Tumgik
#maradj még
boldognaklenni-01 · 2 years
Text
Csodálkoztam.
Hogy szerethetlek, azután hogy darabokra törted a szívem?
Aztán rájöttem.
A szívem, darabjaiban is ugyanúgy szeret téged.
-Anna S.
385 notes · View notes
fuckyourbitxhes · 1 year
Text
Megint letelt egy év nélküled.
12 notes · View notes
ujrakezdesnelkuled · 2 years
Text
Akárhányszor elmentünk mindig egymásra találtunk, egymásnak voltunk szeretők közbe a legjobb barátunk
együtt néztük a napot ahogy kibújik a föld alól, úgy éreztem enyém a világ én vagyok a győztes oldalon
nem volt oka hogy szerettelek soha nem tudtam hogy miért, de előbb vágják le a kezem minthogy elengedjem a tiéd
mindent elrontottunk,de ha bajban voltunk egymásnak mindig mi ott voltunk
45 notes · View notes
Text
négyzetméterek közé zárva.
feszültségtől és vágytól izzik a levegő köztünk.
harapod a nyakam.
markolod a melleim.
én pedig a legfontosabb “fegyvereddel” játszom.
sosem éreztem még magam ennyire kiszolgáltatva.
mégis tudom, hogy a mennybe repítesz.
két lábam remeg.
te csak lihegsz.
akarom, maradj velem.
88 notes · View notes
munchausenparokaja · 2 months
Text
@slejmshow Marci, vigyázz, a Magyar Péter interjú után szerintem a csávó a kocsijáig ha elér, a lökéshullámok meg nagyok tudnak lenni, maradj egy kicsit még a stúdióban.
31 notes · View notes
tartsdmegazaprot · 9 months
Text
- Ne basszal ki velem, hát tudod, hogy szeretlek.
- Nem basztam ki, hat te voltál hülye.
- Maradj már te, ha nem nézel bele a telefonba, még mindig együtt lennenk!
Fapados söröző 🫠
59 notes · View notes
csakszavak · 3 months
Text
Ez a gondolat is úgy száll tova, mint a pillanat. Csak elolvasod e sorokat, s az máris a múlt. Oly megfoghatatlanok a percek, mint azok a csodaszép pillangók, amelyeket gyerekként próbáltunk elkapni… Nézd, ott suhan a szerelem! Órák telnek el percekben. Hisz előbb még itt volt velem, csókolt, ölelt, szeretgetett. Most már távol jár, szívemhez mégis oly közel áll… Bárcsak megállíthatnám az időt, és megfoghatnék egy pillanatot! Torkom szakadtából kiáltanék egy nagyot: “Maradj, ne menj még! Ez a pillanat tartson örökké…”
23 notes · View notes
a-kaosz-istene · 1 year
Note
Felfigyeltem soraidnak olvasása közben, hogy sokszor a társadalmi normák szerinti gyerekvállalás és a generációs átkot amit tovább ad az emberiség a gyerekeiknek témát. Engem is elgondolkodtat ez a dolog… Kiváncsi vagyok, hogy te szeretnél-e ezeken túl is vállalni gyereket.
Nem tudom, mi lesz majd, csupán azt, hogy még nem tartok ott semmilyen szempontból, de főleg mentálisan. Még rengeteget kell dolgoznom magamon ahhoz. Nem akarom továbbvinni a mérgező módszereket. Az egyik faktor amit a legtöbben nem is vesznek figyelembe és durva családi tragédiákhoz vezet. Sokat hallom a vitákat akörül, hogy milyen önző dolog nem vállalni gyereket. Sosem zavart, hogy élnek más emberek, viszont nevetségesen egyszerű megindokolni, hogy miért önzőbb gyereket vállalni, mint nem. Puszta logikai érvelés. Világra hozol valakit anélkül, hogy ő létezni akarna, mert te azt akarod, hogy létezzen és aztán ezért hálásnak kellene lennie? Igaz, lehetetlen előre megkérdezni, de ez is csak egy másik ok... Köszi, soha nem akartam itt lenni, de most már el sem mehetek, mert az bántana? Nem tartozol semmivel a szüleidnek. Azért itatja bele az agyadba a társadalom és a szülők úgy általában, hogy örökre a bábuk maradj és újraélhessék az életük rajtad keresztül és ez normalizált. Az, hogy most itt vagy két felnőtt ember döntése volt, akik ismerték a következményeket, nem a tiéd. Akár szeretnek akár nem, az igazság az, hogy saját maguknak hoztak létre, hiszen nem tehetsz jót valakivel, aki nem is létezik. Ahogy rosszat sem. Bár nézőpont kérdése… Ha azt gondolod az élet ajándék, akkor világi jótevőnek érezheted magad tőle. Azok akik azt mondják, hogy önzőség nem gyereket vállalni úgy értik, hogy ha már ők feladtak bizonyos dolgokat a gyerekes életért, akkor neked is fel kéne, mert az mekkora önzőség, hogy neked nem kell fekáliát takarítanod a falról, hajnali fél hatkor. Még akkor is, ha önzőség volna, gyermektelennek lenni, tervezed az életed. Annak mindig önzőnek kellene lennie, mert a végén csak rólad szól. Csinálj, amit akarsz. Vetess el tíz gyereket, vagy szülj tízet. Nekem mindegy, de ha már megszülöd magadnak, neveld is fel lelkiismeretesen.
