#látni akarom

[nevtelenembervagyok]

Szeretnék újra beszélni veled

#magyar #magyar szöveg #magyar tumblr #magyar tumblisok #magyar idézetek #saját #saját írás #saját szöveg #saját gondolat #saját érzés #hiányzol #látni akarom #viszonzatlan szerelem #szerelem #fájt #fáj #fájdalmas

[aspuzzledasachild]

okay but i need to see this guy in his autumn/winter everyday outfit, i have to see his choice of *jacket* and *boots*

like its not enough if he looks hot in a white shirt cause everyone does???

#igazából csak látni akarom újra #pedig egy órát ha beszéltem vele

[dramatic-dolphin]

neeeeeee miért pont most látom ezt amikor nincs rá pénzem 😭😭😭😭

#olyan kibaszott régóta meg akarom ezt nézni #amióta a barátnőm látta erdélyben és úgy jött haza hogy ''hallod milyen kurvajó darabot láttam'' #az összes székely csaba színdarab A Legjobb de EZT SPECIFIKUSAN nagyon nagyon látni akarom végre #hun.txt

[jarellquansah]

seated for the év sportolója gála

#am leszarom csak a domit akarom látni

[senki-hercegnoje]

Amikor szomorú voltam,mondtam neki,hogy nem akarom látni,ezért lekapcsolta a villanyt és mellettem maradt.

- Pillanatok az életünkből.

#magyar #tumblr #magyar tumblisok #szerelem #szerelmem #magyar tumblr #gondolatok #örök #este #szeretem #szomorú #együtt #csak te kellesz

[sztivan]

Igazán gyönyörű, ahogy a fidesz-csicska influenszereknél kitört a hiszti, hogy Azahriah beállt tüntetésre hívni, annyira félnek attól, hogy a Z generáció rájön, hogy van szavazati joga

A totális leolvadás akkor jönne valószínűleg, ha Szoboszlai bemondaná, hogy szerinte gyerekeket megerőszakolni morálisan nem a legelfogadhatóbb dolog, azt a hisztériát látni akarom

[ajtostolahazba]

Októberben apukámnak volt egy életmentő műtétje, ileus. Hálistennek időben elkapták, mondjuk a 24.órában, de sikerült. Kivettek egy nagy daganatot, amiről nem is tudtunk, néhány nagyon nehéz nap után végül annyira jól van, hogy szinte ugyanolyan jól van, mint azelőtt, jó az étvágya, semmi nem fáj, jó a kedve, nagyon akar élni. Ma megjött a citológia, találtak 2 közeli nyirokcsomóban elváltozást. Hétfőn befekszik kivizsgálásra, hogy eldöntsék kemo, vagy sugár...kurvára próbálok pozitív lenni, de be vagyok szarva, ismerve a kezelések mellékhatásait. Apám nagyon erős, 77 éves, de aktív, szellemileg friss, jó fizikai kondícióban van. És nem akarom betegen, elesetten látni, októberben is majd' belepusztultam, hogy fürdettem, borotváltam, lelkileg támogattam, miközben halálra voltam rémülve, hogy ilyen lerobbant állapotban kellett látnom... nem vagyok felkészülve arra, hogy elveszítem, még nagyon nem. :(

Most jól kibőgtem magam, aztán holnap mosoly fel, csak pozitívan, utazom 4 órát inkább, csak ne legyen megrémülve annyira. Fasz kivan már ezzel az évvel, legyen már minden jó, nem akarok félni, félni szar! És mostanra találtunk vissza egymáshoz, sok évig eltávolodtunk, de mostanra nagyon szoros lett a kapcsolatunk. Évek óta tudatosan elmondunk mindent, nincs olyan, amit ne beszélnénk meg, de még olyan sokmindenről akarok beszélni vele, tudva, hogy jól van, nincsenek fájdalmai, nem szenved semmitől. Sem betegségtől, sem kezeléstől...

Be vagyok szarva.

[csacskamacskamocska]

