#szarmata

[homregeszet]

Amikor már unod a szarmatákat...*

0️⃣1️⃣🎀🎄

Nyár végétől bő két hónapon át a szarmata temető feltárása volt a munkánk középpontjában. Ezért az utolsó sírok felderítése és feltárása után felüdülésnek hatott a szomszéd lelőhely őskori gödreinek bontása, hiszen hiába izgalmasabb egy temetkezés egyben nagyobb odafigyelést és munkát igényel. A sors végül úgy hozta, hogy nem szabadultunk a halottaktól, hiszen középső bronzkori temetkezésekbe futottunk bele és habár rablottak voltak, megmaradt edényeik a régészeti kultúrák között a legszebbnek bizonyultak.

Németh Attila

*fun fact: nem unja... 🤭

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #magyarrégészet #miskolc #régészet #feltárás #homregeszet #némethattila #adventi kalendárium #emlék #emlékezés #december #szarmata #advent #bronzkor #füzesabony kultúra

[videkma]

Avar kori temetőt is találtak a régészek Baja környékén

Avar kori temetőt is találtak a régészek Baja környékén

Avar kori temetőt és egy feltehetően agyagkitermelésre használt, szándékosan elhagyott szarmata telep maradványait találták meg a régészek Baja környékén – közölték a bajai Türr István Múzeum munkatársai az MTI-vel. N. Kovács Zita múzeumigazgató elmondta: egy bajai beruházás kapcsán végeztek az Ipartelepi úton 2021 kora tavaszán úgynevezett próbafeltárást, majd közel kétezer négyzetméteren…

View On WordPress

#avarkor #Baja #feltárás #Kecskemét #régészet #temető #tudomány

[keresztyandras]

Egy bizonyos Szakács Árpád karácsonyi gondolatai a Pozsonyi csata ürügyén

Egy bizonyos Szakács Árpád karácsonyi gondolatai a Pozsonyi csata ürügyén

Kereszty András >Már esik ma szó, erről az egyénról, Gábor György elemzi  indulatait. Én csak a jövőbe látó gondolatait szeretném itt felidézni. Nevezetesen azt a meglátását, vagy megbízását, feladatát, hogy elmondja a magyar népnek, miért is született meg az a népmesei szövetű annimációs mű, amelyben a Turul nemzetséghez tartozó szarmata vitézek páncélozott lovaikkal szétzúzzák 909-ben a…

View On WordPress

[nemzetinet]

Az ANTANTÉNUSZ mondóka megfejtése rovás- és ékjelek segítségével

Kedves Olvasóim!Az ANTANTÉNUSZ naphívogató gyermekversike megfejtésével kívánok Önöknek áldott húsvéti ünnepeket!

    Balatoni napkelte (Egry József festménye – irodalmijelen-hu)  Az Antanténusz hazánkban a legismertebb gyermek mondóka „kiolvasó vers”, kiszámolósdi. Általában értelmetlen halandzsa-szövegnek tartják. Forrásmegjelölés nélkül némely nyelvész szerint több európai nyelvben [pl. finn[1]] is előfordul.

  Bújj, bújj, zöld ág (Boldog, Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegye)[2]

  Mások félrefordított latin eredetű versnek, vagy nemzetközileg elterjedt kiolvasónak, esetleg az indoeurópai számsor hangtanilag torzított alakjának tartják (mégcsak véletlenül sem eredeti magyar szövegnek).Ismertebb változata: Antanténusz, szórakaténusz, Szóraka-tiki-taka-alabala-bambusz(ka)!Némely íráskutató[3], forráshivatkozás nélkül van kutató ősi „sumer” imának tartja, amit egy ékiratos cserépről olvastak le, majd a XX. sz. elején fejtettek meg: Anta Dunguz, szur-raga Dunguz, szur-raga digi-daga ala-hala Bambúz = Kelj föl Dunguz, szülj reggelt Dunguz, Szülj reggelt, áradj, terjedj, vágjad, űzzed Bambuszt! Nagyjából ennyit közöl a wikipedia[4] e versikéről. Úgy tűnik a felsorolt érvek, vélemények sok igazságot tartalmaznak, ám pontos forrásmegjelölés nélkül ötletként értékelhetőek.Ez ösztökélt, hogy próbálkozzak a megfejtéssel, és utánanézzek, valóban értelmezhető-e mai magyar nyelven a mondóka első és második része. A szöveg további részének megfejtése ellen a nyelvérzékem tiltakozott, mert sok, az értelmezést már a kezdet-kezdetén félrevezető szót éreztem benne.

