Tumgik
#várom hogy hívj
zsofiiforever · 2 years
Text
Egy mesés éjszaka után reggel felöltöztél, adtál egy puszit és azt mondtad :
-Holnap hívlak.
-Csak akkor mond, ha tényleg így lesz mert én elhiszem.
Nevettél.
-Tényleg hívlak.
Majd egy csábító mosollyal az arcodon kilibbentél az ajtón és azóta sem kerestél.
Tumblr media
4 notes · View notes
nemasegelykialtas · 1 year
Text
Mindennél jobban szeretlek és elmondhatatlanul hiányzol, bármit megtennék érted. Ezeket te is pontosan tudod. De vajon te mit gondolsz rólam? Próbálsz elfelejteni? Próbálsz nem szeretni? Hiányzom egyáltalán? Ha igen, miért nem keresel? Te nem szenvedsz kicsit sem a hiányomtól? Engem megöl a hiányod lassan. Minden nap, minden percében azt várom, hogy írj végre vagy hívj. Ha megrezzen a telefonom, csak azért nézek rá, hogy hátha te voltál, de nem te vagy soha. Vajon meddig nem fogsz keresni? Hiszek neked, azt mondtad fogsz, de mikor? Belebolondulok a várakozásba és minden órával egyre gyengébbnek érzem magam, egyre kevésbé bírom ki, hogy én ne keresselek. Annyira hiányzik, hogy beszéljünk, hogy tudj a napjaimról mindent, hogy én is tudjak a tieidről mindent, hogy elmondjak minden apró kis jelentéktelen dolgot, pont úgy, mint te nekem. Neked vajon hiányoznak ezek? Vajon te is szoktál rám gondolni? Szoktad nézegetni a képeinket? Én fél éjjel azt csináltam. Ha meglátsz bárhol, mi jut eszedbe rólam? Hogy még mindig szeretsz? Vagy már a szereteted átfordult utálatba és undorba? Mindent megteszek, hogy változzak és be szeretném bizonyítani, hogy tudok más ember is lenni, mint aki voltam. Tudok szeretni, bízni, ölelni, de vajon elhiszed-e nekem mindezt? Vajon esténként elalvás előtt szoktál rám gondolni? Vagy csak, ha fekszek az ágyadban, hogy milyen jó lenne, ha ott volnék és összebújnánk? És reggel szoktam még én lenni az első gondolatod? Lehet nem is tudod, de kihúztál egy olyan gödörből, amiből még soha senki és magam sem akartam onnan kimászni, de miattad megérte. Megfogtad a kezem, mellettem voltál mindig. Boldog voltam és az is szeretnék lenni veled, most már te is az lennél velem. Vajon szoktál ilyeneken gondolkodni te is? Vajon mardossa a bú a lelked, amiért nem vagyok veled, mint ahogy nekem széttépi? Vajon akartál már írni, csak mégsem tetted meg? Vagy abszolút nem akartál és eszedbe sem jut, úgy ahogy én sem? De tényleg, ha kicsit is szeretsz és kicsit is hiányzom, akkor miért nem írsz vagy hívsz fel? Fáj egyáltalán ez az egész? Nem hiányzik az együtt töltött idő? Nem hiányzik a társaságom, ahogy beszélek mindenről, meghallgatlak, együtt nevetünk, megbeszéljük a dolgokat? Fordított esetben én már rohannék hozzád és 2 napig ki sem kászálódnék karjaid közül. De ez csak én vagyok, talán te is így fogsz majd idővel tenni, hiszem, hogy rájössz időközben, hogy ikerlángok vagyunk egymásnak, nekem is rá kellett jönnöm, pont mint sok minden másra is, legfőképp magammal kapcsolatban. Miattad megéri minden percet kínban eltölteni, miközben rád várok, mert tudom, hogy te is akarni fogsz engem úgy, mint én téged. Másmilyen lesz a kapcsolatunk, de minden téren csak jobb, ebben teljesen biztos vagyok, mert a dolgok 99%-ért én voltam mindig a hibás, most viszont teszek ellene és tenni is fogok. Szeretlek❣️
Sz.
