#beérni

[hopelessforyou]

Nem értette utólag,szerették e

vagy az ő szeretete volt mindkettejüké,

s jött a másik,azt suttogta "akarlak",

ezért hát neki adta mindenét.

#magyar #gondolatok #tumblr #szeretet #te #saját #világ #szerelem #fájdalom #egyedül #minden #semmi #szeretlek #hiányzol #beérni #volt #ő

[liveyourlifebetter]

Nagyok az elvárásaim? Lehet...

De amíg apum 25 év után is kávéval az ágyban koncogva ébreszti anyát... kócosan, smink nélkül is gyönyörűmnek becézi....

Amíg reggel az ajtóban anyára adja a kabátot, majd egészen a kocsiig kíséri, hogy addig is vele legyen...

Amíg képes csak azért szakadó esőben megállni a munkából haza felé, hogy virágot vegyen neki, csak úgy, hogy meglepje és mosolyogni lássa őt...

Amíg képes vacsora főzés közben táncra perdülni vele a konyha közepén és szerelmes szavakat suttogni neki...

Nem, addig én sose leszek képes beérni ennél kevesebbel... mert igenis tudom, hogy létezik ilyen szerelem, akkor is ha rögös úton érkezik hozzánk...

#szerelem #igaz szeretet #lelkitárs #dream lover #jövő #jövőkép #magyar #gondolat #healing #love #kapcsolat #szeretlek #dream #magyar tumbrl

[retyerutya]

Kezd beérni a rendszerváltás utáni számlaadós életpályamodell. Másik opció, hogy dolgozni kell nyugdíj után is.

[borekdothu]

2023 évértékelő

Ha visszanézek egész vállalható volt ez az év. A legnagyobb teljesítmény, hogy jogerősen is megnyertem a lakáskiürítési pert és anyu volt férjét sikerült kipaterolni a lakásomból. Nem volt egyszerű menet de megvan. Októberben kifestettük a lakást és végre ismét használhatjuk, ahogy szeretnénk.

Áprilisban 30 év kihagyás után végre vettem egy rendes kerékpárt:

A terv az volt, hogy a szabadidőmben (ami nincs) majd ismét az utakat fogom járni. Ebből egészen augusztusig csak ilyen rövid tekerések lettek, de semmi számottevő. Aztán augusztus elején sikerült úgy felbaszni az agyamat a közlekedésen, hogy átváltottam bringára. Egészen megtáltosodtam és november elejéig szinte csak bringával jártam, ami napi 30km-t jelentett a nyeregben. Erős drog, úgyhogy november végére lett trénerem is:

Amíg tart a nagyon rossz idő, addig bent tekerek, így is több, mint 1700 km-t mentem pár hónap alatt, ami kezdőtől nem rossz.

Ezzel meg is van a cél, 2024-ben egy ultra endurance túrát vagy versenyt szeretnék megcsinálni és legalább utolsó előttiként beérni a célba.

[visszakaptuk-kozjavak-formajaban]

[fovarosiblog]

Gyere, költözzünk ki az agglomerációba, a munkahelyünktől 15 kilométerre!

Rohadt dugók, mondjon le mindenki, nem igaz, hogy nem tudok 20 perc alatt beérni a munkahelyemre, a kurva életbe, de elegem van!

[egy-lany-blogja]

"Néha a társ talál ránk és bármennyire próbáljuk eltaszítani, addig harcol értünk, amíg rá nem jövünk, mennyire szükségünk van rá.

Amíg nem találok rád, én sem vagyok egész...

Ezt mindenki tudja, és átéli. Mégpedig többféle módon.

Valaki úgy, hogy szüntelenül keres, kutat, kipróbálja a másikkal az életét, s ha látja "nem ő az" - elhagyja.

Van aki passzívan várja, hogy jöjjön a hiányzó fél. Olyan, mint a földbe kötött virág, illatokkal csalogatja a másikat, de ő maga nem mozdul. Megpróbál a hiánnyal vagy a teljesületlen álmaival együtt létezni.

