Tumgik
#értünk
sagittarius0216 · 1 year
Text
Nem amiatt fogsz elveszíteni, ha hibázol, hanem amiatt, ha nem próbálod rendbehozni. Ha te nem küzdesz értem, én sem fogok értünk.
21 notes · View notes
hogwartsforus · 2 years
Text
Gerrick Chopper
mivel az anyja az Abszol úton dolgozik, ezért viszonylag könnyen megoldják a vásárlást
nyár közepén - miután megkapta a levelét - hajnalban kel, és a dolgozni induló anyjával együtt megy
két öccsére addig a nagymama vigyáz
Gerry, amint megérkeznek, menne, az anyja viszont megállítja
Anya: Hékás! Mégis miből akartál te vásárolni?
Gerrick: A zsebpénzemből.
Anya: Ugyan már. Tessék. Ez elég lesz mindenre. De nekem aztán nehogy felesleges nyalánkságokra költsd el!
Gerry meglepődik a boszorkány viselkedésén, mivel az a legtöbbször alig vesz tudomást a létezéséről
a fiú fejében megfordul a gondolat, hogy talán most, hogy már iskolás lesz, a nő elkezdi többre becsülni őt, és így a kapcsolatuk is javulni fog
a fiatal varázsló talárja zsebeibe rejtve a fényes pénzérméket fordul sarkon, és boldogságban futva szeli át az Abszol utat
habár az üzletek legtöbbje még nincs nyitva, ez őt nem keseríti el
megnézeget ráérősen minden kirakatot, s csak akkor tér le a színes utcáról, amikor egy sötét sarokhoz érve cirádás plakátot olvas el: 0-24 órás nyitvatartással várja Önt a Burgin & Burgs mágikus szaküzlet
Gerry lelkesen indul el a nyíl által mutatott irányba -> nem veszi észre, hogy a hirdetés felett mocskos utcatábla lóg, London legsötétebb negyedét jelölve - Zsebpiszok Köz
a fiatal furcsállja a szokatlan és ijesztő külsejű alakokat, ám azok annyira el vannak foglalva a saját fájdalmukkal, hogy nem veszik észre őt
néha meg-megáll, fülel, majd magabiztosan tovább oson az árnyékok között
maga sem tudja, miért, de régóta először igazán elemében érzi magát (mintha ezek a lecsúszott számkivetettek és torzszülött emberek, akik ezen a környéken bújdokolnak, meg tudnák őt érteni...)
Gerry megtalálja a boltot, azzal miután alaposan megnézte magának kívülről az üzletet, hevesen dobogó szívvel belép
a helyiségben dallamos csengő jelzi érkezését, mire egy függönnyel elválasztott lyukból öreg és szikár férfi mászik elő
Eladó: Hát, te meg mi a fenét keresel itt, kölyök?
Gerrick: Olvastam a hirdetésüket. Azt írták, hogy ez egy mágikus szaküzlet.
Eladó: Mert az is. Mit akarsz venni?
Gerrick: Valamit, aminek egy boszorkány örülni tudna.
a sárga bőrű öreg szúrós szemekkel nézi őt, Gerry-nek meg az az érzése támad, hogy a másik tud a gondolatai között olvasni
esélye sincs, hogy folytassa, mert az eladó kis híján fellökve őt átrobog a poros és sötét helyiségen és megállapodik egy kopott vitrin előtt
Eladó: Ezekből válogass!
Gerry csendes, ám tiszteletteljes hálát mormolva tapad rá az üvegre
a varázsló otthagyja őt és visszamegy a pultja mögé valamilyen pengeszerűséget törölgetni, közben félszemmel számítón a fiút lesi
néhány perc elteltével a fiatal rámutat az egyik smaragd kövekkel díszített nyakékre, miszerint azt szeretné
a koros mágus két hosszú lépéssel mellette terem, és anélkül, hogy bármit kérdezne, kecses sikamlóssággal megmozdítja a pálcáját, az ékszer pedig a levegőbe emelkedik és kirepül a bútorból
Gerry megbabonázva nézi, amint a másik kígyószerű rugalmassággal a pénztárgép mögé suhan, s kattogó hangok kíséretében beüti a fizetendő összeget
Eladó: 15 galleon, 9 knút és 2 sarló.