65 notes · View notes
banatostenger · 9 months
Text
Vallomás..
Kedves volt másik felem,
Remélem egyszer eltudod ezt majd olvasni…Szóval hol is kezdjem. A történetünk véget ért.
Tudod mindig hittem a csodákban, úgy gondoltam ez is olyan lesz…sajnos nem lett. Szerettem minden egyes pillanatunkat, mikor a kocsidban énekelhettem, mikor elvittél télen magaddal és együtt karácsonyoztunk, vagy mikor az éjszaka közepén beöltöztünk jelmezbe mert viccesnek találtuk, vagy mikor éppen kikunyeráltam tőled egy cigit. Minden pillanat mai napig feltört bennem, de el kell hogy engedjem ahogy téged is elengedtelek. Sok dolgot köszönhetek neked, mert megtanítottál élni és boldognak lenni, ugyan akkor megtanultam hogy sokszor fel kell nőnünk az érzelmeinket irányítani…megtanulni vezetni és kezelni. Köszönöm hogy mindig mellettem áltál mikor nem volt ott senki. De szó mi szó fáj… fáj hogy ilyen könnyen elengedtél. Vártalak… és várni is foglak még talán egy ideig, de már nem tudok veled menni tovább az úton. Egyedül kell ahogy te is ezt választottad. Remélem azért valahol most is boldog vagy és már nem gondolsz rám. Hiányzol és hiányozni is fogsz…. Hiányzik a csókod, az érintésed, ahogy a hajam a fülem mögé hajtod, vagy mikor letörlöd a könnyeim. Talán nem én lettem neked szánva vagy talán igen, remélem egyszer még látlak azért boldogan ha mással is de boldogan élni. Tudod vicces, azóta elkezdtem edzeni, foglalkozok szabadidőmbe többet az autókkal, most fogok pont venni egyet amit sajnálom hogy nem làtsz… hisz te mondtad érjek el a céljaim, nézd ! megfogom csinálni. Remélem te is ezt teszed majd és boldogan emlékszel vissza azokra a percekre mikor nem hagytalak magadra…tömérdek érzelem kavarog bennem, tudod? Egyszerre utállak és szeretlek… Utállak, hogy itt hagytál és talán már mással vagy, de ez az élet rendje nem? Lehet neked is jobb így, csak légy boldog! Egyszerre meg szeretlek és bennem van még a hiányod de tudod egyenlőre én is el akarlak felejteni. Remélem minden rendben és nem hajszolod túl magad, sokat pihensz és oda figyelsz magadra. Remélem a szüleid is sok dologban támogatnak téged és nagyon szeretnek! Mindenki nagyon szeret csak sose veszítsen el az az embert akit megismertem nem is olyan rég… fontos vagy mindenkinek és maradj olyan nagyon kérlek amilyen vagy, ne dobd el magad mert nagy szíved van csak nem mindenki veszi észre. Ne haragudj rám ha bármikor kudarcnak érezted a kapcsolatunk, sosem akartam rosszat. Sokat hibáztam amit nagyon is bánok de azóta minden percben próbálok egy jobb ember lenni! Még jobb és vissza térni ahhoz az énemhez akit megismertél! Fejlődők és fejlődni akarok még… már nem akarom feladni ahogy feladtam a kapcsolatunk. Küzdeni akarok ès fogok is! Kérlek ne haragudj a sok butaságért, meg akartalak védeni a múlt fájdalmaitól, sosem akartam olyat tenni veled ami neked rosszat adott volna, remélem ezért ezt tudod, mindig figyeltem rád még ha azt érezted nem is! Nem eleget foglalkoztam a te érzelmeiddel, ezért nem te vagy a hibás…Remélem te sem adod fel és napról napra jobb leszel, csináld azt amit szeretnél! Fiatal vagy, érettségiz le, csinálj szakmát! Dolgozz meg a pillanatokért! Sose legyél gyáva! Hidd el, hogy jó vagy és erős mindenkinél jobban! Ebben a világban előny ha jobb vagy és ügyesebb! Találd meg azt amit akarsz csinálni! Légy vakmerő ne félj az új dolgoktól, és cselekedj mert egyszer már túl késő lesz! Szeress mert csalódni nem hiba, hanem tanulság… Élj egy olyan világban amiben akarsz!
