Tumgik
#örökség
sacredwhores · 3 months
Text
Tumblr media Tumblr media
Márta Mészáros - The Inheritance (1980)
Gerhard Richter - Two Candles (1982)
98 notes · View notes
falsenote · 1 year
Text
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
The Inheritance (1980)
57 notes · View notes
Text
A szüleink vagyunk
Gondolom, amikor kialakul az én tudat, a gyerek/mi fokozatosan leválasztjuk magunkat a környezetünkről, úgy gondolom ez nem egycsapásra történik, ezért is nem emlékszünk rá, szóval az énünk meghatározása mi más lenne, mint az amit a szüleink mondanak nekünk rólunk? És amit nem mondanak, csak másolunk, mint az egyetlen elérhető és meghatározó minta. És a kisgyerekben nincsen kritika, mert ahoz tapasztalat kéne, éppen az amit éppen akkor szerez meg. Ezen gondolkodtam hajnalban, az ágy leszállópályáján végig a falnyi ablakon át kibámulva a városra. Hogy akár szeretjük, akár nem, valószínűleg minden rossz tulajdonságunk és minden jó is, ott gyökerezik a gyerekkorunkban. Hogy mit gondolunk magunkról, hogy kik vagyunk, az akkor lett megformálva, 1-3 évesen. Hát mi más lennénk? Ha van is valami más, amit genetikusan hoztunk magunkkal, valami új variáció, ami egészen újszerűnek tűnik az adott közegben, azt kemény meló kivirágoztatni, ha bennük nincs vagy nekik nem sikerült magukban megnöveszteni azt. Szóval haragudhatunk rájuk, akár utálhatjuk őket, de az vagyunk, annak hisszük magunkat, amit ők tükröztek vissza, amit ők vártak tőlünk, amit ők akartak a világtól. Nem tudunk valós kritikával élni csak azzal kapcsolatban amit már öntudatosan vagy felnőttként fel tudtunk/tudunk mérni. Okozhattak károkat úgy, hogy nem is tudtak róla, a legjobb szándék vezérelte őket. Egészen biztosan nem akartak szándékosan fájdalmat okozni. mert azért az emberek nagy része nem gonosz. Tényleg egy életen át tudunk haragudni rájuk amiért nem voltak mellettünk amikor úgy éreztük, hogy kéne. Én azt hiszem azt szerettem volna megélni, hogy az anyám hálás nekem. Hogy értékeli amit érte teszek. Más meg másféle elismerésre vár egy életen át. A pszichológia azt mondja, nagyon nehéz elfogadni, hogy ezt már nem kaphatja meg az ember. Hogy visszafelé nem lehet betölteni a hiányokat. Vagy amikor a szülő meghal, akkor azt, hogy a lelkünk mélyén levő apró remény is meghal. Már soha nem fog megtörténni amire vágytunk. Felerészben az anyám vagyok, felerészben a nevelőapám. Sok mindenben olyan amilyen az anyám, miközben mindent amiben alulértékelem magam vagy amiben blokkolva vagyok, azt is neki köszönhetem. A gyerekkori csodálatom feléjük töretlen. És ez szépen meg is alapozta az összes felnőttkori pszichózisomat. Valójában azon gondolkodtam, hogy mindegy, hogy valaki miféle álomvilágban él, hogy mit gondol magáról. Tarthatja magát racionálisnak vagy emocionálisnak vagy bárminek. Akármit gondolunk, az ugyanúgy csak egy összelegózott álomvilág. És a legokockáink nagyobb részét a szüleink ajándékozták nekünk. Alig-alig van, amit mi vásároltunk magunknak, és még azt se biztos, hogy valóban „mi magunk” tettük, mert ki is az az én? Hát, részben csak az a kisgyerek, akit az apja/anyja nem vett fel.
Persze, ezen a filozófusok meg a pszichológusok már sokat agyaltak, én meg nem olvastam utána a sok okosságnak, csak írtam mert nem akartam még kibújni az ágyból. De jó volt ez a reggeli béke, hogy már mindegy. :)
Tumblr media
13 notes · View notes
framingtheframe · 2 years
Photo
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
The Heiresses. 1980. Márta Mészáros. Hungary-France.
3 notes · View notes
soulonefonix · 5 months
Text
FELTÁRVA: Minden Titokban KÓDOLVA van a Bibliában! Az Emberiség Végének Próféciája | Gregg Braden (2023.12.02.)
