Tumgik
#nagyszülők
idonttalkwithpplhere · 2 months
Text
Miért nem lehet megbecsülni azt, ami épp van?
103 notes · View notes
hatasszunet · 1 year
Text
Te ott voltál mikor anyám az első pelenkát cserélte rajtam, te ott voltál amikor először mentem óvodába, te jöttél értem az első iskolás napomon.
És most nem vagy sehol.
Nem leszel ott amikor az első pelenkát cserélem a gyermekemen, de ő tudni fogja ki voltál!
10 notes · View notes
masodperc · 4 months
Text
Legyen meg nálam is, nem rokon, de lehetne, anyai nagymamámék garaiak és bunyevácok, így negyedrészt én is, a nagyszülők származása közül ez nekem a második legfontosabb
Van még ukrán, aki lengyelnek mondta magát, mikor Magyarországra menekült tizenévesen a 2. világháború alatt, mert a terület, ahol született, akkor Lengyelországhoz tartozott és lengyel iskolába járt és van még két felvidéki magyar, mindkettő nagyapám, mindketten ott voltak Drezda bombázásakor a helyszínen leventeként illetve katonaként és nem ismerték egymást, amíg a gyerekeik össze nem házasodtak. Elkalandoztam.
Éljen soká Obádovics Gyula!
17 notes · View notes
trilliannnn · 4 months
Text
Sajnos a sikeres nők tanácsait sem igazán érdemes megfogadni, mert mindig kiderül, hogy vagy a férje pénze, vagy a nagyszülők, bébiszitter, bejárónő, stb van mögöttük. Ez ilyen, nem gond, csak nem kellene eltagadni.
14 notes · View notes
agyeszbugyesz · 10 months
Text
Tumblr media Tumblr media Tumblr media
Időkapszula
Kifejtem. Tegnap készültek a képek, amikor meglátogattuk a gyerekkel házat, ahol 1983 és 2017 között éltem és ahova a lányom is született. Én évente egyszer, vagy többször meglátogatom ott az ismerősöket és a gyerekkori barátokat, akik a házmester bácsink unokái voltak. Nyaranta sokat voltak a nagyszülőknél, én meg velük lógtam, rollereztünk, bújócskáztunk. Az öreg Józsi bácsi meg szemmel tartott minket, elvitt fagyizni, játszótérre, igazi gyerekkori idill volt. Az egykori házmester unokák már a mi régi házunkban élnek. A ház 3 emelet, 4 méter belmagasság, 1930-ből. Egyikük a házmester lakásban, másik egy másikban. Szóval ez a pakk a kapu mellett fogadott, én meg magamhoz vettem mert apósom hobbija az LP,MC,CD kereskedelem. Kiderült ezt Tibike, az egyik unoka dobta ki, mert szanálta a nagyszülők cuccait. Nekem ekkor az a kép jutott eszembe, amit az öregekről készítettem 2006 körül a konyhájukban miközben táncolnak. Talán az utolsó közös vidám képük lehetett. Nem tudom mi szólt ott akkor, de esélyes, hogy ezek közül valamelyik.
18 notes · View notes
nemzetikonyvtar · 1 year
Photo
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
Kárpátalján járt az Országos Széchényi Könyvtár küldöttsége
Az OSZK munkatársai által összegyűjtött rajzlapokat, színezőket, filctollakat, a könyvtár kiadásában idén megjelent Ribizli a világ végén című mesekönyvet és magyar nyelvű könyveket vitt a nemzeti könyvtár küldöttsége Kárpátaljára 2022. december 19-én.
Rózsa Dávid, a nemzeti könyvtár főigazgatója elsőként a határ innenső oldalán, a Máltai Szeretetszolgálat által fenntartott Beregsurányi Segitségpontban adott át könyveket, ahol Schumicky Mária csatlakozott a küldöttséghez. Egész napos segítségéért nem lehetünk elég hálásak. A Munkácstól pár kilométerre lévő szolyvai református templomban kialakított menekültközpontban Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló vezetésével a Ribizli-kötetek és írószerek mellett tartós élelmiszereket is osztott a küldöttség a belső-ukrajnai menekült gyermekek, édesanyák és nagyszülők számára.