Remélem megérted, hogy minden dologban van valami szép ès sosem adod fel! Kérlek emlékezz majd egyszer rám azért!
Szeretlek!
31 notes · View notes
csacskamacskamocska · 24 days
Text
Jótanács
Már az elején lelövöm a poént, szerintem nincs megfelelő tanács amikor az ember nem tudja hogyan döntsön vagy mit csináljon. Azt figyeltem meg magamon, hogy mindenre vannak megfelelő barátaim és mindig a megfelelőt kérdezem.
Van, aki bár mélyen együttérző tud lenni, de az én problémáimmal ugyanazt alkalmazza, mint a sajátjaival, kegyetlen és kíméletlen élveboncolást. Ő az, aki szépítés nélkül megmondja.
Van, aki együtt fogja szidni velem azt a másikat, azt a köcsög gecit, és a beszélgetés végére úgy érzem, hogy szegény "másik" ezt igazán nem érdemli. (:D)
Van akivel pasiról nem, de bármi másról lehet beszélgetni, férfiakról és párkapcsolatokról csak alapszinten van ismerete. Ő csak hallgat és azt mondja, nem tudom, de legalább hagy ventilálni. Oda megyek, amit hallani akarok.
És hát, a tumbli, ezen nevettem tegnap, a tumbli is egy jól kiszámítható közeg, mert bármilyen kérdésnél a tumbli nyolcvan százaléka azt mondja fuss, menekülj. Alig valaki mond olyat, hogy gondolkozz, vagy beszéld meg a másikkal, nézz szembe a problémával, vagy bármi, ami nem a saját kis doboza, pláne hogy látja, hogy az szembemenne a többiek véleményével, annyit meg te nem érsz.
De az ember nem is azért kérdezi a tumblit. Ha már belül értetlenkedés van, akkor legalább az az érzés meglegyen, hogy tartozunk valahova, figyelnek ránk, fontosak vagyunk. És mit tesz isten, ezért az érzésért bárkit feláldozunk.
Néha elgondolkodom rajta, hogy ha a szerelmem, barátom, gyerekem olvasná a blogomat, azért lennének nehéz percei. Mennyi időbe telne kimagyarázni, hogy minden kétség, minden fájdalom, miden gyilkos dühöm ellenére is szeretem? És azt, hogy az, hogy szeretem, nem jelenti azt, hogy úgy döntök, ami neki jó? Lehet, hogy igen. Vagy nem.
Milyen könnyű azokkal a barátaimmal, akik sosem ébresztenek bennem ilyesféle kérdéseket és sosem kell kiírnom a tumblira, hogy mit tegyek velük. Sőt, más barátaimtól sem kell megkérdeznem, hogy más barátaimmal mit tegyek. :D
Bonyolult szövevénye vagyunk a saját lelkivilágunknak. Észre sem vesszük a kettősmércéinket, a manipulációinkat, a megfelelnivágyást, a sunyulásokat, a kegyetlenkedést és azt sem, hogy mennyire szeretnénk jó embernek látszani. Meg persze különlegesnek és egyedinek is. Ami azért érdekes, pl itt a tumblin, mert ahogy ezt leírtam, rögtön az jutott eszembe, hogy dehát kurvára egyediek itt az ismerőseim. Ugyan a problémák sematikusak sokszor, de még a tinitumblis nyafogásban (aminek én is része vagyok), még abban is van sok egyedi hang. Nade ez kitérő, egyediek vagytok, tényleg, csak a tanácsokban is legyetek azok, mert az az érdekes. Az nem elég, hogy válj el, mert én is elváltam, szülj gyereket mert én is szültem, vegyél Corsát, mert én is azt vettem. A tanács akkor használható, ha kifejti, hogy miért. Velem ez volt meg az, és ezért meg azért döntöttem így. Akkor esetleg a másik talál benne olyasmit amivel azonosulhat vagy szembenézhet. Hogy ő s így van-e vele, ő is ezt éli meg? Jó-e neki az a döntés, amit tanácsul kapott? Beleillik-e az életébe, értékrendjébe, érzelmeibe? Nyilván ez több idő, mint nyomni egy gombot egy pollban.
