#kávészünet | Explore Tumblr Posts and Blogs

homregeszet · 2 years

Text

„A kávét főzik csak a leviért.”

Gondolatok a kávé világnapja alkalmából

Míg egyesek számára elképzelhetetlen a reggel egy (vagy több) csésze kávé nélkül, mások számára ez a meleg ital egyáltalán nem számít elengedhetetlennek. Abban azonban mindannyian megegyezhetünk, hogy a kávé manapság az egyik legközismertebb élvezeti cikknek számít. Hazánkban az évi egy főre jutó kávéfogyasztás 2018-ban 3,1 kg volt – ezzel a teljesítménnyel a világ kávéfogyasztási listáján a 24. helyet foglaltuk el[1].

Ha Önök is a kávéivók népes táborát erősítik, akkor bátran vegyenek a cikk olvasásához maguk mellé egy csészével ebből a varázslatos italból!

A következő recept szerint készül a mai török kávé: egy rézedényben 1 teáskanál kávét, 1 teáskanál cukrot – ezt akár ki is lehet hagyni – és 1 csésze (kb. 70 ml) vizet öntenek össze. Az összetevőket elkeverik, majd közepes lángon kb. 2 percig melegítik az elegyet. Amikor elkezd forrni, a tűzről leveszik az edényt, a tetején képződött habot pedig a csészébe kanalazzák. A folyadékot újra felmelegítik és ha erősebb kávét szeretnének, megismétlik a műveletet. Végül a meleg kávét óvatosan a csészébe öntik. Elkészítését ez a videó mutatja be.

A kávéfogyasztás kezdeteiről elég keveset tudunk. Abban azonban úgy tűnik, egyetértenek a muszlim hagyományok, hogy a kávé Jemen környékén jelent meg. Ezen a vidéken a különféle növényekből készült serkentő italok fogyasztásának már régóta hagyománya volt. A szufi dervisek is szívesen éltek ezzel a praktikával, hogy éjszakai szertartásaikon elűzzék a fáradtságot és az álmot. A 15. század végén – 16. század elején már Áden, Mekka és Kairó területén biztosan rendszeresen fogyasztottak kávét, a sötét ital pedig a 16. század végéig az egész mohamedán világban elterjedt. Kezdetben az oszmánoknál is ellentmondásos italnak számított. Több olyan forrás is ismert, mely szerint bizonyos városokban, vagy csoportok számára (pl. a katonák esetében) tiltották a fogyasztását. Ezek azonban rendszerint rövid életű és valószínűleg sikertelen korlátozások lehettek. Jól példázza ezt az is, hogy a 17. században hadjáratok során az oszmán sereget már kávéfőző sátrak is kísérték[2].

Hazánkban a 15. század végén, ajándékként jelennek meg az első kávéskészletek. Alakjuk azonban cseppet sem hasonlít a ma megszokott csészékhez. Ezek az edények először kínai import áruként érkeztek az Oszmán Birodalomba.

1. kép: Ming-kori porcelán a Topkapi Saray gyűjteményében.

Ilyen 15. századi csésze töredéke került elő Egerben is[3], ami minden bizonnyal a püspök ajándékaként jutott a várba; a tárgy megléte azonban még nem bizonyítja, hogy a püspök maga is rendszeresen fogyasztotta volna az italt. A törökökkel kapcsolatot tartó magyar követek számára nem lehetett idegen a 16. század folyamán a kávé. Minden bizonnyal kóstolniuk kellett, azonban a török előretöréssel kialakult kedvezőtlen politikai helyzet – aminek köszönhetően a 16. században előbb két, majd három részre szakadt az ország – meglehetősen rossz reklámot csinált a kávéfogyasztásnak. Az írásos források és az eddig feldolgozott régészeti adatok alapján úgy tűnik, hogy a magyar területeken nem éltek a kávéval – a szokást egyértelműen az oszmánokhoz kötötték. A török uralom alatt, a hódoltsági területeken élők azonban rendszeresen kávéztak. 1579-ben a török vámkönyvek először említettek Budára érkező kávét[4]. 1610-ben Kassán az egzotikus árucikkek között sorolják fel[5]. 1630 körül a budai és az egri törökök közötti levelezésben már közkeletű cikként szerepel. A 17. században a török utazó, Evlia Cselebi beszámolója szerint Budán és Egerben is álltak kávéházak, melyek a szellemi, irodalmi életnek is otthont adtak.