13 notes · View notes
milliodarabratortel · 2 years
Text
Amikor felkeltem, elfogott valami izgatott bizsergés. Azt éreztem, hogy valami megváltozott, de hirtelen nem tudtam, hogy mi.
A tudatomba fészkelt ez a beazonosíthatatlan érzés, de csak a nap végére jöttem rá, hogy mi lehetett.
Rájöttem, hogy már nem hiányzol.
Már nem akarom megnézni a képeidet, már nem keresek bizonyítékot, amivel meggyőzhetem magam, hogy még mindig utánam kutatsz valaki másnak a mosolyában, már nem akarom azt, hogy szenvedj, hogy nyüszítve hívj, hogy nem akarsz elveszíteni.
Nem tudom hogy történt és miért pont így.
De már nincs hatalmad felettem.
Már nem kereslek ismeretlen ölelésekben, és nem várom, hogy végre egyet lépj előre és ne kettőt hátra. Már a saját életemet akarom élni, nem pedig egy álomvilág személyre szabott verzióját, mert már meguntam, hogy az elvárásaim miatt mindig csalódnom kell.
A lemondás elérte a szívem peremét, hogy végre jóleső érzéssel töltse el azt, ne szánalommal saját magam iránt.
Mert amikor ezt megéreztem, tudtam, hogy innentől már nem fogsz fájni.
Már letettelek.
2 notes · View notes
akaoszistennoje · 25 days
Text
Bámulom a kijelzőt s azt várom hogy hívj
#B
0 notes
searchingnewme · 5 months
Text
Utálom ezt az érzést..
Utálom, hogy ezt váltod ki belőlem, pedig az első találkozásunk után minden erőmmel próbáltam lebeszélni saját magam rólad.
Sikerült is, amíg ki nem derült, hogy én is tetszem neked.
Most megint te foglalod el a gondolataim 90%-át, nem tudok rendesen aludni, kiugrik a szívem a helyéről..
Meg szeretnélek ismerni.
Már csak rajtad múlik, mit lépsz, remélem tudod.
Írj rám, beszéljünk, hívj el randizni. De csak szépen lassan. Mégis alig várom a pillanatot.
Mi lesz ebből? Majd kiderül?!..
1 note · View note
youryandereboy · 3 years
Text
Nekem ez sok, befejeztem.
Sokáig bíztam benned, hittem, nem a változásban mert nem várom el már senkitől hogy változzon meg, - már nem érdekel- szerettem volna... nagyon nagyon vissza csinálni mindent, még azt is amiről nem én tehetek, nem kellek már Neked ez ennyi. Ragozhatom, kereshetem az igazam, de fölösleges. Ki akarom tépni a szívem, abban akarok hinni már csak amit a két szememmel látok. Nem vágyak csak tények. Mással vagy nem velem. Ez nem nemtől függ vagy identitástól. Ez sokkal fontosabb, már már lélekbeli ügy. Nem bírom már magammal cipelni a hiányod. Sok erőt felemészt a küzdelem mint lelkileg mint testileg - meg is látszik.. -. Napról napra már csak az visz előre hogy megfogadtam hogy soha többé nem adok fel semmit, nem hátrálok meg és nem futamodok meg semmi elől. Lehet az eszközök kicsinyesek és tárgyilagosak csak amiket használok, de már csak ez maradt.. ezt hagytad meg már csak nekem. Nem tudlak elengedni, nem tudlak nem szeretni, nem tudok nem Rád gondolni minden nap, nélkülözni Téged vagy csak simán létezni ugyanabban az életben és mégsem melletted lenni... nem megy. De mégse tudom feladni, elengedni Téged lehetetlen feladat számomra mintha csak a kígyót kérnénk meg, hogy repüljön. Nem bírom feladni hogy ne szerezzelek vissza - soha nem is játszottam el a gondolattal hogy nem az enyém vagy - viszont már nem tudok mibe kapaszkodni... nem bírom ezt tovább csinálni úgy hogy nem húzod végig a körmöd a bőrömön, nem csimpaszkodsz belém vagy nem harapsz rá az ujjamra, csak úgy simán miérttek nélkül mert így mutatod ki hogy szeretsz. Ezek nélkül nem tudok harcolni már.. az utolsó mentsváram is darabokba van szétszórva a testem minden porcikájában. Nem búcsúzni akarok, Veled lenni de nem így hogy már nem is akarsz engem. Lennék eszköz amit a céljaid elérésére használsz már az is elég okot jelentene számomra a puszta létezésre..