Én sem szeretem, amikor nem sikerül a "manipuláció". Amikor valaki mást reagál, mint vártam. :) :) :) Olyankor beletelik három napba agy akár hónapokba, mire rendberakom a dolgokat. (ha nem sikerül eleve figyelmen kívül hagyni)
Az előbb kitöltöttem egy szakítós tesztet egy fiktív kapcsolatra. Kb azzal, hogy ha egy kapcsolatra ezek meg azok a dolgok jellemzőek, akkor igazolja-e a teszt, hogy szakítani kell? Maradj vagy menekülj? Biztos voltam benne, hogy szakítani kell. Erre messze a szakítási érték alatt teljesített a fiktív kapcsolat. És most értetlenül állok, hogy annyi minden szart beleírtam, ez hogy lehet? Hacsak úgy nem, hogy annak, ahogyan megélünk valamit, semmi köze ahhoz, hogy annak mi az általános értéke.
Nem is ragozom tovább, boldog viharnapot mindenkinek!
Tumblr media
9 notes · View notes
boldognaklenni-01 · 2 years
Text
Annyit beszéltem már a szerelemről, hogy elkoptak a szavaim
Nincstelenné váltam
Mert nélküled már nincs értelme a szavaknak.
-Anna S.
41 notes · View notes
starmythelonesurvivor · 2 months
Text
Néha kedvem lenne egy jót zokogni. Van, hogy eléggé lenn vagyok, de elmúlik, nem tart soká, meg nem is olyan reménytelen valami, mint ami eddig volt. Végre újra 24 évesnek érzem magam, és nem 44-nek. Tornázok, vissza vagyok fogyva, újra lötyög rajtam a nadrág, amibe pár hónapja már éppenhogy csak befértem, és 16 éves koromban vettem. Visszatértem a fekete komédiába az anyám mellé. A hűtőben csak luxuscikkek vannak, úgy mint füstölt lazac, meg kacsamáj, szó szerint semmi más, mégcsak egy normális zöldséges köretet sem tudok csinálni mellé. Kis zsemlécskéket sütök, azt eszem, most van otthon élesztő. Heti háromszor rajzra járok Pestre. 4,5 óra inga. Hogy minek? Már magam sem tudom. Jövő hónaptól már csak egyre fogok, azt is csak a teljes megkergülés végett. Utána van, hogy a barátnőmnél alszom, és belebeszéljük magunkat az éjszakába. Akkor iszunk egy kis bort heti egyszer, máshova nem járok szórakozni, illetve de, még heti kétszer színházba, lassan elfogynak otthon az előadások, még egy hónap és végig mentem az egész repertoáron. H. hív ki folyton, de ahogy az exével bánt, és amilyen vakon van, valahogy megundorított, és csak az lehetne a program, hogy megiszunk egy tátrashotot, aztán hallgatom, hogy tehet mindenről az exe exe, és ő ugyan nem hibás semmiben. Már hetek óta hárítom, még anyám is csesztet, menjek már, jó család, ne építsem le a kapcsolatot. Abban igaza van, hogy otthon nincs nekem már más, kéne tartani, de valahogy nem tudom elfelejteni az ismétlődő mintázatot, hogy én összevakarom a kapcsolatai végén, aztán meg mikor jön az újabb, eltelhetnek hónapok, nincs rám pár órája sem. Nagyanyám már tegnap majdnem olyan gyűlölettel beszélt hozzám, mint anyámmal szokott, biztos elvittem ezt, elvettem azt, bezzeg anyám húga egy angyal. Ma is csak azért hívott fel, megkérdezze, nem loptam-e pénzt a bánkártyájáról. Nem, hogy maradj magadnak!Igyekszem vele foglalkozni, meg csak én látogatom, viszek neki kaját, ráveszem, menjünk valamerre. Ezek teljes napos elfoglaltságok, és olyan vagyok a napvégére, mint akit megvertek. Anyám engem nem hallgat meg, mindig az ő borzasztóan szerencsétlen élete van a