a kisfiú előhalássza a zsebében csengő érméket, majd számolni kezd
hamar rájön, hogy ha megakarja anyjának venni az ajándékot, bizony az összes zsebpénzét oda kell adnia
némi habozás után kifizeti a nyakéket, a varázsló meg ízléses díszítésű, fekete dobozba csomagolja azt, és áttolja neki a pulton
Eladó: Ugye, tudod, kölyök, hogy ettől még nem fog rád semmivel sem több időt fordítani?
a gyerek nem válaszol; mintegy szúrós szemekkel átdöfi a férfit, magához ragadja a dobozt, és dölyfös büszkeséggel távozik
alig ér ki a nyomasztó aurával pulzáló lyukból, máris félrehúzódik, és megnézi újra a kiválasztott ékszert
habár elgondolkodtatják az árus szavai, biztos benne, hogy ha az anyja meglátja ezt a szépséges kincset, egy hétig csak ölelgetni fogja őt
egy másodpercig sem bánva meg tettét, magabiztosan megy vissza a színes Abszol útra, ahol időközben már minden bolt kinyitott
gyors fejszámolást követően végig futja tekintetével a tanszerlistát, és vásárolni indul
ha valamivel, hát azzal tisztában van, hogy be kell osztania minden egyes sarlót
éppen ezért mindenből épp csak annyit vesz, amennyit feltétlenül muszáj - még Madame Malkin talárszabászatában is szándékosan a legolcsóbb textíliákat kéri
mivel a tankönyveken és a pálcán nem spórolhat, azokat szerzi be elsőként
Mr. Ollivander igazán furcsa bogárnak bizonyul; Gerry nem érti, hogy a pálcakészítő miért tesz úgy állandóan, mintha a pálcák beszélnének
akárhogy is, azt még ő sem vitathatja, hogy a varázsló ért a munkájához - mintegy negyedik próbálkozásra megleli az ő pálcáját: egy kökényből készült darabot, mely 13 hüvelykes, és unikornis-szőr maggal rendelkezik
legutoljára az varázsmenazsériába tér be
óvatosan tekint a zsebébe, mire a látvány elkeseríti -> alig maradt némi aprója
noha vágyik egy állatra, ha anyja boldogságtól ragyogó arcára gondol, mikor meglátja a neki vett meglepetést, nem bánja meg tettét
miután körbejár az állatkereskedésben, nem fájdítja tovább a saját szívét, inkább édesanyja üzlete felé indul
még be sem csukja maga mögött az ajtót, máris a pult mögött ülő és könyvelést végző boszorkányhoz rohan
Anya: Máris végeztél?
Gerrick: Igen. Sőt, még ajándékot is vettem!
a fiú lelkesen veszi elő a becsomagolt nyakéket, amit anyja réssé szűkűlt szemekkel figyel
Anya: Honnan van ez?
Gerrick: Az egyik üzletből. Direkt neked vettem.
Anya: Azt kérdeztem, hogy honnan van?
Gerrick: Nem emlékszem pontosan, azt hiszem valamilyen Burgin...
Anya: Nem tetszik.
Gerrick: Tessék?
Anya: Azt momdtam, hogy nem tetszik. Azonnal vidd vissza, és kérd vissza az árát!
Gerrick: Dehát...!
Anya: Talán nem hallasz jól? Azt mondtam, hogy vidd vissza! Semmi szükségem, hogy belőled is az apádhoz hasonló, pénzszóró sötét mágus váljon!
