#fáj érted mindenem

[dgeipril20]

163.Titok

Már hajnal 1 van.

Te alszol én pedig próbálom magamba folytani a könnyeim.

Nem akarom, hogy lásd. Nem akarom, hogy azt érezd vissza szeretnélek tartani.

Az utolsó pár óra, ez az ami nekünk maradt. A boldog önfeledt nevetésekkel elöltött nap után mégis itt vagyok magam alatt.

Itt vagyunk egymás mellett, aludhatnék melletted még néhány órát, de nem megy.

Nem megy mert tudom, a reggel eljöttével te mész, és nem láthatom az arcod napokig, sőt hetekig.

Nem fogom látni a két tündöklő szempárt amelyek az életet jelentik számomra. Nem fogom látni a mosolyt amelyből nap mint nap új erőre kaptam.

Nem menekülhetek majd két karod biztonságába a világ borzalmaitól. És nem lesz ki megóvjon az álmatlan éjszakáktól. A könnyekkel teli hajnalokat sem tölthetem melletted, nem érezhetem a jelenléted mely megnyugtat engem.

Nem tudom mikor láthatlak majd újra kedvesem. De szükségem van rád mindenem. Nevessünk együtt, önfeledt gyermeki kacagással, mégha tudjuk is mindent elveszíthetünk az elmúlással.

Nem kérlek,hogy maradj hiszen tudom, menned kell, de mégis mond majd ki mellett kelek fel? Egyedül maradok, és mosolyommal mások előtt majd mindent tagadok.

Várok rád kedves, gyere hát vissza hozzám. Csak siess egyetlen, kérlek csókold újra a szám. Mosolyogj majd rám újra, hogy érezzem élek. A legszebb álmaim veled mesések.

Szeretném, hogy maradj. Ne menj el soha. Persze, kitartok majd és segítem az utad. Támogatlak bármerre jársz, várom a percet mikor újra két karodba zársz.

Már hajnal 1 van.

Te alszol, én pedig már nem próbálom könnyeim magamban elfolytani. Azt akarom, hogy lásd és érezd magam mellett akarlak tartani.

Az idő mind az ami egyre csak múlik, emiatt talán a lelkem kicsit, darabokra hullik.

Aludnék kedves, de nem merek, félek ha felkelek már nem lehetek veled.

Nem tudom hogyan fogom bírni nélküled, nehéz lesz az biztos, csak hagy legyek veled.

Kellene a tekinteted melyben elvesznék kedvesem, a mosolyod amely hozzád köt engem.

Ne menj kérlek, én szeretlek, sosem mondtam de érted lélegzem.

Erősnek lenni már nem akarok, gyermekként menekülnék a védelmező helyre, amely két karod.

Sírni. Csak sírni van erőm.

Már hajnal 1 van.

Te alszol, én pedig csak nézem az arcodat.

Próbálom eszembe vésni minden mozdulatodat.

Csak nézlek és arra gondolok, mennyire fog hiányozni ez az egész dolog.

Melletted elaludni, és melletted kelni. Számomra édesem ezért érdemes élni.

Ez nem igazság, hogy van ez?

Nem tudtam, hogy mindeddig téged kerestelek. És most itt vagy. Itt mellettem. Ennyi idő alatt, vajon mindent megtettem?

Szeretlek. Nem tudok többet mondani. Tudod a szívem fájdalmában ki akar szakadni. Miért igazságtalan ennyire az élet? Miért adott nekem, ha most elvesz tőlem?

Nem baj kedves, majd boldogan mosolygok, ott sírok majd ahol nem látod. Nem mutatom mennyire fáj,hogy elmész. Hogy téged nem ölelhet ez a két kéz.

Hogy nem mosolyoghatok rád, hogy lásd jól vagyok.

Nélküled úgy érzem semmi vagyok.

[carpantergirl]

Nem egyszer hazudtál, nem egyszer mondtam, hogy a következőnél elég.. nem egyszer sírtam érted bár tán érted sírtam a legtöbbet.. érted mert úgy gondoltam megérdemled azt a sok szomorú és boldog könnyet. De mostmár tudom, ha a lelkem kifacsarom akkor sem lesz jobb a helyzet sajnos nem tudom azt mondani hogy nem szeretlek. Képtelen vagyok rá. Mindenem odaadnám neked pedig semmim sincs. Árva vagyok és esetleg mégis úgy közdök érted mint a fronton a legények. Bátran, keményen, fáradhatatlanul. Én mindig itt leszek bármi is történjen engem mindig megkereshetsz, bármi baj van én éjjel nappal állok elébe hogy megoldásokkal szolgáljak. De nem én leszek neked az egyetlen és az első akit keresni fogsz a bajban. Fáj hisz szetném ha én lennék.. de nem lehetek nem, nem és nem. Mondogatom hogy minél gyorsabban és könnyebben elfogadjam. De mintha meg se hallaná a belső énem.. mintha a falnak szólna minden egyes betű szó és mondat. Remélem tudod még ha nem is mondom, szeretlek és fontos vagy hiába nem én vagyok neked az első s utolsó.

[devildoesntsleepbaby]

Csendes voltam, nem vak.

#szeretlek #gondolatok #magyar tumblr #minden #vagy #szeress #hiányzol #mindenem vagy #nem akarlak szeretni #fáj érted mindenem

[without-you-way]

Senki nem fog annyit küzdeni érted amennyit én küzdöttem.