   Rábaközi madaras hímzés[5]Szőcs István, a nagyműveltségű kolozsvári tudós-újságíró véleménye volt a kiindulópont: „A népi gyerekdalok, mondókák kiszámoló-versikék érthetetlen szavai – nem halandzsák. Legalábbis annyiban nem, hogy kezdetben volt értelmük, s csak később homályosodott el.”[6]   A régiségben tehát közérthető jelentésük volt.

  Libapásztor az ecsegi pusztán (1907)[7]

  Hasonló véleménye van az Borbola János [8]: egyiptológusnak „… gyermekeink énekei, rigmusai őrzik leghívebben őseink kultúráját…” E „mondóka „egyáltalán nem latin eredetű, hanem ősmagyar gyermekvers… Az is elképzelhető, hogy eredetileg felnőttek sorshúzása volt, s azt vették át játékukhoz a gyermekek.” Megszívlelendő észrevétele, hogy a mondóka olvasásának „valószínű nyitja, hogy a ’varázsszavakat’ visszafelé kell olvasni.”Pass László, debreceni evangélikus lelkész részletesebben foglalkozott a mondókával. Fritz Hommel, Friedrich Delitzsch, Franz Brünnow és Anton Deimel ékjeles szójegyzékének latin betűs szócikkei alapján, a vonatkozó ékjelek mellőzésével vizsgálta szöveget, s megállapította: „Nem kiolvasó versike…, hanem kb. 12-10.000 éves ős-magyar Nap-köszöntő zsoltár, mely hívja, hívogatja napkelte előtt a Világosság Istenét az Ég-re, hogy győzze le  a Sötétség Szellemét, hogy elterjeszthesse a világosság, a jóság uralmát az egész földön. Ez ősrégi Nap-hívogató ének ó-magyar nyelven az emberiség legősibb ismert zsoltára, ősi pentaton dallama[,] és még ma is időszerű.”[9]1975-ben Pass négyoldalas cikkére Komoróczy Géza, nyelvész válaszolt „Egyetlen olyan szót sem találni, mely a két nyelv [sumir-magyar] rokonságát bizonyítaná, mint ahogy az Antantémusz kezdetű gyermekversike sumer megfejtése is képtelenség…”[10] Ezen „ex katedra” kijelentés okozhatta, hogy az akadémikus körök nem elemezték a versikét[11], hanem megmaradtak a halandzsa besorolás mellett. Pass László megérzése és az ékiratos szószedetekben való tapogatózása helyes. Ám kifogásolható, hogy a cikkében felsorolt sumir-magyar szóegyezéseket az íráskép és a hangalak alapján azonosította. El kell olvasni és értelmezni kell a hozzájuk tartozó vonalas, illetve ékjeleket. Ám a sumir fogalomírás és a magyar betűírás közti nagy az időbeli távolság, és a különböző íráskép miatt nem egyszerű.Vajon össze lehet-e hozni e kétféle írást? Szabad-e a latin betűs, jól szótagolható mondókát visszavetíteni a több ezer évvel ezelőtti sumir fogalomírás jeleire?Segítségül fel kellett használni a székely-magyar rovásírást. A mintegy két és fél ezer éves latin betűíráson és a sokkal régebbi székely-magyar, részben szótag-, részben betűíráson át kellett eljutni a kb. 6000 éves fogalomírásig. A magyar latin betűs írásnál csekély eltéréssel a hangalak és az íráskép összhangban van. Még a Kazinczy-féle beavatkozás ellenére is megmaradt az egy hang – egy betű elve.A székely-magyar rovásírásban ez kissé másképp fest.[12] Betűírásnak tartatik, ám valami megmaradt a keleti nyelvek mássalhangzós írásaiból. Ti. a mássalhangzók esetében a kiejtésekor, a hangzósításkor a mássalhangzóval együtt ejtett un. ejtéskönnyítő segédhang, leginkább az „e” zönge jelöletlen. Egy-egy szó rovásakor a hallással érzékelt[13] mássalhangzókat kötelező jelölni, róni; az „e” ejtéskönnyítő segédhangot jobbára nem, de az ejtéskor bele kell olvasni a szóba! A sok mássalhangós cseh nyelv létrejötte az „e” segédhang elhanyagolására, „nemtudására” megy vissza. A szarmatákkal keveredett erdőlakó szláv nép bár nem ismerte a (szarmata) rovásírás elvét, de használta. Nem tudta, hogy ejtéskor a szóba bele kell olvasni a jelöletlen magánhangzót. (A cseh nyelv ennek köszönheti torlódó mássalhangzós beszédét.)