Gerrick leforrázottan pislog
az anyja, hogy nyomatékosítsa komolyságát, ott hagyja őt a kicsomagolt, ám még fel sem próbált ékszerrel
egyrészről bántja őt, hogy a nő ilyen csúnyán beszélt az apjáról, holott legjobb tudomása szerint a mágus legfőbb bűne az volt, hogy elhagyta őket
másfelől pedig úgy szégyelli magát, hogy azt kívánja, bárcsak elnyelné a föld
egyetlen gyűlölködő tekintetet eresztve meg anyja irányába felmarkolja a csomagot, és kiviharzik a néptelen kis boltból
olyan sebességgel és akkora indulattal csattog el a Zsebpiszok közbe, akárcsak egy tornádó
a már ismerős boltba belépve kikerüli az egyik nézelődő vevőt, és egyenesen a kasszánál pakolgató öreghez megy
mintha az lenne a hibás, Gerry utálkozó arckifejezéssel löki felé a nyakláncot, majd hirtelen keletű zavarral lesüti a szemét
Gerrick: Mégsem szeretném.
az eladó egyik szemöldökét felvonva, kőből vésett vonásokkal vizslatja a gyerek arcát, majd udvarias kimértséggel kérdez
Eladó: Szeretnél esetleg valamilyen más színűt elvinni helyette?
Gerrick: Nem. Az árát kérném vissza.
az öreg varázsló könnyed lazasággal hajtja végre a tranzakciót, melynek végén a kinyílt pénztárgépből kiveszi a pénzérméket, és a fiatal felé tolja
Eladó: Parancsolj. 15 galleon, 9 knút és 2 sarló.
Gerry anélkül, hogy megköszönné, durcásan zsebre teszi a nyakék árát, és indulni készül
már az ajtót is kinyitotta, amikor az öreg varázsló még utána szól
Eladó: Én mondtam.
olyan lazán és érzelemmentesen csusszannak ki a száján a szavak, hogy Gerry úgy érzi, szétrobban
mégsem mond semmit, még csak hátra sem néz, mikor kilép - mindössze a szemébe gyűlt haragos könnycseppeket dörzsöli el, aztán sétálni indul
0 notes
csakszavak · 1 year
Text
Nem amiatt fogsz elveszíteni, ha hibázol, hanem amiatt, ha nem próbálod rendbehozni. Ha te nem küzdesz értem, én sem fogok értünk.
1K notes · View notes
ajtostolahazba · 4 months
Text
Anyuval tegnap este beszéltem, tök boldogan mondta, hogy sokkal jobban vannak, na mondom fasza, végre, akkor holnap tali, megyek haza, lefosom a covidot, ennyi erővel az Árkadban is elkaphattam volna, haza akarok menni. Egyszerre értünk haza a tesómmal. Anyu kint, kerdezzük: apu? Alszik. Ok. Bemegyünk, és ott mindketten padlót fogtunk. Apu holtsápadtan, erőtlenül fekszik, halkan beszél..olyan volt, mintha ott hasba rúgtak volna. Hogy ez a "jobban vagyunk"??? Hát apu konkrétan úgy nézett ki, mint akit kiterítettek. 2 percig sokkolva álltunk, aztán nálam bekapcsolt a robotpilóta. Két napja nem evett, mert nem éhes (wtf?) Anyuval veszekedett, hogy hagyja már nyugton pihenni (nagyon nehéz természet tényleg),de eközben észrevétlenül gyengült le. Igazából nem is az állapota aggasztott, hanem a depresszió, hogy ő feladja. Vittem húslevest, igazit, mondtam kimegyek tésztát főzni bele. Öcsém is kijött, ő sírt, én meg, bár belül bömböltem, csak arra tudtam koncentrálni, hogy ebből az állapotból ki kell hozni aput! Kijött anyu, mondtam ok, akkor megmondom mi lesz. Apu enni fog. Leszarom, hogy nem éhes, ennie kell. Anyu nyisson vizet a kádba, indul a karácsonyi wellness, mosson hajat, be is csavarom. A tesómmal megbeszéltük, hogy aput kiviszi fürödni, hajat mosnak, én lerángatom az ágyneműt, szellőztetek, kitakarítok. Gyönyörű idő volt. Amikor apu kijött, ezerszer jobban nézett ki, megette a húslevest is, jóízűen, vigyorgott, viccelődött is...rendesen érezhető volt, hogy itt nem a húsleves, vagy a tiszta ágy a lényeg, hanem hogy ő érezte, hogy mennyire fontos nekünk. Nem sírtam. Felvidítottam, evődtünk, ahogy mindig, ott csillogott a szemében mindig egy könnycsepp, de tartotta magát. Csak akkor pityergett, mikor azt mondta, ő ezt meg sem érdemli..mondtam neki, hogy szeretem, hogy ebbe a covidba ő nem fog belehalni és ha szeret, miattam akarjon jobban lenni! Mert szükségem van rá! És megöleltem, és olyan jó volt! És úgy jöttem el, hogy 30-án megyek ellenőrizni, hogy betartja-e, amit megbeszéltünk(leszarom milyen messze van, én megyek!) és azzal a régi, huncut mosollyal az arcán mondta, hogy neki ez volt a legszebb ajándék és becsszó mindent betart, amit megígért... És tudom, hogy így lesz!
