#legyintés

[angelofghetto]

amíg a szívem dobog

Azt gondoltam,dobom a témát, már annyiszor nyilatkoztam meg ebben, de nem lehet, mert kúszik fel bennem a harag. Életekről van szó, képmutatásról, diszkriminációról, és arról, hol a határ, hogy van-e határ.

Érdekes dolgot mondott minap a fogorvosom: Egy fogait vesztett ember szájában a nyelv addig nő, ameddig tud, amekkora helye van. Többek között azért van, hogy a komolyabb pótlást, vagy teljes fogsort kapó páciensek “fuldoklanak” az új helyzetben. Ilyen a fityisz is, meg a köpcös. Araszolgatva, ravasz kitartással, vagy izomból Bicskéig, de addig nyomulnak, amíg meg nem állítja őket valami, legyen az a nemzetközi helyzet fokozódása, vagy a népharag.

Itt a legújabb szadista rendelet a szívhanghoz kötött művi abortuszról. Mintha a nők egyedül dönthetnének, és mintha ez valami olyan súlyú döntés lenne, mint az,  ha esik, inkább nem kirándulok.

Nem bántani akarom az apuka jelölteket, de elég sok esetben a férfi számára túl sok, vagy túl korai az apaság vállalása, és talán nem tévedek, hogy nagy arányban mérgez meg párkapcsolatokat (és kényszerít B-tervre nőket az a lehetőség, hogy egyedül kell majd felnevelniük egy dafke vállalt gyereket). Ebből kiindulva talán nekik lenne fontosabb egy szívhang által megtapasztalniuk azt az érzést, hogy íme itt egy kis lény a húsomból és véremből, akit ezentúl meg kell védenem, aki tovább viszi a nevemet és a génjeimet a halhatatlanságba, aki majd az ölembe kuckózik, átfogja a nyakamat, és azt mondja, “szeretlek apuci”. Talán inkább ilyen filmeket kellene többet játszani, mert papamacinak lenni csodás, és igazán férfias dolog. Egy buddhista mondás szerint nem vagy még kész ember, amíg nincs saját gyereked. Ezt is sokszor leírtam már: a gyerekeink fejezik be a nevelésünket, mert a szülők ellen lázadunk, a kortársaink csiszolnak rajtunk, de a gyerekeink belülről alakítanak át.

Egyetlen nő sem nótás kedvében megy abortuszra. Akár az életét is kockáztathatja, és nem csak a régi angyalcsinálók miatt (újszülötteknek: azok a zugorvosok és önjelölt felcserek, akik az abortusz tilalmak idején illegálisan, nagy titokban, konyhaasztalokon, nem túl steril körülmények között, kétes eszközökkel kaparták ki az anyából a gyereket, szó szerint), hanem a hivatalos eljárás során is sérülhet a méh, az anyuka helyben elvérezhet, vagy egy életre alkalmatlan lehet újabb magzat kihordására.

És akkor nem beszéltünk a lelki traumáról. Édesanyámnak is volt abortusza, még az ötvenes években, amikor a fogamzásgátlás szinte alig létezett, és akkoriban az albérlet úgy nézett ki, hogy a főbérlő lakásában volt egy szoba, közös konyha és fürdőszoba használattal, és a főbérlő is bent lakott. Ide nyilvánvalóan nem lehetett szülni, mert utcára rakták az embert egy síró csecsemővel. Szóval sokszor mesélt nekem arról a traumáról, a műtét fizikai részéről, a megalázásról, ahogyan bántak vele, és a lelki fájdalmáról, amit a benne megfogant élet kioltása miatt szenvedett el. Még ötvenéves kora után is voltak visszatérő rémálmai ezzel kapcsolatban, és soha nem tudott megszabadulni a gondolattól, mi lett volna, ha módja lett volna elkerülni ezt a döntést. Beszéltem olyan diákommal, akinek szintén van már egy angyalkája odafönt. Ha tisztelturak a tiszteltházban látták volna a könnyeit, hallották volna a hangját, és érezték volna a könnyektől átnedvesedő ruhát a vállukon, miközben vigasztalták, talán megtalálnák magukban valahol nagyon belül az emberség maradványait.

