#nógrád

[scavengedluxury]

Nógrád Castle, 1977. From the Budapest Municipal Photography Company archive.

#nógrád #hungary #castle #ruins #medieval #1970s

[benbehu]

Nógrád, Hungary

#Nógrád #cemetery #night #photo #train #railway #railway photography

[mothmiso]

Hollókő, Hungary - Easter 2018. (2) (3) (4) by Kenneth Seech

#churches #cloudy #stairwell #window view #statuette #pottery #fences #hungary #historic village #nógrád

[yeedinofan]

Honestly? Fuck Nógráder mfs (I'm partly a Nógráder as well)

#Hungary #Magyarország #Pannónia #Nógrád #Carpathian basin #Hungarian #Enstars #enstarrie #enstarshungary #hypmic

[atlatszo]

#független sajtó #kisbolt #média #nógrád megye #sajtószabadság

[everythinghungary]

Pásztó - reviczkierika64

#Pásztó #Nógrád megye #Magyarország #Hungary

[dedibelyegei]

Hát a Dudás László-féle Kastélyok sorozatot, szerintem nagyon sokan látták/ismerik ha csak tudat alatt is, meg sosem foglalkoztatták a bélyegek. Egy igen terjedelmes sorozatról van szó, aminek különböző értékeit különböző években adták ki, így hálistennek szét tudom bontani. Ja mert amúgy egy híján mindegyik megvan! Meg nyilván van amelyikből rengeteg van, sok éven át nyomták őket, a '98-as postapecsét is tanusítja. Ez az első kör, 1986-ból, a kisebb névértékekkel. Nekem amúgy nagyon tetszik az egész design elgondolás, meg az elég részletes ábrázolás a masszív színekkel. Ez a sorozat elég filléres értéket képvisel, egyedül a postatiszta 8 forintos kicsit értékesebb, 200-300 forintba is kerülhet. Nézzük kicsit a kastélyokat!

Szécsény - Forgách kastély (2 Ft)

A kastélyt az 1700-as évek közepén építette a Forgách család, de a helyén korábban is várkastély állt az 1400-as évek közepe óta. A vidéki barokk építészet értékes emléke az épület. Többször működött benne hadikórház a tizenöt éves háború, és a II. világháború idején is. A '48-as forradalom előttig volt a Forgách család tulajdonában, utána többször gazdát cserélt, végül utolsó tulajdonosa báró Lipthay Béla jelképes összegért eladta a magyar államnak már a szocializmus alatt. Kiemelt műemlék, parkja természetvédelmi terület. 2005-ben teljesen felújították azóta a Kubinyi Ferenc múzeumnak ad otthont, mely Nógrád megye történetét dolgozza fel alapvetően.

Ráckeve - Savoyai kastély (3 Ft)

Savoyai Jenő részére épült a híres osztrák barokk építész Hildebrandt tervei nyomán, a 18. század elején. Savoyai 1736-os halála után a koronára szállt a tulajdonjog, és szép lassan elvesztette kastélyjellegét, mármint használati szempontból, raktárnak és magtárnak is használták többek között, minek eredményeként az 1960-as évekre annyira leromlott az állapota, hogy majdnem összedőlt. Az 1970-es években felújították, de az eredeti tervek hiányában sok helyen csak a megmaradt elemekből tudtak következtetni, és egy-két leírásból, így minden bizonnyal jelenleg már nem eredeti formájában látjuk teljesen. Jelenleg kastélyszállóként üzemel, de most átmenetileg zárva van, mivel egy kormánydöntés mentén teljes felújításon esik át épp, miután wellnes hotel funkció mellett múzeum és kávézó is kialakításra kerül, és a kastélypark is megújul.

