Tumgik
#utazgatós
i-lie-when-i-smile · 2 years
Photo
Tumblr media
Random cukiság, amit még nyáron fotóztam Hollandiában. ❤️ Itt: 53.196973,6.590690 #netherlands #bookishcommunity #booksbooksbooks #hautazikamoly #utazgatós #ilovenetherlands #könyvesszekrény (helyszín: Groningen, Netherlands) https://www.instagram.com/p/CjK1KJMoIvV/?igshid=NGJjMDIxMWI=
0 notes
pokmajom · 4 years
Text
Tumblr media
Én nem vagyok valami nagy utazgatós, de most már lassan kezd klausztrofóbiám lenni. Pláne ha képeket keresgélek előadáshoz. Úgyhogy most majd legalább posztolok belőlük, mert mást úgyse nagyon tudok mondani, amivel kielégíthetném a közlésvágyam.
Nagyon szerettem például az afrikai piacokat a vírus előtti világban. Ez itt egy falusi piac valahol Észak-Ugandában.
21 notes · View notes
ka-steve · 4 years
Photo
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
Gondoltam, hátha érdekes lehet, hogy hogy néz ki egy komolyan vett lockdown jogi szabályozása egy olyan országban, Malajziában, ami annyit tesztel amennyi a csövön kifér, ergo tudja, hogy súlyos a helyzet. Ez itt egy 30 éves törvény alapján meghozott miniszteri rendelet. (Természetesen egyszerre malájul és angolul jön ki hivatalosan.) Átlagembernek lényegtelen pontokat vágtam csak ki belőle, de a lényeg lejön.
 - Essential servicesnek csak az számít, ami tényleg az, semmi műkörmös meg egyéb hülyeségek.
 - Az essential workereken felül mindenkinek csak kajáért és orvosi okokból lehet utcára menni, nincs “csak egy kicsit kocogtunk mert jó az idő meg akkor már elugrottunk nézni palántákat a piacra”.
 - Kajáért és orvosi okból is csak 10km sugarú körön belül (vagy a legközelebbihez ha az messzebb van) lehet mozogni, szóval abszolút semmi “leugrunk a Balcsira” baromkodás.
 - Ekkor is csak egyedül lehet menni, vagy ha orvosi okokból szükséges, akkor 1db kísérővel.
 - A legszűkebb létszámú temetéseken felül az ég egy adta világon semmilyen okból nem lehet gyülekezni. Igen, ez egy konzervatív muszlim ország, alkotmányba foglalt sharia law-val, muszlimok számára kötelező pénteki közösségi imával, de most azt sem lehet, oldja meg mindenki otthon, elvégre épp azért vagyunk ott ahol, mert 16.000 ember jó ötletnek tartott egy nagy vallási rendezvényen résztvenni.
 - A büntetés 70.000 forintig terjedő bírság ésvagy fél év elzárás. 
És ez utóbbit alkalmazzák is. Van ismerős-ismerőse, aki gondolta, lemegy kocogni mert most úgysincsenek emberek sehol, szóval ő most a fogdán várja meg a lockdown végét. Vannak, akik gondolták, hogy a pénteki imákra már csak nem vonatkozik, úgyhogy ők is, a zsaruk legalább öt mecsetet tereltek át egyben a fogdára.
Hogy ez jó-e így? Őszintén szólva nem tudom azt mondani, hogy biztos, hogy 100%-ig igen. Nehéz pl elképzelnem, hogy maradéktalanul örülnék, ha Viktorék elkezdenének százasával lecsukni embereket amiért kocogtak. És követem a helyi politikát valamennyire, de annyira nyilván nem vagyok képben, hogy átlássam, hogy a helyi rendvédelmi erők milyen túlkapásokat követnek el. Szóval intellektuálisan nem vagyok teljességgel kritikátlanul e mellett az út mellett.