Azt, hogy a kávé rendkívül fontos szerepet töltött be a kultúrájukban, egy másik adat is jól példázza. Nagykőrös város számadásaiban 1649-ben és 1650-ben is szerepel az a bejegyzés, mely szerint a Szent György napi (ápr. 24.) adó fizetése során a budai pasa udvari emberei között a „fekete víz főző”-t is megajándékozták. A bejegyzések szerint 1676-ban a szokásos ajándékok mellett Budán még 6 okka (kb. 7,68 kg) kávét is vásároltak a pasa kávékészítőjének.

A kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően a kora újkorban Nyugat-Európában is megjelent a kávé. 1610-ben az angol George Sandys így írt róla: „fekete, mint a korom, és az íze is olyasmi.”[6] A rövid kommentár alapján Sandys nem rajonghatott túlságosan a kávéért. Annál lelkesebb volt a témában Pasqua Rosee, aki Daniel Edwards kereskedő szolgálatában állt Törökországban. Később munkaadójával együtt Angliába költözött, a főnöke vendégeinek pedig rendszeresen szolgált fel kávét. Mivel az ital hamar nagy népszerűségre tett szert a vendégek körében, 1652-ben Rosee megnyitotta az első londoni kávézót. Az italt kedvező egészségügyi hatásaival hirdette, mely szerint a kávé képes megelőzni vagy meggyógyítani a fejfájást, kiegyenesíti a csúzos tagokat, jó a szelek, a köszvény, a skorbut, a vetélés, a viszkető szem és egy csomó más nyavalya ellen. Üzlete rendkívül sikeres lett és hamarosan gombamód szaporodtak Londonban a kávéházak. Az itt felszolgált italok azonban nem feltétlenül nyernék el a mai fogyasztók tetszését. Mivel az adót az előállított ital mennyisége után kellett fizetni, általában nagy adagokban főzték és hidegen, hordókban tárolták, majd kissé megmelegítve szolgálták fel[7].

A franciák IV. Mohamed szultán követének, Szulejmánnak köszönhetik ezt a fajta élvezetet. Az 1670 körül nyílt első, piaci bódéban üzemelő kávézó még csúfosan megbukott. Nagy luxust nem képviselhetett a hely, valószínűleg hajazhatott erre a 19. századi magyar piaci egységre.

2. kép: Deák-Ébner Lajos: Piaci kávémérés Szolnokon (1885).

1686-ban Párizs elegáns központjában nyílt meg a rendkívül exkluzív – és a mai napig üzemelő – Procope kávéház, mely átütő sikert hozott a befektetők számára.

3. kép: A ma is üzemelő Café Procope 18. századi stílusú berendezése.

A kávé fogyasztása, nemcsak a franciáknál, hanem a világ többi részén is, társadalmi rangjelzőnek számított. Aki valamit is adott magára, lelkesen hódolt az új hóbortnak. Az ital gyorsan meghódította Párizs különböző társadalmi rétegeit – a kevésbé tehetősek a 17. század végén már mozgó utcai kávéárusoktól is tudtak vásárolni[8].

Az eredetileg cukrozatlan török kávéból a francia udvar mértéktelen cukorfogyasztásának eredményeként lett a ma ismert ital. Mivel a 17. században oly sok szempontból a francia udvar szolgált mintaképpen, nem meglepő, hogy a cukorral fogyasztott kávé szokása terjedt el Európa nagy részén. A francia befolyástól mentes Észak-Skandináviában azonban a korai időkben sóval ízesítették azt.

Bécsben 1685-ben császári engedéllyel nyitotta meg az első kávéházat Diodorato örmény kereskedő. Ettől kezdve a Habsburg Birodalom városaiban is sorra nyíltak az új üzletek, mely alól hazánk sem volt kivétel. 1714-ben Pesten, 1717-ben Budán, 1739-ben Óbudán és Szegeden nyitották meg kapuikat a kávéházak. 1767-ben a diósgyőri koronauradalom és Zsámbék Tamás görög kereskedő kötöttek szerződést, amelynek értelmében a miskolci Molnár-házban (ma Széchenyi u. 15.)

