#JOGON

[hwachacco]

also i got my friend into tkem and she immediately understands the jogon train 🙏🏻 and she is in love with taeeul which aren’t we all but ANOTHER ONE SUCCESSFULLY INDOCTRINATED

#tkem #jogon #i love getting my friends into my hyper fixations #the more i rewatch this show the more it becomes less of a hyperfixation and more of a special interest ..

[capmerthur]

MERTHUR / GONJO (again)

I’m normally not into crossovers but I kind of want BBC Merlin and Jo Yeong (TKEM) to meet. They’re kind of reversed and yet the same (dare I say 2 sides of the same coin?) and whenever I feel like screaming lately it’s always, always about those two about their respective King... 

Look at Yeong, deciding at age 4 and at first sight of Gon: YOU. it’s gonna be YOU - I think it was Fate?

And then there’s Merlin: It *was* actually Fate. but I didn’t want it - because I didn’t want it to be about HIM - and here I am anyway.

AND I JUST LOVE THEM BOTH.  But dumbos, YOU BOTH CHOSE. AND YOU CHOSE THEM. And that’s the only thing that MATTERS in the end. You MADE your own fate. (not doom, ok, please let’s stay positive - ME CRIES) 

(Also, Merlin explaining what a clotpole is etc and Yeong shocked because how do you dare call your King THAT? etc etc aka those 2 idiots comparing notes and everything about their respective 2 idiots?)

Anyway: Is it just me ? Or can we start a club ?

And in case anyone might be interested in my feelings about those 2x 2 idiots :

Here is my silly magic reveal unreveal finished Merthur fic, and here is my feels all over the place Gonjo fic in progress ?

#merthur #gonjo #jogon #bbc merlin #the king: eternal monarch

[ninety-o-one]

#surl #lacuna 라쿠나 #9001 #seol hoseung #jang kyungmin #jogon #설호승 #장경민 #조곤 #ninety o one

[lyrics365]

End Line

누구보다 찬란했던 시작의 순간들 내 옆에 있던 그 사람은 이제 여기 없네 이별하며 쳐다볼 수 없던 그 눈빛을 나 이제서야 그때 건넨 손을 잡을 수 있네 떠나보내고 알았네 돌아가는 길은 없네 Cause you’re my high light 우리 또 살아가다가 Because you’re my end line 언젠가 또 마주치기를 우리 그렇게도 바랐던 종착점이 보여 때론 내 편은 아무도 없다고 할 때도 나는 믿을래 또다시 찾아올 거라고 내가 무너지고 지쳐 쓰러져갈 때 너는 그 끝에 꼭 함께 있었음 해 떠나보내고 알았네 돌아가는 길은 없네 없네 Cause you’re my high light 우리 또 살아가다가 Because you’re my end line 언젠가 또 마주치기를 넌 아마 모르겠지 결국은 그렇게…

View On WordPress

#JOGON

[superwholockneverdied]

I’m obsessed with this group. I can’t find any guide to learn about the members but I will love them from afar for now.

#kindie #9001 #korean idols #korean indie #indie music #stupid boy #wonwoo #juwon #ueigon #jogon #Spotify

[diogenesz2020portugal]

“Én már nem tudom, vagyis elfeledtem, és akarnom kell emlékezni rá, hogy alig néhány évtizede még nálunk, Magyarországon is szóltak egymáshoz az emberek, tudni akarták, honnan jön a másik, mire vágyik, nyitva voltak az ajtók, feljártunk egymáshoz, a függőfolyosón vagy a kis ház előtt ott volt a hokedli, arra ültek ki az öregek, akik nem is voltak öregek, és mondták, hogy telik az élet, mi a titka a roppanós kovászos uborkának, milyen nóta járja, ki süti legszebbre a szalonnát, hol olcsó a sütőmargarin.

Én már nem tudom, mi lehetett annak a bizalomnak az alapja, hogy bárhol kaptam egy karéj lekváros kenyeret, és az utca tele volt gyerekkel, lábtengóztunk és jártuk a határt, az öregek, akik nem is voltak öregek, dominóztak vagy huszonegyeztek, és valahogy mindig volt min nevetni. El sem tudom képzelni, min lehetett annyit nevetni.

Én már nem tudom, hogy volt, hogy szerettük, vagy ha nem, hát elviseltük egymást, nem kellett kínosan feszengeni a vasárnapi ebédnél, már nem emlékszem, milyen úgy beszélgetni, hogy ha vannak is tabu témák, nincsenek aknák, nem lesz lápos és mérgező a beszélgetés egyik tőzeges szóról a másikra; csevegjünk bármiről: szobafestésről, locsolásról, olvasásról.

