Érezlek a falak közt
hideg levegő vagy ami mindenhol bekúszik
húzz le a csontomig és bőrömig.
Hallottalak a folyosón
de üresen találtam.
Ó ki engedett be?
Úgy mászkálsz itt mintha tied lenne a hely
de soha nem mondasz semmit.
Elkaptalak amikor egyenesen a falamon keresztül sétáltál.
Gondolom az egész az én hibám volt
azt hiszem beengedtelek.
7 notes
·
View notes
Fogd a kezem.
Húzz közelebb.
Nézz a szemembe, nézz rám.
Nevettes meg.
Vállalj fel, had találkozzak úgy a barátaiddal, hogy látom rajtuk, hallottak rólam.
Mondj el nekem mindent.
Sírj bátran mellettem.
Szánj rám időt.
Erre vágyom.
36 notes
·
View notes
Tetszett, ahogy rám nézett, tudtam, hogy ez most más lesz.
31 notes
·
View notes
,,Nekem mindig fontos volt, hogy átéljem: aki közelebbi kapcsolatba kerül velem, éreztesse, örül, mikor újra találkozunk."
24 notes
·
View notes
Eszembe jutott egy emlék...
Amikor a te meg én, még mi voltunk...
6 notes
·
View notes
Az, hogy a mellkasodra hajthatom a fejem,
a legnagyobb kiváltság melyet megélhetek.
8 notes
·
View notes
A lelkünkben van egy átlátszó dimenziógörbületnek nevezhető vonzás amely majdnem úgy működik mint egy nyitott ablak amin keresztül más valóságok is érzékelhetők.
2 notes
·
View notes
Egy homlokpuszitól rendbe jöhetnék.
19 notes
·
View notes
Szomorú
de azt hiszem
tökre örülnék, ha
csak úgy rám írnál.
Hogy amúgy ja
nem vagyok pótolható, és
Rám van szükséged, és hogy sajnálod, egy fasz voltál.
@isemykal
128 notes
·
View notes
Nem tudom miért, de sokat gondolok rád. Pedig még csak említésre sem vagy méltó, nemhogy arra hogy rajtad gondolkodjak.
Öt hónap telt el, és majdnem mindennap, de legalább egy héten háromszor befészkeled magad a fejembe. Egyik nap veled álmodtam, és szörnyű volt úgy felkelni, hogy nem vagy mellettem. Szerintem ez nem azért van, mert szeretlek, hanem mert annyira kiöltél belőlem mindent, hogy úgy érzem nem tudok többé szeretni. És hiányzik, hogy szeressek.
Ma is rajtad gondolkodom. Nem tudom pontosan mire gondolok veled kapcsolatban, mert nem a rosszra, de nem is a jóra. Mintha csak szűntelenül látnám magam előtt az arcodat, és itt meg is állt a tudomány. Olyan érzésem van, mintha az az együtt töltött másfél év meg sem történt volna. Olyan, mintha meg sem történtél volna, és azon agyalok, most vajon jó hogy így érzek, vagy rossz.
12 notes
·
View notes