Körmend - Batthyány-Stratmann kastély (4 Ft)

Az Őrség legimponzánsabb várkastélya a térség kapujában. A mostani épület alapjait már a 15.században felépítette, Szécsényi László báró, aztán idővel némi kitérővel Bakócz Tamás, híres esztergomi érsekhez került. A török hódoltságot nagyjából átvészelte, a Batthyány családhoz 1604-ben kerül a Habsburgok jóvoltából. 1652-ben egy tűzvész miatt újjá kellett építeni, ekkor komolyabb átalakítások történtek. De nem ez volt az utolsó ilyen eset, ugyanis a Rákóczi szabadságharc idején, kuruc csapatok ismét felégették, hiszen a Batthányak hűek maradtak a Habsburgokhoz. Ezután alakul ki jelenlegi formája és alakja egy olasz építész tervei alapján akit a család bízott meg. A kastélyt egészen 1944-ig lakták, és rengeteg felbecsülhetetlen értékű dolog veszett oda/kallódott el azután hogy a család tagjai elmenekültek, mikor kialakult az új rendszer. A főépületben 1965 óta a Batthányi-Stratmann László Múzeum üzemel, illetve az ország legnagyobb cipőtörténeti gyűjteménye is itt tekinhető meg!

Nagycenk - Széchenyi kastély (5 Ft)

Hát ugye ez itt:

A Széchenyi család, bármilyen hihetetlen a már fent taglalt Szécsényből, Nógrád megyéből származik. Első jelentősebb alakja, és a vagyon megalapozója Széchenyi György volt, aki egyházi pályán futott nagy karriert, kalocsai érsekségig vitte. Ekkor szerezte meg Nagycenket is, mint birtokot a Draskovichoktól, és innentől már a családon belül öröklődött. Azonban eleinte ez még csak egy birtok volt a sok közül, az 1680-as évek végétől telepedtek át a Széchenyiek az Esterházyaktól zálogba vett közeli (Fertő)széplakra, így kerültek Nyugat-Magyarországra tartósan a jelenlegi határközelében. 1741-ben Széchenyi Antal generális helyezteti át a család központját az akkor még Kiscenknek nevezett településre, mivel különböző jogi huzavonák miatt széplaki birtok örökjogát nem tudja megváltani, így az visszakerül az Esterházyakhoz. Ebben az évben el is kezdi a tervezést Franz Anton Pilgram osztrák barokk építész. Ha nem is teljesen az eredeti tervek alapján, de annak nyomán készül el a kastély 1750-ben. Nem sokkal később Antal meghal, és egyetlen férfi leszármazottja, az unokaöccse Széchenyi Ferenc örökli meg a kastélyt, aki beköltözése után értékes műgyűjteményt és könytárat hoz létre, melyet aztán 1802-ben a magyar nemzet számára ajánl fel, így alapítván meg a Magyar Nemzeti Múzeumot és közvetve az Országos Széchenyi Könyvtárat is. Ferencnek három fia volt, akikkel még életében megegyezett, hogy vagyonát és területeit miként osztja szét köztük. Nagycenk mindannyiunk által jól ismert Istvánunkhoz került, aki 1820-ban vette át a birtokot, és külföldi utazásai és tapasztalatai mentén rögtön komoly fejlesztéseket eszközölt mind az épületen, minden pedig a birtokon/kastélyparkban. A kastély jelenlegi formáját 1860-ban nyerte el. István után fia Béla lett a tulaj, aki nagy hangsúlyt fektetett a különböző növényfajtákra, és az angolparkból részben botanikus kertet létesített a világ növényeiből. 1944-ben egy angol légitámadás során a kastély kis mértékben megsérül, de rögtön helyreállítják. '45 nyarán azonban kifosztják, bizonyos khm... üdülők mindent kidobnak és elégetnek amit a kastélyban találnak. Eztán az épület állapota rohamosan romlik, az '50-es évekre szinte a falak állnak csak. A '60-as évektől kezdve több szakaszban évtizedeken át újítják fel, '73-tól már látogatható a létrejött Széchenyi István emlékmúzeum, a teljes helyrehozatal '88ra fejeződik be. Az épület egy részében a múzeum mellett ma már kastélyszálló és étterem is üzemel.

