Tumgik
#varjú kollektíva
varjukollektiva · 3 months
Text
submission
Tumblr media
lmao sikítok
--------
teljes riport ha valakit érdekel ez a szenny
elég átlagos kormányközeli/szélsőjobbos riport, természetesen egy szava sem igaz de az érdekes, ahogyan beszélnek rólunk. mindenki akinek agya van, tudja, hogy az antifa nem egy egységes szervezet, szimplán az antifasizmus rövidítése. de azzal, hogy azt állítja az Antifa nagy A-val egy nemzetközi szervezet, aminek ez a neve, elválasztja az antifát az antifasizmustól. ez egy absztrakció a fasiszták által, mert természetesen ha ellene vagy az antifasizmusnak, akkor fasiszta vagy, de ha az Antifának vagy ellene akkor az normális meg középponti
a másik nagyon hatékony eszköz amit itt a riportban alkalmaznak, az a az antifa iszlamista terrorszervezetekhez való hasonlítása. az orbánkormány örök mumusa az arab világ, tehát a követőiknek elég bedobni a dzsihád szót, és máris rettegnek és fújolnak
ahogy a propagandasajtó beszél a tavalyi becsnapi támadásokról, egészen undorító. mindenki akit a részvétel gyanújával elfogtak, ártatlan volt, és mind a két "ártatlan áldozat" konkrét náci
a jelenlegi fasisztoid társadalomban nem elég nem fasisztának lenni, aktívan szembe kell állni a fasizmussal.
48 notes · View notes
angolcsoport · 1 year
Text
December 10 14-15 óra Iráni nagykövetség előtti járdaszakasz
😷🙍🙍‍♂️📖
3 notes · View notes
varjukollektiva · 3 months
Text
Magyarországon ma nem lehet civilek lemészárlása ellen tiltakozni. Magyarországon ma terrorizmusnak számít az apartheid elutasítása. Magyarország ma a gyilkosokat védi és a szolidaritást tiltja.
Ha téged is dühít az a hatalmi önkény, amely az Izrael-párti tüntetéseket engedélyezi, a palesztin-párti tüntetéseket tiltja, ha téged is dühít, hogy a magyar kormány egy izraeli politikus bűnöző támogatásáért az alapvető jogaidtól foszt meg, csatlakozz a demonstrációnkhoz.
A szólás szabadságáért!
A szolidaritás szabadságáért!
Az önszerveződés szabadságáért!
Gyere a BRFK épülete elé, hogy azok is meghallják, akik íróasztaluk mögé bújva szolgálják a jogfosztásodat: Rendőrállam? Gyengébb nálam!
39 notes · View notes
varjukollektiva · 8 months
Text
Tumblr media
15 notes · View notes
varjukollektiva · 1 year
Text
Gyere el az olvasókörünkre az Auróra nagytermében április 15-én, 18:00-tól 20:00-ig!
Téma:
Mark Fisher: Kapitalista Realizmus 1-3 fejezet.
Ha nem tudod elolvasni az se baj, biztosan be fogsz tudni majd csatlakozni a beszélgetésbe! 🙂
Tumblr media
20 notes · View notes
varjukollektiva · 1 year
Text
Az LMBT Történeti Hónap alkalmából ebben a hónapban a Varjú Kollektíva LMBTQ tagjaitól fogunk gondolatokat közölni, hogy miként érzik Magyarországon a helyzetüket!
„Non-binaryként eddig sem vállaltam fel eleve nemi identitásom nyílvánosan, hisz kb mindenkit először meg kéne győznöm, hogy létezem, de az elmúlt hónapok egyre hangosodó transz-ellenes retorikájával lepecsételték, hogy amíg ebben az országban élek, nem is fogom. Van akkora szerencsém, hogy számomra nem kellenek műtéti beavatkozások, sem hormonterápia, hogy a saját bőrömben érezhessem magam, de ez rengeteg társunkról nem mondható el, és az elmúlt években itthon sorra jöttek a törvénykezések, amik ezeket az életmentő tevékenységeket hátráltatták.