#szeretlek #sajnálom #hianyzol #küzdeni #érted bármit #magyar #fáj #hiányzol #te vagy a mindenem #szerelem #te #te vagy az életem #örökké szeretni foglak

[eszmeletlenul-szeretlek]

Hol is kellene kezdenem? Annyi ideje ismerlek, és annyi mindent megéltünk már, hogy fogalmam sincs, hogy vajon hol lenne érdemes kezdenem. Azt viszont most érzem, hogy itt van a vége. Belefáradtam. Meguntam. Szeretlek, de nem vagyok hajlandó ezt tovább csinálni. Azt mondod nem tudod mit akarsz? Miért? Több hónapja kezdtünk el újra beszélni. Te voltál az, aki felkeresett engem. Te. Pedig anno te hagytál ott. Nem én téged, hanem te engem. Én viszont nem szüntelek meg szeretni, így visszaengedtelek az életembe. Hogy minek? Azért, hogy most megint összetörve, az ágyamba feküdve sírjak érted? Mire volt ez jó? Hm? Szerettél te valaha, vagy csupán az egész egy nagy játszma volt? Ismét egy fellángolás? Ki tudja... Szerintem még te sem pontosan. De nem baj. Nem haragszom rád. Nem tudok. Lehet naív vagyok, vagy hiszékeny. Talán csak a reménykedés az, ami miatt nem tudlak utálni. Vagy a feltétel nélküli szeretet miatt, amit irántad érzek már oly rég óta. Nem tudom. Látod, én se tudok dolgokat. Azt sem tudom, hogy most ki lesz. Veled. Velem. Velünk. Egyáltalán van olyan, hogy velünk? Volt valaha ilyen? Fogalmam sincs. Egyet viszont pontosan tudok. Az, hogy most ismét itt vagyok így, megzuhanva miattad...fájdalmas. Belülről felemészt. Kettétép. Tudom, most el kell engedjelek. Bele kell törődnöm abba, hogy te nem szeretsz annyira, mint én téged. Sőt, talán egyáltalán nem is szeretsz. Ez a tudat, vagyis inkább gondolat még inkább megöl. De ezt tudtam mindvégig. Tudtam, hogy fájdalmas lesz és nem biztos. Tudtam, hogy ha egyszer otthagytál, akkor többször is ott fogsz. Mégis; hittem benned. Hittem neked, s a legfőbb...hittem bennünk. Úgy gondoltam, hogy megtudjuk oldani bármi áll elénk. Szerettem volna, ha a problémákat le tudjuk küzdeni. Együtt. De valamiért nem sikerült. Pedig hidd el, én mindennél jobban akartam. Mindennél jobban akartalak. Lehet ez volt a baj. Túlságosan ragaszkodtam hozzád, már-már tőled függtem. A hangulatom, az életkedvem, a napjaim. Mindenem rólad szólt, körülötted forgott. Most viszont érzem ennek tényleg vége. Nem bírom tovább. Nem azért adom fel, mert már nem szeretlek. Inkább azért, mert a lelkem most jelezte azt, hogy ezt nem bírja tovább. Hogy elég volt. Álljt parancsolt, s emiatt muszáj veszni hagynom ezt. Ezt, ami közöttünk volt. Bármi is volt ez. Egy percet sem bántam meg belőle. Semmit. Tudom, hogy oka volt annak, hogy mi megismertük egymást. És annak is oka volt, hogy ez nem működött. Nem tudom miért, ki a hibás, mit rontottam, rontottál vagy rontottunk el. De ennyi hónap, év után... Oka van annak, hogy ennyi időt töltöttünk el. Néha együtt, olykor egymás nélkül. Minden percére emlékszem. A rosszra és jóra is egyaránt. Szeretném, ha tudnád, hogy tényleg nem haragszom rád. Nem utállak. Fáj, és megpusztulok e nagy kíntól, de tudom, hogy te úgy vagy jó ember, ahogy vagy. Minden apró hibáddal együtt. És hidd el kérlek, ez tényleg így van! Csodás ember vagy! És remélem, egyszer találsz valaki olyat, aki ugyanígy - vagy jobban - tud téged szeretni, s összeilletek majd! Tiszta szívemből kívánom neked azt, hogy találj valakit, akivel a legboldogabb lehetsz! De remélem, hogy sosem felejted el a lányt, aki ott volt neked egykor, s teljes szívéből szeretett téged mindig! Kérlek, ne felejts el! És ne haragudj rám, amiért okoztam pár nehéz pillanatot! Hidd el, nem akartam! Csupán azt szerettem volna, ha boldog vagy mellettem, ha jó pillanatokat adhatok neked, nekünk. Mindent azért tettem, hogy jól érezd magad mellettem. Hogy boldog légy, hisz megérdemled! És még annál is többet érdemelsz!!!

Nagyon, nagyon szeretlek, ezt sose felejtsd! <3

2022.03.21.

#tumblr #magyar tumblr #fájdalom #magyar tumblisok #tumblrquotes #szerelem #te #én #saját gondolat #szeretem #orokke szeretni foglak #szeretsz #szeretném #szeretet #szeretve lenni #szerelmi bánat #mindig szeretni foglak #szeress #szerelmi történet #fájni fog #fáj #fáj a lelkem #szenvedes #gondolataim #saját érzelmek #érzelmeim

[your-fvcking-nightmare]

(ajánlatos a zenével együtt olvasni. eléggé máshogy fog ütni az egész.)

