#te vagy a jövőm

[n-y-c-t-0-p-h-0-b-i-a]

Csak Veled tudom elképzelni azt, hogy majd egy szép nyári napon az oltár előtt állva kimondjuk boldogan az Igent❤️💍

#saját #magyar tumblr #szerelem #kapcsolat #jövő #my love #future #relationship #boldogság #házasság #te vagy a jövőm #szeretlek #kicsim #párkapcsolat #mindig csak te #örökké #nyctophobia

[jeghideg-lelek]

Minden éjjel, mikor a karjaid között fekszem, nem kattogok semmin. Nincsenek a fejemben az elrontott döntésel, a kiközösítés érzése, a szüleim elkeserítő szavai. Csak te vagy, aki melegséget, biztonságot és otthont nyújt nekem. Talán mondhatom, hogy Te vagy a legjobb barátom. Mert te vagy, akivel mindenről szégyenkezés nélkül beszélhetek, mert tudom, hogy nem ítélsz el. Tudom, hogy nem beszélnél ki és tudom, hogy nem is szúrnál hátba egy-egy titok elmondásával.

Életemben nem gondoltam volna, hogy a párom személyében megtalálom azokat a "személyeket" akikre mindig is szükségem volt. Legjobb barát, szeme fényére vigyázó apa, büszke anya, őrült testvér, segítő tanár, pszichológus. És nem utolsó sorban egy tökéletes, szerelmes férfi, akiben látom a jövőm.

Szeretlek.

#gondolatok #szeretlek #hiányzol #szerelem #boldogság #annyira szeretlek #mindig csak te

[csendetakarok31]

Tudom nem én vagyok az első szerelmed. Tudom nem mindig a legtökéletesebb a kapcsolatunk. És tudom sokszor hisztizek, sokszor rosszul kezelem a dolgokat. De egy dolgot megígérhetek. Én leszek az A lány aki egész életünkön át melletted lesz és támogatni fog mindenben. Te ragyogtad be az életemet és hidd el örökre azon leszek, hogy ezt viszonozzam. Mert soha sem éreztem meg ilyen erős szerelmet, és biztos vagyok benne, hogy soha senki sem lesz aki jobban tudna szeretni nálam. Veled tervezem el az életemet, nélküled nincs jövőm. Te vagy a legcsodálatosabb dolog az életemben!

Szeretlek!

#magyar tumblisok #magyar tumblr #középiskola #kapcsolat #szerelem #szeretlek #örök szerelem #M.

[te-vagy-a-fajdalom]

Azt mondták nekem, hogy mi döntjük el, hogy pontot teszünk-e a végére vagy sem. Eddig azt hittem, hogy szükségem van a te pontodra. De nem. Nekem kell letennem a pontot. El kell fogadnom, hogy ez ennyi volt. Csodálatos fejezet voltál az életemben. Mindig emlékezni fogok erre, de vége van. El kell fogadnom. Úgyhogy pontot teszek. Ennyi volt. Nem te vagy jelenem és nem is te leszel a jövőm. A múltam vagy, de a múltam nem határozz meg engem, én döntöm el ki vagyok. És meg fogom találni, nélküled is. Nem hiszem, hogy holnap vagy holnapután, de ennyi volt, nyitnom kell a világ felé. Nyitnom kell az új dolgok felé. Megtanultam nélküled élni. Most megtanulok boldognak lenni nélküled.

[angelincage]

Tegnap éjszaka haza fele, amikor a hátsó ülésen ültem, középen, kifele bámultam az ablakon és hatalmába kerített a szorong��som. Csak néztem előre amíg a gondolatok a fejemben háborút vívtak mindenről. Csak a szokásos, a múlt, mit hogyan csinálhattam volna másképp, a jelen, a barátaim, családom, egyetem, munka és a jövőm is beszállt, hogy megszínesítse az egészet. Teljesen elfeledkeztem a helyről és az időről, csak a fejemben lévő háború kötötte le az egész testem. Egy kezet éreztem átívelni a vállam felett. Ott ültél mellettem és magadhoz húztál. Rád néztem és elmosolyodtál. A háborúnak vége lett én meg végtelen hálát éreztem érted. Azért, hogy vagy. A mosolyodért, a csodás lelkedért és az érintésedért, ami kizökkentett a sötétből egyenesen a fénybe. A te fényedbe. Hozzád bújtam és élveztem a melegedet ami elriaszt minden démont belőlem.

