Az ember néha elég furcsa kérdésekkel találkozik a portugáliai magyarok csoportjaiban. Gyakran érdeklődnek, hol lehet itt tejfölt, Túró Rudit, savanyú káposztát, Pirosaranyat kapni, de sok más fantasztikus magyar értéktárba való kulináris ritkaságot is keresnek. Ma egy egészen fura kérdésre bukkantam:
"Sziasztok! Van esetleg olyan személy, valaki, aki autóval érkezik M.országról Algarven keresztül mostanában? Szeretnék egy kb 1kg sajtos párizsit vetetni és kihozatni vele ha beférne és szívesen elvállalná. Valaki???...🙏🧐🤓 (A futár 80 eurós áron kihozza...😅🤣 De ez az ár számomra irreleváns.)"
Értem én a hazai ízek iránti olthatatlan vágyódást, de sajtos párizsit???
Nem mondom, én is ennék már egy kis kenőmájast (persze szigorúan alávajazva!!!), de az önuralom szobraként kivárom az időt, amikor rokonlátogatásra utazunk Magyarországra.
Miért éppen sajtos párizsi? Miért kell kihozatni?
Megannyi kínzó kérdés. 😢
25 notes
·
View notes
Hat egyaltalan nem lett olyan a formaja, mint ahogy elkepzeltem, de izre jo :D
Sutottem egy adag sajtost is meg (jovo Karacsonyig mar nem fogok), es ugyanigy levelestesztabol lekvarral toltotteket. Szerintem nem fognak ehezni a vendegek*…, ha igen, kirakom oket 😂
7 notes
·
View notes
Tökéletes ropogós, nem zsíros, alig érezni az élesztőt, pillanatok alatt megsül az olajban, szinte hozzá sem ér és már kész is.
0 notes
van nekem egy (csomó) gyenge pontom, az, hogy nagyon tudok ragaszkodni tárgyakhoz csak azért, mert valakié voltak vagy valakitől kaptam, akkor is, ha ezek a tárgyak rondák.
az úgy volt, hogy miután az én drága apukám meghalt, anyámnak lett egy élettársa, aki, hát, na mindegy. neeeeem, jó ember volt a Sanyi bácsi és kívánni sem lehetett volna jobb nagyapát a gyerekeimnek, ha már az én apám nem lehetett ott nekik. szóval minden meg van bocsájtva Sanyi bácsinak, még az ízlése is, pedig az, na az fájdalmas volt.
Sanyi bácsi meghalt egy pár éve és többek között ezeket a felbecsülhetetlen értékű festményeket is anyámra hagyományozta:
a Búgó Bikát
és a Lecsapó Sast (biztos nem is sas). Csak mellékesen szerintem ez a sas (nemsas) kurvára elvétené ezt a kacsát a szög alapján, meg hát nem is a zsákmányra néz - hacsak nem az van, hogy nem is a kacsára megy, hanem a kacsa mellett álló uszkárra, amit már nem látunk. Ez egy őrült nagy csavar lenne a művész részéről, ép ésszel szinte fel sem fogható. De haladjunk tovább.
Amikor felmerült, hogy a művészeti örökségből kell-e nekem valami, akkor erre a kettőre lecsaptam (mint az madár az képen), mert tudtam, hogy Sanyi bácsi annyira örülne ha vinnék valamit és hát őszintén szólva a többi tárgy felfoghatatlanul ronda volt. Megörökölhettem volna egy krémszínű bőrfotelt is például vagy egy citromsárga subát.
Azt is éreztem, hogy egyszer még lesz ezeknek helye egy párhuzamos univerzumban. A férfi, aki velem él, úgy érezte, hogy nincs olyan univerzum, amiben ezeknek helye lehet, de ezt nagyvonalúan figyelmen kívül hagytam. A két képet anyukám gondosan becsomagolta és amikor kiderült, hogy lesz itt új lakásunk, ugyanolyan gondosan ki is hozta. A férfi, aki velem él, érezte, hogy szorul a hurok és finoman jelezte, hogy az új lakásban sincs olyan hely, ahol ezeket el tudja képzelni, még poén szinten sem. Hess-hess, nem kell mindent meghallani.