Ez a levél neked szól.

Most éppen távol vagy. Ez az első, hogy egy nap nem beszéltünk huzamosabb ideig. Nem bánom. Volt időm gondolkozni (így született neg ez a levél), és rájöttem pár dologra. Rájöttem arra, hogy mennyire fáj a hiányod. Hiányzik, hogy édes dolgokat írj nekem, hogy azonnal válaszolj. Hiányzik, hogy elárassz a szereteteddel, akármilyen messze is vagy, és segíts nekem legyőzni a problémáim. Most kérdezheted, miért született ez a levél ? Miért írom le külön, miért nem egyből neked. Szeretném, hogy ez megmaradjon és láthassam majd hónapok múlva, hogyan változtunk. Ketten. Hogyan lettünk idegenekből, egymáshoz szorosan kötődő emberek. Szeretnék neked pár dolgot írni, hiszen erről szól ez a levél.

Először is, szeretnék neked köszönetet mondani, azért mert tanítasz. Például, megtanítottad hogy a távolság csak egy szó, ami lehet fáj, de mégis túl lehet élni. Borzasztóan erős vagy és pozitív, ami nekem egy példa. Mindig mondod, hogy legyek pozitív, és elmondod hogy miért. Köszönöm, hogy a múltam ellenére nem hagytál el nevetve, hogy "megint egy idióta", hanem inkább jobban mellettem vagy. A sivár, szürke mindennapjaim már színekben pompáznak és változatosak. Nem hagyod, hogy magamba forduljak, nem hagyod hogy visszaessek oda, ahonnan éppen jövök. Köszönöm, hogy meghallgatsz, és ha kell, segítesz, tanácsot adsz. Szeretném megköszönni, hogy mosolyt adsz a komor arcomra, és megnyugvást a nehéz napjaimon. Köszönöm, hogy létezel, és mellettem vagy.

Másodszor, szeretlek. Fel nem tudnád fogni, hogy mennyire, és hogy milyen érzésekkel töltesz el engem. Leírhatatlan az az érzés. Te vagy a mindenem, és ezt nem csak úgy mondom. Tényleg, és egyszerűen lehetetlen lenne kimutatni ezt a szeretetet, hisz ennyi nem is tudom hogy fér egy emberi testbe. Ezerszer elmondtam már, de újra és újra a tudtodra akarom adni, hogy csodálatos vagy és tökéletes. Imádom a nevetésed, a hangod, az arcod vonalát, a hajad színét és kinézetét. Imádom a reggeli rekedt hangod, és a komoly beszélgetéseinket. Az aggódó éned, és az aranyosat is. Imádom a kinézeted is, de a legjobban nem ez fogott meg, hanem a leked. Hogy milyen hatalmas a szíveddel együtt. Pedig még nem is ismerlek annyira.

Két hét alatt, teljesen megváltoztattál. Elkezdtem szeretni magam, bízni magamban, pozitívabban gondolkozni. Elkezdtem rájönni arra, hogy minden egyes nap, jobban szeretlek. Szeretném ha tudnád, hogy csodálatos vagy. Egy olyan srác, akit képtelenség lenne nem szeretni, érted ? Szeretlek. Mindennél és mindenkinél jobban, Szivem. Ezt jegyezd meg.

— szeretlek M.

#szeretem #szeretlek #szerelmes #szerelem #depresszió #nyílt levél #levél #neked #neked szól #hiányzik #hiányzol #kicsim #együtt alvás #magyar tumblisok #magyar tumblr #utálom #imádlak #imádom #fáj #fájdalom #hiány #csók #magyar

[the-henikati]

Leírhatom, úgyse olvassa senki 🙃

Összetörtem. Nem kicsit, nem csak képzelgés és nem sajnáltatás. Tényleg összetörtem.

Szeretlek és ez mindig így marad teljen el bármennyi idő. Az örökké egy szerelemben nem a kapcsolatra vonatkozik, hanem az érzésre. Lehet, hogy évek múltán nem lesz a felszínen, de mindig ott lesz a szívedben az érzés és bármikor, bármi elő hozhatja. Így vagyok én is.

Mindenem neked adtam. Lelkemtől kezdve a testemen át az életemig. Viszont te sosem tetted ugyan ezt értem.

Hiányzol, de jobb így én is belátom. Csak fáj. Kibaszottul. Elválni attól, akit kurvára szeretsz csak, hogy jó legyen. Sajnos a jó érdekében tett cselekedet, nem mindenkinek jó. Te jól érzed így magad. Nem törtél meg, nem kell színleld, hogy jól vagy. Ellenben én, hiába hoztam annyi áldozatot érted, hiába tettem meg mindent amiről vagy amitől tudtam hogy jó kedved lesz illetve örülsz neki. Semmit nem kaptam vissza abból amit én adtam, és megis én vagyok az aki összetört és én vagyok az, aki mindenki előtt tetteti, hogy jól van. Elviseltem minden faszságod velem szemben és gondolok itt a meg nem tett cselekedetekre, amik fontosak lettek volna, mégis te voltál az aki....aki elhagyott.

Jobban vagyok. De még fáj. Van hogy még könnyezem miattad és van hogy sírok is.