#csak én letta #én #ő #szerelem #boldogság #szeretet #biztonság #bizalom #múlt #szorongás #sötétség #túlgondolás #autózás #történet #fény #burok

[vanessb]

Ha újra kezdhetném az életem

Hamarabb meg keresnélek

Hogy tovább szerethesselek téged

Hogy tovább csókolhasam az ajkad hogy tovább foghasam kètkezed. Ès nem engedlek ènn már el sosem

Mióta megismertelek téged

az életembe egy új szakasz lépett

Mert te megváltoztattad az egész életem kedvesem jó értelemben ezért szeretlek téged

Mert te vagy az én maci szemű hercegem èrted hogy érted élek mert nèlküled már nem èlek te letel a vègeztem ès a jövőm is egyben èletem a boldogság csak úgy ránka talált a sok rossz után már ki is járt hogy vèggre boldogan èlhesünk ès èlvezük ezt a bolond fiatal romantikát 2ten hercegem

(saját szerzemény)

[iasonmallory]

#1 Rainer Engelstad

RAINER ENGELSTAD isten vidar A családom szerint szűkszavú vagyok •

 Ha hiszed, ha nem, de én mindig megtartottam magamnak a véleményemet és csak akkor szólaltam meg ha kérdeztek, ami lássuk be sokaknak nem jutott az eszébe. De ne hidd, hogy ez zavart volna engem. Én inkább mindig kivártam és a megfelelő alkalomkor bizonyítottam be, hogy igenis hasznos a meglepetés erejével élni. Nem arról van szó, hogy lenéznék másokat és azért nem fejtem ki bővebben a mondanivalómat, mert úgyse értenének meg, hanem azért, mert tudom, hogy teljesen felesleges pazarolni az időt és elterelni a lényegről az istenek figyelmét. Sokkal jobban értékelnek akkor, ha két-három mondatban összefoglalód azt, amit mondani akarsz, mintha órákon át ugyanazt mondanád el, csak körítéssel.  Az ellenségeim szerint nyugodt vagyok •

 Ha valaki elárulja miért kellene összepisilnem magam az istenek ellenségeitől, akkor az szóljon most vagy… inkább ne szóljon. Nem félek annyira szembenézni velük, mint kellene, szimplán csak erről van szó. Nem tekintek magamra leggyőzhetetlenként sem, de maradjunk annyiban, hogy sok kell ahhoz, hogy engem valaki kizökkentsen ebből az istentelenül is nagy nyugalmamból. Szándékosan teszem próbára magam a programozásban is, ami sokak életében kiüti a biztosítékot, ha valami miatt nem úgy működik ahogy kellene. Valójában a hiba tényleg csak egy vesszőn, szóközön vagy üres lehivatkozott file-on múlik, ami még az is lehet, hogy át van nevezve valami egyébre és ezért adja ki a hibakódot. Persze az emberi kapcsolatokat is ilyen nyugodtan kezelem, ennyire félvállról, ha rossz akarok lenni, mert amíg pánikot hagyok magam után és kétségbeesést a jelenlétem hiányával valaki életében… addig én teljesen jól vagyok, nyugodtan kezelem, ha az illető figyelmeztet ez nem volt szép húzás tőlem. A veszekedéshez két ember kell, én nem vagyok ember, szóval…Szerintem barátságos vagyok •

