#szóval oké

[isemykal]

Baszki, mire nem képesek lennénk akár csak egy pillanatnyi törődésért cserébe...

#és minden amire gondolni tudok #az az hogy hol lehetsz most #kivel #mit csinálsz #és miért vele #ez nem oké #hogy most is a fejemben vagy #szóval oké #legyen ennyi elég #nem akarok emiatt sírni #de azért sírnék #szóval holnaptól kezdem a jégkirálynős faszkodásomar #köszi fiúk #így törjétek meg azokat #akik boldoggá tudnának tenni titeket #szóval ne szeress #ne írj #nem lesz nehész #ugye?

[bredforloyalty]

i can't believe i could've slept two more hours

#van egy ősi mondás ami úgy szól hogy aki hülye haljon meg szóval oké értem én megérdemlem. de azért zavar.

[k4k4po]

Akartam venni bakancsot

TLDR: kurvasok egy kaptafára menő, csaló oldalt találtam, amik nagy része egyáltalán nincs flagelve, hogy csaló vagy veszélyes lenne

úgyhogy rákerestem arra a típusra, ami már van és bevált, és az első között bejött ez az oldal: https://www.caterpilarbakancs.com

más helyeken 60k körül volt a kiszemelt bakancs, itt pedig minden jó áron volt, gondoltam megnézem, van-e kontakt infó, hát persze, nem volt.

Oké, ebből már nyilvánvaló, hogy nem érdemes kezdeni ezzel, mert csak át lesz verve a vásárló.

Aztán megtaláltam ezt is: https://www.caterpillarruhazat.com

Hmm, hasonlóan nagyon kedvezményes árak, minden termékhez minőségi oldal, minden méret választható, de ha megnézzük jobban, ugyanaz az oldal felépítése.

Szóval gondoltam kicsit utánanézek ezeknek az oldalaknak. A két weboldal főoldalának letöltöttem a html-ét, és egy diff-fel megnéztem, mik az azonos stringek, és ezek alapján google-ön rákerestem az egyező, de nem gyakran előforduló stringekre, ezzel találtam néhány másik ilyen oldalt is, és ezeknek végignéztem az IP címeit ezen az oldalon:

Pl: https://www.urlvoid.com/ip/196.245.161.210/

És így még egy rakás másik ilyen oldalt találtam, amik ugyanott vannak hostolva. (egy helyen 3-5)

Szóval nekem úgy tűnik, egy elég széles körben futó kampány megy már több éve, ami elég félelmetes, hogy ennyi idő alatt ezek egyáltalán nem buknak le, és a Google elsőként adja ki találatnak. Pl. a caterpillarbakancs.com már 2 éve él / regisztrálva van

Aztán egy dummy accountot regisztráltam, és lehetett is "rendelni", a rendelés megjelent a fiókban, és nagyon helyesen egy payment unsuccessful oldalra vitt a tranzakció végén.

Na lényeg a lényeg, ezeket találtam, szóval mindenki legyen körültekintő:

www .caterpilarbakancs.com www .caterpillarruhazat.com www .onrunnershungary.com www .huntercsizmabudapest.com www .mizunomagyarorszag.com www .mizunohungary.com www .mizunocipohu.com www .mizunomoabhu.com www .tommyhilfigerhungarys.com www .tommyhilfigerhungarya.com www .batahungary.com www .salonomhungary.com www .salomohungary.com www .salomonhungary.com www .ipanemafactoryoutlet.us www .lojamizunooutlet.com www .mizunogolfdanmark.com www .etnieshungary.com www .huntercsizma.com www .lottoakcio.com www .hokacipo.com www .ipanemaakcio.com www .ipanemashopgr.com www .ipanemalojasportugal.com www .panamajackhungary.com www .panamajackwien.at www .superga-hungary.com www .riekercipobudapest.com www .superga-hungary.com www .superga-budapest.com www .drmarwebshop.com www .martensbudapest.com

[sztupy]

Noname

Jó régen házasodtunk, külföldön, úgyhogy csak külföldi házassági kivonatunk volt nagyon sokáig. Nem is nagyon kellett semmire, nevet sem akartunk váltani, mert hát nem birtokoljuk egymást, aztán idővel el is felejtődött az egész, amíg ugye nem jött a baba, igazából még itt se volt szükség rá amíg nem akartuk, hogy a babának legyen magyar útlevele.

No de ne haladjunk ennyire előre, szóval megjött a trónörökös, és hát ilyenkor ugye neki is kell valami vezetéknevet adni, de úgy voltunk vele, hogy adunk neki egy harmadikat (ami amúgy szépen harmonizál keresztnevével), ha valamelyikünk vezetékneve később esetleg megtetszik neki, akkor majd később felveszi, az már az ő döntése lesz.

Tekintve addigra már volt skót állampolgárságunk, plusz ő is kint született, ezzel nem volt semmi gond, szépen bementünk a hivatalba születése után két héttel, mondtuk hogy én vagyok X, feleségem Y, a gyerekem viszont Z lesz, mondták teljesen oké, nincs ezzel semmi gond, megkaptuk szépen a papírokat, pár hét múlva meg már jött az útlevele is, benne a nevével.

Aztán mentünk csináltatni magyar útlevelet neki.

HátHogyAztÚgyNemLehetKéremSzépen!!! HátMilyenHülyékMárASkótokHogyEztHagyják!!! IlyenIttNemLesz!!! AMagyarNeveSemmiképpsemLehetMásMintValamelyikSzülőé!!! AmúgyisHogyKépzeljükHogyMégMindigNemRegisztráltukBeAKülföldiHázasságunk!!! MertAkkorKellettVolnaMegmondanunkHogyAGyereknekMiLeszAVezetekéneve!!! StbStbStb...

Erre mondtuk, hogy itt a skót útlevele, benne ez a név szerepel, itt az anyakönyvi kivonat, minden már le van papírozva, innen vissza már nem lépünk.

HátDeAztAkkorSeLehet! Menjünk szépen vissza a skótokhoz és mondjuk nekik, hogy változtassák meg a gyerek nevét!

Erre mondtuk, hogy nem, úgyhogy más módszer lesz itten. Kicsit ekkor már örlődtek, de aztán jött a nagykövet maga (vagy ő csak kiskövet volt nem tudom), és kiötöltük a Megoldást™:

Anya felveszi a gyerek nevét, mondjuk művésznévként úgyis a médiában dolgozik (ezt amúgy tervbe volt már véve, pár brit iraton már így szerepelt a neve, ezeket csatoltuk is a kérvényhez)

Küldünk egy névváltoztatási kérvényt, a kisnagykövet majd ír hozzá egy ajánlást is vagymi

Anya ezután kap új anyakönyvi kivonatot a magyaroktól

Az alapján kapunk új házassági kivonatot amiben már rendesen szerepelhet az, hogy a gyerek neve Z lesz

A gyereket ezután be lehet már rendesen anyakönyveztetni

És kap útlevelet is az igazi™ nevével

Ezután elmondták vagy 3x hogy nagy szerencsénk, hogy Edinboróban csináltattuk ezt a kisnagykövettel, mert Londonban a nagynagykövet ilyet nem csinálna meg, legyünk hálásak, stbstb., kifizettünk vagy £100-ot, egy hónap múlva jöttek az új papírok, hogy a névváltoztatás engedélyezve, a gyerek most már legálisan létezhet, jött az útlevele is meg miegymás.

Már csak az hiányzott hogy az új házassági kivonattal felvegyem feleségem új nevét, de aztán jött a Covid úgyhogy ezt nem sikerült. Mondjuk a skót papirokon már persze ott is ott az új nevem, mert azt egyszerű elintézni, de majd egyszer rászánom magam hogy a magyarokkal is elintézzem ezt valamikor.