A nemzeti könyvtár kiemelt feladata a határon túli könyvtárak segítése. Beregszászon három kiemelt magyar könyvtárat is meglátogattunk. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola könyvtárának főiskolai tankönyveket és folyóiratokat ajándékoztunk, illetve közös projektek lehetőségéről beszélt a könyvtár vezetőjével, Szamborovszkyné Nagy Ibolyával Rózsa Dávid. A Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöke, Varga Éva által igazgatott Beregszászi Központi Könyvtárba is több száz Ribizli-kötet került, és a program zárásaként a Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltárral eddig is élő kapcsolat bővítéséről egyeztetett Rózsa Dávid a könyvtár vezetőjével, Marosi Istvánnal.
A küldöttséget fogadta Lóga Nagyia, Beregszász polgármesterhelyettese és dr. Gyebnár István misszióvezető konzul is.
32 notes · View notes
tuntetesinfo · 1 year
Text
December 9 - Vonuljunk az MTVA-hoz Vonulás az MTVA-hoz - Engedjenek be a köztévébe! 🌏Vonulás: Flórián tér - MTVA székház (Kunigunda útja) Kedves Diákok, Pedagógusok, Szülők, Nagyszülők, Felelős Állampolgárok❗️
2022. november 9-én az Egységes Diákfront ultimátumot adott a köztévének. Felhívásunkban felszólítottuk az MTVA-t, hogy mi, diákok, megszólalhassunk az elmúlt időszakban zajló sorozatos kiállásokról és azok okairól. Erre nem kaptunk választ, bármennyire is próbálkoztunk minden módon eljutni az illetékes döntéshozókhoz. A közmédia továbbra sem teljesíti feladatát, hallgat az elmúlt hónapok közéletének egyik legmeghatározóbb jelenségéről. Mivel nem kaptunk választ, ahogy ígértük, demonstrációt szervezünk az MTVA épülete elé, ezt pedig a jövőben további megmozdulások fogják követni, ameddig a közmédia nem hajlandó hitelesen tájékoztatni a magyar oktatás válságáról. A köztévének kötelessége beszámolni az igazságról és minden magyar állampolgár joga, hogy értesüljön az egész országot érintő jelenlegi helyzetről, 💪MERT AZ OKTATÁS NEMZETI ÜGY!💪
youtube
26 notes · View notes
hicapacity · 2 years
Quote
Amíg a templompadok nem fűtik az óvodákat...
Pár napja volt egy rövid bejegyzésem, amit egy ateista facebook csoportba posztoltam: "Addig nem lesz változás az országban, amíg a templomok padjait fel nem aprítják tűzifának az óvodákban." Az írásaimat átlagosan öt-tíz ember szokta elolvasni, ez a pár soros bejegyzés egy nap alatt négyszáznegyvenhárom reakciót és harmincöt megosztást kapott. A további tartalom annak az öt-tíz embernek szól, aki hajlandó elolvasni. Mint, ahogy a blogomon sokszor említettem, húsz évig voltam aktív vallásgyakorló római katolikus. Anyai nagyapám életművének legnagyobb részét a helyi templom felépítésében való részvételnek szentelte, mind kezdeményezésben, mind szervezésben, mind anyagiakban. A nagyszüleim egész életükben a család fontosságát hangsúlyozták. Anyai nagyanyám már nem él, de nyugodtan merem állítani, hogy az idejének nagy részét imádkozással töltötte. Nagyapám szintén aktív vallásgyakorló volt, de ez nála inkább a politizálásban merült ki. Egyik sem jött el az esküvőmre, mert nem egyházi esküvő volt. Nagyapám nem kíváncsi a gyerekemre, valószínűleg azért, mert nincs megkeresztelve. Életem során rengeteget dolgoztattak, de sem anyagiakban, sem figyelemben nem viszonozták. A szigorú vallási nevelést is ők erőltették rám. Jelenleg is pszichoterápián veszek részt, ami érinti a gyerekkori traumáimat, amiket a vallási fanatizmusuk okozott: olyan iskolai bántalmazásokat kellett kiálljak, ami során - vallási okokból - nem védhettem meg magam, és nem árulkodhattam. Ezeket soha nem fogom sem a nagyszüleimnek, sem a hitoktatómnak, sem a papoknak megbocsátani. Nem haragudnék a vallásra, ha nem használták volna arra, hogy szófogafó kisfiút neveljenek belőlem, aki nem üt vissza, nem fut el, odafordítja a másik orcáját, tűr, szolgál és nem felesel. Nem sikerült nekik, viszont hajszál híján egy láncait letépő vadállatot szabadítottak magukra, amit most nekem kell kordában tartani. Minden