  A somogyi rovásírásos tanító-tábla fényképe[14]

  A székely-magyar rovásírás, és más, pl. a skandináv rúnarás kevés jellel sokat fejez ki. Az írásban ez a betű-összevonásoknak köszönhető Mássalhangzót mássalhangzóval, továbbá egy vagy több magán- és mássalhangzót lehet összevonni, de csak akkor, ha a természetes szótagolás rendjét nem borítja fel. A mássalhangzók összevonásának a szó végén a helyük, hogy a szótagolás rendjét ne zavarják. E szabályt az „Antanténusz” c. versike értelmezésekor szigorúan figyelembe kellett venni. A mai magyar nyelvérzék szerint a mondóka első „sora” két jelentésnélküli több szótagú szó. A szótaghatárok megállapítását nagyban elősegítette a versike erőteljes hangsúlyozása, vagyis a nyomatékos szótagolás.A XIX-XX. századi magyarul tudó, az ékírást ismerő tudósok[15] felismerték, az eredeti magyar szavak és nyelvtani elemek szótagjainak a régiségben önálló jelentésük volt. Semmi nem indokolja, hogy az „antanténusz szórakaténusz…” esetében ne így lett volna. A nyomatékos, egymástól elhatárolódó szótagokat önálló jelentéssel bíró gyökökként[16] lehet felfogni.A gyökhatárok pontos megállapítását a latin betűs szöveg rovásjelekkel való leírása segítette elő. A Rudimenta szerint, ha az egyes gyök-szavakat a hangzósításnak megfelelően összevont jelekkel le lehet írni, akkor azok szótagként, jelen esetben önálló jelentésű szavakként egybetartoznak.Az alábbi táblázatban a 2. oszlop a mondóka két szótagcsoportjának (an.tan.té.nusz szo.ra.ka.tén.usz) mai írásképét mutatja. A következő az egyes gyök-szavak rovásjeleit, utána az ékjeleit, majd a latin betűs átírást és az ékjelek jelentését tartalmazza. A felettük levő nyilak az olvasás irányát jelzik.A latin betűs átírásnál némely magánhangzó feletti vonás nem ékezet, hanem az alsó indexszel együtt a zönge pici kiejtésbeli másságát jelzi, amit nem hallunk.[17]A megfejtésnél használt jelek az új-asszír szótári jelek.A mondóka szövege ékjeles agyagtáblán még nem bukkant elő, ezért okafogyott találgatni, mely kor írására lehetne visszavetíteni. Ti. az íráskép kb. 500 évenként változott. A XIX-XX. századi szótárak meg az új-asszír ékjelekre épültek.

  (Mind a rovásjelek, mind az ékjele olvasási iránya: jobb-bal)