Nagytétény - Rudnyánszky kastély (6 Ft)

Avagy Nagytétényi Kastélymúzeum a XXII. kerületben. Fontos barokk műemléképület melyet báró Rudnyánszky József építettett római kori alapokra és egy korábbi kastély maradványaira 1743 és 1751 között Mayerhoffer András tervei alapján. Miután a feleség Száraz Julianna elhunyt (a Száraz család révén került a birtok Rudnyánszkyhoz), a kastélyt három részre osztva örökölték a leszármazottak. 1904-ben teljesen kiégett aztán, majd a második világháború során is komoly károkat szenvedett. Helyreállítása már 1951-ben megkezdődött és hamarosan - a maihoz hasonlóan - bútormúzeumnak adott otthont. '89-ben aztán be kell zárni a romló állapot miatt, végül '97-ben újítják meg ismét, és 2000-ben nyit meg kívül-belül megszépülve, Kastélymúzeumként. 2013-ban saját vasúti megállóhelyet kap Kastélypark néven (a birtok elején fut a fehérvári vonal), viszont 2018 óta újabb felújítás zajlik, azóta zárvatart. Fun fact: Az LGT első lemezborítója a kastély reneszánsz szobájában készült.

Bük - Szapáry kastély (8 Ft)

A Szapáry-kastélyegyüttest egy XVI. századi eredetű, megerősített udvarházból építtette át Felsőbüki Nagy István 1696-ben, kora barokk stílusban. A XIX.századig még vizesárka is volt, de aztán elvezették a vizet. Az épület parkja védett, belsejét pedig barokk remekek díszítik, egyemeletes és 30 szobája van.  A Felsőbüki Nagyoktól a XIX. század elején a Jankovich grófok kezére került, majd nősülés révén a Markovics, 1925-ben pedig öröklés útján a gróf Szapáry családé lett. Tőlük 1949-ben vette el a kommunista hatalom. Használták TSZ-irodának, majd az 1960-as években reprezentatív szállodát alakítottak ki benne, de 1994 óta nem használták, majd 2007-ben egy magánszemély megvásárolta, aki műemléki minőségben tökéletesen felújította családi otthonnak, így 2009-es beköltözése óta a kastély, bár gyönyörű, de nem látogatható teljes mértékben magántulajdon. Itt rengeteg kép, és némi info a felújításról:

#bélyeg #stamp #magyarország #hungary #kastélyok I. #dudás lászló #hungarian castles #kastély megaposzt #1986 #2 forint #3 forint #4 forint #5 forint #6 forint #8 forint #szécsény #forgách kastély #ráckeve #savoyai kastély #körmend #batthyány kastély #nagycenk #széchenyi kastély #nagytétény #rudnyánszky kastély #bük #szapáry kastély #lgt

[zeroz2ro]

Nagy kamu! Végignéztem a EESZT-ben vakcinaregisztrációt, 12.21. - 01.11. közötti lehet időpontot foglalni, ez az eredmény: Budapest: csak 12-18 év közötti oltási időpontok vannak, felnőtt nincs Baranya: Pécsen lehet Borsod: Miskolcon lehet Bács-Kiskun: Kecskeméten lehet Békés: nem lehet Csongrád: Szegeden lehet Fejér: nem lehet Győr-Moson: nem lehet Hajdú-Bihar: Debrecenben lehet Heves: Egerben lehet Jász-Nagykun: nem lehet Komárom-Esztergom: nem lehet Nógrád: nem lehet Pest megye: nem lehet Somogy: Kaposvár lehet Szabolcs-Szatmár: nem lehet Tolna: nem lehet Vas: nem lehet Veszprém: nem lehet Zala: nem lehet Budapesten és 12 megyében NEM lehet időpontot foglalni Covid-oltásra.