#selectedpost #selectedsztupy

[pappito]

elmesélem, mert látom érdekel

Van nekem egy fűnyíróm, illetve kettő, de a másik az elég hassle free, elemes. De Ez. Ez benzinges damilos fűkasza vagy mi a neve (line trimmer, weedeater, bushcutter, whatever) és amúgy nincs vele baj brummog és pörgeti (vagy ahogy unokaöcsém mondaná: pörgettye!) a damilt, szóval működik. De. Van neki a pörgettyűje közepén egy ilyen gomb-izé, ami, ha a földhöz csapkodod a masina elejét (Tap 'N Go), kienged még több damilt az elkopott, leszakadt helyett. Na ez a gomb-izé ez a használatban elvásott, elkopott, a teteje lemállott, így a földhözcsapkodás nem működik már. Na jó a csapkodás igen, csak nem lesz tőle hosszabb a damil. Ez, az múgy is utálatos fűnyírás élményén csak ront.

Na, gondoltam magamba' ennek van gyárja, majd veszek bele másik plasztik bigyót mibe kerülhet az, legott írtam is a gyártónak, hgoy hellóbelló, monnyad meg a cikkszámot vagy valami és már rendelem is az egyetlen alkatrészt ami _hótziher_ h elkopik a(z amúgy oké) szarotokon. Veszek hármat, évekre le van tudva. Az a kis izé a piros körben, na az az.

Kaptam vissza egy cirkalmas levelet, hogy nagyon örülnek, hogy elégedett vagyok a termékkel, de ez a filléres plasztik bigyusz bizony külön nem cikkszám, csak az egész damilos fej-bigyó egyben az, rendeljem azt. Anúgy nem vészesen drága, csak megsértődtem (ami ingyen van) hogy minek nekem egy egész új fej amiből csak ez az egy bütyök kell. Amúgy a damilcserebere része nem a legokosabb, a Husquarna sokkal jobb ebben, de a husky 10 munkaóra után meghalt. Ezt a szart online csak Invercargillból tudom megrendelni, akasszátok fel magatokat, van nekem 3D printerom, majd csinálok én magamnak ilyet, ha elvásik, printolok újat. Easy as.

Izé, szóval az van, hogy egy OctoPrintet futtató RPI volt ráakasztva a printerre, de a történelem fordulatai miatt az RPI kellett máshova, a printer is kicsit kiment a napi-heti használatból és bement a sarokba, de hát nem vagyunk állatok, hogy SD kártyán szaladgáljunk a gcode-al egyből kiokoskodtam, hogy végül is van itt egy öreg laptop, csak ül a polcon, de amúgy nincs baja, arra feldobok egy Octoprint, az majd USB-n megizéli a printert és kész. Aha.

A masina egy 2015-ös MB Air amin Monterey fut, mi baj lehet? A töltője is meglett egy óra alatt, egy másik alatt meg updételte magát amennyire tudta. Azt is mondja, hogy vigyem az akkuját szervizeltetni, de pár órát kibír azért. Erre nem érünk rá most, dolog van. Gyorsan elolvastam hogy kell OctoPrint tenni a macOS-re, nem bonyi, itt el van mesélve, töviről hegyire.

Miután ezt a laptopt a gyerek használta az isiben, nincs rajta semmi, gyári installt csináltam rajta amikor megkapta. Ezért elébb kell egy Xcode-ot telepíteni theát, sebaj, pikkpakk. Ja, nem, a mostani Xcode nem megy a Montereyen, kell egy régebbi változat, de azt csak akkor kap az ember, ha feliratkozik apple fejlesztőnek. Voltam én már mindenféle, ez is belefér, feliratkoztam. Találtam egy régi verziót (a 13-as jó) leszedtem a tíz gigát, kicsomagoltam, feltelepítettem. Kell még command line tools, azt is. Eltartott egy ideig, de sebaj, heg nélkül gyógyul.

Aztán kell egy Python, úgyhogy - követve a javallatokat - felinstalláltam a HomeBrew-t, azzal felraktam a Pythont, örvendeztem. Aztán kell egy virtualenv, de az ugye már nem kunszt, van pip, azt is felbigyóztam.

Aztán felraktam az OctoPrintet ami eleinte nem indult el, aztán meg de, nem értem se azt miért nem ment, se azt mitől megy most, de nem is érdekel, lényeg, hogy fut meg megy a kis webszervere is, lehet nyomkorászni az UI-ját. Igen a printert Elemérnek hívják.

Ezek után rájöttem, hogy fingom sincs milyen beállításokkal ment az OP a RPI-n, úgyhogy beléptem az RPI-be ami mással foglalkozik egész nap, megizéltem az izéjét, hogy két webszerver is fusson rajta anélkül, hogy idegesítenék egymást, így elértem a régi OP-t a régi, jól bevált settingeket tudtam backupolni, a backupot leszedni, rárakni egy USB-drájvra. (amit kerestem egy fél órát, ki használ ilyesmit). Ugyanezt megcsináltam a prusaslicerrel is, ha kéne a printert rángató szaron valamit kicsit újraszlájszolni meglegyen, de az nem volt nagy kunszt, config ki, config be, szivárványok, egyszarvúak. Aztán rákötöttem az öreg macet a printerre, látták és szerették egymást, minden fasza, elő a sublert.

A vacak elvásott darabot lemértem, Fusion-ban rajzoltam egy ugyanolyat mint emlékeim szerint eredeti állapotában ez volt (na jó, nem emlékszem jól, de mindegy a méret stimmol és nem egy komplikált alkatrész), stl ki, stl octoprintbe be, nyomtassunk. Az első print egy fos, a filament eléggé rottyon van, de sebaj, legalább a méretet le tudtam csekkolni, szépen passzol a fűnyíróba.

Nyilván amíg ezt gépeltem már eszembe jutott, hogyan lehetne ezt sokkal jobban csinálni, majd mindjárt újratervezem az egészet, mert nekem nem kell költséget csökkenteni, mint a gyárnak és nem számít, hogy 11g vagy 20g anyag megy bele a darabba, nem kell, hogy üreges legyen, csinálok jó masszív, tömört valami sűrű vagy full infillel.

Persze az egész kaland nem tartott volna ennyi ideig, ha van összerakva egy hálózatra kötött printer, vagy csak rájövök, hogy be van-e az sd kártya olvasó konfigurálva azon az SKR3 Mini E3 printer control boardon amire lecseréltem valamikor a gyári creality-t. Meg találok egy SD kártyát amit éppen nem használ semmi. De halvány lila fingom sincs, hogy amikor a firmware-t feltettem akkor megcsináltam-e ezt, sose kellett. (érdekes módon 3 éve a v1.2 board akkor 28 usák dollár volt, a mostani v3 meg hatvan. (le van ócsítva most 32-re de sokkal többet tud mint a v1.2 anno. Dual Z-driver, jobb hűtés, 3fan viszont ugyanazok a TMC2209 motorvezérlők vannak benne)).

Na mindegy, végül ilyen lett, nagyon szépen passzol, bár kicsit nehéz, 59.9g lett (phat boi) ami lehet, hogy kicsit zavarni fogja a masinát. Bár elég közel van a forgás közepéhez, úgyhogy úgy döntöttem, megbírja ez, megbírja. Most sajnos nem tudopm kipróbálni, mert nincs kedvem rossz az idő, de majd tán holnap.

#3d printing #lawn care #replacement part #dac #functionalprint

[stickalittle]

Anyámat el akarom vinni rehabra.

