habkeinb0ck

[habkeinb0ck]

No sé si es venta de ropa o ajuste de cuentas...

.

[habkeinb0ck]

Gyűlölöm a bűvészeket, a lebuktatós videókat viszont imádom

やめてよ〜w　(￣▽￣) ｹﾗｹﾗ Black magic debunk speedrun any%

（ Reddit:r/blackmagicfuckery u/Gusmaum ）

[habkeinb0ck]

[habkeinb0ck]

Arany szívem 😍

Unmute !

[habkeinb0ck]

Az ostobák

my passion is graphic design

[habkeinb0ck]

Jó, nem bírom magamban tartani, szerdán elhozunk egy agárot a menhelyről, és meglátjuk, mennyire fognak együttműködni a macskákkal. :3

Vagy őt:

Vagy őt:

Halálosan izgatott vagyok!

Szurkoljatok légyszi!

[habkeinb0ck]

[habkeinb0ck]

Legyen így

[habkeinb0ck]

Majdnem ettem egy Gold karamellás Magnumot, de beleharaptam és kidobtam :(

Vannak napok, amelyeken szívesen felkötném magam.

Na ez pont olyan...

[habkeinb0ck]

Csodálatos

Művészet!

[habkeinb0ck]

Valaki adjon már munkát.......

[habkeinb0ck]

Voll traurig und ungerecht

(C) Chappatte

[habkeinb0ck]

👆

Orbán eddig a „romkocsmák félhomályában merengő bölcsészeket” emlegette, most már a „szélfútta akadémikusokról” beszél, hogy ne azok „és egyebek” mondják meg, mi a helyes, hanem a nép által megválasztott politikusok.

Eddig is jól jártunk azzal, s rengeteget profitált az ország abból, hogy a „szélfútta akadémikusok és egyebek” helyett mindenben, gazdaságban, oktatásban, egészségügyben, tudományban, kultúrában stb. „a nép által megválasztott politikusok” mondták meg, mi a helyes, így aztán pompásan élünk, robog a gazdaság, prosperál a hazai egészségügy és a világ élén ott a magyar oktatás. Nem is sorolom tovább!

De mégis, én ennél a lábszagú, populista szövegnél egy pillanatra megállnék. Ha nem „széllelbélelt” akadémikusokat akart mondani Magyarország nemzeti sámánja, vagyis nem üresfejű, komolytalan, léha, mitugrász alakokként kívánta szóba hozni a szakmájukat agytevékenységükkel abszolváló embereket, akkor a „szélfútta” jelző valami olyasfélét jelent, hogy ezek az innen-onnan szalajtottak épp olyanok, mint az utcai szemét, amit összevissza fúj a szél, dobál innen oda, onnan emide, egészen addig, amíg nem jönnek az utcaseprők meg a nagy kukásautó, s el nem szállítják az egész koszrakást valamelyik szeméttelepre.

Kétségtelenül szép és hízelgő metafora, amely sokat elárul nem csupán az összehasonlításban szereplő elemekről, hanem annak használójáról is.

Kérdezhetném Magyarország nemzeti táltosától, hogy nem akar-e inkább egy kényelmes díványon elnyúlva erről beszélni, valamiféle „szélfútta” szakember rendelésén, ám inkább csak jelzem, hogy valamiért az őrültek szeretik a szelet emlegetni, de azt nagyon! Az ember pszichéjét tán legjobban ismerő Shakespeare-nél például az őrület felé tartó Lear király üvölti vadul, hogy „Fújj, szél, szakadj meg, fújj, dühöngj! Vihar, / Felhő, omoljatok le, míg a tornyot / S a szélvitorlát elsüllyesztitek!”, vagyis saját csalódása és tragédiája okán a világ apokaliptikus pusztulását reméli. Vagy ott van a saját kegyetlensége, gonoszsága és álnoksága által őrületbe zuhant Macbeth, aki szintén egyfajta apokaliptikus vég után vágyódva így ordít: „…s óhajtom, / Hogy a világ ízzé-porrá szakadjon. / Szélvész, dühöngj!”

De miután Magyarország nemzeti táltosa keresztény ember, ezért felhívom a figyelmét az Efezusiaknak írott levélre, ahol Pál apostol a szelet a megtévesztő tanítással és az álnoksággal hozza összefüggésbe: „megtévesztő emberi tanítás és a tévedésbe ejtő álnokság minden szele ide-oda hány és tovasodor.” (4,14)

S ha itt tartunk, jó, ha tudatosítja magában a kereszténységére oly buzgón hivatkozó nemzeti táltos, hogy a szélnek nem ő maga, hanem az Isten parancsol (Zsolt 135,7). Így aztán ne csodálkozzék, ha a szél nem a „szélfútta akadémikusokat” söpri majd el az útjából, hanem valaki mást, s vele együtt más szemeteket.