Sosem volt könnyű életem és te még lazán rátettél erre egy lapáttal. Egyre gyengébbnek érzem magam. Egyre elhagyatottabbnak. Amíg te minden második nap a haverjaiddal lógsz én itthon ülök és azon agyalok, hogy mégis mit csináljak.... Nyár van az isten szerelmére és én azon gondolkodom, hogy mit csináljak egész nap...

Kereslek mindenkiben és próbálok hamar túl lenni rajtad. Minél hamarabb elfelejteni azt hogy szeretlek. Nehéz és eddig még nem sikerült kicsit sem. Legutóbb is azon kaptam magam, hogy máshoz futottam csak egy kis szeretetért, amit tőled nem kapok meg és nem, nem a szexre gondolok, hanem arra, hogy éreztetik velem hogy örülnek nekem. Képzeld egy régi, nem mondom azt hogy szerelmem, mert nem lenne igaz, de mégis közelebb áll hozzá mint bármi máshoz, felbukkant. Újra fellángolt a tűz bennem, úgy mint rég, de tegnap rájöttem, hogy csak kiutata keresek a fájdalomból és nem komoly lángolás volt. Nem úgy mint nálad. Viszont ettől függetlenül mégis jó érzés volt, hogy újra feltörtek bennem iránta az érzelmek.

Elhagytál...

Széttörtél... egyetlen pillanat alatt és még csak beszélned sem kellett. Beültünk a kocsiba miután jött a "Beszélnünk kell" faszom szöveg és tudtam mi következik. Nem kerteltem. Rákérdeztem. Bólintottál. Eltiportál egy pillanat alatt.

Összeestem.

Nem bírom tovább.

Elegem van.

#fájdalom #csalódás #magyar tumblisok #magyar #tumblr #sírás #szomorú #szerelem #elhagyás #elhagytál #idióta

[smithblck]

Tudod?

Tudod mennyire tud fájni,hogy vele többet törődtél, és jobban figyeltél rá a mai napon, mint rám? Elméletben én vagyok a barátnőd, ő meg egy lány akivel valószínű,hogy az életben soha többet nem fogsz találkozni, de te rá jobban figyeltél, mint arra akit elméletben szeretsz. Nagyon fáj tudod? Mindenem odaadnám neked,ha arra kérnél! Ölnék érted! Sírtam miattad, mert végre boldog voltam, és az örömtől sírtam,hogy találtam egy olyan fiút,mint te. Most is sírok, de ezek nem öröm könnyek,inkább azt fejezik ki,hogy csalódtam, mintha megcsaltál volna a szemeddel,a kedvességeddel kb. fél méterre tőlem, a szemem láttára. Nagyon szar érzés ne akard átélni, a csalódás nagyon tud fájni és én most csalódtam,BENNED! A fiúban akiért bármit megtennék...💔

[k-pingvin]

Nyár

Meg fogok fulladni...

Úgy nézel ki, mint akinek jól jönne a társaság.

Ne aggódj, ebben a vízben nincsenek nagy fehér cápák.

Valami megharapott.

Úristen, megharapott! Megharapott! Meg fogok halni?

Ne mozdulj, egy bogár van rajtad.

Ne felejtsd el a naptejet!

Nem akarok hazamenni.

Nos, semmi szükség ilyen barátságtalannak lenni.

Hű! Ez a hely elképesztő!

Nem igazán vagyok jóban a nappal és a homokkal, ugye tudod?

Akarsz úszni egyet?

Oh, ne már! Csak dugd bele a lábad a vízbe!

Tessék, kóstold meg!

Csinálhatunk összeillő kagylónyakláncot.

Olyan meleg van...

Segítenél bekenni a hátam?

Ugh... még csak a nap közepe van és máris leégtem.

Jobban szeretek a napernyő árnyéka és biztonsága alatt lenni.

Ne fröcskölj!

Építsünk homokvárat!

Nem megyünk felfedezőútra? Vicces lesz~!

Annyi mindent lehet csinálni, hogy nem tudom mivel kezdjük...

Ez a szoba nagyobb, mint gondoltam...

A. Legjobb. Nyaralás. Valaha.

Szerinted lefizessük azt a srácot, hogy valakit a tengerbe dobjon?

Mmm...tengervíz és naptej illatú.

Nem is fogod élvezni a napfényt, amíg itt vagyunk?!

Nem lökheted le csak úgy az embereket a stégről!

Olyan jól néz ki fürdőruhában...

De szép a fürdőruhád!

Kérsz egy jégkrémet?

Találkoztunk már?

Innod kéne egy kicsit.

Esküszöm, beledoblak a vízbe!

Tönkretenné a nyaralást, ha valaki megfulladna?

Nem akarsz csinálni valamit?

Ne legyél ilyen ünneprontó!

Mi lehetne jobb kifogás, hogy az izmaimat mutogassam?

Esküszöm, csak azért van itt, hogy villogjon!

Várod már valamelyik programot?

Gyere, keress velem kagylókat!

Nem tudom, szerintem az égett bőr illik hozzád.

Mindenem fáj...

Fárasztó ennyi ember között lenni.

Nem töltheted ágyban az egész hetet!

Áh, olyan kellemes a szél.

Vegyél a válladra! Én is látni akarom...

Szeretem érezni a homokot.

Talán egy kis úszás segít lehűteni magad.

Nem tudok úszni.

Nem tudsz úszni?

Tessék! Ez a tiéd.

Dicséret... legalább aranyos vagy.