Én már nem tudom, milyen az, hagyományról, szokásokról beszélni alanyi jogon, úgy, hogy hiszem, a világ leírható és meghódított, mert a búcsúra hazajön a család és a húszliteres fazékban rotyog a töltött káposzta, és az asztali fehérbor mellett elmeséljük a nagy eposzainkat, mondjuk arról a rémületes inflációról, amikor tönkrement a pengő, és a házra félretett pénzből tata végül egy kenyérvágó kést vett meg egy bilit.

És persze azt sem tudom, honnan vették a régi öregek a derűt, merthogy ezt nem sírva mondták, hanem nevettek, „ma is megvan az a bili”, mondta kacagva tata, pedig nem volt meg, vagy ma nincs meg, ahogy derű sincs, az élet derűje, ami akkor is erősebb volt a türelmetlenségnél, gőgnél, irigységnél, ha nem lett meg a csinos családi ház. Mert volt helyette boldogság, gyerekek, jó szó, és annál nem volt fontosabb.

Úgy hozta az úri dolgom, hogy egy aprócska olasz faluban voltam, amikor itthon megint felizzott a gyűlölet állami ösztökéje, amikor újra irritálni kezdték a magyar emberekben az egyébként is megzavarodott lelket. Próbáltam nem figyelni a hazai híreket, hogy „tudtam-e”, csak ültem, néztem a tengert, és láttam, hogy arrafelé még kiülnek a padra az öregek, akik nem is öregek, dominóznak a tengerparton, nagyot nevetnek a péknél, nem lökik el egymást, nem keresik a konfliktust, nem úgy élnek, hogy azt lesik, min sértődhetnek meg. És nem azért – hiszem, hogy nem –, mert jobb emberek, mint mi. Aztán persze mégis, és mégsem.

Éreztem magamban a kelet-európai rutint, ingert a szorongásra, a félelemre, a türelmetlenségre, „mit lopja a napot?”, „miért nem szól rá a gyerekre?”, „miért nem hozza már?”, de a tenger, a falucska szűk utcái, a mosolygós emberek nem hagyták, minden mozdulat kigúnyolta jól táplált magyar szorongásom. Irigy lettem, bevallom, egészen őszintén irigy. Szeretném én is elhagyni az eredendő sértettségem, ami a Lajtán innen úgy születik az emberrel, mint másutt Ádám és Éva vétke, azt az örökös gyanakvást, hogy engem rá akarnak szedni, meg akarnak károsítani, át fognak verni, megalázó helyzetbe fogok kerülni, és másról sem szól az élet, mint hogy ezekre készülök, és ezeket heverem ki. Mert semmilyen sérelmemre – ahogy az apáméra és az ő apjáéra sem volt – nincs orvosság, jóvátétel, igazság. Ezért mi, magyarok az apróságokat (elénk állnak a sorban, nem engednek át a zebrán) is úgy éljük meg, mintha bedőlt volna a világ, és csak dühöngünk, rágjuk magunkat, pazaroljuk az életet.

Vajon tudtam én valaha bízni, várni? És maga? Maga tudott?

Tudta, hogy bízni, hinni jó dolog, gyógyítja a lelket?

Láttam egy nagyon öreg livornói nénit, járókeretbe kapaszkodva csodálta a tengert, aztán behunyta a szemét, és csak hagyta, hogy simogassa a sós szél. Amikor elfáradt, idős fia és menye visszasegítették az autóba. Néztem az órámat, két és fél percig tartott, mire be tudott ülni az ülésbe. Addig állt a tengeri úton, az egyetlen hegyi szerpentinen a forgalom. Várták, hogy egy idős ember elinduljon haza. Nem dudáltak, nem villogtak, nem mutogattak. Egy idős asszony szerette a tengert. És most hazamegy. Az az idős ember mi vagyunk, a mi múltunk, a mi zálogunk, a mi toleranciánk, a mi szeretetünk.

Ön tudta ezt?”

Grecsó Krisztián

[antifainternational]

AFA and SHARP crew chase nazis off the street

🚩🏴

On Friday September 15th, a dozen masked up Nazis turned up threatening the attendees of a fundraiser benefit gig. Witnesses reported the Nazis to be shouting slurs, violent threats, boasting that they’ll use their cameras to find where people live/work, even allegedly brandishing knives. Antifascsists attending the event ensured the show ran smoothly by not allowing Nazis in the venue or to continue threatening people. The event raised a good chunk of funds for Indigenous solidarity and antifascist researchers, with bands playing their sets unbothered.

https://t.me/antifascistalerts/69

#shoeless #hopeless #jogon #logoff #nationalsocialistnetwork #nsn #antifa #squad

#submission

[nyuszimotor]

