Tumgik
#normális
csacskamacskamocska · 9 months
Text
Mindenkivel baj van?
Van a dianetika, aminek ugye az a lényege, hogy visszavezetve téged az életvonaladon, feloldják az összes traumát. (iszonyatosan leegyszerűsítve) és innentől csak gondoznod kell magad, hogy időnként megtisztítsd a lelked (és a tested) az újabb traumától. Azért a tested is, mert ha jól emlékszem Hubbard (a szcientológia atyja) már korábban azt írta, hogy a traumáknak vannak sejtszintű lenyomatai, aztán később a kutatók rájöttek, hogy a traumák DNS szinten képesek megváltoztatni dolgokat, a traumaöröklés egy valós dolog. Helló háborúk, helló holokauszt! És most ide szúrjuk be, hogy nem vagyok szcientológus. Ezek csak infók. Keresztbe-kasul beigazolódik, hogy tarumák által változunk, fejlődünk, mutálódunk és adaptálódnak dolgok. Őrült izgalmas az egész, ha korábban tudtam volna, kutató lettem volna valahol a pszichológia területén. Mindenkivel baj van és mégsincs mindenkivel baj. Mindenki ugyanúgy traumákon keresztül fejlődik. A tiltások, a megvilágosodások traumák. Csak nem emlékszünk rájuk, ha nem követi utána szenvedés. Felsimerjük, hogy van halál. Aztán rádöbbenünk, hogy az anyánk meg fog halni. Majd mindezt elfelejtjük kb ötvenéves korunkig, amikor viszont valódi trauma, hogy anyánk meghal és valódi szorongást okoz, hogy mi is meg fogunk halni. És a legtöbb embert a szülei halála megváltoztatja. Pedig volt halálfélelme gyerekkorában is. Az mégis pukk, elmúlt. Aztán meg biológiai folyamatokkal együtt valósággá vált. Ez egy piszokegyszerű példa volt a taruma aktiválódásra. De mondhatom azt is, hogy valójában trauma, hogy kisded korodban nem éred el a játékodat és e miatt kezdesz el mászni. Aztán a tested uralmának gyönyöre még össze is kapcsolódik a megszerzés örömével. Elérted, megcsináltad. De egy csecsemő is dühöng, ha valamit nem bírt megcsinálni. A csecsemőkori elhagyatottság vagy testi-lelki elhanyagolás súlyos traumákat okoz. Aztán lépegetünk tovább és trauma trauma hátán, folyton bántanak, folyton megfélemlítenek, folyton becsapnak, elhagynak, elutasítanak, stresszhelyzetbehoznak. Hát még egy nyüves kislabdadobás is lehet streszhelyzet! Ma már kiröhögném a tanárt és mélységesen átérezném, hogy ki nem szarja le a nyominger méréseit. Mi van, ha szarul dobok? Kirúgnak az iskolából? Pótvizsgáznom kell kislabdadobásból? Hahahaha! És pont ez az a változás, hogy dolgok egyszercsak más polcra, más értékelés alá esnek. Vagyis a dolgok nem valóságosak, hanem relatíve léteznek csak. Azok a dolgok is, amiben most vagyunk. Így aztán, vannak emberek, akik többé-kevésbé elfogadhatóan feldolgozták a traumáikat. Vagy akár a traumáik számukra előnyös helyen hatnak. (hogy ez teljesen egészséges dolog-e? A pszichológia szerint, igen). Vagy a megküzdési stratégiájuk, akkor is, ha nem egészséges, de hasznot hoz a közösségnek. A társadalom egyre több pszichés betegséget képes tolerálni, magábaolvasztani. Nyilván azért mert egyre több pszichésen terhelt ember szaladgál. „Régen” a furcsa emberek, az idegbetegek, nehezen találtak párt, jobban kiszorultak a közösségekből. Ám a pszichés zavarok újratelmelik magukat, szóval muszáj elfogadónak lenni. nade vissza. Ha a problémáid nem különösebben terhelik meg a környezetedet, akkor te normális, rendbenlevő embernek számítasz. Ha bármilyen problémádat (mondjuk egy blogon) górcső alá vesszük, akkor a rendszerből (az életedből) kiemelve, tuti problémásnak fogsz tűnni. Kurva ideálok amikhez viszonyítunk.