De mint valakinek, aki épp itt él, és mint aki preconditionök miatt halmozottan veszélyeztetett, holy shit, hogy mennyire megnyugtató, hogy az ország komolyan veszi ezt a problémát ebből a szempontból is, és van némi esélyem rá, hogy pár hét múlva a térség legfertőzöttebb országa helyett egy (relatíve) biztonságosabb közeg jöjjön létre.
És ebből kiindulva elég nehéz nem annak szurkolnom, hogy a lehető legkevesebb túlkapással, de a világon minél több helyen minél komolyabban vett kijárási tilalom lépjen érvénybe az ilyen utazgatós-sétálgatós-fodrászolós félmegoldások helyett.
Persze az igazán nagy kérdés az, hogy mik lesznek ennek az eredményei. A fenti szabályozás csak április 1-14-ig érvényes, előtte március 18-31-ig egy fél hajszállal lazább szabályozás volt (pl több essential services volt, nem volt 1 főben maximálva a vásárláskori létszám, ilyesmik). Akárhogyis, egyelőre annyi az eredmény, hogy a napi új fertőzöttek (szürke) elkezdtek legalább stagnálni az elmúlt napokban. 
Tumblr media
Mivel széles körben elérhető a tesztelés, és a halálozási ráta 1,5% körül van, így legalább lehet sejteni, hogy valószínűleg mostanra a fertőzöttek jelentős része el van kapva, de nyilván azért ha tegnap még találtunk 150 új esetet, akkor az holnap se 0 lesz, mert mire ezek kontaktjai felgöngyölődnek, addigra már azok is továbbfertőznek, de legalábbis úgy tűnik, hogy legalább valamennyire tartva van a tempó a fertőzéssel, és manapság már ez is valami.
6 notes · View notes
nonquebecoisayul · 6 years
Text
Meddig ismerhetjük (még) meg a világot?
A hétvégén néhányan kérdeztétek, hogy itt van-e olyan felhajtás Black Friday ügyében, mint a déli szomszédoknál. Ha a rádiós és nyomtatott reklámok intenzitásából és jellegéből következtetek, akkor a válaszom igen. Persze akkora emberölés itt nincsen, mint az USA-ban, de például hallottam olyan sztorit ismerőstől, hogy 20 perc várakozás után feladta és kiállt a próbafülke előtti sorból.
Nem lenne ez Québec, ha nem hívnák máshogy a Black Fridayt: Vendredi Fou! És ami a legjobb, a Canadian Tire (ami egy felturbózott Media Marktnak felel meg) kitalálta a Jeudi Rouge-t (azaz vörös csütörtököt). És itt még mindig nincs vége! Néhány éve indult útjára a Cyber Monday vagy Cyber Lundi kanadai kezdeményezésre. Azaz csütörtöktől hétfőig minden és mindenki arra ösztönzött, hogy fogyassz, vásárolj, létezz! Hétfőn még a lakásból sem kell kimozdulnod érte, csak kattintanod. Ha most nem költesz pénzt, hülye vagy - ugye?
Ez a fogyasztási kategorikus imperatívusz - kölcsönözve a szociológus Ulrich Becktől - mindenhol ott van. Az élménytársadalom visszaüt: a múlt héten több olyan cikkbe is beleakadtam, amelyek a tömegturizmus problémáit feszegetik. Kezdve ezzel a szeptemberi cikkel, amely Új-Zéland konkrétan “elszennyeződéséről” ír; aztán a múlt héten franciaórán a tanár, aki ugye nem nagyon készül azokra, felkapott egy köteg Metro-újságot az iskola bejáratánál (mert itt még ott is van belőlük), felhozta őket, és a feladat az volt, hogy válasszunk ki egy cikket, majd mutassuk be azt szóban.
Én azt a cikket választottam, amely az ENSZ turistaügyi szervezetének éves konferenciájáról számolt be. Ebből kiderült, hogy a turizmus azon kevés iparágak egyike, amelyik a válság alatt is dinamikusan növekedett és ma a világ munkahelyeinek tizedét biztosítja. Ez viszont főleg a népszerű (európai) belvárosokban egyre több feszültséget okoz. Erre ma az index.hu is lehozott egy hosszú írást a témában: az állatorvosi ló Velencétől az egyre “gerillázódó” Barcelonán át Erzsébetvárosig minden terítékre kerül.