[budapestbug]

Hollókő (Hungarian: [ˈholloːkøː]) is a village in northern Hungary, located in Nógrád County. The village, which was constructed in the 13th century and developed in the 18th and 19th centuries, is a well-preserved ethnographic village of the Palóc people, with traditional wooden architecture and layout of buildings, farms, and orchards.[1] Because of its exceptional preservation and testimony to rural life before the arrival of modern farming practices, the village was inscribed as a UNESCO World Heritage Site in 1987.

[opera-ghosts]

Bella Paalen as Fricka; Vienna, 1919

Bella Paalen was born as Isabella (Izabella) Pollak in Pásztó, Komitat Nógrád, in Austro-Hungarian Hungary on December 9, 1881. She was the oldest of the three children of a Jewish couple – Laura Pollak neé Jamnitz, and Ernst Pollak. Ernst was initially a factory director, and later a representative for commercial trade agencies. The Pollaks lived in the Austro-Hungarian capital and Imperial Residence city of Vienna.

Isabella Pollak studied voice at the Conservatory of the Society of Friends of Music. Her voice teacher was a prominent interpreter of Richard Wagner’s operas: Rosa Papier. Her son Bernhard Paumgartner became head of the Mozarteum in Salzburg.

In the autumn of 1905, Isabella Pollak, whose stage name was Bella Paalen, was employed as an alto (alto voice) in Graz. In its 1905/06 season the Graz Opera House was able to achieve brilliant successes under its artistic director Alfred Cavarn.

A sensational highlight was the Austrian premiere of the opera Salome by Richard Strauss in the presence of the director of the Vienna Court Opera Gustav Mahler. Mahler had been unable to produce it himself because of censorship by the Viennese court.

In Graz, the Vienna Court Opera singer Jenny Korb, a soprano, sang the title role of »Salome«. Bella PAALEN was heard in the small alto part of »The Page of Herodias«.

On December 3, 1906, Bella Paalen sang the alto solo in Gustav Mahler’s 3rd Symphony for the first time in the Graz Opera House: an orchestral concert conducted by the composer himself. Gustav Mahler was so impressed by Bella PAALEN that he engaged the 25-year-old contralto at the Vienna Court Opera on September 1, 1907.

Bella Paalen was part of the ensemble of the Vienna Court (and later Vienna State) Opera for three decades. She sang the alto parts »Fricka«, »Erda«, »Grimgerde« and »Norn« in The Ring of the Nibelung opera cycle, »Magdalena« in Die Meistersinger von Nürnberg, »Brangäne« in Tristan and Isolde and »Ortrud« in Lohengrin – all by Richard Wagner, as well as »Klytämnestra« in Elektra and »Annina« in Der Rosenkavalier by Richard Strauss along with other roles, mostly small alto parts.

»Annina« was Bella Paalen’s star role at the Court/State Opera: 173 performances between 1911 and 1937. The famous bass singer Richard Mayr also shone in Der Rosenkavalier as »Ochs von Lerchenau«.

Mayr’s birthplace, Salzburg, has a memorial for this. What has been forgotten, however, is that Bella PAALEN was part of the Mayr family’s circle of friends.

After the end of WWI, in 1919, Bella Paalen made her first summer vacation in the Salzburg spa Hofgastein. She was one of the prominent spa guests who participated in charity events and gave recitals every now and then. Bernhard Paumgartner, the son of her singing teacher Rosa Papier, had been director of the Mozarteum in Salzburg since 1917 and he acted as her piano accompanist on one occasion.