Nagy segítség ez a magyar családoknak

[hwachacco]

suddenly thinking a lot about jo yeong and lee gon ... seems like its time for my rewatch!! but then also a reread of all my fav jogon fics bc they're not canon in the show 👍🏻

#jogon #i miss them so much you dont understand #i love gay ppl #jo yeong #lee gon #the king: eternal monarch #happy pride

[pappito]

A magyar digitális szolgáltatások földrajzi korlátainak úgynevezett VPN technológia segítségével történő feloldásával 2024. január 1-től minden magyarnak "magyarországi" IP-címet biztosít a kormány, azaz állampolgári jogon biztosítja a magyar nemzeti digitális tér elérését. A magyar jogalkotó számára a digitális közszolgáltatásokat igénybe vevők "digitális magyar állampolgárok", akik, noha földrajzilag nem tartózkodnak belföldön, mégis úgy tekintendők, mint akik belföldön vannak. Ez a technikai megoldás nem pusztán technikai-műszaki, hanem jogi értelemben is megfelel a 21. század összes digitális kihívásának és lehetőségének.

[ninety-o-one]

🎵 그대 옆에 있어요 (with #10CM #스텔라장 (Stella Jang) 🎤 #조곤

#jogon #ninety o one #나인티오원 #stella jang #10cm

[libirk]

Kalandozás a Magyar Nemzet egzotikus világában:

"Nincs demokrácia médiapluralizmus vagy erős kormányellenes média nélkül. Lengyelországban pedig ezek a közmédia." Jaroslaw Kaczynski

Rengeteg ember vonult az utcákra is tüntetni Donald Tuskék döntése ellen, amellyel gyakorlatilag felszámolta a lengyel közmédiát.

Újból bebizonyosodott, hogy az európéernek beállított politikusoktól messze nem áll távol a legsötétebb politikai tisztogatások és a jogon kívüli eszközök használatának kíméletlen módszertana – fogalmazott lapunk megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán.

Az új kormánynak szüksége van a közmédia illegális átvételére, hogy elzárja a lengyeleket a kellemetlen igazságtól.

Költői kérdés magamtól: Milyen az a demokrácia, amelyben az adónkból működtetett közmédiából az ellenzék ki van zárva?? Most a demokráciát fogják lengyel barátaink visszaállítani végre

[vanista]

“Tudom, ez egy zavaros írás. Gondolatmorzsák.”

Srabski Fruzsina zárógondolatai. Nem idézek mást, így műalkotás, az erre reagáló kommentelő mondatával együtt alkot kerek egészet, tükörsima márványon csendesen végigguruló üveggolyót.

“A párkák saját jogon fonják az élet fonalát, de ne segítsünk nekik kusza szövevénnyel vagy terjedni képes kelevénnyel.”

[ye-xiu]

Thank you for all the tkem edits! They're so pretty and reminds me that I love them

thank you for sending this (and even more for reblogging)! i love this show no matter how whacky it is and i love the jogon dynamic so much i am glad when people enjoy my edits too 🫶

#flamevbirdv #ask

[solrosan]

WIP tagging game

Thank you @rosyfingered-moon for tagging me!

Rules: post the names of all the files in your WIP folder, regardless of how non-descriptive or ridiculous. let people send you an ask with the title that most intrigues them, and then post a little snippet or tell them something about it! and then tag as many people as you have WIPs.

This one always confuses me, because, um, people have WIP folders? I have fandom folders and in them are all my fics in that fandom, finished, unfinished, abandoned... So Imma divide this by fandom and then just include the ones I still think I might finish.

(Also putting it under the cut, because woops! so many... which leads me to the... not tagging people because yeah...)

The King: Eternal Monarch

Green Cabbage - the Yeong/Seung-ah get-together fic that Viper convinced me to write even though I can't write anything but established relationship

River Verse - aka the fic that got me into kpop

The Lady Noh background fic - aka the fic I went to AO3 to find after I watched the show and that I'm so disappointed in the fandom for not having written

The Canada AU - the JoGon fic where Gon abdicates and they move to Canada

The Guards' POV fic - some who wander through the eyes of Park In-young and Seok Ho-pil

Admiral Jo is an arse - a few more chapters of When (this) Reality Hits

Honorary mention (I have no hope for this but I am 65k deep...)

The Broken Place Extention Pack - a more detailed version of The Broken Place that goes deep into Yeong's life in Taipei

Kingsman

Queensman - seriously, I will finish this series! I have... three? parts left

Ignorance Kills, Kill Ignorance - aka the HIV fic. this is the fic for me in this fandom and I'm really disappointed in myself that I haven't finished it yet

The Kilt Collection - there are like... five more parts I want for this one

Queensman - seriously, I will finish this series! I have... three? parts left

Ignorance Kills, Kill Ignorance - aka the HIV fic. this is the fic for me in this fandom and I'm really disappointed in myself that I haven't finished it yet

The Kilt Collection - there are like... five more parts I want for this one

Mad Dog

Mad Dog Fic - a fic mostly about how easy it is to cross boarders in Europe when you try to find your long lost brother in Germany

Marvel

The femslash fic - this february won't be the february I finish this either...

