#köszönöm a figyelmet

[otthonzulles]

elmondom most hogy milyen a mentás ritter sport, amit ajándékba kaptam!

szar.

#köszönöm a figyelmet #otthonzüllés

[senki-hercegnoje]

Azt mondta nekem: Ha vágni akarod magad vedd el az én karomat, nézz a szemembe és vágja annyiszor, ahányszor vágnád magad, mondtam neki,hogy nem tudnám őt soha bántani, aztán megértettem.

#magyar #tumblr #magyar tumblisok #szerelem #szerelmem #magyar tumblr #gondolatok #szeretem #őszinte szeretet #őszinteség #penge #köszönöm a figyelmet #boy #te vagy a mindenem

[hoofsnclaws]

Belegondoltunk már, hogy az alkohol mennyire környezetbarát?

Tehát, hogy növényből készül leggyakrabban, nem romlik - nem lehet pazarolni -, üvegbe palackozzák, fém tetővel - újrahasznosítható -, és amíg részegek vagyunk sem basszuk szét a földet mással.

Tehát technikailag az alkoholizmusom vegán!

#stupid think #hülye gondolatok #gondolatok #magyar #magány #alkohol #vegán #valahol ez egy vicc #köszönöm a figyelmet #xd

[meg-megbanom-ezt]

remélem, ha elég ideig gyűjtögetem a pornóbotokat, akkor előbb-utóbb minden létező kombináció felbukkan - tudjátok, mint a pí számjegyeiben -, mert akkor csak ki kell várnom a Három Judit, négy Zsuzsa együttállását

#európa kiadó #a rák end (szk)roll meg a mindenkori rákszred #köszönöm a figyelmet

[csillagkisasszony]

ha nem tudnám 14 éves korom óta hogy nem vagyok heteró, fixen egy Blahalouisiana koncert lett volna a bi awakeningem

#SCHOBLOCHER!!!!! BARBI!!!!!!!!! #köszönöm a figyelmet #me

[kiforditom-szetszedem]

2023 elég kemény volt.

A végével kezdem: megszületett második gyermekünk, Barnabás. Jelenleg alszik, de tisztában vagyunk vele, hogy ez csak egy múló állapot, mert hamarosan bömbölni fog. Őt ellensúlyozza lányom hisztérikus nevetése, tehát átlagban hóttnyugodt gyerekek, szerencsére.

Kaptam végre céges autót, mert kisakkozták, hogy jobban megéri ebbe belefektetni, mint azt nézni karbatett kézzel, ahogy évente 2-3x lerobban a sajátom s magamban kínlódok javítani, amikor nem is az a szakmám, ami a munkám s teljesítményem kárára megy. Most cserébe ez robban le évente 3x, s vihetem az ország ellentétes sarkába szervizelni, nagy haladás, mondhatom. Cserébe alig férünk benne (csomagok nélkül sem).

A kávét letettem, legalábbis 90%-ban, mert észrevettem, hogy jobban hajtom én magam annál, mint amire napi öt esspresso képes, s ha még koffeinnel is tömöm magam, a szívem már nem fogja bírni.

A házfelújítás ütemét megkétszereztem, gyakorlatilag végigdolgoztam hét hónapot szünet nélkül reggel 8-tól este 10-ig. Mondjuk, volt egy pihenőnap, amikor bérmalányom esküvője volt, meg két fél pihenőnap, amikor csak délig dolgoztam, s délután a családdal kimozdultunk világot látni. Volt még két nap, amikor mindenféléket kellett intézni. Reméltem, hogy december elejére megleszek a házzal, de csak dec végére értem el odáig, hogy összerakjam a fűtési rendszert. Talán húsvétra meglesz.