4. kép: Miskolc, Széchenyi u. 15. Ennek az épületnek a helyén állt Miskolc első kávéháza.

1768-1773 között Zsámbék Tamás „Kaffe-Ház”-at hozhatott létre. 1775-ben nyílt meg a város második kávéháza a mai Rákóczi u. 1. szám alatt, az ún. Sötétkapu földszintjén.[9]

5. kép: Miskolc, Rákóczi u. 1. A Sötétkapu néven ismert épület földszintjén működött Miskolc második kávéháza a 18. század végén.

A társadalmi élet szempontjából a 19. századra világszerte kulcsfontosságú helyekké váltak a kávéházak. Elegáns környezetben, egy csésze kávé és egy finom sütemény mellett manapság is megválthatjuk a világ dolgait, megbeszélhetjük az ügyeinket és kicserélhetjük az aktuális pletykákat. A kávéházakban születhetnek irodalmi gyöngyszemek, szerelmek – és forradalmak is.

6. kép: A pilvax kávéház rekonstruált belső tere (forrás)

Ha további részletekre is kíváncsiak a kávé kultúrtörténetével kapcsolatban, egy csésze mellett szívesen mesélek még róla.

Miskolczi Melinda

Felhasznált irodalom: Bryson, Bill: Otthon – A magánélet története. Akadémiai Kiadó. Budapest, 2012.

Dobrossy István: A kávézás elterjedése és a kávézás története Miskolcon In: Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXVIII-XXIX. Miskolc, 1991. 257-280.

Kisbán Eszter: A kávé bevezetése Magyarországon. In: Etnographia Budapest, 1988. 149-177.

Oláh Bettina – Mihály-Karnai Laura: A kávéfogyasztási szokások vizsgálata. In: Táplálkozásmarketing 8. évf. 1. szám (2021). 60-70.

Zay Orsolya: „Hátra van még a fekete leves”. Az egri vár oszmán-török fajansz és kínaiporcelán töredékei. In: Berecz Mátyás – Bujdosné Pap Györgyi – Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában. Studia Agriensia 31. Eger, 2015. 417-440.

[1] Oláh – Mihály 2021. 60. [2] Kisbán 1988. 152. [3] Zay 2015. 431. [4] Kisbán 1988. 152. [5] Zay 2015. 427. [6] Bryson 2012. 185. [7] Bryson 2012. 185. [8] Kisbán 1988. 150. [9] Dobrossy 1991. 262-263.

#hermanottómúzeum #homregeszet #miskolczimelinda #miskolc #múzeum #miskolcimúzeum #magyarrégészet #régészet #kávé #történelem #coffee #history #coffeetime #kávészünet #coffee history

34 notes · View notes

morellahandwoven · 2 years

Photo

Most érkeztek! ☕️ Hétvégétől nem csak az új szövőszéket vehetitek használatba, hanem a Nespresso vadonatúj limitált nyári kávéit is élvezhetitek! Mit szóltok, mennyire összehangolódtunk a színvilágban 😁 #szabadidő #szövőműhely #szövés #szövőnap #freetime #weavingstudio #weaving #weavingday #foglaljidőpontot #pamut #cotton #kéztörlő #törölköző #handtowel #kézzelszőtt #szövőszék #weavingloom #meetime #énidő #kávészünet #coffeebreak #nespresso #ittanyár #hellosummer (helyszín: Budaörs) https://www.instagram.com/p/CdvM7FboKlB/?igshid=NGJjMDIxMWI=

1 note · View note

majd-megerted · 5 months

Text

Ne nézz reám, süsd le szemed -

Elégeti a lelkemet!

De hisz úgysem szeretsz engem,

Égjen el hát árva lelkem!