   Az 1. sz. an rovása szokatlan. A n betű „arca” az említett kiadványok egyikében sem fordul jobbra. Az olvasási sorrendnek megfelelően az a betű a n hátára illeszkedik. Fordított esetben az olvasata na lenne.A 3. sz. té ilyetén jelölése sem szokványos, de ha a „Tanító tábla” első sorában az e és az é betűt össze lehetett vonni, akkor ez is megengedhető.A 4. sz. nusz szóban a kisebbre rótt u zönge a kiejtéskor alig hallik, mert az utána következő S =sz mássalhangzó erősen hangsúlyos, szinte teljesen elnyomja.Talányos a fenti táblázat 4. számmal jelölt nusz ékjelének jelentése és értelmezése. A hangzósítás szerint a szót három összevont rovásjellel lehet leírni, tehát egyetlen dologra, fogalomra utalhat. Ám a Deimel-szótárban az ékjeles gyökök közt nincs nusz hangalakkal feloldható szó, ezért fel kellett e bontani a zárt szótagú szót NU és UZ írásképű gyökké.A rovásjelek összevonhatósága miatt a nusz két ékjele is összetartozhat; minden bizonnyal egyetlen fogalmat, esetleg jelzős kifejezést (szószerkezetet) jelölhet. S valóban a NU8 és az UZ együttes jelentése „utód liba”, vagyis „kisliba”.A 6. sz. gyök mai kiejtése: szó. Csakhogy az első megfejtők szerint a sumir nyelvben nincs o/ó hang. Ezért körül kell nézni, vajon a magyar nyelv, esetleg a tájnyelv lehetőséget ad-e arra, hogy az ó más magánhangzóként, esetleg u-nak ejtődjék. Az o „… a zárt a és u között…középhelyet foglal, honnan ezekkel … tájejtés szerént némely szavakban váltakozik, mint …bagár, bogár, bugár…, sőt az a-u egybeolvadásból igen gyakran hosszú ó válik pl. monda-uk lesz mondók.”[19] A ló tájnyelvi ejtése: ló-lou-lú.  A magyarban a szó/szu váltakozás létező nyelvi jelenség, ezért nyugodtan egybe lehetett vetni a sumir SZU10 kifejezéssel.A 6. sz. szu összerovásakor felismerhetővé kellett tenni a kétbetűs összetételt, ezért az u rovásjelet kisebbre, a S=sz mássalhangzót nagyobbra kellett venni.  A 8. sz. szó összevonásnál a rombusz alakú k =k-hoz balról illeszkedik az a. Efféle összevonás van a Tanító táblán a jobb felső sor második jelcsoportjában. A 10. sz. jel a 6. sz. jel fordítottja.A 9. és a 10. szógyök a latinbetűs írásképe teljesen megegyezik a 3. és a 4. sz. nusz-szal. Hangzósításkor mégis úgy hallik, mintha 9. sz. tén szógyök n hangja kevésbé lenne hangsúlyos, mint az usz szógyök u, illetve sz hangja. Ezért szótaghatár nem a té és a nusz, hanem a tén és az usz közt lehet. Ezt tükrözi ékírás, hisz a tén ékjele teljesen megegyezik a té-vel; a jelentése is ugyanaz.A magyar nyelv annyira gazdag, hajlékony, alkalmazkodó, hogy nincs olyan idegenes mondatszerkezet, amelynek a szószerinti jelentését vissza ne tudná adni. Nincs, amit magyar anyanyelvű ne értene, legfeljebb nem szép, nem magyaros és szabatos, vagyis nyakatekert.Ily furcsának tűnő kifejezés a 8. és a 9. sz. szóhoz tartozó ékjel jelentése.A „kapu-közel” kifejezés magyarul érthető. Azt jelenti, hogy valami közel van a kapuhoz, szinte megjelenik, de még nem lépte át a küszöböt. Ez az egyetlen kifejezés a mondóka első részében, amit kétféleképpen lehet értelmezni: A Nap égi kapuja. E jelenséget őrizhette meg a versike (Tejút) [20]

  A Nap „kapu-közelben” van. A horizonton látszik a hajnalpir, jelzi, hogy közeledik a napkelte, kezdetét veszi a derengés. Ám a Nap még nem lépett a látóhatár fölé, még nem alkot „aranykaput”.Ez értelmezést támasztja alá az 1., 2., 3. sz., az „égi fénykorona közeledik” kifejezés. Az „antanténusz szórakaténusz” teljességgel magyar, ezért feltételezhető, hogy ebben is megvan a magyar népdal jellemző szerkezeti sajátossága a gondolatritmus. Pl. az „alma a fa alatt, nyári piros alma” első szóképe, a második szószerkezetben kibővítve megismétlődik.A népdal megmondja, hogy a fa alatt van egy alma, s ez az alma nyári is, meg piros is. S csak ezután következik a népdal tényleges mondandója: „Engem gyaláz a szeretőm édesanyja…” A mondóka esetében: Itt a pirkadat, közeledik a napkelte. A Nap már-már feltűnik a látóhatáron. A kislibák ébredése, kelése „kapuközelben” van. A hajnali hűvösségben reszkető, didergő kislibák, már nem szunnyadnak, hanem felébredtek, s epedve várják a napfelkeltét.A rovás- és az ékírás együttes felhasználásával az An.tan.tén.usz szó.ra.ka.té.nusz… mondóka lehetséges mai magyar  nyelvű értelmezése:

  Égi fénykorona közeledik, kislibá(k), elég a reszketés, kapu-közel a felkelés…

  A mondóka ilyetén értelmezése felidézi a „Süss föl nap / fényes nap / kertek alatt / kislibáink / megfagynak” c. gyermekdalt. Az „Antanténusz”-ban is várják a libák a napkeltét, de megjelenik benne a „Bújj, bújj zöld ág / zöld levelecske / nyitva van az aranykapu / csak bújjatok rajta!” c. dalocska „kapu” eleme is.A régiségben az „Antanténusz”-nak, a halandzsa-szövegnek tartott versikének megvolt a jelentése, értelme. Csoda, hogy a mindmáig megmaradt és él a magyar gyermeknyelvben, s kivétel nélkül minden magyar ember ismeri, gyermekkorában játszotta, látta, hallotta.

    A magyarság egyik nemzetalkotójának a pártusoknak párthiai hazájukban, Hatrában állt Naptemplomának kapuboltozata. Az iszlám Állam Hatrát is teljesen lerombolta, .elpusztította. Már csak a képeken, albumokban lehet látni milyen volt. -hatrasite.com)

  A cikk a Hol rejtőznek a magyar táltosok, (Matrona, Győr, 2013) c. könyvből való. 

[1] Kiss Dénes szóbeli közlése.  In: Vértessy György: Antantémusz – Egy kiszámoló versike bonctana.

[2] Görnyei Sándor felvétele, 1936. – tudasbazis-sulinet.hu 

[3] Dudás Rudolf szerint a mondóka ékiratos táblán előkerült; de nem közli hol, melyik táblán található.

[4] hu.wikipedia.org/wiki/Antanténusz

[5] népművészet.network.hu

1Szőcs István: Halandzsa-e az Antanténusz? = Utunk, Kolozsvár, 1972. április. 2-4. pp.

[7] Győrffy István felvétele – wwangfolyó.blogspot.hu

[8]Borbola János: Magyarok Istene, Racell K., Bp., 2005., 39-40. pp.

[9] Pass László kéziratban terjesztett tanulmánya.

[10] Benedek I. Gábor: Elavult őshaza elméletek, Hétfői Magyar Hírlap, 1975. február 3.

[11] Badiny Jós Ferenc említi Pass megfejtését, de ő sem nem elemzi.

[12] A rovásírás szabályai, jelek leírása a Rudimenta és A somogyi rovásírásos kövek i. m. alapján.

[13]A nyelvújítás eredménye, hogy a magyarban eluralkodott a szóelemző (etimologizáló) írás, bár, az írás elve az „ahogy, hallik, úgy íratik” volt. Az írni tanulók, ösztönösen ma is ezt alkalmaznák.

[14] Marton Veronika: A somogyi rovásírásos kövek i. m. 6. p.

[15] Francois Lenormant és Galgóczy János

[16] Gyök: A nyelv bizonyos alapszavai, „amelyekből… belváltozás… által más-más, alapeszmében egyező szók erednek.” In: A magyar nyelv szótára (Czuczor–Fogarasi) Előbeszéd, 63.p.

[17]. ár = cipész-szerszám, vízáradat, pénzben kifejezett érték.

[18]Az olvasás balról jobbra irányul; az „eredeti” szöveg latinbetűs, nem ismert régen hogyan írták.

[19]A magyar nyelv szótára (Czuczor-Fogarasi) i.m. IV. köt. 998. p.

[20] Babus Patrik felvétele ng.hu

Az ANTANTÉNUSZ mondóka megfejtése rovás- és ékjelek segítségével a Nemzeti.net-en jelent meg,

#Erdély #Isten #Kolozsvár #népdal #rovás

[multidezo]

Bádeni kultúra, szarmata cserepek. Leletmentés Bónumban.

Békés Megyei Népújság, 1960. május 27.