középpontban. Hétköznap egy roncs, aztán megy a barátjához a nagy házba, ücsörög az ónémet bútorok között, és két program között sajnálja magát. Járok szerdánként varrni is. Hiába nincs hivatalos munkám keddtől szombatig olyan, hogy csak késő este bedőlök az ágyba, nézek valami agyzsibbasztó videót, általában valami szerelmes anime recapját, ahol a csaj ahhoz ért, hogy császárnő, aztán elválik, és hozzámegy egy másik királyhoz, aki a kedvéért császárt csinál magából. Színvonalam. Készülök a felvételire, 6 mesterszakra adtam le a jelentkezésem, legrosszabb esetben is tanárnak még jó leszek. Szívesen foglalkoznék azt hiszem gyerekkel, a legjobb barátnőm is az művészetiben. Már csak azt várom, legyen már vége, pedig el sem kezdődött. Dolgozni szeretnék, egy relatíve normális munkát, elkezdeni az életem, és nem tojáshéjon járkálni egyfolytában otthon, nehogy anyám megint robbanjon. Otthon mindig kitakarítok, az a nulla alatt a mínusz, meg putri, és szerintem még ő is elhiszi, hogy szokott takarítani. És nem a több hónapos koszt töröltem volna mindenhonnan is, mikor hazakerültem. Van egy srác, aki 16 éves korokban kinézett egy edzőtáborban, kb azóta egyfolytában ki akar velem kezdeni, csak sajnos hiába a ken test, meg arca, ha a saját anyanyelvemen nem értem, mit akar írni. Pár hónapja instagrammom nagyon boldogok a barátnőjével, dúl a szerelem. Tegnap a fürdőkádból kaptam tőle képet. Kellett volna valamit éreznem, undort, megvetést, bármit…annyi gondolatom volt, szegény lány. Eddig csak rosszmájúan nevettem, hogy vajon hogy kommunikálhatnak, mint az ősemberek, eső táncot járnak egymással?! Aztán most ezt a kis rosszmájú, gunyoros élvezetet is elvette a srác.
11 notes · View notes
iszappakolas · 2 years
Text
Camus szerint az egyetlen komolyan vehető filozófiai probléma, hogy megölöd-e magad vagy sem. Amúgy még nem találkoztam meggyőző öngyilkosság-ellenes érvekkel. Általában azt mantrázzák, hogy szép az élet, tele van boldogsággal, kussolj, maradj itt és élvezd. Vagy vallási alapon közelítik meg, és azzal érvelnek, hogy ki leszel zárva a mennyországból, ha önkezeddel vetsz véget a szenvedéseidnek, szóval tartsd távol a késeidet az ereidtől. Szerintem valami olyasmiről is lehet szó, hogy a kapitalizmusban attól tartanak, hogyha tömegesen kimondjuk, hogy kurvára szívás az élet, romlana az emberek termelékenysége, és le kellene zárni esténként a hidakat, hogy a sok elkeseredett félnótás ne ugorjon fejest a legközelebbi folyóba. Vagyis csökkenne a gazdasági növekedés, na meg túl sok emberi erőforrást kellene pazarolni a testek eltakarítására.
Szerintem, ha vennénk a bátorságot, és kollektíven kimondanánk (a depresszió stigmája nélkül), hogy a létezés ordas nagy szopás, akkor onnantól egyenes út vezethetne az illúziók lebomlásáig. Még a végén autentikus, reflektált és aktív egyénekké válhatnánk, alkothatnánk érett társadalmat, és közösen tehetnénk valamit azért, hogy elviselhetőbbé tegyük az itt töltött időt. Egy ilyen világban kevesebb öngyilkosság-ellenes érvre lenne szükség, és az emberek az életükkel győzhetnék meg a másikat, hogy megéri maradni.
113 notes · View notes
egy-lany-blogja · 2 years
Text
A párkapcsolatban nem lehetsz mindig boldog!