Foglaltam is időpontot az orvoshoz egy hónappal ezelőtt. Nov. 4-re kaptam időpontot. Kis aggodalomra adott okot, hogy nov. 4 az szombat. De megnyugtattam magam, hogy biztosan már annyi a beteg, hogy szombaton is rendelnek, és tulajdonképpen nem is akartam az a nehézfejű kuncsaft lenni, aki értetlenkedik, úgyhogy beletörődtem, hogy ha szombat, akkor szombat. Persze azért abban a hónapban négyszer is megnéztem az időpontról szóló visszaigazoló e-mailt, hogy egészen biztosan nem én néztem el a dolgot. De nem. Ott szerepelt, hogy november 4. Úgyhogy szombaton bepakoltam anyámat a kocsiba, és bevittem a rendelőbe. Persze parkolót még szombaton sem találni, úgyhogy a rendelő előtt kipakoltam anyámat, hogy ne kelljen annyit mennie bottal, én meg majd keresek parkolót távolabb. Már éppen indultam volna, amikor kijött a portás, és nevetgélve közölte, hogy márpedig itt rajta kívül nincs senki. Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy fel kellett volna vállalnom a nehézfejű kuncsaft szerepet, mert most már innentől a szerencsétlen hülye fasz szerepet tolom. Megkérdeztem a portást, hogy akkor ilyenkor mi van. Ő nem tudja, de talán érdeklődjek az ötszáz méterre lévő kórházban. Arra gondoltam, hogy ott aztán végül is mi a faszt tudnának mondani arról, hogy a betegirányító adott nekem egy szar időpontot, én meg itt kóválygok anyámmal, mint postás a levéllel, aki egy másik faluban keresi a Kossuth utcát. De persze, ha már itt vagyok, végül is mit veszíthetek, ha ott is téblábolok kicsit? Úgyhogy anyámat visszapakoltam a kocsiba, és irány a kórház. Parkolót is találtam a közelben, kb. akkora üres helyet két autó között, ahová egy nyuszimotor fér csak be. Mondom, nekem ez elég, én ide beteszem az autót akkor is, ha az előttem parkoló rám hívja a halálfalókat. Valamit biztosan rám hívott, mert kiszálltunk a kocsiból, és elkezdett esni az eső. Mindegy, ez pont jól illett a kedvemhez, úgyhogy esőben mentünk a kórházba. Portás. Ez is nevetve mondja, hogy nincs rendelés. Úgy látszik, itt valamilyen ellátmányba kapják a portások a füvet. Mondom az orvos nevét, akihez az időpontot kaptuk. A portás közli, hogy hát pont ő az ügyeletes az intenzíven. Meg van-e vele beszélve a dolog? Akkorát bólintottam, hogy leesett a fejem. Hát persze, hogy meg van vele beszélve. Azt sem tudtam, ki az. Akkor menjünk fel az első emeletre, ott van az intenzív. Mentünk. Az intenzív előtere tökre kihalt volt. Mondjuk, mégis, mi lenne egy kórház intenzívjének előterében, sajtpult? Sajtpult nem volt, de volt egy kaputelefonszerűség. Na, ezt megnyomkodtam, mire előkerült egy nővér, akinek mondom, hogy itt kérem én jelenleg át vagyok baszva időpontilag, és ha már így esett, akkor beszélnék a főorvosúrral. Oké, szól neki. Jött az orvos, ki is kerestem a telefonomon a levelet, amit mutatok neki, hogy bizony ez a helyzet, és a történetben én vagyok a kisebbik hülye. Nézi az orvos, aztán közösen, teljes egyetértésben megállapítottuk, hogy az időpont rossz. De mindegy, ha már itt vagyunk, akkor a folyosón megnézi anyámat. Megnéztük anyámat. Olyan volt, mint előtte. Szóval oké, akkor nem kell már bejönnie, mert látta, de én jöjjek be 7-én szerdán, és akkor beviszi a gépbe, felveszik rehabra. Hát, kurvára örültem, mégiscsak a tenyerén hordoznak a halálfalók, sikerült elintéznem a dolgot, majd hetedikén szerdán én bejövök, hozom anyám papírjait, és mindent elintézek. Anyámat be a kocsiba, és haza. Ott jutott eszembe, hogy baszd meg, szerda nem 7-e, hanem 8-a. Úgyhogy nem csodálkozom semmin.

[zoeeozzoeeoz]

Anyuka Vevő (AV): Nyomtatni szeretnék, átküldtem amit.

Én: Nézem, még nem jött át.

AV: Fuuuu. akkor lehet a pici babrált valamit, mert otthonról küldtem mielőtt elindultunk, de a pici a zsinóroknál babrált, mikor elhoztam onnan, és meg is szakadt akkor az email küldés, de akkor ezek szerint nem jött át.

Én: Nem.

AV: Elkezd a telóján babrálni, hogy újra küldi, de közben valami gond van vele, mert kidobja/elakad/akármi, szóval küzd vele. Közben a Pici, kb 2 éves forma lehet, elkezd nyüszörőgni a babakocsiban.

Én: Ránézek, látom hogy eléggé fáradt/álmos, de egyre jobban jelez Anyukájának, hogy ezt rohadtúl unja, aki nem figyel, mert próbál emailt küldeni nekem, amit ki kéne nyomtatnom. A Pici reakcióit összegezve: Itt balhé lesz!

AV: Küzd, de érzékeli a Pici reakcióit, próbál a küzdésre koncentrálni.

Pici: Beindult a balhé/hiszti. Kezd egyre jobban belelendülni.

Én: Próbálok kivűlállóként reagálni, várom, h AV csinál valamit, valamelyik részen.

AV: Tovább küzd, de kiveszi a Picit, aki lehisztizi magát, és a földön fekve folytatja a hisztit/balhét. AV tovább küzd az emailel.

Én: Hirtelen felindulásból, egy pici babzsákkal próbálkozok a Picinél, magamra vonni a figyelmét, megmutatom a babzsákot neki stb. Minden kísérletem hidegen hagyja, de felmászik az Anyukájára, akinek a fülébe újjúlt erővel kezd el ordítani. Csodálom AV-t mert még csak arca sem rezdül a fülébe való ordításra, én már húztam a szám/fülem, mert annyira fülsértő magasságokban tette ezt Pici.

AV: Küzd tovább, Közben ismét leteszi Picit.

Pici: Ordít tovább.

Én: Állok tehetetlenül, mivel a Pici leszar, és AV is küzd tovább. Azért félve megkérdezem: Sikerül?

AV: Egy másik emailről próbálkozom, elvileg elküldtem.

Én: Nézem, de még nem érkezett meg. Közben belép egy másik Vevő (MV)

MV: Beáll a sorba AV mögé, és elkezd beszólógatni: Miért nem szól rá a gyerekre? Miért nem hallgattatja el? Miért nem megy ki az Üzletből még megnyugtatja, azt majd vissza jön? Miért nem a gyerek apja intézkedik?

Én: Na ez az utolsó jó kérdés! Gondolom dolgozik. A többihez meg szeretnék kérni kis türelmet Öntől.

MV: De én sietek!

Én: Gondolom az Anyuka is, meg ők voltak itt hamarabb. Közben nézem, megjött az email, és elkezdem kinyomtatni.

AV: Végre tud figyelni Picire, felveszi, de Pici már annyira belelendült, hogy egész testével görcsösen nyomatja. AV próbálja csitítani, nulla sikerrel.

MV: Nem igaz h nem tudja elhallgattatni!

Én: Nem igaz hogy nem tud kis türelemmel lenni! Önnek nincs gyereke, unokája?

MV: De van! De sosem hisztiznek!

Én: Hogy hogy? Némák?

MV: Nem!

Én: Akkor biztos hogy hisztiztek valamikor. Közben elkészülök a nyomtatással. Felnézek, és látom hogy AV sír, a Pici már hozzá bújva, de még azért megy a hiszti, de halkabban. Fizet, kimegy.

MV: Na végre! Ezt szeretném. Köszönöm. Viszlát.

AV: Vissza jön, : Köszönöm a szavait, és hogy megvédett.

