#Transz

[jaded-dog]

Breaking my cold streak by fucking my hormones

#Hormonesz #Jadesz #Transz

[sulececy]

Ők, Köztes nem, Harmadik nem. (He/She/They I.rész.) 2022-Őszi blog.

És most kis ön bio: A transzneműségéről szóló "vallomás" igazából nem egy vallomás. Én ezt nem vallom magamról. Ebben a kis picike országban sokan nem akarják megérteni ezeket a dolgokat. Mert minél kisebb egy közösség annál rasszistább, kirekesztőbb, és a többi….Nem vagyok transz hanem Androgün. Igyekszem ennek megfelelni, sokszor nehéz mert nem szabad túlontúl túlgondolnom.

Nem lennék öregasszony ha eljön az az idő.

És egy transz nő aki átesett már mindenen, minden műtéten. Az nem tud vissza alakulni már soha. Meg kell tartanom magamban ezt a -> sokszor nem tudom milyen nemű ez az ember vagy -> azt hittem hírtelen nő vagy dolgot. :0 Kislányok, kislányos személyiségektől írtózom.

Jellemző hozzám ugyan sokminden, nem idegen tőlem semmi az teljesen biztos, + én tudok élni hormon beavatkozással és nélküle is. Köztes személyiség megnyugtat. Ez az önkép ami él bennem az nállam nem elsősorban a testemből táplálkozik. A test az csak plusz dolog.

Ez belülről ered, a lelkem mélyéről, és egy emberi lény attól tér el az állatoktól, hogy nem csak ösztönösen szaporodik és él, hanem képes olyanfajta dolgokra amiket más élőlények nem. Ez egy hatalmas különbség. És betart bizonyos szabályokat. Szabályok nélkül állatok lennénk. De nem kell folyton minden szabályt betartanunk mert akkor elveszíthetjük az emberi ösztönünk. Elveszítjük a próbálkozás, a bátor cselekvést, kalandot, tapasztalatot. Robot módba kapcsolunk.. Robot élet rossz!

De ezzel jár az is sajnos, hogy emberek között még jelen van az állati viselkedés, butaság, előítélet, műveletlenség. Vannak civilizált emberek és vannak a civilizálatlan barbár emberszabású barmok. Attól, hogy mindenki tud ma mobiltelefont kezelni meg stb ~ attól még lehet egy buta barbár gyökér.

Örökké ki kell ismerned önmagad. Örökké… Adott a magyarázat, ami soha nem ér véget mások felé, mert valakinek mindig el kell magyarázni…. Nem értik, hogy létezhetnek ilyen emberek mint jómagam, és én sem értem, hogy létezhetnek még ma is olyanok mint ők.. . Az élet tele csodákkal és rémségekkel. Hogy kinek mi a rémség és a csoda az nevelés kérdése. El kell viselni a támadásokat. Hozzá kell szoknod a bántó szavakhoz. Csak így lehet megbirkózni ezzel az élettel. Senki sem választja meg mibe születik bele. De meg kell találnod a módját, hogy hogyan éld az életed. És meg kell szeretned a világot amiben élsz, mert akkor előbb utóbb kiszeretsz majd belőle. Így nem félsz majd soha a csalódásoktól..

#Androgün #cecy #süle #Gergő #1989 #1989 era #me #hungary #Magyar #Transz #transznemű #mystyle #Stílus #Vlog #Blog #Napló #napló #Írás

[csakazolvassa]

"és ha a gyereked lenne transzneműűű?"

“és ha a gyereked lenne transzneműűű?”

Ezt gyakran megkapom: hogy én azért vagyok elutasító meg érzéketlen a szivárványműsorral, az – önlényegét mind inkább feladó – melegaktivizmussal szemben, mert nem ismerem a jelenséget, csak távolról, pletykákból, rémhírekből, trabnszfób tájékozódom. (Talán, valahogy így értik.) Pedig olyan aranyosak. És csak élni szeretnének békében, meg szeretni. De mi, a gonosz CISZneműek, ezt nem…

View On WordPress

#értékrend #érv #feminizmus #gyereknevelés #heteroszexualitás #idegesít #miért? #transz #transznemű #vélemény #vita

[kinlodok]

Bro hurt me so bad that i can't eat anything

#köszi szépen de most miattad nem tudok enni pedig amúgy kéne ennem #sok a savam és enni kéne de az étvágy valahol eltűnt #ja igen nem kellett volna ghostolni???? esetleg????? #akkor talán tudnék enni #lett volna benned annyi hogy megmondod hogy nem keresel transz férfit #na mindegy #majd reggel behányok megint a savamtól #fasza lesz

[sronti]

Aztakurva. Ez biztos, hogy jön Magyarországra még idén. Nagyon-nagyon sok gyerek fog ebbe belehalni.