Kávészünet és a Parno Graszt

#Parno Graszt #magyar #hungary #szerelem #dalszöveg #magány #egyedül #összetört szív #összetört lélek #összetörve #szakítás #fájdalom

15 notes · View notes

mamuzzy · 8 months

Text

Song Tag

Thank you for the tag @hurryupmerlin!!! Rules: pick a song for each letter of your url and tag that many people I'm in trouble with this because I tend to be the music enjoyer who listens the same song over and over again for years without listening any new... but hey, challenge is good! C - Comfort Eagle - CAKE O - Once upon a dream - Lana Del Rey N - Needing/Getting - OK Go N - Nikkari Ayakashi Kazoeuta - Majima Junji, Touken Ranbu episode8 E - Emerging Heart - Mose remixes C - Conceived Sorrow - Dir en grey T - Tiszta szívvel - Kávészünet I - I don't care anymore - Hellyeah O - Oah - Alexander Rybak (cw: stalker behavior.) N - Nem kell más - Road P - Pet - The Perfect Circle A - Adrenalize - IN THIS MOMENT R - Red Stars - The Birthday Massacre A - Alfadhirhaiti - Heilung D - Don't wanna die - BLANK O - Once Upon a December - Anastasia (1997) X - X-Kid - Green Day (cw: suicide) NPT: @ithillia, @sad-mini-academic, @riinoaheartilly, @supremechancellorrex, @galaxyofjedi, @justthe-wayimnot aaaaand... whoever wants, honestly. :) No pressure.

#ask games #song tag

5 notes · View notes

kezenani · 2 years

Text

kávészünet

12 notes · View notes

gerywhite · 2 years

Text

Ma bent voltam az irodában, hogy lecseréljék az elhasználódott vállalati noteszgépemet egy vadiújra

A napom nagyjából azzal telt, hogy próbáltam telepíteni, és amikor nem sikerült, akkor szaladtam le az elsőre az IT-hoz, hogy hisztizzek, hogy a félelmetesen informatív "Something went wrong" hibaüzenetre mi a bevált workaround.

Az IT-s srác amúgy meggyőzően pingvinezett, hogy ő ezzel nem tud mit kezdeni.

Végül valahogy települt az oprencer, és létrehozott egy offline accountot, aminek az a szépséghibája, hogy a vállalati rendszerbe bejelentkezni vele nem lehet, még internetet se kaphatok.

Csúcs.

Le az IT-ra még egyszer utoljára, hát ezt nulláról újrahúzzuk inkább, mert ezzel már nem lehet mit csinálni. Egy-másfél óra.

A hosszúra nyúlt kávészünet végén lementem a gépért, majd még egy utolsó próbát dobva ezúttal majdnem hiba nélkül lement a telepítés.

Viszont a GlobalProtect nevű csoda (aminek a felhasználói felülete egy kibaszott INTERNET EXPLORER!!!!!) nem tud csatlakozni. Még egy utolsó kör az IT-hoz, és nem hiszed el:

"Ja, igen, ez tegnap óta fennálló probléma az authentikációs alrendszerrel, nem tud új eszközöket enrollolni, majd valamikor megjavul"

Szóval most hivatalosan munkaidőben várok, hogy megjavítsák, ami elromlott, és addig is továbbképzem magam.

Nem hivatalosan Disney+-t nézek! :)

De egyébként rendkívül örülök, hogy egy tegnap óta ismert elég súlyos hiba mellett vígan adják ki az új gépeket, és szedik be a régieket. :)

#me

2 notes · View notes

bdpst24 · 10 months

Text

Állítsuk meg a pillanatot! - Kell egy kis kávészünet!

Leülni kicsit, időt szakítani egy kávéra, egy sütire, valakivel átbeszélni a világ dolgait, eszmét cserélni, olyan dolgok, amelyek szebbé teszik az életünket, amelyre mindannyiunknak szüksége van. A mindennapi életet fűszerezik meg ezek a pillanatok, fontos tehát, hogy ennek is igyekezzünk megadni a módját. A kávészünet az egyik legmeghittebb pillanat, amelynek sok országban örömmel hódolnak, s…

View On WordPress

0 notes

onsieluenkeli · 1 year

Text

Amúgy tudjátok milyen volt régen a WMN? Legalábbis az első 3 évben még nagyon... majd fokozatosan elveszítette ezt a tulajdonságát.