Néha nézegetek ilyen mitteszer meg kelésnyomogatós videókat. Egyszerre vonz és borzaszt. Többnyire két kérdés foglalkoztat: hogy lehet, hogy valaki ennyire elhanyagolja magát, hogy úgy megy kezelésre, hogy már ilyen iszonyatos állapotban van a bőre/kelése. Miért nem orvos kezeli, hogy meri ilyen láthatóan féltudású emberekre bízni ezt a látható betegséget – akik kesztyű nélkül meg erőszakosan nyomkodják a bajait. na, ez pl pontosan leírja a blogomat. :D Neeeem, ez csak vicc volt. Amit szakember tudott tenni, azt megtette. Úgy engedett el, hogy jól vagyok. És tényleg jól vagyok. Volt amikor nagyon szarul voltam. Tudtam is magamról, hogy nagyon szarul vagyok. Kértem is segítséget. De nem lehet az ember függő egy pszichológustól! Amikről mesélek, azok vizsgálódások. Ez már az én feladatom, hogy feldolgozzak dolgokat vagy helyére tegyek vagy éppen elsmerjem, hogy tévedtem, vagy meglássam a saját felelősségemet. És benne van az is, hogy feloldozzam magam a kötelékekből, ne csak az eszemmel értsem, hogy szabad, hogy jogom van dolgokhoz. És ebben nagyon sokat ad nekem ez a blog. A fél életem elment azzal, hogy nem szabad beszélni a bajokról, mindig mosolyogni kell (a mosolyodba majd beleszeret valaki), nem teregetjük ki a szennyest, és főleg, MI BAJOD LEHET NEKED? Hiszen... és itt jöttek a jó dolgok, amit adott az élet. Innentől az ember rohadtul szégyenli, ha nem érzi jól magát. Pedig van amikor nem. És ez tök normális. Normális, hogy nem vagyunk tökéletesek. Normális, hogy nem vagyunk ideálisak. Normális, hogy vannak bajaink. Még az is normális, hogy nem találjuk a megoldást. Nem jó, de tök normális. :) :) :)
Tumblr media
21 notes · View notes
az-ejszaka-kiralynoje · 2 months
Text
A férfi legnagyobb büszkesége a nő.. Akit mindeki néz, de csak ő érhet hozzá.
292 notes · View notes
lathatatlan-vagyok · 11 months
Text
Jó emberek találkozása
Rossz időben.
149 notes · View notes
sotet-kiralyno · 6 months
Text
Beszélnek rólad?
Szard le....
Az árnyékod többet ér az ő életüknél.
44 notes · View notes
estimesekcsakneked · 5 months
Text
Estimese #002
"Első barátnőm kinda crazy volt, ezért is szakítottunk végül, de uh, az a lány tudta mit csinál. Tudta hogyan izgasson fel publikus helyeken, ahol nem csinálhatok vele semmit. Gimi alatt snapeket kaptam tőle a melleiről órák közben, végigmarkolta a farkamat a kibaszott színház közepén, csak azért mert tudta, hogy minél jobban felhúzza az agyamat annál agresszíven fogom megdugni este.
Egy ilyen alkalom után volt, hogy tényleg nagyon haragudtam rá, és miénk volt az egész ház este... Legyen annyi elég, soha életemben nem izzadtam le így. Egyébként is imádok játszani a másikkal, megujjazni, kinyalni, tipikusan az a csávó vagyok aki azért csinálja mert élvezi. Szóval szépen lassan elkezdtem játszani vele, elfenekeltem őt és számoltattam vele, olyan jó feneke volt hogy így, aaaa. És aztán szerintem a következő bő két órában folyamatosan csak majdnem jutattam el őt a csúcsra, az utolsó pillanatban hirtelen abbahagytam mindent. És aztán egy idő után nyilván nem értette mit csinálok, mondtam neki hogy ameddig nem kér bocsánatot addig nem mehet el, és ahogyan azonnal bocsánatot kért, egyből tudtam hogy nyert ügyem van. Szóval betettem, és elkezdtem dugni őt, csókolóztunk, markoltam a nyakát, a melleivel játszottam, és ahogyan éreztem hogy el fog menni hirtelen kihúztam. És az a kétségbe esés, mint a drogfüggő akitől elveszik a drogot, de mondtam neki hogy nem hiszem el amit mond, és addig fogom ezt csinálni amíg meg nem győz. Három négy alkalom után úgy könyörgött, hogy olyat te még nem láttál, mindent megígért, kimondattam vele mindent amit csak hallani akartam, "kérlek hadd élvezzek el, kérlek kérlek" stb baszottul élveztem a hatalmat és az az érzés hogy mennyire kívánta és akarta a farkamat. Szóval miután már tényleg így kb mindent megígért amit valaha csak akartam, elkzedtem mozgatni benne szépen ritmusosan a farkamat, és ahogyan elélvezett te. Remegett meg nyogott percekig a farkamon, miközben chokeingoltam és kiszívtam a melleit... Életem legjobb napja xd"
Hasonlókért katt ide, vagy küld be a saját sztoridat 👉🏽 @estimesekcsakneked
48 notes · View notes
mindenkor-oruljetek · 4 months
Text
Elmúlt
ez az év, eltűnt.