In 1920 Bella Paalen’s parents, Ernst and Laura Pollak bought house no. 34 in Hofgastein, called the »Haidenhäusl«. Her parents both died in 1935. Her father first, then soon afterwards her mother during a performance of the opera Lohengrin at the Vienna State Opera, which caused a sensation because Bella PAALEN broke off her performance as »Ortrud« when she learned about her death:… Miss Bella Paalen’s mother, who was well into her seventies, has always been the most attentive fan of her daughter, who is not only one of the most popular members of the [opera company], but also the one who has been here for the longest, namely since 1907. The elderly Frau Paalen wasn’t only nervous, she suffered from a serious heart condition that had made her daughter very anxious when the old lady attended the opera … Kleine Volks-Zeitung, May 19, 1935

Bella Paalen inherited her parents’ house in Hofgastein. Her younger brother, the artist Benedict Fred Dolbin, emigrated to the USA in October 1935. Her youngest brother Otto Friedrich Pollak had died in the First World War as a soldier in the Austro-Hungarian army.

It has been said that Bella Paalen was honored with the title »Austrian Chamber Singer« in 1933, but that isn’t correct. In fact she only received the title in September 1937 when she was 56 years old and already »retired«.

Bella Paalen was 52 years old when she first appeared in a small alto role at the Salzburg Festival in 1934: as »First Maid« in the opera Elektra. In the 1936 summer festival she had the small role as »Manuela« (the maid of Juan Lopez) in the Hugo Wolf opera Der Corregidor.

The festival audience was able to see and hear Bella Paalen again in the summer of 1937, lastly on August 22nd, as »First Maid« in the opera Elektra – with only a few appearances that hardly received any attention in the reviews.

Bella Paalen made her last glamorous appearance at the Vienna State Opera as »Marthe« in Charles Gounod’s opera Margarethe on July 6, 1937. Irene Harand’s philosemitic magazine Gerechtigkeit [Justice] reported:… The last two performances of the current opera year took place in front of a sold out house; this extraordinary public interest was not only aroused by the guest performances of Elisabeth Rethberg and Ezio Pinza, but also in the farewell to an artist whose whole life and all her strength were dedicated to our company for thirty years … The drastic Marthe was Bella Paalen, to whom the audience gave a roaring farewell with frenetic applause; and when she bowed for the last time, it was certainly not only she who had tears in her eye. Ks. Gerechtigkeit, July 15, 1937

What went unmentioned, however, was that Bella PAALEN, who had retired, was Jewish and had not converted to Christianity to further her career. Not coincidentally the reasons why she had been honored only so late in her career remained obscure:Bella Paalen, who retired at the end of the previous season, was awarded the title of Austrian Chamber Singer. Even if this honor came a little late, it will please everyone who is indebted to the artist for great experiences over countless years. Ks. Gerechtigkeit, September 16, 1937

Despite her retirement, the artist was unable to quit her thirty year career so quickly. In the annals of the Vienna State Opera it is recorded that Bella Paalen had two more appearances: as »Palmatica, Countess Nowalska« in Millöcker’s Bettelstudent on October 11, 1937 and as »Filipjewna« in Tchaikovsky’s Eugene Onegin on March 11, 1938.

Bella Paalen, who lived in the 1st district, probably left National Socialist Vienna only after the »Reichskristallnacht« pogroms of November 1938. At least it is on record that the 57 year old singer arrived in New York as a »Hebrew« on the transatlantic liner Hansa on January 13, 1939.

Bella Paalen didn’t have any engagements as a singer after her arrival in New York. She was however very successful as a voice teacher. In the 1950s she sold her house in Hofgastein and lived temporarily in Vienna. Her last address was in New York City – on 85th St. in Jackson Heights Queens.

Bella Paalen died at age 83 in the Elmhurst Hospital, Queens New York, on July 28, 1964. Her urn was placed in the Vienna Central Cemetery grave of her parents on December 3, 1964.

#classical music #opera #music history #bel canto #composer #classical composer #aria #classical studies #maestro #chest voice #Bella Paalen #Paalen #contralto #Royal Opera House #Covent Garden #classical musician #classical musicians #classical voice #classical history #history of music #historian of music #music education #music theory #music teacher #voice teacher #pedagogue #diva #prima donna

[chuckyeager]

Nógrád

[plumsworld]

Kiállás a vidéki vasúthálózatért

A magyarországi utunk elején, Edelényben a vasútállomáson készítettem ezt a képet azzal a céllal, hogy egyszer majd jól jöhet egy bejegyzéshez, amiben a vidéki vasúthálózat lehetséges fejlesztéséről lesz szó. 