Az kimaradt a cikkből, hogy még tavaly a csodálatos olasz Cinque Terre vagy a horvát Dubrovnik is napi kvótát vezetett be, amely vélhetően a későbbiekben máshol is mintául szolgál majd. Említésre kerül viszont, hogy ez a tömeges érdeklődés akár a kiemelt városok, térségek “bukásához” is vezethet. Én például senkinek nem ajánlom a Vatikán múzeumának megtekintését vagy a Velencébe látogatást: mindkettő kitörölhetetlen maradt a memóriámból, de nem azért, mert kiváló élmény lett volna...
Már évek óta harcolunk Rafával, hogy merre utazzunk legközelebb. Én folyamatosan az off-peak időszakot preferálom és a csendesebb, nem túlhype-olt vidékeket, ő viszont mindenütt a látványosságokat, a sokak által ismert top desztinációkat keresi. Ez utóbbi miatt mentünk fel például Chicagóban a Sears torony tetejére, ami potom 3 órás karám élményt hozott és még a tervezett naplementéről is lemaradtunk (ld. májusi írásaim között)...
A világszervezet abban gondolkodik (reménykedik), hogy a digitalizáció és az internetes “beágyazottság” növekedésével könnyebb lesz a tursitákat monitorozni, irányítani és időben-térben “optimalizálni”. Az említett Metro-cikkben olyanokat olvastam, mint például tengerpart-figyelő alkalmazás, amely átirányítja a tursitákat real-time a forgalmasabb partszakaszokról a kevésbé frekventálakra vagy új, kevésbé ismert desztinációk “felfuttatása”.
A feladat óriási. Már évekkel ezelőtt is olvastam olyan graffitit Velencében, hogy “Halál a turistákra!” A feszültség pedig még csak nőni fog, amikor az egyelőre belföldön utazgató kínai középosztály is felszáll a nemzetközi járatokra. Emlékszem, településmarketing kurzuson már tíz éve is azzal a fiktív példával próbáltam gondolkodásra ösztönözni a hallgatókat, hogy képzeljék el, a kínai lakosság egy nevetségesen kis százaléka, 1 millió turista úgy dönt, hogy a szilvesztert Budapesten tölti. Na ugye... És nem elképzelhetetlen.
3 notes · View notes
tundertaplo · 7 years
Text
Fotós derpó idegyere
Van nekem egy pár képem flickr-en, általában az kerül oda, amihez nincs specifikus sztori, de elég jónak ítélem. Elállnak ott. 
Most megkeresett valami jóember, hogy pár mogorvább mászós képemet használná valami utazós cikkhez valami ezredik utazós blogban. 
Reflex 1: Nálam jobb fotósok is éhen halnak az ilyenek miatt, ha kfizieti (nem), használhatja. 
Reflex 2: A Tátrai jégmászás és sítúrázás egyáltalán nem való egy utazgatós oldal ajánlói közé, nem csinálunk munkát a mentőknek.
Reflex 3: Igazából semelyik szereplőtől nincs permissionöm, nem felhasználásra csináltam a képeket.
Hátsó gondolat 1: Megint hónapok óta sírok, hogy kéne fotós meló is, hogy lesz, ha nem valahogy így?
