#minden reggel

[farkaskoma]

#minden reggel

[orsiisworld]

Reggelek a legvarázslatosabbak mikor együtt keltek

Egyikőtök sem tud úgy felkelni, hogy ne adjon egy hosszú ölelést

Így pozitívabban indulhat a nap

#pillanat #gondolatok #èrzèsek #boldogság #magyar #minden #szeretet #szövegek #tumblr #apró örömök #ölelés #reggel #reggelek #nap #pozitív #szerelem #szeretés #fiú #fiúk #alvás #aludni #együtt #film #filmezés #jó kedv #jelen #múlt #jövő #miért #nem tudom

[csacskamacskamocska]

Már az éjjel is ilyen szar volt

Egyáltalán nem tudom miért vannak ezek, de vannak napok, sőt időszakok, amikor konkrétan hányok a feladatoktól. Összeugrik a gyomrom, hányingerem lesz a stressztől amiért ezt meg ezt meg ezt el kell végeznem és valami beláthatatlanul sok, uralhatatlanul sok feladat. Akik nincsenek benne, ilyenkor adnak valami tanácsot. Készíts listát! (mintha attól kevesebb lenne a feladat). Kérj segítséget! (kb mintha azt kérnéd, hogy valaki cserélje ki a tamponodat. Nélküled nem lehet, de még kínos is) Mérlegeld és rangsorold a dolgokat! (egy dolog biztos, a tumbli leghátul van, de valahogy mindig előre kerül, mert e nélkül csak az alkohol vagy a gyógyszer oldja a feszültséget, azt meg kösz nem.) Szóval a napvirágos kis életem ilyen belülről. Hogy több-e a feladatom, mint bárki másnak? Nem, biztos vagyok benne, hogy nem. Ez egy elbaszott hajó, amiben egyszerre kell kormányozni, evezni, meghatározni a pozíciót, tartani a kapcsolatot a parti őrséggel, horgászni, a vitorla elszakadt, meg a benzin is elfogyott. Mert ki nem figyelt rá? Na ki? Hát én. :( Szóval nincs ezzel baj, másnak se könnyebb, csak én viselem rendkívül rosszul ezeket az időszakokat. Még azt hiszem örülök is, hogy nincs senki mellettem ilyenkor, mert a tapasztalatom az, hogy vagy az esik rosszul, hogy a másik ember úgy gondolja, majd én megoldom, észre sem veszi vagy nem veszi komolyan a nehézségeimet, vagy elkezd felügyelni és számonkéréssel próbál motiválni, amiben meg végképp összetörök, az alkalmatlanság és alárendeltség érzésben elvész minden energiám. Mi lenne jó? (ami sose nem volt) Na, hol az a lista, megnézem mit tudok megcsinálni HELYETTED, hogy hamarabb készen legyen, és mehessünk élni az életet. Ez motiváló. Nem azért akar segíteni, mert én nem vagyok képes (amúgy alkalmilag még az is lehet, hogy tényleg nem vagyok képes) hanem azért, hogy „visszakaphasson” és ne ez a kialvatlan, rémült, hányingerrel küszkodő, pattanásig feszült nő legyek, hanem az, akivel jó együtt lenni. Jó lett volna aludni. :(

#szar éjszaka #szar reggel #szar minden #03-06

[bye-bye-bye-someone-in-the-sky]

Most jól vagyok, mondd meg, mit kérsz

Asszem, már jártunk erre

Számon is repedés indult

Hideg van, nem marad melegség benne

Ott hagytam a pulcsim, az ágyon

Tudtad, hogy nem megyek érte

Ha túl jól alszol, húzd fel

Ijesztő lehet, amit álmodsz benne

Most inkább ne dőlj el jobban

Inkább maradj a földön

Az összes barátnőd pislog, mert nem velem vagy, de a zenémre kelsz föl

#dzsudlo #dzsúdló #fotofóbia #fotofobia #minden #reggel

[pitypangharcos]

Esős szombaton

Egy bögrével a kézben

A szemeidet nézem,

Ahogy a dörgésre összerezzensz...