#Lukaszhoz aki itt megszólal pont ma küldtem egy gyereket #aki transz/non-binary #ő már most retteg hogy a suli ki fogja adni

[varjukollektiva]

Transz láthatóság világnapja

„Hármas együttállást figyelhetünk meg a mai napon. Ma van a transz láthatóság világnapja, még tart az LMBTQIA+ történeti hónap, harmadszorra pedig ennek a hónapnak ma van az utolsó napja. Egyszerre gondolkodunk a tranzicióról és a történelemről – melyek folyamatosságuk, változásuk révén hasonlók – és valaminek a végéről, a határáról. Szeretnék ezért ezeken a fogalmakon elidőzni egy kicsit.

Egy transzgender ember a genderprezentációjában és/vagy a testi jegyeiben változik egyik állapotból a másikba. De annyira idegen lenne ez az állapot a ciszhetereo emberek szemszögéből, hogy már a láthatatlanság szót kell rá használnunk? Bár a transgender emberekkel szemben hozott törvények, a velük szemben elkövetett erőszakos gyűlöletbűncselekmények, és például az a kulturális genocídium számba sorolható jogi háború, amit az Amerikai Egyesült Államok államai megindítottak ellenük az utóbbi években, nem közvetlenül megélt tapasztalat a többségi társadalom számára, egy bizonyos értelemben mindannyian mindig valamilyen tranziciós folyamatban élünk; átmenetben a gyermek-, és tinédszerkor, a diák-, és munkáslét, még egy munkahelyen is az egyik napról a másikra való felkészülés között. Egy ember, még ha genderidentitása és prezentációja azonos is marad élete végéig (avagy cisgender; azaz identifikálódik a neki születésekor rendelt genderidentitással), rendkívül sok értelemben számít mégis tranzícióban lévőnek. Egy férfi először agglegényből férjjé tranzicionál, mikor megnősül. Ha gyermeke születik, apává. Ha unokája, nagyapává. Egy adott társadalom szerkezete is változik a történelem folyamán. Az egykor felnőtt lakosság megöregszik, helyüket régi funkciójukban fiatalabbak veszik át; a régi politikai garnitúrát leváljta egy új; a nyugdíjba vonuló professzorok helyett fiatalabbak kezdik el meghatározni a tudományos kánont. Vagyis valójában minden olyan dolog, amit adottnak, hagyományosnak, vagy „cisznek” gondolunk, valójában valamilyen tranzíciós folyamat eredménye. Át kellett alakulnia valami korábbi állapotból ahhoz, hogy adottként, mostani állapotában meghatározottként, vagy hagyományosként álljon a szemünk előtt.

Mikor a transz láthatóság napjáról beszélünk, úgy hangzunk, mintha azt állítanánk, hogy a transzságra ezen a napon rá kell fókuszálnunk ahhoz, hogy láthatóvá váljon, mintha egyébként - az év többi napján – láthatatlan lenne. Ez így is van. A fennálló hatalmi struktúra, amely a transgender emberek életét unfair módon megnehezíti, bizonyos esetekben ellehetetleníti, szabja meg többnyire a többségi társadalom számára a láthatóság horizontját. Ellenben akármennyi pénzt, hatalmat és erőszakot öl bele, a hatalom nem tudja megsemmisíteni a tényt, hogy a tranzíció valójában mindenütt jelen van, bennem és az olvasóban, az egyénben és a társadalomban, a pillanatban és az évszázadban. Elhitethetik velünk, hogy nem létezik, de a valóság elidegeníthetetlen részeként mindannyian megéljük.

Egy kezdeti tranzició nélkül egy önmagát teljesen ciszheteronak tartó ember sem létezhetne: az anyjának teherbe kellett esnie. Csak azok tudnak arról nyilatkozni, hogy mekkora tranzició is ez, akik estek már teherbe életükben. Ezt pedig követnie kellett tranziciók teljes sorának: zigótából magzattá, magzatból csecsemővé, abból gyermekké, abból tinédzserré, stb. kellett válnia ennek a kezdeti tranzíciónak ahhoz, hogy ez a bizonyos ciszhetero ember most itt lehessen közöttünk. Kisebb, vagy alapvetőbb tranzíciók ezek, valóságosabbak, vagy eredendőbbek, mint egy transzgender ember tranziciója? Mi joga lenne bárkinek ahhoz, hogy ezt állítsa? Ha komolyan vennénk a transz láthatóság fogalmát, úgy élnénk, hogy minden nap a transzgender láthatóság napja lenne.