A harmadik megpróbál félbevágva élni. Magányosan. Sokszor ráfizetett azért, mert lélekben, és testben kinyitotta magát a másik felé - s ezért bezárkózik, és elsajátítja az egyedüllét művészetét.

Ez manapság a leggyakoribb. Hozzászokni a társtalansághoz, vagy beérni pótszerrel. Nem ő az akit keres, de hasonlít rá. S ez is jobb mint a semmi.

Szeretethiányos világban élünk. Azt kevesen tudják, hogy a társtalanság és az elidegenedés alapvetően nem a másokkal való kudarcaink eredménye, hanem az önmagunkkal való rossz viszonyé.

(.........). "

(Müller Péter)❤

[tehetetlensegem-csapdajaban]

Megéltük ezt is Nehéz volt de kész lett az új pestis Az új világban amúgy meg presztízs Profin csinálva Koptatni nèpet Rémíteni hogy ki hová léphet És közben a szart úgy hívni, széklet

Csak kell egy kézzel nem fogható Ha kell fogható ilyen ha az ördög pihen Mert kell hogy ártson, a kurva légynek A jövőből megérkező, félig ember gépnek Melózó férjnek, a csalfa lánynak, lövőlegénynek

Tőzsdére vázolt ember eleste Csak Isten tudja mert a műholdja kileste Persze egy perverz, de a választ kereste Mert posztmodern csupán Az ölelve gyilkoló humán Szerintem volt már ilyen népmese Ohh a népmese Kihullott a férgese

Mert posztmodern csupán A mű meg nem értett, itt néznek bután Gyógyul, nem fáj már a hegetek Csak hogyha nevetek Veletek

Fehér egérnek, de jó a dolga Szájára maszkot tesznek még mielőtt szólna Amúgy hogy lenne a sok királynak megannyi szolga Egy olcsó Michelin csillag meséli Hogy csak a főzde új a recept még a régi Szegény nyomorult ezzel kell most beérni

Mert posztmodern csupán Az ölelve gyilkoló humán Szerintem volt már ilyen népmese Ohh a népmese Kihullott a férgese

Mert posztmodern csupán A mű meg nem értett, itt néznek bután Gyógyul, nem fáj már a hegetek Csak hogyha nevetek Tanuld meg mosni a kezedet, nyalni a sebedet, törölni szemet ha kell Hajtani fejet, ha rád ijeszt mi lesz Vagy bármit lenyelsz

Mert posztmodern csupán Az ölelve gyilkoló humán Szerintem volt már ilyen népmese Ohh a népmese Kihullott a férgese

Mert posztmodern csupán A mű meg nem értett, itt néznek bután Gyógyul, nem fáj már a hegetek Csak hogyha nevetek

Értjük de mostmár szokjunk le végre Semmi nagy képünket, normálisan szerényen Hiszen hányás után, édes a víz, frissít és megannyi íz Mert posztmodern csupán A mű meg nem értett, itt néznek bután Gyógyul, nem fáj már a hegetek Csak hogyha nevetek

#Youtube

[redemptionfornothing]

A péntek esti roller fiaskó után úgy érzem az a korrekt ha beszélünk a pozitív oldaláról is, kint voltunk vele a Margit-szigeten és ha a tömegen áverekeded magad utána elég jó.

Városban meg megfelelő nyugodt utcákat használva amúgy értem miért harmadannyi idő beérni vele sokaknak melóba mint BKVval.

[sronti]

Ez életem első olyan autós videója, amit nem úgy ajánlok, hogy lehet dühöngeni a hülyeségükön. Két nagy hibája azért van:

1. Kihagyja, hogy más nyugat-európai országok nagyobb városaiban dübörög a Vision Zero és szépen csökkennek a sebességhatárok, főleg lakott területen. A magyarországi autóforgalom nemcsak a gyorshajtás miatt gyors, hanem amúgy isaz veszélyesen magasak a sebességhatárok. Londonban a Nagykörúthoz hasonló helyek simán 30 kmh határral működnek. Ott se tartják be, de mondjuk a körúti 60-70 helyett az átlag 40-50 inkább.