#poem #poets on tumblr #original poem #poetry #outdoors #rainyweather #rainymood #rainyday #élet #minden #érzések #reggel #vihar #saját vers

[funkfuck]

im in an abusive relationship with BKK

#mf if you dont stop kihagyni a villamosomat minden reggel so i have to stand outside in the cold for 20 minutes

[cerbin-aen-feainn]

na vajon hányszor fogok még a nap folyamán elmormolni egy kurvaanyád-at a bajszom alatt

#a kurva számláló valahol a 50 körül van most #reggel 8 óta megy a dolog #mindenfasza minden szép

[zoeeozzoeeoz]

A szomszédomban lakik két idős nő. A fiatalabbik 65 éves, az idősebbik az Ő Anyukája, aki 85 éves. Az idősebbik néni már nagyon rég óta nem járkál ki a házból sem, a lánya szokta a teraszra kiültetni néha, mikor jó idő van. A fiatalabbik, a múlt héten rosszul lett, pont akkor értem haza, mikor elvitte a mentő. Két napig semmi mozgást nem tapasztaltam tőlük, de aztán megláttam az idősebbik nénit leselkedni a függöny mögül. Átcsengettem hozzá. Nagyon lassan nyitott ajtót, nem is engedtem hogy lejöjjön a lépcsőn nekem kaput nyitni, inkább vissza mentem, és kerítésen keresztül kérdezgettem. Kiderült, hogy a lánya enyhe szélütést kapott, saját maga hívta ki a mentőket, nem tudja mi van vele, mikor jön haza stb. Nem tudom a telefonszámát, a néni azt sem tudta melyik kórházba vitték. Kiderült azóta nem evett, nem ivott Ő sem. Megkértem, dobja át a kulcsokat, hogy át tudjak menni hozzá. Átmentem. Találtam a hűtőben neki zöldséglevest, megmelegítettem neki, megette. Megnéztem a hűtőjét, szendvicsnek valók voltak neki, kidobáltam amik lejártak, és vittem át neki friss kenyeret is. Van egy kutyájuk is, kértem, hogy engedje ki őt a kertbe, el lesz majd ott, ne legyen láb alatt, és majd etetem kerítésen keresztül, amíg haza jön a lánya. Eltelt 2 nap, ismét semmi mozgás. Csengetek, semmi. A kulcsokkal bemegyek, néni ül az ágya szélén, valamit motyog. Feleszmél hogy bent vagyok, megörül nekem, kiderült azóta nem evett, hogy én 2 napja átvoltam. Csináltam neki szendvicset, majd segítettem neki fürdeni, rendbe tenni magát, meg közben kérdezgettem, hogy hol van a telefonja. Gondoltam azon csak megtalálom a lánya telefonszámát, és valahogy előkerítem. Meg is mutatta hol van, szerencsére nem volt lezárva,sem lemerülve, viszont volt kismillió nem fogadott hívása. Tudtam hogy hívják a lányát, és tőle is volt sok nem fogadott, uh felhívtam. Szegény lánya annyira megörült a hívásnak, hogy sírva fakadt, aztán aggódni kezdett hogy én szóltam bele, elmondtam neki mi a helyzet anyukájával, mondta hogy pont ezért aggódott, mert tudja hogy csak akkor eszik ha adnak neki, meg tjdkpn semmit nem tud egyedül megcsinálni. Ekkor mondta nekem hogy Ő meg enyhe szélütést kapott, de hogy elvileg pár nap múlva haza jöhet. Megadtam neki az én számomat, azon elér, én is őt most már. Szóval onnantól , mostanáig minden reggel munka előtt átmentem a nénihez, megreggelizttettem, rendbe tettem, bekapcsoltam neki a tévét, tettem be neki a hűtőbe ebédet, amit sajna soha nem evett meg, hanem este vacsira én melegítettem meg neki, megfürdettem, lefektettem. A gyógyszereit és adagolását megtaláltam az egyik szoba asztalon, arra rákérdeztem a lányánál, hogy valóban az, és hogy adhatom neki. Ma reggel jött haza a lánya, pont mikor jöttem el a nénitől. Nagy volt az öröm köztük, sírva köszönte meg, hogy segítettem anyukájának. Mondtam neki hogy kajára ne legyen gondja még, főztem friss húslevest, meg a néni tökfőzeléket kért, uh az is van a hűtőben, jut mindkettejüknek. Potyogtak a könnyei. Mondtam vásárolni se menjen, írja össze mi kell, és meghozom este neki, csak küldje majd át a listát telón. Mikor mondtam h ne zokogjon, mert felmegy a vérnyomása, azt mehet vissza a kórházba, akkor abba hagyta, megölelgettük egymást, elköszöntem, este jövök. Egész jó állapotban volt a fiatalabbik néni, uh szerintem ezután már csak majd a bevásárlásban kell nekik segíteni, de ez csak tipp részemről. Szokott netezni/rendelni/stb, uh lehet abban sem kell. Majd kiderül. Szól segítek. Ha nem szól, rákérdezek. Majd este beszélgetek vele, hogy rendezzünk valami szociális ide járó segítő ápolót nekik. Bár régebben mondta nekem a fiatalabbik néni, hogy ha úgy hozza, beköltözik a közeli idősek otthonába, de amíg él az anyukája nem fog. Majd ha egyedül marad. Na majd este szóba hozom ezt a témát is neki.