#orosháza #régészet #ifj. Olasz Ernő #Szántó Kovács János Múzeum

[isztan]

"Meditation in the Woods" - pogány-emisszió, fa-transzmisszió. S hőgutás önfej. (Nem akar helyet lelni ez a vacak. Gödöllői dombság, a szkíta - vagy szarmata - kurgánoktól nem messze.) #trees🌳 #woods #nature #me # pagan #shamanism #leaves #summer https://www.instagram.com/p/BnKHcLmAYAR/?utm_source=ig_tumblr_share&igshid=19u2liet4lwcw

#trees🌳 #woods #nature #me #shamanism #leaves #summer

[pinkcreatorpoetry-blog]

Ritka rézkori leleteket tártak fel a régészek Dusnok határában

Ritka rézkori leleteket tártak fel a régészek Dusnok határában

Szarmata és honfoglalás kori, valamint a bronzkorból és ritka, a rézkorból származó leleteket tártak fel a kalocsai és a bajai régészek Dusnok határában – tájékoztatta Lantos Andrea, a kalocsai Viski Károly Múzeum régésze az MTI-t. Lantos Andrea, az ásatást vezetője emlékeztetett: az elmúlt év őszén a kalocsai Viski Károly és a bajai Türr István Múzeum szakembereinek közös leletmentése során két,…

View On WordPress

#határában #lelet. Dusnok #rézkori

[homregeszet]

Mindig van új...

…de nem csak a nap alatt, hanem a raktárbázison is. Az előző évben feltárt bükkábrányi szarmata temető még hónapokkal később is tartogat meglepetéseket. Miközben a fém leleteket néztük át és közben gyönyörködtünk is bennük, megakadt a szemünk az egyik fibulán. Ugyanis valami gyanúsan lógott róla, ezért közelebbről szemügyre véve megörültünk, hiszen szövetdarab maradványaira bukkantunk.

A 2. és 4. számmal jelölt fibulák között a gyöngysor

Már a sírban is feltűnt, hogy ez a fibula és teljesen megegyező párja között gyöngyök sorakoztak, amit úgy értékeltünk, hogy a két fibuláról egy gyöngysor csüngött. Ezt támasztja alá a most megtalált szövetmaradvány is, mivel a rugószerkezetet veszi körbe, vagyis a gyöngyöket tartó madzag felerősítése volt.

Németh Attila, Kovács Niki

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #miskolc #régészet #magyarrégészet #homregeszet #múzeum #raktár #raktározás #fibula #ruházat #Divat #szarmata #római császárkor #Németh Attila #Szövet #textil #textile #archaeology #sarmatians #roman empire

[homregeszet]

Beszámoló

Képes beszámoló egy szarmata temetőből

Talán az oldal lelkes látogatói is kitalálhatták már a korábbi fényképes posztjainkból, hogy most éppen egy Kr. u. 2-3. századra tehető szarmata temető feltárása zajlik a bükkábrányi lignitbánya területén.

A közel 5000 m2-es területen több mint 50 sír került elő. Ezek közül 7 esetben figyeltünk meg a temetkezés körül kör vagy négyzetes alakú kerítőárkot.

Szerencsénkre a korszakra oly jellemző sírrablás ebben az esetben csupán néhány alkalommal volt megfigyelhető. Így gazdag leletanyag látott napvilágot.

Ezt képviselik a különböző méretű, típusú és formájú fibulák, gyöngyök, ezüst és arany ékszerek.

Mivel a munka még zajlik, így ízelítőül csak néhány további képet osztunk meg, bővebb beszámolóval pedig később jelentkezünk.

Bónusz találós kérdés: melyik tárgy képe lóg ki a sorból?

Egy igazi DIVA (Marciana)

Temetkezés edénymelléklete

Gyöngysor fibulapárral

Lunula

A lelőhely képe madártávlatból

Millefiori fibula

Nem várt meglepetés

Nem csak a mi állunk esett le

Németh Attila

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #magyarrégészet #régészet #miskolc #homregeszet #ásatás #feltárás #archaeology #szarmata #péntekiszarmata #temetkezés #temető #leletek #fotó #fotózás #photo #photography #sarmatians #fibula #gyöngy #gyöngyök #némethattila

[homregeszet]

Állatok világnapja

Egy közel 2ooo éves, bajelhárító kabócával szeretnénk megemlékezni az állatok világnapán. Tartsa távol tőletek is az ártó szellemeket! 😉