Hogy mi is az a dolog amikor már nem tudsz küzdeni de feladni magát a harcot szóba se jöhet?
Nem tudom. A következő hetekben talán válaszra lelek. Nagyon nagyon szeretlek és senkinek se adtam esélyt a közelembe kerülni, elutasítottam mindenkit. Nekem csak Te kellesz, csak Te jöhetsz szóba. Szerelmes vagyok a Picikémbe. Kérlek szépen ne haragudj rám bármit is tettem ellened. Egy cseppet se ingodt meg a szerelem irántad.De nem tudom tovább csinálni ezt Nélküled...
KÖNYÖRGÖK HÍVJ MÁR FEL NEM AKAROK ÍGY ÉLNI KÖNYÖRGÖK KÖNYÖRGÖK KÖNYÖRGÖK KÖNYÖRGÖK KÖNYÖRGÖK KÖNYÖRGÖK KÖNYÖRGÖK KÖNYÖRGÖK
32 notes · View notes
lonelysoul235 · 4 years
Text
Várom hogy írj vagy hívj..de vajon meddig fogok várni rád?
17 notes · View notes
csak1l0s3r · 4 years
Text
Várok rád
Minden nap, minden este csak azt várom, hogy hívj, üzenj, jelentkezz vagy bármi. Csak tudjam, hogy veled minden rendben van. Még, ha csak 1 héten egyszer teszed ezeket meg én akkor is szeretlek. Pedig mindig ezek a dolgok visznek színt a napjaimba. És még most is várok rád. Pedig lehet nem kéne. De ez az, ami éltet.
3 notes · View notes
marvanyos-rozsa · 4 years
Text
Várom, hogy írj, hogy hívj, hogy keress, de már tudom, hogy úgysem fogsz többet...
4 notes · View notes
beelorihoney · 4 years
Text
Esti program
várom , hogy hívj.
2 notes · View notes
always-frday · 5 years
Text
5. éjszaka nélküled
Azt hiszem jobban vagyok.
Igazából nem tudom mit érzek ma. Úgy kb semmit,egy ürességet és ennyi. Ez a néhány napnyi hiányod is lefárasztott, mi lesz itt később? Nincs kedvem enni,nincs kedvem beszélni mással azóta,csak várom hogy írj,hogy hívj. Pedig megígértem hogy nem leszek ilyen, és hát itt vagyok megint.
De az üresség amiatt is lehet,hogy az utolsó hónapokban csak szoktattam a szívem a hiányodhoz,na meg te is szoktattál engem a magányhoz. Lehet hogy ilyen gyorsan megszoktam,hogy nélküled alszom el minden este. Vagy csak annyira elnyomtam a fájdalmam mélyre hogy már nem találom. Elrejtettem magam elől. A kérdés az mikor fog megint az ajtón kopogtatni. Félek,hogy még elég sokszor.
Az ágy széle felé fordulva még mindig vártam,hogy mögöttem te is felém fordulj és a kedvenc alvó pózunkban aludjunk el. Szinte éreztem,annyira ide képzeltelek.
Ezt leírva úgy látom,hogy mégsem vagyok jól.