22 notes · View notes
mildiko · 6 years
Photo
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
Kicsit másabb, mint az otthoni órarendjeim. Azt hiszem ez magyarázatot ad arra, hogy miért fogytam, miért szedtem nyugtatót és miért is életem legnehezebb időszaka ez. :D Ja és miért nincs időm elmenni várost nézni (nem, hogy más várost, még azt sem, ahol 4 hónapig lakom.) :D 
Reggel 9-től suli, 5-ig, rosszabb esetben fél6-ig, aztán a koliban mindenki netezik kb. este 11-ig, így a wifi használhatatlan, szóval mikor mindenki elmegy aludni, akkor este 11-től hajnal 2-3-ig PPT szerkesztés, beadandó írás, szakdoga írás (angolul) vagy vizsgára készülés van. Aztán másnap (azaz aznap kezdődik elölről.) Nem kellemes meg kell, hogy mondjam és nagyon lassan telik az idő... :D A hétvégék is általában rámennek, ha nagyobb projekteket kapunk. (11 tárgyam van, mindenből van PPT, csoportmunka, beadandó, vizsga és egyéb nyalánkságok, mint például 4 - egyenként 20 oldalas -  akadémiai cikk elolvasása egyik napról a másikra. Otthon 5-6 tárgyam van, az elmélet nem kötlező csak a gyakorlat, na hát itt minden egyes órára kötelező a bejárás, mert nincs elmélet, csak gyakorlat.)
A vizsgaidőszak úgy néz ki, hogy lesz 3 napunk felkészülni és lesz 3 nap az összes vizsgára. (Amire otthon 6 hetünk van.) Hmmm, finomabb mint egy citromos macaron, alig várom! :)
Ja igen és akkor még külön feladataim vannak a “szabadidőmben”, amikor is beszámolót kell írnom, illetve otthon is felvettem egy tárgyat, az árpolitikát, így januárban vizsgám lesz, de hogy ne legyen olyan könnyű, 2 kritikát kell írnom 2 angol cikkről évközben a professzornak.
Sajnos nem az utazgatós, lazsálós, barátkozós része jutott nekem, mint ahogy a legtöbb mesteres erasmusos évfolyamtársamnak, de biztosan profitálok ebből is, ha túlélem... :D
1 note · View note
cinegoremagazin · 5 years
Text
Esernyő Akadémia 2 - Dallas (2019)
Esernyő Akadémia 2 – Dallas (2019)
A Vad Virágok Könyvműhelynek hála folytatódik az idén tavasszal magyarul nyelven is megjelent különleges képességű gyermekek furcsa, fantasztikus kalandjait felsorakoztató széria. A Gerald Way író és Gabriel Bá rajzoló által életre keltett képregény második etapjában ezúttal az időben utazgató Ötös kálváriája kerül a középpontba, illetve az USA modern kori történelmének egyik legrelevánsabb…
View On WordPress
0 notes
hirzilla · 5 years
Link
A bankár, aki a gazdag ügyfelek pénzéből utalt a szegényeknek http://hirzilla.hu/hirek/online-hirek/ma-is-tanultam-valamit/2019/04/07/a-bankar-aki-a-gazdag-ugyfelek-penzebol-utalt-a-szegenyeknek/?feed_id=22447&_unique_id=5ca98b13e1eb4 Nottingham törvényen kívüli íjászának, Robin Hoodnak a története jó eséllyel mindenkinek ismerősen cseng, hiszen az angol mondakör egyik legismertebb alakja, egy csomó könyv és film örökítette meg, a szegényeket felkaroló, gazdagokat fosztogató középkori fenegyereket. Manapság viszonylag nehéz lenne íjjal terrorizálni az ide-oda utazgató milliomosokat, de egy tavaly elítélt olasz bankár bebizonyította, hogy Robin Hood szellemiségét a modern korban is tovább lehet vinni. A történet 2009-ben, a tomboló gazdasági világválság közepén vette kezdetét egy Forni di Sopra nevű olasz faluban, a főszereplő pedig egyGilberto Baschiera nevű bankár volt, aki titokban elkezdett segíteni a hozzá kölcsönért fordulókon. A válság miatt érthető módon megnőtt a kölcsönért folyamodók száma, de sokan közülük nem rendelkeztek a hitelhez szükséges fedezettel, amit Baschiera úgy hidalt át, hogy titokban átpakolt némi pénzt hozzájuk a tehetősebb ügyfelek számláiról. Az emberek nem győztek hálálkodni, és természetesen