Tumgik
#nehéz napok
cry-baby-69 · 7 months
Text
Nem tudom,hogy kinek kell ezt most hallania,de hidd el,jobb lesz!Tényleg jobb lesz,lehet hogy napok múlva,vagy épp hetek,hónapok múlva,és akár évekbe is bele telhet...DE hidd el jobb lesz...A fájdalom tényleg szűnni kezd egy idő után...Kevesebbet fogsz rá gondolni,hogy mi van vele,mit csinál, hogy érzi magát,vagy hogy épp kivel van...És minden egyes csalódás után, egyre jobban ki fog nyílni a szemed..Megtanulod lassacskán azt,hogy úgy szeress,hogy ne vakítson el a rózsaszín köd...Hogy lásd meg,azt aki,nem pedig azt akinek szeretnéd őt látni...És egy idő után a sok fájdalom révén elég erős leszel ahhoz,hogy elsétálj onnan,ahol nem vagy szeretve,és becsülve..Megtanulod lassacskán azt is,hogy ne higyj a szép szavaknak, csakis a tetteknek..Ne azt nézd mit mond, hanem azt,hogy mit tesz ÉRTED!Tanulj meg várni, igen tudom hogy nehéz,és azt is,hogy rossz egyedül...DE még mindig jobb egyedül lenni,mint egy mérgező kapcsolatban szenvedni!
94 notes · View notes
csacskamacskamocska · 7 months
Text
Vak tükrök
Napok óta ez jár az eszemben, hogy ha az emberekben két tükör van/lenne... Mintha lennének emberek, akik nem tudják a jó dolgokat visszatükrözni. Csak a rosszat. Csak a hibákat, a negatívumokat. Sosem váltanak át a pozitív dolgok tükrözésére. Ha jót tesznek, abban is a nehézséget veszik észre, a nehézséget kommunikálják róla. Milyen lenne egy ilyen szuperhős? Megmenti a világot és ott panaszkodik, rémes volt, büdösek voltak az emberek... bevágott a feszülős naci... azért a kurva anyját annak, aki kitalálta a vilégvégét reggel hat előtt! Nem az az érdekes igazán, hogy vannak kritikusabb meg optimistább emberek, hanem amikor rájössz, hogy a kritika kinyilvánítása nem építő és nem is levezetése valaminek, nem stresszoldás a panaszkodás meg kritizálás, hanem nem képes másra. Ennyit tud, ez ő. Ez a lételeme, ez folyik az ereiben. Az ő másik tükre törött, megvakult, nincs. Nos, valójában ezen az öröm visszatükrözésének képtelenségén gondolkodtam. Hogy bármi történik az ő életükben, bármi nagyszerű, csodás, örömteli, az a tükör, az öröm tükre, akkor sem mutat majd semmit. Elmennek egy étterembe, kiposztolják, megvan a dolog pozicionálás része, de az már nincs, hogy pfű, kibaszott jót ettünk, ez a rák/pocok/cipőtalp ez valami fenséges volt. Amúgy, önmagunk pozicionálása a posztjaink által, az is egy nagyon érdekes kérdéskör. Bármilyen meglepő, erős szerepe van, kapcsolatban áll a párválasztással. Azt nem tudom, hogy a vaktükrű emberek egymásra találnak-e és küldözgetik-e egymásnak a negatívumokat, mintha pingpongoznának, aztán potty, leesik és a másik kezdi az ütögetést... simán lehet. Persze, nem mondom, hogy a hurráoptimisták nem fárasztóak, akik szándékosan letakarják a fél tükröt, nem akarják látni a rosszat. De nekik a másik tükrük is jó, csak nem akarják használni. Félnek tőle. Az optimizmusban fürdőzés hasonlóan kellemes, mint a negatívumokban tapicskolás. Az előbbi nem szeretne csalódni, utóbbinak rosszabb már nem lehet, csalódás már nem érheti. Vagy ki tudja. Logan egyszer azt mondta nekem, hogy már többször nem úgy történtek a dolgok velem kapcsolatban, mint amire számított. Nyilván rosszra. Hát igen. Velem nehéz. :D Nade mégis az érdekel, hogy vajon ez a hiányosság a pozitív dolgok átélésére, visszatükrözésére, ez vajon hogyan lesz? Genetika? Neveltetés? Nem tudják, talán nem is kapizsgálják, hogy mit veszítenek. Gondolom ők szexelni is úgy szexelnek, hogy hát ez egész jó volt, de majd megunom úgy is. Ha beszélnek róla, kell lennie benne valami lefitymálónak. Vagy a kapcsolatból, a másik emberből képtelenek egy valamirevaló nem közhelyes jótulajdonságot mondani. Amiért megéri. De nekik, az ilyen embereknek is van párjuk/szeretőjük, szóval van valaki, akinek vagy mindegy vagy megszállott vagy beteg vagy jó üzletnek látja. Mert amúgy, más/sok tekintetben ők kiváló emberek. Lehetnek megbízhatóak, okosak, kötelességtudóak, de még szórakoztató is lehet a szarkazmusuk. Mondjuk, egyszer rájössz, hogy az nem szarkazmus... Sejted, hogy mindent megtesz és nem látod, nem érzed, hogy szeret. Mert olyan, mint bármikor, mint bárkivel. Sosem ragyog. Akármi történik, sosem boldog.