A videóban Gregg Braden és a műsorvezető egy mélyreható beszélgetést folytatnak, amely az AI és a spiritualitás kapcsolatát, valamint a Tóra kódjának jelentőségét tárgyalja. A fő témák közé tartozik az AI által újraírt Biblia ötlete és annak potenciális veszélyei, az emberi előítéletek és félelmek AI-ban való megjelenése, valamint a Tóra mint egy kvantum térkép, amely a történelmi eseményeket és…
Tumblr media
View On WordPress
0 notes
keresztyandras · 6 months
Text
Az örökség
Tardos János >Meghalt Friedländer József, ami elég szomorú dolog. Igaz, nem tegnap halt meg, hanem vagy húsz évvel ezelőtt, de persze ez mit sem von le gyászom mélységéből. Bevallom azt is, hogy Friedländer bácsit nem ismertem személyesen, az életben sosem találkoztunk, sőt, továbbmegyek: még csak nem is hallottam a hírét soha. Ehhez képest nem is nagyon értettem, hogy tizennyolc évvel…
View On WordPress
0 notes
nemzetikonyvtar · 8 months
Text
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
Az idén is részt veszünk a Kulturális Örökség Napjain. Szeptember 16-án 10.00-től 19.00-ig, 17-én 10.00-től 18.00-ig várjuk Önöket Madách-kiállítással, retró-PC-kiállítással, raktár- és épületsétával, szabadulószobákkal és számos egyéb színes programunkkal az OSZK-ban.
A sétákra és a tárlatvezetésekre előzetes regisztráció szükséges! A felületetet hamarosan megnyitjuk.
Kedveli a 80-as, 90-es évek informatikáját és az ezen korszak számítógépes játékait?
Akkor itt a helye, a Kulturális Örökség Napok alkalmából rendezett kiállításunkon közel száz működőképes számítógép segítségével ismét átélheti gyerekkorát, a fiatalok pedig épp megnézhetik, hogy a szüleik miken szocializálódtak.
Commodore, korai Apple, magyar fejlesztésű számítógépek és x86-alapú PC-k egyaránt képviselik magukat a rendezvényen, amelyek minden esetben nemcsak szemrevételezhetőek, hanem ki is próbálhatóak! https://fb.me/e/1pTjY5FEs
5 notes · View notes
atlatszo · 11 months
Text
2 notes · View notes
teklakonyvei-blog · 1 year
Text
Tumblr media
Jennifer Lynn Barnes: Az örökség ára (Örökösök viadala 2.)
↠ könyvajánló
Az örökség ára címmel folytatódik az Örökösök viadala-trilógia, melyben egy fiatal lánynak, Avery Ginksnek kell helyt állnia, hogy a hirtelen az ölébe szakadt milliárdokat véglegesen elnyerhesse. A Hawthorne-ok élnek-halnak egy (vagy több) jó rejtvényért, így ebben a történetben is ezek kerülnek középpontba. A nagy kérdés ismét, hogy vajon Avery túléli-e a kalandot, melyben egyszerűbb azokat az embereket listázni, akik nem akarnak az életére törni.
0 notes
whanklee · 1 year
Text
A Szellemirtók - Az örökség folytatása új rendezőt kapott
Új rendezőt kapott a Szellemirtók - Az örökség folytatása #Ghostbusters
A Sony Pictures még tavasszal bejelentette, hogy a Szellemirtók folytatása 2023. december 20-án kerül a mozikba, és a hivatalos közleményben megemlítették, hogy az első film rendezője, Jason Reitman újra a kamera mögé áll. Most azonban arról kaptunk hírt, hogy Jason Reitman nem tér vissza, s helyét az első részt is jegyző Gil Kenan veszi át. A Deadline pár napja arról számolt be, hogy a cím…
Tumblr media
View On WordPress
0 notes
feketeribizli · 3 months
Text
realized that saying dylan sprouse is part of the hungarian royal family kind of makes cole sprouse a part of it too... riverdale magyar örökség
17 notes · View notes
sacredwhores · 3 months
Text
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
Márta Mészáros - The Inheritance (1980)
82 notes · View notes
dedibelyegei · 8 months
Text
Tumblr media
Hosszabb nyári hiátus meg egyéb bokros teendők után, egy izgalmas kanadai bélyeggel térek vissza! Egyik személyes kedvencem, mind a mű miatt, mind a megvalósítás okán, a sok kis apró részlet, és a sorozat koncepciója is remek. Tehát ez a bélyeg az 1990-es 'Karácsony - Őslakos művészet' sorozat legnagyobb értékű tagja. Ez több évben is elkészült, szerintem szuper ötlet, hogy ilyen témával dolgozzák fel a karácsonyt. Ez a '90-es sorozat négy tagból áll, mindegyiken egy-egy különböző őslakos népből származó művész alkotásával. Az elsőn Jackson Beardy krí törzsből származó festő 'Újjászületés' című festménye látható (34 c), a másodikon Norval Morrisseau ojibwa indián művész dolgoz fel saját stílusában egy klasszikus keresztény Szűz Mária, Kisjézus és Szent János ábrázolást (39 c), míg a harmadikon egy inuit alkotó, Luka Qiatsuk zöld színű kőzetből készült Anya és gyermeke nevű szobra látható (45 c). Minden bélyegen a karácsonyi jókívánság olvasható - Békét a Földnek - három nyelven, angolul, franciául, és az adott művész saját őshonos nyelvén. Az inuit szobron kívül a művészek szignója is szerepel a bélyegeken. Érdekesség, hogy a legkisebb értékű bélyeg vízszintes tájolású, és csak az egyik oldala perforált.