megígérték, hogy mihamarabb visszafizetik majd a pénzt, de voltak, akik ezt végül nem tették meg. Így csak idő kérdése volt, hogy kiderüljön, Baschiera elég aktívan próbálta kisegíteni az embereket: hét év alatt közel egymillió eurónyi pénzt helyezett át,bízva abban, hogy majd visszakapja, így a hiány nem tűnik fel senkinek. A jólelkű Baschiera az indítékai alapjánvalószínűleg jobban tette volna, ha egy segélyszervezethez megy el dolgozni bank helyett, egy olasz lapnak ugyanis azt mondta, mindig azt gondolta, hogy az ügyfelek pénzének védelme mellett az is a feladataik közé tartozik, hogy segítsenek a rászorulókon. Baschiera a La Repubblicának azt is elmondta, hogy a bankrendszer magára hagyja a kiszolgáltatott helyzetben lévő nyugdíjasokat és a források nélküli fiatalokat, emellett arról beszélt, hogy a gazdasági válság alatt senki nem elemezte egyesével az ügyfeleket, csupán egy számítógép számolta ki, hogy mennyire megbízhatóak anyagilag. A férfi ennek ellenére azt azért kiemelte, hogy másodjára már nem kezdene bele egy ilyen projektbe, ami érthető is, hiszen ugyan ő maga semmit nem profitált belőle és egy vádalku keretében nem is kapott letöltendő börtönbüntetést, a házát és a munkáját is elvesztette az ügy miatt. Köszönjük, hogy olvasol minket! Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet! Még több tudásfalatka, plusz 40 oldalon, soha nem látott új témákkal a könyvsorozat 3. részében! Megrendelem online Nem volt elég, tanulni akarok! Küldjön egy sztorit!
0 notes
nemzetinet · 5 years
Text
Pilótának, ügyvédnek és orvosnak is sikeresen adta ki magát a történelem legelképesztőbb csalója
Frank Abagnale neve nem feltétlenül számít közismertnek, azonban élettörténete valódi idegenvezetésként szolgál az Egyesült Államok társadalmi és üzleti kiskapuiba az 1960-as években. Abagnale elképesztő csalássorozattal élte mások életét évekig, míg a nyomozók hurka túl szorossá nem vált.
Frank Abagnale elképesztő életútjának részeit a nagyközönség a mozivásznon is láthatta már, a 2002-es „Kapj el, ha tudsz” című, Leonardo DiCaprio és Tom Hanks főszereplésével készült filmben. Mind a film, mind az azonos című Broadway-musical Abagnale 1980-ban írt, szintén azonos című önéletrajzán alapult. Az 1948. április 27-én született férfi New York államban nőtt fel, Rochester városában, három testvérével együtt. Szüleik elváltak, amikor Frank 16 éves volt, és a fiú innentől az apjával lakott.
Frank még iskolásként elvállalt egy részmunkaidős állást, ahová autóval kellett járnia. Édesapja – dolgát megkönnyítendő – intézett neki egy kizárólag benzinkutakon használható hitelkártyát, amelyet ő törlesztett. Frank ezzel a kártyával követte el élete első csalássorozatát: termékeket vásárolt a kártyával a benzinkúton, mint például gumiabroncsokat, akkumulátorokat és más tartozékokat, majd visszavitte őket, és készpénzt kért értük vissza. Állítása szerint így lett zsebpénze arra, hogy randevúzni tudjon, azonban hamar lebukott, miután édesapja hatalmas összegű számlákat kezdett kapni a hitelkártyáról.
Frank Abagnale szülei, Paulette és id. Frank (kép forrása: findagrave.com)
Lebukása után az általa addig látogatott katolikus iskolából átkerült egy „tévútra tért fiúk” számára fenntartott intézménybe, ekkor azonban elszökött otthonról. Mint kiderült, hatalmas tehetséggel bírt a csaláshoz, és késő kamaszéveiben ebből tartotta fenn magát. Első dolga a különféle, 16 évesekre érvényes korlátozásokkal terhelt jogosítványa meghamisítása volt, hogy tíz évvel idősebbnek higgyék. „Papíron” felnőttként már nagyszámú további személyes okmányt tudott hamisítani magának, így egyetemi diplomákat is.