Tumblr media
20 notes · View notes
more-then-you-know-23 · 7 months
Text
Fontos másodpercek, percek, órák, napok, évek...
Fontos pillanatok, események, élmények, emlékek, élet események...
Mindenki tud mindegyik szóhoz kapcsolni
~Valamit vagy valakit.
~Jót és rosszat.
~Jelentős vagy jelentéktelen dolgokat, amik meghatározták azt, hogy most ki is lett Ő valójában.
~Könnyű vagy nehéz élet helyzeteket, amik formálták.
Mindegyik szó mindenkinek jelent...valamit, valakit, bármit, mindent...vagy éppen semmit.
12 notes · View notes
senki-hercegnoje · 1 year
Text
Lesznek gondok, nehéz napok, pletykák,rossz szándékú emberek,de amíg Te hiszel Bennem és Én hiszek Benned addig semmi és senki nem érhet fel azzal a szépséggel amit együtt építettünk fel. ✨
32 notes · View notes
lelkemdarabjai · 3 months
Text
Vannak napok amikor nehéz, vannak olyanok amikor már hetek óta azt érzem, hogy piszok nehéz, és léteznek olyanok, hogy kicsit eltörik minden.
Nem tudok mit tenni, nem tudom csak úgy lesöpörni a vállamról a terhet. Venni kell egy mély és hosszú levegőt, és folytatni tovább.
Hogy ez normális e? Az a rémisztő az egészben, hogy igen normális.
2 notes · View notes
Photo
Tumblr media
Helyzetjelentés Sámson állapota egyelőre nem javult. 😐 Napi 3 alkalommal kell neki gyógyszert beadni (van, amikor egyszerre hetet), amit nagyon utál. Nála jobban csak mi szenvedjük meg a procedúrát, látva a kínlódását. Komolyan leizzasztja az embert egy ilyen művelet, a kizsgutya is szenved a gyógyszerek ízétől. Próbáltuk húsba, jutalomfalatba is csomagolni, de kiszagolja az aljasságot (gyógyszert). Talán ha kolbász ízű bevonat lenne rajtuk, könnyebb dolgunk lenne mindhármunknak. Sajnos a pisi zöme még mindig a pelenkára megy, és láthatóan ezt is nagyon szégyelli. Valószínűleg ránk is haragszik, amiért gyógyszert adunk be neki. 😢 Ma reggel annyira megsértődött, hogy a kaját sem fogadta el, pedig Sámson az a kutya, aki mindent IS megeszik. Nehéz napok várnak mindannyiunkra... #Sámson #ígyélünkmi #dog #teckel #tacskó #szálkásszőrűtacskó #dachshund (helyszín: Belém, Lisboa, Portugal) https://www.instagram.com/p/Chj0dFuoEP1/?igshid=NGJjMDIxMWI=
35 notes · View notes
mindigvankiut · 2 years
Text
Újabb nap vette kezdetét Nélküled, ahogy eddig mindennapom..
Megőrjít, hogy nem lehetek Veled és nem tudhatlak magam mellett..
Ma ismét előtörtek bennem az érzések persze szokásosan sírás lett a vége..