Tumblr media
Nézzük meg az én bélyegem kicsit közelebbről, bár mindegyiknek különleges a háttere, talán ennek a leginkább. Ilyen jellegű mintákat biztos sokat látott már mindenki, főleg Brit Kolumbia tartomány területén élő törzsek művészetéből erednek az efféle, egyébként gyakran totemeken is megjelenő rajzok. Ennek a műnek az eredetijét Bill Reid, anyai ágon Haida származású, őslakos művész készítette, aki összességében is észak-nyugat Kanada egyik legjelentősebb művésze volt. A mű címe, A holló gyermekei, mely tulajdonképpen a Haida nép születését örökíti meg, a teremtéstörténetük alapján. Eszerint egy óriási holló leszállt a szigeten ahol a törzs mindig is élt, és meghallotta, hogy egy hatalmas kagylóból hangok jönnek, melyet karmaival felnyitott, így kiszabadítva a haida nép őseit. Erről a művész egy óriási faszobrot is készített korábban, két év alatt:
Tumblr media
Na de kik azok a haidák? Ők bizony egyike az első őslakos/északi indián törzseknek akik a Csendes-óceán partjainál éltek. Még különlegesebb, hogy egy bizonyos szigeten Haida Gwaiion éltek és élnek is a mai napig jórészt, illetve még egy-két kisebben melyek már Alaszkához tartoznak jelenleg. Több mint 15.000 évvel ezelőttről vannak nyomok az itteni életről, és a haida történeti kánon is legalább 7500 évre nyúlik vissza. Mikor az euróapiak először találkoztak a haidákkal (spanyolok kötöttek ki először az 1770-es években a szigetükön), nagyjából 30.000-en lehettek. Az euróapiak által behurcolt betegségeknek, elsősorban himlőnek köszönhetően az 1880-as évek végére ez nagyjából 800 főre esett vissza kis híján kipusztult a nép. Manapság a kanadai területen Haida Gwaiion nagyjából 5000-re tehető a létszámuk, amerikai területeken a dél-alaszkai szigeteken pedig nagyjából mégegyszer ennyien élnek. Sajnos a hányattatott múlt és különösen a mostanában fényre kerülő XX.századi, őslakosok erőszakos beiskolázása okán, az eredeti haida nyelvet gyakorlatilag már csak néhány tucat, jórészt 70 év feletti ember beszéli csak. Öröm az ürömben, hogy a 2010-es években komoly erőfeszítések indultak a nyelvi örökség megmentésére és fenntartására, például 2018-ban elkészült az első haida nyelvű film.
Haida Gwaii
Tumblr media
A Haida Nemzeti Tanács zászlaja, mely '74 óta működik, de formálisan Kanada mint önrendelkező entitást, csak 2003-ban fogadta el.
Tumblr media
Haida város totemekkel, 1878-ból
Tumblr media
Haida zenészek napjainkban
Tumblr media
A bélyegek amúgy nem különösebben nagy értékűek, tízmilliós tételekben nyomták, de a legértékesebb az itt taglalt hollós 78 centes, a használtak olyan 200 forintot érnek, de egy postatiszta már 500 forint körül kóstál. A teljes sorozat postatisztán 1500 forintért kapható.