Mint minden fogalom, a gender is csak akkor hasznos, ha magába foglal valamit, ha van határa, és ezen a határon kívül esnek más fogalmak által lehatárolt dolgok. Minden dolog és minden fogalom más dolgok és fogalmak környezetében, kontextusában nyeri el teljes értelmét, és így a dolgok és fogalmak egymásra utaltságukban érthetők meg igazán.

Ezért szeretnék kitérni még a gender fogalom határára. A gender társadalmilag meghatározott elvárások olyan halmaza, melyet az egyén, születési nemétől függően, magáénak érez. Ez a megfogalmazás nem foglalja magában, hogy a különböző gendereknek valamiféle hierachiában kellene létezniük egymáshoz képest, és így azt sem, hogy melyik gender lenne felsőbbrendű a másiknál. A történelmi tapasztalat ezzel szemben azt mutatja, hogy az emberek genderek szerinti elkülönítése eddig mindig magával vonta azok hierarchiába való sorolását. Ennek oka azokban a struktúrákban keresendő, melyek ezeket a elváráshalmazokat, avagy gendereket létrehozzák (a patriarchátusban és a kapitalizmusban). Ha ezek a struktúrák megszűnnének, és leváltaná őket egy olyan struktúra, ami, ha létre is hoz gendereket, azokat nem sorolja egymáshoz képesti uralmi hierarchiába, megszűnnének a genderek közötti függőleges hierarchikus különbségek, de megmaradhatnának a genderek, mint olyan fogalmak, amik az emberek között vízszintes hierarchiát fejeznek ki. Sokan a szélső baloldalon ezt tartják megvalósítandó célnak; olyan társadalom létrehozását, amelyben ha vannak is genderkülönbségek, azok nem uralmi pozíciókba sorolják az embereket, hanem minőségükben ugyan eltérő, de uralmi pozíciójukban egyenrangú identitáspozíciókba. Nem tudom, milyen lenne konkrétan egy ilyen világ, de most azért is vagyunk itt, hogy gondolkozzunk róla, s ezért szeretnék felvázolni egy másik alternatívát is. Nem állítom, hogy ez a másik alternatíva igazabb, vagy legitimebb, mint az imént felvázolt. Csupán megoldási lehetőségeket szeretnék átgondolni.

Szükségünk van a genderek megtartására egy ténylegesen egyenlő világban? A klasszikus radikális feminizmus célkitűzése a genderkülönbségek eltörlése volt. Tegyük fel viszont, hogy megvalósul ez a célkitűzés, azaz férfinak, nőnek, és minden egyéb gendernek lenni ugyanazt jelenti majd. Lesz egyáltalán értelme egy ilyen helyzetben genderek sokaságáról beszélni? A halmazelmélet szerint egy halmazt annak elemei definiálják. Vagyis ha van egy halmaz, melynek neve ’FÉRFI’, és egy halmaz, melynek neve ’NŐ’, és egy harmadik, melynek neve ’NEM-BINÁRIS’, s ezek egy teljesen egalitárius társadalomban mind ugyanazokkal az elemekkel rendelkeznek, akkor ezek a halmazok valójában mind ugyanaz a halmaz. Egy egalitárius társadalomban ezért valójában egyetlen gender létezne, amelybe beletartozna minden ember.

A gender fogalmát általában azért szoktuk használni, hogy emberek közötti valamilyen különbséget leírjunk. Viszont ha minden ember ugyanabba a genderbe tartozik, minek egyáltalán megtartani a gender fogalmát? Hiszen eredeti használati céljának már nem tud megfelelni: nem tesz már különbséget. Hogyan neveznénk akkor a jövő embereit, akik ebben a társadalomban élnek?

Megoldási javaslatnak szeretném láthatóvá tenni itt az agenderség fogalmát. Ahhoz, hogy valaki például férfi legyen, először is példáznia kell a ’genderrel rendelkezés’ tulajdonságot, amelyet tartalmaz a ’FÉRFI’ halmaz. A férfi egy gender, és ha valakinek nincs gendere, akkor következésképpen férfi sem lehet, ezért is fontos példáznia a ’genderrel rendelkezés’ tulajdonságot. Agender az az ember, aki nem példázza a ’genderrel rendelkezés’ tulajdonságot. Ez egy kritikus tulajdonság, mivel feltétele annak, hogy valaki bármely gender autentikus tagja lehessen. Egy agender ember példázhat klasszikusan férfiasnak, vagy nőiesnek, vagy nem-binárisnak számító tulajdonságokat, de van egy fontos különbség abban, ahogyan ezen tulajdonságok saját magán való megjelenését érzi, ahonnan ezeket eredezteti.

