#valaki más

[ujrakezdesnelkuled]

Azt mondtam mindent elvihet,

de nem vitt mást csak éveket.

Én bontok egy üveg piát

és kezdek egy új életet..

#valaki más #mrmissh #missh music #mr missh #misshmusic #missh #hrflow #magyar tumblisok #magyar tumblr #magyartumblr #magyar gondolat #magyar szöveg #magyar zene #magyar dalszöveg #magyar #tumblr magyarorszag #hianyzol #szeretlek #nagyon faj #kellesz

[szappan]

lgt were so right like. mi lesz velem????? lol

#my post #lehettem volna valaki más de más az valaki más lett. you bastard

[tomato-cherry]

a fasz kivan a magyar házival 🤩🤩

#figyeld meg a szövegben a múlt idő kifejezésére szolgáló igealakokat #okay but have you considered I don't want to #nem akarom megfigyelni :(( #figyelje meg valaki más #biztos van erre is vlmi tudós aki majd megfigyeli helyettem

[idonttalkwithpplhere]

Az más, amikor valaki a lelkedet akarja megismerni és nem csak a testedet.

#lélek #belső #külső #kinézet #tulajdonság #személyiség #test #szemkontaktus #érzések #emberek #igaz szerelem #szerelem #kapcsolat #egyszer szeretném ezt megtapasztalni #magyar #magyar tumblr #magyar tumblisok #saját

[0selffocus0]

Szabály:

Ha a kutyád elkezd ugatni rád, akkor valaki más eteti.

És nem a kutyákról beszélek.

#magyar #elgondolkodtato #gondolkodj #gondolatok #gondolkodás #szabály #szabályok

[ujrakezdesm]

A bevésődés valaki iránt az olyan, hogy amikor meglátod, minden megváltozik, mintha hirtelen nem is a gravitáció tartana a földön, hanem ő. Semmi más nem számít, bármit tennél, bármi lennél őérte.

#magyar #magyar tumblr #szerelem #felelem #idezetek

[greenteaforbreakfast]

Két dolog:

Az egyik, hogy ha sokat késik, vagy törlik a repcsiteket, akkor az EU Regulation 261/2004-re hivatkozva kérjetek kártérítést a légitársaságtól. Még a gépen ülve érdemes felvenni a pilóta bejelentéseit, hogy bele tudjátok írni a claimbe, hogy bizonyítékotok van rá, hogy mi miatt késett/törlődött a járat. Nekünk egy ismerős még a torony-pilóta párbeszédet is átküldte, biztos ami biztos alapon, de az talán kicsit overkill :) Ha nem kaptatok kaját, az összes reptéren vásárolt ételt fizettessétek ki velük, az utolsó snickersig. Más társaságokkal nem tudom, hogy van, de a norwegiannek nagyon egyszerű volt leadni a kérelmet, másnapra válaszoltak is, és kérdés nélkül megadták mindkettőt: a fogyasztást és a kompenzációt is.

A másik, hogy ha ilyen mocskos fasszopóknál van utasbiztosításotok, mint a groupama, akkor azok a budapesti késéseket/járattörléseket nagy valószínűséggel nem akarják majd kártéríteni, mert hogy "az utasbiztosítás onnan érvényes, hogy elhagyod az országot" :D

Aztán lehet, hogy ezt mindenki tudta, én nem repülök túl gyakran, nekem új volt ez az EU-s szabály. De a 400 eurónak meg az ingyen hamburgernek most örülök, hátha lesz valaki, aki emiatt a poszt miatt örülhet majd egyszer ugyanígy.

[senki-hercegnoje]

Szerelem az,ha valaki más javát a sajátod elé helyezed.

