#szeretnek

[semmikozod]

remelem hogy miutan vegzek a munkaval akkor meg augusztusban hazamegyunk egyet Hadhazra.

#anya #hadhaz #otthon #latogato #augusztus #haza #szeretnek #menni #remelem

[elvesztett-bizalom]

Nem vágyom semmi kiemelkedően nagy dologra, gesztusra, csak arra, hogy valaki meghallgasson és megértsen.

És ha ennek egy pici darabkáját is megkapom valakitől, én már a világot odaadnám érte.

#hungary #gondolat #szeretet hiány #figyelem #szerelem #magány #nem értem magam #hianyerzet #hiányzol #megtörve #viszonzatlan szerelem #reménytelen szerelem #szeretet #szorongás #nem szeretnek #miért szeretlek

[oldmacykerenew]

Muszaj volt kiprobalnom mit tud az AI … Eletemben nem voltam ilyen jo no, nem is leszek… de meg en is dugnek igy magammal 😂😂😂😂

A hajam viszont ha megno, pont ilyen lesz :D

#ai gpoy #amilyen szeretnek lenni de sosem leszek

[drakvuf]

Az RTL és a TV2 vezetősége egyeztetett és úgy ütemezték a műsort, hogy mind a kettőt tudjam nézni, mert 21:15-kor vége a Gazdáknak.

Köszönöm ❤️

#tv #rtl #tv2 #nincs rá más magyarázat #szeretnek engem #nem kölcsönös #de azért értékelem

[toretlenporcelan]

"Hova menjek, ha engem sehol sem szeretnek?"

#magyar #magyar tumblr #magyar lany #szerelem #szeretlek #magyar tumblisok #tumblr magyarorszag #vagy második sem #nincs senkim #sehol nem szeretnek

[meg-megbanom-ezt]

Az idegen mindenhol idegen

Ma is felmerül a kérdés, minek fürödtem meg, öltöztem fel és léptem ki a kapun a hidegbe, hogy elmenjek egy rendezvényre, ahol elvileg ismerkedni és beszélgetni lehet, na persze nem nekem, mert az első kínos próbálkozás után elvesztem a lendületet, illetve várjál, felcsillan egy pillanatra a remény, mikor mások jönnek, akikkel jobban sikerül, DE megint csak azért, hogy még nagyobbat koppanjak, mikor egyszer csak feltűnik, hogy már vagy öt perce nem fordul oda hozzám senki. Senki nem veszi észre azt sem, hogy a könnyeimet nyelem, fizetek, csendben lelépek és egész úton hazafelé azon gondolkodom, mégis mi a baj velem??? 15 perc gyalog még haza, de nem baj, lefagy az arcom, elgémberednek a kezeim, mert egy hamburgert és üdítőt cipelek, amit vettem közben, hogy legalább valami jó is legyen. "Ne sírj, mert kifújja a szél a szemed" - hallom magamban Anyámat, de csak még jobban elkezdek sírni, mikor eszembe jut a metróban a plakát: "Mindig van holnap!" - igen bazmeg, de milyen holnap?!

#rinya #hiperkarma #jegyzet: felkeresni az ÖSSZES barátomat #akik még szeretnek #párkapcsolat meg eleve felejtő :(

[ciganyolga]

fos

Egyébként mindig annyira megindul a kis szívem, mikor jön az értesítés, hogy megszólított valaki egy posztban, hogy hiányzok neki itt!

Fel is van amúgy írva "mit fogok kurvára unatkozó GYESES édesanyaként csinálni" todo listámra, hogy megint írjak ide, csak hát aztán nem tudom, érdekelhet-e bárkit, ahogy azon dödögök, hogy minek kell olyan rugdalózót gyártani, amit csak a fején keresztül lehet a gyerekre adni és gyerekről leszedni, és vajon törvényszerű-e az, hogy ezeket a fajtákat viselve szeretnek a legjobban a hátuk közepéig felfosni, hogy aztán te próbáld lehetőleg az éjszaka közepén, félálomban úgy áthúzni a fején, hogy ne legyen fosos a kis arcocskája meg a hajacskája is neki (a te kezedet hagyjuk, azt már megette a rosseb). Ennél rákendrollabb dolgok nem nagyon vannak most ugyanis...

Szóval még meg kell találnom az anyuka olga hangot, csak azt akarom mondani.

#fos

[maganyoslovas]

Nem tudjuk szeretni magunkat

És nem is hisszük el, hogy szeretnek.

#utalom magam #magyar tumblr #idézet #magyar tumblisok #gondolatok #magány

[calm-of-a-guy]

Lassan itt az esküvőnk a fiúmmal, így ideje volt kicsit "elbeszélgetni" a bátyám gyerekeivel.

