Tumgik
#random hülyeség
kinlodok · 2 years
Text
Boldog voltam abban a pillanatban. De tudtam, hogy nem tart örökké. El is múlt.
13 notes · View notes
n-y-c-t-0-p-h-0-b-i-a · 11 months
Text
Oké. Értem. Éltem már át ilyet. Tudom milyen ez, szar.
De miért kezdesz el csak úgy random a semmiből megint érzéseket táplálni felém, amikor úgy tűnt hogy minden jó, ráeszméltél hogy nincs esély arra hogy bármi legyen köztünk? Egy jó párkapcsolatban vagyok és a párom az aki mellett boldog vagyok, másrészt nem basznék szét egy 4 éves barátságot.
Te miért nem tudsz így gondolkozni? Senki sem tehet az érzéseiről, de egyszer már a tudtodra adtam hogy ez nem jöhet össze, akkor miért jött ez most megint neked? Mikor már úgy tűnt találtál egy lányt akivel boldog vagy? Ez nekem is ugyanúgy fáj mert a legjobb barátom vagy, testvéremként szeretlek akkor te miért nehezíted ezt meg? Fasz kivan, ez fog rámenni a barátságunkra... Ember gondolkozz már kicsit. Megőrülök baszki
5 notes · View notes
veled-akarnek · 3 months
Text
Az agyam éjszakai randomságai:
De rég ettem pástétomot! (Soha nem is rajongtam érte)
Nem emlékszem, minek is a latin neve a betula pendula? (Amikor apukád mindene a biosz :D)
Most ez a huzat, vagy valaki be akar jönni azon az ablakon? (Emeleten vagyok...)
0 notes
nelli65 · 2 years
Text
Tumblr media
0 notes
dendre · 5 months
Text
Pitchfork Annual Tippmix 2023
Ahogyan az már régi hagyomány, dallista után, albumlista előtt szánt szándékkal eltalálom a könnyen belőhető, pontosan mégsem meghatározható év végi picsfork top 10-et.
Még sose sikerült 10/10-re (a top 10-ben lévő lemezeket kell eltalálni, nem a pontos helyezéseket), mert bármennyire is kiszámítható az internetek zenemagazinja, azért mindig van egy kis csavar. 
Idén folytatódott az elmúlt években szokásos gyalázatos lemaradásom (lemezhallgatás, zenei világ követés, tippelési hatékonyság). És szinte sorminta, hogy annyi dolgom van, hogy szinte véletlenül veszem észre, hogy megint kikerült a kislemezes lista, tippelni kell. Jó, azért idén is ránéztem néhány naponta az új megjelenések miatt a Pitchforkra, és azért hallottam is ezt-azt. De nagyon hasraütésszerűen fogok tippelni, őszintén szólva fel is merült, hogy hagyom a fenébe.
A lista:
Noname: Sundial
billy woods & Kenny Segal: Maps
L’Rain: I Killed Your Dog
Sufjan Stevens: Javelin
SZA: SOS
Caroline Polachek: Desire, I Want To Turn Into You
ANOHNI and the Johnsons: My Back Was A Bridge For You To Cross
Wednesday: Rat Saw God
Lana Del Rey: Did you know that there's a tunnel under Ocean Blvd
Olivia Rodrigo: GUTS
Az utolsó kettő elég random tipp, ha a kislemezlistán nem úgy szerepelne Rey, ahogyan, nem jutott volna eszembe, meg Rodrigo több helyezése is lehet megtévesztő, és csak a slágereket emelték ki, a lemez meg 39. lesz. Leginkább André 3000: New Blue Sunján gondolkoztam még, hogy az top 10-es lesz nekik, lehet ki is kéne cserélni Rodrigóval. Ááá, nem tudom. Ha Rodrigo nem lesz és Andre lesz top 10-es, azt fél pontnak számolom. Vagy negyednek.
Top 10 esélyek még: Amaarae: Fountain Baby Joanna Sternberg: I’ve Got Me Fever Ray: Radical Romantics boygenius: the record (se pontszámban, se dallistán nem kiemelkedő, de pont olyan középút, amit sokan top 10-be tesznek és végén itt is kijön ez a matek).
Ja és idén nem vertek át, tudom hogy ér 2022-es decemberi lemez is, szóval SZA ott lesz.