Vele együtt az emberi érzéseim..
@mindenkor-oruljetek
18 notes · View notes
csillagfolyam · 2 years
Quote
Nem tudom, miért nem tudom elérni, hogy szeressenek. Szerintem valami gond lehetett velem, amikor megszülettem.
Sally Rooney: Normális emberek
235 notes · View notes
hungarypolls · 2 months
Text
10 notes · View notes
dopeforme · 6 months
Text
A bántalmazottak imája
Bocsásd meg magadnak, hogy ott, és akkor, nem tudtál mást tenni!
Hogy nem tudtál korábban kiszabadulni, hogy nem vetted észre korábban az intő jeleket, hogy nem volt erőd és eszközöd ahhoz, hogy ugorj!
Bocsásd meg magadnak, hogy elhitted mindazt, amit rólad, neked mondtak. Hogy értéktelen vagy, hogy miattad történt, hogy te tehetsz róla, hogy minden a te hibád, hogy nem vagy jó semmire!
Bocsásd meg magadnak, hogy felelősséget vállaltál egy bántalmazóért, egy másik, felnőtt emberért, mert elhitette veled, hogy az ő élete a te kereszted!
Bocsásd meg magadnak az anyagi veszteségeidet, ott, és akkor, nem tehettél mást, és ez nem veszteség volt, hanem a szabadságod ára!
Bocsásd meg magadnak, hogy évek, évtizedek mentek el, hogy sok volt a borús nap, a sötét éjjel, az álmatlanság, az étvágytalanság, a reménytelenség!
Bocsásd meg magadnak, hogy nem tudtál szólni, segítséget kérni, kiáltani, üvölteni, mert nem láttál, és nem érzékeltél tisztán!
Bocsásd meg magadnak, hogy elhagytad a mérgező embereket, akiknek mást kellett keresniük helyetted, mert olyanok, mint a paraziták, mindig kell nekik egy gazdatest, aki szívható!
Bocsásd meg magadnak, hogy a manipulációt összetévesztetted a szeretettel!
Bocsásd meg magadnak, hogy meg akartad menteni a menthetetlent, hogy odaadtad az összes külső és belső erőforrásodat valakinek, aki ezeket ellopta, és eltemette!
Nem szegényebb lettél, csak bölcsebb, és tapasztaltabb!
Bocsásd meg magadnak, hogy köd volt az agyadon, fátyol volt a szemeden, béklyó volt a lábadon, és bilincs a kezeden!
Adj hálát, amiért még élsz, amiért ki tudtál szabadulni, amiért újra megtanultál járni, beszélni, érezni, látni, repülni!
Adj hálát, mert észrevetted, mert ugrottál, mert megcsináltad, mert megtanultad, mert megszabadultál!
Olyan tudás birtokában vagy, melyet soha, senki el nem vehet már tőled!
Légy büszke magadra, mert van miért!
Megjártad a poklot, megküzdöttél a gonosszal, a sötét erőkkel, a démonokkal, és Te nyertél!
Legyen áldott minden perc, amit méreg, bántás, kihasználás, megalázás, és gyalázás nélkül töltesz!
Büszke vagyok Rád, mert egy hős vagy!
Te vagy az, aki egyetlen élet alatt, kétszer is megszületett!
Isten éltessen!
Ámen
Bihari Viki
10 notes · View notes
mwagneto · 8 months
Text
igazából nincs mit mondanom csak néha ráeszmélek hogy túl sok idő telt el a legutóbbi magyar posztolásom óta és illene valamit a csodás anyanyelvünkön is szóljak. szóval tessék
16 notes · View notes
drakvuf · 25 days
Text
csalók csalásokba
3 notes · View notes
setesuta · 10 months
Text
azt meg egyébként hogy kéne elmondanom neki, hogy ha beszél erről és tudom, hogy rosszul van és megviseli és azt is tudom, hogy nem tudok segíteni visszaesek a depressziómba?
ennyire még sosem féltettem senkit
rettegek hogy nem magát választja
hogy nem tudja magát választani
2 notes · View notes
Text
A fiúk összetörik a normális lányok szívét. Aztán találkoznak velem. De semmibaj, én vagyok a karma!
22 notes · View notes
lathatatlan-vagyok · 4 months
Text
Hiányzik az az ember, akibe beleszerettem.
24 notes · View notes
sotet-kiralyno · 6 months
Text
Nem érek rá bocs, épp lélegzem.
26 notes · View notes
calm-of-a-guy · 1 year
Text
Tumblr media Tumblr media Tumblr media
Kezdünk úrrá lenni a káoszon! :) ... A kisebbik háló viszont még raktárszoba kb :(
15 notes · View notes