#magyar #tumblr #magyar tumblisok #szerelem #szerelmem #magyar tumblr #gondolatok #este #szeretem #Őszinte vallomás #őszinte szeretet

[varosesvadon]

Szóval az van, hogy hosszú fetrengés, sóhajtozás, kéztördelés és keserű ‘bárcsak valaki más megcsinálná’ után visszavettem piciny kezembe a vésőt, a hengert; de még a présem csodálatos magenta nyomókarját is, és lett csiripp:

EN: So, after a long period of sighs, dread, wringing my hands and fervently wishing that ‘please, someone else do it’ I had finally taken up the chisel, the barren, and even the handle of my wonderful magenta-coloured handpress, and alas, a bird:

Még az editálás hátravan, meg egy látogatás a keretezőnél paszpartuért minimum, de utána @brgzmpff -nél fognak lakni ❤️

This is such a wonderful world, és BIRB.

(ugyanitt: magamnak fejsimi ugyan, de… DAT SZÍNÁTMENETZ!)

#város és vadon #my art #linocut #reduction linoprint #linoprint #robin #vörösbegy #csipkebogyó #rosehip #city and wilderness

[sronti]

Mennyit költesz autóra?

Tudom, hogy mostanra nem sok autóval rendelkező követőm maradt, de kíváncsi vagyok és hátha valaki reblogolja, akinél látja a célcsoport.

Kérlek reblogold, hogy megéri-e ez neked, vagy csak úgy érzed nincs más választásod.

[csacskamacskamocska]

Egyszer egy állatmentő pasi mondta, hogy amikor a kutyát az öledbe veszed, akkor átadja neked az élete súlyát. A hajszoltság érzés, amiben élek, leginkább abból áll, hogy sehol nincs menedék. Nincsenek azok a felelősségmentes pillanatok, amikor átadom valakinek az életem súlyát. Intézem a dolgaimat, elrendezek mindent egyedül, felszerelem-megcsinálom, megtervezem, beszerzem, kifizetem, megszervezem, nincs ezzel semmi baj. Mondhatom azt is, nem kell alkalmazkodnom senkihez. Lehetek kócos-pizsamás-szőröslábú, ha akarok, és akkor se szólna rám senki, ha otthagynám a morzsát a konyhapulton vagy kézzel ennék bele a tálba. Kibaszott kurvanagy szabadság. De az egyedüllétben soha nincs benne az a pillanat, hogy most egy kicsit más figyel a világra körülöttem, és rám is, az én biztonságomra vagy kényelmemre, boldogságomra. Mindig feszült figyelem van és mindig ugrásra kész az ember. Akkor is, ha kimerült vagy beteg. Ez nem tudatos dolog. Én is, más is tud laza lenni, elnylúni otthon a kanapén. Bezárkózunk, bebiztosítjuk a zavartalanságot, és majdnem olyan... de nem, nem „olyan”. Semmi sem olyan, mint amikor belül rábízod magad valaki másra. Igen, pont mint gyerekkorodban. És lehet mondani, hogy ez infantilis vágy, de a bizalom, a bizalmi viszony pihentető. Ez is olyan amit csak úgy lehet igazán érteni, ha megéli az ember. Valaki tud téged, számontart, az életed fontos neki, nem fárasztja az, ami téged frusztrál, és persze nem bánt, mert szeret. Amúgy meg csak a hajszoltság érzés van. A férfiak... azon gondolkodtam, hogya férfiaknak nehezebb ez az egész. Mert a nők megtehetik, hogy odabújnak, rácsimpaszkodnak, az ölébe ülnek a pasinak, (kicsi vagyok, fáradt vagyok, tutujgass, védj meg, szeress, simogass), de a pasiknak erre a teljes önátadásra sokkal kevesebb lehetőségük van. Örülj, hogy adnak enni (esetleg), hogy emlékeznek helyetted dátumokra, hogy elfeledkezhetsz erről arról, hogy esetleg betartják, hogy nem szólnak hozzád amikor arra van szükséged, de amúgy... mikor? Miben? Légy már férfi! Egyszer jártam egy pasival, aki azt szerette, ha elalváskor símogatják a hátát. Mert gyerekkorában úgy altatta az anyja. Én csak pislogtam, hogy mi a fasz? Az anyja? Altatás? Szexi fiatal nőként hogy jövök én ebbe a képbe? Egy felnőtt férfit fogok álombasimogatni? Felfogni se tudtam az igényt, hogy ő most nem férfi, hanem „csak úgy lenni” szeretne és megpihenni. A lényeg, hogy a pasiknak sokkal nehezebb megtalálni az önfeledt önátadási pontokat. Szerintem. A többségük csak hajszolódik és próbál FÉRFI maradni. Megszokják, hogy úgy tesznek, mint akinek nincs is szüksége erre a fajta pihenésre. Aztán infarktust kapnak és meghalnak. Persze, a szex. Igen, az egy erős önmegadás, kitárulkozás, de az elején azért tele van szorongással az ember. Vágy, teljesítmény, kommunikáció, ütközések, frusztráció. Persze, a filmekben úgy van, hogy szerelmesen ágybabújnak, mindketten pontosan ismerik a másik testét, reakcióit, vágyait, gátlásait, és csodálatosat kefélnek és persze egyszerre élveznek el egy egetvető orgazmust és közös csodát megélve. Aztán amikor az élet meg nem ilyen, akkor az ember befeszül, mert biztos vele van baj, esetleg minden partnerrel. Meg szerelemben biztos csodás lenne minden, ha nem csodás, nem elég nagy a szerelem. Upsz, elkalandoztam. Szóval szinglinek lenni, bármennyire is nem érzi az ember magányosnak magát, akkor is stressz. A társas kapcsolatok, beszélgetések, programok oldják ezt, és feltöltik az embert. De ott is helyt kell állni. „Megjelenni” és résen lenni, dominálni és elkerülni, hogy ledomináljanak, stb, stb, az összes önsorsrontó faszság ott van velünk együtt. A megpihenés valaki karjaiban, az más. Ha hosszasan nem adatik meg, az megváltoztatja az embert. Valahogy kilúgozódik belőlünk valami. Mintha már nem is tudnánk hogyan kell együtt lenni és átadni magunkat a pillanatnak, meg valaki másnak. Na mindegy, az van ami van. Megyek, megfésülködöm és felveszek valami itthoni ruhát a pizsama helyett :D