20 notes · View notes
csacskamacskamocska · 6 months
Text
Az utálat mélyén
Tanultam valami tök érdekeset vagy legalábbis nekem érdekes dolog állt össze. A nárcisztukusokról már rengeteget beszélgettünk, leginkább a grandiózus nárciszok jutnak eszünkbe amikor ezt a szót halljuk, a hangos, erőszakos, látványosan akaratos, önző, manipulatív, hazug, kíméletlen és kegyetlen emberek. A narcisztikusok visszahúzódó, csendes formáját, a rejtett narcisztikusokat nem igazán ismerjük mert őket sokkal nehezebb a mindennapi életben körülhatárolni. Pedig velük éppen olyan nehéz együtt élni bármilyen kapcsolatban. Akit a saját traumája miatt triggerel a grandiózus narcisztikus, azt a rejtett narcisztikus is ugyanúgy idegesíteni/bántani fogja, csak az ember még szarul is érzi magát amiért nem tudja megfogalmazni, hogy mi a baja a másikkal, amikor ezer „hasonló” emberrel meg semmi baja. Mert ki feltételezné egy nagylelkű, adakozó emberről, hogy ez a kevélység, magamutogatás, és feljogosítottság érzés kompenzálása? Hogy az empátiája csak akkor jelenik meg, ha az hasznos? Ki feltételezné arról, aki azt mondja, hogy a világ jobb hely lenne, ha követné a szabályokat (a szerinte megfelelő szabályokat)? Ki feltételezné arról, aki igyekszik erős határokat húzni a jó és a rossz között, hogy ez pont ugyanaz a lekicsinylés és megvetés ami grandiózus narcisztikust jellemzi? Ki feltételezné, hogy az erős kényszer, hogy megkülönböztesse magát az önző és lusta emberektől, ez a narciszikus középszerűségtől rettegését fedi le? Ki venné észre, hogy a mástól elvárt viselkedést ő maga nem tartja be? A narcisztikus szülők és felmenők, a narcizmus, mint családi örökség, a különlegesség tudat, ami beépül valaki életébe, hogy ők mind jobbak (feljogosítottak), nehezen megkülönböztethető a felmenők tiszteletétől. Van, akinek erre külön szenzorai vannak, mert ugyanazokat a pontokat triggereli, mint a grandiózus narcisztikus, de ha megkérdezed tőle az ellenszenv okát, hát csupa jó tulajdonságot tud mondani. Segítőkész, határozott, művelt, hát mi lehet vele a baj?
Óóó, ezek azért rettenetesen fontos információk, mert szeretjük tudni, hogy mit „követtek el ellenünk” amiért nem kedveljük a másik embert. Én legalábbis szeretem tudni. A nem tudom, csak érzem, az nagyon kevés. Az érzések kavargása rabul tartja az ember gondolatait. Én például gyakran attól tartok, hogy valami kicsinyes oka van az ellenszenvemnek. De legtöbbször kiderül, hogy nem. Hogy amit csak éreztem, annak van alapja. És úgy derül, ki, hogy mások jelzik vissza, hogy baszki, tényleg. Nem hittem el, de tényleg. És néha valóban csak valami múlékony faszság, amiket a körülmények változása magával is sodort.
Akinek van pár rossz sémája, mint nekem is, az nem tud mit csinálni, csak odébb menni, hogy a másik ne okozzon kellemetlen érzést.
Ja, azt is most tanultam, hogy a sémák aktiválása rossz érzést okoz. Innen ismerhetjük fel, hogy most éppen egy sémában vagyunk. Vagyis nem mi vagyunk akik érzünk-gondolkodunk-cselekszünk, hanem egy olyan énrészünk amit azért hoztunk létre, hogy megvédjen minket. Ha jól értettem, a sémáink aktiválódása valójában kényelmetlen életérzést okoz. Talán ezért is mennek el emberek pszichológushoz vagy próbálnak segítséget kérni a barátaiktól amikor megfoghatatlan módon huzamosabb ideig lelkileg nincsenek rendben. Egészségesen nem tartózkodunk hosszasan valami más énrészünkben, mint az egészséges felnőtt. Akkor vagyunk jól.