Ezt figyeljétek, és jegyezzétek meg. (Biztos vagyok benne, hogy más olvasók is egyet fognak érteni velem)

Emlékszem folyton esküdöztem hogy abba hagyom az olvasgatását, de nem telt el úgy nap hogy legalább 1/2 cikk ne kötötte volna le a figyelmemet. Mindig akadt érdekes, és szórakoztató, valami megható, és szép írás. Drága Nagymamám mellett a poklok-poklát éltük meg, TV-t nem lehetett nézni mellette, 🎮játszani képtelenség volt, egyedül a cikkek olvasgatása vitt át egy kis pihenésbe sokszor. És a WMN ezt megadta.

Olyanok voltatok mint egy kis étterem, ahol majdnem mindenkinek akadt harapnivaló. Tudtatok adogatni, és jól! Ebben most a Telexesek járnak az élen, pedig a wmn-nek is sikerült anno. Tehát nem egy lehetetlen dolog...

Az újságírók akkoriban nem csak önzően magukra és a buborékukra gondoltak, hanem figyelembe vették az olvasótábort, együtt rezonáltak a 30-as, 40-es korosztállyal. Jóban, és rosszban, meg fagyban, és a Hétfőn is. Az igazán jó író, nem akart rá tenni még egy lapáttal a rossz hangulathoz, az elb*szott Hétfőhöz, vagy a phocsék időhöz, hanem éppen ellenkezőleg... Az akkori WMN fel tudta dobni a szürke hétköznapokat egy-egy 10 perces 🧋kávészünet erejéig. Tényleg.

Például a 🎬 film ajánlók akkoriban még pozitívak voltak, nem olyan cikkre pazaroltam el az időmet, hogy mit ne nézzek meg, hanem éppen ellenkezőleg... Talán kivétel nélkül csupa minőségi, és humánus filmekhez hoztátok meg a kedvemet.

És így volt ez, egy csomó minden mással is.

Most rengeteg cikk száraz, ízetlen, öreges, depressziós! És egyáltalán nem figyeltek már oda az olvasókra, legalábbis ezt érezni sokszor. A múltkor a bohócokról jött ki egy fika cikk, miközben a fél ország a szívébe 🫀 markolva szorít annak a bizonyos bohócdoktornak akinek leégett a háza. <- Ilyen hülyeséget egy idióta csinál!

Vagy írtok a Hindenburg katasztrófáról, és egy Tankkal elütött nő haláláról, miközben így is bőven elég az olvasóknak az a horror, ami Ukrajnában történik! - Van olyan aki még pluszban vágyik háborús történetekre!? Nonszensz! Éppen nem ez az, amivel a fásult olvasó szeretne találkozni! A tragédia tálalásra elég az, ami a hírportálokon van!

Azután ott vannak a streamelt TrueCrime sorozatok, b*sszus Magyarországon az is bőven elég amivel sajnos a valóságban találkoznak az emberek!

Vagy ott van most Christina Applegate Szklerózis Multiplex-e... Nem gáz, nem ciki, nem megalázó egy színésznő nyomorúságából clickbait cimet csinálni? Nem lehetett volna tisztelettudóbban fogalmazni? Például így? ⤵️

Ez is eléggé drámai felhang, de legalább nem ócska trash bulvár szint...

És egyre többször érezni azt, mintha egy dohos könyvtárba ment volna át az oldal, tele múltbéli, molylepkés, negatív, és lelkileg lehúzós történetekkel. - Azokat szerintem még a wmn-esek sem olvassák el... Ennyire lenézni az olvasókat se semmi... Attól hogy nyuggerek, ez még nem azt jelenti hogy mind depressziós, és boldogtalan.

Ha nincsen igazam, számoljátok össze mennyi volt 1 hónapban a negatívabb/unszimpatikusabb írás. És mennyi volt az olyan cikk, ami a wmn kezdeti éveiben is simán kiment volna. Az pedig mindent elmond.

Nincsen megújulás, nincsenek új témák, ötletek... még egy HarryPotter QUIZ és üvöltök! Hihetetlen hogy ha már futószalagon jönnek az írások, akkor miért nem odafigyelve, és gondolkozva keresitek az ötleteket? Láttam annyi félét, lenne honnan, és miből! Láttam már olyat hogy sztárok írtak személyes cikket! Láttam olyat, hogy színekhez, versekhez, slágerekhez, évszakokhoz stb, igazították a cikkeket Bored Panda szerűen. Látok olyanokat akik tudják tartani a szintet (politikától függetlenül).