Pénzért eleinte csekkeket írt magának apró bankszámlájára terhelve, azonban a bank hamar közbelépett, és zárolta számláját. Abagnale nem habozott, és rendszert csinált abból, hogy ilyen esetekben újabb és újabb számlát nyit különféle intézményeknél, amelyeket aztán hiteltúllépésig „csapolt”, így pénzelve további „kalandjait”.
Abagnale egyik álma volt, hogy pilóta lehessen. Hamis személyazonossággal és pilótaengedéllyel felfegyverkezve felhívta a Pan Am légitársaságot, és azt állította, az ő pilótájuk, és a szállodai tisztítószolgálat elveszítette egyenruháját. A légitársaság minden további nélkül küldött egy új egyenruhát, teljesen ingyen. Ekkoriban (az 1960-as években) a különféle légitársaságok között létezett egy megegyezés, melynek részeként bármely társaság pilótája tetszőleges repülőgépre felszállva utazhatott bárhová, teljesen ingyen. A gyakorlat neve „deadheading” volt. Abagnale ezt a szokást kihasználva repült több mint 250-szer a világ 26 országába, több mint másfél millió kilométert megtéve összesen – szállodai számláit, ételköltségeit és minden egyebet a Pan Amnek számláztak ki.
Frank Abagnale pilótaként (kép forrása: spielberg-ocr.com)
Az egyetlen dolog, amire a férfi odafigyelt, az volt, hogy magával a Pan Ammel ne repüljön soha – félt, hogy a valódi Pan Am pilóták felismerik, hogy csaló. Más légitársaságokkal utazva azonban meggyőzően beszélgetésbe tudott elegyedni a pilótákkal és egyéb személyzettel, és még egy-egy légiutas-kísérővel is viszonya volt. Egy alkalommal a pilótafülkében a kezébe adták az irányítást, ő azonban diszkréten bekapcsolta a robotpilótát – „egy papírsárkányt sem tudok a levegőben tartani”, mondta később egy interjúban. Nem tarthatott azonban örökké ez az élet: miután egyre több helyen kezdtek nyomozni a rejtélyes utazgató pilóta után, Abagnale úgy látta, ideje továbbállni. A repülés után a jog világát célozta meg.
Pilótának, ügyvédnek és orvosnak is sikeresen adta ki magát a történelem legelképesztőbb csalója a Nemzeti.net-en jelent meg,
0 notes
nemszeretnemtudni · 7 years
Photo
Tumblr media
A mai estém zárása pedig egy csodálatosan virító csekk az asztalomon, ami 30 napig emlékeztetni fog, hogy ne felejtsem el! Köszi BKK, és ti semmirekellő pöcsfejek, akik figyelmen kívül hagyjátok az ingyen utazgató alkoholista hugyos csövesek tömkelegét mialatt engem kérdőre vontok jogtalanul, hogy basszátok meg az istenverte , nevetséges szolgáltatásotokat, amiért fizethetek, hogy beszámíthatatlan időn belül kigyulladjon alattam a metrószerelvény. Hány évet fogok még eltölteni viccországban?!/nap kérdese kivételesen magyarra váltva/
#me
0 notes
i-lie-when-i-smile · 2 years
Photo
Tumblr media
Van az úgy, hogy csak nézed a TOP 10-es listát, és keresed, hogy kinek ismerős legalább a neve. De a zsebkönyvek irtó cukik voltak! #hautazikamoly #utazgatós #ilovenetherlands #iloveamsterdam #bookish #bookstagram #bibliophile #bookstore (helyszín: Amsterdam Airport Schiphol) https://www.instagram.com/p/CgdwtxLIehD/?igshid=NGJjMDIxMWI=