#writing #tagging meme

[csacskamacskamocska]

Babaház

Azért nem csak szar volt a gyerekkoromban, akármennyire erős nyomot hagyott. Vettek nekem bababútort és apám csinált hozzá egy babaházat vagyis egy ilyen nagy fél dobozt, amibe be lehetett rakni a bútorokat (ha megtalálom a pincében biztos széjjelbőgöm magam) és volt benne elemről működő villany, meg fürdőszoba rész ahol működött a zuhany, ha a hátsó tartályba töltöttem vizet. A lakásunkban nem volt folyóvíz a fürdőszobában. Háromtól hétéves koromig olyan lakásban laktam, ahol kád volt a fürdőszobává alakított spájzban, de a melegvizet fazékban melegítettük. Olajkályha volt a szobában meg palackos gáz a konyhában. Amúgy anyám egy fullos családiházat hagyott maga mögött, központi porszívóval meg központi kazánnal és minden flanccal, amit amúgy maga épített, a nagyszüleim támogatásával, az apám egy jóképű alkoholista volt. A nevelőapám meg egy fullos lakást hagyott ott a feleségének, aki lelépett egy másik faszival, meg a gyerekének. Tisztességes ember volt. Azért az ő érzelmi életük is cafatokban lehetett akkortájt. Vitte a puttonyát mindkettő. A pszichológus szerint anyám legnagyobb jótéteménye az én életemben az, hogy nevelőapámnak egy érzelmileg nyitott embert választott, aki képes volt a szeretetre. A nevelőapám elég sokat játszott velem. Arra emlékszem. Az anyámra nem. Pedig ő meg festett az ágyam fölé a falra mindenféle mesefigurákat. Ez akkor még nem volt divat, de az anyám tényleg különleges nő volt. Meg ügyes és ötletes. A babházhoz meg kaptam rengeteg kacatkát, lehetett pakolgatni és anyám varrt függönyt az ablakra meg ágyneműt az ágyhoz. Nyolc éves voltam amikor elment dolgozni egy elit presszóba és soha többet nem kaptam vissza az anyámat. Hogy a munka miatt vagy én kezdtem kinőni a cuki korból, ezt nem tudom. De onnantól elég boldogtalan gyerek voltam, bár előtte is sokat voltam egyedül meg rábízva a szomszédokra. Már akkor sem törődött senki azzal, hogy a szülők hogy tudnak dolgozni meg a gyerekért menni vagy megoldani a szüneteket. Nagyon sokat voltam egyedül, a szomszédnéni csak néha nézett ráám, hogy élek-e még. Aztán már nem volt szomszéd néni se. Érdekes módon a nevelőapámnak az anyukájáról (Tóth mamának hívtuk) róla nagyon kedves emlékeim vannak. Talán az apám nem véletlenül volt olyan kedves ember. Nemhiszem, hogy szar gyerekkorom volt. Vagy, hogy a szüleim ne igyekeztek volna, hogy boldog legyek. Folyton féltem az anyámtól. igazán ez volt a baj. Ha ez nem lett volna, ha az anyám nem egy ideggörcsként éli az életét, tulajdonképpen rendben lett volna még az egyedüllét is. Várok, jön, öröm és boldogság. De nem ez volt. Szorongás, aztán persze alakoskodás, manipuláció, hogy ne legyen baj és megússzam az együtt töltött időt. Ha meg köztük volt vita, akkor nagyon igyekeztem elsimítani a dolgokat (ez vicces lehetett, de tényleg sokszor beszéltem az anyám lelkére), annyira rettegtem tőle, hogy elmarja mellőlünk a nevelőapámat.

És ahogy a pszichológia is mondja, hogy mindig faltól falig megyünk, amikor én neveltem gyereket, azt hittem, hogy a legfontosabb az, hogy tudja, hogy mindig számíthat rám, lehet velem őszinte és én mindig mellette fogok állni. Bármit tesz, ha a legborzalmasabbat, én akkor sem fogom őt megtagadni és sosem hagyom magára. Így is gondolom most is. Csakhát, ha nem félsz, ha tudod, hogy alanyi jogon kapod a szeretetet, akkor nem küzdesz érte picit sem. És lehet, hogy értékelni sem tudod annyira. Majd kiderül.

#babaház #gyerekkor #anyám #apus #06-21