Nem tetszik itt?

Szeretek/utálok itt lenni.

Segítsek?

Gyere, üljünk le a mólóra!

Olyan szép ez a naplemente...

Gyere! Nem akarunk lemaradni a buliról!

Hoppá...

Ezt vegyem kihívásnak?

Ugh, mindenhol homok van!

Leégtél?

Hogy érted, hogy unatkozol?

Nem próbálnál meg szórakozni?

Egy könyv? A tengerparton?

Melyik csapatnak szurkolsz?

Te is benevezel?

Hol kaphat egy srác inni errefelé?

Nem szeretem a vizet.

Szeretek a vízben lenni.

Miért is jöttem el?

Nézd! Egy hal!

Gyere, sétáljunk!

És ha veszek neked jégkrémet?

#prompts

[devildoesntsleepbaby]

Belőled sosem elég....

Drog lettél számomra...

#szeretlek #gondolatok #minden #vagy #magyar tumblr #szeress #hiányzol #mindenem vagy #nem akarlak szeretni #fáj érted mindenem #drog #sohasem #maradj még #még mindig #maradj velem #mert #kellesz

[letterstosomeoneintheworld]

Kedves Életem Nagy Szerelme!

Még mindig nem tudom felfogni mit is műveltél velem.

Először is fura,hogy te lettél a Nagy Ő,azok után amennyi évet külön töltöttünk. Mégis ahogy újra találkoztunk, tudtam,hogy te vagy az. 

Mégis hihetetlenül haragszom rád és csak szótlanul állok a helyzet előtt. Nem ismerek rád. Én nem ebbe az emberbe lettem szerelmes. Ezért írom neked ezt a levelet most, amit valószínűleg sose fogsz látni. Sajnos nincs elég bátorságom,hogy elküldjem neked,(plusz tudom,hogy mennyire nem szeretsz olvasni) ezen kívűl meg esélyt sem adsz arra,hogy személyesen elmondjam és megbeszéljük. De tudod mit én ennek ellenére is szeretlek. És gyűlölöm,hogy szeretlek. 

Te vagy a hibás. Te nem keresel. Te vagy mással. Te szarsz le. Te hibáztatsz engem mindenért. Te kritizálsz engem. Te teszel próbára. Te nem vagy képes már 5 napja 10 percet rám szánni. És mégis magamban keresem a hibát,hiszen biztosan én rontottam el valamit, amiért ezt érdemlem tőled. Pedig én megadtam volna neked mindent amire szükséged van. Szeretkeztünk. Elkezdtem megtanulni főzni miattad. Még arról a nyavalyás cigiről is lemondtam a kedvedért,de annyit szenvedek miattad,hogy kétszer annyit dohányzom most,mint előtte. Ha valamire szükséged lett volna, csak szólnod kellett volna. Megváltoznék miattad, de tudom,hogy sose kérnéd. Tudom,hogy sok fal van körülötted, de nem tudom megmászni azokat,ha te folyton a mélybe löksz. Olyan emberek társaságát előnybe helyezed, akik fele ennyit nem tennének meg érted.

És tudod mi a legszomorúbb? Ők nem azért vannak veled,mert a hibáid ellenére egy csodálatos ember vagy. (Mert hidd el, nekem te tökéletes vagy). Hanem azért amid van. Ha nem lenne jó kocsid és pénzed, szóba se állnának veled. Mert a mai emberek tudod ilyenek, érdekemberek. Emlékezz vissza,hogy az a lány aki után most te kajtatsz, szóba állt e veled,mikor még gyalog jártál és nem milliós kereseted volt?! 

Annyira fáj,hogy engem pedig semmibe veszel, pedig én már akkor is szerettelek és akkor is ott voltam neked. Nem azért amid van,hanem aki vagy. És tudom,hogy 5 éve visszautasítottam azt,hogy kettőnk között több is legyen. Sajnálom,de féltem,hogy elveszítem a barátságunkat. És tudod ennek így kellett történnie,mert most két tapasztalt felnőtt lett belőlünk, akik kapcsolata akár örökre is tarthatna. El se tudod hinni,mennyire remegtem belül mikor két éve részegen megcsókoltál, majd pedig eltűntél. És most ismét itt vagy és megint olyan mintha kicsúszna az egész a kezeim közül. Vajon még most sem jött el a mi időnk? Lehet csak én vagyok az egyetlen aki ennyire hisz benne. De tudod én elhittem,hogy ami köztünk van az valódi és hogy te más vagy. De olyan ember vagy, akin régen csak nevettünk. Hihetetlenül szomorú vagyok és millió darabkára törted a szívem. Te vagy nekem életem szerelme és az is maradsz. Remélem megtalálom a párom majd, akivel lesz kocsi,ház,gyerek és tudod szeretni fogom,de annyira mint téged soha senkit nem fogok tudni szeretni már. Mert belőled csak egy van. Hiába telnek el évek a találkozásaink között, mi úgy tudunk beszélni mintha semmi nem történt volna. Köztünk nem kellenek a falak. Csak te meg én,a mi kis világunkban. Ami fura,de tökéletes,mert a miénk. De ez is csak egy szép álom marad, ahogy jelenleg minden dolog veled kapcsolatban. Ez az üzenet se ér el hozzád, én se érlek el. Egy olyan busz után futottam,ami nem akart felvenni. Hiába estem el sokszor és sebes mindenem, én nem adtam fel. Még mindig nem,de már haldoklom... és félek,ha nem engedlek el,abba jobban belepusztulok mintha elengednélek.

u.i.: nem vagyok őrült,csak nagyon szeretlek

Üdvözlettel:

az egyszerű lány

[torott-szokeseg]

Kereszthadjárat a szerelem tengerén.