Elmúlik-e végleg

Vannak ilyen semmi közöm hozzá „problémák” amik mégiscsak foglalkoztatnak meg inspirálnak. Egy társaságba járok egy lánnyal, nőnek kéne mondanom mert már nem huszonéves, aki együtt járt a társaságból egy pasival. A lány szerelmes volt, a pasi nem, van ilyen. Szakítottak, kicsit érzelegtek rajta, de tulajdonképpen, érdekes módon, az együttjárásról mi már csak akkor értesültünk miután szakítottak. A fiú mondta, hogy bocs, ha kicsit furán reagálnak dolgokra, de helyzet van. Pislogtam is sűrűn, hogy most mi is történik, beszéltem a faszival privátban, hogy mondja már el mi ez az egész. Innentől kezdve némileg ki volt hegyezve a figyelmem a lányra, akit jobban szántam mint a faszit. Különlegesebbnek, érdekesebbnek, műveltebbnek láttam, mint a pasast, akinek ez a fantasztikus lány nem volt elég jó. Mindkettőjüknek van már párja, a pasasnak már gyereke is. A pasi felesége kedves, jópofa, tényleg szuper, kedvelem, de nem tudom azt mondani, hogy jobb mint a másik lány. Más. Mindketten eljönnek, sőt mindhárman, a viszonyok tiszták, beszélnek egymással, soha meg nem mondanád, hogy bármi közük volt egymáshoz. Nem is érdekel senkit, csak engem. Gőzöm nincs miért van bennem az, hogy én nem hiszem el, hogy egy szerelem elmúlik attól, hogy azt mondják, hogy vége a kapcsolatnak. Onnantól majd nem látja annak aminek előtte? Ha ott van, nem találja vonzónak? Amikért rajongott az nyomtalanul eltűnt? A fájdalom, hogy ő nem kellett, túlléptek rajta az lényegtelen dologgá válik? A másik teljesen idegenné? Ez a kapcsolat nem kiürült, elsikkad, elhidegült, hanem az egyik elutasította a másikat. Sebet ütött. Folyamatosan látni egy alternatív képet, egy másik utat, másik választást, szerintem idegborzoló. Voltam persze én is úgy, hogy évekkel később találkoztam azzal a pasival, aki iskoláskorom meghatározó szerelme volt, és nem hittem el, hogy ezt az embert valaha is vonzónak láttam. Nem is találkoztunk többször. Minek találkoztunk volna?

Van a társaságban más pár is, akik együtt éltek. Nekem irritáló, ahogy a közeli kapcsolat maradványai át meg átszövik a kommunikációjukat és terhet rak a mostani élettársra. Mert ne áltassa magát senki, terhet rak. Ezt nem akarni tudni, erre nem figyelni szerintem maradványa a birtoklásnak. Persze, mindenki csináljon amit akar, mindenkinek a saját felnőtt döntése, hogy marad vagy szakít vagy szakít és marad, és akinek valami nem tetszik az mondja, aztán majd lesz valahogy. Én csak arról mesélek amik bennem lecsapódnak, a zacc, a mocsok... Van persze rengeteg ellentmondás: A szabadságunkat nem kéne valaki más kárára, direktmód megélni. A korlátozás nem elvárható azon az alapon, hogy nekünk valami nem esik jól vagy kellemetlen. Az emberek hazudnak arról is, hogy fáj-e nekik valami. Az emberek önzők és kegyetlenek egymással.

És akkor mindenféle elejtett mondatok innen-onnan: Már nem fáj, de amikor összetalálkozom vele, igyekszem feltűnés nélkül kikerülni, mert nem akarok találkozni vele meg a nőjével. (aham, akkor most túl vagy rajta vagy nem?) Már csak barátok vagyunk. (aham, a legjobb barátok és csak te mondod neki, hogy milyen okos meg vicces, senki más.) Már elmúlt. (de minden ismeretlen üzenetről, telefonról, sosem látott tumblisról ő jut eszedbe, azt gondolod Ő volt) Jobb, ha nem találkozunk többet. (mert bármikor lefeküdnél vele és az is zavarna, ha nem) Hogy édesemnek, drágámnak, szívemnek szólítom, ez semmi, ez csak a megszokás. (baszki, 15 éve elváltatok, milyen megszokás ez?) Nem zavar, hogy megnősült és gyereke van. (csak leiszod magad, ha látod. Értem, hogy nem zavar) Felidegesít mindig, amikor találkozunk. (akkor mi a fasznak találkoztok?) Barátok tudtunk maradni. (nem akarjátok megdolgozni az érzelmi munkát a szakítással) A kapcsolataim elfogadják, hogy barátságban vagyok az exeimmel. (a kapcsolataid hazudnak) Nem akarom, hogy újra bántson vagy bármi ilyesmi. (Tudna bántani? Akkor nem utálod eléggé.) Stb, stb.

Amúgy az egész dolog érzelmi részét csak én feltételezem, teljesen elképzelhető, hogy a lány teljesen túl van a pasin, beleképzelek mindenfélét amit semmivel sem tudok igazolni, csak azt gondolom, hogy hacsak nem csalódik az ember orbitálisat a másikban, akkor a vonzalom nem múlik el, csupán háttérbe szorul, valahova a tudat eltompított mélyére kerül és ha nem piszkálják, akkor örökre ott is marad, és nem a vonzalom múlik el, csak elfelejtjük, hogy hova tettük.

#szerelem #szakítás #emlékek #viszonyok #barátság #ex #03-20

[nevtelenembervagyok]

Szeretnélek látni... Csak egyszer utoljára.

#magyar #magyar szöveg #magyar tumblr #magyar idézetek #magyar tumblisok #saját #saját írás #saját szöveg #saját gondolat #saját érzés #látni akarom #szerelem? #szerelem #hiány #nagyon hianyzol #hianyzol #hiányzik #hiányzol #viszonzatlan szerelem #viszonzott szerelem?