Emiatt még jobban elszigetelődtem, elvadultam, embert alig láttam. Társasági élet nulla, viszont idejében kaptam egy-két apróbb jóindulatú pofont, csillapítást, valamint figyelmet e virtuális közegben, ami elég volt ahhoz, hogy az utolsó negyedévben ne csak a házon, hanem magamon is tudjak dolgozni, ezért többeteknek is hálás vagyok, tudjátok, kik vagytok, már megköszöntem nektek, lehet, hogy furán, de így sikerült. Nem állt szándékomban creepebb lenni mint voltam.

Aztán végre többeteket is megismerhettelek immár élőben is, s felkerültetek lelki élőmegismerős hírességpolcomra Jeff Goldblum mellé, úgy értesültem, jó társaság :)

Köszönöm, hogy kibírtatok, hogy tartottátok bennem a lelket, hogy a hisztijeimet leállítottátok, hogy a dilijeimet nem tápláltátok túlságosan s hogy továbbra is szorítotok, hogy végre befejezzem ezt a többéves projektemet.

Kösz a 2023-at, kívánok mozgalmas, hasznos 2024-et! 🥳

[zoeeozzoeeoz]

Idős néni Vevő: Ezt szeretném.

Én: Rendben.

I.N.Vevő: Elfehéredik ,az arckifejezése eltorzul, akadozva kezd beszélni, kapaszkodót keres.

Én: Rosszul érzi magát?

I.N.Vevő: Nem tudom....igen....igen...

Én: Oda vezetem egy székhez, leültetem, Kér vizet? Hozzak?

Vevő: Igen, köszönöm.

Én: Elrohanok vízért, közben fülelek, hogy ha leszédül a székről, tudjak menni, igyekszem jóóóó hideg vizet vinni.

Vevő: Egyhúzásra megissza a pohár hideg vizet, kb 3 dcl, Köszönöm. Majd itt hosszú beszélgetés következik, ahol elmondja hogy depressziós, valszeg azért van most rosszul, mert kijött a lakásból, elmondja miért depressziós, mi történt vele az elmúlt pár évben, pánik beteg is, hogy már érzékel javulást, mert ha jobban érzi magát eljár az idősek klubjába, akkor már el tudja intézni apróbb dolgait, de még a vásárlást nem meri, pedig érzi hogy jobban van ha emberek között van, de egy bevásárlásnál meg túl sok az ember. Az egyik fia vásárol be neki. Elég sok személyes dolgot elmond magáról, családról, történésekről. Elnézést kér, hogy így kifakadt, meg feltartott, már jobban van, Ő menne is.

Elköszönünk, és elindul haza.

Én csak annyit szeretnék még ehhez hozzá fűzni, hogy figyeljünk oda sokkal jobban az idős szüleinkre. Sajnos, ezt saját tapasztalatból is tudom, hogy Ők nem fogják a gyerekeiknek elmondani, hogy lelkileg mi bántja őket. Egyrészt mert nem akarják terhelni vele Őket, másrészt erős szülőknek akarnak mutatkozni, akikre lehet támaszkodni, akik segítenek ha kell. Meg saját maguknak sem akarják bevallani, hogy segítségre szorúlnak. Nem csak fizikálisan, hanem lelkileg is. Bezárkóznak, sehova nem járnak, ha nem is mondják ki, de a gyerekeitől várják a segítséget, ki mástól? ami természetes, és jogos is, csak nem kérnek. Viszont ha azt tapasztalják, hogy a gyerek mindig siet, sosem ér rá, "jajh hagyjál már Anyu/Apu a hülyeségeiddel", akkor meg a maradék szikra is kialszik, hogy ők segítséget kérjenek. Ha meg a gyerek (itt már felnőtt gyerek ) ezt saját magától nem veszi észre, és nem is segít,akkor el is kezdődik egy eltávolodás, és az idősek magukba zuhannak, egyedül érzik magukat, magányosak lesznek, depressziósok, és ez mind-mind felemészti Őket.