Aztán este beszálltam a kocsiba, vagy 50km-en át bömböltem, beszéltem a lányaimmal, akik támaszaim most, mert tudják, hogy bár kősziklaként állom a sarat, ez milyen iszonyat nehéz. Hálás vagyok érte!
Most a 2. pálinkát iszom. Rendbe teszem a gondolataimat, kieresztem a gőzt. Én nem adom fel küzdelem nélkül! Nagyon szeretem őket. Megöregedni szar, de mind megöregszünk. Szeretni nem szabad elfelejteni...!
215 notes · View notes
mimiametr0n · 4 months
Text
a kettlebell nem tartotta távol:
Tumblr media
Így kénytelen vagyok durvább módszerekhez nyúlni, hogy ne rágja szét a tetőt tartó gerendát:
Tumblr media
Imádkozzatok értünk!
57 notes · View notes
nemvoltamelegjoneki · 7 months
Text
Egyszer csak nem szólt többé hozzám és nekem sincs már erőm küzdeni értünk……Vége van!
87 notes · View notes
verzek-csenben-elek · 4 months
Text
Az ember egy idő után feladja a próbálkozást..
Ha nem elég amit én megteszek/megtettem érted és értünk..
Remélem egyszer majd talán megérted..
Vagy talán sohasem..
De én tudom..
Fájdalmas a felismerés, talán sosem lehetek elég..
79 notes · View notes
katacha · 1 year
Text
Tumblr media Tumblr media Tumblr media
Tegnapi napunk, ha már nem tudok aludni és a baba alszik:
11:00 reggel elmentem futni, utána gyógytorna, megittam a szülést segítő teákat, ettem négy szem datolyát, gyömbért, lótuszülés, csak jöjjön már ki
16:00 egy jóslófájást elcsíptem, elmentem postára, néha fájdogáltam, elkezdtem mérni, 10 percesek átlagosan, fél percig tartottak
18:00 technóra táncoltunk Bandival, közben főztem (rizottó és sertésszűz), három mosást gyorsan elintéztem, hátha ez az utolsó szülés előtt, már múltkor is ezt hittem. full random jöttek a fájások, de erősödtek rendesen, a gerincem leszakadt
19:30 szóltam a férjemnek, hogy valószínűleg beindult a buli, most már három percesek a fájások, megvacsoráztunk, Bandinak elmondtuk, hogy valószínűleg szülés lesz ma vagy holnap, teljes izgalomba került
20:00 anyának szóltunk, összeszedte Ádám a városban, közben zuhanyoztam, de hát nem múlt el, egyre jobban erősödött, ebből tuti szülés lesz, szülésznővel fél tízre randit beszéltünk meg, Bandi közben fülelt, mindent megjegyzett, amit a szülésznő mondott, full fókuszban volt. zsíros hajjal nem akartam szülni, gyors hajmosás, Ádám megborotválkozott. abszolút viselhető volt a fájdalom, nagyjából tudtam közben beszélni értelmesen, elrendeztük a full bepörgött Bandit
20:45 búcsú Banditól és anyától, mi még pakoltunk, nyilván még a mosogatógépet is be kellett indítani, éppen csak a kukát nem vittem le két perces fájásokkal, itt már kezdtem sürgetni magunkat, éreztem, hogy nagyon lent van a gyerek feje
21:10 megjött értünk a barátunk, kukazsák alattam, kezemben hányós zacskó, itt már másfél percen belül jöttek a fájások, kezdtem mogorva lenni, amire előzetesen felkészítettem a férjem