Nem lehet szavakban kifejezni mit érzek, fájdalmat vagy végtelen szeretetet,néha félek néha fájok, néha magányos vagyok néha itt vagy velem, néha szerelmes vagyok néha imádlak, néha nem érzek néha nem vétek, szenvedek vagy szeretlek,nem tudom, kegyetlen fájdalom ha úgy érzem nem vagyok fontos számodra, nem vagyok elég számodra, szenvedek ha nem szeretsz, meghalok hogyha elfeledsz,nem tudom mi fáj jobban amikor majdnem meghaltam vagy amikor úgy érzem nincs köztünk semmi, csak egy ismertség, de néha felpillant egy perc hogy ez az egész csak egy félelem hogy elveszitelek, félek hogy nem lesz kiért felkelnem reggel, nem lesz kinek írnom hogy Vigyázzon magára , nem bírnék úgy levegőt venni hogy azt nem érted veszem, Ha nem vagy én sem vagyok, te vagy a menny, a pokol, a levegő; a méreg, a szeretet; a félelem az imádat, a angyalom, a gyilkosom, te vagy aki értelmet adott annak hogy legyen kiért küzdenem akiért minden lehetséges napon utazhassak hogy láthassalak, hogy szemvedéjes csókkal köszöntjük egymást és egy finom ölelésben adjuk ki mennyire hiányzunk egymásnak. Te vagy a mindenem örökre, nem álhat közénk senki, mindent megteszek érted,ÉRTÜNK!!!

#lelkirobbanas #soosbianka #orokke #egyutt #szeretet #felelem #hianyerzet #lakatszivsziv

[amourpouramour]

Vallomás

Ez neked szól B., mindig is neked szólt…

Egyszerűen nem tudom elmagyarázni, mennyire szeretlek. Mindenemet odaadnám érted és bármit megtennék azért, hogy neked mindig jó legyen. Egyszerűen imádok mindent, ami te vagy. Szerelmes vagyok a hangodba. Szeretem, amikor a szemed fénylik a boldogságtól, mikor együtt nevetünk valami szar viccen. Veled a csend sem kínos, azt is élvezem. Sosem tudnám elégszer elmondoni, mit is jelentesz nekem. Mindent csak miattad és érted csinálok. Miattad próbálok jó lenni, bár ez nem mindig jön össze. Soha senkinek nem engedném, hogy bántson téged. Akárhányszor is vesszünk még össze, nem foglak elengedni és tudom, hogy te sem. Te vagy a mindenem és a legnagyobb kincsem. Mondhat bárki bármit, nem érdekel rajtad kívül más.

Gyűlölöm, ha fájdamat látok a szemeidben. Ha neked fáj, én ugyanúgy szenvedek. A legnagyobb boldogság az, ha téged boldognak látlak, még akkor is, ha nem engem választottál magad mellé. Ha te boldog vagy, én is az vagyok, mindegy mennyire fáj a tény, hogy nem velem vagy, hanem valaki mással.

Sajnálom, hogy gyáva vagy kimondani: Igen veled szeretnék lenni. Sajnálom, hogy annyira nem bízol magadban, hogy elhidd, ez működhet. Sajnalom, hogy nem érzed, milyen erős kötelék van köztünk, ami egy szakítás után is megmaradna, mert mi megoldanánk azt is. Sajnálom, hogy nem adsz egy esélyt magunknak.

Sajnálom, hogy gyenge vagyok és megengedem, hogy ezt csinald, miközben te is jól tudod, mennyire szeretjük egymást. Mert ez igazi. Nagyon is igazi. Nekem nem kell az, hogy mindig együtt legyünk minden percben. Nekem úgy a jó, ahogy neked. De mondd meg őszinten, nem lenne jó úgy elmenni 1-1 versenyre, hogy tudod, a baratnőd ott van végig veled és neked szurkol, majdha végeztel, odarohan hozzád és azt mondja: büszke vagyok rád! majd megcsókol? Ilyen lenne a mi kapcsolatunk...

Annyira szeretsz, hogy félsz megpróbálni az egészet, mert nem bízol magadban, hogy ez működhet és akkor örökre elveszítesz. Ettől félsz, igaz? Én is felek, de magunkat ismerve ilyen nem lesz. Olyan dolgokat éltünk meg együtt, amire más csak irígykedhet, hiszen mi NEM csak legjobb barátok vagyunk, mi egészen mások vagyunk.

Én ennyire szeretlek téged és még nem mondtam el mindent! Egyszer azt mondtad, hogy annyira szeretsz amennyire csak lehet... szeretsz meg?