7 notes · View notes
Photo
Tumblr media
Üdvözöllek a Fejlődésterápia oldalán! Remélem oldalam eléri célját, és fejlődésre, megújulásra inspirál Téged. 
A Fejlődésterápia meditáció alapú terápia, meditatív állapotban keressük meg a problémák gyökerét és oldjuk is ki azokat. Az érzések szintjén dolgozunk. 
A weboldalamon (www.fejlodesterapia.hu) megtalálod minden elérhetőségemet, arra az esetre, ha úgy döntenél, gyorsítasz a fejlődéseden, és belevágysz a közös munkánkba. Választhatsz az egyéni és a csoportos meditációk közül, annak fényében, melyikre vagy nyitott, melyik vonz jobban. Mind a két esetben teszel önmagadért, teszel még egy lépést önmagad és a boldogságod felé. 
Ha bármilyen kérdésed van, bátran írj rám, hívj föl, minden kérdésedet átbeszéljük! Alig várom, hogy elkezdhessük a közös munkát, hogy te is rátalálj önmagadra és a belső egyensúlyodra. Rengeteg hasznos információt, véleményeket találsz weboldalamon, kukkants be oda is: www.fejlodesterapia.hu. Üdv, Nóri
UI: Ha úgy érzed, van olyan barátod, ismerősöd, akinek pont rám lenne szüksége, ne habozd megosztani vele felfedezésedet és bátran küldd őt hozzám! 😊❤💛💚💙💜 
1 note · View note
iwantusobad-blog1 · 5 years
Text
09.15
Itt ülök a szobámban egyedül. Egész nap semmit sem csinálok csak várom hogy hívj vagy írj hogy hiányzom. Egész nap semmi. Már majdnem 11 óra és te ilyenkor már aludni szoktál menni. Semmi ‘jó éjszakát’ üzenet, semmi snap streak. Fél álomban vagyok, közben fülhallgatóval max hangerőn zenét hallgatok. Ráveszem magam és felállok hogy lekapcsoljam a fényeket. Kinézek az ablakon és csak a sötét eget valamint a csillagokat látom. 1 hete ilyenkor beszélgettünk, együtt nevettünk, és mára mi lett ebből? Egyáltalán nem keresel pár napja és ez felemészt. Lehúztam a redőnyt. Halkan vissza fekszem az ágyba, a könnyeim csak úgy potyognak. Egyszer csak vége lesz a zenének majd amikor indítanék újat, az ablakomon kopog valaki. Felhúzom a redőnyt, kinyitom az ablakot, és meglátom hogy ott állsz. 1 csokor rózsával, a kedvenc csokimmal és a kedvenc pulcsiddal a kezedben. Még jobban elkezdtek potyogni a könnyeim. Megölellek és te egy puszit nyomsz a számra. Majd megkérdezed hogy bejöhetsz e. Beengedlek majd odaadod a pulcsid és megkérdezed hogy melyik filmet nézzük ma este hiszen ma vagyunk 4 hónaposak.
2 notes · View notes
Text
Most is várom hogy hívj, pedig érzem hogy nem fogsz.
2 notes · View notes
searchingnewme · 5 months
Text
Utálom ezt az érzést..
Utálom, hogy ezt váltod ki belőlem, pedig az első találkozásunk után minden erőmmel próbáltam lebeszélni saját magam rólad.
Sikerült is, amíg ki nem derült, hogy én is tetszem neked.
Most megint te foglalod el a gondolataim 90%-át, nem tudok rendesen aludni, kiugrik a szívem a helyéről..
Meg szeretnélek ismerni.
Már csak rajtad múlik, mit lépsz, remélem tudod.
Írj rám, beszéljünk, hívj el randizni. De csak szépen lassan. Mégis alig várom a pillanatot.
Mi lesz ebből? Majd kiderül?!..
1 note · View note
megbaszomaszad · 6 years
Text
Reménykedve várom hogy a hangodra aludhatok el.. Várom hogy hívj.
19 notes · View notes