Ami mellesleg egy klímabarát közlekedési forma. 

Mire a nyaralás véget ért, jött a hír, hogy Orbánék bezárnak 10 vidéki vasútvonalat. 

Konkrétan ezeket:

38 – Somogyszob–Nagyatád

47 – Godisa–Komló

78b – Balassagyarmat –Ipolytarnóc

89 – Miskolc–Tiszaújváros

98b – Abaújszántó–Hidasnémeti

103 – Karcag–Tiszafüred

114 – Mátészalka–Csenger

121 – Mezőhegyes–Újszeged

125a – Mezőhegyes–Battonya

146b – Lakitelek–Kunszentmárton

Kettő Borsod megyét érinti. A Miskolc-Tiszaújváros vonal ráadásul egy villamosított és teherforgalom által is sűrűn használt vonal. Vitézy Dávid szerint „olyan vonalakon szűnik meg az üzem, ahol nincs is kizárólag ott közlekedő jármű - így aztán 10 vonalról összesen országosan sikerül 5 darab (nem túlzás: összesen öt darab) Bz motorvonatot megspórolni. 

Másutt normálisabb szolgáltatás és járműpark esetén érdemi jövőképpel bíró, regionális szerepre alkalmas vonalakat zár be a közlekedési kormányzat (pl. Ilyen az elmúlt években épp a helyiek nyomására fejlődő, a képen is látható Dombóvár-Komló; a vasúton a buszos eljutáshoz képest 15-25 perccel gyorsabb Karcag-Tiszafüred; vagy az a Balassagyarmat-Ipolytarnóc, ahol a szlovák szaktárcával megindult tárgyalások nyomán tervben volt a meghosszabbítás Losoncig; vagy épp a Mezőhegyes-Makó-Újszeged, mely a hiányzó Tisza-híd megépítése után komoly szegedi elővárosi forgalomra lehetne képes, ha a közlekedési tárca nem csak közúti hidat terveztetne épp, hanem egyben vasútit is.). A korábbi vasútvonal bezárások kapcsán végül soha semmilyen megtakarítást nem sikerült kimutatni, a MÁV költségvetése évről évre nőtt azokban az években is, amikor a hálózat csökkent.” Vitézy teljes bejegyzését érdemes elovasni.

Zsuppán András is azt emeli ki, hogy ezek a vonalak „fontos szerepet játszhatnának a szomszéd országokkal - és az ottani magyarsággal - való kapcsolat szorosabbra fűzésében. A Balassagyarmattól északra, Losoncnak tartó vonalat - ezt ismerem leginkább az érintettek közül - Trianon vágta el, és pont ez okozta Nógrád megye fokozatos peremre szorulását, marginalizálódását az elmúlt száz évben. A határ túloldalán ott van Losonc, Nógrád szlovák felének természetes központja. Egy jól működő vasúttal a határral kettévágott térség újra egységes európai régióvá válhatna.” 

Nyilvánosan tiltakozik emiatt Balassagyarmat fideszes polgármestere is. De meglepődni mindezen nem nagyon szabad. Az állampárt sosem ír programot, így lényegében bármire felhatalmazva érzik magukat. A Momentum víziójában (40 perces ország) most is szerepel, hogy a vasúthálózatot fejleszteni kell vidéken, hogy a megyeszékhelyek (a munkahelyek) időben gyorsan elérhetők legyenek [5], de emlékszem, hogy a 2017-ben indult blogunk legelső bejegyzése is arról szólt, hogy hogyan lehetne a közlekedést hatékonyabbá tenni a szolgáltatók közötti nagyobb versennyel és dinamikus árazással [6].