[ezteislehetnel]

Nem akarok enni, nem ízlene semmi

Nem akarom látni smink nélkül az arcom

Nem érzem magam most kicsit sem szépnek

Hogy elfogadtam magam?

Ez csak tévképzet...

#magyar tumblr #idezetek #gondolataim #magyar #sajat szoveg #sajat iras #napi gondolat

[konyvekkozt]

látogatásokba'

ma nyakamba vettem a várost, hogy meglátogassam a kórházba került lakóimat

már-már vidáman szökdécseltem az egyik kórház egyik osztályán. meg is találtam a lakót, aki igen vígan várta, hátha történik valami azon kívül, hogy a szobatársa hortyog

őt hétfőn kiengedik. féltem tőle, hogy nem önellátó, de megjárattam, segédeszközzel teljesen jól közlekedik. és várja is már, hogy a szállón lehessen, mert egy hete abban a ruhában van, amiben a balesetekor volt

innen egészen jó hangulatban mentem át a másik kórházba. az, hogy oda kell mennem, nem azért volt tudott számomra, mert bárki felvette volna bárhol a telefont, hanem mert kiderült, hogy egy kollégámnak van másodlagos kontaktja egy kórházba

célirányosan értem a kórházba, azonban a vágyott osztály megtalálása már elbizonytalanított. átvágtam magam mindenen, kerítettem nővért, aki elmondta, nincs az osztályon az emberem. átküldött máshova, ahol előadtam újra, mi járatban vagyok. ott sem volt. mikor mondtam, hogy márpedig én most már nem mozdulok, öt nap intenzív keresés után egyszerűen tudni akarom, hol van a lakóm. a nővér tájékoztatott, hogy átszállították egy másik kórházba. kérdeztem, miért, mi van vele. a nővér megkérdezte, hajléktalan-e. mondtam, hogy szerintem ez itt nem fontos

ekkorra már vérszemet kaptam, akárhonnan is előkerítettem volna. tankként közeledtem a megadott kórház megadott osztályára. a nővérpultnál hosszan vártam, hogy egyáltalán bárki szóba álljon velem. rossz helyen jártam, de átküldtek máshova. odaérve már nagyon akartam tudni, mi van vele. naivan kérdeztem, hol van, beszélhetek-e vele. mondták, hogy nem, szeptikus részen van. de aztán mégis beengedtek hozzá, miután jól beöltöztettek

ott álltam az ágya mellett, köszöntem neki, elmondtam, ki vagyok. semmi reakció. mondtam, hogy megfogom a kezét. nyúltam a kezéhez, elhúzta. hagytam neki időt, bár semmi reakciót nem adott. nem gondoltam át, mi lesz a következő lépés, csak megérintettem az arcát. tűz forró volt. kinyitotta a szemét, rám nézett, nem ismert meg. beszéltem hozzá még, simogattam az arcát, mert szerettem volna, ha érzi, nincs egyedül a nagyvilágban. bár későn találtam meg, most mellette állok

nem voltam nála sokat. könnyel a szememben mentem a nővérekhez, hogy megkérdezzem, mi lesz most vele, mi várható. teljesen készségesek voltak. olyannyira, hogy megadták az osztályos mobil számát. én pedig telefonon a kollégák segítségével meg tudtam adni a lánya számát

nagyon nehéz volt ez a három óra. nehéz volt látni az egészségügyben dolgozók végtelen küzdelmét, a kiszolgáltatottságot. és nehéz volt látnom a mindig kópé lakómat teljes önkívületben

sikerült elérnem a lányát. örült, mert rég nem tudott az édesapjáról. talán be is megy hozzá. ha nem is lesz nagy családegyesítés, lehet, hogy a lakóm mellett már ketten leszünk

S-t talán pont most műtik. soha nem simogattam meg ügyfelemet, de őt most igen. s remélem, lesz még alkalmam beszélni vele. talán jól letolom, amiért hagyta idáig fajulni a dolgokat. de mindig mondta, hogy a katonák mindent kibírnak...

szurkoljatok S-nek!

arról pedig majd talán egyszer írok, milyen nehéz szociális munkásként jelen lenni, távol maradni, mégis bevonódni, arcot simogatni, osztályról kilépve sírdogálni, szurkolni és aggódni. utóbbiakat ugye mind úgy, hogy a lakó nem rokon

[egy-lany-blogja]

Nem akarom őt más karjában látni...

Bottka xMK- szívem

#magyar tumblisok #magyar #magyar tumblr #magyar lany #magyar gondolat #magyar idezet #szerelem #szeretet #magyar zene #erzesek #magyarok #zeneszöveg #zene

[anonim-lelek]

Bárcsak olyan könnyű lenne kitörölni a múltat és az érzéseket mint egy beszélgetést vagy egy személyt Facebookon… nem kell több baj… többet nem akarom látni se