Nyilván okosak a gyerekek, (10/8/6 évesek) fejben náluk már összeállt nagyjából, hogy mi a Krisszel összetartozunk. Viszont ahogy egyre többször jön szóba a nyári lagzi, nem igazán értették teljesen, hogy ez most mi és hogy...

Szóval most itt vagyok a bátyáméknál, így játék közben előjöttem a témával. Hogy néha van olyan, hogy két lány, vagy két fiú szereti egymást... és hát ez a helyzet velünk is Krisszel, (akit btw szerintem jobban szeretnek már mint engem, de ezt csak így mellékesen... 🥹) és a mi esküvőnk lesz nyáron.

Nos mutatom, hogy a középső, a lány, hogyan reagált:

0,23 másodperc alatt csapta ki a ruhásszekrénye ajtaját, hogy #nincsegygöncömse, meg ha ő lesz az egyik koszorúslány, akkor új ruci kell. A nagyobbik fiú annyit mondott, hogy már rég tudta, mi a helyzet. A kisebbik fiú meg ennyit:

- Krisztiánnal lesz esküvőtök?

- Én: Igen.

- Tudom, már küldtetek meghívót.

- Én: 🤷‍♂️

Hát így.

@hchriss1013

[nitta86]

Elhanyagolás

Tegnap a férjem segített kiszelektálni a régi kinyúlt zoknijaimat és közben volt egy felismerésem a szüleimről, ami miatt most enyhén ki vagyok borulva. Szóval pakoltuk ki a zoknikat és a kezembe akadtak a régi, de még mindig használható, nagyon jó minőségű, gyapjú túrazoknijaim, amiket a szüleimtől kaptam még 10-20 évvel ezelőtt. És mondtam a férjemnek, hogy igazából hálás vagyok a szüleimnek, hogy ennyi minőségi meg tartós cuccot vettek nekem, pl. bakancsot, hátizsákot, korcsolyát, de konkrétan nem értem, hogy miért nem voltak nekem hajlandóak hétköznapi zokniból, bugyiból, pólóból újat venni, amikor már kinőttem azokat, meg rongyosak voltak. És azt válaszolta, hogy azért mert ezek a nagyobb és tartósabb ajándékuk kapcsolódtak az aktuális projektjeikhez, pl hogy együtt túrázzon a magashegyekben a család, a hétköznapi dolgok meg nem. És az a baj, hogy igaza van. Minden ajándék vagy ilyesmihez kapcsolódott, vagy oda lehetett adni az egész rokonság előtt, amiből látszott hogy ők gazdagok és gondos szülők. Egy csomag bugyi vagy póló a 10 éves gyereknek az nem ilyen, azért nem jár ováció, szóval olyat nem vettek csak ritkán, mert nem fűződött hozzá érdekük.

És igazából igen, az is baj, meg rossz emlék hogy minden fehérneműm rongyos volt gyerekként amíg nem lettem elég idős hozzá, hogy vegyek magamnak a zsebpénzemből, és az is hogy folyton ki volt száradva a bőröm, mert nem törődtek vele, hogy nem tesz neki jót a lúgos szappan, amit ők szeretnek, és itt is az hozott megváltást amikor kamaszként vettem a zsebpénzemből tusfürdőt. De nem is ez volt igazán rossz, hanem a rémálmok amiatt, hogy 9 éves koromtól rám volt bízva a húgom, meg hogy 11 éves koromtól rendszeresen egyedül voltunk hagyva napokra. Meg az, hogy a húgomat én neveltem 5 éves korától, nem túl jól, mert túl kicsi és ijedt voltam hozzá, és ez valószeg hozzájárul ahhoz, hogy nem szeretnék saját gyereket.

És igazából bőven lett volna pénzük bébiszitterre, sőt a rokonok is szívesen vigyáztak volna ránk akár gyakrabban. Jellemző, hogy mikor egyszer anyám fontos előadásra készült, és itthon szerette volna ezt tenni mert a munkahelyén zavarták, akkor arra a hétre felfogadott egy au pair-t, aki vigyázott ránk és főzött, pedig előtte 2 hétig magunkat láttuk el, amíg elmentek apámmal kettesben nyaralni. Szerintem azért nem fizettek bébiszittert máskor, mert akkor kevesebb pénze maradt volna apámnak a drága extrémsportjaira, és nem azért mert nem tudták volna kigazdálkodni.