személyes okom megvan rá, hogy haragudjak a vallásra, és elfogult vagyok. Úgy érzem: ami tönkretette a gyerekkoromat, az megmételyezi az egész társadalmat. Az a célom vele, hogy moderáljam: ne tudják egyes, hatalmi pozícióban lévő idősek arra használni a vallást, hogy a fiatalokat elnyomják vele. Mivel a vallás a politikai elit hatalomtechnikai eszköze, ezért csak olyan szinten tudunk beleavatkozni, ahová elér a kezünk: a családi és baráti kapcsolataink szintjén. Azoknak az időseknek, akik nem törődtek a fiatalokkal, nem szabad a fiataloktól segítséget kapjanak. Amelyik idős ember jól bánt a fiatalokkal, azt meg kell becsülni, és fel kell emelni. Ha tényleg eljutunk odáig, hogy nem lesz fűtés az óvodákban, két forgatókönyv lehetséges. Vagy azok az idősek fognak tenni a fiatalokért, akik eddig nem törődtek velük, és alakítanak ki szoros köteléket, vagy a fiatalok fogják a sorsukra hagyni a tőlük elhidegült időseket, mert nem érdemlik meg a segítséget. A társadalomban akkora válság van kialakulóban, ami nem bírja el, hogy az idősekre ilyen mértékű erőforrásokat fordítsunk, aminek egy része fölösleges, miközben eszenciális dolgokból van hiány a legfiatalabbaknál. Természetesen, amit mondtam a templom padjaival, az részben metaforikus, részben szó szerinti értelemben veendő. Ha egy faluban milliárdokért felújítják a templomot, de télen a gyerekeket hazaküldik az óvodából, mert nincs fűtés, akkor tényleg be kell menni a templomba, és felaprítani a padokat. Ha nincs fűtött óvoda, a fiatalok el fognak költözni, mert ez megakadályozza a szülőket abban, hogy dolgozzanak. Az egyik szülőnek otthon kéne maradnia a gyerekekkel, mert a nagyszülők is dolgoznak a magas nyugdíkkorhatár miatt. Egy szülő nem keres eleget, hogy a számlákat fizessék, és ételt vegyenek. Nincs más mód: el kell költözni a faluból. Az idősek (dédszülők) pedig egyedül fognak meghalni. A templomokat zömében idősek látogatják, mégis megszámlálhatatlanul szórják a pénzt a hitoktatásba és a templomfelújításokra. Eközben tanár és orvoshiány van, szülészeteket zárnak be. Be kell következzen az, hogy mindenki a saját bőrén érzi a változást ebben a magára hagyott társadalomban. Az idősek közül nagyon kevesen fognak arra hajlani, hogy beáldozzák a kényelmüket és a szokásaikat a fiatalokért. A fiatalok pedig megtehetik, hogy magukra hagyják az időseket a gyerekeikért. Ha nincs elég erőforrás, akkor mindenkinek magának kell dönteni, hogy mi a fontosabb. A jövő, vagy a tradíció? Ez nem országos kérdés. Minden közösségnek el kell majd döntenie, hogy mire fordítja a forrásait, mert egyre kevesebb jut majd belőle. Ha a közösség az idősek kényelmét választja, lehet, pont emiatt fog kevesebb gyerek születni. Az idősek hobbija: a vallás túl sokba kerül. Ha emiatt fáznak a gyerekek télen, valaki egyszer baltát fog ragadni, és elkezdi szétverni azokat a hátsó templompadokat, amik legfeljebb a karácsonyi misén használnak, csak, hogy néhány nappal tovább maradhassanak a gyerekek az óvodában. Az is lehet, hogy a gyerekeket inkább hazaviszik néhány hétig, és elköltöznek. Mindenki emlékezni fog, hogy mire költötték azt a pénzt, amit az állam adófizetői pénzként szedett be az aktív korúaktól, ahogy én is emlékszem arra, hogy a nagyszüleim a vallásukkal törődtek, nem velem. A pap nem fog fázni télen. Neki továbbra is jár a rezsicsökkentett gázár. A gyerekeink hazamennek az iskolából és az óvodából, ha nem tudják kifizetni a fát? Szürke Huszár https://www.mvmnext.hu/.../Ugyintezes/vallasi-kozossegek https://m.eduline.hu/kozoktatas/20220728_fatuzeles_iskola Kép: https://images.app.goo.gl/TxGRYk6KeJnNkHQy6
25 notes · View notes
egy-lany-blogja · 2 years
Text
| AMIKOR A NAGYSZÜLŐK HÁZA BEZÁRUL |
Azt hiszem, hogy életünk egyik legszomorúbb pillanata az, amikor a nagyszülők házának ajtaja örökre bezárul, hiszen amikor ez az ajtó bezárul, lezárjuk a találkozásokat a család minden tagjával, akik különleges alkalmakkor összejöttek.