Nem tudom meddig bírom tovább ezt.. De úgy érzem, hogy ezen is túl leszek valahogy ahogy eddig is..
Ragaszkodom hozzád talán túlságosan is és ezért nehezek a napok Nélküled..
Vágyom rád, az ölelésedre az érintésedre a csókjaidra hallani akarom a nevetésed amit én okozok neked vágyom arra, hogy magam mellett tudhassalak végre..
Nehéz napok vannak mögöttem és ahogy elnézem előttem is...
22 notes · View notes
vtrosits6 · 8 months
Text
Tudom
Tudom hogy alszol de nagyon hiányzol tudom, hogy 2 nap telt el nélküled de leírhatatlan mekkora kín ez számomra.
Nem tudom hogy az 1 liter vodka, avagy az ez miatt feltörő érzelmeim beszélnek belőlem.. de egy óriási hiányt érzék magamban legbelül s csak te jársz az eszemben.
Inkább lennék melletted mint egy anya, ki óvja gyermekét minden rosszról, mint egy másik fél ki oda figyel rád s támaszod nehéz napokon.
Nagy odafigyeléssel hallgatnám az aznap történteket melletted, mi volt a legrosszabb és legjobb dolgot a napodban. Ha bár a jóra tudnám válaszod.. Azt mondanád hogy Én és hogy végre mellettem lehetsz és tudom, hogy ettől a mondatodtól egy kellemes meleg bizsergés fogna el.. azt hiszem azért mert még tán rajtad kívűl ez senkitől nem hallottam, tán mert soha nem voltam még senkinek igazán első gondolat reggeleken és utolsó napok végén.. biztos okát nem tudom.. de azt tudom, hogy a szerelem a megfejtése e kérdésnek. Mégpedig azért mert azt hiszem ez a szerelem. Pontos okát nem tudjuk, hogyan s mért, de érezni, hogy van, létezik. Mégpedig a legjobb helyen, köztünk.
Tudom azt, hogy Szeretlek.
3 notes · View notes
gyorinokedli · 1 year
Text
Nagyon friss vagyok még a cirkuszban, pláne egy ekkora showban mint amit a Stardust csinál itt Stuttgartban. Rengeteg félelemmel jöttem ide, egyedül 7 lóval és annak minden kötelezettségével. Azt gondoltam ez lesz a földi purgatórium, és az első héten így is volt. Aztán elkezdtük egymást megismerni, összeszokni. A napok alatt egy hatalmas együtt mozgó egymást értő sejtté váltunk, és közeleg a nap amikor mindenki tovább áll. Én megyek a következő állomásra MonteCarloba a cirkuszfesztiválra, sokan hazamennek. Ott kevesebb ló lesz velem, viszont ez a cirkuszvilág egyik legfontosabb eseménye. Azok akik itt a komfortot nyújtják nekem nem lesznek ott, újra teljesen egyedül leszek és a 100% nem lesz elég. Minden szem rajtam, rajtunk lesz és már most gyomoridegem van az egésztől. Persze izgalmas is, soha nem jártam még Monacóban. Félek hogy nem leszek megfelelő, hogy nem ugrom meg a szintet, de menni kell, mert számítanak rám. Nehéz lesz itthagyni ezt a manézst. Aztán ha ott végzünk végre újra visszatérek én is a saját életembe, de már nem lesz ugyanolyan. Sokan mondták nekem, ha a cirkuszba belépek nincs visszaút és tényleg így van. Nyomja a vállam rendesen.
Tumblr media
13 notes · View notes
Text
Tudom vannak nehéz napok. Mindenkinek vannak. Undorító világban élünk és kurvara megneheziti azt, hogy pozitívan lássuk a világot. De figyelj már! Annyi szaron át tudtál lendulni, és csak erősebb lettél. Hisz minden apró kudarc, törés erősebbé tett. Úgyhogy szedd össze magad de kurva gyorsan, figyeld meg legyőzhetetlen leszel! Megallithatatlan vagy, aki meg egy kicsikét is kételkedik bassza meg!
Csok! ❤️
12 notes · View notes
maganyoshos · 2 years
Text
Telnek a napok, a hónapok, az évek..