#magány #stressz #önátadás #pihenés #04-14

[diogenesz2020portugal]

Szégyen

Megszámolhatatlan mennyiségű aljasság fűződik orbánék nevéhez, de ez az egyik legelkeserítőbb:

Kedd este a Bibó István Szakkollégium vitaestet rendez az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az életvégi döntés kérdésköréről, ahová Karsai Dánielt is meghívták. A gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, és a legális eutanázia lehetőségéért küzdő alkotmányjogász a Facebookon azt írta:

Sajnos a vitán egészségi állapotom miatt nem tudok részt venni. Ez volt bibósként különösen fáj.

Az eseményre ezért egy háromperces videót küld Karsai, amelyet online is meg lehet nézni.

„A téma ugyebár az emberi méltóság. Én két hónapja nem tudok modern technikát használni, mobilt, tabletet, a legbensőségesebb üzeneteimet is valaki más nézi meg nekem és válaszol helyettem.

A magánszférám a szó szoros értelmében eltűnt”

– mondta a felvételen. Ezután bemutatott egy olyan fejpántot, amelyhez hozzá lehet erősíteni egy érintőceruzát, amelynek a segítségével most újra képes tabletet kezelni. Az eszközt két hete kapta, azt mondta: „Ha lassan is, tudok gépelni. Elképesztő jó érzés volt.”

A videót azzal a kérdéssel zárta:

Önök szerint ez a helyzet teljességgel méltóságteljes?

[pokolbol-fel-aztan-vissza]

- Nem tudom elképzelni, hogy lesz valaki, akit ugyanúgy fogok szeretni, mint őt. Miért nem tudom elképzelni?

- Azért, mert ilyen nem lesz. Szerethetsz valakit kevésbé, vagy szerethetsz valakit jobban...de ugyanúgy... Soha. Minden egyes szeretet más. Minden szerelem más. Az ilyesmit nem is szabad összehasonlítani.

- És lehet még ennél is jobban szeretni?

- Mindig lehet. A szeretet nem egy olyan dolog, amiből kifogy az ember. Mindig van belőle elég. Csak tudod... néha nehéz eldönteni, kinek adod azt a sok szeretetet. Hogy ki érdemli meg. Mert ha olyannak adod, aki nem érdemli meg...na az képes elhitetni veled, hogy többé nem tudsz majd igazán szeretni.