Amúgy viszont idén tényleg nem izgat, már az 5/10 is oké eredmény lesz, de ez az újság tényleg annyira kiszámítható, hogy 5/10-nél kevesebbet elérni is nehéz.
Hogy milyen volt 2023 új zenékben? Azt nem annyira tőlem kell kérdezni, a Slowdive szeretete nem hiszem, hogy túl releváns, se PJ Harveyé. Laurel Halo, Kali Uchis, Sofia Kourtesis, Universal Harmonies & Frequencies, Speakers Corner Quartet, Nourished By Time, Inward Cirlcles, még valamelyik bar italia is tetszett, ilyesmik, de inkább már nem is mondok semmit. Viszont ehelyett abban biztos lettem, hogy a leginkább alulértékelt magyar elektronikuszenei lemez a Sonic Age máig szuper house The Albuma 1998-ból. És Mikrofunk senki által nem ismert 2000-es lemeze is alaplemez magyar elektronikában, de erről később sokkal többet, nem olyan sokára.
Ja, még 2023: a Lankum elsöprő kritikai sikerére természetesen én sem tudom a magyarázatot. Nincs.
Tippeljen más is, ha van kedve!
Az előzmények:
a 2022-es tipp és a végeredmény (6/10)
a 2021-es tipp és a végeredmény (6/10)
a 2020-as tipp és a végeredmény (8/10)
a 2019-es tipp és a végeredmény (8/10)
a 2018-as tipp és a végeredmény (7/10)
a 2017-es tipp és a végeredmény (8/10)
a 2016-os tipp és a végeredmény (8/10)
a 2015-ös tipp és a végeredmény (8/10)
a 2014-es tipp és a végeredmény (8/10)
a 2013-as tipp és a végeredmény (7/10)
a 2012-es tipp és a végeredmény (8/10)
a 2011-es tipp és a végeredmény (6/10)
a 2010-es tipp és a végeredmény (8/10)
a 2009-es tipp és a végeredmény (9/10)
a 2008-as tipp és a végeredmény (9/10)
a 2007-es tipp és a végeredmény (7/10)
meg volt a 2010-es évek tipp és végeredmény (5/10) :(
meg volt ez a félévtizedes hülyeség, ami ilyen lett (7/10)
meg volt a hatvanas évek, ami ilyen lett (7/10)
és volt az utólagos 1998, ami ilyen lett (6/10).
16 notes · View notes
ndav1d42 · 7 months
Text
VR poll
tök random eszembe jutott, h jó pár éve vannak már a piacon meg jönnek az újabbnál újabb VR headsetek, de használja egyáltalán ezeket aktívan bárki? vagy olyanok, mint anno a 3D TV-k, hogy az elején izgi volt, aztán lecsengett hamar? vagy még ezután fog beindulni? vagy az AR/MR terjed majd jobban el? faszság az egész?
Tumblr media
14 notes · View notes
kacsafarkuszender · 1 year
Note
1, 4, 5, 8, 10, 15, 17, 22, 23, 27, 28, 31, 33, 35, 36, 40, 42, 52, 53 ???
de hat ez rengeteg sok kérdés, köszönöm!!!
1. selfie
ma mar egy kedves anon kuldte ezt a kerdest, es en sem szívesen spammelnem szet a fejemmel a tumblrt :(
4. what are you looking forward to?
most nincs igazan konkrét dolog, de persze mindig van valami koncert vagy ilyesmi, amit varok, aztan jol lebeszelem rola magam, mint pl ma is mehettem volna future islandsre, de gyozott a lustaság :(
5. is there anyone who can always make you smile?
szerencsere igen :)) tobben is
8. have you ever cried because you were so annoyed?
gyakran elofordul, ez az egyik legrosszabb tulajdonsagom :(
10. are you good at hiding your feelings?
az elozo valasz ellenére igen, kiveve ha merges vagyok :(
15. personality description
introvertalt, sokszor szarkasztikus, de azert kedves is
17. opinion on insecurities.
mindenkinek van, csak meg kell tanulni kordaban tartani oket? valami ilyesmi 🤷🏼‍♀️
22. description of crush.