Én: Nincs mit. Jöjjön nyugodtam máskor is :)

Egy gondolat még tőlem. Sajnos nagyon sokan úgy vélik, hogy Anyuka úgy is otthon van a Picivel, ráér!!!!!! elintézni mindent. Kurvára nem ér rá! És kurvára nem lehet pici gyerekkel ügyeket intézni személyesen. Igen! Még a 21 században is van olyan, hogy valamit személyesen kell elintézni! Kezd kihalni az a gesztus, hogy a gyerekes szülőket előre engedik a sorban. Itt még sor sem volt! Az Anyukák, meg akár kényszerből, akár mert megakarják mutatni hogy Ők tökéletesek, meg is próbálnak mindent elintézni , pici gyerekkel is! Igen, a pici gyerek sok türelmet igényel, és nem mindegyiknek az a napi programja hogy eszik/alszik/szarik! Mivel nem nagyon, vagy egyáltalán nem tudnak még beszélni, ezért így fejezik ki, ha valami nem okés. Nincs olyan gyerek, aki nem hisztizik sose, semmiért!!!! Az Anyukának ilyenkor nem arra van szüksége, hogy kioktassák, leszólják, beszóljanak neki, alázzák, hanem megértésre van szüksége, segítségre. Neki ez esetben sem az volt kellemetlen, hogy a Pici hisztizett, hanem hogy közben neki intézkedni kellett, és nem tudott 100%-an oda figyelni rá, de azért nyomon követte az eseményeket, és az volt kellemetlen, ahogy a másik vevő reagált, és beszólogattott. Az Ő tökéletes gyerekei sosem hisztiznek! Aham....kérdezzük meg erről inkább az Anyukájukat!

#napi felesleges off. #napi nyüsz off #dolgozom

[csacskamacskamocska]

Miért mindig a férfiak?

Nemrég olvastam egy cikkben, hogy a láthatatlan munka részeként a nőkre hárul az a feladat is, hogy érzelmileg kézben tartsák a kapcsolatot. Mert a nőknek, többnyire, eredendő adottságuk, hogy jobban kommunikálnak, empatikusabbak. Nem akkora nagy varázslat ez, az ivadékgondozáshoz elengedhetetlen. Érezni kell a "másikat" és megtanítani neki a kommunikáció és az együttélés alapjait, visszatükrözni az érzelmeket, szeretni, gyengédséget adni, előtérbehelyezni, stb, stb. És bár szerintem egészséges nő nem akarja, hogy a pasija gyerekként létezzen a párkapcsolatban, de ezek automatizmusok, szóval, ha a pasi gyerekesen viselkedik (hisztis, undok, önző, figyelmetlen, infantilis) akkor ezek bekapcsolnak. Amitől a nő meg szenved, mert nem az anyja akar lenni a pasinak. Mintha ki lenne szolgáltatva a saját ösztöneinek. Baromi szar érzés. Ne csináld! -- mondanánk a pasiknak -- Ne csináld, hogy ne kelljen csinálnom azt, amit kiváltasz belőlem. A pasi amúgy jól elvan a társ-anya gondoskodásában, szerinte minden okés, és az is, hogy ő más csajokat nézeget, merthát az lázbahozza, ne legyen társ-anya "ennyire" hisztis picsa, hogy ezen kiakad. Közben, lássuk be, az anyjukkal kevesen akarnak dugni. Másik része (némileg elveszve a részletekben), hogy fel se fogják a férfiak, az milyen megalázó, amikor azt mondják, azért szeretnek horgászni, mert akkor nincs ott a nő és csend van. Egy igazi férfi azért szeret horgászni, mert a természet klassz, mert a horgászás egyszerre nyugi és izgalom, mert csend van és béke. És a felnőtt férfi olyan társat választott magának, aki ehhez tud kapcsolódni. Vagy úgy, hogy menj csak szívem, addig én legalább a saját dolgomat csinálom vagy úgy, hogy a társa is élvezi a természetet, a csendet és az izgalmat amikor pöccen az úszó. De ez... ez a mondat, ami csak azt mutatja, hogy az adott faszi képtelen kézben tartani az életét, és el kell menekülnie... ez borzasztó. Nem is értik a férfiak, hogy miért, csak összeröhögnek mintha a nőket valami idegen akasztotta volna a nyakukba és nem ők döntöttek úgy, hogy elveszik feleségül.

Nem volt átverés. Csak legtöbbször annyira arra figyelnek az emberek, hogy baszni akarnak megszerezzék azt amire vágynak, hogy a másik emberre, az ő terveire, vágyaira egyszerűen nem figyelnek. Aztán amikor szembesülnek vele, hogy a másik ember is véghez akarja vinni a saját terveit, akkor meglepi van. Hogy ez valahogy nem volt bekalkulálva. A nők szeretnek szeretni. Általánosításnak tűnik, de az olvasmányaimból az derül ki, hogy a nők kicsit még jobban is szeretnek szeretni, mint amennyire szeretve lenni. Kevés nő van, akinek az az álma, hogy megtiporhassa, leuralhassa a férfiakat. Többnyire meleg, békés, összetartó családi fészekről ábrándoznak, amiben belül azért tombol a szenvedély. Úgy tűnik a férfiak is ilyesmit szeretnének, csak... hát ez nagyon nyálas női dolog meg pfuj, szóval ne beszéljünk róla, majd alakul valahogy. De magától nem alakul. Csak ritkán. Millióból egy. A többiért meg kell dolgozni. Nem adnak támpontot, nem segítenek eligazgatni a párkapcsolatot, nem ismerik fel, hogy a nők menyi rengeteg melót tesznek bele, hogy érzelmileg stabilizálják a kapcsolatot, miközben a férfiaknak ez nem az erőssége. Lehet rajta csiszolni, lehet finomítani, lehet és kéne technikákat tanulni, hogy az egyenlőség jobban meglegyen. Boldog nő=boldog élet. Nem értem, hogy ezen mi nem érthető. :)

És most jönnek majd a férfiak az egyedi ellentmondó példákkal, amik többnyire abból lesznek, hogy nem az elején kommunikáltak a szarról, hanem akkor, amikor rájukdőlt. És az élményük az, hogy ők mindent megtettek. Sokszor tényleg. Ismerek férfiakat, akik valóban tudnak kommunikálni, akár érzelmekről, kapcsolatról. Nekik nyílt egy újfajta csatornájuk mert valamikor rájöttek, hogy ez nekik jó. És aztán egyre jobb lett.

A 21. század ezt a problémát is kidomborította. Többek közt az internet által.

#Miért mindig a férfiak? #02-28

[habkeinb0ck]

Csak egy kis élménybeszámolót írnék néhány napos sürgősségi betegellátásról Bécsben.

Nem egy "bezzeg Ausztriában" bejegyzést szeretnék, és nem is magamat sajnáltatni, de nem kerül sokkal többe sem financiálisan, sem emberileg.

Mentővel vittek be a kerületi kórházba, mert képtelen voltam ráállni a bal lábamra. A mentősök iszonyú készségesek es gyorsak voltak. A sürgősségin egyből előre vettek. Röntgen, CT egy órán belül lezajlott eredménnyel. Eddig mindenki nyugodt, kedves, mosolygós és "fura" de még empatikus is volt. A bokám két helyen lábszáram egy helyen repedt, ettől kissé viszont én törtem le. Mondtam is magamban Lili... ez amputálás lesz.

Oké, műtét még aznap este amire két órát vártam, de közben hatvanötször megkérdezték jól vagyok-e.

-Nem, nem voltam...be voltam sz*rva mint a fene . Nyugtattak, sőt egy nővér és egy ápoló az előkészítőben szóval tartottak miközben azért dolgoztak is. De ez is a munkájuk része. Egy beteget nem csak testileg, lelkileg is lehet ápolni. En ehhez tökéletes alany voltam 😊.

- Nem, nem kell leamputálni a lábamat, csak

pár csavart kell bevarázsolni

- Nem, nem fogok felébredni műtét közben

- De igen utána viszont fel fogok.

A műtőasztalon az egyik ápoló viccelődött velem, a másik pedig nem átalkodott simogatni a vállam és megfogni a kezem míg el nem alszom (...hogy nyugtasson és nyilván a helyzet mivoltából eszembe sem jutott más és nagyon jól is esett).