21:30 szakadó esőben értünk be a kórházba, ahol várt a szülésznőm (<3) és az ügyeletes orvos, méhszáj eltűnt, gyorsan átmentünk a szülőszobára, elkezdték a kádat teleengedni vízzel, mert előzetesen kádas szülést akartam, otthon is nagyon jól esett fürdés közben vajúdni, de a lábamat se tudtam beledugni a vízbe, nem volt rá idő
21:50 elpukkant magától burok, innentől már nem tudtam tovább állni, abszolút tolófájások jöttek. szabadon választhattam meg a kényelmes pózt, a szülésznő az ágyon térdeplést/négykézláb szülést javasolta. zseniális volt, ahogy a gravitáció, ágy végébe kapaszkodás és nyomások segítségével egyre jobban jött lejjebb a baba, hagytam, hogy a fájások vigyenek magukkal, a szünetekben kék izotóniás itallal itatott Ádám (futás, hányós vírus és szülés közben is a legjobb ital), próbálta a derekamat masszírozni. Bandinál full kussban szültem, itt most nagyon jól esett kiengedni a hangom, az is hozzáadott a nyomásokhoz, ösztönösen ez jött belőlem
22:04 megszületett a kislányunk, Bori, fantasztikus volt hallani a sírását, elég határozott hangja volt
22:30 az előző gátmetszés környékén volt pár apró repedés, az orvosnak szerencsére csak ennyi dolga volt, amúgy ült egy kis széken a sarokban. pár öltést nehezebben viseltem, mint a szülést, de gyorsan megvolt. poénkodtunk, hogy majd a Duna parton futok egyet ma reggel.
Bandihoz hasonlóan nagyon gyorsan tágultam nagyon alattomosan, úgy tűnik, szerencsés alkatom van a szüléshez, pedig most 70 dekával nehezebb is volt a baba.
214 notes · View notes
hunblarity · 3 months
Text
Metodológia újratöltve
2018 decemberében le lett töltve kb 1300 vélhetően magyar vonatkozású még nem deaktivált blog tartalma.
Ehhez lett hozzáadva 2022 március elején kb. 3300 frissen letölttött, vélhetően magyar vonatkozású, még nem deaktivált blog összes (szöveges) tartalma.
Ebből az adatsorból kinyert kb. 12000 magyar blog teljes tartalmát megint letöltöttem újra 2023 november végén.
Az egész import kb. két hónapig tartott, mert még mindig lusta voltam optimalizálni az adatbázisba betöltő algoritmust (A letöltés az amúgy egy nap alatt megvolt). Az adatbázis mérete kb. megduplázódott a 2022-es adatokhoz képest, ez egyrészt a plusz másfél évnyi shitposzting miatt volt, de a sokkal de sokkal nagyobb bloghalmaz ami alapján az adatok generálódtak is természetesen hozzájárult ehhez. Még akkor is, ha ezek a blogok főleg tinitumblik!
A letöltött adat be lett töltve egy adatbázisba, többek között az alábbi információval:
- A reblog-láncban szereplő összes tartalom, beleértve hogy ki csinálta (mivel a deaktiváláskor nem tűnsz el a mások reblogjaiből itt jócskán felbukkanhatnak deaktivált blogokból származó tartalmak is)
- Milyen nyelven íródott a tartalom (itt a Google CLD2 nyelvfelismerője lett alkalmazva)
- Ki honnan reblogolta a tartalmat
A blog neve mindig a blog aktuális nevéből lett lementve, de nevet gyakran változtató blogok esetén gyakran ki lehetett nyerni az adathalomból a névváltoztatást, ez a tény is rögzítve lett (pl. akurvaanyadatbutter -> akurvaanyadatbuttersofficial), a statisztika az összevont adatok alapján készült.