az egyik legviccesebb ember, akit ismerek, nagyon okos, de sajnos ezt nem hiszi el magarol es a vilag leghosszabb szempillajanak tulajdonosa, mondjuk ezt legalább tudja magarol, de azert emlekeztetni is szoktam ra
23. fear(s)
erre mar valaszoltam, de a denevér miatt eszembe jutott az a hulye hurkas vicc :( denevereset :(
27. things i hate
a zsufolt tomegkozlekedesi eszkozoket, pacalt, a falon atszurodo hangokat (pl hangos tv), kocsonyat, vilagosban aludni, mosogatni
28. i’ll love you if…
vicces vagy es kedves
31. 3 random facts
persze, amikor kellene, akkor nem jut eszembe semmi ilyesmi, de amikor meg nem, akkor dől belőlem a hülyeség, ez ellen mit lehet tenni? :(
33. something you want to learn
biciklizni, valamilyen idegen nyelven még, pl spanyolul vagy olaszul
35. favourite subject
a muvtori volt a kedvencem, mindegyik iskolai fokozaton
36. 3 dreams you want to fulfill?
sajat kedves lakas, olyan munka, amit tenyleg szeretek csinalni, elutazni néhány helyre, csak ilyen uncsi dolgok :(
40. favourite memory
ez nem annyira regi emlek, de mostanaban sokat gondolok arra, amikor nyaron ceges uton voltunk spanyolorszagban, egyik nap elmentunk a tengerhez is strandolni, de volt egy kb oras idoszak, amikor rajtam kivul nem volt senki a vizben, es en csak hagytam, hogy lebegjek a hullamokkal, na olyan bekesnek es nyugodtnak szeretnem erezni magam mindig
42. favourite book(s)
utas es holdvilag, dorian gray arckepe, pop, csajok, satobbi, kb ezek
52. something i’m talented at
nem tartom különösen tehetségesnek magam semmiben sem, talan jo az izlesem es ennyi 🤷🏼‍♀️
53. 5 things that make me happy
most egy telifagyi nagyon boldogga tudna tenni, amugy az is, ha szepen sut a nap, de nincs tul meleg, friss illatos ágynemű, egy jo edzes, kedves ölelés
5 notes · View notes
0pandalanda0 · 7 months
Text
Tumblr media
A cikk amúgy nem túl érdekes és szerintem még hülyeség is, amit leírtak.
Összefoglalva azt írja, hogy az emberek először is azért kedvelik a sorozatgyilkosokat, mert kevés van belőlük, bűneik nem mindennapiak. Másodszor azért, mert a sorozatgyilkosok random választanak, vagyis bárki lehet potenciális áldozat. Harmadszor pedig mert a sorozatgyilkosok ellenállhatatlan késztetést éreznek az ölésre, sok ember életét kioltják, mire végre elkapják őket.
0 notes
metalindex-hu · 2 years
Text
Koncertélmény-beszámoló: Meshuggah – Fezen, 2022.
Koncertélmény-beszámoló: Meshuggah – Fezen, 2022. - https://metalindex.hu/2022/07/28/koncertelmeny-beszamolo-meshuggah-fezen-2022/ -
Tumblr media
    Elsőre más címet akartam adni ennek az írásnak, de nem akarok idegen tollakkal ékeskedni. A Grafitember egyik szalagcímét szerettem volna ide kiírni, miszerint:
„SZÉTB@$ZTA AZ IZÉT AZ ÓRIÁSROBOT!”
Ez jellemezte volna a legjobban azt, ami a Fezenen történt, és ez a hat óra alvás nem is volt elég, hogy kimásszak alóla.
Nem vagyok Meshuggah rajongó, nem ismerem ezt a zenekart diszkográfia szinten. Egy csomó barátom meg van őrülve értük, rossz zenehallgatási szokásaimnak köszönhetően egy-egy albumukat betettem, majd az első olyan témánál, ami igazán tetszett, elkezdtem ismételgetni a lejátszást, végtelen monotonitásban, hogy aztán beszippantson egy biomechanikus, kiberűrszemetekkel teli féreglyuk, amiből csak valami megmagyarázhatatlanul random logaritmus segítségével lehet visszaérkezni a torzított jelenbe.
Mivel a Meshuggah anyagain nem nehéz rohadt jó témákat találni, így ténylegesen nem vagyok agyonképezve belőlük, így jóbarátommal, akivel meglátogattuk a székesfehérvári rendezvényt, hagyatkoztunk a koncertélményre, a zene fizikai hatásaira.
Azért szeretem a Meshuggah-t, mert nincsenek benne érzelmek. Mindig ezt mondom róla, jelzem élőben eddig önhibámból mindig sikerült elmulasztanom a bulijaikat. Nos itt a megfejtés.