A klasszikus elgondolás szerint egy nő azért gondoskodó, azért csinos, stb., MERT nő. Egy férfi azért izmos, azért borostás, azért szeret barkácsolni/focit nézni/ stb., MERT férfi. Ezeket nap-mint nap hallani lehet embertársainktól. Egyesek ezek között nem csak egyoldalú meghatározottsági vonalat húznak, hanem egymástól kölcsönösen függőknek tartják őket („Én öreg koromra is NŐ leszek, és festetem majd a körmöm!”).

Egy agender ember ezzel szemben nem azért borostás, gondoskodó, csinos, szeret focit nézni, divatújságot olvasni, stb., MERT férfi vagy nő, vagy nem-bináris volna. Vagyis a személyes tulajdonságai nem valamilyen genderen keresztül nyernek számára legitimációt. Nincs szüksége genderre ahhoz, hogy identitása legyen. Ő azért ilyen, mert Ő ilyen. Ez nem azt jelenti, hogy az agender emberekre ne lennének hatással a patriarchális kapitalizmus által kitermelt toxikus genderjellegek. Ezeknek a struktúrájában nőttek fel, és minden bizonnyal internalizáltak jó pár olyan elvárást magukkal szemben, amit egy egyenlő világban nem kellett volna megtenniük. Én például, ha visszagondolok olyan toxikus jellegeimre, vagy cselekedeteimre, amelyek abból fakadnak, vagy fakadtak, hogy megpróbáltam megfelelni a nekem kiosztott genderszerepnek, úgy érzem, mintha ezekben az esetekben egy gonosz polip egyik csápjára húzott ujjbábu lettem volna. A férfiasság számomra nem valami belsőt jelent, hanem valami külsőt, valami olyasmit, ami akár akaratom ellenére, akár önszántamból hatol és ágazik bele a szubjektivitásomba, s amely nem lenne ott, ha ez a külső gonosz polip, ami a ’férfiség’ kapitalizmusban kitermelt elvárásrendszere, nem létezne. Levetkőzni a férfi jelzőt számomra önmagam megtalálását jelenti, míg férfivá válni, vagy férfinak próbálni lenni azt jelentette számomra világ életemben, hogy a teljes énem egy jókora szeletét erőszakkal meg kellett próbálnom levágni, leválasztani magamról.

Hogyan oldaná meg az agenderség a ’gender’, mint az egyenlő világban haszontalanná váló fogalom problémáját? Szerintem, ha egy fogalom hasznát veszíti, nem kell többet használnunk. A megvalósult egalitárius társadalomban meglenne a lehetőség arra, hogy minden ember teljes emberlétében teljesedhessen ki, és ne korlátozza a társadalom által rárótt semmilyen gender, mint elváráshalmaz, vagy elvárásköteg. Mindenki teljes joggal válhatna Emberré, ha a gendertől, mint a világ meghatározó részétől, megszabadulnánk.

A genderek eltörlése nem vonná maga után a biológiai nemből fakadó nemi különbségek eltörlődését. A nemi diszfória fennmaradna, amíg világ a világ. De mivel egy egalitárius társadalom sokra tartaná tagjainak testi autonómiáját, s így, bár nem okozna genderváltást a nemi tranzíció (hiszen a feltételezett társadalmunkban már nincs gender), továbbra is szükség lenne rá.

Most azonban, a mi kurrens történelmi pillanatunkban, az emberek túlnyomó többségének alapvetően meghatározó az, hogy milyen genderbe sorolták őket mások, vagy hogy mely gender tagjának érzik magukat. Ez is egy kezdeti tranzició további tranzicióinak következménye, s ezért teljes mértékben valóságos. Ebben a történelmi pillanatban szükséges és hasznos ismernünk és használnunk a gender fogalmát, és megértenünk annak történetét, hogyan vált elnyomó struktúrák alapvető fogalmává. Viszont ezt a fogalmat, a gender fogalmát azért kell használnunk, hogy hosszú távon lebonthassuk ezeket az elnyomó struktúrákat. Én személyesen úgy gondolom, hogy ahogyan a proletariátus is internális és szükségszerű strukturális eleme a kapitalista társadalomnak, és utóbbi pusztulásával előbbi is el kell pusztuljon, úgy a gender is internális és szükségszerű strukturális eleme a patriarchátusnak. Csak akkor fogjuk tudni biztosan, hogy a patriarchátus elpusztult, hogy az emancipatorikus harcot sikeresen és konzisztens elvrendszerrel vittük véghez, ha már genderek sincsenek. De hogy nekem, vagy más elvtársaimnak lesz-e igaza, azt a történelem fogja igazolni.