Egész gyerekkoromban arra neveltek, hogy legyek büszke magyarságomra, legyek patrióta, de még ha be is venném ezt a nacionalista maszlagot sem nyugodhatnék, hisz most már évek óta az állam összes orgánumából az szól, hogy nem is vagyok igazi magyar, nem vagyok idevalósi, sőt, egyenesen az egész országnak ellensége vagyok.
Kérdezd meg bármelyik queer magyart, és mind mondani fogja, hogy már 2018 óta előre sejtette a sztiuációt, ami most fennáll. Médiapropaganda, megjelölés, borzalmas tettekkel megvádolás, stb. Régi recept egy népírtáshoz. Pedofiloknak, gyerekbántalmazóknak, és őrülteknek neveznek, kik nincsenek tisztában a valósággal. Alapvető jogaink évről évre csorbulnak, de az emberek zömét az zavarja, hogy idegesítő, ahogy kapálódzunk, miközben húznak le a vízbe megfojtani. Csendesebben kapálódzunk, értsük meg a cápát és beszéljük meg vele..."
"S úgy élek mostan is, mint a bika, de mint
bika, aki megtorpan a tücskös rét közepén
és fölszagol a levegőbe. Érzi, hogy hegyi erdőkön
az őzbak megáll; fülel és elpattan a széllel,
mely farkascsorda szagát hozza sziszegve, -
[...]
Így küzdök én is és így esem el majd,
s okulásul késő koroknak, csontjaim őrzi a táj."
33 notes · View notes
varjukollektiva · 5 months
Text
Tumblr media
Ha csatlakozni szeretnél, akkor töltsd ki a jelentkezési kérdőívet itt:
varjukollektivalink.wordpress.com
Ha pedig kérdésed van, nyugodtan írj emailünkre:
4 notes · View notes
varjukollektiva · 10 months
Text
Varjú Szemétszedés - Hódmezővásárhely
Tumblr media
Szeretettel meghívunk benneteket a Varjú Kollektíva szemétszedő eseményére! Segítsünk együtt a környezetünk tisztán tartásában és tegyük szebbé városunkat!
Időpont: 2023. júl. 21 17:00-21:00 Találkozási helyszín: Hősök tere
Útvonalunk:
Hősök tere [kezdés] > Kossuth Tér > Gördeszkapark (és az útvonalon található területek) > Hódmezővásárhelyi Vasútállomás (és az útvonalon található területek) [végpont]
A szemétgyűjtéshez biztosítunk valamennyi szemeteszacskókat és gumikesztyűket. Azonban arra kérünk titeket, hogy ha van lehetőségetek, hozzatok magatokkal saját zacskókat és gumikesztyűket is, hogy kisegítsük egymást.
Fontos, hogy hozzatok magatokkal vizet és ételt is, hogy hidratáltak és energikusak maradjatok az esemény során!
Csatlakozzatok hozzánk, és tegyük a környezetünket tisztábbá és élhetőbbé!
Várunk mindenkit szeretettel! https://www.facebook.com/csongradivarjak
10 notes · View notes
varjukollektiva · 4 months
Text
@wild-bananas írta:
Posztolhatnátok több queer centrikus kontentet. Az, hogy idéztetek valakitől valamit valamikor nyáron vajmi kevés, hogy az ember eldöntse, mennyire támogatjátok a fajtánkat - a buzikat, transzikat, meg a többi “degeneráltat”. Van köztetek queer? Ha igen, több mint kettő? Nem csak cisz? Stb, stb. Jó cucc amit toltok, csak sok “nagy anarchista” fosik a buzikra, csak a jó pontokért kell néha megemlíteni minket.
Válasz:
Ez teljesen fair, nem sokat posztoltunk LMBTQ+ tartalmat eddig, de ez leginkább azért van, mert szervezeti szinten nem kifejezetten fókuszálunk a közösségi médiánkra, leginkább csak az eseményeinket hirdetjük. Tagság szempontjából majdnem, hogy többségben vannak a queer tagjaink, már-már poénkodni szoktunk, hogy mindenki transz. Gyere el egy gyűlésünkre, vagy egyéb eseményre, és garantáljuk, hogy otthon fogod érezni magad ilyen szempontból :)
2 notes · View notes
varjukollektiva · 1 year
Text
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
Kint voltunk a majálison! Remek volt a hangulat, és nagyon jó volt veletek találkozni!