ÉLŐBEN.*
Amit ez az immáron 35 éves zenekar élőben produkált, azt azért párszor még át kell gondolni.
Miután a babérrózsa, avagy NERium oleander produkció végre lement a színpadról, azt ellepte egy rakás szakembör, akik feldobtak egy igen impozáns díszletet (eközben meglepő élményt nyújtott a 8 bites rockslágerek aláfestés Master of Puppets, Toxicity, Trooper?, majd a koncert előtt közvetlenül a Careless Whisper) A képi világ, a 2022-es Immutable albumot idézte, és a show első 11 számából 4 erről az albumról is ment. Kezdésnek a felvezető számként tökéletesen helytálló Broken Cogot kaptuk. A látvány a fesztivál kereteihez képest maximális perfekciót nyert. A három húros, valamint az énekes egy-egy EMBERMÉRETŰ lombikot idéző, megvilágított kép előtt állt, amik az albumborító, kémiai tűzben lángoló figurájára emlékeztettek. Ahogy az ütemmutatóra és a hangszeres részekre az ezen téglalapok által hátulról megvilágított alakokat kiemelte a fénytechnika, az akár egy jobbfajta sci-fi thrillerbe is beillett volna. Itt én el is engedem egy időre a setlist további fejtegetését.
Azon gondolkodtunk, ezt a zenét, monotonitása, és valójában megterhelő mivolta miatt meg lehet-e unni?
Nos, Tomas Haake brigádja meggyőzött minket, hogy NEM. A könyörtelen, hihetetlen zenei teljesítmény egy pillanatra sem lohadt. Ezeket az embertelen témákat album szintű precizitással nyomta végig a zenekar. Jens Kidman egy ugrásra kész alienként hergelte a közönséget, szigorú tekintete alatt most egy vattapamacsként lengedezett hosszúra hagyott, már megfehérlett szakálla.
Ez a koncert egy folyamatos fejfogás volt. Nem volt pihenés.
A hatodik szám után a Mind’s Mirrors című hanganyag bejátszása alatt, a fénytechnika fantasztikus munkájának köszönhetően a közönség számára majdhogynem észrevétlenül kicserélődött a Haake mögötti molinó, és eltűntek a „lombikvásznak”. Haake egyébként egy emelvényen játszott, a háttérben, tekintélyes méretű dobfelszerelésének erdőjében technokrata trollként ütve a felezési időn túl mutató, embertelen ritmusokat.
Az új díszlet leginkább egy vészjelzőket csutkára hajtó, végzete felé rohanó űrállomás utolsó pillanatait idézte számomra, amire épp rámászik egy megfoghatatlan, félig kibernetikus, idegen portyázócsoport, hogy feleméssze, dezintegrálja, és bekebelezze.
Hülyeség volt azt gondolni, hogy ez után a „halálhajó liftjében szünetzenét hallgatva zuhanunk” szegmens után lejjebb ül a koncert. Lement a „hivatalos program” utolsó 4 száma, a Straws Pulled at Randommal befejezve. Nos itt történt az, hogy gyakorlatilag megszűntem létezni. Imádom ezt a tracket. Még énekelni is megpróbáltam, majd a „kiszállós riffnél”, valamennyit rögzítve belőle, beleestem abba a zenbe**, amit csak a Meshuggah képes előidézni.
A zenekar nem szűkmarkúskodott a ráadással sem. A Demiurge és a Future Breed Machine szintén nem a levezetős*** számok közé tartozott. Kitisztultunk ettől a szónikus csapástól, amit ezek a fickók másfél + órán át a nyakunkba akasztottak.
Meg kell említenem a közönséget. A közönség állat volt! A srácok elől csináltak circle pitet, és még egy félig-meddig sikeres wall of death is kivitelezésre került. Rég láttam ilyen abálást. De a legbátrabbak az emberek voltak, akik tapssal próbáltak az ütemmutatóra reagálni….de melyikre?! Gondolom a többi Meshuggah koncerten is él az a vicces jelenség, hogy mindenki más ütembe, -re, -hez mozgatja a fejét.
Jenstől kaptunk „köszönöm”-öt, thank you-t, a csávók ténylegesen, udvariasan, alázatosan meghálálták a közönség közreműködését.
Nagyszerű este volt, szavakkal nehéz leírni.