Időnként hajlamos vagyok arra visszavezetni a problémáimat, hogy nagyon patriarchális családban nőttem fel. És ez igaz, meg az is, hogy apám elég nőgyűlölő és terrorizálta az egész családot, ami anyám szerint a szeretet jele. Szóval ez szintén hozzájárult a problémához, de sorstársaimnál azt látom, hogy amellett hogy rossz volt nekik, hogy elnyomták őket a származási családjukban, amiatt hogy nők, amellett azért gondoskodtak róluk, meg tanítottak nekik lifeskillek-et hogy később jó anya és feleség váljon belőlük. Nálunk még ezt se, nem tanítottak semmit, csak amihez épp kedvük volt vagy kapcsolódott az aktuális érdeklődési körükhöz. Az hogy alap dolgokról fogalmunk sincs, az nem zavarta őket, sőt sokszor elhajtottak ha érdekelt valami, ami épp őket nem. Jellemző hogy évekig éltünk mirelit és instant cuccokon, 9 éves koromtól kezdve ezeket főztem magamnak és a húgomnak, és csak akkor tanítottak meg rendesen főzni mikor apám kitalálta hogy minden hétvégén hatalmas vendégség lesz nálunk, annyi kajával hogy mindhármunknak (anyámnak, nekem és húgomnak is), folyamatosan főznünk kellett. Nem az zavar, hogy nem kaptam elég tudást a házimunkáról, mert sok más kortársam se, és ezeket később is meg lehet tanulni, hanem inkább az, hogy amikor tanítottak valamit pl. a főzésről azt rögtön 50 főre kellett és ez is eléggé traumatizált, meg hogy alap dolgokat nem magyaráztak el nekünk, és pl. 10 évesen nem ismertem fel a parlamentet, azt hittem rá, hogy egy random kastély, de közben büszkék voltak arra, hogy a mi családunk milyen értelmiségi. És tényleg nagyon sok olyan apróság kimaradt amit mások megtanulnak pl. 4-5 évesen , mert a szülők sokat magyaráznak nekik, pl. illemszabályokról, emberi kapcsolatokról, vagy akár arról mit milyen gyakran érdemes kimosni, én meg 30 felett tanultam meg az internetről vagy terápiában. Mindez igazából néha ad szabadságot is, mert amit felnőttként tanulok meg, azt könnyebb felülbírálni, de összességében azért elég szívás.

#szövegesposzt

[amiketmegaterapeutamnaksem]

Gabi egy csoda.

Tegnap mentem jógára, amikoris láttam, hogy beírta a közös csetbe, hogy aki korábban érkezik, az esetleg tudna-e vinni részére egy hajszárítót, mert ami ott van nála, az épp felmondta a szolgálatot.

Csak rám gondolhatott, én szoktam korábban érkezni.

Haza is fordulhattam volna éppen, de az én otthoni hajszárítóm kicsi, azzal órák telnek el.

Hát bementem a Rossmannba és megvettem a legnagyobb hajszárítót és elvittem neki.

Tapsikolt az örömtől.

Boldog volt.

Kivirágzott attól az apróságtól, hogy segítettem neki.

Abszolút megérte megvennem ezt a hajszárítót, még akkor is ha most 2 hajszárítóm van.

És megértettem miért szeretnek a férfiak ajándékozni: az öröm miatt.

Én sosem tudtam így örülni tárgyaknak. Illetve nagyon régen tudtam, gyerekkoromban apám ajándékainak, amíg a testvérem egyszer azt nem mondta, hogy apa azért vesz nekünk ajándékokat, mert iszik és ezért lelkiismeretfurdalása van, és nem szabad örülni az ajándékoknak, mert akkor tovább fog inni.

Nem tudon hány éves voltam ekkor, talán 8 vagy 10.

Azóta minden ajándék egy kicsit gyanús.

Hálás vagyok Gabinak ezért a felhőtlen öröméért, hogy láthattam.

[ultramegatroutman]

Macskalétra bazmeg.

Az van, hogy ezek a büdös jószágok tudnak ugrani nyilván, csak nem szeretnek. Eddig a kökénybokron jártak fel, csak kivágtam (amúgy havonta vagdostam róla a tüskéket, nehogy felsértse a kis lábukat, muhaha), úgyhogy elkezdték a fügebokrot használni. Mielőtt tönkretették volna, odatámasztottam egy alulétrát ideiglenesen, de még mielőtt valaki benyúl érte és elviszi, kaptak egy sajátot.

Egyébként a terasznál is van egy, és ha véletlenül elveszem, képesek ott sírdogálni, pedig kb. 6 métert kellene kerülniük hogy a fáskamránál le tudjanak jönni. Nyilván csak ha kint vagyok, amúgy simán lemásznak a villanyoszlopon is, vagy bárhol.