#napi én off

[ruddentropptabornok]

Április 8.

Az Alföldről hazafelé jövet a kocsiban végig 27-28 fokot mutatott a hőmérő, délután háromkor. Ez kb. a május közepi-végi hőmérsékletnek felel meg. Négy hete nincs érdemleges csapadék, magyarán tavaszi aszály van. Az orgona nagyjából elnyílt, ami ugye az "öltözzetek új ruhába, anyák napja hajnalára" sorokból tudhatóan kb. öt hétnyi eltolódás jelent, mert május első vasárnapja lenne az ünnep. Riasztásra mentem, egy nap alatt végzett a monília kompletten a kajszival. Külső fertőzés nem lehetett, rendben ment minden növényvédelmi kezelés. Nem mennék bele a szakmai részletekbe, hogy hogyan függ össze a téli (komoly) fagyok hiánya, és ennek az öt-tíz éve még röhögve kezelt betegségnek a mérhetetlen pusztítása, de a lényeg annyi, hogy a (kajszi) barackosnak vége. Septében összeült a kupaktanács, megszületett a döntés: ősszel jön a láncos, kibasszuk az egészet a picsába. Honap kellett volna a következő esedékes kezelést elvégezni rajta, de nem csináljuk, értelmetlen. Minek, ha kivágjuk pár hónap múlva? Tíz éve tudom, hogy ez lesz, és tíz éve pofázom, hogy bajban vagyunk, de most, hogy az egész klímakatasztrófa hétfő reggel kilenckor egyben rám szakadt, megrogytam. A sírógörcs kerülgetett délelőtt a gyümölcsösben. Öntjük rá a pénzt, a munkát és ez a harmadik év, hogy nincs egy szem termés sem. Nyilván, ha egy vállalkozás három éven keresztül nem termel egyetlen peták bevételt sem, azt be kell szántani. Nálunk ez szó szerint ezt jelenti: láncos lesz és szántás. Tudtam, hogy eljön ez a pillanat, de most kurvára mellbe vágott. És ez csak az intrója a ránk váró apokalipszisnek. A hazai szántóföldi gazdálkodás még nagyobb bajban van. A kukorica, ami gazdasági értelemben a gerincét képezi az egésznek, négy éve szart sem terem az Alföldön. Gazdálkodó haverokat kérdezve, mindenki veszteséges az elmúlt három évben. Nem sírni akartam, csak ventilálni és elmondani, hogy KURVA NAGY SZARBAN vagyunk mindannyian. TE IS! A kibaszott MAD-MAX-korszak sokkal közelebb van mint hinnétek.

[csakszavak]

Hogy miről álmodozom mostanság? Egy közös életről, Veled… Hogy együtt lakunk, és minden reggel jó kedvvel ébredünk egymás karjaiban. Hogy minden nap mosolyogva érek/ érsz majd haza a munkából, mert Te vársz rám/ én várok Rád. Közös vacsoráról álmodok, ami közben megbeszéljük, mi történt velünk aznap. Majd együtt fürdünk. Összebújva filmezünk, sorozatozunk. Arról álmodok, hogy esténként egymás karjaiban alszunk el, azzal a gondolattal, hogy mennyire boldogok vagyunk így, együtt.

#magyar idézetek #magyar tumblisok #sajat iras #tumblr quotes #magyar tumblr #idezetek #sajat erzes #saját érzelmek #tumblr #quoetes #szerelem #szerelmes #beléd szerettem #szeretem #szeretlek #igaz szerelem #igazi #álmok #vágyakozás

[unconditionallylovepeoplesblog]

Fáradt vagy. Minden reggel felkelsz, és minden reggel nekivágsz. Nem beszélsz a belső harcodról. Csendben, magadban vívod. Ennél magányosabb érzés talán nincs is a világon. Gyógyulni probálsz egy olyan dologb��l,amiből nem tudod hogyan kell.