*Élőben ez a csapat egyetlen érzelmet keltett fel bennünk, és ez sem érzelem volt, hanem valami primitív ösztön. Hideg rémület. Ahogy a sötétségből előtört ez az idegen, fémes, digitális fényfelhőben csillogó kolosszus, az szabályosan ijesztő volt.
**A Meshuggah az egyik leginkább energizáló zene. Miután elűz belőled minden érzelmet, ott maradsz az űr csendjében, ahol csak az általuk kovácsolt kapszula életben tartó készülékeinek monoton tevékenységét hallod.
***A magyar rocktörténelem poénja volt számomra, hogy a Meshuggah előtt fellépő Leander 3+2s úgy köszönt el: „Levezetésnek jöjjön a Meshuggah.” Nem hiába, a lakodalmas előadóművészeknek nem szabad humor híján lenni. Ha már kemény munka, emberfeletti kreativitás során sikerült a Kicsin Falumra rádobni két torz gitársávot, az egyedi, kornos saját dalok mellé, ennyit igazán megengedhet magának ez az ikon. Alázatosan, udvariasan.
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
0 notes
polikszena · 4 years
Text
Amúgy milyen lenne már egy magyar költők-James Bond AU, ahol nem 007-es ügynök lenne, hanem 48-as?
Csak néhány cím a sorozatból (nem időrendi sorrendben):
Ez világ sem kell már nekem
Fedőneve: Gertrudis
Te rongyos élet
Bízva bízzál
Az ötletet @heroesofspenot egyik posztja adta (ez itt), ezúton is köszönöm! ^_^
6 notes · View notes
magusmester · 6 years
Photo
Tumblr media
Patkányverseny. Élőben. Melyik jószág talál ki előbb a labirintusból. Élőben. Kiélezett verseny, drámai fordulatok, hihetetlen izgalmak. Élőben.
2 notes · View notes
t02l07t12 · 3 years
Text
Mára végleg eltűntél az években és most már fogalmam sincs, hogy hol keresselek. Vagy nem is akarlak keresni; nem tudom, jó kérdés. Talán már akkor tudnom kellett volna, hogy nem fogsz visszajönni, amikor pontosan egy évvel ezelőtt elköszöntél. Tudod, aznap, amikor azt írtad, hogy "majd holnap írsz", én elhittem. De aztán 365 holnappal később sem írtál.
Most szeretném a teliholdra fogni az érzékenységemet és a lelki megingásomat, de nem tehetem, egy ideje már nem keresek kifogásokat. Szeretnék egy álarc mögé bújni és mosolyogva azt hazudni, hogy jó ez így, minden jobb így és én is jól vagyok, csak... az a helyzet, hogy nem vagyok jól. Bevallom, az elmúlt napokban reménykedtem, hogy írsz vagy bármi, de hülyeség még ennyi idő után is reménykedni. Eddig éltetett, de belátom, ez az életforma nem működhet hosszú távon. Nem engedhetem meg magamnak az örökös reményt és várakozást, mert sokkal több vagyok ennél.
Azt sem tudom, miért írok még mindig Rólad. Ez is egy a sok rossz szokásom közül, ami még megmaradt. Talán tudat alatt így próbállak elengedni vagy segíteni magamon, mert ha itt lennél még, akkor mindezeket Neked mondanám. Jó lenne, ha egyszer elolvasnál mindent, amit az évek alatt írtam, akkor sokmindent megértenél. Mindent, ami úgy szólt Rólad, hogy nem voltál velem. Hiszen minden Rólad szólt.