Két értelemben van szükség a végről, a határról gondolkodnunk annak érdekében, hogy láthatóbbá tegyük a transgender emberek küzdelmeit: a patriarchátus végéről, és a kapitalizmus végéről.”

#varjú kollektíva #anarchizmus #lgbtq #lmbtq történeti hónap #lmbtq #anarchia #transz láthatóság világnap

[conqu3er]

Oké szóval magyar törvények szerint nem nevezhetem magam Imrének, de a Diké Mogyoró az teljesen ok

#transz fiú dolgok lmao #más részt miért van a női nevek közé sorolva a mogyoró???

[bereczkytamas]

Ez most igazi kérdőív meleg és biszexuális férfiaknak, illetve olyan transz embereknek, akik férfiakkal (is) szexelnek.

Ide kell klattyintani:

Ez amúgy a munkám másik része. Hét hónapja barkácsoljuk össze ezt a kérdőívet, minden meleg férfitársamnak sok vidám percet kívánok, miközben elgondolkodik a saját szexuális és mentális egészségén.

[hungarypolls]

#tudtam már nagyon sokat róla de most emiatt még jobban utánanéztem a halálának és oughhh... #tudtátok hogy az ftm cuccnak van nagyon erős alapja? megamorv expedíció/megamorv bizottság néven #kérdések #polls #hungarian #magyar #petőfi sándor

[hiveswap]

Hey magyar mutuals. Az elte transz kérdőívet csinál

#hungary #transgender #lgbtq

[rag-cat-rp]

👑„Kings & Queens”👑 (Odc.1️⃣)

Irina Cristescu (POV.) 🇷🇴🇷🇺🇲🇩

Pochodząca z małego miasteczka w południowej Rumunii dziewczyna rosyjskiego gangstera przybywa do większego miasta w Mołdawii, by załatwić niezakończone sprawy rosyjskiej mafii w tym regionie. Zwłaszcza z pewnym bardzo niewygodnym, lokalnym politykiem...

Wyjęłam broń, wkręciłam tłumik, po czym wsadziłam do torebki. Zostałam powołana do jednego zadania i musiałam je wykonać, zdobywając przy okazji jak najwięcej informacji. Nie po to mój narzeczony, obstawił swoim personelem ten pierdolony samolot, żebym mogła wrócić z niczym do Sankt Petersburga.

Wzięłam taksówkę i podjechałam pod umówiony adres. Mogłam ukraść auto i podjechać sama, ale nie chciałam zwracać na siebie uwagi służb, tym bardziej, że nie zamierzałam tutaj zabawić zbyt długo; co najwyżej kilkanaście godzin.

W biurze nie było nikogo, drzwi były zamknięte. Zabezpieczenia zamka były tak prowizoryczne i znikome, że wystarczyła wsuwka do włosów. Czegoś innego oczekiwałam i myślałam, że nie pójdzie tak gładko. Wchodząc do środka, uśmiechnęłam się szeroko i zauważyłam, że zarówno komputer jak i drukarka są włączone.

Zanim jednak podeszłam do monitora, by go włączyć, przeszukałam drugie pomieszczenie, by upewnić się, że po pierwsze czy nie ma kamer, po drugie czy głównego zainteresowanego przypadkiem nie ma. Fakt, że nie było tam monitoringu, wydał się bardzo zastanawiający.

Podeszłam do czarnego, skórzanego fotela i usiadłam przy biurku, wysuwając spod niego szufladę na klawiaturę. Po włączeniu monitora nie dokopałam się do wielu informacji. Tapeta na pulpicie była standardowa dla tej wersji Windowsa, więc z lekkim grymasem rozczarowania wyłączyłam ekran.

Chwilę później w biurze zjawił się mężczyzna, którego planowałam się pozbyć. Wszedł i początkowo mnie nie zauważył. Jednak później zwrócił na mnie uwagę i momentalnie pojął, kim jestem.

- To ty? - spytał badawczo.

- Ja... czyli kto? Kogo masz na myśli? - odpowiedziałam niepewnie, po czym dodałam; - Będziesz mnie zwodzić czy porozmawiamy!?

- Obawiam się, że chyba nie ma o czym...

- Dopóki wiesz zbyt wiele, radziłabym Ci ze mną współpracować i gadać. Siadaj kurwa, cymbale, póki mam jeszcze cierpliwość.