Felébresztettek a majd két és fél órás műtét után, viccelődtek, integettek. - Kicsit azért idiótának is éreztem magam, hogy bömböltem nekik... Pedig aznap már lezavartak párat. De juhuuu fájok vagyis tuti nem a túlvilágon vagyok.

Feltoltak az osztályra, közben mindenki borzasztó kedves volt pedig éjfél - fél 1 lehetett. Kb 20 percenként rámnéztek. Ezt csak onnan tudom, hogy a műtét után nem volt nagyon kedvem aludni ...a fájdalomtól (termeszetes) 😊.Bizti ami bizti csörrentettem nekik 3 szor én is. Mindannyiszor jöttek egyből, kedvesen, készségesen bár fáradtan, de visszamosolyogtak!

Nem volt nalam a helyzet hirtelenségéből kifolyólag a következő dolgokból semmi, sorolom:

WC-papir, törölköző, fogkefe, fogkrém deo, tusfürdő, nedves törlőkendő, evőeszköz, bögre, tányér, só, üdítő, csak én voltam. Hálóinget is adtak.

Ja és mankót, haza is hozhattam, nem kellett farzsebben eldugva kilopni.

Szóval...ezeket mind mind biztosították.

Három féle menüből lehetett választani ebédet es vacsorát, bőség zavara...

Segítettek MINDENBEN... igen abban is 😁 (mert ugye ilyenkor nem esik jól sétálni es nem is javallot annyira)

Az orvosnak nem derogált kikötni a lecsöpögött infúziót vagy épp kanült cserélni.

Hálás vagyok a #Donauspital orvosainak és ápolóinak.

VÉGRE MEGTUDTAM MILYEN ÉRZÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN JÓ KEZEKBEN LENNI! 🥰🥳

- tök jó, ...komolyan!

Ma már itthon, nem mondom, hogy kár, de azért a katéter... az hiányzik ❤️ jó dolog 😁

#ilovekateter

Köszönöm, ha negatív kommentek nélkül kiadhattam magamból (de jöjjön ha jönnie kell)! 😊

Egy fiatal bécsi lány története a fb-ról

Ami kimaradt:

-a lány AMS-en volt, ami alapvetően nem baj,

-de nem ment el a terminre, le sem mondta, igazolást sem vitt,

-ennek következtében felfüggesztette az ams az álláskeresési támogatást,

-amivel megszűnt a biztosítàsa is,

-ennek következtében nem kapott táppénzt.

Próbál segítséget kérni a kimaradt jövedelem miatt, de esélytelen. Azzal még nem is szembesült, hogy simán ki fogják állítani a számlát a fent leírt teljes sztoriról, ami valahol 5-10 ezer euró lesz. Ezt nyilván sokan nem tudják kifizetni, feltételezem, ő sem.

Erre persze vannak szociális munkások, akik tudnak segíteni a fizetés átütemezésében, ha közben ne adj isten hajléktalan lesz, az eltörlésében. Ha ignorálja és a gyógyulása után elhagyja a várost vagy az országot, akkor később éri utol a behajtó.

Párszor megkaptam már, hogy irigy vagyok vagy lenézem a "vágjunk bele" magyarokat, pedig nem. Csak közvetlen vagy közvetve rengeteg ilyen sztorival találkozom. Általában későn. Mert sajnos tényleg gyakori a mindent IS jobban tudok mentalitás és csak a fb-n érdeklődnek és a nekik leginkább tetsző kommentek alapján járnak el. Utána meg arra hivatkoznak, hogy nem tudták, nem ezt mondták neki.

A melóban is annyi új ilyen sztorink van, hogy hihetetlen. És igen, az utóbbi időben egyre több a magyar köztük. És egyre többen vannak azok, akik az első pár héten vagy hónapban elbuknak. Miközben felégettek maguk mögött minden hidat.

Tök jó dolog (vagy nem?), hogy egyre többen jönnek, de nem mind sikersztori. Csak erről senki nem beszél. Főleg az érintettek nem

[nitta86]

Ezt most muszáj kiventelnem magamból. Szóval egyáltalán nem voltam még érettségi találkozón soha vagy áltiskolás találkozón se. Igazából az általános iskolásra el akartam menni anno amikor volt, csak pont nem értem rá, azóta meg nincs, mert majdnem mindenki külföldön van a volt osztályunkból. A gimisre meg azért nem járok, mert az ottani osztálytársaimmal soha nem találtam meg a közös hangot finoman fogalmazva. Szóval, ha összefutok volt osztálytárssal az mindig csak véletlenül történik, és általában mindig kínos, igyekszem rövidre zárni, úgy hiányzik, mint púp a hátamra.

De ma munka után be akartam ugrani a boltba kenyérért és valaki rámköszönt és Kata volt az, aki 3.-12.-ig legjobb barátnőm volt és nem láttam kb. 18 éve. (A nevét megváltoztattam.) És rájöttem, hogy tökre örülök neki és tökre dumáltam volna vele végtelenítve, csak aztán mindkettőnknek mennünk kellett. De basszus még a környék is tök ugyanaz, mint ahol együtt lógtunk annak idején, mert ő visszaköltözött, hogy ápolja a beteg apját. A mi családunk meg már rég elköltözött innen, én csak Kata miatt jártam vissza kamaszként, aztán később errefelé vettünk lakást a férjemmel, konkrétan egy háztömbnyire attól ahol kicsiként laktam.

Mindenesetre megbeszéltük, hogy majd menjünk közösen sétálni, ha már megint annyira közel lakunk egymáshoz, mint utoljára 10 évesen.

És igazából ez így tökjó, főleg ha ő is komolyan gondolta és tényleg fogunk találkozni, de mindez közben elgondolkoztató és nyugtalanító, hogy lehet, hogy másokat is érdemes lenne keresni a múltból? Vagy ez sose működhet és ez se fog, max nosztalgiázunk egyszer vagy kétszer? (Oké, igazából az is jó.) Eddig úgy gondoltam, hogy a múlt maradjon a múlté, mert már nem ott tartok, meg fura lenne, ha keresném a régi ismerősöket, de mi van ha mégis van értelme? (Persze, tudom, hogy csak óvatosan, mert azt fogják hinni, hogy MLM-et akarok nekik eladni. :D)

Valahogy sose voltam jó abban, hogy ha valakivel már kicsit eltávolodtunk de még elvagyunk, akkor is fenntartsam a barátságot vagy ismeretséget. Katával se úgy lett vége, hogy összevesztünk, hanem hogy kevesebb lett a közös témánk. De már máskor is gyanítottam, hogy az, hogy nem tudom a régi szoros barátságokat kevésbé szoros ismeretségként fenntartani, az valszeg valamilyen social skill hiánya a részemről és valószeg tudnék ebben fejlődni.

#szövegesposzt

[troger]

sürgősen mennem kell

amikor ideköltöztem 23 januárjában, kvázi kényszer volt (nem kaptam semmi mást a határidőn belül), ami papíron még úgy-ahogy oké volt a metró miatt, de már látszott, hogy egy fos városrész

mire beköltöztem, a metrót lezártak felújítás miatt 24 áprilisig

azóta küzdök a kibaszott buszokkal, egyrészt

am akkor még dolgoztam, és autóval is halál volt a közlekedés, napi 2x1 óra dugóban araszolás, és parkolni lehetetlen, másrészt

szóval úgy költöztem be, hogy nagyon ki se pakolok, nem fúrok fel semmit, azonnal lépek, amint tudok

aztán amióta meló sincs, teljesen ittragadtam, mert másik lakás bérléséhez elengedhetetlen volna egy állás

ehhez jött még valamikor tavaly, hogy a munkaügyis ügyintézőmről kiderült, itt lakik a szembe házban (micsoda véletlen) - néha azóta is látom az erkélyemről, ahol a segélyen vett spanglit szívom -, és nyomban fel is fedte, miért árulta ezt el

látta a terveket

amint befejezik a metrót - mai állás szerint május 5 -, egy új építkezés kezdődik

mégpedig itt mindkettőnk orra alatt: a parkoló helyére, amire az erkélyem néz, felhúznak egy lakóépületet

20 méterre az arcomtól

minimum két év dübörgés az agyamban

onnan jön reggel egy-két órányi napfény...