(Gábor György - FB)

[habkeinb0ck]

Mindig is gyanús volt ez a kamuduma, hogy ablakozol. Hát dolgozzanak a szegények!

@pajjorimre 20 év holland utan hazater foldet venni

[habkeinb0ck]

Valaki?

Macbook Air 2017, 8GB, 128SSD,

Eladnám, ha megvennéd, vagy tudsz valakit akinek kellhet, írj!

[habkeinb0ck]

Ez egy instant follow lenne, ha nem követnélek már jó ideje. De aki még nem teszi, ne habozzon sokáig

Tegnap a két nyugdíjas vendégem fotókat mutogatott a unokáikról, aztán megölelgettek. Ma meg mindenki nagyon kedves volt velem. Kaptam új-zélandi spenótot és két szelet almás pitét, aztán jót beszélgettem Sándorral, aztán jött HZs, őt nagyon szeretem, ma szedett nekem réti virágokat, ő is nyugdíjas néni. Majd jött a fiúm szerint beképzelt vendégem, aki valójában egy kurvajó fej, életvidám nő, nagyon csinos, sikeres a munkájában, de olyan emberien és valódi érdeklődéssel tud fordulni felém (más helyzetekben nem ismerem) és hozott nekem egy csokor rózsát arra hivatkozva, hogy én mindig viszek neki valamit (húsvétra adtam egy medvehagymát a kiskertjébe).

Aztán kaptam egy mini szendvicset T-től, a fodrásztól, mindig jut nekem egy tőle, ha előbb megy el, mint én. Írtam neki posztitet, kedvesen megköszönve, F, a másik fodrász elolvasta és azt mondta, hogy milyen aranyos vagyok.

Mindezek kapcsán hazafelé azon gondolkodtam, hogy ez a gyerekként megtanult sok viselkedés-jókislányság, ami tulajdonképpen nem színház, mert a kedves emberek felé őszintén árad, hasznos tulajdonság. Alapvetően kedves vagyok, persze nem tökéletes, hiszen én is emberből vagyok. És még az is nagyon furcsa volt, ahogy rádöbbentem, tulajdonképpen a vendégeim szeretnek engem azon túl is, hogy csak a masszőrük vagyok. És mivel velük szemben nem játsszom meg magam, én egy szerethető ember vagyok. Nagyon fura gondolat és érzés ez.

Meg hát persze, munkámból adódóan, ha beszélgetünk, én beszéltetem őket, csak ha kérdeznek, akkor beszélek magamról, de általában röviden, hiszen nem azért jönnek, hogy engem hallgassanak. De ebben a 60-90 percben ők vannak porondon, kibeszélhetik magukat, jólesik nekik az érdeklődés. Cserébe megkapom a bizalmukat, a friss sütit, azt, hogy gondolnak rám, amikor hoznak valami apróságot. Meg hát azt, hogy jönnek.

És amikor megjön 70+os Marcsika, késve, lassan vetkőzve, aztán még lassabban öltözve és csicsereg és fotókat mutogat, én meg kezdem magam felbaszni, hogy sose jutok ki cigizni, na, ez is egy olyan dolog, amit rossz irányból szemlélek. Marcsika, amikor hozzám jön, megérkezik. Otthon érzi magát nálam, velem, ezért megengedi magának a saját tempóját. Nincs sürgetve, kidobva, zavarva, mert ő ott arra a kis időre egy bizalmi buborékba kerül és abban jól érzi magát.

Nem arcoskodásból, csak hogy én magam ízlelgessem, tanuljam, megtapasztaljam, de úgy tűnik, a személyiségem képes arra, hogy olyan teret hozzon létre, amiben mások szeretnek lenni. Nyilván nem mindenki, ez némileg kémia és beállítódottság kérdése, ki mire rezonál, de akik jönnek, azért jönnek, mert jó nekik. Mert jó vagyok nekik.

És a non plus ultra, hogy nagyon sokféle embernek vagyok jó. Az üzletasszonynak, a nárcisznak, a nyugdíjasnak, a tininek, az anyukának, az orvosoknak, a nagypapának... Nagyon ügyesen tudok kommunikálni, de mégis úgy, hogy nem hazudok közben. Nem eljátsszom, hogy érdekel, hanem tényleg érdekel. Csak mindenkihez másféle témák kellenek és azzal, hogy megismerem őket, könnyebben hajózok ezeken a vizeken.

Van annak haszna, hogy úgy kezdődött az életem, ahogy. Talán szép lassan haladva jobban kibontakoztathatom ezeket a gyerekkori fájdalmak által szerzett képességeket.

[habkeinb0ck]

Akad bőven. De én is inkább itt lennék hajléktalan, mint mo-n

néhány magyar már utolérte Ajsztriát

vagy hát legalábbis ... ideért.

(üzenet a munkatársamtól)