Zdjęłam czarną perukę i rozpuściłam spięte w kucyk ciemne blond włosy. On już doskonale zdawał sobie sprawę z kim ma do czynienia. I dobrze; im szybciej tym lepiej, a nie było już stamtąd odwrotu...

Wyjęłam broń, stanęłam obok wystraszonego na jej widok mężczyzny i tłumikiem przejechałam mu po czole i prawym policzku.

- Czego chcesz? Powiedz dlaczego tak Ci zalazłem za skórę... - wymamrotał cicho polityk, czując chłód metalu na twarzy.

- Chcesz wiedzieć? Nie domyśliłeś się, geniuszu?

- No właśnie nie, wyjaśnij mi to.

- Nie ma czego wyjaśniać. Uznajmy, że Twoja współpraca z wrogim oddziałem jest wystarczającym powodem.

- Nie próbuj kombinować, bo może ja nie mam czym ci odpowiedzieć. Chciałem tylko Ci przekazać, że...

- Że co!? - przerwałam mu w pół zdania.

- Że jeśli spadnie mi włos z głowy, moi ludzie rozwalą Ci łeb.

- Czyli nie zaprzeczasz. że siedzisz umoczony po uszy w tym gównie.

- Skoro Ty możesz, to i ja nie mam z tym żadnego problemu.

- Po tym przydługim i niepotrzebnym wstępie przejdę do konkretów. Zapewne Twoi ludzie nie wiedzą, że wisisz mnie i mojemu partnerowi dwadzieścia milionów dolarów. Sytuacja wygląda tak; dasz mi połowę tej kwoty i dam Ci spokój albo to będą Twoje ostatnie godziny.

- Skąd Ci, do kurwy nędzy, wytrzasnę dziesięć baniek?

- Ciesz się, że tylko tyle. Rozbiłam dług na dwie transze, wiem że nie masz takiej kasy jednorazowo... Powiedzmy, że to dzień dobroci dla zwierząt, choć z drugiej strony, zastanawia mnie, co ty z tym zrobisz.

- Chyba jesteś niepoważna! Nie mam takich środków.

- Wiesz... Chciałam dobrze, ale skoro nie chcesz współpracować to nic tu po moich staraniach. Trzeba było o tym myśleć, gdy się zapożyczałeś.

Gdy mężczyzna nie odpowiedział, odsunęłam się od niego. Nie mogłam słuchać tych bajeczek, które usilnie mi wciskał. Miałam ochotę go odjebać, ale niestety wciąż potrzebowałam więcej informacji o jego koneksjach z ludźmi, którzy stanowili zagrożenie.

- Jeszcze jedno... Co cię łączy z Vladem Mihnaescu, który oderwał się od ruskiej mafii i próbował stworzyć gangsterskie imperium tu, w Mołdawii?

- Co znaczy, próbował... Jego też załatwiliście?

- Przede wszystkim, nie zapędzaj się, to ja tutaj zadaję pytania. Powtórzę jeszcze raz, co łączy Ciebie z tym skurwielem?

- Absolutnie nic, co powinnaś wiedzieć.

Wtedy nie wytrzymałam i strzeliłam ostrzegawczo w szklany wazon stojący po drugiej stronie pomieszczenia, przez co naczynie rozsypało się w drobny mak.

- Nadal tak uważasz? Jeszcze jedna taka głupia odzywka i roztrzaskam Ci twój pusty dekiel...

- Odpuść, dobrze wiem, że Vlad nie żyje i wiem, kto za tym stoi.

Moja cierpliwość była na wyczerpaniu, a brak nici porozumienia sprawił, że wypaliłam trzy pociski w twarz ofiary. Nie dowiedziałam się absolutnie niczego i rozmowa była co najmniej męcząca, więc najlepszym wyjściem było ją ukrócić.

Spojrzałam tylko na zakrwawione oblicze skorumpowanego działacza i dobiłam go jeszcze dwoma strzałami w brzuch. Zostawiłam ciało i zaczęłam plądrować pomieszczenie, w którym doszło do całej tej sytuacji. Liczyłam, że znajdę coś, czego nie udało się dowiedzieć.

Niczego ciekawego nie odkryłam, a wychodząc wpadłam w zastawioną przez oddział wroga pułapkę. Nie docierało do mnie, jak wielką cenę mogę zapłacić pozbywając się kłopotu powierzchownie. Myślałam, że pozbycie się bossa gangu Vlada a następnie jego pomocnika, rozwiąże problem, z jakim naszej organizacji przyszło się zmierzyć.