Végül legyen itt, hogy 1900-ban két óra alatt el lehetett jutni Budapestről Siófokra vonattal. Csatolok egy HVG-cikket a 120 évvel ezelőtti menetidőkről, elég tanulságos.

SZA

[atadtak]

Örök kedvenc hivatásos átadónk, Nógrád vármegye országgyűlési képviselője ma egy Kádár-kockában kialakított kisboltot adott át Egyházasdengelegen.

https://www.facebook.com/becsozsoltogy/posts/539056518042672

#Becsó Zsolt

[lakotelepi-jamesdean]

VÁRUNK HAZA NAGYON MÁRKÓHOZ A SANYIKÁVAL, KIKÉRJÜK NEKED AZ ÖSSZES KONYAKOT!!! HOZZÁL PÉNZT MEG EGY EZREST!!!!

- üvölti mellettem a telefonba a csávó. 

ohh sweet home Nógrád, legyetek zsiványok.

[tobbpenztazembereknek]

Puzsér Róbert

A magyarok fizetsége

Tucker Carlson, a Fox hírcsatornától elbocsájtott televíziós az Orbán Viktorral készült interjújában úgy fogalmaz, hogy „Magyarország virágzik”. Ugyan ki merne vitába szállni vele? Hisz Ferihegyről a Budai Várba tartó útján oly sokat láthatott az országból, mint kevés honfitársa. Jól láthatta a káprázatos Kelet-Magyarországot, a tündöklő Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéket, az egészségügyi és az oktatási intézmények tüneményes állapotát, megtapasztalhatta a MÁV Zrt. járatainak feszes menetidőit és utascsalogató kényelmét.

Nincs min csodálkozni: a nyugati értelmiség mindig is degenerált volt – és nem pusztán a Tucker Carlson-féle cinikus alakok, hanem a kulturális elit színe-virága: Bertold Brechtek és H. G. Wellsek zengték-zúgták Nyugat-szerte a Szovjetunió nagyszerűségét, mert mindannyian beérték azoknak a Patyomkin-falvaknak a látványával, amelyeket a százmilliókat megnyomorító terrorrezsim a szemük elé hazudott. Mára a helyzet annyival súlyosabbá vált, hogy nemcsak a Tucker Carlsonok, de a Kárpát-medencében élő magyarok tömegei is a spektákulum bűvöletébe vonódtak: Orbán Viktor Brüsszellel meg Washingtonnal szemben demonstrált szuverenitását hálásan élik meg a sajátjukként, és amikor Novák Katalin Elon Muskkal készült fotókat közöl, Árpád vezér unokái egy nagy és világszerte méltányolt nemzet szülötteinek érzik magukat. Ez a fizetségük a könnyelműen elszalasztott történelmi lehetőségért, a kétharmados korszakon át omnipotens „nemzeti” kormányzat gyalázatos mulasztásáért: Magyarország helyett a kiváltságos nagyburzsoázia felemeléséért, hisz mégiscsak jobb a köztársasági elnökasszonynak meg a technológia megváltó erejével operáló istenembernek a viháncolásában gyönyörködni, mint Hajdú-Bihar vármegyei zsákfalvak putrijainak a képsorain szörnyülködni. Az a tény, hogy Musk marihuánát szív, meg az a tény, hogy nem a Mennyországba, hanem a Marsra ígéri a megváltást, a nemzeti büszkeség pillanataiban senkit nem zavar – sőt: talán imponál is az illiberális rendszer romlottabb híveinek, hogy akad, aki még Orbán Viktornál is gátlástalanabbul hazudozik, és ezzel még Orbán Viktornál is nagyobb tetszést kelt. Biztos, hogy a magyar társadalom többet vagy jobbat érdemel ennél a lerúgott, vasútvonalaiban Európáról lecsatolt, korszerűtlen és felzárkóztathatatlan, feudális Magyarországnál, ha a köztársasági elnökasszony Elon Muskkal készült fotóival ki is van fizetve? Miért érdemelne mást? Ady Endre miatt? Vagy Kosztolányi Dezső miatt?