PLAY BY Freddy Carter

ÉLETKOR kortalan

FOGLALKOZÁS programozó

A KARAKTER keresett/saját

HIRDETŐ Catriona S. Jarlsberg

FŐ KARAKTEREM Kat

Ne törődj a múltammal, a jelenemben élek és a jövőm pedig hadd legyen kifürkészhetetlen, még a számomra is. Valami hasonlóval szoktam nyugtatgatni magam, amikor újra valami kevésbé isteni dolgot teszek és véletlenül vagy szánt szándékkal felnyitom valaki szemét a létezésünkkel kapcsolatban. Nem kérek érte köszönetet, esküszöm. Ha nem azt kell bizonygatnom, hogy ki vagyok, akkor egy informatikai cégnél dolgozom programozóként. Jó kis álca. Bár azzal ijesztgetik a szakmabelieket, hogy idő kérdése és egy AI bármire képes lesz, így a programozásra is. De amíg ez bekövetkezne, addig örömmel írok titkos üzeneteket C++ban vagy Pythonban. Na jó, ez mind tudjuk, hogy nem olyan egyszerű, főleg, ha olyasvalakinek kell észrevennie ezt, aki nem ért hozzá és a programozás sokkal többről szól, mint „titkos üzenetekről”. Csak próbáltam vicces lenni. Fontosra fordítva a szót, ha egy kicsit is hiszel a régiek hitében, akkor csak annyira leszel lenyűgözve tőlem, mint egy vetélkedő második helyezettjétől. Nem fog számítani, mert a te figyelmedet leköti az első és a harmadik helyezett. De hidd el, másodiknak se lenni olyan rossz, mert az, aki csendben meghúzódik és kivár… a végén még meglepetéseket okozhat. Kellemeset vagy kellemetlent, majd elválik. Ahogy régen, úgy most sem az az első számú célom, hogy túlszárnyaljam Thort vagy az apámat, azért nekem is vannak határaim, amit tudom, hogy hol kell meghúznom. De ez nem jelenti azt, hogy ne tenném próbára magam és ne akarnám… Még nem akarok semmit. Ha igazán ismerni akarsz, akkor tudnod kell, hogy mostanában inkább visszafogom a bosszúságomat, nem tartom létszükségletnek a harcoskodást, de ettől függetlenül bárkit szívesen emlékeztetek arra, hogy nem velem kellene ujjat húznia, mert megannyi lehetőség van még rajtam kívül is. Ezért esik meg néha, hogy ellátogatok a Vortex Clubba és csak remélni merem, hogy nem mérgezik meg egy szép nap a kikért italomat. Tipikus példája ez a tartsd közel a barátaidat, de még közelebb az ellenségeidet mondásnak, ez pedig egy jó tanács. Lehet, hogy a morgós blöki nem hiszi el, csak a jó italért sértem meg az ő területét és iszom a clubjában, de teszek rá. Egy nap biztos elfogja hinni. Vagy nem. Az sem baj, ha sosem hiszi el. De amíg nem küldi rám a kidobóit feleslegesen, addig én sem okozok neki nagyobb kárt azon kívül, hogy ott iszom és rontom a levegőjét. Tudom, hogy az italnak kevés hatását érzem, de néha úgy kell tennem, mintha szomorú lennék és bánatos. Ez az italba folytom bánatom álca egész jól működött akkoriban, amikor Annar Rosensverd-del és Eldir Jarlsberg-gel lógtam vagy úgy tettem, mint aki velük lóg. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem éreztem jól magam a baromkodásaink közepette, egész megkedveltem őket. Vagy ha nem is őket, akkor Catriona-t mindenképp. Ő Thor lánya. Mondanám, hogy vele is szándékosan ismerkedtem meg, de semmit nem terveztem előre. Nem állt szándékomban a bizalmába férkőzni és hagyni, hogy biztonságban érezze magát mellettem. Most a legkevésbé sincs szükségem arra, hogy Thor nekem essen amiért a félisten lánya körül legyeskedek. Egy kis időre ezért is húztam meg magam a lakásomban és foglalkoztam a magam dolgával, mint azzal, hogy mi történik Annar, Eldir és Catriona között. Vagyis azt sejtettem, hogy mi folyik Annar és Eldir között, de a szerelem valami olyan tényezőnek tűnt mindig is, amibe nekem jobb, ha nincs beleszólásom. Freyja-val pedig jobb nem ujjat húzni, hacsak nem vágysz örökös magányra és szeretetlenségre az életedben, mert ha valaki akkor ő képes elvenni tőled, nem csak adni. Ja, igazából csak oda akarok kilyukadni, hogy ne húzz ujjat az istenekkel, mert nem éri meg. Te fogod a rövidebbet húzni. Megoldják, hogy te kerülj ki vesztesként. Szóval inkább légy engedelmes, járj a kedvükben. Neked is jót fog tenni és nekik is, csak higgy és remélj.