Amikor a nagyszülők házát bezárjuk, boldog délutánokat zárunk a nagybácsikkal, unokatestvérekkel, unokákkal, unokaöcsikkel, szülőkkel, testvérekkel.
Még csak ki sem kell mozdulni a házból, a nagyszülőknél lenni az, amire minden családnak szüksége van a boldogsághoz.
A karácsonyi összejövetelek, tele a friss sültek illatával, miközben minden évben átfut az agyunkon: "mi van, ha ez az utolsó alkalom"... Nehéz elfogadni, hogy van egy határidő, hogy egy nap mindent beborít a por, és a nevetés egy távoli emlék lesz a szebb időkből.
A nagyszülők háza mindig tele van székekkel, mert sosem lehet tudni, hogy egy unokatestvér nem hozza-e a barátnőjét, mert itt mindenkit szívesen látnak.
Mindig lesz egy termosz kávéval, vagy valaki, aki hajlandó kávét főzni.
Üdvözlöd az embereket, akik belépnek az ajtón, még ha idegenek is, mert a nagyszüleid utcájában élő emberek a te néped, a te városod.
A nagyszülők házának bezárása azt jelenti, hogy búcsút mondasz a nagymama és a nagypapa tanácsainak, vagy a pénznek, amit titokban adnak neked. Búcsúzni kell az izgalomtól, amikor a konyhába lépünk, felfedezzük a fazekakat, és élvezzük az illatokat.
Ha lehetőséged van még bekopogtatni annak a háznak az ajtaján, és valaki kinyitja neked belülről, használd ki, amikor csak tudod, mert láthatod a nagyszüleidet vagy az idős szüleidet, akik ott ülnek és várják, hogy adjanak neked egy puszit.
Fordítás: MotiWoman
8 notes · View notes
nitta86 · 1 year
Text
Egy hete volt Mikulás, szóval nem aktuális, de tegnap olvastam egy télapós novellát és eszembe jutott, hogy igazából mennyire nem szeretem ezt az ünnepet. Tudom, hogy gyerekeknek van, de én már gyerekként se szerettem, pedig örültem az édességnek. Lehet, hogy ovisként még tetszett, de emlékszem alsóban már nagyon kínosnak éreztem, ahogy az iskola gondnoka álszakállban és mikulásruhában felolvasta egy kockás füzetből amit leírtak nekik a tanító nénik, hogy pontosan, hogy voltunk rosszak abban az évben. Meg a szülők, nagyszülők figyelmeztetése, hogy viselkedjünk, vagy nem hoz semmit a Mikulás, hát azt is utáltam, főleg, hogy már tudtam, hogy nincs és hát max eszek csokit máskor. Ez ilyen viselkedj rendesen ünnep volt. Oké, gyerekkoromban kicsit minden ünnep az volt, de ez különösen.
Később meg kamaszként, fiatal felnőttként meg arra használták, hogy infantilizáljanak vele és akkor is ment félig tréfásan a jó voltál-e, csak ők komolyan gondolták, hogy ezt megítélhetik egy 23 éves egyetemistáról és természetesen szerintük nem eléggé.
A karácsony is azért nehéz sokaknak, mert felnőttként a szüleiknél belekényszerülnek a gyerek szerepbe. Egyébként számomra meglepő módon van olyan akinek ez nem kényszer, hanem öröm, mert boldog gyerekkoruk volt. Hát fura lehet.
Nem rég olvastam ki Jonathan Franzen-től a Javításokat és abban volt egy elég szimbolikus jelenet, amikor a három azóta felnőtt gyerekből a két fiatalabb retteg visszamenni karácsonykor, mert félnek, hogy gyerekszerepbe kényszerülnek és megtagadják az advent kalendárium kinyitását pont emiatt, a legidősebb gyerek, aki meg a kedvenc volt boldogan vállalkozik rá és imád gyerekszerepben lenni.