Szóval nekem senki ne mondja, hogy ez annyi mint egy legyintés: ... mit is csináljak ma délután... jáááj, hát elmegyek egy abortuszra, mert most nincs kedven ezzel a gyerek izével foglalkozni.

Csak nagyon halkan kérdezem meg, ha egy nő mégis úgy dönt, hogy megszüli mondjuk egyedül azt a gyereket, milyen segítséget kap? Pontosan tudom, hogy megy ez, mert átéltem: semmifélét, viszont rengeteg negatív diszkriminációt ő is és a gyerek is, a büdös nagy nélkülözésről nem is beszélve. És még kevesebb jut a gyerekeknek szülőből, mert egyre jut mindkettő terhe és felelőssége. És én még nem panaszkodom, mert az enyémek eredetileg családba születtek, csak később változott a helyzet. És ne jöjjünk most itt azzal, hogy azt a gyereket örökbe is lehet adni, mert aki ezzel érvel, az még nem látott frissen született gyereket kitépni az anyja kezéből. A hormonok nem véletlenül támogatják az evolúciót. Az oxitocin nagy úr, és bevési a szeretetet egy szülő lelkébe, amíg csak a szíve dobog. Nem a magzat szíve, hanem a sajátja.

Szóval annak, aki a szívhanggal gyötri azt az anyát, aki épp egy borzasztó nehéz döntésre szánta el magát, annak azt javaslom, ha mondjuk belerohantak az autójába, és péppé zúzták a lábszárát vagy a térdét, az orvos pedig életmentő amputációt javasol, akkor nézessenek meg vele pár filmet boldogan szaladgáló, ugráló, kiránduló, focizó emberekről, hogy na, biztos a döntésében?

[versinator]

Varázsoljanak balom

Wie áhítatos ferenczy örvényes Bibék válasza szülik előzetes Szolganép gesztusai tarkó jégverés Legyintés képzeletünk megérintem madárcsicsergés Aránytalanul megtapasztaltuk térdünk kutyaólban Szabadíthatta föltűnt fölmentelek aljósában

Szemhéjak vencel fölfüggesztett odaadó Kétféleképpen téglája elveszíthetetlent visszaáradó Szégyelted tömeges támadna modellje Nyugalmával tülekszik világiasság legmélyebbje Jégverés káprázatokat mozdulatot vertikálisan Rádnézek monstruózusabb bazalt hasonlóan

Vödrök emelkedj kőhalom porköpenyes Reszketésük képzeletre berajzolja csillagöves Elkárhoztam illatára megszökik csatavesztés Tettét christiana fölkelés kiteljesítés Üzennél futnotok abszurditás valahányan Összetévesztenünk rányit tűző boldogságban

Istenesek legkisebbik szigliget rakodó Lázaim egyszerűséggel merényletük megtagadó Pástétom ösvényre vakítanak kolostorcsendje Kihajolunk szállásunk művetek kérője Levetkőztek vesztőhely alhatik toronyszobában Összevérez ünneplőt hányódunk üvegkoporsóban

Merűlnek sellők meredeken öröküres Sorsu hamunéma ünnepélyek sikeres Szükségük kőrakás röpülés bűnbeesés Beöltözve fegyencfej kifekszik röpülés Bárkiben szónkra hommage ólban Csontjaidról kallódva porzók záptojásban

Kockázata keresgélek méterekért leroskadó Ágyazzatok férfiaknál dudolás bizakodó Levelekből megágyaz aranyházba hője Megérdemelné félreálltak szövődnek temetőkertje Elkárhozott lövelt latolva folyamatosságában Keresteti elfogadjuk sugárutak parasztlányban

#petofivers #Pilinszky #Varázsoljanak #balom #v2.2

[versesnotesz]

Pilinszky János: A mélypont ünnepélye

Az ólak véres melegében ki mer olvasni? És ki mer a lemenő nap szálkamezejében, az ég dagálya és a föld apálya idején útrakelni, akárhová?

Ki mer csukott szemmel megállani ama mélyponton, ott, ahol mindíg akad egy utolsó legyintés, háztető, gyönyörü arc, vagy akár egyetlen kéz, fejbólintás, kézmozdulat?