2. Szóba se kerül, hogy mi van a többi közlekedővel, a zebrán hetvennel elütött emberekkel, vagy a biciklizés ellehetetlenítésével sok úton, csak mert "közmegegyezés" van a sofőrök között, hogy a sebességhatárt le lehet szarni, mert különben nem lehet Nagykovácsiból Csepelre beérni a munkahelyre, miközben ledobom Zuglóban a gyereket iskolába. Az állam pedig ezt hagyja, mikor ez évi több ezer tönkretett életbe kerül.

[szepkerekkocka]

Lánchíd avató BelváRush

Öröm tekerés a nap végén, ez a BelváRush!

(A félreértések elkerülése végett: ez nem verseny, csak örömbringázás.)

6 fontos szabály!

- Ne előzd meg az elsőt, mert ő tudja az útvonalat.

- Ha beszívtad a pirost, bármi miatt lemaradtál első körben próbáld beérni a többieket.

- Legyen nálad világítás!

- Sprintet hátulról lehet hívni, meghatározott szakaszokon, forgalom és útviszonyok függvényében!

- Tartsd a sávot!! (Ott mész ahol az első, ha bringa út, akkor bringa út, ha autó út, akkor autó út!)

- Vigyázzunk egymásra és a többi közlekedőre is!

Indulás: kb 19:30

Útvonal: képek között hamarosan

via Magyar Kerekpárosklub FB

@tuntetesinfo

#magyar kerékpárosklub #Lánchíd #belvárush

[elfelejtettversszak2017]

Ég a boltom

Ha megízleled a hajnalt,

nem fogod beérni a nap lementével.

[redmatyi]

Most azért nagyon nem bánom hogy a kedves váltóműszakom nem szeret időben beérni műszakátadásra, mert kint volt a nagyfőnök és minden műszakot lebaszott kivéve minket. De majd elolvassák emailban.

[taleofpshyduck]