és ma:

meghoztak valami konténereket

Anya, kezdődik! 😫

PS: itt egy külső nyomás, aminek ösztökélnie kéne a változtatásra

#napló #2024

[drakvuf]

Kőgazdag Fiatalok 14: Csecs meg bul

Különleges alkalomra gyűlnek össze a Kőgazdag Fiatalok: Csabi és Leti legény- és lánybúcsúja lesz ma.

Filip a fiatalok kérését tiszteletben tartva egymás mellé szervezi a két eseményt, hogy szemmel tarthassák egymást.

Herceges és hercegnős témát talált ki a rendezvényszervező csapata, amit az Aladdin inspirált. Wishes Ungár alkalmazottai kiváló munkát végeztek, ameddig ő az országgyűlésben nem csinált semmit.

Szandi és Olivér már úton is van a partira. A lány arról faggatja a fiút, hogy hol hagyta Vikit. Ogli azt mondja összekaptak és megint szünet van köztük.

Viki féltékenykedett, többek között Szandira is, amit nem ért a lány, mert ő egy angyal. Furcsállják, hogy egy helyen lesz a két búcsú, de egyikőjük se volt még ilyenen, szóval igazából nem is tudják, hogy megy ez.

Szandi szerint a lánybúcsú arról szól, hogy még baszol egyet utoljára. A sajátján azt tervezi, hogy kimegy külföldre és 18-as karikás lesz. Annyi fasz lesz a szájában, ahány shot pohár ma este. A lány hiányolja Papaszítát, de Olivér most nem hozta, mert drága nem lenne itt dolga.

Kata elsőként érkezik meg a bulikára. Filip koktéllal kínálja. A fiú vázolja a nőnek mire számíthat a partin és kifejezi aggodalmát, hogy mit fognak Hercegék szólni hozzá.

Kata nyugtatja, hogy minden okés lesz. Azt szeretem Katában, hogy minden jelenetet stabilan unalmas.

Begurul közben Ogli és Szandi. Ahogy kiszállnak a kocsiból a lány már jelzi is, hogy probléma lesz. A helyszínhez vezető út nem a magassarkúhoz lett kitalálva.

A stég nem luxuspacek kompatibilis. Szandi többször is majdnem beleesik a vízbe.

Végül baleset nélkül megérkeznek a helyszínre. Egyből le is basszák Wishes Ungárt az LMP szar teljesítménye miatt.

Szandi rátér a lényegre: lesznek kurvák? Olivér szerint Papaszítaszerű faszikat kellett volna hívni, a lány helyesel és azt mondja lenyalná róluk a tejszínhabot.

Tescos Ungár rossz hírrel szolgál. Csabi kérésére nem lesznek szexmunkások a rendezvényen.

Aurél hozza a Herceget. Miközben a helyszínre sétálnak Csabi atyai tanácsokkal látja el a fiút. Szerinte ideje lenne megkomolyodnia és felnőnie. Először is megtanítja neki, hogy jár egy igazi férfi.

Sajnos nem hatásos a demonstráció, de szerencsére nagyon jó oktatóvideók vannak a neten erről.

Ahogy a helyszínre érnek Olivér felkérdezi, hogy miért nincsenek prostituáltak a rendezvényen.

Csabi szerint jó ez így. Aurél szerint viszont Las Vegasban kellett volna tartani a bulit csak spúr Herceg urunk.

Olivér hiányolja a többieket. Filip bevallja, hogy meghívta Vikit is, aminek nem örül annyira a fiú.

Metta már hozza is a hajóján Letit és Vikit. Nagyon exkluzív.

Szandi szerint Metta túltolta a bevonulást és kompenzál, amiért nincsenek csöcsei.

Letinek nagyon tetszik a helyszín. Jázmin hercegnőnek érzi magát. Megtapsoltatja a többiekkel Filipet, amiért az emberei jó munkát végeztek. Olivér viszont nem bírja ki, hogy ne nyafogjon megint a helyszín miatt. Megjegyzi, hogy a szőnyeg is szarul néz ki, mert kopott. Wishes Ungár azzal hárítja, hogy a design miatt ilyen.

Megpróbál szót kérni a Háztól, de ahogy a Parlamentben se, itt se érdekel senkit.

Az első programunk egy kvíz. Filip Olivért kéri fel a játék vezetésére. Választhat egy társat maga mellé és természetesen Szandi csatlakozik hozzá.

Ogli a kamerának azt mondja, azért választotta a lányt, mert "csecs meg bulban eléggé otthon van a szeren". Viki nem véletlenül volt féltékeny.

18 kérdést fognak feltenni az ifjú párnak. Azt fogják tesztelni, mennyire ismerik önmagukat és egymást.

Olyan kérdéseket kapnak, mint hogy ki mutatja ki jobban az érzéseit, ki tölt több időt a fürdőszobában vagy hogy ki a féltékenyebb.

Akkor kapnak pontot, ha mindketten ugyanazt a választ adják.

Miközben nagy nehezen válaszolnak a kérdésekre Metta és Kata kibeszélik a párt. Kata szerint Csabi nagyon egyszerű.

Váratlan zavar alakul ki, amikor az egyik kérdés az, hogy ki a hiúbb? A problémát az okozza, hogy se Olivér, se Aurél, se Csabi nem tudja mit jelent ez a szó.

Csabinak néhány kérdés eléggé betalál. Amikor arra kell válaszolni, hogy ki a bátrabb kettőjük közül, akkor úgy próbálja kihetyetyézni a kérdést, hogy mindent kizár amitől fél. Legyen az bogár vagy a magasság. Szegény aztán a testére is kap megjegyzést Filiptől, mert nem kockás a hasa.

Legalább arra a kérdésre, hogy ki az önzőbb az ágyban egységes választ adnak.

Váratlan koalíció alakul ki Filip és Viki között. Sokat nevetgélnek a játék közben. Olivér nem bírja ki és odakérdez, hogy mi olyan kurva vicces.

Szerintük az, ahogy mások kapcsolatát próbálja megoldani, közben a sajátját nem tudja.

Ogli elismeri Filip dominanciáját és felkínálja magát neki estére.

Vége a játéknak. Elérkezett a rész ahol a fiúk és a lányok különválnak.

A lányok kiértékelik a kvízt. Többen megjegyzik, hogy Csabi sokat kamuzott. Szandi szerint ez a kora miatt van, mert a húsz éves fiúkák olyanok, mint a tíz évesek.

Metta ajándékkal készült Letinek. Egy nyaralás, amire csak ők ketten mennének. A lány nem valami lelkes, mert nem akar Mettával menni. Inkább utazna Csabival. A nő viszont nem véletlenül akarja, hogy csak vele menjen a lány. Le akarja beszélni arról, hogy ennyi idősen házasodjon.

Kata a kamerának elmondja, hogy szerinte kicsit túlzásba esett ezzel Metta. Szandi nyíltan bele is áll. Szerinte azért mert neki nem jött össze, nem kéne elbizonytalanítania Letit. Kata is hozott meglepit. Egy Káma Szutra sütikiszúrót.

Elnevetgélnek az ajándékon, de Leti a kamerába megjegyzi azért, hogy ez így mi a fasz akart lenni.

Szandi egy húsklopfolót adott a lánynak. A legszebb ajándék.

Elkezdenek enni és felhozza Metta a témát, hogy nem fél-e Leti, hogy Csabszi félre fog kúrni.