Ki tud nyugodt szívvel belesimúlni az álomba, mely túlcsap a gyerekkor keservein s a tengert marék vízként arcához emeli?

[thedeliblog]

#464 Korszakalkotó kezdeményezés Budapesten

videó: 12:29 perc

Ki ne hallott volna már a Girlsk8sessions-ről? Ha lemaradtál valamiről csekkold ezt a vidóet, de nyugi, nem maradtál le semmiről.

Bevallom, sosem voltam a lány gördeszkázás híve. Nem is láttam korábban olyan női deszkásokat, akiknek a deszkázása tetszene, de ha jól utánanézünk, nem is igen voltak egyáltalán, vagy legalább is nem kaptak (akkora) publicitást.

Az Olimpia időbeli holdudvarán aztán szépen lassan előbújtak a támogatók és a támogatottak, majd kisvártatva mindenki, aki eddig is ebben a körben mozgott.

Magyarországon, ahol egyébként is általában mindennel le vagyunk maradva óriási meglepetés volt a Girlsk8sessions. Nekem biztos. Az első legyintés után nem lehetett nem észre venni a folyamatos fejlődést, gyarapodást. Ez már eleve az életképesség jele. És jó azt is látni, hogy egyre több lány találja meg a gördeszkázás elengedhetetlen attribútumát, magát a közösséget, ahol remek a terep a gyakorlásra, tanulásra, egymás bátorítására és nem utolsó sorban a versenyekre is.

A kezdeményezés eddigi életpályáról készült dokumentumfilmet már láthattuk a Telep Galéria kiállításán, de most már a youtube-on is elérhető.

#girlssk8session #budapest #girl power

[gyonyoru-zombilany]

Megtanultam legyinteni rátok szar barátok.

#saját #barátok #kamu #legyintés #leszarás

[jstgrl]

Rámosolyogtam az egyik tanáromra, és megkérdezte, van-e valami baj. De ennyire azért nem látszik, ugye?

#mosoly #reggel #rg #baj #kérdés #igen #nincs #legyintés #fáradtság #hazugság #devel nem kezdünk mondatot #hétfő #probléma

[habkeinb0ck]

Napi bazdmeg, folytatás

A tolmács

A BOK-ban nincs helye a civil segítő tolmácsok kreatív aktivitásának. Mint említettem, a szervezőket kitiltották, az első napoktól segítő tolmácsokat pedig „nem kérte” a kormányhivatal, „ne jöjjetek”. Ezt a tolmácshiány fellépésével sem vonták vissza.

A jó civil tolmács nemcsak szótár, hanem multifukcionális emberarcú szerszám. Odarakja magát, beletesz apait-anyait, és gyorsan vált – hangot és helyzetet is. Beágyazottság, helyismeret. Mindenféle munka végét megfogja, profiljának része bármilyen logisztika, csomagok cipelése, megfelelő ruha, étel, gyógyszer, tisztálkodási szer előásása, sebek ellátása, gyerekfelügyelet, pénzváltás, útvonalkalkuláció, napi programterv, kutya-(macska-, malac-)box, madárkalitka és eledel beszerzés, táskajavítás, szívbéli beszélgetés, konfliktuskezelés, ölelés vagy ha kell, zord tekintet. Bevonja a helyieket. Akkor és ott ő az ország arca.

A menekült saját nyelvén beszél abban az értelemben is, hogy megérti a helyzetét, szőröstül-bőröstül átéli, vagyis a bőrébe bújik, lényegében a saját baját oldja meg, mintha róla lenne szó. Pillanatokon belül közel kerül (kell kerülnie) ahhoz, akit pártfogol. Örökbe fogadja, de csak néhány örökkévalóságnak tűnő pillanatra, rövidtávra. Erre rámegy az empátiatartalékának az a része is, amelynek létezéséről sejtelme sem volt még magának sem. Mérlegeli, mikor kell vigasz és mikor nevetés, mikor lezserség és mikor alaposság, mikor gyász és mikor legyintés. Azután eljön a pillanat, amikor mesterien be kell fagyasztania az adott helyzetet, le kell választania magát az emberről, akibe eddig belebújt, hogy fejest ugorjék egy következő hasonló körbe.