2 notes · View notes
keresztyandras · 1 month
Text
Parasztvakítás
Hajnal László Az endometriózisnál sokalltam be. Mindenre számítottam, de arra tényleg nem, hogy az endometriózisra is jó. Én még ott tartottam, hogy Zsófi azért nem ment óvodába, mert nem szedte. Persze már Zsófinál is gyanakodtam, lehet azért nem ment óvodába, mert zárva volt vagy teszem azt eltörte a lábát a kis örökmozgó, vagy az anyukája törte el, aki egyedül neveli Zsófit, a nagyszülők pedig…
Tumblr media
View On WordPress
0 notes
angelofghetto · 2 months
Text
youtube
"Ha pártok vannak, akkor nem jövök" - mondják többen is. Nekem is elegem van a kisszerű, értelmetlen huzakodásokból, a fütyiméregetésből, mert ez az egész civakodósdi olyan, mintha a szülők, nagyszülők, nagynénik, nagybácsik és egyéb rokonok egyfolytában azon veszekednének, ki törődik jobban a gyerekkel, miközben a gyerek a sarokban felejtve lassan éhen hal.
Elegem van a megélhetési politikusokból, akik oldaltól függetlenül legelőbb a saját fizetésük megemelésével kezdik az évet. Az úgynevezett ellenzék figurái ahelyett, hogy a hátsójukat emelnék meg, csak nyígnek, hogy nem mennek vidékre, mert az olyan macerás, hogy semmire sincs pénz, hogy nincs médiafelület. Kérdezzék meg az óvónőt, hogy a hatalmas fizetéséből visz-e rajzpapírt és színes ceruzát a gyerekeknek, hogy rajzolni tudjanak! Kérdezzék meg a tanárt, hogy a hatalmas fizetéséből visz-e krétát, ragasztót, fénymásoló papírt, hogy tanítani tudjon! Kérdezzék meg a melóst, aki naponta ingázik a betarthatatlan menetrendek és robbanó buszok Magyarországában, hogy el tudna-e képzelni emberhez méltóbb életet! A pénz csak az anyagi összetevő, mert akiben nincs elhivatottság, az sok pénzből sem teszi a dolgát rendesen.
Attól a mondattól pedig, amit "összefogás" címen mondogatni szoktak, hogy "majd visszük a szavazóinkat", falnak megyek. Ember! A szavazat nem jár, hanem kiérdemelhető. A választó nem egy jegyzetfüzet, amit indulás előtt még gyorsan bedobunk a táskába. Aki nem dolgozik meg a voksokért, az ne is egyék. Van egy sanda gyanúm, hogy legtöbben csak egymásra nézegetnek, és úgy vannak vele, mint az egyszeri pap a hívek által összeadott miseborral: mindenki azt hiszi, hogy majd a hordónyi vörösborban senki nem veszi észre, hogy ő csak vizet töltött bele.
Szoktak arra hivatkozni, hogy "legalább a parlamenti közvetítésekben hallathatják a hangjukat". Van még aki megnézi azt a bohózatot? Az országunk házára nyugodtan ki lehetne írni: cirkusz. Bár vándorcirkusz lenne, mert akkor egyszer tovább állna az egész szánalmas kompánia.
1 note · View note
bibor-es-kadarka · 4 months
Text
Útnak indul
Útnak indul a Bíbor és Kadarka mesesorozat
Kedves Mesekedvelők!
Kedves kisgyermeket nevelő Szülők, őket támogató Nagyszülők!
Miért szeretjük mi emberek a történeteket, meséket? Mit adnak számunka?
Követhető példaképeket, lelki táplálékot, erkölcsi iránytűt, eligazodást az érzelmek világában, fantáziánk szárnyalását, feszültségoldás utáni megnyugvást. A mindannyiunkban élő gyermek vágyódik ezekre. Amennyiben van kisgyermekünk, kis unokánk, ő mindenképp, mert formálódik személyisége, igaz útmutatásra éhes. Ami végképp nem elhanyagolható: a meséken keresztül kapcsolódunk egymáshoz.