[kognitivdisszonancia]

Közeledik a 30+1. szülinapom, és a barátaim már kérdezték, hogy hogyan akarom ünnepelni. Erre általában az a válaszom, hogy mindegy, bármi jobb, mint ami tavaly történt.

Van egy barátnőm, akivel egy napon születtünk, csak pár év különbséggel, és mióta felfedeztük ezt a tényt, azóta közösen tartottuk minden évben a Sweet16 koccintást.

Mivel a tavalyi kerek volt, úgy voltam vele, hogy nagyon szeretnék egy külön ünneplést magamnak, amit elmondtam az akkori pasimnak is. Mondtam, hogy nekem nem kell 200ezer ft-os ajándék, mint amilyet én dobtam össze a barátaival (Lego Millenium Falcon), csak legyenek ott azok akik szeretnek, és imádnám, ha a fiúkákkal táncolnának nekem, mint ahogy a cuki vőlegény és bestmen csapat csinálja azon a számtalan youtube videón.

Nos, ezt meg is kaptam, és még egyszarvú tortám is volt, meg 30-as héliumos lufim. Aztán a pasim, akivel akkor már több, mint 4 éve voltam együtt, közös lakásunk (hitelünk) volt, és együtt terveztük az életet, a buli után egy órával atomrészegen közölte, hogy el fog hagyni, mert beleszeretett valaki másba. Hogy a lány hű, meg ha, és élete szerelme, őt feleségül is venné, és bár ő maga nem akar gyereket, ha a csajnak ez fontos, akkor simán bevállalja.

Azt gondoltam, hogy ennél azért többet várhatok tőle, hiszen szerettük egymást, közös terveink voltak és egy abszolút meghitt kapcsolatunk. Amúgy ő az a klasszik “rendes srác”, aki nem rengeti meg ugyan a világodat, de számíthatsz rá, stabilnak tűnik (nem az), megbízhatónak (nagyjából), és akiről azt gondolja az ember lánya, hogy akár hozzá is menne feleségül (de jó, hogy nemet mondtam a részeg lánykérésre).

És mint olyan, klasszik rendes srác, aki aztán szépen pofára ejt, mindegy milyen okból, képes volt fogni az életem egyik olyan pillanatát, amit kivételesen csak magamnak akartam, és tönkretette.

Tudom, hogy nem szándékosan csinálta, de hát most komolyan… akkor mondta volna le az egész bulit.

A legjobb, hogy amikor még egy héttel az események előtt tudomást szereztem a lányról, meg is kérdeztem, hogy szakítani akar-e, tehát abszolút megvolt ott minden esélye, de akkor épp nem volt hozzá kedve, vagy nem tudom mi okozta, de a válasz az volt, hogy ő velem akar lenni.

Szóval ennél még az is jobb lesz, ha idén csak a plafont nézem.

#flóraságok

[csacskamacskamocska]

Szexmentes

Olvastam egy cikket arról, hogy mi számít szexmentes kapcsolatnak. A felmérés szerint, és figyelembe véve az eltérő igényeket: nem tudják megmondani. :D Azt tudják, hogy a heti egy szex amivel már átlagban elégedettek az emberek. De tényleg teljesen egyéni, kortól, emberektől, a kapcsolat lehetőségeitől meg még sok mástól függ. Ha te szexmentesnek érzed, akkor az.

Nem is ezt akartam, hanem ma eszembe jutott, hogy milyen az amikor a másik ember szexuálisan aktívabb, mint te. Amikor a másik embernek a legtöbb gondolata a szex körül forog. Elfoglaltság, hobbi, vágy, örömszerzés, jutalom, elvárás, egészség, férfierő = ez mind egyszerre a szex. Elmondom: az ember zaklatásnak éli meg. Könnyű mondani, hogy bárcsak szexszel zaklatnának, bárcsak egy kanos csávó, egy bevállalós csaj, egy szexuálisan nagyon aktív ember lenne mellettem... bárcsak... mondja ezt az ember, amikor nincs senkije és jóideje nem szexelt senkivel. Zaklatásnak éli meg akkor is, ha te a normális átlagot vagy az éppen elfogadható mértéket szeretnéd, ha ő meg bármi miatt nem. A miért nem dugunk az rosszabb kérdés annál, hogy miért nem segítesz a háztartásban vagy miért hagyod, hogy anyád így beszéljen velem kérdésnél. Azt nem tudom, hogy mekkora eltérő igények teszik teljesen tönkre a kapcsolatot, de hogy emberileg, érzelmileg, önértékelésben romboló, az biztos. Kényszeríteni senkit nem lehet. És aki azt mondja, hogy csábítsd el, csinálj ezt meg azt, legyél ilyen meg olyan, az nagyon gyorsan menyjen a picsába, mert fogalma nincs miről beszélek. De a másik véglet is romboló. És senki sem szeretné zaklatónak érezni magát a párkapcsolatában, hogy folyton tapogasson, csókolgasson, próbálkozzon és finoman erőszakoskodjon, hogy hátha...