A deaktivált és aztán újra regisztrált blogokat összekötni nem mindig lehetett automatikusan (pl. pajorimre -> pajjorimre), ezek jórésze kézzel össze lett kötve, már ahol ismertem az illetőt, vagy ha egyéb információ alapján meg lehetett tenni az összeköttetést, de biztos vagyok benne hogy a tinitumbli tele van duplikátumokkal.
Az összes statisztikában magyar blog alatt az alábbit értünk:
A letöltött adathalmazban ugyanazon blognév alatt legalább 10 magyar nyelvű szöveges üzenetet készített, és az összes szöveges tartalmának legalább 10%-a magyar nyelven íródott
A fenti információk alapján 2023 november végén
16.945 magyar blog volt (2022-ben ez a szám 12.266 volt)
ezek a blogok összességében 26.117 különböző blog nevet használtak (16.421 volt a régi adat)
5.417.241.183 bájtnyi szöveges magyar tartalom generálódott ezeken a blogokon
összesen 7.288.951.896 bájtnyi szöveges tartalom ment keresztül ezeken a blogokon
Az egész adatbázis tömörítve még mindig ráfér kiírva egy Blu-Ray lemezre.
44 notes · View notes
vanista · 2 months
Text
Legyen szíves, ne izéljen
Ehhez mi értünk, ne legyenek ilyen szépek a képek. Hogy finom-e, meg se kérdezem, az nem látszik. Kérem, oldjuk meg ezt a gondot mielőbb.
32 notes · View notes
sagittarius0216 · 3 months
Text
Igérd meg hogy te leszel az utolsó szerelmem az életemben!
Már elköteleztem magam, hogy soha nem kezdeném előlröl senki mással.
Ha bármilyen nehézséggel vagy kihivással találkozunk, együtt szembesülünk velük és megoldást találunk!
Amit igazán szeretnék, hogy egy életen át velem légy!
A szerelmünk számomra egy értékes kincs amit érdemes ápolni és védeni, ahelyett hogy hagynánk hogy az akadályok elválasszanak minket, használjuk őket lépcsőfokként hogy a szerelmünk még erősebb legyen!
Igérjük meg hogy egymás mellett fogunk állni minden helyzetben bármi is történjék és együtt dolgozunk az utunkba kerülő akadályok leküzdéséért!
Én mindent megigérek neked és életem végéig tartom a szavam!
2 notes · View notes
hogwartsforus · 2 years
Text
A levél érkezése (07.27.)
Tumblr media
0 notes
vagyokolyannaiv · 5 months
Text
Csak félig emlékszem az arcodra arról az estéről.
A padon ülünk és, hogy hogyan került a lábam a te lábadra, azt ne kérdezd.
Most csak az számít, hogy jól esik a meleg kezed simogatása ezekben a mínuszokban.
Egyszer-egyszer nem tudom eldönteni, hogy a szél, vagy az egymáshoz vágott hűvös szavaink kapnak bele a kabátomon és a ruhámon keresztül a csupasz testembe.
Mintha még a lelkem nem fázott volna soha ennyire.
Küszködök a szavakkal, amelyek a fél év alatt gátat építettek a torkomban és ha nem lett volna az a pár pohár bor, talán könnyek nélkül és összeszedetten el tudnám mondani, hogy hol is siklottunk ki a nyáron.
Minden egyes mondatom után megnyugtatlak, hogy én ezt már lezártam, de a szememből ömlő patakok lebuktatják amikor hazudok.
Mint egy mantra, hajtod te is és én is a mondatokat, amiket már ezerszer egymáshoz vágtunk, akkor amikor nem volt ennyire idegen a másik közelsége.
Ebből is versenyt csinálunk, mint ,ahogy mindig is tettük mindennel. Ki tudja többször, hangosabban a másikba folytani a szavakat.