Egyéb: Jó minőségű cipők gyűjtése a mániám a programozás, iszogatás (?) mellett.

#iason mallory #lysander collins

[onedarkroadtowardsthelight]

Tudom, nem én vagyok az első igazi szerelmed. Tudom, nem mindig a legtökéletesebb a kapcsolatunk. És tudom sokszor hisztizek, sokszor rosszul kezelem a dolgokat. De egy dolgot megígérhetek. Én leszek az A lány aki egész életünkön át melletted lesz és támogatni fog mindenben. Te ragyogtad be az életemet és hidd el örökre azon leszek, hogy ezt viszonozzam. Mert soha sem éreztem még ilyen erős szerelmet, és biztos vagyok benne, hogy soha senki sem lesz aki jobban tudna szeretni nálam. Veled tervezem el az életemet, nélküled nincs jövőm. Te vagy a legcsodálatosabb dolog az életemben.

[gyotroszerelem]

Amikor már biztonságban éreztem magam, összefutottam azzal a férfival akivel egy röpke pillanatig voltam boldog.

-nahát te itt? Szia

-gondoltam összefuthatunk itt.

-tényleg?

-hol van Natasa?

-lekéste a hajót.

-akkor én most...

Együtt hajóztam vele. Mindketten szólóban, négy mérföldre a parttól. Reménytelennek tűnt a menekülés. Csalódott nők és gyerekek a mentőcsónakban. Ami az egyik nőnek a Titanic az a másiknak a szerelem hajó.

-miért rohantál el az előbb?

-én nem is tudom.

-de azért talán még beszélgetnünk szabad nem?

-nem tudom. Szabad?

-a legénység lázadásra készül. Add tovább

-a humorod a régi.

-igyekszem. Mi van veled? Jársz valakivel vagy...

-igen, eltaláltad. Klassz srác. Tulajdon képen tökéletes.

-és hol van Mr.Tökély?

-otthon. Megkíméltem a hideg kajától és a médiapatkányoktól.

-hm jól tetted.

-persze te kivétel vagy

-csinos a ruhád kislány.

-jaa ez? Gondolod? Ha ez a ruha tetszik, kár hogy nem láttad a tisztítóban raboskodó ruhácskámat. Jó hogy láttalak...

Elgondolkoztam azon, hogy az időnek milyen szerepe van. Vajon a sors irányítja életünk minden percét vagy az élet tényleg csak véletlenekből áll? Máshogy alakulna az életem ha nem késnék mindig 10percet? Lehet, hogy nem találkoztam volna vele? Meg volt írva, hogy találkoznunk kell? Igaz amit a barátnőm állít, hogy az időzítésen múlik minden?

*hamgüzenet*

-szia itt vagyok

Rögtön tudtam, hogy ki az. Hiába akartam, Őt nem tudtam kitörölni az életemből csak az üzenetrögzítőmből.

-hogy te milyen gyors vagy..... Mit keresel itt?

-Azt üzenetet megkaptad?

-igen de nem hallgattam meg. Miért jöttél ide? Ő volt az igaz? Mr. Tökély

-igen és nemsokára visszajön, ezért kérlek... Mit akarsz?

-nem tudom.

-Nem. Menj haza a feleségedhez. Menj

-ezt jól elcsesztem.

Fogalmam sem volt mi mondanivalója lett volna még. Nem tudtam eldönteni, mi zavar jobban. Hogy nem tudom, vagy hogy érdekel.

*hangüzenet*

-szia itt vagyok a házad előtt. Tudom hogy otthon vagy vedd fel. Én... Én.... Jézusom... Szóval ...hiányzol folyton csak te jársz a fejemben. Tessék kimondtam

Kimondta, azt amit hallani akartam csak egy év késéssel. Hiába vártam nem éreztem örömet. Ennél pocsékabb időzítést elképzelni se lehet.... Eddigi életem az időzítésről szólt, a rosszkor kimondott szép szavakról. Sebesen tért vissza múltam és túl lassan tartott hazafelé a jövőm.