Egyszer Mi is leszünk idősek. Idős szülők, akik nem mernek majd kérni, mert nem akarnak mások/saját gyerekeik terhére lenni. Remélem, legalább akkor eszünkbe fog jutni az, ami a mostani időseknek, hogy felnevelték a gyerekeiket, életük majdnem egészét nekik adták, gondoskodtak róluk, ápolták ha beteg volt, és most meg törődést/figyelmet/segítséget sem kapnak a gyerekeiktől,nem hogy ápolást, mert Ők folyton sietnek, sosem érnek rá, csip-csup dolog miatt besértődnek, és feléjük sem néznek.

Van hogy az idősek környezete, többet tud a mindennapjaikról, mint a saját gyerekük.

Én, itt , most a normálisnak mondott, mások szerint idealizált családi kötelékről írtam le a véleményemet.

[drakvuf]

Nagy Ő III/17: Finálé

Nati és Betti jutott a döntőbe az előző részben és most mind a kettő elviheti egy-egy randira a Nagy Őt. A fiatal lány kezdi a mókát.

Elmondása szerint egy álomrandira hozta a férfit. Egy kúrókabinba.

Nem vesztegetik az időt és már repkednek is a csókok.

Nati azt mondja a férfinek, hogy kell neki és a kis szívének is. A lány idehívta a szüleit is, hogy elbeszélgessenek vele, amiért kislányokkal randizgat. Süt pár palacsintát is a jeles alkalomra.

Megérkezik Valika és Dimitri. Zoli zavarba jön attól, hogy a lány szülei egyidősek vele.

Nati gyerekkoráról kérdezi a szüleit a Nagy Ő, amit nem tudnak hova tenni, mert még mindig gyerek. Zoli mentegetőzik és azt hajtogatja, hogy érettebb a lány a koránál. Klasszikus pedo szöveg. Hozza Nati a palacsintákat, amik a nagyi receptje alapján készültek. Aggódik ízleni fog-e Jákobnak. Az csak egy kurva palacsinta, gyermekem. Nem lehet elbaszni.

Elmennek a szülők. Végül egy megfelelő összegért nem bántották a férfit. Tovább romantikázhatnak.

Nagyon jól halad a randi, de a Nagy Ő még mindig bizonytalan, hogy ez hosszútávon működhet-e. Nati azt mondja, hogy amikor meglátta a férfit fürdőköpenyben csorgott a nyála.

Még többet smárolnak. Nem bírom gyerekek. Bepattannak a medencébe. Nati megkérdezi, hogy tetszik-e a férfinek. Igen. Ő is neki.

Jákob elárulja nekünk, hogy ha az eszére hallgat, akkor nagy a korkülönbség. Viszont ha a szívére hallgat, akkor egy mocskos pedofil.

Hál Isten vége a randinak és már a patkánnyal kocsikázunk vidékre.

Betti nagyon minimálra vette a randit. Csak a családjához viszi le a férfit. A lány szülei nagyon megörülnek a férfinek, mert elég csórók. A nő három hete nem látta a gyerekét és nem is akarja, hogy megszokja, hogy itthon van, szóval leszarja.

Betti anyja megjegyzi Zolinak, hogy nincs unokájuk. Ez mi akkor?

És csinálhatna nekik egyet. EZ MI AKKOR?

Szóval Betti családja szerint a nők nem emberek. A nem létező unoka megmutatja a nem létező szobáját Zolinak. Betti szerint a lánya nagyon szégyenlős és az, hogy barátkozni akar a Nagy Ővel jót jelent. Elmeséli a férfinek, hogy annyira csórók, hogy együtt alszik a gyerekkel.

Erre Jákob megosztja velünk, hogy ő is együtt alszik a 16 éves lányával. Mi a fasz. Azt mondja ameddig nincs pasija vele kell aludnia. MI A FASZ. Betti kizavarja a gyereket, hogy smárolhassanak az ágyán a férfivel.