A lányt nem lehet megingatni. Természetesen nem fél, mert ismeri a párját és sosem tenni ilyet... Olivérnek nagyon tetszik a díszítés, mert lila-fehér és Újpest szurkoló.

Csabi kiakad a kaján, mert Filip szusit hozatott. Igaz, hogy kedvezzen a fiúnak, rántott csirkével van töltve.

Csirke-rizs

Olivér támogatja Csabit a házasságban, mert nagyon nehéz normális lányt találni manapság. Ő is már unja az egyéjszakás kalandokat és inkább megállapodna.

Filip megkérdezi Csabit, hogy mi volt az a reddites poszt, amiben valami nőnek írogatott. Természetesen kamu az egész, nyilván a fiú sosem csinálna ilyet. Sosem...

A mai rész próbára tett néhány jelenetnél, mert az Istenért nem sikerült pár mondatot kibogoznom. Feliratozniuk kéne. Szerencsére egy komoly szakértői brigád áll a hogyvoltok mögött és együtt sikerült megfejteni.

#tv #tv2 #kőgazdag fiatalok #hogyvolt

[mimiametr0n]

szóval tegnap megnéztük a Lélegezz utolsó előtti előadását.

Remekül indult, a fiúm sose volt nagy színház rajongó, még otthon beközölte, hogy neki aztán mindegy mikor indulunk, semmi kedve PintérBélára menni. Mondom az szuper, mert nem PintérBélára megyünk.

Aztán t-10 perckor elolvasta miről szól és elkezdett értetlenkedni, hogy minek megyünk erre, és oké hogy őt nem érdekli, de engem miért?

Édesfaszom, hát kit nem érint ez a téma? Vagy így, vagy úgy.

Előadás közben én nevettem, sírtam, néha oldalra sandítottam, de nem nézett vissza rám, feszülten meredt előre. Gondoltam odafigyel teljesen, filmet nézni is így szokott.

Hát nem. Nyomta a szék, idegesítette a téma, meg a színészkedés.

Aminek örülök egyrészt, lesz mit megbeszélnie a pszichológusával, másrészt elszomorít, mert egyértelművé vált, hogy mi többet nem megyünk együtt színházba.

Ugyanitt: ti szoktatok egyedül járni? én moziba simán elmennék, de a színház annyira páros programnak tűnik.

Győzzetek meg az ellenkezőjéről!

[tartsdmegazaprot]

viszonylag nagy mennyiségű (kb. 50 db) fehér tömbgyertyát hol vennétek jó áron,

segítsetek kérlek? van bárkinek ehhez valami jóóó kis gondolata?

jövő csütörtökre kellene, szóval elvileg a rendelés is oké : )

ezt láttam, ez a B opció, 595 HUF/10 centi - HA ENNÉL jobb ötlet jön, mérhetetlenül megköszönömmmm <3

KÖSZÖNÖM NAGYON SZÉPEN!

#GYERTYÁT KERESEK #KITYÓ

[zoeeozzoeeoz]

Lépd át! Nem érdekel ez téged!

Oké hogy nem vagyok szabvány méret, de:

Vettem egy nadrágot : Levarrtam a zsebeit elől, svéd zsebes, utálom a svéd zsebeket, tudoooooom, miért vettem meg, mert tetszett. Kiszedtem a zsebtasakokat, mert minek legyen benne, ha a zsebet sem használom. Most már csak az a a bajom vele, hogy ilyen most divatos, mintha kinőttem volna hosszúságú, vagyis bokáig ér, és ha leguggolok, vagy leülök, ez még feljebb csúszik, ráadásul fázik benne a lábszáram. Viszont!!!!! Kurva kényelmes, az anyaga is bőrbarát, és már most imádom. Még a hosszával kéne valamit kezdenem.

Vettem egy farmert is. Végre találtam egy olyan farmert, ami nem csipő naci, de nem is jön fel a mellemig. Övet én mindig hordok, uh azt elengedtem már hogy nekem minden nadrág eláll hátul a derekamnál, ez is. Nincs végig szaggatva, ergo nem úgy néz ki, mintha az utcában lévő összes kutya szétrágta volna, vagy beakadtam volna egy drótkerítésbe. Nincs agyon koptatva, tehát nem olyan mintha a dédim télire elrakott kerti csapjának körbekötözésére használta volna,majd én elkunyiztam volna tőle h dejóóóóóóóóó. Cserébe viszont kb 20 cm-rel hosszabb mint én, és mivel nem találtam egyenes szárút, mert vagy cuppanos nacik vannak, ami még a vérkeringésemet is elszorítja vádliban, vagy annyira trapéz szárúak, hogy térdtől lefele olyan a lábam benne, mint a lovaknak, amelyiknek térdtől lefele hosszú szőre van. Szóval találtam olyan farmert, ami csak enyhén trapéz szárú, és leegyenesítettem egyenes szárúra, és levágtam/felhajtottam a hosszát is a nekem megfelelőre. A színe nagyon tetszik !

Vettem egy tréning nacit is, alul szűkített, és lent passzés. Ezzel csak az a bajom , hogy lent vádliban lehetne kicsit bővebb, és a passzé sem az én világom lent, de ezzel már úgy vagyok, hogy itthonra elnézem ezt neki. Max ha megint bezizzenek, akkor kezdek vele valamit, ami nehéz lesz, mert hosszban meg tökéletes, uh ha leszedem a passzét alulról, akkor meg rövid lesz. Valszeg ez így marad.

Szerencse, hogy vannak gépeim, és tudok varrni, meg tudom ezeket csinálni magamnak. De én vagyok csak ilyen szerencsétlen, hogy a kis bojler testemre nem kapok normális ruhát? Az hogy minden hosszú, az nem érdekel, mert tudom hogy kicsire nőttem, bár fent is megemlítettem h találtam egy nacit, ami bokámig ér még nekem is, de hogy így szabásilag, meg érzésvilágilag, meg tetszésileg semmit??? Mindenhez hozzá kell nyúlnom még igazítani??? Nem hinném hogy nagyon válogatós lennék, de olyan érzésem van sokszor, hogy az üzletekben olyan ruhák vannak most, amit sehol máshol a világban nem tudtak eladni, és most ide, ránk öntik a szart, cserébe méreg drágán. Én sajnos vagy nem sajnos, nem vagyok az a tipikus nő, aki órákat/napokat el tölt vásárlással, mert nincs türelmem hozzá, meg kedvem, meg nem vagyok pláza cica, de azért vannak igényeim az öltözködésemre, meg magamra, de kvázi én ezt a 3 nacit kb 15 perc alatt vettem meg, úgy hogy végig néztem az üzlet készletét, próbáltam is, és fizettem. Egy üzletben vettem meg mindegyiket, mert már tudom, hogy az az adott üzlet kielégíti az én méret és tetszés igényeimet, tehát minek túrjam át a létező összes üzletet, ha tudom, hogy úgy sincs azokba olyan amit én meg is fogok venni. Barátnőimmel sem járok már el vásárolni, mert én vagyok az, aki kb az 2. üzletnél leül a gyerek megőrzőben mesét nézni, hogy ne türelmetlenkedjek látványosan. Hát ki a fenének van türelme ehhez????

