. Csalódás. Öngyűlölet. Reményvesztettség. Egyedüllét. Hiány. Némaság. Fájdalom. Elhagyatottság. Kilátástalanság. Éhség. Hányinger. Öngyilkosság. Bűntudat. Létidegenség. Halál.
0 notes
Belenézett a tükörbe és elárasztotta a feneketlen öngyűlölet. Besántikált a 10 négyzetméteres szobába, ami még csak nem is az övé. Körülnézett alaposan és legszívesebben elsírta volna magát. Aztán végignézett a testén - a hatás ugyanaz volt. Átgondolta mit is ért el valójában az életben és arra jutott, hogy semmit.
Számba vette azokat akiket szeretett, de cserbenhagyták, akiket szeretett és viszont is szerették, de egy sem él már, akik szerették, de ellökte őket magától, akiket cserbenhagyott, akikkel félt kapcsolatot teremteni, akik gyűlölték és akiket gyűlölt.
És aztán a karácsonyra gondolt. Még baromi messze. A világ a feje tetejére állt, az elmebeteg, pszichopata országvezetők világszerte kimutatták a foguk fehérjét, egyik rosszabb mint a másik. Szembenállnak egymással médiában, mégis egy oldalon, az igazi ellenségük az emberség és az igazság. Karácsony. Milyen lesz ez a karácsony? Fehér? Fekete? Vörös????
1 note · View note
Quote
220630033
Nem tudom, hogy mivel és honnan kéne kezdenem. De véleményem szerint egy elbaszott ember lettem az évek során. Sodródok az árral és beletörődök a dolgokba.. De az igazat megvallva.. Nem arról van szó, hogy nincsenek barátaim mert igenis vannak. De mellettük is egyedül érzem magamat. Nem tudom már, hogy miből fakad ez az öngyűlölet a bókok megtagadása és a gondolat, hogy nem érdemlek senkitől sem szeretet. Ezt olvasva már úgy tűnhet, hogy egy depressziós emberről van szó. De én inkább csak egy elveszett embernek nevezném magamat akinek már évek óta segítségre lenne szüksége, hogy megértsen egy pár dolgot a  világról. Voltak terveim és céljaim amik szépen lassan elhalványodtak. Persze megvannak még csak most már ha erről mesélnék akkor bizonytalanságot érezhetnél rajtam.
Amire igazán szükségem lenne az egy ember nem több csak egy. Akinek megnyílhatnék és leülhetnék vele normálisan beszélgetni az élet nagy dolgairól. Aki rávezetne arra, hogy megértsek egy-két dolgot az életben. Akit csodálhatok és nagyra tarthatom vagyis felnézhetek rá. Szeretnék egy embert akinek nem kell megjátszanom magamat. Aki nem vág elém egy falat aki ad nekem bizalmat és nem korlátoz engem aki tanítana engemet aki engedi azt, hogy szeressem és, hogy tehessek valamit azért, hogy neki jobb legyen. A kölcsönös bizalom, a hűség, és az őszinteség ez a 3 dolog. De mind ez nem lehet meg ha nem tudsz nyitni, bízni és ellazulni a másik mellett..
0 notes
illgrowup · 2 years
Text
Elvesztettem magamat, miközben téged próbáltalak megérteni
669 notes · View notes
infantilis-egyed · 2 years
Text
Nem vagyok öngyilkos, kibaszottul nem akarok meghalni
...
Csak azt akarom hogy képes legyek úgy lecsukni a szemem , hogy jól érzem magam
...
De mindennap úgy érzem haldoklom
341 notes · View notes