Zoli szeretne már hazamenni, de a család nem akarja elengedni a pénzes zsákot. Azt mondják, még Betti énekelni fog nekik. A nő még rosszabb, mint amikor a Titanicot énekelte.

Ez ilyen belsős poén lehet, de senki nem nevet. Nagyon jó hangod van - hazudja Zoli. Végül egy kisebb összegért elengedik a túszul ejtett férfit.

A kastélyban Zsófi megdicséri, milyen szarul sikerült kiválasztania a döntős lányokat. Szerinte ezen a ponton már ne is gondolkodjon melyik a jobb. Dobjon fel egy érmét.

A lányokkal is beszélget egy kicsit a műsorvezető.

Nati érezte, hogy a döntőig jut. Tele van érzelmekkel és izgul.

A legszebb közös pillanatuk a római randi volt. Elsírja magát.

Betti úgy érzi végre sikerült kifognia a gazdag faszit, akire mindig is vágyott.

Valami körmös rendezvényen pillantotta meg először Jákobot és már 8 éve rá van gerjedve. A legszebb közös pillanatuk a tegnapi volt, amikor énekelt neki.

Eljött a döntés pillanata. Zoli nosztalgiázik arról, milyen volt amikor ideérkeztek. Milyen volt, amikor jobban megismerték egymást. Nati bár okos és intelligens, de nem bölcs, mert még fiatal, ezért Bettit választja. Nati sírva vonul el a kamerák elől.

Betti viszont nagyon boldog, mert végre a szőke herceg kihúzza a szegénységből. Boldogan élnek, amíg vége nincs a műsornak.

Sajnos nem volt meglepetés a vége, mert pár hete az instán valaki elspoilerezte nekem, hogy rohadna meg. Mindenesetre erős évad volt, csupa jó karakterrel. Nagyon remélem, hogy a műsor készítői jövőre Virágot indítják Nagy Őként. Kurva erős évad lehetne.

Köszönöm a figyelmet, ennyi volt az idei Nagy Ő. Külön köszönöm @tidaviminek, hogy javítgatta a helyesírási hibákat meg a fos fogalmazásomat.

#tv #tv2 #nagy ő

[pajjorimre]

A jamaikaiak azért szeretik a Neoton Fam��lia zenéjét mert van benne egy

Köszönöm a figyelmet.

[rendesbohoc]

Az én rekláM.

Najó. Másoknak bejött, hátha. Szóval egyelőre nem vagyok még újrakezdés párti, de azt azért tudom, hogy nem ülhetek a fotelban azon dühöngve, hogy mennyire szar minden (akkor sem, ha tényleg az). Múlt héten egy napra esett, hogy az egyik tanítványom lemondta az órát és elfogyott a mosószer, és ez a kettő együtt megborította a költségvetést - ezígymiafasz (jójó, tudjuk, hogy miafasz, de az egy másik poszt).  Tehát amúgy tök szívesen tanítok (főleg online), van már egy kis refim is, egyelőre kezdők és újrakezdők okításában van a legtöbb gyakorlatom, de szóba jöhet más is, szerintem tök jó könyvet találtam, amiből tanítok, de úgyis televariálom az órát egyéb feladatokkal, mert izgága vagyok. Szóval, ha valaki szeretne megtanulni NÉMETÜL, állok rendelkezésre. Ja, van róla papírom meg minden és még számlát is adok róla. Ezt most akkor kiküldöm a tunbli univerzumba (tunbliverzumba, hö-hö), a többit meg a másik univerzum elrendezi. Köszönöm a figyelmet.

[bukovskikaroly]

Portugáliabéli érdekes pillanataim III.

(Ez nem egy romcom, meg semmi ilyesmi, csak jelzem. De nyugi, nem is orosz dráma, amely többnyire gyötrelem, szenvedés , halál és a tajga végtelen jajgatása.)

Telt-múlt az idő, végül megkaptam a pöcsétet meg a papírost hogy fasza vagyok, viszlát. Mehettem édes honomba vissza. Hát a faszt, gondoltam.