Ma már nem kívánom a jelen időt Veled, nem szeretném, hogy újra itt legyél, és tudom, hogy mi már sosem fogunk találkozni, vagy ha mégis, az már nem lesz a régi, már soha semmi nem lesz olyan. Már nem reménykedek, hogy egyszer felbukkansz valahol, de mélyen belül mégis rettegek, hogy valaha újra látlak. Nem harcolok az emlékek és az érzések ellen, nem tartom vissza a könnyeimet, inkább megélek minden érzést, bízva abban, hogy így jobb lesz. Az igazat megvallva, már rég volt olyan igazi kiadós sírásom Miattad, de nem is volt időm mostanság mindezt megélni. Bár, mostanában az idő is folyton gyászol; sokszor érzem ezt én is... már sosem lesz az igazi a tavasz, Te tetted őket azzá, amikor néhs csak úgy jöttél a random üzeneteiddel. Talán ez is egy korszak végét jelenti, ami már sosem jön vissza. Vele együtt az érzések és a pillanatok, emlékek, de az elpazarolt idő sem, ami talán a legrosszabb az egészben. Éveken át kínozni és ostorozni magadat, keresni a hibát magadban, miközben nem is te voltál az oka... fájdalmas és rájönni arra, hogy erre évek mentek el, még fájdalmasabb. Nem hibáztatlak, hiszen a valaha volt legszebb világot kaptam Tőled annak idején, csak tudod, nemrég még hittem abban, hogy ez vissza is jön, ha olyan dolgokksl veszem magam körül, amik mind Rád emlŕkeztetnek. Aztán rájöttem, hogy ennek a világnak Te voltál a lelke, és Nélküled nem működik. Az igazság az, hogy Nélküled nagyon sokminden nem az igazi.
Hogy most mi lesz Veled, velem, az évekkel és a vesszőkkel? Nem tudom. Lassan időt adok magamnak, hogy mindezt teljes valójában megéljem, megértsem és feldolgozzam, hogy aztán el tudjam engedni. Az évek és az évfordulók talán egy nap ugyanolyan napok lesznek, mint 2016-ig mindig, de még sokáig maradnak pirosbetűs napok, emlékekkel, sebekkel és könnyekkel. A vesszőkből három pont lesz vagy pontosvessző, jelképezve a befejezetlent és a véges végtelent. A jövőmet úgy fogom felépíteni, hogy egy hely mindig maradjon Neked, még úgy is, ha legbelül érzem, Te már nem szeretnél visszajönni. Most majd újra megtanulom, hogyan éltem Nélküled.
De bármennyi év is teljen el, vannak dolgok, amik sosem fognak másról szólni. És ezt Te is tudod, mindig is tudtad.
~T.L.T.
5 notes · View notes
nelli65 · 2 years
Text
Tumblr media
Van egy random easter egg csak, mert random kitaláltam rajzolás közben. Egyébként kis hülyeség. Semmi értelme, de miért ne alapon..
Tumblr media
0 notes
meg-megbanom-ezt · 2 years
Text
Oh boy! Már MEGINT egy álomleírós poszt!
Tegnap azt álmodtam, hogy bekerültem egy zenés-szórakoztató TV-műsorba, aminek az a koncepciója, hogy folyamatosan fut, és az elején híres emberek adnak elő dalokat (nem feltétlen zenészek), aztán mindenféle random embereket hívnak be szerepelni.* A részvétel pedig KÖTELEZŐ, és mondjuk álmomban sem igazán értettem, ezt mégis hogyan tartatják be, mi a következménye, ha nem mész el és egyáltalán hogyhogy nem ütközik ez emberi jogi izékbe, de mindegy. Az álomban sok hülyeség teljesen magától értetődik.
Ettől a váratlan megmérettetéstől én tisztára kiborultam. Ordítottam, toporzékoltam, és a legrosszabb: nem volt elég bátorságom kategorikusan nemet mondani, legyen BOTRÁNY, de vállaljam, hogy NEM - viszont minden segítséget is lendületből elutasítottam, akár a TV-stábtól, akár ismerősöktől. Gyűlöltem őket, mint kollaboránsokat, akik nem IGAZÁBÓL segítenek - azaz nem abban, hogy egyáltalán kiszabaduljak a helyzetből. Persze miért is tőlük vártam volna, hogy megmentsenek?! Nekem kellett volna kezdeményezni a sarkamra állást, ha egyedül nem is megy.
Ráadásul ki más, ha nem az Exem aggódott és próbált segíteni a leginkább - főleg lelkiekben meg tippekkel (mert amúgy nem zenész). Azt javasolta például, válasszak valami olyan számot, amit szeretek! Hát mekkora FASZSÁG ez, pont egy olyat gyalázzak meg ország-világ előtt?!** Vele extra bunkón viselkedtem, igazi HülyePicsa(TM)ként (vagy fúriaként, ha diszkrétebbek akarunk lenni, no. Már tényleg kéne egy csúnyaszó-persely). Egyszer még fel is pofoztam - na, ezen a ponton már Exnél is betelt a pohár és lelépett, egy utolsó hideg pillantást és valami frappáns onelinert odavetve (nem jegyeztem meg, pedig!). Szerintem az szúrt engem tüskeként, hogy Exemnek álmomban különösen tündérszép új barátnője volt - sudár, jó alakú, szőke hosszú hullámos hajú - amilyen én sosem voltam és nem is leszek.*** Bakker, utólag jönnek a jó ötletek: a Jolene-t kellett választanom!! (Oké, nem 1 az 1 megfeleltetés, de a kulcsmomentum - a féltékenység - pipa.)