#igaz szerelem #szerettem #végtelen szerelem #szerelem #vallomas #szerelmes #levél #nagyon szeretlek #szeretlek #magyar lány #lány #fiú #fiú lány #barát #legjobb barát #barátok #barátság

[helyzetkomikum]

Laura (XI. rész)

-          Bálint! –veszem el a kezét a hasamról, mert nem kapok levegőt, és melegem van. -          Mi az, már reggel van? -          Igen, eléggé! Kiengedsz? –bújok ki nehéz karjai alól. -          Mennem kellene, nem igaz? –rekedtes hangján hallatszik a tegnapi jó pár szál cigi. -          Nem maradhatsz, sajnálom. -          Persze, megértem. Kiengedem az ajtón, és nagyon bízom benne, hogy visszamegy Mártihoz, és megbeszélik a dolgot. Még se teheti ki a saját lakásából. Annyira nem kegyetlen nő. A tegnapi szerencsés nap volt, de nem kizárt, hogy egyszer Bálint helyett a zaklatóm kopogjon be hozzám. A kamera nem ér semmit, hiszen a múltkor is kijátszotta a rendszert, ravasz és ügyes emberrel van dolgom.   -          Laura! Ez az, aminek látszik? –mutat az ajtóm előtti borítékra. -          Nem, nem ez nem lehet igaz! –kapom fel a levelet, és azonnal feltépem. -          Mi van benne? –néz rám, Bálint kérdőn, és nyúlna a kezem után. -          Én! Ez én vagyok! –kiesik a kezemből a fénykép, de Bálint elkapja, aztán engem kap el, mert összecsuklok. -          Laura, Laura! –szólítgat, és közben rázza a két vállam. Magamhoz térek, de még mindig nem fogom fel, hogy mit történik. A képen én vagyok, ahogy alszom. Egy fekete fehér kép, már művészien elkapott pillanatnak mondanám, ha ez nem ilyen formában ér el hozzám. Izzadok, és remeg minden végtagom. -          Add ide a képet! –veszem ki Bálint kezeiből. –Ez nem régen készült. Nézd, itt rövid a hajam, rövidebb, mint most. -          Igen, de hogy, és ki? -          Nem tudom. Talán elfelejtettem bezárni az ajtót, vagy nem tudom –most már idegesen járkálok fel-alá. -          Állj már meg kérlek, elszédülök! –szól rám, és megfogja a karom. -          Nem tudok, leülni! –rántom el a kezem –Most nem! -          Nem gondolod, hogy ideje lenne elmenned? Hiszen, ha egyszer bejutott, máskor is befog, és kitudja, akkor már lehet, nem csak képet csinál. -          De-de –dadogom. -          Semmi de! Pakolunk, és mész! -          Mégis hová?! -          Amit megbeszéltünk.   -          Lilithez? Te megvagy húzatva! -          Igen, mondj neki akármit, nem érdekel, de menned kell! -          Mi lesz Endrével? Ahogy ezt kiejtem a számon, minden átvillan az agyamon, a kép, a többi levél, a rózsa. Véletlen lenne, hogy mind akkor érkeztek, mikor Endre nem volt velem? A képre nem tudok reálisabb magyarázatot, mint, hogy Endre készítette. Más nem lehet…   -          Mi az, Laura? -          Igazad van, ideje mennem –leveszem a bőröndöm a szekrény tetejéről. -          De mond már! Rájöttél igaz? -          Mi? –bújok ki a ruháim közül. -          Én, én elakartam mondani neked. -          Micsodát? –remeg a hangom, de próbálok erőt venni magamon. -          Én szerelmes vagyok beléd! Már az első pillanattól kezdve, hogy találkoztunk. -          Hogy, mi? –kiesik a kezemből a sport cipőm. -          Miről beszélsz? -          Én küldtem mindent. A rózsákat, a leveleket, a képet. -          Halálra rémítesz! Nem ez nem lehet! –kezdek hangosabban beszélni vele. -          Nem akartalak megrémíteni. Én nem ezt akartam. -          Te őrült vagy! Kérlek, menj el! –remeg a kezem, legszívesebben kirohannék az ajtón. -          Nem lehet! –lefogja az egyik kezem, a másik kezével magához húz. -          Eressz el! Hallod, hagyj! –kiabálom. -          Nem mész sehová! Te hozzám tartozol, hát nem érted? -          Kérlek, ne! –fordítom el a fejem a csókja útjából. -          Nem érted ugye? –ráz meg. -          Én mentettelek meg! Ott, akkor este a hídon. -          Hagyj, kérlek, ha szeretsz, elengedsz –könyörgöm tovább, kicsit lazít a szorításon, de még nem engedi el a karom. -          Nem lehetsz vele. Nem, nem! -          Bálint –sírom. –Engedj el! Bálint szemébe nézek, de látom rajta, hogy nem akar engedni, hogy innen nem szabadulok, és egyre csak potyognak a könnyeim, és azért imádkozom, hogy Endre hamarabb visszaérjen. -          Az enyém vagy! –erősen markol, és a nyakamba csókol. -          Eressz el! Ne! –kiáltok, de befogja a számat, nagy kezével eltakarja a fél arcom. -          Maradj csendben! Laura, szeretlek, fogd fel végre –letépi a toppom, és most már félmeztelen vagyok, az ágyamra fektet, lenyom. Moccanni sem tudok, a számat továbbra is befogva tartja, megdermedek. A félelemtől, nem tudok mozdulni, rám nehezedik. Hasamra fordít, lehúzza az alsóm, rúgni próbálok, de a combomba térdel, a fájdalomtól megmerevedek.  A párnába nyomja a fejem, a felsikítok, de a tollpárna mindent elnyom.