Búcsúzni szar amúgy. A franciák szerint olyan, mint meghalni egy kicsit. Összepakolásztam, majd elköszöntem vendéglátóimtól. (Karina egész idő alatt le se szart)

Jó utat haza, (puszi, puszi) - mondták.

Köszönöm a mindent is, de nem haza megyek. Gondoltam elugrom Portugáliába, mondtam. Chavezt is megnézem, ha már ennyit hallottam róla. Üzennek valamit a rokonságnak? - kérdeztem.

Kaptam pár címet, telefonszámot aztán.

(Karina ekkor még sehol. Csak, hogy fenntartsam a feszültséget. a MÉG határozószóra hívom fel ezúton a figyelmet.)

[csacskamacskamocska]

Napok vagy hetek óta akarok írni az önzésről,

de valahogy nem kerekedik ki a történet. Folyamatosan érnek hatások, amikben önzést, énközpontúságot látok. Zavar, idegesít és közben persze arra kényszerít, hogy a saját viselkedésemet figyeljem, hogy vajon én is? Én is egy fejemre húzott dobozzal élek? Hol van az egészséges magunkrafigyelés és a beszűkültség határa? Ha el tudnánk fogadni, hoogy dolgokat nem kaphatunk meg, akkor ezeknek a dolgoknak a (fájó) hiányával együtt tudnánk boldogan élni. Mert arra tudnánk figyelni, annak örülni, azért hálásnak lenni, amit megkapunk.

Csakhogy állandóan ellentétek között őrlődünk.

Nade vissza az önzésre. Hogy ő milyen magányos... és nekem égnek áll a hajam. Mindenki magányos baszki, mindenki, aki nem volt szerencsés vagy nem szed rá bogyókat. De tessék megmozdulni és nem csak várni, hogy szeressenek meg szórakoztassanak. Tessék felvállalni a kapcsolatépítéssel járó munkát és kudarcot és frusztrációt. Mert nem adják ingyen az érzést, hogy nem vagy egyedül. Csak mindenkinek máshogy kell fizetni érte. És a nem magányosság egy nagyon fontos része: legyél jóban magaddal! Tudd magad elszórakoztatni és akkor élvezni fogod az egyedüllétet. De csak azt mondtam, nézd... volt kit felhívj, hogy magányos vagy, ergo nem vagy magányos.

Néha vannak ilyen sorozatok, amikor emberek egyszerűen elfelejtik amit megbeszéltünk. Nem miattam felejtik el, nem arról van szó, hogy én nem számítok, hanem mert elfelejtik a dolgaikat. Igérte, hogy átküldi, lefoglalták, megállapodtunk, és ezeket elsodorja az élet. Nekem ez egyszerűen érthetetlen. Nem mondom, hogy sosem fordul elő, hogy valamit elfelejtek vagy rosszul emlékszem, de rengeteg mankót használok a rengeteg feladathoz. Táblázatokat és naptárbejegyzéseket, és persze érzelmi figyelmet. Akit kedvelek, akinek szeretnék segíteni, a vele kapcsolatos dolgok érzelmi postittel vannak a gondolataimra ragasztva.

De az önzés nem is ebben nyilvánul meg igazán, hanem a bosszankodásokban talán. Hogy a körülöttük levők meg a világ minden cselekedete a személyük ellen szól. Fel sem merül, hogy rosszul végzi a munkáját, fel sem merül, hogy a másik ember próbál beilleszkedni, próbál kapcsolatot teremteni és azért teszi amit tesz, fel sem merül, hogy mindenki más is elgyötört, fáradt. Magas elvárások és alacsony önismeret. Ő mindent jobban tud.