[minden-minden]

Az a baj, hogy ha az ember „megvan”, attól még nem boldog. Egy szürke, közbülső állapotban van, ahol minden reggel felkel, és éli az életét, néha még nevet vagy mosolyog is, de ez nem jelent sem örömet, sem boldogságot. Ha „megvagyok”, akkor nem várom a következő napot, a következő másodpercet, és igazából nem élvezem az életemet. A legtöbb ember beéri azzal, hogy „megvan”, engem is beleértve, és mindenki úgy tesz, mintha ez rendjén lenne, pedig igazából gyűlöli. Az időnk nagy részét azzal töltjük, hogy várjuk, mikor törhetünk ki abból, hogy „megvagyunk”.

#magyar #magyar tumblisok #gondolatok #szomoru #fajdalom

[ajtostolahazba]

Apunak elkezdték az új kezelést. Nagyon jól viseli, jól van, nagyon jó étvágya van, mellékhatás alig, szóval megnyugtatóak a hírek. Én szegedi vagyok, a szüleim innen 130km-re élnek, a kezelés Debrecenben van, szóval ez nekem oda-vissza egy majd'600km-es kanyar. A tesóm vitte eddig, aki leszázalékolt nyugdíjas a 10 éve lezajlott saját rákja miatt, de egészséges, és dolgozik is, májustól októberig egy mezőgazdasági cégnél már 7 éve. Tehát nem volt gond, hogy apu hogyan jut el a kezelésekre. Eddig. Most én is tudtam beszélni a dokival, minden szuper, megnyugtatott minket. Viszont a tesóm benyögte, hogy májustól ő nem tudja vinni, mert dolgozik. (10km-re lakik anyuéktól, én 130-ra...) Mondom neki, hogy én se, mert nem tudok 3 hetente kivenni 2 nap szabit, nagyon sok a 600 km, amit vezetnem kell úgy, hogy másnap jönnöm kell dolgozni Ez egy logisztikai probléma, van ismerős, aki vállal személyszállítást, ismeri is aput, vinné-hozná, keressük meg, beszéljünk vele. Kifizetjük, apu eljut a kezelésre, senkinek nem kell megszakadni, mindenki tud dolgozni, hétvégente én tudok menni rájuk nézni, win-win. Na ezen jól összevesztünk, mert a tesóm szerint én ki akarom a problémát vetni a nyakamból, hogy rögtön azon gondolkodom, hogy hogyan ne kelljen áldozatot hozni... 4x annyit keres, mint én, az alkalmankénti 25K, amit kérne a faszi( benzinnel együtt) nem vágná földhöz (illetve 12500 ugye, mert felesbe fizetnénk), de ő moralizál. Szeretem a tesómat, de egészen más világban élünk, nekem nincs nap, hogy ne hívnám fel aput, hogy mizu, ő letudja a gondoskodást azzal, hogy elviszi a kezelésre. Nagyon megvisel ez a helyzet, mert épp elég, hogy lelki toprongy vagyok amiatt, hogy megérintett a szele annak, hogy elveszíthetem, és most harcoljak a tesómmal is. Szóval hazafelé, este, miközben 140-el rongyoltam, hogy reggel tudjak jönni dolgozni, el is döntöttem, hogy leszarom, mit mond. Én megbeszélem a faszival, megbeszélem apámékkal, hogy ez lesz, ő meg oda teszi, ahova akarja, így is- úgy is szar leszek, de nem fogok tönkremenni fizikailag, idegileg meg anyagilag azért, hogy az ő lelke nyugodt legyen. Amíg vártuk, hogy a 2,5 órás infúzió lemenjen, mondtam neki azt is, hogy beszélni kéne a szüleinkkel, hogy mi legyen, ha rosszabbra fordul a helyzet. Na ezen is... Hogy hogy menjen oda és kérdezze, hogy hol van a pénz...Mondom bazmeg nem erről kellene beszélni. Hanem hogy mit akarnak. Hogy milyen temetést, hol vannak a papírok, anyakönyvi kivonatok, banki papírok...mit kell tudnunk, hogy ne majd akkor bolonduljunk meg, amikor amúgy is ki leszünk készülve. És apu meg anyu értelmes emberek, most még tudnánk röhögni azon, hogy apu kiköti, hogy az ő temetésén egy csuhás se ajvékoljon... 1000%, hogy már kész forgatókönyvük van, mindenre, miért nem lehet ezt addig átbeszélni, amíg ép ésszel vannak tudatuknál, hiszen jár nekik az, hogy úgy menjenek el majd, ahogyan ők szeretnének, ezzel tartozunk nekik. De ezt is nekem kell majd lezongorázni, mert ő ezt olyan tabuként kezeli, hogy képtelen logikusan átgondolni dolgokat, viszont a véleménye az megvan és olyan ellentmondást nem tűrően tudja közölni, hogy lehetetlen nem vitatkozni minden szaron. Szóval nem ez az életem legjobb időszaka, de próbálok talpon maradni, erőt meríteni a mindennapokból, hogy ott legyek, amikor kell, de nem fogok már mindenkinek tudni megfelelni, és ez szétforgácsol teljesen. Mindeközben munkám van, családom, unokám, felelősségem...és helyt kell állni mindenhol. Szóval ez van. Sose lesz könnyebb, pedig azt gondoltam, hogy ennyi idősen már egyszerűbb lesz az élet, de nem az. Jóvan, kiderpegtem magam, minden megy tovább, csak megálltam kicsit sajnálni magam. :))