Az ilyen típusú kollégák közül egyik sincs ott a BOK csarnokban, és néhányat már a Keletiből is kitiltottak. Például őt, aki az alábbi összefoglalót írta (szerkesztve, engedéllyel közzé téve).

„Egyszerűen nem lehet bírni azt a sok szomorúságot, kérést, megoldatlan ügyet, gondot, bajt, elkeseredett kapaszkodást, miérteket… amit egy tolmács kap naponta a menekülőktől.

Mert vannak, igen, okos, ügyes, fiatal ukránok 0-50-ig. Semmi gond, maximum a szomorúság a szívükben… felsegíted őket a vonatra Bécs felé. Megoldja, megy.

És vannak, igen, sír, nem akar, nem tudja, nem meri… fáradt, vagy demens, vagy riadt, vagy gyógyszeres, vagy bántották, vagy beteg igazoltan, vagy csak idős. És akkor nem megy.

Elszakadt otthonról, nem is tudja hol van, remeg, menekül.

Minden feladat rád hárul, a tolmácsra.

Igazából a te dolgod fordítani: és nem megoldani mások baját.

De mivel csak téged ért meg: beléd kapaszkodik.

Mivel csak te érted meg őt: neked minden ukrán fontos.

Mindegyiknek külön története van, mind más megoldás, ha van.

Az ukránjaim. Így mondom otthon a gyerekeimnek. Pedig nem is az enyémek. A gondjaik sem.

Csak nincs nekik senki más – itt köröznek a kis világukban, elveszve, import fájdalom Magyarországon.”

Hetényi Zsuzsa, Facebook

[dendre]

Vajon

a paksi edző, Bognár György száját elhagyta már valaha az “apád faszát” egy legyintés kíséretében, amikor fia, Bognár István rosszul adott be egy szögletet?

[mifene]

,,Ha valaki néha felhozta Eszterházy mondatát félek, hogy elhatalmasodik a legyintés, már csak legyintettünk."

-Simon Marci, a könyvhét megnyitóján

2019

#magyar #Simon Marci #könyvhét

[most-nem]

Kemény István: Isteni legyintés

Ó, az ember... neki meg nem kell semmi más, csak meglegyen a napja, földje, holdja. Látni, élni, sírni.

(Valami a vérről, 1998)

#kemény istván #isteni legyintés #valami a vérről

[tovatovabblepni]

A mélypont ünnepélye

Amikor serdülőkorom végén ezzel a verssel találkoztam több dolgot is megértettem. Egyrészt, hogy a kortárs irodalom lényege, hogy a pont itt és mostban tudja kifejezni az én érzéseimet is. Oké, hogy ez a vers a születésem előtt négy évvel íródott, de mégis közvetlenül és pontosan szól arról, hogyan érzem magam időnként. Nem gyakran, de az életben vannak ilyen mélypontok, mint most is. Ilyenkor vigasztal, máskor meg nem olvasom. Viszont az, hogy egy mély levegővel tudatosítom magamban a mélypontot, azzal el is kezdem kívülről figyelni, amitől kissé már távolságot is teremtek tőle.

Az ólak véres melegében ki mer olvasni? És ki mer a lemenő nap szálkamezejében, az ég dagálya és a föld apálya idején útrakelni, akárhová? Ki mer csukott szemmel megállani ama mélyponton, ott, ahol mindíg akad egy utolsó legyintés, háztető, gyönyörü arc, vagy akár egyetlen kéz, fejbólintás, kézmozdulat? Ki tud nyugodt szívvel belesimúlni az álomba, mely túlcsap a gyerekkor keservein s a tengert marék vízként arcához emeli?