Bíbor és Kadarka világán keresztül kívánom közvetíteni én is azt, amit a meséktől várunk.
https://biboreskadarka.hu/
https://www.facebook.com/biboreskadarka
Tumblr media
1 note · View note
nemzetikonyvtar · 1 year
Text
youtube
Rózsa Dávid, a nemzeti könyvtár főigazgatója elsőként a határ innenső oldalán, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által fenntartott Beregsurányi Segítségpontban adott át könyveket, ahol Schumicky Mária önkéntes koordinátor csatlakozott a küldöttséghez. Egész napos segítségéért nem lehetünk elég hálásak. A Munkácstól pár kilométerre lévő szolyvai református templomban kialakított menekültközpontban Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló vezetésével a Ribizli-kötetek és írószerek mellett tartós élelmiszereket is osztott a küldöttség a belső-ukrajnai menekült gyermekek, édesanyák és nagyszülők számára.
3 notes · View notes
tuntetesinfo · 1 year
Text
FRIDAY, DECEMBER 9, 2022 AT 5:30 PM UTC+01
Vonulás: Flórián tér - MTVA székház (Kunigunda útja)
Kedves Diákok, Pedagógusok, Szülők, Nagyszülők, Felelős Állampolgárok!
2022. november 9-én az Egységes Diákfront ultimátumot adott a köztévének. Felhívásunkban felszólítottuk az MTVA-t, hogy mi, diákok, megszólalhassunk az elmúlt időszakban zajló sorozatos kiállásokról és azok okairól. Erre nem kaptunk választ, bármennyire is próbálkoztunk minden módon eljutni az illetékes döntéshozókhoz. A közmédia továbbra sem teljesíti feladatát, hallgat az elmúlt hónapok közéletének egyik legmeghatározóbb jelenségéről.
Mivel nem kaptunk választ, ahogy ígértük, demonstrációt szervezünk az MTVA épülete elé, ezt pedig a jövőben további megmozdulások fogják követni, ameddig a közmédia nem hajlandó hitelesen tájékoztatni a magyar oktatás válságáról.
A köztévének kötelessége beszámolni az igazságról és minden magyar állampolgár joga, hogy értesüljön az egész országot érintő jelenlegi helyzetről,
MERT AZ OKTATÁS NEMZETI ÜGY!
11 notes · View notes
hicapacity · 2 years
Photo
Tumblr media
Pár napja volt egy rövid bejegyzésem, amit egy ateista facebook csoportba posztoltam: "Addig nem lesz változás az országban, amíg a templomok padjait fel nem aprítják tűzifának az óvodákban." Az  írásaimat átlagosan öt-tíz ember szokta elolvasni, ez a pár soros bejegyzés egy nap alatt négyszáznegyvenhárom reakciót és harmincöt megosztást kapott. A további tartalom annak az öt-tíz embernek szól, aki  hajlandó elolvasni. Mint, ahogy a blogomon sokszor említettem, húsz  évig voltam aktív vallásgyakorló római katolikus. Anyai nagyapám életművének legnagyobb részét a helyi templom felépítésében való részvételnek szentelte, mind kezdeményezésben, mind szervezésben, mind anyagiakban. A nagyszüleim egész életükben a család fontosságát hangsúlyozták. Anyai nagyanyám már nem él, de nyugodtan merem állítani,  hogy az idejének nagy részét imádkozással töltötte. Nagyapám szintén aktív vallásgyakorló volt, de ez nála inkább a politizálásban merült ki. Egyik  sem jött el az esküvőmre, mert nem egyházi esküvő volt. Nagyapám nem  kíváncsi a gyerekemre, valószínűleg azért, mert nincs megkeresztelve. Életem  során rengeteget dolgoztattak, de sem anyagiakban, sem figyelemben nem  viszonozták. A szigorú vallási nevelést is ők erőltették rám. Jelenleg  is pszichoterápián veszek részt, ami érinti a gyerekkori traumáimat,  amiket a vallási fanatizmusuk okozott: olyan iskolai bántalmazásokat  kellett kiálljak, ami során - vallási okokból - nem védhettem meg magam,  és nem árulkodhattam. Ezeket soha nem fogom sem a nagyszüleimnek, sem a hitoktatómnak, sem a papoknak megbocsátani. Nem haragudnék a vallásra, ha nem használták volna arra, hogy szófogafó kisfiút neveljenek belőlem, aki nem üt vissza, nem fut el, odafordítja a másik orcáját, tűr, szolgál és nem felesel. Nem sikerült