Dolgok amikben hiszek :
Két test, egy lélek
Megfelelő ember, rossz időben
Második esély
Akiket egymásnak szánt a sors, úgyis együtt lesznek
A tettek felülmúlják a szavakat
Első hiba, másodjára döntés
Hibázni emberi dolog az a lényeg, hogy tanuljunk belőle
A végén minden jóra fordul, ha nem akkor még nincs vége
Az álmoknak jelentésük van
Mindig van remény
Az Otthon nem csak egy hely, hanem egy személy is lehet
Minden okkal történik
@mindigvankiut
765 notes
·
View notes
ágyneműket gyűrünk és egymásba mosolygunk;
én téged bámullak, te pedig engem.
a fekete pólódon a sminkem,
az arcod ragyog: tőlem.
két karoddal átölelsz,
és ameddig ennek nincs vége,
el sem engedsz.
mert nem szeretnéd, mert nem akarom.
húzva vonom magamhoz a karod.
simítom az arcod és csodállak;
a nap minden percében óhajtalak.
74 notes
·
View notes
Várom a pillanatot
Rezzen a telefon, te írtál. "Végeztem munkába sietek haza".
Én elkészítem a kedvenc vacsorád. "Bundás kenyér jó lesz?"
Nyílik a kapu, én már nyitom az ajtót. "Szia kicsim hiányoztál. "
Te mosolyogva csókolsz meg. "Mesélj, milyen volt a napod?"
Bekapcsolunk egy idétlen filmet, hozzám bújsz én simogatlak. "Csodálatos vagy."
Nyomsz egy puszit a hasamra. "És a kicsi ma nagyon aktív volt?"
Összebújunk, hasamat simogatva alszol el. "Köszönöm hogy vagy nekem. Szeretlek."
221 notes
·
View notes
magamba vonlak,
elérni akarlak.
a körmeim a hátadba kapaszkodnak.
simítom az arcod, a vállad...
ajkaidon puha csókjaim halnak.
a feromonod, mi körbelengi szobám;
süvít a bőröd a bőrömön, ahogy hozzám találsz.
nézel és nézlek és nézünk.
csillog a szemem és kihűlök.
a hideg a gerincemen, meleg kezed a hátamon:
még mindig erősen beléd akaszkodom.
23 notes
·
View notes
Leírom az álmom meg a tanulságait
mert ez egy kibaszottul őszinte blog, ami nagyon igyekszik képmutatás mentes lenni, amibe beletartozik, hogy én sem tudom, én sem csinálok mindent jól, és én is csak mászkálok ebben a labirintusban, még akkor is, ha minderről egész jól tudok írni.
Logannel álmodtam, már a második éjszakán, és ez felkavar, kicsit meg is visel, csapódok ide-oda a nem akarom és a megadás között, hogy basszameg, ha ez jutott, ilyen és ennyi, az sem véletlen. Több járna? Ki tudja milyen üzletet kötöttem valamikor, hiszen amúgy mindent megkaptam az életben valójában.
Az exemmel álmodtam. Soha azóta, amióta véget ért a kapcsolat.
Uncsi leírni az álmot, nála voltam a lakásában, kicsit lenéző volt, kicsit kioktató, nem nagyon csak olyan bosszantóan, de amúgy adott enni valami fura ételt, mint a kétszersült, egy fagyis dobozból ettem. És a fura érzés, hogy lenéz engem (nemtom mire fel) addig tartott, amíg elindultam mosdót keresni és megláttam a lakása többi részét ami romos volt és végtelenül mocskos, mint az elhagyott házak. És csak néztem, hogy mi? MI? MI EZ ITT? És akkor ő mire fel játssza itt nekem a... nem is tudom mit, ... a beérkezett negyvenest...
Logannel meg valami óvóhelyen voltunk. Valamit cinikuskodott, hogy piszok van a kezemen, ő érzi, valami ragacs. Mondtam neki, hogy jól van, érezd csak, leszarom, én látom, hogy tiszta. Azután a kezem csupa csillámló lila festék lett, mert valamin dolgoztam éppen és amikor valamit hülyéskedtünk, meglöktem a vállát, és láttam, hogy ott maradt az ujjam nyoma, kis csillámos lila foltok. Megijedtem és azon kezdtem el gondolkodni, hogy talán nem veszi észre. Talán úgy veszi le a pulóverét, hogy nem veszi észre és egyből berakja mosásba. De minek mosná ki a pulóverét egy hordás után? Ha meg észreveszi, nem is haragos lesz, csak dohog magában, de lehet, hogy szól is, irtó kínos meg rossz érzés, hogy magában dühöng rám.
Szóval álmomban olyan intenzíven szorongtam, mint a picsa.
És ennek a kapcsolatnak a legnagyobb tragédiája, hogy olyan szintű szorongást épített bennem, ami folyamatosan felülírt mindent.
Egyszer panaszkodtam erre, hogy ez így nem jó. A válasz az volt, hogy akkor ne csináljuk. Szóval két lehetőségem volt, vagy szorongva megtartom a kapcsolatot (az amúgy okos, vicces és vonzó faszival) vagy semmilyen kapcsolatban nem leszünk. Az, hogy ő bármit tegyen azért, hogy változtasson, az akkor meg sem fordult a fejében.
Ha próbáltam változtatni, az elvárásként lett definiálva.
Ha próbáltam elmondani, hogy bár én értem, hogy az ő rendszere szerint ezeknek a dolgoknak más értelme/jelentése van, de a nemzetközileg elfogadott értelmezése annak, ha mindig hazakísérsz valakit, vagy ha minden reblogodba beleírsz egy szmájlit egy nőnek, vagy nyíltan megvéded másoktól, vagy nem válaszolsz napokig vagy folyton hárítod a közös munkát/programot vagy szinte vigyázol, hogy ne érj hozzá valakihez – ezeknek egyértelmű jelentése van és nem én vagyok a hülye, ha először ezekre gondolok, és elég zavaros, ha valaki azt mondja, hogy ez nem az, ami, hanem neki más. Mekkora kibaszott nagy bizalom (vagy ostobaság) kell ahhoz, hogy elfogadja az ember, hogy neki mást jelent és nem arra gondolni, hogy hazudik?
Néha arra gondolok, hogy ezt az egyetlen hazugságot azzal a csajjal kapcsolatban, ezt kéne egyszer kisimítani, és akkor eltűnnék, mint a Gyűrűk urában a szellemhadsereg... Teljesítettétek eskütöket, távozzatok... és a szellemsereg elködlik. Elködlenék én is a megnyugvásba.
És néha arra is gondolok, hogy ha ezt is elveszítem, mi marad akkor?
Olyan kevés kötődésem van, olyan igényes is vagyok, meg gyáva is, konfliktuskerülő meg álmodozó, hol kemény, hol lágy, és közben folyton csinálok valamit, folyton építek, és olyan kevés ember illik ebbe bele.
De közben, ahogy egyszer mondta is, bennünk nincs semmi közös.
Ugyan az életünk összeszövődött valahogy, és már sosem tagadhatjuk le, végleg sosem felejthetjük el egymást, de nincs bennünk semmi közös...
Akkor keresse csak azt, akivel van.
8 notes
·
View notes
felnőtt álmaim
szóval azt álmodtam, hogy sétálok a városban és egyszer csak egy termékbemutatóba futottam, ahol egy vadiúj porszívót lehetett kipróbálni, ami kiszívta az állatszőrt is a szőnyegből és olyan geci jól működött, hogy akartam is venni egyet, de aztán felébredtem és így maradt a szar porszívóm
15 notes
·
View notes