S03E08

[aranysziv]

(én soha nem felejteném el a tiédet. mert azzal a késsel nem a tortát vágták fel, hanem a mellkasomat.)

mindenben téged kereslek, és pechemre, meg is talállak. nem túl fair. mármint egyik este nagyon sírtam. hosszú, mozgalmas és egyben igazán produktív napokat tudhattam a hátam mögött, és lekapcsoltam a lámpát, hogy most már alszok, nagyon kimerült voltam, és abban a nagy csöndben rám tört. mindig ez van. nem tudom, hogy ebbe az apró testbe hogy fér meg ennyi szorongás. néha úgy elnyomom, hogy szinte meg is feledkezek róla, hogy van. de néha meg annyira leterít, és a semmiből, váratlanul, és nem tudok vele mit kezdeni. van olyan is, amikor dolgozok vele, és akkor ilyen keserédes. de aznap vigasztalhatatlan voltam, azt a tényleg keserves sírást képzeld el, amikor az emberek nagyon csúnyák közben. a plafont néztem - már amennyire láttam a sötétben és a könnyeimtől -, és akkor elkezdtem vitatkozni az Istennel. mindig ezt csinálom. nyilván, bolond vagyok, ez nem is vitás. de tényleg harcba szálltam vele. hát kivel mással? nem nevezném imádságnak, de beszéltem hozzá, oda fel, és folyton csak azt ismételgettem, hogy ez nem igazság. de azt, hogy mi nem az, azt magam sem tudtam megmondani.

ma kedvem lett volna felhívni, lógni veled, csak úgy, sétálni a régi helyeken, beszélgetni, meginni egy kávét, erre vágytam és úgy tenni, mintha nem számítana a holnap. elképzeltem. de valójában nagyon is számít. mert én számítok. a szívem számít. a jövőm számít. és már nem ott vagyok, én nem abban vagyok. nem veled vagyok. csak néha belül úgy érzem, hogy mégis. egy részem ott maradt veled, és nem is tudom igazán, hogy te hiányzol, vagy az a darab belőlem. mert őt sem kaphatom vissza, azt az időt nem kaphatom vissza, és ez mostanában sokszor jobban fáj, mint te. annyi mindent éreztem. sokat. mélyen. és ott most olyan üres. semmi sincs ott, bennem, ahol te voltál, csak levegő, és mégis meg lehet benne fulladni. csupa kátrány, és fekete és vérzik. és muszáj írnom róla, mert olyankor mindig egy kicsit könnyebb. pedig sokszor nem akarok emlékezni. nem akarom, hogy fájjon, és nem akarok vitába szállni az Istennel sem.

én már tudom, amit tudok. és láttam, amit láttam. és azt is megtanultam, amit meg kellett tanulnom. alkalmazom is, ha hiszed, ha nem, de nap mint nap. csak tudod, néha, még ha az ember esze tud is mindent, a szívének kell idő, hogy megértse, hogy elfogadja. ezt nem lehet siettetni. én sokat dolgozok ezen folyamatosan, és kapok hozzá segítséget is, kompetens embertől is, de támogatást is mástól, akitől szükségem van rá. és még ha vannak is ilyenek, ilyen napok, vagy akár csak pillanatok, attól még erős vagyok. és bátor is. feltettem az i-re a pontot annak idején, és nem gondoltam meg magam, nem futamodtam meg, még akkor sem, amikor tényleg nehéz volt. annyi minden megváltozott azóta, én is megváltoztam azóta, és ilyenkor nem az a nehéz, hogy már nem vagy, hanem az, hogy azt hittem, hogy leszel.

mindig azt mondtam rólad, hogy te más vagy. nem definiáltam ezt különösebben, és nem is igazán tudtam volna valószínűleg, csak azt tudtam, hogy más. nem olyan, mint a többi, mert az az ember, aki a lelkem ilyen mély zegzugaiba nemcsak betekintést, de dedikált helyet kapott, az igazán különleges, bárki megmondja. én nem ismertelek téged, és most sem ismerlek, de abban biztos vagyok, hogy nagyon szerettelek. bárki is voltál, bárki is lehettél, volt egy ember, aki nagyon szeretett, és borzasztóan nehezen engedett el téged. te voltál a mindene túlzás nélkül, az az egy, aki mellett nem számított az összes többi együttvéve. és úgy alakult aztán, ahogy, és most itt vagyunk, és már mások vagyunk, és azok az idők elmúltak. neked nem is számít, tudom. de én néha eljátszok a gondolattal, hogy milyen lenne visszamenni, akkor, oda, a Múzeum sarkához, és újra rád mosolyogni először. újra megérinteni először. újra átélni mindent először. vagy talán bele sem kezdeni az egészbe. gondolkozok rajta, de sose jutok dűlőre. mert akárhogy is nézem, lassan egy éve lesz a hatból, és már bennem is minden megkopott.