duality

Múlnak a hetek és mintha egy örökkévalóság lenne. Még mindig Ő jár a fejemben..akárhogy is próbálom kiverni. A legkisebb közös emlékeink mint egy kő amit beledobnak egy tóba úgy kavarják fel bennem az érzéseket. Semmit sem tudok csinálni, hallgatni, nézni, gondolni amihez kicsit is köze van mert utána teljes letargiába kerülök...illetve ahogy múlik az idő kezdem elfogadni vagy beletörődni abba, hogy nem kellek neki. Őszintén szólva nem is tudom melyik jelent nagyobb terhet, belátni hogy mindenképp ki kell gyógyulnom egy problémámból ami tönkre teszi az életemet vagy az hogy elfogadjam az Ő döntését... Az elmúlt egy hétben vissza szoktam a reggeli futásra amiről szintén Ő jut eszembe, hogy régen mikor üzenetem érkezett alig vártam, hogy végezzek és válaszolhassak neki.Amikor tudtam, hogy alszik de muszáj volt felhívnom és olyan gyermeki öröm töltött el mikor csörgött a telefon és vártam, hogy beleszóljon az álmos hangjával. De bármennyire nehéz próbálok mindent kizárni és futás után is magamra koncentrálni.Mióta megtörtént este az a dolog és valami átkattant bennem azóta erőlködöm, hogy megpróbáljam szavakba önteni vagy megértetni mással mit is éreztem meg érzek azóta viszont ez az egy nem sikerül.Bár így lassan egy hónappal késöbb kezdek rájönni arra miszerint ez egyáltalán nem fontos mert a szavaimmal sosem fogom tudni átadni maximum egyszer megpróbálom illusztrálni. Ha már illusztrálás..ma volt az első alkalom, hogy ki mentem festeni. Nagyon de nagyon jól esett végre nem szavakkal kifejezni magam hanem egy ecsettel és egy pici festékkel.Ezek után még van két régi álmom amiknek szintén szeretnék nekiesni az a zongora és a gitár. Viszont félek, hogy túlvállalom magamat mert így is majdnem mindegyik napra jut valami új inger és sajna időből is híján vagyok. Próbálom beérni magamat így X elvesztegetett év után de nem olyan egyszerű mint ahogy gondolná az ember. Múlt héten a pszichológus mellett elkezdtem járni jógára ami szintén nagyon nagy vágyam volt. Bármit is teszek mindig arra lyukadok ki, hogy annyira jó lett volna Ő vele csinálni ezt a tengernyi dolgot. Ilyenkor próbálom helyre tenni magamat, hogy bármennyire is reménykedem ebben ha Ő már nem szeret. De mindig ott lesz az a 0,1% esély..és bízok benne, hogy Ő vele élhetem le az életemet, Ő vele lehet családom és Ő mellette ébredhetek fel minden reggel. Amíg együtt voltunk egyáltalán nem láttam a jövőnket illetve így utólag ezt teljesen normálisnak tartom mert még saját magammal sem voltam tisztában.Ő volt a kis iránytűm viszont sajnos addig hánykolódtam a ködös semmi közepén, hogy elvesztettem. Ha meggondolná magát és ezt az életet hajlandó lenne velem tölteni akkor késöbb jót fogunk derülni a naplómon. Titkon kíváncsi vagyok, hogy utólag mennyire váltak be az elképzeléseim már persze ha lesz ilyenről szó. Viszont ha szerelmes tudna lenni abba aki vagyok akkor szeretném megkérni a kezét.Egy percet sem várnék ezzel mert Ő rá vártam egész eddigi életemben.Az esküvőnél valószínűleg kompromisszumot kellene kötnünk mert én mindig is valami kis eldugott tengerpaton szerettem volna tartani a legszűkebb körben. Nagyon szeretnék Ő tőle egy kis szőke babát akinek mi lennénk a legjobb szülei.Szeretném ha anya még találkozhatna vele és nagyon nagyon boldog lennék, hogy Zsuzsi lenne a másik nagymamája. Szeretném ha megtalálnánk álmaink munkáját vagy kezdenénk egy kis közös vállalkozást csak minnél több időt tudjunk a saját családunkra fordítani és emelett meg tudjunk adni mindent a gyerekünknek.Ezeken kívűl semmi mást nem szeretnék megélni az életemben és van egy érzésem, hogy a motorozással is fel fogok hagyni mivel nem szeretném kockáztatni azt, hogy kevesebb időt tölthessek Ő vele.Olyan bárgyú álmoknak tűnnek most ezek de őszintén remélem, hogy évek múlva ha vissza olvasom ezeket a mondatokat már mind teljesültek. Hát...így kezdődik a naplóm amit már tényleg egy másik ember gépel mint aki volt pár héttel ezelött.

[sm4e86]

#kirby's adventure #super mario world #masami okui #megumi hayashibara #játék határok nélkül #f zero

[egy-lany-blogja]

"Néha a társ talál ránk és bármennyire próbáljuk eltaszítani, addig harcol értünk, amíg rá nem jövünk, mennyire szükségünk van rá.

Amíg nem találok rád, én sem vagyok egész...

Ezt mindenki tudja, és átéli. Mégpedig többféle módon.

Valaki úgy, hogy szüntelenül keres, kutat, kipróbálja a másikkal az életét, s ha látja "nem ő az" - elhagyja.

Van aki passzívan várja, hogy jöjjön a hiányzó fél. Olyan, mint a földbe kötött virág, illatokkal csalogatja a másikat, de ő maga nem mozdul. Megpróbál a hiánnyal vagy a teljesületlen álmaival együtt létezni.

A harmadik megpróbál félbevágva élni. Magányosan. Sokszor ráfizetett azért, mert lélekben, és testben kinyitotta magát a másik felé - s ezért bezárkózik, és elsajátítja az egyedüllét művészetét.

Ez manapság a leggyakoribb. Hozzászokni a társtalansághoz, vagy beérni pótszerrel. Nem ő az akit keres, de hasonlít rá. S ez is jobb mint a semmi.

Szeretethiányos világban élünk. Azt kevesen tudják, hogy a társtalanság és az elidegenedés alapvetően nem a másokkal való kudarcaink eredménye, hanem az önmagunkkal való rossz viszonyé.

(.........). "

(Müller Péter)❤

Egymásra találtunk, harcolunk az érzéseink ellen de felesleges a vak is látja,hogy mi ketten vagyunk egészek...