[bugajakab]

Merevedési probléma

Erről a témáról aztán szinte senkivel sem tudok beszélni az egyik legnagyobb férfi tabutéma.

45 évhez közel engem is elért, eddigi kapcsolataimban ezt megoldottam mint utóbb kiderült erőből de ez az erő mára elfogyott, mondjuk ehhez kellett egy elég zűrös elmúlt négy évnyi magánélet és egy olyan mostani partner aki szinte mindent megtett hogy ez kialakuljon én meg abszolult partner voltam ebben.

 Az első randin elmondta hogy ő az elmúlt másfél évben talált magára szexuálisan jobbnál jobb partnerei voltak jobbnál jobb szexuális élményekkel. Ugye azok a magunkkal szemben támasztott elvárások szinte lebénítottak az első együttlétünkkor de ezt akkor még rá lehetett fogni az alkoholra. Viszont utána ha volt is kezdetben erekció az aktus közben megszűnt de valahogy csak sikerült a végére érni, míg egyszer egyik reggel egyáltalán semmi altesti reakció pedig volt ingerlés, teljes csőd ekkor jött a megjegyzés hogy lehet hogy le kellene cserélni engem egy fiatalabbra. Mint férfi itt teljesen összeomlottam hihetetlenül a szívemre vettem, napokig teljes letargia az okok keresése. Valami gyors megoldás kellett hát rendeltem a netről potencianövelőt. Nagy reményekkel bedobtam egy felet, a kezdeti hatás mindenhol vérbőség, szinte éreztem hogy zakatol a fejemben a vér de a hatás odalenn sem maradt el viszont a szex valahogy nem volt jó. Ez igy ment pár hétig aztán már a potencianövelővel is egyre bizonytalanabb lett az erekció és ekkor jött a következő felütés, megkérdezte hogy mit szólnék ha nyitott lenne a kapcsolatunk mert neki ez a szex nem kielégítő neki ettől többre jobbra van szüksége amit egy előző 30 év körüli partnerétől megkapna. Itt jött a következő összeomlás ekkor már jött a depresszió és a szakítás. Itt éreztem hogy ebből egyedül nem fogok kimászni.Hetekig szinte semmi életjel nem jött lentről se reggeli erekció, se magamnak ingerlésre semmi.

Kezdtem vérvétel,urológus,hormonszintmérés,ultrahang minden a legnagyobb rendben találtak. Az urológus mondta hogy a vérképem hormonszintem mint egy 25 évesé túl jó értékek hogy ilyen problémám legyen. Ő nagyon mást nem tudott csinálni mint receptre felírt potencianövelőt. Mivel rendszeresen sportolok súlyfelesleg sincs. Szóval a testi okokat kizártuk.