Nagyon nem mindegy hogy amit adtok! És az sem, hogy hogyan, és mikor. Nem mindegy mennyire teszi jobbá, vagy rosszabbá magát az egész WMN-t a cselekedet, a befektetett munka!

0 notes

hatasszunet · 2 years

Text

SOHA

Így hívtuk egymást.

Soha nem volt köztünk semmi.

Soha nem lesz köztünk semmi.

Sohasem ugyanakkor fogjuk szeretni egymást.

Soha nem leszünk együtt.

Sohasem jön el a MI időnk,

De soha se felejtjük el egymást.

#szerelem #kávészünet #viszonzatlan szerelem #akarlak #szerelmes #elmult #k?v?sz?net #szeretlek #szerettelek #kellesz #sohasem

45 notes · View notes

lilyanared · 2 years

Text

Kalligráfia workshop

A közelmúltban részt vettem egy kalligráfia workshopon. Brisign vezette be a csoportot a modern kalligráfiába, a programot pedig a RajzShop szervezte.

A helyszín ezúttal nem a Nyugatinál, hanem az Astoriánál volt, ahol még nem jártam - de be kell valljam, jobban tetszik mint a Nyugatis helyszín (a 300 forintos finom habos kávé, a kóla és a rágcsa nagyon megnyertek).

Az árban benne volt egy a5ös pontozott füzet, Brisign saját gyakorlólapjai, két filc, egy grafit és egy vonalzó. Ennél több elsőre nem is szükséges, sőt kb csak az egyik filcet gyilkoltuk, és otthon is azzal gyakorlok. A másik nekem még nagy és én az a fajta vagyok, aki fél a maradandó dolgoktól ezért kicsiben dolgozik (de küdök vele... Néha!)

A workshop igen rövid, mindössze 3 órás (pedig 4re emlékeztem), az idő pedig nagyon gyorsan repült - és csak egy cigi/kávészünet volt beiktatva a 3 órába.

A workshopon a gyakorlólapokból a kisbetűket vettük át, Brisign felrajzolta őket a táblára több módszert és formát is mutatva, aztán körbejárt és segített, hogyan kell jól tartani a filcet, hol kell jobban a papírra nyomni, hol kéne kanyarítani a betűket, ha kellett ő is a gyakorló lapra vetve mutatta meg, ha elfogyott a hely akkor a pontozott füzetbe.

A végén néhány szót is írtunk a pontozott füzetbe, aztán le is járt az időnk. A nagybetűket otthon vagy a haladó workshopon lehet elsajátítani.

Ez egy jó workshop szerintem, talán nem a legolcsóbb, de akinek kikapcsolódást nyújtanak az ilyen fél délelőttös/délutános kiscsoportos dolgok, azok szerintem élvezni fogják. Másrészt rengeteg oktatóanyag elérhető YouTube-on, így aki nem költene workshopra és nem szívesen mozdul ki - vagy túl távol van tőle a helyszín az is meg tudja oldani.

Én sajnos tudom magamról, hogy a tutorial videók nemhogy nem kötnek le, de közben annyi izgalmas dolog történik (pl száll a por és megcsillan rajta a fény...), hogy igazi időpazarlás lenne leültetnem magam, vagy hát főzéshez még szólhat a háttérben... Persze ha valami pluszra van szükségem hát egye fene ráfanyalodom, de azért annyira nem dolgoztat meg egy egy videó megnézése, mint az, hogy ott vagyok egy közösségben, teljesen átszellemülve és csinálja mindenki.

Egészen más a hangulata (bár ez eddigi közel 30 évem alatt a 3. ilyen esemény volt, és hozzátartozik az igazsághoz, hogy mindhárom idén, 2022ben volt :D szóval még új nekem ez a workshop / tanfolyamozás).

(a képet az elején Brisign oldaláról szedtem, mi is ilyen kis ültetőkártyákat kaptunk :) )

#Workshop #Kalligráfia #Calligraphy #Oktatás

1 note · View note