A o tym w jak dużym błędzie tkwiłam, przekonałam się, gdy zamaskowani mężczyźni przy wyjściu skuli moje ręce i nogi kajdankami i wywieźli. Gdy samochód się zatrzymał, poczułam jak jamę brzuszną wkręca się dziewięciomilimetrowy pocisk z pistoletu. Miałam zasłonięte oczy, nie mam pojęcia, który z nich to zrobił. Słyszałam jeszcze męskie głosy przez chwilę, po czym zasnęłam...

Więcej szczegółów już nie byłam w stanie zarejestrować...

#newpost #kings & queens #mafia #gangster #crime fiction #crime #assassin #new series

[dramatic-dolphin]

három fázisban látható ahogy az origo hornyposting-felelőse rájön, hogy egy transz nőt hívott éppen gyönyörű színésznőnek

#jézusom bruhhh

[thisisnotadiehardmovie]

Megnéztem ezt a sorozatot, amiben visszatérő poén, hogy senki nem nézi ki a törékeny lánylelkű fiúból, hogy hatalmas, hegyomlásszerű srácokat dug jól. A végén rájön, hogy transz nő akar lenni. Garantált, hogy én nem értek a meleg férfiak szexualitásához, de ezen morfondírozok azóta, hogy akkor ezzel hogy lesz. Meleg csávóként meleg csávókat kúrásra találni, felteszem nem olyan bonyolult. Legalábbis neki. Transz nőként olyan heteró csávókat, akik azt szeretik, ha kúrják őket, komplikaltabbnak tűnik első látásra, de még azt is simán el tudom képzelni. De ott nem jön ki a matek, hogy eddig a meleg csávók voltak a preferenciája, akkor onnan hogy áll át a heterókra? Vagy az mindegy, fickó, fickó? Csak mert a drag race-ben pl mindig befeszülnek, ha beállít egy heteró pasi. Mondjuk, melegek nem fognak onnantól vele kezdeni, mert mondjuk elfogadják és nőnek tekintik. Csak nők iránt ugye nem érdeklődnek. Akkor ez kiesik. Akkor ugye heterókkal kellene megélnie a vágyait. Vagy erre van külön kategória?

[aszexi]

Sziasztok!

Az aszexuálissal kapcsoltba lennének kérdéseim (lehet hogy az vagyok). 18 éves vagyok, kapcsolatom még eddig nem volt. Nem érzem azt sem hogy szexuálisan bárki is vonzana, De viszont külsőre vannak akik tetszenek. Ettől még lehet hogy aszex vagyok? És még azt szeretném kérdezni hogy lehetek egyszerre bi és aszex is?

Elnézést ha buta kérdések. Ilyenekről sosem beszélek senkivel. Valahogy nem merem elmondani senkinek 😅

Szia, kedves!

Ne érezd magad feszélyezve, normális ember ilyenekből nem csinál ügyet. Nyugodtan kérdezz, bármit.

A vonzalomnak több fajtáját különböztetjük meg, ami van, hogy valakinél összemosódik és van, akinél elválik. Pl vannak akik full hetero irányultságúak, romantikus, szexuális, érzéki, esztétikus stb stb szempontból… aztán vannak a hozzám hasonlók, akiknek annyira szerteágazó és változó az irányultsága, hogy inkább már egyszerűen csak “queerként” mutatkozom be (ellenben ha olyan kedvem van, akkor kiterítem a lapjaimat és elkezdem a “tulajdonképpen aromantikus-szürke aszex-poli-bi transz párkapcsolati anarchista vagyok szia”)

Visszakanyarodva hozzád; röviden: annak nevezed magad aminek akarod. Mégis ki vagyok én vagy bárki más, hogy falhoz állítson és kérdőre vonja a Te Egyedi, Belsőséges és Személyes irányultságod?

Nincsenek szabályok. Iránymutatás, tanácsok, elméletek vannak. És emberek. Emberek, akik szeretnek címkézni mindent. Emberek, akik közözz nincs két ugyanolyan. Emberek, akik folyamatosan változnak, ahogy jobban megismerik önmagukat.

Hagyd önmagad kibontakozni. Ne hagyd magad bekorlátozni. ✌️

[varjukollektiva]

Az LMBT Történeti Hónap alkalmából ebben a hónapban a Varjú Kollektíva LMBTQ tagjaitól fogunk gondolatokat közölni, hogy miként érzik Magyarországon a helyzetüket!