Ma, amikor mást sem látunk a Facebook-on, az Instagramon, csak azt, hogy mindenki karcsú, boldog és egymást ölelve élik a napokat, joggal érzed úgy, hogy baj van a párkapcsolatodban. Mert azt látod, hogy a férfi öleli a nőt, éppen ebédelnek egy szuper étteremben, jön a szelfi a csókról, az egymásba fonódó kezekről, Te pedig épp azt látod, ahogy a hites párod épp szakadt papucsban, foltos gatyában bénázik a konyhaszekrény fiókjával.
És persze ott a nő, a csaj a gyönyörű, aki a profilképen is illatos, akinek minden posztján csillog a haja és azt látod épp lefotózták, ahogy nyitja a sört a kedvesnek, joggal érzed, valami nem stimmel. Te éppen tegnap voltál részeg disznó, amikor a Bélával megittad a feles barackot, és persze érzed, hogy az asszony sem mindig illatos, leginkább pörkölt szaft a szaga, mert főz és közben morog, mert a por meg a szemét, amit majd megint neki kell kivinni, és joggal érzed, hogy Bözsi az illatos mennyivel jobb lehetne.
Mert azt érzed, mindenki élete maga a szirup, a negédes szerelem, csak neked jutott más...
Majd amikor szürke az élet, amikor beköszönt az életszagú valóság, amikor zuhanni kezd a világ, akkor érzed, hogy ott van valaki, aki megfogja a kezed és fenntart, mert lesújt és ezerszer fordul ki sarkából a világ. Ott, a foltos gatyában, vagy épp konyha szaggal telten, de könnyes szemmel tart életben, mert tudja és Te is jól tudod, vele, és neki veled szép a világ.
És akkor megérted, hogy tiéd volt a szirup, a rózsaszín, a sokszor gyűlölt szürke, a kéz a kézben gyötrelem gyönyörű valósága. A társ, a pár, aki könnyein át is csak erőt adva arra kér, ne menj. Maradj még. Tovább. (Todorovits Rea) #TheAcsakazértis
71 notes · View notes
haboru1978 · 1 year
Text
Találkozás..🫶🏽
Amíg ✨vele✨nem találkozol,ne bánd, hogy egyedül vagy…
Ő az aki minden ajtót ki nyit előtted,és aki megfogja a kezed.
Tudja,mi a különbség ha valakit,szájon vagy homlokon csókolunk.
Ő az aki rád teríti a kabátját ha fázol,aki a szüleinek is bemer mutatni.
Akinek soha nem leszel sok vagy ciki vagy harsány vagy halk vagy félős vagy akármi amit már ezerszer hallottál mástól,de nem tőle!
Ő az akinek a barátai rád mosolyognak,majd a bemutatkozáskor.
-Már sokat hallottunk rólad.
Mondják majd..
És te majd persze zavarba jössz,mert ő már mesélt rólad sokat.
Várd ki azt aki felveszi a telefont,válaszol az üzeneteidre.
Aki felhív a nap végén hogy már úton van és vigyen e valamit.
És akkor majd leülsz a konyhádban és eszedbe jut,hogy az apróbb dolgok teszik szebbé a dolgainkat,a kapcsolatainkat is.
-Igen,hozz egy kis tejet a reggeli kávéhoz✨..
A nap végén meg megkér hogy üzenj rá ha biztonságban haza értél.
Ő az aki majd nem akar megváltoztatni téged.
Nem kéri számon hogy miért, és mennyit dolgozol.. de ha fáradt vagy azt szóvá teszi.
-Pihenned kéne🤍
Mondja korai reggeleken és te tudod hogy igaza van😅
Várd ki azt aki nem feltétlenül gondolkodik mindenről ugyan úgy,de meghallgatja a véleményed.
Mégegyszer mondom,meghallgatja!
Maradj egyedül amíg nem ismered meg őt,aki nem játszik veled,hanem őszinte akkor is,ha fáj!
Mert ő lesz az aki betartja majd amit ígér.
Aki emlékszik arra amit megbeszéltek,aki tudja hogy a te időd is drága,aki mellett soha nem leszel második,aki mellett a szó “egyenrangú” értelmet nyer.
Meglátod mekkora könnyebbség lesz ha valaki olyannal leszel együtt,aki belátja hogy hibázott,aki elmondja ha valami bántja,még akkor is ha ez a valami te vagy.
Ő az aki mellett a hétköznapok, szép lassan kedvessé szelídülnek.
Ha nincs is mindig szenvedély,akkor is tudod hogy nem kellesz fürkészned hogy megcsal-e mert őszinte,mert ha lesz más ha lenne más akkor is elfogja mondani.
