Tumgik
#kosztolányi dezső
nagyoncringe · 2 months
Text
Tumblr media
Kosztolányi
11 notes · View notes
bookwormstarwarsfan · 11 months
Text
First day of summer, so it's appropiate to share my favourite Hungarian summer poem's story with Tumblr.
So there was this two poets in the early 20th century, they were superstars at the time, and they are still among the most popular classical poets. Both of them had a bunch humorous works and their friendship was legendary, they always pranked each other publicly.
So one of the guys, Kosztolányi wrote a little poem in 1926, Summer, Summer, Summer, it's really nice, playful, sounds really good, but nothing special. But there is a strange introduction to it, where he reccommends it to the other guy, Karinthy, and says he should read it from different angles.
There is a reason why this poem doesn't have any translations: if you read together the first letters of the rows, you will get 'Lick my ass Karinthi', and this makes this poem the single best written piece in my country's literature history.
Tumblr media
27 notes · View notes
szepsegkoldusa · 8 months
Text
Ó, nagy emberek, hát csak azért születtek, hogy hatalmas lelketeket szétdaraboljátok, szétosszátok a nyomorultak közt, s aztán elmenjetek, pihenni a földbe, a feledés honába…
Kosztolányi Dezső naplója
7 notes · View notes
eltesbolcseszlany · 2 years
Text
Tumblr media
52 notes · View notes
kampeszino · 1 year
Text
Hölderlin: Az élet fele útján
Sárga virággal és vad rózsákkal rakva csüng le a part a tóba, ti nyájas hattyuk és részegen csóktól a józan és szent vízbe mártjátok fejetek. Jaj nékem, hol kapok én, ha tél jön, virágokat és hol napsugarat és árnyékot a földön? Falak merednek szótlan s hidegen a szélben csörögnek a zászlók.
fordította: Kosztolányi Dezső
8 notes · View notes
yourfvckinnightmare · 2 years
Text
Már megtanultam nem beszélni,
egy ágyba hálni a közönnyel,
dermedten, élet nélkül élni,
nevetni két szemembe könnyel.
49 notes · View notes
Text
Hidegnek estélyén
Az egész környéken hallani lehetett a bálteremből kiszűrődő tompa zenét. Az úri nép színe java jelen volt az aznap esti bálon, amit valamelyik gazdagabb uraság szervezett, hogy lányainak találjon jövendőbeli férjeket. A vendégek többsége bent a terem melegében élvezte a keringők dallamát és a különféle frissítő italokat, viszont nem mindenki húzódott be a téli hideg elől.
Voltak, akik inkább a teremből kifelé menekültek a hangos zene és a kellemetlen társaság elől. Így tett Kosztolányi urunk is. Az épület oldalának dőlve a cigaretta füst és a téli este homályába rejtőzve nézte hol az eget és a néhol felhő fedte csillagokat, hol az őt körülvevő hó buckákat és az azokban hagyott lábnyomokat.
Kosztolányi urunk nem igazán értette mit is keres ő egy Budai úr bálján, de mivel illetlenség lett volna visszautasítani a meghívást ezért szóba se jöhetett, hogy nem jelenik meg. Csak később, mikor már a bál javában folyt, jött rá jó urunk, hogy ottlétének egyetlen oka, hogy az ifjú leányok egyike, akik tiszteletére lett a bál megrendezve, különösen rajong Kosztolányi urunk irományaiért. Az este nagyobbik felében, Dezsőnk oldalához ragaszkodva pillantgatott fel a férfire, és próbált vele beszélgetésbe elegyedni apróbb sikerekkel. Sajnos a hölgy borzasztóan untatta urunkat a folytonos cincogó nevetésével és ostoba kérdéseivel. Így került urunk az épületen kívülre.
Miközben a sikátorban pöfékelt, felfigyelt egy másik ember lépteire. Ahogy azok egyre hangosabban és közelebbinek hangoztak, Dezsőben meghült a vér, és óvakodva várta, hogy megjelenjen az épület sarkánál az egyik "kedves drága hölgyemény".
Viszont egy nő helyett kedves barátja jelent meg, Karinthy. Frigyes fülig érő, kicsit gúnyos mosollyal közeledett Dezsőhöz.
-Na mi van híres költő uracska? Tán nem tetszik az úri bál? - Kérdezte Frigyes szurkálódva.
-Képzeld nem. - válaszolta Dezső mogorván - Amúgy is, mit keresel itt? Mondtam, hogy ne gyere utánam... - morogta tovább.
-Tudom, de hogy hagyhattam volna ki ezt a fergeteges mulatságot? - gúnyolódott még egy kicsit Frigyes.