Szóval, csak tovább dúltam-fúltam, de nem csináltam lófaszt sem, teltek a kurva napok és egyszer csak egy mikrofonnal a kezemben ültem leroskadva egy széken, kamerákkal és szpotlámpákkal körülvéve, egy baromi nagy sötét függöny mögül baljósan szűrődött be a fény és a hang... és ekkor felébredtem.**** WELL, THAT WAS ANTICLIMATIC, de ne engem hibáztassatok, hanem a megúszós tudatalattimat. ¯\_(ツ)_/¯
U.i.: ébren átgondolva sem tudok igazán dalt választani, de talán a hiperkarmától az üres az, ami kiemelkedett gondolataim hullámából. Szoktam dúdolgatni is nagyon néha. Legalább kis költségvetésű is, mellettem egy akárhonnan szalajtott altersrác egyszálgitáron pötyögtethetné. :)
youtube
--------VÉGTELEN LÁBJEGYZETEK*****--------
*az alapszituációt valószínűen az ihlette, hogy otthon Anyámmal időnként áldoztunk a trash oltárán és együtt néztük az Álarcos Énekest ("agypihentetésnek", az ő szavával). Hát... a karma elég gyorsan utolért, amiért nem a Mezzón hallgattam a preraffaelitákat.
**ezen a ponton világossá kell tennem, amit eddig csak implicit sugalltam, pedig a történet szempontjából FONTOS: rohadtul semmi zenei tehetségem nincs, és amúgy is minden szerepléstől lámpalázas vagyok, ezért sújtott le ennyire a feladat.
***ez az egész azért nyomasztó, mert amúgy tényleg túl vagyok az Exemen - legalábbis azt hittem. :/ És tényleg van új barátnője a valóságban is (jóval utánam jött, nem miatta szakítottunk). Ex bemutatott minket egymásnak, a lány sem szebb, sem csúnyább nálam, jó fej, még szaktársak is vagyunk, így közös téma is volt. :)
****egy lehetséges - és lássuk be, elég triviális - olvasat, hogy ez az egész szimplán egy halogatásellenes fabula.
*****ha ebben Terry Pratchett hatását érzed... jól érzed. ;)
1 note · View note
simofromtheblock · 3 years
Text
Fel adjam , ne adjam .. 
Az a helyzet,  hogy mindig is fogok hinni az örök igaz szerelemben .. 
Történhet meg 100 es 100 balul elsült randi es lopott idő .. sosem fogom feladni.. 
ebben mindig  hinni fogok, ez mindig éltetni fog. 
Mert en hiszem azt , hogy mindnekinek van egy párja valahol a nagy világban ..  de ez nem ilyen egyszerű.. 
igen felregisztrálhatsz a tinderre, igen elmehetsz minden héten szórakozó helyre és igen elutazhatsz egy másik kontinensre , akár a világ végre  is , csak azért, hogy megtaláld a párod, a lelki társad , azt, akit neked szánt az a valaki .. 
de megis ki ez a valaki, aki eldönti, hogy ki kivel mikor hol hogyan .. 
érdekelne , hogy mi alapján válogatja össze a párokat .. van ennek valami  algoritmusa ? Vagy valójában Ő sem tudja mit  csinál , csak random embereket vág egymáshoz ?!  
Hátha eltalálja.. csak hogy ez nem egy megy .. az emberek nagy része azt hiszi, hogy mindenki okkal Jon az életedbe.. hogy mindenkinek meg van a szerepe.. hogy átsegítsen egy bizonyos nehez  időszakon .. szerintem ez is hülyeség .. mert oke ott van veled, de amikor elmegy megint ott lesz benned egy űr.. az az űr amit Ő hagyott ott… majd akkor arra is küld egy embert az a valaki  hogy átsegítsen ? 
2 notes · View notes
frankdam · 4 years
Photo
Tumblr media
Random hülyeség
5 notes · View notes