0 notes
i-lie-when-i-smile · 2 years
Photo
Tumblr media
#hautazikamoly #utazgatós Szóval hova megy a könyvmoly, ha idegen földön jár? Könyvesboltba megy! Young Adult szekció egyből belőve, ráadásul egyből megtaláltam a nemrég olvasott >> Meredith Russo: Birthday - Születésnapok << regényt! 😊 ❤️ Meg egy csomó mást persze. 😅 #netherlands #mutimitolvasol #bookish #bookstagram #bookshop #bookstagramhungary #bibliophile #hungarianblogger ⬇️ "Az élet mindig haladásra késztet, erre vagy arra, fel a napfénybe, vagy le a mélybe." A könyvről: https://hagyjatokolvasok.blogspot.com/2022/07/meredith-russo-birthday-szuletesnapok.html (helyszín: Groningen, Netherlands) https://www.instagram.com/p/CgOz-L1Iz88/?igshid=NGJjMDIxMWI=
0 notes
i-lie-when-i-smile · 3 years
Photo
Tumblr media
☀ Nyaralás ON ☀ A szoba a szokásos, de a látvány új, ugyanis valami óriási pancsolós objektumot építettek a parkoló helyére, mióta utoljára erre jártam! 🤭 Egyébként a #minikönyvklub újabb könyvét olvasom, a legújabb Andy Weir gyöngyszemet, A Hail Mary-küldetést. /Kicsi digitális OFFban egyeztünk ki a családdal, szóval tényleg pihi... Szép vasárnapot! 😊/ #hautazikamoly #utazgatós #balaton #ilovegyenesdias #wellnesshotelkatalin (helyszín: Wellness Hotel Katalin****) https://www.instagram.com/p/CTcYfoRIW9M/?utm_medium=tumblr
1 note · View note
i-lie-when-i-smile · 4 years
Photo
Tumblr media
Úgy néz ki, az októberi nyaralást a Maxim kiadó támogatta! Van itt #blogturnéklub recenzió és e havi #minikönyvklub olvasmány is. (Még jó, hogy van otthon egy Kindlem... 😅) Éjszaka amúgy Szaszkó Gabriella Kora februárját kezdtem el olvasni alvás helyett... Ő a havi Mini-könyvklubos közös könyv, ezért nagyon kíváncsi vagyok! 🌸🤫 #apapirkonyvsosemegykiadivatbol #mostolvasom #currentlyreading #mutimitolvasol #bookstagram #bookish #hautazikamoly #utazgatós #ilovegyenesdias #maximkiado #dreamvalogatas #szaszkógabriella (helyszín: Wellness Hotel Katalin****) https://www.instagram.com/p/CGcu9g4AAV5/?igshid=1r8yhd92sig3o
0 notes
i-lie-when-i-smile · 4 years
Photo
Tumblr media
Utazgatós napok következnek! 😊 #currentlyreading Róbert Katalin: Keresd az igazit! Tegnap el is indult @robert.katalin új regényének a turnéja, az egyik extra a kedvenc borítóterveimmel foglalkozik. A képen látható borító az egyik kedvenc pályaművem, de persze azt is szeretem, amelyikkel végül megjelent a könyv. 😉😍 #mutimitolvasol #bookish #konyvmolykepzo #blogturnéklub #blogturné @konyvmolykepzo #vorospottyos #hautazikamoly https://www.instagram.com/p/B47aOsEgggg/?igshid=ayccf10g4ohp
0 notes
i-lie-when-i-smile · 5 years
Photo
Tumblr media
Utazgatós... 😉 <Christine Lynn Herman: Az elemésztő homály> #hamarosanmegjelenik #bookish #bookstagram #hautazikamoly #maximkiado #thedevouringgray #ChristineLynnHerman #átolvasomazéjszakát #kiugrunknemetbe #currentlyreading #mutimitolvasol https://www.instagram.com/p/B4nZIvvAkpO/?igshid=bbxrcm0x6yp1
0 notes