Miután már minden elkészült az új lakásban (értsd: minden kábé elkészült, de mi már teljesen), ki kellett festeni meg takarítani a régit és belefutottam egy Mandalorianba (-be?), aki végig ott lakott velünk. Sajnika nem Pedro Pascal, csak egy kép egy mandaloriani illetőségű lakosról, és akkor szöget ütött a fejembe, hogy azzal is csinálni kellene valamit...plusz hogyan fogom átvinni (a szerelmet a túlsó partra) az embernél a Búgó Bikát és a Lecsapó Sast (nemsast)?
Kicsit olyan már ez a poszt, mint a receptek, amikor a 4000 szavas keletkezéstörténet után jön a Forradalmian Új sajtos tészta recept, szóval rövidre zárom: kivágtam a mandalórit és ráragasztottam a Bikára, hogy legyen kinek búgnia.
Aztán úgy gondoltam, hogy a Bibliából méltatlanul kihagyott fejezet nyomán a Lecsapó Sas (nem sas! de.) a kis Jézusra fog lecsapni, amit Mária próbál majd megakadályozni, mert ő sem tudja, hogy a Nemsas (de) valójában az uszkárra megy. Ezen a ponton több bigott keresztény családtagom egyszerre fordult egy nagyot a sírjában.
Ezek után remélem, hogy nem derül ki, hogy ezek másfél millió forintos festmények voltak, mert akkor azonnal eret vágok.
Ja, és így is csak a konyhában rakhattam fel őket, ahol a helyem van, de nem kell mindig morgolódni. Meg zsörtölődni.
291 notes
·
View notes
Nyár van
ebéd van.
Sajtos-tejfölös 2700 ft/db.
125 notes
·
View notes
Hajnal fél három. Benzinkút.
Mindenki kómás csak egy idős hölgy van elemében. Az a fajta idős ember akinek nem tudod megmondani a korát. Hatvan évestől százig lehet bármennyi, haja ősz, de ruhája alapján a titkárnőtől a miniszterig lehetett bármi ifjabb korában. Nagyon fitt. Az ilyenekről szokott kiderülni, hogy 230 éves, de tíz éve még a Jeges- tengeren volt uránbányász... Amúgy nagyon kedves mosolygós. Egy sajtos pogácsát majszol, hozzá apró kortyokban issza a teát. Szépen feláll és viszi vissza a kistányért. Nyújtja az álmatag kutasnak. Azon gondolkodom, hogy milyen kedves kis manóka. Ahogy adta vissza a tányért, felsóhajtott.
- Ez a pogácsa pont olyan volt mint amilyet édesanyám sütött... Olyan kis megható volt ez, a kutas is egy pillanatra mintha feladta volna azt a görnyedt tartást ami az éjszakás műszak boldogtalan dolgozóira oly jellemző. És a néni még folytatta.
- Az volt mindig ilyen száraz és kurva kemény, hogy apám kisbaltával darabolta nekünk....
(FB)
218 notes
·
View notes
Karamellizált hagymás-sonkás-sajtos quesedilla, sült paprika, nachos, guacamole 🥑🫑🌮
39 notes
·
View notes
az ott pedig egy 3 sajtos fortyogó csoda: ementáli, valami raclette és egy kis pecorino rosso, ami nem erre van, de olvad, szóval beletettem.
Végre sikerült rájönni mi okozza a tökéletes fondü állagot, már csak egy jobb bor kell az alaphoz👌
20 notes
·
View notes
Enteriőr májgoNbóclevessel,
DE!
Megfejtéseket várok erre:
Sajtos rántott hús bolónyai szószos MAKARÓNITÉSZTÁN.
Mi ennek a neve
55 notes
·
View notes