Semmi sem változik tömérdek ígéret.
Félek már bízni, agyalok némán.
Ennél közelebb engedni téged nehéz lenne már..
Tengődök, mennek a monoton napok,
Azon agyalok hogy fejlődök-e vajon.
Halad-e előre bármi az életemben?
Vagy csak stagnálok tovább a végtelenbe..
Esténként csak fekszem és gondolkozom,
Ok nélkül belül magam szétrombolom.
Bármit teszek nem érzem hogy jó vagyok,
Nem tudom hogy elég-e mit nyújtani tudok..
Ezek a gondolatok nem múlnak,
csak ha feljön a nap elnyomódnak.
Nem a legjobb szeretnék lenni, csak boldog,
Hogy ne jöjjenek nyakamba folyton a gondok
Hogy érezzem hogy neked igen is jó vagyok
És lásd hogy csalódást számodra nem okozok.
Ne félj tőlem, hisz én is rettegek
Miattad minden kételyt mégis félre teszek.
Szeretném hogy úgy lásd magad ahogy én látlak téged.
Őszintén megijeszt hogy veled ennyire jó minden,
Ez egy pozitív félelem, mégis azt érzem,
csak hogy a hipotézisemhez visszatérjek,
Nem tudod merre lépjünk és ez belül meggyilkol, s ettől tartva vetem papírra hogy ‘nem vagyok elég jó’
10 notes · View notes
Text
Embernek lenni nehéz s olykor megpróbáltatás. A becsület és érettség az ember paródiája, sokszor csak bámulunk magunk elé s hagyjuk, hogy elrepítsenek az érzelmek, hagyjuk, hogy rossz legyen, meglapulunk még sík talajon is. Vannak napok mikor nem tudsz ember maradni, rosszindulat s kétely veszi át helyét a szeretet meleg ágyának. Olykor-olykor magunkkal is harcban állunk, higgadtnak és boldognak kellene tűnnünk, de minden erőnk ellenére is mocsárba ragadunk. Ember nem csak te kell, hogy legyél, körülötted mindenkinek embernek kell tűnnie, s a hiba az, hogy ez valamin mindig elsiklik…
3 notes · View notes
rudivolt · 1 year
Video
Az esélytelenek nyugalmával, de ide is kirakom, hátha meglátja, akinek meg kell.
Karaj a szívügyem. Lefotóztam kint is, bent is, nézzétek milyen gyönyörű!
5 éves kan husky. Napok óta sérült szemmel, betegen feküdt egy vidéki hentes boltja előtt, míg végül valaki segítséget hívott. Menhelyre került, ahol rendbe rakták, de a sérült szemét el kellett távolítani. Karaj lett a neve.
Domináns alfa, ha hagyják. Félelmetes kinézete van, mintha a farkas elődök véréből kicsivel több jutott volna neki, de ne engedjétek megtéveszteni magatokat. Ne higgyetek neki, mert kicsit ijedős, mókás társat találtok majd a zord bundája alatt.
Nagyon szeretnék neki gazdát találni, mert gyönyörű állat, messziről látszik, hogy egyénisége van.
Játszott állatvédelmi kisfilmben főszerepet, készült róla portré, mégsem akadt eddig senki, aki hazavinné.
Alapból is nehéz a husky tartása, mert makacs, szökős akrobaták, ezért csak olyan ember mellé alkalmas társnak, aki tisztában van azzal, mit vállal vele. Ha van 2 méteres megmászhatatlan kerítésed beton alappal, szeretsz nagyokat sétálni, túrázni és kell egy mókás, nagyon menő arc melléd, akkor csak rád vár lassan 2 éve.
Remélem valaki rátalál, mert nagyon megérdemli, különösen fájdalmas látni egy kennelben ezt az óriási kalandvággyal és szabadságszeretettel megáldott/megátkozott kutyát.
Vigyétek haza. Vagy legalább csak osszátok meg, légyszi. Köszönöm!
Ha beleszerettél, kérdezz róla az "Együtt az Állatokért" Állatvédő Közhasznú Egyesület - Debrecen-től, minden fontos infó náluk.