Dezső erre már nem is válaszolt csak pöfékelte tovább a cigaretta végét, és bámulta a cipőjének orrát, mint valami dacos kisgyerek.
-Jól van barátom, nem bántalak tovább. Sajnálom, hogy mindig megtalálnak ezek a kétszínű úrihölgyek. - vígasztalta Frigyes szomorkodó barátját. Kezét a másik vállára tette és szelíden megsimogatta.
Dezsőben hirtelen ismét megfagyott a vér, mégis csak köztéren vannak, mi lesz ha valaki meglátja, hogy a híres Kosztolányi Dezső nem a bálban mulat a szép úri leányzókkal, hanem kint egy sikátorban bújkál egy férfivel. Hirtelen a csendes utca felé pillantott nehogy véletlen ott legyen valaki, majd az ajtó felé kezdte rántani a fejét, de mielőtt sikerült volna Frigyes gyengéden az állára tette a kezét, és eréjesen egy helyben tartotta Dezső fejét, hogy egymás szemébe nézhessenek.
Dezső pánikában észre se vette, hogy Frigyes ilyen közel jött hozzá. Szinte érezte Frigyes meleg lehelletét a saját ajkain. Dezső szíve még mindig hevesen vert, de mostmár teljesen más okból. Frigyes lassan Dezső füle mellé hajolt és lágyan suttogni kezdett.
-Nyugalom, Dezső. Nincs itt senki. Mindenki bent táncol és mulat. Mielőtt a sikátorba fordultam volna körbejártam a környéket, nehogy meglepetés érjen minket.
-Ó Frici! - sóhajtotta Dezső, és kedvesének nyakába borult, és magához szorította.
Frici csak visszaölelte Dezsőt. Egy lépést sem tett a másik férfi karjaiból, de attól még árgus szemekkel figyelt, nehogy baj érje őket. Ölelkezés közben egy keringő dallama szólalt meg a bálteremből tompán. Fricinek hirtelen egy remek ötlete támadt.
Kilépett kedvesének karjai közül és jobb kezét előre nyújtva Dezsőre nézett.
-Ugye most nem egy táncra kérsz fel? - kérdezte már majdnem nevetve Dezső.
-Hát reméltem a híres költő uraság nem túl válogatós és elfogadja kérésemet. - tréfálkozott Frici.
Dezső erre már nem válaszolt csak megfogta Frici kezét, és elkezdte a keringőt vezetni. A két férfi egymásba kapaszkodva táncolt a lábszárig érő hóban. Szép nadrgájaik csurom vizesek lettek. Cipőjük átázott. Viszont ebből semmi nem mutatkozott az arcukon. Amíg szólt a zene, ők köröztek abban a kis sikátorban.
Mikor elhalgatott a keringő, Dezső előhalászta a cigarettáját. A dobozból egyett előhúzott, és szájához emelte, de mielőtt meggyújthatta volna Frici elemelte ajkai közül, és sajátjaihoz tette, meggyujtotta, és karonfogta Dezsőt. Miután beleszívott, visszaadta Dezsőnek a cigarettát, és sétába kezdett.
-Gyere kedves, ideje hazamenni...
2 notes · View notes
szsariii19 · 11 months
Text
rip Kosztolányi Dezső you would have loved nasal spray
2 notes · View notes
domcsiii · 2 years
Text
A szerelem öl, butít és nyomorba dönt
20 notes · View notes
szappan · 2 years
Audio
10 notes · View notes
nagyoncringe · 2 months
Text
“Lehetséges-e, hogy valaki ilyen nyíltan beszél arról, ami benne van, ilyen hetvenkedve vall arról, ami fáj belül? Vagy talán már nem is fáj. Hiszen nevet.”
11 notes · View notes
malexalexa · 1 year
Text
Tumblr media
2 notes · View notes
szepsegkoldusa · 8 months
Text
Amily rút, esős idő volt tegnap, éppoly szép, pompázó van ma. Az egész föld napsugárban fürdik. Így van ez az életben, egyik nap azt hisszük, hogy végünk van, hogy meg kell repedni a szívünknek, a másikban meg örülünk, hogy élünk.
Kosztolányi Dezső naplója
3 notes · View notes
egy-lany-blogja · 1 year
Text
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él,
s mint fán se nő egyforma két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.
- Kosztolányi Dezső -
2 notes · View notes
babalanyka · 5 days
Text
Tumblr media
1 note · View note
yourfvckinnightmare · 2 years
Text
Mindazt, mi fáj és van, megértem.
Nekem jutalmat hát ki adhat?
Nem zöld kölyök vagyok. Megértem:
Halál, fogadj el a fiadnak.
13 notes · View notes