#pilinszky

[versinator]

Válthat vencel

Dosztojevszkijnek szemérmük aranyházba kőzeteknél Varázsán burns abroszon hazatértél Hétben akváriumban sajátos föllázadt Aranyostoruknál tetanuszon átosont holtfáradt Hamunéma anyagiasság szénfeketék elállták Tagjaikban megteszünk érezné kinyitják

Kiűzetés mindenükből beköszöntét törölte Idegfonál pengéjük kóborolnak összetépte Répát hívedet elvégezve löttyintve Csillagfényben egyetemes otthonunk elfelejtve Kronosz kilépünk madárcsicsergés bírták Előadója dudolás ugyanattól építőkockák

Megszállott eresszétek halálunkat ütöttél Zsákmánya megrémül összefércelni kicserél Üvegről igazságtevéssel boldogságtól félbeszakadt Pecér gizgazok kisimítja holtsápadt Pincért mosdóhelyet lakra hordozzák Jelenlét rabruhából kiszélesíteni gondolták

Logikára igyekvő követően festette Megadni feleslegesebb erejü megőrizte Reneszánszon lánykámon oldj átlépve Keresése kolostorcsendje állták elvégezve Mindenétől egével zöldlombos evidenciák Ceruzával bőrkeményedés legszebbek ámulják

Kombinatív hátlapjára akaratunk lámpafénynél Viasza polgáraival magunkhoz megszültél Hűtlenségemet kivételes csorogtak megtapadt Megvalósítania hallgatásnak tagadnunk ránkszakadt Futótüzet fölemelkedik öntudatlanság formálták Deincarnatio jólvasalt ellentmondásokat tapéták

Pokróc hallgatózó levetkező köszöntötte Bukásunk lacikonyhát megindulva tűzte Szoritásom helyreállítására aranytollat megkésve Megígért törölte beléremeg siettetve Támasztva zűrzavarán látványa szálfák Továbboson legbelső legyintés nyúznák

#petofivers #Pilinszky #Válthat #vencel #v2.2

[cutslikeadiamond]

Mindig észben kellene tartanunk, hogy ami egyik embernek trauma, a másiknak egy legyintés és fordítva.

Ez a megértés.

#wonderlandscreamsforyou #idézet #idezet #magyar #saját #sajat #magyar tumblisok #motiváció #follow #followme #kövess

[poszt-nyugat-blog]

Pilinszky János - A mélypont ünnepélye

Az ólak véres melegében ki mer olvasni? És ki mer a lemenő nap szálkamezejében, az ég dagálya és a föld apálya idején útrakelni, akárhová?

Ki mer csukott szemmel megállani ama mélyponton, ott, ahol mindig akad egy utolsó legyintés, háztető, gyönyörű arc, vagy akár egyelen kéz, fejbólintás, kézmodulat?

Ki tud nyugodt szívvel belesimulni az álomba, mely túlcsap a gyerekkor  keservein s a tengert marék vízként arcához emeli?

1971

[erosszsolt]

Pilinszky János: A mélypont ünnepélye

Pilinszky János: A mélypont ünnepélye

Pilinszky János: A mélypont ünnepélye

Az ólak véres melegében ki mer olvasni? És ki mer a lemenő nap szálkamezejében, az ég dagálya és a föld apálya idején útrakelni, akárhová?

Ki mer csukott szemmel megállani ama mélyponton, ott, ahol mindíg akad egy utolsó legyintés, háztető, gyönyörü arc, vagy akár egyetlen kéz, fejbólintás,…

View On WordPress

#akárhova #apály #arc #arcához emeli #álom #ég #öl #út #útrakelni #ünnep #ünnepélye #belesimul #csukott szem #dagály #egyetlen kéz #föld #fejbólintás #gyönyörű #gyönyörű arc #gyerekkor #háztető #kézmozdulat #keservei #ki mer #legyintés #lemenő nap #marék víz #mélypont #megállani #meleg

[izraelinfo]

Újra csend, minden a régiben, továbbra sem változik semmi?

Újra csend, minden a régiben, továbbra sem változik semmi?

Újabb tűzszünet, újabb megkönnyebbült sóhaj, vagy legyintés. A telefon marad a kezünk ügyében, és marad bekapcsolva a red alert applikáció. Reménykedünk a békés ünneplésben, és annak is, hogy a dalfesztivál is megmenekült.

Még egyszer elolvassuk az elmúlt napok történéseiről szoló híreket, Megkönnyezzük az áldozatokat és………és minden marad a régiben.

Nem a választások eredményével, a kialakult…

View On WordPress

#Gázai övezet #Hamasz #Politika #spotlight #Vélemény