halvány az alakod a fejemben, az arcod homályos. ahogy hozzám érsz az álmaimban, én is csak elmosódok, mint amikor a grafitot elkenjük a kezünkkel és maszatos lesz a papír. nem emlékszem úgy a hangodra, csak az anyajegyeidre, az álladon a szakállad alatt volt a kedvencem, amiről csak én tudtam a gyerekkori fotó miatt. de a hátadon a világűrbe kapaszkodni is jó volt, sosem féltem, hogy elejtesz. nagyobb biztonságban éreztem magam a karjaidban, mint bárhol máshol otthon. és mára mi maradt ebből? sokszor az emléked vesz el belőlem a legtöbbet. sokszor meg csak az tartja bennem a lelket. és annyi mindent írnék, írhatnék, és tudom, hogy még fogok is, mert kell, mert szükségem van rá. de igazából nem is a szavakról van szó. írhatok bármennyi sort, akármennyit, amennyit csak akarok. de úgysem az számít, nem igaz? nem a betűk rejtik a vallomást, hanem éppen az, amit nem tudok elmondani, amit hiába próbálok, nem tudok megfogalmazni. de bár tudnám.

talán ez a küszködés. ez maga az ars poeticám.

[anonime-things]

Igen ez neked szól.

Az életem minden egyes percét te világítod be. Te vagy aki értelmet ad a reggeleknek. Aki arra bíztat, hogy végig csináljam a napot. A múltam, a jelenem, a jövőm. Ez mind te vagy. Neked kell lenned.

Nélküled egyszerűen nincs semmi. Nem tudom minek is kezdem el a napot. Miért csinálom amit csinálok. Elvesztem. Az én hibámból.

[boywithmoodswings]

Mikor egy szakítás nem a te vagy ő tette végett következik be hanem a szüleid miatt..

Igazából nekem nem számított a kor, hogy kik ismerik, hogy kik előtt bukok le, vagy hogy majd mit szolnak mások.. Nekem csak az számított hogy abban az 5 hónapban úgy éreztem van értelme élnem, van aki szeret engem, van akivel eltervezhetem a jövőm, s van akit ha hívok egyből ott volt bármi történt.

Majd egy telefonhívás elrontott mindent a közös jövőt, az álmaimat amikre egyedül ő mondta hogy meg tudom csinálni..

Illetve a vizsgáim amiket ebben az 5 hónapban csináltam miatta sikerültek nem a szüleim miatt mert ő jött oda mindig hogy biztasson, ő köszönt el tőlem úgy hogy ügyes fiú vagy menni fog baba.., és ő volt az aki rá ébresztett hogy a boldogság mindennél fontosabb.

Majd anyu egy 3 perces telefonbeszélgetést úgy zárt le hogy szakíts vele vagy különben elmondom apádnak és annak nem lesz jó vége.

A barátaim a mai napig úgy tudják hogy ő tehet róla ők erről nem tudnak hogy nekem kellett választanom hogy én szenvedek vagy ő sérül meg.

Inkább a lelki fájdalmat választottam hogy ő élje tovább az álmait és céljait.

Most pedig 2 hónapja inkább nem ismerkedek senkivel nem szeretnék több fájdalmat okozni a szüleim miatt se magamnak se másnak….

[sotetseg-tengeren]

Remélem minden rendben lesz veled a jővöben. Bár ezt sosem fogod olvasni,sosem fogod megtudni hogy eltelt fél év. Mégis minden nap,mégis minden reggel és este a te gondolatoddal kelek és fekszem. Néha már betegesnek érzem hogy bármit csinálok. Mindig ott vagy,minden apró gondolatomban. Néha mintha megfulladnék és nem kapok levegőt. Nincs aki megmenthetne. Szeretném ha tudnád hogy örülök hogy boldog vagy. Örülök hogy találtál valakit,aki mellett boldog és önmagad vagy. Nyilván fáj,mert nem én vagyok az az ember. De ahhoz hogy lehessen jövőm,el kell engedjelek és veled együtt minden szenvedésem.