Nem gondolom, hogy a párkapcsolat legfőbb értéke, hogy legyen kivel dugni. Fontosnak tartom a testiséget, az intimitásnak ezt a formáját, a benne rejlő mélység és bizalom legalább annyira fontos, mint az örömszerzés.

Megteheted, hogy elengeded a másikat, maradjunk párkapcsolatban és dugsz akivel akarsz. De ez szerintem az önzés egyik kiemelkedő formája, amennyiben nem a szexuálisan kielégületlen fél akarja. Kell belőled ez meg ez meg ez, a megértésed, a gondoskodásod, a figyelmed, a szerelmed, de a mocskos kéjvágyadat old meg mással. Ugyan tudod/m, hogy nem tudod, mert ilyen érzelmileg fixált kis csicska vagy, de én megengedtem, rajtam nem múlik. Mertugye, legyél „felnőtt”", építs ki egy bizalmi kapcsolatot valaki mással, amiben a szex olyan jó, mintha szerelmes lennél, de közben maradjak prioritás. – mondja az elengedő. És van persze a belátó kiszolgáltatott, aki engedi félrekúrni a másikat, hogy őt ne hagyják el. Lehet akárhány akármiféle érv, ez bizony kiszolgáltatottság, szomorú alárendelődés, és torzítja a személyiséget.

Ja, el tudok képzelni olyat, hogy két ember annyira különlegesen szabad és egyben összeforrt kapcsolatban él, hogy belefér a félrekúrás. Picit pszichopata dolog, amiben az érzelmek háttérben szorulnak az ésszerű előnyök mellett. És nagyon szeretnek az ilyen ritka kapcsolatokra hivatkozni, hogy lám, van ilyen. De nem tudjuk mi van a belsejében. Azt hiszi mindenki, hogy az van belül, ami benne is van. Pedig nem. A normáktól/szokásoktól eltérő dolgokban a normákban/szokásokban gondolkodástól eltérő személyiségek, gondolkodásmódok vannak.

Ja, ne azért legyél hűséges, mert meg van tiltva, hogy mással legyél. Azért legyél hűséges, mert nem éri meg hűtlennek lenned. Nem bántanál meg, és nem kockáztatnád meg, hogy elvesztís, mert jó neked velem, mert jó a kapcsolat, mert szeretsz így élni.

A nyitott kapcsolatok inkább szövetségek, szerintem.

Az viszont jobban kellene, hogy működjön, hogy az emberek le tudják zárni a kapcsolataikat, elgyászolni és továbblépni egy másik kapcsolatba, a helyett, hogy a nem működő kapcsolatban kínlódnak. Ebben még nagyon sokat kell fejlődni szerintem. Hogy jól tudjuk ezt kezelni. Hogy természetes legyen. Ezen az úton lehetne eljutni oda, hogy olyan nyitott kapcsolatban éljenek az emberek, ahol a szövetség erős, az érzelmi kötelék erős, a szenvedély viszont nyitottabb, de problémamentes. De én már ilyen kis konzervatívként fogok meghalni, valószínűleg. :D

#kapcsolat #szex #szexmentes #megcsalás #nyitott kapcsolat #kötődés #őszinteség #10-05

[imafraidmyself]

Milyen érzés, ha szeretnek?

Milyen érzés, ha fontos vagyok?

Milyen érzés, amikor aggódnak?

Milyen érzés élni?

#magyar #magyar tumblisok #magyar tumblr #gondolat #szomoru #szomor?s?g #ez van #szerethetetlen #eletem #elbaszott világ #mai világ #világnézet #szeretet #fontos #nem fontos #nem vagyok fontos #aggodalom #eletkedv #ez az élet #sajnalom

[liketwins]

József Attila: Szabad-ötletek jegyzéke (foszlányok)

"[...] és nem vagyok, csak mások látnak [...]"

"[...] ha azt akarom, hogy szeressenek, mindezt el kell titkolnom

de akkor már nem szeretnek, mert tudom, hogy azt szeretik, akinek mutatom magamat és nem engemet [...]"

"[...] nemsokára indulnom kell

mutatnom kell, hogy valaki vagyok [...]"

Így érzünk mi.

#józsef attila #szabad-ötletek jegyzéke #magyar #gondolatok