#magyar #magyar tumblr #magyar tumblisok #saját #szerelem #magyar írás #fájdalmas szerelem #élet #szív #szeretni #vége #minden rendben lesz

[oldmacykerenew]

Sziasztooook 🦊🧶

Archibald vagyok, a róka 🦊

Nektek lehetek simán Archi is 😌😏

Szóval Meli először magának készített, aztán úgy érezte, hogy inkább Nektek ad, hátha belém szeret valaki. Bori, az alpaka társa vagyok, kisebb vagyok és RAVASZABB 🤪 de vigyázok nagyon a kulcsaidra vagy a táskádra, ha épp arra akasztanál fel.🥰 Egy rókától biztos távol tartják magukat a tolvajok, én meg aztán egy igazi ravaszdi vagyok és hűen őrzöm szeretett családtagom tulajdonait. 🦊🧡🧶

Remélem tudjátok, hogy mi rókák örökre választunk társat magunknak, úgyhogy ha szeretnél engem, akkor nagyon meg foglak becsülni ☺️

Budapestre el tudok menni lábon, de sajnos messzebb már muszáj a cégem segítségét kérni, tudjátok, a Foxpost 🦊 Ahhoz pedig kell a jegy (postaköltség) - ami 1600 Ft…ugye ingyen nem postázunk, hiába sajátom a cég. Milyen #róka lennék…🤪

Ha kiválasztottál magadnak és szeretnél, jelentkezz Melinél és megbeszélitek az eljutásom hozzád 😍

Remélem találkozunk, ha más nem, kiszimatolom, hogy merre vagy! ☺️

Csók lányok 😏 Fiúk, pacsi😀

Archi, a róka 🦊

#róka #oldmacyke horgol #vagyis tanul #archibald a róka #kulcstartó #horgolt kulcstartó

[ajtostolahazba]

miért csinálom azt, hogy beleállok mindenbe, amivel nem értek egyet? Bejön a tag, hogy csak az ajtólapot szeretné újra rendelni, mert az albérlők összeverekedtek és tönkrement. Eddig oké, de amikor folytatja, hogy az volt a baj, hogy szerinte melegek voltak és valakin vesztek össze, akkor elpattant az agyam. Mondom: mennyiben releváns egy verekedésben, hogy akik összetörték az ajtót, azok melegek voltak? két hetero nem tud összeverekedni úgy, hogy összetörjön a berendezés? És ekkor a faszi full ledöbbent, hogy de hát ő nem mondott semmi rosszat, én meg hogy maradjunk a törött ajtólapnál, a többi körítés meg sztori engem nem érdekel... És nincs érintettségem közvetlenül, mégis azt érzem, hogy az ilyen megjegyzések olyan szinten basznak fel, hogy nem hallgathatok, mert ha hallgatok, az olyan, mintha egyetértenék, és megint valaki olyan gondolhatja, hogy igaza van, aki tahó módon, de elmondta a véleményét én meg kussoltam. Nem kussolok. Heti szinten találkozom a homofóbia megnyilvánulásaival, pl akkor, amikor bejön egy halál divatosan, szépen felöltözött pasi rózsaszín ingben és a 160 cm-es dagadék, mocskos körmű, izzadt, igénytelen, de kurvára önelégült faszfej ismerős elkezdi, hogy ez hogy néz ki, milyen buzis, és hogy neki nem baj, amíg őt békén hagyja. Nyilván én meg ekkorra annyira felkúrom magam, hogy csípőből visszaszólok, hogy bazmeg ma reggel néztél te már tükörbe? Hát nemhogy egy lapon, de egy könyvbe se...! - és tudom, hogy nem kifizetődő ez a viselkedés, de nem tudok némán hallgatni akkor, amikor úgy érzem igaztalanul van bántva az, aki más, és csak azért, mert ő más.