Ezzel a nappal,elengedtelek téged és veled együtt a múltunkat is!

[whateverislessthanmore]

A tó / Fel kell nőni

Vajda János írta így... A volt ifjúságnak tündértaván valaminek a hattyúi képe fölmerül...

Azt hiszem talán megtaláltam azt a valamit. Egy rúgás, egy érzés a kezem alatt. Ez lenne az hát, a fénnyé olvadt valóság ami megmutatta, hogy gondolnom kell valaki, valami másra is, mert sosem lesz jobb. Egy élet formálódik, s nem azért mert a kutya megdöglött, vagy mert a felszínességem rothad, vagy az amit én valódinak gondoltam.

Kurvák, ribancok, hazugságok, féltékenység és kicsinyesség személye voltam mindig, egy valótlan lény, egy rossz álom, délibáb mások számára, éles kés ami tompán a gyomrodba döf, mégis édesanyám szeme fénye, s most ő lesz nagymama, míg én édesapa. Ha ezt a szót formája ajkam, agyam beleremeg. Én? Édesapa? Valótlan állítás! ÉN NEM LEHETEK! Még is, egyszer nem árultam el, törtem össze azt a személyt akit szeretek. Őt nem. Mégis annyi mindenki mást és az ő bizalmukat igen. Még is Ő az aki megmaradt nekem. Talán Ő is ugyanaz a sebzett lélek, mint én. Talán ő is igy hazugság, egy árnyékkép, por és hamu egy edényben. S mi adtunk egy esélyt egy jobb életre. Neki, a kislányunknak, aki méhében formálódik. Aki egy édesanyát és egy édesapát fog kapni. Még is megéri-e azon morfondírozni, hogy mi volt, mi lehetett volna és miért volt minden úgy ahogy. Mindig azt hittem, az idő nem mozog, s én sem változom. De még is megtörtént. Ez a változás a velőmig megrázott, így húszon túl, a harminchoz közel. Mit is tettem én az elmúlt tíz évben? Úgy vág képen ez a kérdés, mégsem érzem a fájdalmát vagy a súját, hiszen én is múlandó vagyok, mert volt már olyan mint én és volt már olyan mint Te... Mégis valaki marad utánam, ha én már nem leszek, de ez a személy érezni fogja a szeretetem amíg élek. Neki és a feleségemnek megadom, amit mindig is szerettek volna. Egy apát, egy férjet. Egy igazán jó, rendes embert. Még is magamhoz ölelem ezt az időt, s mindent ami benne volt. Megölellek Téged, rádemelem a tekintetem s tisztelettel fordulok-szólok hozzád. Igaz, én beengedtem a sötétséget, de ebben a sötétségben mi ketten fényt gyújtottunk. Szeretlek Téged, Titeket, s mindenkit aki engem is szeret. Szeretem a múltat, a jelenem, a jövőm. S ezt Neked is megígérhetem. Mert Mi már jók vagyunk. Édes kislányom, megkapod ami neked kell...

[twobodiesareonesoul-329]

Ha téged elveszítelek, elveszek én is...

#szeretlek #hiányzol #ha elveszítelek #elveszek #eleszett #örök szerelem #szerelem #család #csak mi ketten #ketten #ha tudnád... #mindennél jobban #kérlek soha ne hagyj el #te vagy az életem #te vagy a mindenem #te vagy a jövőm #akarlak #nem akarok nélküled élni #eletem #eletem egyetlen szerelme #boldogságom #elveszitelek #akarom őt #látni akarom #csak őt akarom #csak veled #minden #kérlek #kérlek maradj itt örökre

[lenyaltnutellaskes]

Hiányzol a jövőmből.

#szomoru #szerelem #csalodas #fajdalom #szakitas #hianyzik #hianyzol #szeretlek #te vagy a mindenem #jövőm #gondolatok #sajat erzes #sajatgondolat