Aztán egyszer csak elnémulunk és ebben a jól eső csendben valahol megértésre találnak a másik szavai bennünk.
-Sosem tudnánk újra bízni egymásban.- töröm meg a csendet miközben nagyon igyekszem nem rádnézni a teljesen elfolyt tusvonalammal.
-Sosem.
Életünkben először értünk egyet valamiben.
Csak félig emlékszem az arcodra arról az estéről, de tudom, hogy mindennél jobban meg akartál csókolni.
Életünkben először akartuk ugyanazt.
De most nem hagyom.
Lezárom.
28 notes · View notes
mokhosz-nafo · 11 months
Text
Tumblr media Tumblr media Tumblr media
Mi a Mokhosz-mikroblog főszerkesztőségében is maximálisan hiszünk abban, hogy amit most magyarként Ukrajnáért teszünk, az nem csak a háborúban, de a háború (és a NER) után is nagyon fontos lesz.
Nem igaz, hogy ez nem a mi háborúnk, mert értünk is vívják, minimum, hogy pénzzel és idővel (vagy éppen imával), támogatjuk azokat a hősöket, akik a vérüket, életüket adják, nemcsak Ukrajnáért, hanem Európáért, és mindannyiunk szabadságáért.
Ha segíteni akarsz, akkor keresd a Sárkányellátót, ha másoknak (is) adnál, de nem tudod kinek, akkor kérdezz, hátha tudok tanácsot adni.
57 notes · View notes
azsofiaa · 5 months
Text
Mindent meg fogok tenni értünk, kettőnkért.
18 notes · View notes
markoferko · 8 months
Text
Micsoda napja volt Marcinak és barátnőjének, Tündének augusztus 3-án:
Esemény 1: Kirabolta és lecsapta Danika
Csepelen az egyik barátja, T. Dániel elkezdett poénkodni, hogy elveszi Marci pénzét. Ezt meg is tette, mire a párom erélyesen rászólt. Dani közölte, ha Marcinak kell a pénze, meg is kell érte verekednie. Marci ebbe bele is egyezett, de Danika lecsapta. A párom ezek után felállt, kezet fogtak, és megbeszélték, hogy majd később találkoznak, de Marcinak azonnal indulnia kell a Szentkirályi utcába, a fogászatra.
Esemény 2: Csak pénzért akarták kihúzni a fogát, ezen felhergelte magát
El is mentünk, de valamiért nem fogadták, és 20 ezer forintot akartak tőle kérni a húzásért. Ezen felhergelte magát, és közölte: inkább bírja a fájdalmat.
Esemény 3: Visszamentek Csepelre, de beesett a busz alá
Ahogy leszálltak a hévről, a járdáról az úttestre esett. Az akkor érkező busz egy kicsit megcsapta. Rendőri intézkedés is történt, de a kedvesem nem óhajtott feljelentést tenni, mondván, a foga jobban aggasztja, mint az enyhe fejsérülése, és egyébként is ő volt a hibás, hiszen figyelmetlenül lépett az úttestre. A szintén kihívott mentősök azonban közölték vele, hogy egy CT-vizsgálat erejéig mindenképpen el kell szállítaniuk.
Esemény 4: A kórház után elmentek a MÜPÁ-hoz, de verekedésbe keveredtek
Miután a Müpánál leszálltunk az 1-es villamosról, és a megálló lépcsőjén keresztül az épülethez értünk, Marci a földhöz vágta a táskáját, mert ideges volt. Mivel a nadrágja és az öve is bő volt, azok lecsúsztak, a párom pedig lehajolt. Éppen akkor ért oda egy társaság, amelynek egyik tagja úgy vélte, hogy Marci mutogatni kívánja a lányoknak a nemi szervét. Hiába mondtam nekik, hogy ilyesmiről szó sincs, a támadó lekapta magáról a pólóját, és úgy megütötte Marcit, hogy elesett és beütötte a fejét a betonba
Esemény 5: meghalt
30 notes · View notes