[kezenani]

ez :D <3

/a BRFK fb. oldaláról

Várjál, ezt még elmondom. Izének néztek, lomnak, kidobott játéknak, én nem tudom, fölöslegnek, megunt hogyhívjáknak. Komolyan. Ezt írták legalábbis. Kik, kik, hát az elrablóim. Levélben. Dehogy, nem váltságdíjat kértek. Bocsánatot. Én egyébként nem haragszom, jó balhé volt. Na.

Ücsörgök este kint, ahol szoktam a presszó előtt a székemen, érted, kellemes, tiszta, hűvös idő volt, bírom az ilyet, kicsit emlékeztet a gyerekkoromra, a tajgai tavaszelőre, az erdőszélen birizgálták a bundám ilyen friss fuvallatok. Ez persze totál más, mióta belvárosi medve lettem, elkényelmesedtem, elszakadtam a természettől, de éjjelente, amikor nagyjából elül a zaj, meglassúdik a forgalom, még érzek valamit a régi időkből, mindegy. Ott mélázok magamban, már azt sem tudom, igazából min gondolkodtam, semmi lényeges, nagyívű, annyi csak, hogy veszek holnap mackósajtot, ráéheztem, tudod, milyen nehezen parancsolok a gyomromnak. Na, ebből semmi nem lett.

Megállt egy taxi, kiszállt egy ember, nézegetett. Ebben még semmi nem volt, elvégre azért volnék: látványelem, vendégmegállító, szőrös gesztus, szelfikellék, játék. Megfogott. Ilyen is volt már, én különösebben nem bánom, csak ne a hónaljamnál húzogassanak, ott érzékeny vagyok. Felemelt. Elvitt. De nem csak úgy gyalog, öt-tíz méterre, poénból, olyan volt már, belga bachelorbrigád, lágymányosi lánybúcsús bringák, tudnék mesélni. De eddig mindig visszaültettek a helyemre, fotóhegyek, kész, az élet ment tovább. Most viszont én mentem tovább, jobban mondva vittek, kérlek szépen, méghozzá egy taxiba begyömöszölve. Egyre távolodtunk, végig a Szinnyein, én meg hallgatom, hogy jó leszek otthonra, még tűrhető az állapotom (!), aztán kiszállásnál, hogy kicsit nehéz vagyok, mint a sár, nomost azért érzed a helyzet groteszk mivoltát; majd legközelebb kajak fogyózok, mielőtt elrabolnak, nem? Figyelj, olyan nagyon azért nem estem kétségbe, ahhoz képest, hogy el voltam rabolva, bundám szála nem görbült. A mobilom persze nem volt nálam, de úgy voltam vele, hogy majd csak lesz valami… Lett.

Gazda nagyon keresni kezdett, ahogy észrevette az eltűnésem, Facebook-on köröztetett, a zsaruknak is szólt. Ezt észrevette a rabló is, mérlegelt, sutyorgott a társával, és már nem ért nekik annyit az egész. Mit szépítsem: kitettek a Jósika utcánál, becsületükre legyen mondva: jól bántak velem, nem sanyargattak, tettek rám egy levelet, hogy hát szánják-bánják, benézték, azt hitték, hogy lom vagyok… Phúúú… Jólesett, sejted. Egy közelben lakó srác talált rám, ismert, már a Facebook-ról, tudta, mi a dörgés. Bevitt magához, ne fagyoskodjak, vagy el ne vigyen újra valaki, amilyen kapós lettem… Aztán jöttek a rendőrök, röhögtek, persze, hogy medvementő-akció, ez Budapest, nem ám a New York-i helyszínelők, de atomkorrektek voltak. Odaálltak egy csíkos Skodával, beültettek a jobb egybe, övemet is bekötötték, mondták, hogy ne nyúljak semmihez, majd ők szirénáznak, ha kell, de aztán nem kellett. Az egyik rámhozta a frászt, hogy megyünk a kapitányságra, mert bűnjel vagyok, vagy mi, iktatnak, betesznek egy kamrába… de csak poénkodott. Pár perc alatt hazavittek a kávézóhoz, Gazda már várt, lepapírozták, hogy nem sérültem meg, aztán visszaültem a székembe.

Hát, igazából ennyi volt. Megvagyok.

Bernát