2 notes · View notes
xmrsstilinskix · 1 year
Text
Úgy telnek a napok,hogy egyre jobban fáradok,érzem, nem vagyok jól. De téged ez nem érdekel. Bárhogyan is próbálsz meggyőzni vele,egy kis idő után te elfelejted amit igértél,és minden újra a régi. De én nem felejtek. Én nem felejtek,csak egyre ritkábban teszem szóvá. Nem felejtek,de egyre kevesebbet veszekszem veled. Nem felejtek,és te úgy hiszed,ez így rendben is van. Úgy hiszed rendben is van,hiszen nem kell elviselned a hisztiket,a veszekedéseket,azt hogy nem értünk egyet,hogy nem mondom el a véleményem. Úgy érzed,ez jó így. Aztán kérlelsz,mondjam el a véleményem,de én màr nem akarok. Kéred,hogy beszéljek, de már túl fáradt vagyok. Bekapcsolod a sorozatot,amit nézni szeretnél,miközben engem meg sem kérdezel,de nézem veled,mert te ezt szeretnéd. Nem csináltál meg előtte a házban semmit,ezért én csinàlom,te pedig nézed tovább a sorozatot. Le sem állítod, nem kelsz fel segíteni, még ha tudod beteg is vagyok. Szerinted ez rendben van így. Majd elalszol azon a sorozaton,amit te akartàl megnézni,én pedig aludhattam volna helyette,de miattad felkeltem. Szerinted ez rendben van így. Elaludtàl,és én egyszer megböktelek,de nem érdekelt,így vissza aludtàl. Szerinted ez rendben van így. Kaját csinálok este,mert tudom,nehezen kelsz fel reggel, talán időd sem lesz megcsinàlni,és igaz megköszönöd..de úgy érzem mégsem értékelsz engem eléggé..mert szerinted ez rendben vagy így. Nekem ez fáj,küzdök minden nap magammal,amik kavarognak a fejemben,amiket érzek,a fájdalom és minden más. Te ezekről tudsz,de mivel neked is vannak gondjaid,nem veszed nagy dobra az enyémeket. Szerinted ez rendben van így. Hullámvölgyeket élünk meg,elakarsz menekülni a veszekedésktől,ami szerinted rendben van így,mert Te fáradt vagy. Elvesztem önmagam,úgy érzem bekebelez a sötétség,a fájdalom, a kimerülés,amit te két nap után elfelejetsz,mondván neked sem könnyű. Szerinted ez rendben van így. Te nyugodtan eltudsz aludni,akármilyen veszekedés után,vagy tudva nekem fáj valami,miközben én fordított helyzetben forgolódom és nem jön a szememre álom,a gyomorgörcstől,de nincs baj,hiszen szerinted ez rendben van így. Nekem mindez fáj,de mivel Te nem tudod mit csinálj ellene,ezért ez rendben van így. Egyre jobban leépülök,már nem is ismerek önmagamra és csak kapálózok a semmiben,valami kapaszkodót keresve,de akárennyit találok,kis idő után mind elszakad..de szerinted ez rendben van így,hiszen te stresszelsz sok dolog miatt. Te elmondod,ami neked fáj,ami rossz..hogy neked mennyire nehéz és elvárod hogy itt legyek és támogassalak. Én itt is vagyok,anélkül hogy elvárnád tőlem,és szerinted ez rendben van így. Mellettem vagy,de olykor mintha csak fizikailag..és szerinted ez rendben van így. Lehet eljön az a pont,mikor egyáltalán nem fog érdekelni màr a szendvicsed,amit munkára viszel,nem fogom elmondani a véleményem,amit te annyira szeretnél hallani,nem foglak megölelni,pedig téged az nyugtat meg,nem fogom nézni a sorozatot sem,amihez neked márpedig kedved van,nem fogok aggódni,akárhányszor elmész valahova autóval,vajon minden okés-e hiszen elfelejetsz írni,lehet eljön az az idő mikor nem fog érdekelni..lehet eljön azaz idő,mikor nem fog érdekelni hogy félig forró,félig hideg vízzel iszod a kávét,lehet az sem fog már érdekelni,hogy felkeljek előbb,hogy téged felkeltselek,mert te nehezen kelsz fel. És szerintem ez rendben van így.