   Hallom, ahogy csapódik a bejárati ajtó, de nem tudok felkelni, csak fekszek, és már nincs több könnyem,csak száraz szemmel sikítok a párnába. Nagy nehezen összeszedem a magam, felkapom a kezem ügyébe eső felsőt és nadrágot, bedobálok néhány fontosabb dolgot a bőröndömbe, plusz az irataim. Ösztönösen cselekszem, az agyam takaréklángon. Menekülő módba kapcsoltam. Taxit hívok, és egyenesen az állomásra megyek, az egyetlen emberhez rohanok, akiben még megbízok. Akármennyire is elhidegültünk, a nővérem, és csak ő segíthet. Viszont nem mondhatom el neki. Még nem. Nem vagyok képes erről beszélni, maradok a Dávidos zaklatós történetnél, erről nem fog kérdezni. Így lesz a legjobb mindenkinek. Már a vonaton zötykölődök, amikor az ablakban meglátom a tükörképem, kócos hajam hiába próbáltam sapkával leplezni, még így is látszik. A sírástól vörösek a szemeim, a jobb csuklóm, pedig kék-és lila az erős szorítástól, mindenem fáj, de legjobban a lelkem tört össze. A testi fájdalom, eltörpül a bizalom halálának gyásza mellett. Beleremegek, ha csak rá gondolok, hányingerem lesz, kirohanok a WC-be.     Megmosom az arcom, közben a kalauz, nyújtja a karját, de én ellököm, és visszamegyek a helyemre. Minden, amiben eddig hittem darabokban. És csak én tudom összerakni. Többek között magamat. Megint.

É

#Laura #fehérlaura #novella

[daddysprinceess-blog]

Búcsú levél tőlem neked

Ma is könnyes a párnám. Összetörted a szivem kezedben,azt a törékeny gyenge szívemet. Leírhatatlanul hiányzol pedig ma hagytál el. Mond miért teszed ezt velem? Sok miattad átsírt éjszaka után miért dobtál el mint egy szakadt rongyot?:( Elmondhatatlanul félek. De nem magamtól hanem attól hogy bajod esik. Mindent megtennék érted. Mindent érted? De te mégis ellöktél Mond te valaha szerettél?:( Vagy legalább hatással voltam rád??? Minden kérésed teljesíteném. Ha azt kérnéd öljem meg magam megtenném, ma már azért teszem mert nem lehetsz az enyém 💔 2016 norember 3. 20:41 mond ez a dátum neked valamit??? Nekem igen, ekkor dobbant meg először igazán a szívem. Annyira sok dolgon át mentünk és igérted hogy maradsz, most mégis elhagytál. Megint olyan az életem mint elötted.Egyedül vagyok a darabokban lèvő szívemmel és a gondolattal,hogy nincs értelme élnem...nélküled már nincs értelme. Megigértetted hogy rendesen eszem mégsem megy le egy falat sem a torkomon Már a gyógyszert is túladagolom. Megigértetted hogy ne bántsam magam Most mégis tele vagyok vérző és mély hegekkel. És tudod miért? Mert kibaszottul Fáj Elviselhetetlen ez a fájdalom de fizikailag már nem is érzem csak ott legbelül. A legtöbb vitánk ellenére melletted voltam boldog. De úgy igazán Mostmár nem lesz ami felvidítson Mert én téged szeretlek és így is vesztesz el,hogy csak érted és csak miattad dobban egy utolsót a szivem. Mert nekem örökké te vagy a mindenem. Mindig mondtad, hogy vigyázzak magamra de én rád fogok vigyázni a mennyből Én leszek az őrző angyalod. Köszönök mindent kedvesem❤

[messy-mesii]

Köszönöm.

Köszönöm, hogy mindig itt voltál velem,

Hogy nehezebb napjaimon sem fordítottál hátat nekem.

A mindenem vagy, s voltál

Te vagy az kiért szívem ereimbe vért pumpál.

A szemeidbe néztem, s magamat láttam,

Kívántam milliószor, hogy maradj velem egy életre-halálra.

Nem telt el egy nap sem úgy,

Hogy a fejemben minden gondolat nem rólad szólt.

Téged látlak, s láttalak mindenhol,

Minden egyes percben szívem Érted zakatolt.

Köszönettel tartozom Neked minden egyes percért,

Te vagy az, ki jobbá tettél.

Kihúztál egy borzasztó mély gödörből,

Sosem gondoltam volna, hogy valaha is kitörök börtönömből.

Megtanítottál sok mindenre,

Közülük párat felsorolni mindenképp lehetne.

Megmutattad nekem milyen igazán szeretve lenni,

Rámutattál arra, hogy milyen rossz is egyedül lenni.

Minden reggelen, mikor melletted ébredtem

A világ legboldogabb emberévé én lettem.

Szerencsés voltam, s vagyok, hogy velem voltál

Mégha ez az egész mára részedről el is múlt már.

Sosem foglak elfelejteni, nem is akarlak,

Csak reménykedem abban, hogy utaink meg valahol összeakadnak.

Nem fogok letenni Rólad, kitartok Melletted bármi áron,

Hátha egyszer eltűnik az, mi kettőnk kapcsolatára dobott átkot.

Borzasztóan fáj a tudat, hogy többé nem kaphatok csókot a számra,

Bele sem merek gondolni, hogy mi lesz, ha ajkaid közelében más járhat.

A jövő zenéje lassacskán elhallgatni látszik,

Tudd, hogy Érted most is megadnék bármit.

2020.07.05.