#techno girl | Explore Tumblr Posts and Blogs

yellowmanula · 2 days

Text

Techno Fashion 2024 by DJ Yellow Manula :)

#yellow manula #dj yellow manula #rave outfit #rave girl #rave #rave girls #rave fashion #rave clothing #techno #techno girl #techno fashion #techno outfit #dark techno #techno music #Spotify

16 notes · View notes

kawaiirouge · 3 months

Text

Came back from the techno party and went to sleep like this. (Sleep = 1h )

#girl #me #cute #love #photography #beautiful #lovely #happy #sexy #freedom #technomusic #techno girl

9 notes · View notes

erzuliaracconti · 25 days

Text

#techno girl #dancing #girl power #rave girl

3 notes · View notes

technogirlsss98 · 8 months

Text

Kiki Feel

hard techno dj

#kiki feel #techno #dj #techno dj #music #amelie lens #deborah de luca #underground #techno girl #blonde dj #trance #electronic music #dj mix #edm #tech house #hard techno #nico moreno

4 notes · View notes

rgndraft · 1 year

Photo

9 notes · View notes

zynam00n-b · 2 years

Text

🤍🤍

#hot muscles #autoestima #my photos #cinnamon #photography #beautiful #cdmx #so hot 🔥🔥🔥#weed girls #techno girl #pretty girls #girls with tattoos

25 notes · View notes

technofemininity · 21 days

Text

Ismerkedés a technós nőkkel

Kutatásunk első lépéseiként interjút készítettünk azokkal az emberekkel az ismerőseink közül akikről tudjuk, hogy techno bulikba járnak. Célunk az volt, hogy a szcéna ismerőitől tájékozódjunk a magyar techno tulajdonságairól. Ugyanakkor az ismeretlen interjúalanyok keresése sem volt egyszerű, mivel bár a közösségi média felületeken megtaláltuk őket, de interjúra rábírni őket már nagyobb feladat volt.

A következőkben az első tájékozódó interjúnk rövidített feldolgozott anyagát olvashatjátok, amiben vissza fogunk utalni a korábban tárgyalt Armstrong cikkre. Az interjúalanyaink 25-35 év közötti nők voltak és mind a fővárosban élnek.

Techno bulikba közösen 2016 óta járnak, akkor még nem csak magyarországi bulikban vettek részt, mivel egyikük Hollandiában élt, így többféle tapasztalatról is beszámoltak. Azonban a lányok között volt olyan is aki 2010 óta mozog a techno szcénába.

A beavatási szertartás a világba, mindhárom lány számára a drogok használatával kezdődött, azokról a bulikról amikben még nem fogyasztottak kábítószert negatívan nyilatkoznak: „nem értettem, hogy miért jó ez, hogy monoton zenére lépegetnek az emberek, aztán drogoztam, és azóta imádom”. Később emellett a közösséget és a saját barátaikat is mesélik, mint összefogó erő a színtéren belül.

Zenei stílusként az acidot, houset és melodic technot említették meg, amit szívesen hallgatnak, a dark technot túl „baszatós”-nak és durvának ítélték, a színtéren kívül pedig drum and bass és goa bulikba járnak gyakran.

„Nekem az, hogy békén hagynak és el tok lenni a világomba.” „Itt mindenki el van a kis világába, látja, hogyha nem akarsz beszélgetni, és észreveszi, akkor elmegy nem tudom, hova szóval ez, hogy így itt el tudsz lenni.” „Vagy így szeretne az ember itt táncolni, van ez a lépegető stílus, amit mindenki használ, és így kb. megáll itt a sztori” A techno szerintük ezért más mint egy másfajta buli. „Azt, hogy például a csávók nem jönnek rám úgy, mint mondjuk elmegyek ... egy másmilyen ... és elkezdem ott nyomni neki, mint az állat /táncolásra gondol/, és tudod így jönnek, így cápáznak, hogy hagyjatok már békén a f*ba.” Itt szeretnék visszautalni az Armstrong-ot feldolgozó bejegyzésünkre, ahol a tekintet (gaze) megváltozásáról írunk, ezek a nők is azt említik meg, hogy az a szabadság amit a techno színtér jelent, ahol nem úgy figyelik egymást a résztvevők, mint akik prédát keresnek, ez a számukra fontos tulajdonsága a szcénának. Ugyanígy ahogy Armstrong és Thornton kutatásai is leírják a tánc összekötő ereje hatja át a színteret, egyértelműen látszik, az emberek a szerhasználat mellett, táncolni szeretnének.