5 notes · View notes
csacskamacskamocska · 2 years
Text
A kurvaszar
éjszakák egyikét tudhatom magam mögött. Nem pontosan értem mi történt, de az élmény ez volt: Álmodtam, éberen voltam, fogalamam sincs, de mintha az egész éjjelt pszichológusnál töltöttem volna, aki nyilván Mengelénél gyakorolhatott, mert valami kiabszott kínzás volt minden mondat. Valamikor elkapott egy olyan szörnyű fejfájás, plusz szúrás a szegycsontomon, hogy azt gondoltam, hogy ez most meg fog ölni. Aztán jött a kis vakarék ébreszteni, és úgy keltem fel, mint aki mocskosul másnapos, annak az összes tünetével. Konkrétan csukott szemmel támolyogtam ki pisilni, a fejem helyén egy vizesvödör, amit kongat valaki, és amúgy is nehéz cipelni. Na mondom, ez fasza, így indulni táborozni, inkább lemondom és meghalok. Aztán a kávé illata elmosta a másnapos szédülést, fejfájást, gyengeséget. Napok óta az megy, hogy írok egy bejegyzést, elrakom draftba. Nem tudom befejezni, nem érzem, hogy akár tévesen is, de valami következtetésre jutnék. Vagy olyasmit kéne kibeszélnem amit nem szeretnék, bármennyire érdekes a pszichológiája. Ezen is gondolkodtam a napokban, hogy az egész szerelmi nyűglődés úgy fog majd eltünni, hogy, ha sejt is bárki bármit, senki „azokból a körökből” nem tud semmit. Bármilyen találkozó, bármennyi alkohol volt, sosem beszéltem róla. Így volt ez amúgy akkor is amikor szeretőm volt. (gondolom mindig ide fogom biggyeszteni, hogy megbántam, nem volt tisztességes dolog, gyávaság volt), szóval akkor is nagyon figyeltem rá, hogy a férjemet ne alázzam meg a barátaink előtt. Egyetlen közös ismerősünk vagy barátunk sem tudott a dologról. A titokgazda olyan valaki volt, aki kizárólag hozzám kötődött és amúgy is diszkrétek voltunk. Egyre inkább azt gondolom, hogy nem a félrekúrás maga volt a baj, hanem az, hogy erről nem beszéltünk, hogy nem volt bátorságom elmondani a férjemnek, hogy ahogy vagyunk, az nem élhető a számomra. Megérdemelte volna, mert rendes ember, csak egy balfasz szegény. Amúgy mi tök jó barátságban vagyunk. Szeretettel beszélgetünk egymssal és nem kellene sok ahhoz, hogy pokollá tegyem az életét, mert ha elkezdeném kihasználni a jóindulatát és naponta megírnám neki a bajaimat és beszélgetnék vele és kérdezgetném, szétszakdna szegény. Merthogy tudná, hogy a barátnője iszonyú dühös lenne, ha tudná, már mondta a múltkor, hogy nem csak ezekről a beszélgetésekről nem mer szólni, de a gyerekekkel kapcsolatos megállapodásainkat is taktikusan kell bevezetnie, nehogy a csaj hisztérikus rohamot kapjon. Rengeteget veszekszenek. De ez a balfék ragaszkodik ehhez a nőhöz, mert halálosan retteg tőle, hogy újra kell kezdenie a csajozást. Így aztán ritkán beszélünk. Na mindegy, ő már jócskán mindegy, de már a következő is mindegy, akivel nem is beszélek, ott nem volt miért fenntartani a barátságot. Nem maradt bennem érdeklődés. Töltelékember meg nem kell az életembe.
Na, lassan a végére érek a kávénak. Ennek az éjszakának az emléke olyan érzés mint amikor minden előzmény nélkül valaki megüt az utcán. Nem értem mi történt.
Tumblr media
14 notes · View notes
lost-in-lonelinesss · 2 years
Text
Álmatlanság
Fáradt vagyok de az alvás nem megy
Napok óta fejemben egy
gondolat
Mi van ha mégis?
De aludni nem tudok
Be kell vegyek nyugtatót
És akkor el jössz.
Pihenni akartam csak, de te álmaimban felzaklatsz
Így rohadtul nehéz minden nap.
(Tűnj már el a fejemből kérlek😫)
11 notes · View notes