Na, így hogy leírtam, el is kezdtem szánni azokat akiktől ezek a negatív hatások értek. Mert e mögött a beszűkülés mögött valami kétségbeesett kapaszkodás van. Nagyon kevés dicséretet adunk egymásnak. Mintha attól fogyna. Néha én is elfelejtem. Akkor jövök rá, hogy elfelejtettem, hogy valós dolgokkal dicsérni kell az embereket, amikor éjjel bedugja a fejét a kolléganő, hogy elköszönjön (amúgy a frászt hozta rám vasárnap éjjel a melóhelyemen, már kikészítettem egy ollót az asztalomra, hogy baszki valaki itt mászkál engem egy karbantartó vagy éjjeliőr ne vegzáljon :D), szóval elköszönt és azt mondta, hogy szuper a piros, nagy, puha kardigánom, ő nem szereti a piros színt, de nekem annyira jól áll, hgy jó neki rám nézni.

Ha elkezdenénk odafigyelni, mint egy nyelvtanulás, hogy dicséreteket adjunk, mondjuk kezdetnek naponta 3-5 alkalommal, megváltozna körülöttünk a világ. Csak ki kell mondani. Jó ez a kabát, tetszik a sálad, köszönöm, hogy ilyen jót főztek, milyen szépen van kirakva ez a holmi, remek volt ez a gyors ügyintézés, örülök, hogy felhívtál/írtál, szeretem ahogy ... csinálod, stb, stb.

Először persze keletkezne némi zavar, mint minden változásnál, némi értetlenség, némi félreértés előfordulhat, de pár hét alatt a dicséretektől mindenhonnan elkezd sütni ránk a nap. Szerintem. De tényleg csak őszintén!

#önzés #magány #doboz #depresszió #dicséret #kapcsolatok #önismeret #visszahatás #12-21

[kekbond]

ez egy fos, ne igyatok ilyet! köszönöm a figyelmet!

egyébként, aki a pumpkin spice-t is kitalálta, az is benyalhat :(

#ez itt a reklám helye

[fuckofflifesworld]

Sose gondoltm hogy az egész így alkul. Teljesen más vagy. Más amit írásban,más amit élőben csináltál. Annyira nagy érzelmeket mutattál felém, hogy nem tudom elhinni hogy neked ez tényleg csak egy kaland volt semmi több . Miért kaptam tőled annyi figyelmet és szeretetet akkor? Mért nem tudtad már az elején őszintén letisztázni? Mi a faszért ? Miert becézgettél, dicsérgettél ,simogattál, bujtál ,puszilgattál és tervezgettél ha neked ez SEMMIT sem jelentett? Annyira sajnálom hogy így alakult és ismételten ignoráltál . Kicsit több dologra számítottam veled . Remélem rendbe hozod magad és idővel felnősz. Köszönöm mind azt a szeretetet amit ez a kis idő alatt kaptam

-utállak🩶

#gondolatok #gondolataim #sajat #magyar #magyar tumblisok #nagyon félek #nem vagyok elég jó #sajnálom #orokke szeretni foglak #szeretlek #hiányérzet #csok #oleles #érzelmek #ignorar #idézetekmindennapra #szomoru #nem megy #nem vagyok jól #nem akarlak elveszíteni #miertvagyilyen #miert #fiuk #emberiség #ember #szerelem #szar erzes

[noctarcanum]

szjg rebrand

- bi & ace autistic reni

- transmasc cortez with adhd

köszönöm a figyelmet

#szent johanna gimi #szjg #cortez #leiner laura #digital art #digital drawing #artists on tumblr #character design

[ineffag-swag]

Na várjatok, megpróbálom átkonvertálni a tumblr szavakat. Blorbó. Ébi débi. Ló plinko?? MI AZ A PLINKO MAGYARUL? Oh ezt nem lehet lefordítani oké. Bébi lány 💀💀 Ez nagyon rosszul hangzik, sose mondanám senkire hogy bébi lány magyarul😭. A glup shitto az marad glup shitto. Vagy glup sittó? Oké, ennyi volt. Köszönöm a figyelmet.

#speak your language day