#HermanOttóMúzeum #HOMrégészet #rómaikor #régész #régészet #miskolcimúzeum #miskolc #múzeum #muzeum #kabóca #állatokvilágnapja #allatokvilagnapja #jelesnapok #világnapok #fotó #fotózás #nofilter #szarmata #archaeology #magyarrégészet #ásatás #feltárás #homregeszet

[homregeszet]

Egy kis hétvégi játékkal kedveskedünk nektek 🫢 egyszerűnek tűnik, de azért kicsit fogós kérdés 🤭 "Keresd a kakukktojást a képen!" Ugye, hogy nem is olyan egyszerű… Nektek menne? 😉

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #régészet #miskolc #múzeum #magyarrégészet #homregeszet #archaeology #lunula #fotó #szarmata #sarmatians

[homregeszet]

Amikor visszanéz a fibula 👀

Mindig izgalmas, mikor egy temetkezés tárgyai újra napvilágra kerülnek és elkezdenek mesélni. Így volt ez múlt pénteken is, amikor elcsomagoltuk az S: 75-ös sír fibuláit (ruhakapcsolótű) és az egyik visszanézett! A rugó feletti részen ugyanis egy szempár lett kialakítva, így egyfajta stilizált élőlénnyé vált az egykori viseleti elem (azt mindenki döntse el mire emlékezteti, mi egy delfint látunk benne).

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #magyarrégészet #régészet #miskolc #feltárás #homregeszet #ásatás #fibula #szarmata #sarmatians #archaeology

[homregeszet]

Szövögettünk terveket, hogy mi legyen a #péntekiszarmata posztunk, de végül úgy hozta a Péntekek Istene, hogy a napi utolsó sír leletanyagának felszedésekor egy közel 2 ezer éves szövetmaradvány bukkant elő. Kellemes hétvégét mindenkinek! :)

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #régészet #miskolc #múzeum #magyarrégészet #archaeology #ásatás #feltárás #homregeszet #szarmata #textil #textile #péntekiszarmata

[homregeszet]

Az őszies időjárással együtt ez a kis nyuszi is "beugrott" a lelőhelyre :) 🐇

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #magyarrégészet #miskolc #régészet #múzeum #homregeszet #ásatás #feltárás #archaeology #szarmata #fibula #sarmatians #nyuszi #nyúl #rabbit

[homregeszet]

Egy fibula fabulája

2️⃣0️⃣🎀🎄

Még 2018-ban történt, hogy egy szarmata házikóból egy lovacska fejes fibula kandikált ki. Ez a részben állatalakos ruhatűző kapocs nem volt épp gyakori vendég ezen a vidéken. Parázsviták is kitörtek az ásatáson, de nem szakmai alapon, hanem a helyes kiejtés miatt: lú, avagy ló az előkerült jószág.

A kérdést nyitva hagyva elküldtük tisztításra, restaurálásra, majd gondosan ledokumentáltuk. Most érkezett el az idő, hogy fibulatársaival együtt debütáljon a januárban megnyíló Látványraktárunkban és a nagyközönség is feltegye a kérdést: lú vagy ló?

Németh Attila

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #magyarrégészet #régészet #miskolc #homregeszet #advent #adventi kalendárium #adventikalendárium #némethattila #fibula #ló #restaurálás #látványraktár #tájszólás #ízes beszéd #móka #szarmata #római császárkor #dilemma

[homregeszet]

A már-már szokásosnak mondható #Péntekiszarmata rovatunk mai bejegyzésében is két új csecsebecsével kedveskedünk nektek. 😏A római gemmáknak két fajtája van - az intaglio és a kámea.Szerencsénkre mind a két típus napvilágot látott a bükkábrányi szarmata temető feltárás utolsó etapjában.Szerintetek melyik darab melyik típusba tartozik!? 🤔

#HermanOttóMúzeum #HOMrégészet #miskolcimúzeum #miskolc #múzeum #muzeum #múlt #magyarrégészet #regeszet #régész #feltárás #régészet #rómaikor #szarmata #péntekiszarmata #ékszer #gemma #színek #jewelry #jewellery #sarmatian #archaeology #museum #friday #fridayfun #fridayfeeling #ásatás