Ezután kezdtem el keresni szexuálpszichológust, mivel a város ahol élek itt nincs ilyen igy olyanok jöhettek szóba akikkel online lehet konzultálni. Érdekes hogy a szexuálpszichológusok nagy százalékban nők akikről eleinte azt gondoltam hogy ezekre a problémákra teljesen máshogy látnak rá mint a férfi kollégáik. Nagy gonddal kiválasztottam két férfi szakembert mivel telefon szám nem volt csak email cím igy emailben kértem időpontot semmi válasz nem jött aztán írtam még kettőnek onnan sem jött semmi válasz aztán akik szóba jöhettek írtam mindnek ebből kettő válaszolt hogy nincs időpontja végül sikerült időpontot egyeztetni egy tündéri kedves közvetlen szexológus nővel. Az első feltáró beszélgetés nagyon jól sikerült, szorongásos erekciós problémával küzdök. Ezt a szorongást próbáljuk feloldani a jövőben különböző módszerekkel. Már az első beszélgetés után éreztem hogy mintha valamennyit leraktam volna a lelki teherből. Visszatértek a reggeli merevedések és kezdek benne hinni hogy egy megfelelő partner mellett újra az lehetek aki régen voltam.

Szóval kb itt tartok most hosszú még az út mire minden rendben lesz. Kedves férfitársaim ne féljetek seg��tséget kérni mert még mindig jobb felvállalni ezeket a rázós beszélgetéseket mint nulla önbecsüléssel élni.

[zeroz2ro]

Orbán Viktor minden kedd reggel bemegy egy ferencvárosi bérházba készpénzzel a kezében. Remélem csak masszázs és nem kurvázik az öreg!

[pajjorimre]

Loan-to-value

Még Mo-n volt egy fölénk rakott, súlyosan fogyatékos faszkalap. Marketing-bolhacirkusz szakon végzett a faszomtuggya hol, valami sima modorú, első látásra sarlatán, semmihez se értő faszi volt, de budapesti, igazi marketinges, 2 órát tudott beszélni a semmiről, másról meg nem. A főnököm meg keletmagyarországi nagypályás áfacsaló (de amúgy ostoba mint a sár), aki kitalálta hogy a marketingünk szar és azért nem tudunk növekedni (a termék volt szar meg cukrászok építettek be, mindegy). Na felvette ezt a jónást, aki mondott összesen egy mondatot magas lóról a mi negatív végzettségű főnökünknek, az hasra esett tőle, szentté avatta ezt a faszt, az meg szépen elkezdett kitúrni mindenkit és a maga emberivel feltölteni a helyeket (képzelheted a minden műszaki irányból kb nullkilométeres marketinges csávókat ablakot eladni). de ilyen Vodafone meg ilyen helyekről hozta oda a manusokat, mondom mekkora hülyék vagytok ti bazmeg, mit gondoltok mi lesz itt, na mindegy. Kigründolt a Lajos utcában magának egy irodát, hogy ő majd ott bevonzza a budaikat. Addigra mondjuk én már a 8kerületi rkaptól kaptam az idézést, mert feljelentett a főnököm hogy ki mertem venni a fizetésem a kasszából amit nem adott oda mikor felmondtam, de mikor mondtam neki hogy lemásoltam a feketekassza teljes, 3 éves nyilvántartását, akkor ezt abbahagyta, küldött egy pappírt sk aláírva hogy jogosan vettem fel a lét és el voltunk boronálva. Na ez a fasz meg örült hogy eljöttek az ő napjai, az összes budapesti irodában az ő emberei ültek, dőlni fog a lé, a bizniszt kicsavarja a főni kezéből és befutott. Azám, csak a budaörsiben nem, ahol az egyik szerelőtől (akik amúgy szabolcsiak voltak mind), a teljes heti bevételt (h-p melóztak, a lóvét meg vitték hvégén haza a főninek és abból kapták a fizetést) elvitte a bár-bár-cserkó. A többiek kishíján megölték és mivel a bemutatóterem padlásán aludtak, hát oda hívták ki a szomszédok a rendőrséget az ordibálásra. Ott meg ezek kissé italosan a veszekedés hevében a feketekassza nyilvántartásával bizonygatták a rendőröknek hogy pedig bizony ennyit termeltek a héten és ennyit kellene hazavinni holnap reggel, nézzék meg ni, mindig így van, itt a múlt heti, stb. A következő hét végéig a cég is megszűnt létezni, nemhogy ez a hülye milliárdos lett volna a süket dumájából.