Ebbe nem megyek bele, de őrült érdekes: Hogy amiket létrehozunk gyerekkorunkban, hogy megvédjenek vagy kiszolgálják az igényeinket, azok egy későbbi életszakaszban már alkalmatlanok és problémává válnak. Pl gyerekkorban leválasztott érzelmi élet (ami alkalmas lehetett sokmindenre, pl, hogy ne bántsanak, ne kezeljenek le, ne érezzük az elhanyagolást, a magányt, a dühöt, a szégyent, a bármilyen abúzust) az felnőttkorban akadályozza a normális egyenrangú kapcsolatok kialakulását. CSAKHÁT azt gondoljuk, hogy azok mi vagyunk, mi ilyenek vagyunk és kész. Sőt, kifejezetten az érzelmi helyzetekben kerül elő ez az érzelmileg elérhetetlenségbe zárkózó énrész, akkor aktiválódik. Hiszen korábban mindig akkor volt rá szükség.
Izgi, izgi, izgi.
Tumblr media
27 notes · View notes
petrany · 1 month
Text
Unokáink már nem fogják látni rovat, MÁV kiadás:
Tumblr media Tumblr media Tumblr media
1: A Warner Bros. logójára hajazó százéves, teljesen egyedi víztorony Szegeden, melyre a MÁV már kiadta a bontási engedélyt. Itt van róla több, de a lényeg, hogy bár sok feljegyzés nem maradt, a tervrajzok szerint a 35 méter magas és 500 köbméteres kapacitású acélszerkezetű víztornyot 1925-ben tervezte a pestszentlőrinci Dr. Lipták és Tsa Építési és Vasipari R.T. Vasszerk-osztály. A MÁV hagyta lerohadni, majd mikor megsüllyedt az egyik lába, kiváltotta egy szivattyúházzal ugyanazon a területen. Miután nem védi semmi az ipari műemlékek többségéhez hasonlóan, könnyedén kiadták rá a bontási engedélyt arra hivatkozva, hogy emberek másztak fel rá, és ez veszélyes. Ez veszélyes.
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
2: Kiskunfélegyháza, mozdonygarázs? Ha valamiről nehéz adatot találni, akkor az ez. Ám a MÁV 2023-as dokumentumából kiderül a következő:
1.4.5. Vízdaruk, fordítókorongok, tűztisztító helyek, olaj- és üzemanyag-vételező helyek, vizsgálóaknák felsorolása: Vízdaruk: Vízdaru csak a volt vontatási telep területén van, valamennyi működésképtelen. – Az Fh1. sz. vágány külső oldalán, az 581+57 számú szelvényben. – Az Fh1. és Fh2. sz. vágány között 2 darab található az 580+21 számú szelvényben. Fordítókorong: Elbontásra került. A központi állítókészüléken a kulcsfüggés még nincs megszüntetve. Vizsgálóaknák: Az Fh.1 sz. vágányon van három darab vizsgálóakna a mozdonyszín alatt, előtt és után. Tehát ez volt a vontatási telep valaha a mezőgazdasági és kereskedelmi szempontból fontos kiskunfélegyházi állomáson. Ma pedig a szemétdomb, némi szarral.
Tumblr media Tumblr media Tumblr media
3: Ináncs mellett a régen elbontott iparvágány utolsó meglévő harminc métere, rögtön a fővonal mellett, de abból már kivágva. Miért érdekes? Mert máshol nem nagyon találni itthon Burbach 1938-as sínt. Ez is valószínűleg azért került ide, mert a szuper titkos szovjet lőszerraktárba vezetett a vágány. Szóval a németek a bukás után acéllal is fizettek, a szovjetek meg beépítették szépen, mert diósgyőri vagy ózdi épp nem volt kéznél.
Burbach egyébként 1856-ban szállt be az acélgyártó buliba, majd 1885-től gyártott sínszálakat is. 1971-ben összeolvadt a Völklingen acélművel, így létrehozva a Stahlwerke Röchling-Burbach GmbH-t. A Völklinger Hütte végül 1986-ban dobta be a retkes törülközőt, ám itt jön a lényeges különbség. 1994-től ipari múzeum és UNESCO világörökségi helyszín. Vagyis nem szétlopták, hagyták rohadni, majd ledózerolták, mint Magyarországon minden ilyet, az élén az egykor elképesztő Diósgyőrrel, hanem öt másik helyszínnel együtt látogatható, turistákat is erősen vonzó, kiváló ipari örökség lett belőle.
Mint ez is.
10 notes · View notes
fovarosiblog · 2 months
Text
A Tátika és kortársai – A modern épületek felújításának kérdései
3 notes · View notes