nekik, viszont hajszál híján egy láncait letépő vadállatot szabadítottak magukra, amit  most nekem kell kordában tartani. Minden személyes okom megvan rá, hogy haragudjak a vallásra, és elfogult vagyok. Úgy érzem: ami tönkretette a gyerekkoromat, az megmételyezi az egész társadalmat. Az  a célom vele, hogy moderáljam: ne tudják egyes, hatalmi pozícióban lévő  idősek arra használni a vallást, hogy a fiatalokat elnyomják vele. Mivel  a vallás a politikai elit hatalomtechnikai eszköze, ezért csak olyan szinten tudunk beleavatkozni, ahová elér a kezünk: a családi és baráti kapcsolataink szintjén. Azoknak az időseknek, akik nem törődtek a fiatalokkal, nem szabad a fiataloktól segítséget kapjanak. Amelyik idős  ember jól bánt a fiatalokkal, azt meg kell becsülni, és fel kell emelni. Ha tényleg eljutunk odáig, hogy nem lesz fűtés az óvodákban, két forgatókönyv lehetséges. Vagy  azok az idősek fognak tenni a fiatalokért, akik eddig nem törődtek velük, és alakítanak ki szoros köteléket, vagy a fiatalok fogják a sorsukra hagyni a tőlük elhidegült időseket, mert nem érdemlik meg a segítséget. A társadalomban akkora válság van kialakulóban, ami nem bírja el, hogy az idősekre ilyen mértékű erőforrásokat fordítsunk, aminek egy része fölösleges, miközben eszenciális dolgokból van hiány a  legfiatalabbaknál. Természetesen, amit mondtam a templom padjaival, az részben metaforikus, részben szó szerinti értelemben veendő. Ha  egy faluban milliárdokért felújítják a templomot, de télen a gyerekeket  hazaküldik az óvodából, mert nincs fűtés, akkor tényleg be kell menni a  templomba, és felaprítani a padokat. Ha nincs fűtött óvoda, a  fiatalok el fognak költözni, mert ez megakadályozza a szülőket abban,  hogy dolgozzanak. Az egyik szülőnek otthon kéne maradnia a gyerekekkel,  mert a nagyszülők is dolgoznak a magas nyugdíkkorhatár miatt. Egy szülő  nem keres eleget, hogy a számlákat fizessék, és ételt vegyenek. Nincs más mód: el kell költözni a faluból. Az idősek (dédszülők) pedig egyedül fognak meghalni. A  templomokat zömében idősek látogatják, mégis megszámlálhatatlanul szórják a pénzt a hitoktatásba és a templomfelújításokra. Eközben tanár  és orvoshiány van, szülészeteket zárnak be. Be kell következzen az, hogy mindenki a saját bőrén érzi a változást ebben a magára hagyott társadalomban. Az  idősek közül nagyon kevesen fognak arra hajlani, hogy beáldozzák a kényelmüket és a szokásaikat a fiatalokért. A fiatalok pedig megtehetik,  hogy magukra hagyják az időseket a gyerekeikért. Ha nincs elég erőforrás, akkor mindenkinek magának kell dönteni, hogy mi a fontosabb. A jövő, vagy a tradíció? Ez  nem országos kérdés. Minden közösségnek el kell majd döntenie, hogy mire fordítja a forrásait, mert egyre kevesebb jut majd belőle. Ha a közösség az idősek kényelmét választja, lehet, pont emiatt fog kevesebb gyerek születni. Az  idősek hobbija: a vallás túl sokba kerül. Ha emiatt fáznak a gyerekek télen, valaki egyszer baltát fog ragadni, és elkezdi szétverni azokat a  hátsó templompadokat, amik legfeljebb a karácsonyi misén használnak, csak, hogy néhány nappal tovább maradhassanak a gyerekek az óvodában. Az is lehet, hogy a gyerekeket inkább hazaviszik néhány hétig, és elköltöznek. Mindenki  emlékezni fog, hogy mire költötték azt a pénzt, amit az állam adófizetői pénzként szedett be az aktív korúaktól, ahogy én is emlékszem  arra, hogy a nagyszüleim a vallásukkal törődtek, nem velem. A pap  nem fog fázni télen. Neki továbbra is jár a rezsicsökkentett gázár. A  gyerekeink hazamennek az iskolából és az óvodából, ha nem tudják  kifizetni a fát? Szürke Huszár https://www.mvmnext.hu/.../Ugyintezes/vallasi-kozossegek https://m.eduline.hu/kozoktatas/20220728_fatuzeles_iskola Kép: https://images.app.goo.gl/TxGRYk6KeJnNkHQy6
2 notes · View notes