„Non-binaryként eddig sem vállaltam fel eleve nemi identitásom nyílvánosan, hisz kb mindenkit először meg kéne győznöm, hogy létezem, de az elmúlt hónapok egyre hangosodó transz-ellenes retorikájával lepecsételték, hogy amíg ebben az országban élek, nem is fogom. Van akkora szerencsém, hogy számomra nem kellenek műtéti beavatkozások, sem hormonterápia, hogy a saját bőrömben érezhessem magam, de ez rengeteg társunkról nem mondható el, és az elmúlt években itthon sorra jöttek a törvénykezések, amik ezeket az életmentő tevékenységeket hátráltatták.

Egész gyerekkoromban arra neveltek, hogy legyek büszke magyarságomra, legyek patrióta, de még ha be is venném ezt a nacionalista maszlagot sem nyugodhatnék, hisz most már évek óta az állam összes orgánumából az szól, hogy nem is vagyok igazi magyar, nem vagyok idevalósi, sőt, egyenesen az egész országnak ellensége vagyok.

Kérdezd meg bármelyik queer magyart, és mind mondani fogja, hogy már 2018 óta előre sejtette a sztiuációt, ami most fennáll. Médiapropaganda, megjelölés, borzalmas tettekkel megvádolás, stb. Régi recept egy népírtáshoz. Pedofiloknak, gyerekbántalmazóknak, és őrülteknek neveznek, kik nincsenek tisztában a valósággal. Alapvető jogaink évről évre csorbulnak, de az emberek zömét az zavarja, hogy idegesítő, ahogy kapálódzunk, miközben húznak le a vízbe megfojtani. Csendesebben kapálódzunk, értsük meg a cápát és beszéljük meg vele..."

"S úgy élek mostan is, mint a bika, de mint

bika, aki megtorpan a tücskös rét közepén

és fölszagol a levegőbe. Érzi, hogy hegyi erdőkön

az őzbak megáll; fülel és elpattan a széllel,

mely farkascsorda szagát hozza sziszegve, -

[...]

Így küzdök én is és így esem el majd,

s okulásul késő koroknak, csontjaim őrzi a táj."

#varjú kollektíva #lmbtq #lmbtq történeti hónap #lgbtq

[tuntetesinfo]

Program: 12:00 Publicis Groupe Hungary (Budapest, 1056. Irányi utca 17.) - kapunyitás a workshopra finom falatokkal: Kis büféasztallal várunk benneteket, amire szabadon hozhattok ti is a közösbe. 13:00 - Workshop: közös ráhangolódás a felvonulásra, felkészülés békés demonstrációra Pogány Anikó, erőszakmentes kommunikáció tréner vezetésével: Miért vagyunk itt? Hogy álljak ki magamért? Mi a célunk? Kikre számíthatok ebben? Miket akarunk skandálni? Mit remélünk a mai naptól? Mi tévők legyünk a kötekedő okostojásokkal? A hely befogadóképessége korlátozott, ezért a workshop regisztrációköteles: https://forms.gle/w14PUe2RUchY118Y7 15:00 - gyülekező a felvonulásra az épület előtt: Aki nem szeretne részt venni a workshopon (bár erősen ajánljuk), kérjük, hogy az épület előtt gyülekezzen az indulásig. 15:30 - indul a menet, dobosokkal, képzett menetkisérőkkel 17:00 - rövid beszédek a célállomáson

Este talán egy kis buli is belefér…

Ha Budapesten kívül élsz és az utazás, illetve a szállás költsége tart vissza a részvételtől, ezt van lehetőségünk megtéríteni. Jelöld a workshop regisztrációs űrlapján és felvesszük veled e-mailben a kapcsolatot. Ha pedig Budapesten belül felajánlanád valakinek a kanapéd éjszakára, ez is megoldható. Írj nekünk erről egy e-mailt a következő címre: [email protected]

Nem vagy érintett, de támogatóként szívesen önkénteskednél, lennél menetkísérő? Őszintén nagy szükségünk van rá! Jelentkezz itt mielőbb: https://forms.gle/c5WQCjdL6EQd8q6j7

Ha kérdésed van vagy szívesen tudósítanál a felvonulásról írj nekünk a [email protected] címen!

Az eseményen a Prizma közösség házirendje érvényes, részvételeddel ezt elfogadod: https://prizma.lgbt/hazirend/

A további részletekkel itt a leírásban és posztokban még jelentkezünk.

Mindenkit várunk sok szeretettel!

A 2. Transz Pride a Háttér Társaság támogatásával valósul meg. Az esemény során elhangzó vélemények a szerzőké, és nem feltétlen tükrözik a Háttér Társaság álláspontját.

#2024. 5. 11. #12:00 workshop #15:30 menet