Hová lesz a rothadó Nyugattal szemben tanúsított, fölényeskedő viszolygás, amikor Szoboszlai Dominik éppen gólt lő a rothadó Angliában bűzlő Premier League valamelyik klubjának düledező kapujába? Különös, hogy olyankor Angliában gólt szerezni világraszóló dicsőség. Hogyhogy nem Mocsi Attilának a török Caykur Rizespor csapatában nyújtott teljesítményétől hangos a magyar sajtó? Talán azért, mert az a bajnokság hitvány? Különös, hogy a politikai osztály meg a nemzeti nagyburzsoázia kiváltságosai a rothadó Nyugat magániskoláiba iratják a gyermekeiket, pedig Kína és Oroszország oktatási intézményei olyan színvonalas képzést nyújtanak. Különös, hogy Rolls-Royce és Bentley típusú autók állnak az orbánista elit népszerű rekreációs találkozóhelye, az Oxygen Wellness épülete előtt. A nemzet legkiválóbbjai vajon miért nem Hongqi típusú kínai gépkocsikkal közlekednek? Hisz a Kelet épp minden téren lekörözi a Nyugatot. Hogyhogy nincs meg a gazdag magyarok bizalma az iránt, aminek Orbán Viktor Magyarország sorsát szánja? Miért akkora büszkeség Karikó Katalin Nobel-díja, amit egy olyan férgesült nyugati intézmény oszt, mint a migránsokat és genderista tanokat befogadó Svédország Tudományos Akadémiája? Ha pedig mégis ekkora presztízs tőlük díjat kapni, akkor miért is nem valók ők abba a NATO-ba, amelyet Magyarország kormánya amúgy szívből megvet, mint a harmadik világháborút provokáló, imperialista gyarmatosítók katonai szövetségét?

Az ellentmondások tömegét a George Orwell 1984 című regényéből ismert duplagondol mechanizmusa oldja fel. Azon, hogy az Orbán-rendszer kedvezményezettjei személyük iránt bizalmat – vagyis pozíciót vagy állami megrendelést – generáló módon gondolkoznak, nincs semmi csodálatra méltó, hiszen ez a rendszernek és a rendszer klientúrájának a közös érdeke. Ezzel szemben az, hogy a duplagondol kettős könyvelését az Orbán-rendszer kárvallottjainak tömegei is elsajátították, Rogán Antal Igazságminisztériumának valóban figyelemre méltó eredménye. Az erkölcsi önfelszámolásban a fél magyarság részt vesz, holott annak tényleges haszonélvezői egyedül a hivatalnoki apparátus és a kiváltságos nagyburzsoázia tagjai – mindenki más fizetsége a „dögöljön meg a szomszéd tehene is” szellemének a sérthetetlenség illúzióját keltő mámora. Van, amit el kell ismerni: az a tény, hogy az Orbán-rendszer a magyar állam Kelethez csatolásához, az ország elzüllesztéséhez és a privilegizált osztály feltőkésítéséhez a „nemzeti politika” jelzős szerkezetét képes hatékonyan hozzárendelni, és abban létminimum peremén billegő, panel- és vályoglakó tömegeket tud bűnrészessé tenni, minden elaljasultsága ellenére mestermunka.

Ez a cikk eredetileg a Maygar Hang 2023/40. számában jelent meg október 6-án.

Borítófotó: Elon Muskkal fog kezet Novák Katalin köztársasági elnök. (Fotó: Novák Katalin Facebook-oldala)

@glutenhalo

[zeroz2ro]

Pedig Gulyás Gergely hány kormányinfón esküdött meg, hogy ilyen nem lesz, mert különben a törvény teljes szigorával súlytanak le ... Ha ellenzéki képviselő lennék már keresném is elő és csinálnám az összevágott videót ezzel a hírrel, de hát január van, nem kell dolgozni a képviselőknek ...