A színtér felszabadító erejéről, egy másik technoba járó ismerősömmel beszélve is sikerült elkapnom egy nagyon hasznos mondatot: „ ... egyszerre közösségi, de közben nagyon magányos is, a zenében közösen ott vagyunk, de én a saját világomban is ott vagyok. ... Nem nőként vagyok jelen a bulikban.” Úgy gondolom ezek a mondatok nagyon választékosan szemléltetik, hogy a magyar techno szcéna populáris bulijaiban is megjelenik a korábban bemutatott szabadabb közeg.

Az öltözködés elfogadottságát is felhozták az interjúalanyaim, amikor arról beszéltünk biztonságos-e a szcéna az első példa ez volt egyiküktől: „Mondjuk egy nagyon kirívó felsőben vagy ilyen kurvásan vagyok kiöltözve, és mondjuk elmegyek egy techno buliba, akkor kevésbé fogom kellemetlenül érezni magam, mert még lesz egy csomó másik lány, aki ugyanígy akarja kifejezni magát az öltözködésén keresztül ... ugyanebben a ruhába elmennék a fogasba, akkor lehet, hogy ott nagyobb népszerűségnek örvendenék, ... még mindig biztonságosabbnak tartok egy technós közeget, mint mondjuk egy mainstream bulit.”

Ugyanakkor azt is kiemelték, a magyar közeg teljesen más mint egy berlini buli, ahol sokkal felszabadultabbak az emberek: „simán elmész egy szál csöcsbe is bulizni, és senki meg nem botránkozik rajta, tehát hogy lemennél ilyen izé, nem tudom, szegecses, faszom tudja milyen ruhákba, senkit nem érdekelne ott” /az ott Berlinre utal/.

Amikor arról kérdeztem őket hogy oszlik el a nemek aránya, azt mondták erre nem szoktak figyelni, mivel nem azért vannak ott, hogy párt keressenek. Valamint a fentebb már idézett mondatra is visszautalnék, ahol azt állította a beszélgető partnerem, hogy ez a bulizási forma egyszerre magányos is, nem csak közösségi, ezért is lehet hogy ezt nem figyelték meg az interjúalanyaim.

A technot és az elektronikus zenét elválaszthatatlannak ítélték meg a drogoktól, ezt már Thornton kezdeti rave kultúra kutatásaiból is láthatjuk, és ez az előzetes interjú megerősítette a magyar színtér is leképezi ezt.

Az öltözködés ami a kutatásunk fókuszában van, ebben az interjúban az első pár megjegyzés ellenére amiket korábban idéztem, nem volt fontos az interjúalanyaim számára. Az egyikük ezt mondta: „nem tulajdonítanék neki, én például, az öltözködésnek akkora dolgot, ... nem lényeges”. Az interjú során felmerült, hogy a fiatalabb generáció az akinek az öltözködés része fontos a szubkultúrának, az interjúalanyaim a táncra, zenére és a szerhasználatra fókuszálnak. Mindennek ellenére, kicsit negatív érzéssel beszéltek a fiatalabb generációról, akik nagy hangsúlyt fektetnek a ruhákra, a „megfelelő” megjelenésre. A következő idézetből tökéletesen látható, hogy van egy ellenszenv a fiatalabb öltözködés hangsúlyos bulizókkal szemben: „vannak ezek a divat techno emberek, ... azokat a dolgokat aggatja magára, ami azt gondolja, hogy na, ezt technós. Mindegy, hogy az összeillik vagy nem, hogy amúgy az önazonos vagy nem, és akkor így magukra aggatnak mindent, ami fekete, és nem tudom mi ... és nem tudom, engem kiráz a hideg kicsit. ... Nem ’rosszarc-ság’ kicsit van bennem egy ilyen ítélkezés ezzel. ... Sznobság. ... Sznobság, hogy a techno a lelkedbe van, nem a kinézetet.” Az idősebb szubkulturális résztvevő kapuőrként áll a térre most belépő fiatalok előtt, akik a maguk stílusára formálják a szubkultúrát.

Az interjú nagyon hasznos volt a kutatásunk orientálásának szempontjából, a kutatói érdeklődésünket a fiatalabb Z-generációs bulizók irányába kell fordítanunk. Voltakép az interjúalanyaim elmondásai és megfigyelései alapján számukra fontos az öltözködés és a szubkultúrához tartozás vizuális megjelenítése is. Ugyanakkor a techno színtér nők számára biztonságos érzetét megerősítették az interjúalanyaim is, és a férfi-tekintet alóli alkalmi felszabadulás megélése is megjelent náluk.

Mindemellett azt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy ez nem egy reprezentatív minta, a színtérben mozogva, ahogy az interjúalanyaim is elmondták, sokféle emberrel találkozhatunk, zenei stílusonként is változó a bulizó közönség és szórakozóhelyenként is, ennek okán egységes közeget nehéz körül határolni. /A/

#technomusic #techno fashion #techno girl

0 notes

unityhivemind · 25 days

Text