Maradj egyedül amíg azzal nem találkozol,aki a legjobbat akarja kihozni belőled,aki motivál és értékel akár minden nap.
Aki tudja hogy értékes vagy,hogy vártál rá és ő is várt rád.
Mert ő az aki tudja hogy milyen nehéz volt rá találnod.
És ha már eljött megbecsül téged.
Nem engedi meg magának hogy bizonytalan légy,mert várt rád..
Mert egymásra vártatok!✨
37 notes · View notes
dgeipril20 · 2 months
Text
163.Titok
Már hajnal 1 van.
Te alszol én pedig próbálom magamba folytani a könnyeim.
Nem akarom, hogy lásd. Nem akarom, hogy azt érezd vissza szeretnélek tartani.
Az utolsó pár óra, ez az ami nekünk maradt. A boldog önfeledt nevetésekkel elöltött nap után mégis itt vagyok magam alatt.
Itt vagyunk egymás mellett, aludhatnék melletted még néhány órát, de nem megy.
Nem megy mert tudom, a reggel eljöttével te mész, és nem láthatom az arcod napokig, sőt hetekig.
Nem fogom látni a két tündöklő szempárt amelyek az életet jelentik számomra. Nem fogom látni a mosolyt amelyből nap mint nap új erőre kaptam.
Nem menekülhetek majd két karod biztonságába a világ borzalmaitól. És nem lesz ki megóvjon az álmatlan éjszakáktól. A könnyekkel teli hajnalokat sem tölthetem melletted, nem érezhetem a jelenléted mely megnyugtat engem.
Nem tudom mikor láthatlak majd újra kedvesem. De szükségem van rád mindenem. Nevessünk együtt, önfeledt gyermeki kacagással, mégha tudjuk is mindent elveszíthetünk az elmúlással.
Nem kérlek,hogy maradj hiszen tudom, menned kell, de mégis mond majd ki mellett kelek fel? Egyedül maradok, és mosolyommal mások előtt majd mindent tagadok.
Várok rád kedves, gyere hát vissza hozzám. Csak siess egyetlen, kérlek csókold újra a szám. Mosolyogj majd rám újra, hogy érezzem élek. A legszebb álmaim veled mesések.
Szeretném, hogy maradj. Ne menj el soha. Persze, kitartok majd és segítem az utad. Támogatlak bármerre jársz, várom a percet mikor újra két karodba zársz.
Már hajnal 1 van.
Te alszol, én pedig már nem próbálom könnyeim magamban elfolytani. Azt akarom, hogy lásd és érezd magam mellett akarlak tartani.
Az idő mind az ami egyre csak múlik, emiatt talán a lelkem kicsit, darabokra hullik.
Aludnék kedves, de nem merek, félek ha felkelek már nem lehetek veled.
Nem tudom hogyan fogom bírni nélküled, nehéz lesz az biztos, csak hagy legyek veled.
Kellene a tekinteted melyben elvesznék kedvesem, a mosolyod amely hozzád köt engem.
Ne menj kérlek, én szeretlek, sosem mondtam de érted lélegzem.
Erősnek lenni már nem akarok, gyermekként menekülnék a védelmező helyre, amely két karod.
Sírni. Csak sírni van erőm.
Már hajnal 1 van.
Te alszol, én pedig csak nézem az arcodat.
Próbálom eszembe vésni minden mozdulatodat.
Csak nézlek és arra gondolok, mennyire fog hiányozni ez az egész dolog.
Melletted elaludni, és melletted kelni. Számomra édesem ezért érdemes élni.
Ez nem igazság, hogy van ez?
Nem tudtam, hogy mindeddig téged kerestelek. És most itt vagy. Itt mellettem. Ennyi idő alatt, vajon mindent megtettem?
Szeretlek. Nem tudok többet mondani. Tudod a szívem fájdalmában ki akar szakadni. Miért igazságtalan ennyire az élet? Miért adott nekem, ha most elvesz tőlem?
Nem baj kedves, majd boldogan mosolygok, ott sírok majd ahol nem látod. Nem mutatom mennyire fáj,hogy elmész. Hogy téged nem ölelhet ez a két kéz.
Hogy nem mosolyoghatok rád, hogy lásd jól vagyok.
Nélküled úgy érzem semmi vagyok.
2 notes · View notes