#napi felesleges off. #napi nyüsz off #napi én off

[csacskamacskamocska]

Házvásárlás Olaszországban (első lépés konklúzió)

Volt az a nagyon szuper ház (5.), ami nagyon tetszett. Okozott álmatlan éjszakát. Mert nagyon tetszett. De megjelent a lelki szemeim előtt a barátnőmék jelenlegi terasza, ami egy okádék. És felrémlett előttem, hogy mennyire hanyagok és rendetlenek. És, hogy az álomszép kert meg a terasz vajon mennyi idő alatt lesz tele lommal, a lelkünk frusztrációval. Hogy ki nyírja a füvet, ki nem takarította ki a medencét (amit majd építünk), hogy ki mennyi áramot, gázt, vizet használt mert mellékmérők nincsenek a lakásokhoz. Kinek mi a költsége, ha meg nem tesz bele pénzt akkor használhatja-e vagy mi lesz? Amikor jönnek hozzájuk a gyerekeik és én hallgathatom a beszélgetésüket a teraszon, amire nem vagyok kiváncsi vagy jönnek a barátaim bulizni és akkor őket, a másféle barátaimat meg kell hívnom vagy nem? És majd akkor ők hallgatják ahogy mi röhögünk? Viszonylag könnyű szívvel elengedtem azt a házat, pedig nagyon tetszett. Voltál már így, hogy randiztál valakivel és tényleg jól néz ki, tetszik is, és mégis azt hazudod, hogy nincs meg a kémia, mert tudsz egy valamit, ami miatt nem mész bele. (mert mondjuk a lelked mélyén még mindig mást szeretsz). Na ilyen érzés ez a ház. Tetszett, jó lenne, de egyedül nem tudom megvenni, közösen meg nem jó. Kell találnom egy faszit, akivel ez a ház egyszerűen tökéletes lenne. :) A vele való munka is két embernek könnyű, szórakoztató, egy embernek már picit feladatos. És felmerült, hogy a városkában eladó a hercegi palota is ami a város közepe. Nagyon sok üres ház volt, az aktuális ingatlan kürül 3 is. Lehetséges, higy ez egy kihalófélben lévő település, ahol az ingatlan nem lesz értékálló? Nade ez csak egy részlet, megpróbálom pontokba szedni a tapasztalatokat. Az ingatlanos oldalakon gátlástalanul kell kérni még képeket, alaprajzot, tanusítványokat energetikai meg földhivatalit. Ha nem adnak, az ingatlan kuka. van egyébként olyan szolgáltatás is, hogy kimennek helyetted az ingatlanhoz, és mindent megnéznek, leellenőriznek, mintha te lennél csak még hozzáértően is. Mindenről küldenek fényképet, videót, stb. Az árát nem tudom, de a kiutazásnál és csalódásnál szerintem olcsóbb.

Az ingatlanosokkal időpontot egyeztetni csak úgy szabad, ha még előző este ráírsz, rátelefonálsz, hogy fixáld az időpontot és a helyet (az irodában vagy a háznál találkoztok) Az árak nagyon változóak. 13-16000 euróért kapni minilakást a városban (ne feledjük, hogy Olaszországban a 12000 fős városok teljesen jól működnek, mondhatni nagyvárosi hangulattal, szóval nem érzed azt, hoyg itt a fű se nő. Egy nagyobb városról meg nem mondanád meg, hogy nem főváros, annyira nyüzsis minden tekintetben. Nem mondom, hogy sok ilyen olcsó lakás van, de akad. Persze ezek félszuterén vagy tetőtéri lakások, támfalra néz az ablak, stb, stb. A házaknál akkora az árban a szórás, hogy semmi rendszert nem látok benne. Amikre mi próbáltunk figyelni: milyen állapotban van a ház (felázás, beázás, nyílászárók, fűtési rendszer, melegvíz, és a külső fal állapota. De amiket el tudtunk engedni, az a burkolatok, festés, mázolás 0 ha ezekkel van munka, az nem gond) Van-e parkolási lehetőség Az Olaszok a mindenhova is kocsival járnak. Kurvasok kocsi van és kevés parkolóhely. Kisebb településeken van közösségi parkolóhely, ami nem fizetős a helyi lakosoknak. Mert a házaknál sokszor semmilyen módon nem lehet megállni, ha nincs a saját telkeden parkolóhely. Milyen üzletek vannak a közelben Mert az oké, hogy nagybevásárlást bárhol csinálsz, hazaviszed vagy házhozszállítják, de egy sörért vagy egy kifliért nem mindegy milyen messzire kell elmászni. Milyen a település Ez majdnem az első pontban volt amúgy. Mert olyan helyet kerestünk ahol örömmel él az ember. nem elég, hogy a házadat szereted, de akartam, hogy szeressem a települést. Akár turistaérzéssel, akár később már megszokott érzéssel, de kell, hogy tetszen. Milyen nagyváros van a közelben Bevásárlás, kórház, látnivalók, ez mind fontos. Hogy mennyire expedíció valamihez hozzájutni. Milyen messze van a tenger Nagyon fontos nekem, úgyhogy 60 percben maximáltuk az elérést. Mennyi idő Magyarországra jutni 12 óra alatt jöttünk haza, autópályán. 14 óra még talán bevállalható, meg váltott sofőrökkel talán több is. Utasként teljesen kényelmes volt a 12 óra, néha örültem ha vezethettem volna mert net nem volt, néha uncsi volt bámészkodni. VAN-E SZÉLESSÁVÚ INTERNET ennek utána kell néznünk. mert sok helyen mondták, hogy van, nem probléma és talán kábelen valóban van, de mondjuk mobilnet nem volt az egész településen, hiába próbálkoztunk, és ez többször előfordult. És wifi sincs csak úgy mindenhol nyakra főre. Ez nem jelenti azt, hogy nincs, csak azt, hogy más szokások vannak. A bárokban nem feltétlenül basztatják a telefonjukat az emberek. Nem tudom. Volt ahol igen, volt ahol senki. Mennyire megközelíthető a ház Van amelyik csak lépcsőkön elérhető, kocsival még a közelébe se lehet menni. A belső lépcsők sokszor nagyon meredekek vagy szűk csigalépcső, hát nem egy életbiztosítás a magamfajtának, akinek egy évben négyszer kimegy a bokája és elterül, mint egy béka. :( Az árak... Egyszerűen nem tudom mi határozza meg viszont az Idealista.it oldalon, ahol legfőképpen keresgéletm, mivel ez egy gyűjtőoldal nem egyetlen iroda kínálata lehet kérni online értékbecslést, ami megmondja, hogy mennyire reális az ár. Ez az értékbecslés csak az adatok és a környező árak és gondolom mindenféle drágító és olcsító tényezők beszámolásával történik, szóval nem megy ki senki megnézni. Ennek a becslésnek az ára 10 euro. Egy komolyabban elgondolkodtató ingatlannál teljesen megéri. 23000 eurótól lehet házat venni. Hogy mennyire felújítandó az változó. Nekem az is befolyásoló tényező, hogy egyedül kell megoldanom a felújítást, szóval arra is kell figyelnem, hogy mi az ami a tudásomba és az erőmbe belefér. Mások irányításához, a szervezéshez az anyag és egyáb vásárláshoz is kell idő meg erő. Mindezt külföldön... húzós.

A tapasztalat Akarok Olaszországban lakni. Meg fogom találni a megfelelő házat, de bele kell tennem még több időt meg energiát. Nem költözünk össze, de egy településre költözünk, vagy nagyon közel. Marad Ligúria és Toszkána a célpont. Ebben az évben még egy látogatás csak akkor fér bele, ha valami nagyon konkrétan KELL és valakit be tudok fűzni, hogy sofőrködjön oda engem, jövünk-megyünk 3 nap max az egész. Biztos lesz akinek ez a kaland belefér az életébe. Ha találok olyan valamit... Már máshogy nézem, már nézem a tengerszint feletti magasságot is, és már tudom, hogy 500 méter az sok kanyar, olyan utakon ahol én nem biztos, hogy akarok kanyarogni. Szép kilátás viszont ott van, a hegyoldalban. Minden egyes ingatlan egyedi elbírálás alá esik, de lesz egy, amit tökéletesnek fogok érezni. Megérősnek. A tenger az nekem elmondhatatlan mágnes. Nem a napozás, nem a tengerparton fekvés, jajj azt alig bírom, hanem a tengerparton gyaloglás, a víz látvány és a tengerben úszás. Nem akarok e nélkül élni, ha megtehetem, hogy élhetek vele is.

#Olaszország #ingatlan #1. konklúzió #07-17