Ui.: Az olvasókör hamarosan folytatódik!
7 notes · View notes
varjukollektiva · 1 year
Text
Találkozzatok velünk a majálison! Lesz saját standunk, lehet érdeklődni a kollektíváról, mik a céljaink, hogyan működünk, mik a csatlakozási feltételek!
10 notes · View notes
varjukollektiva · 1 year
Text
Transz láthatóság világnapja
„Hármas együttállást figyelhetünk meg a mai napon. Ma van a transz láthatóság világnapja, még tart az LMBTQIA+ történeti hónap, harmadszorra pedig ennek a hónapnak ma van az utolsó napja. Egyszerre gondolkodunk a tranzicióról és a történelemről – melyek folyamatosságuk, változásuk révén hasonlók – és valaminek a végéről, a határáról. Szeretnék ezért ezeken a fogalmakon elidőzni egy kicsit.
Egy transzgender ember a genderprezentációjában és/vagy a testi jegyeiben változik egyik állapotból a másikba. De annyira idegen lenne ez az állapot a ciszhetereo emberek szemszögéből, hogy már a láthatatlanság szót kell rá használnunk? Bár a transgender emberekkel szemben hozott törvények, a velük szemben elkövetett erőszakos gyűlöletbűncselekmények, és például az a kulturális genocídium számba sorolható jogi háború, amit az Amerikai Egyesült Államok államai megindítottak ellenük az utóbbi években, nem közvetlenül megélt tapasztalat a többségi társadalom számára, egy bizonyos értelemben mindannyian mindig valamilyen tranziciós folyamatban élünk; átmenetben a gyermek-, és tinédszerkor, a diák-, és munkáslét, még egy munkahelyen is az egyik napról a másikra való felkészülés között. Egy ember, még ha genderidentitása és prezentációja azonos is marad élete végéig (avagy cisgender; azaz identifikálódik a neki születésekor rendelt genderidentitással), rendkívül sok értelemben számít mégis tranzícióban lévőnek. Egy férfi először agglegényből férjjé tranzicionál, mikor megnősül. Ha gyermeke születik, apává. Ha unokája, nagyapává. Egy adott társadalom szerkezete is változik a történelem folyamán. Az egykor felnőtt lakosság megöregszik, helyüket régi funkciójukban fiatalabbak veszik át; a régi politikai garnitúrát leváljta egy új; a nyugdíjba vonuló professzorok helyett fiatalabbak kezdik el meghatározni a tudományos kánont. Vagyis valójában minden olyan dolog, amit adottnak, hagyományosnak, vagy „cisznek” gondolunk, valójában valamilyen tranzíciós folyamat eredménye. Át kellett alakulnia valami korábbi állapotból ahhoz, hogy adottként, mostani állapotában meghatározottként, vagy hagyományosként álljon a szemünk előtt.
Mikor a transz láthatóság napjáról beszélünk, úgy hangzunk, mintha azt állítanánk, hogy a transzságra ezen a napon rá kell fókuszálnunk ahhoz, hogy láthatóvá váljon, mintha egyébként - az év többi napján – láthatatlan lenne. Ez így is van. A fennálló hatalmi struktúra, amely a transgender emberek életét unfair módon megnehezíti, bizonyos esetekben ellehetetleníti, szabja meg többnyire a többségi társadalom számára a láthatóság horizontját. Ellenben akármennyi pénzt, hatalmat és erőszakot öl bele, a hatalom nem tudja megsemmisíteni a tényt, hogy a tranzíció valójában mindenütt jelen van, bennem és az olvasóban, az egyénben és a társadalomban, a pillanatban és az évszázadban. Elhitethetik velünk, hogy nem létezik, de a valóság elidegeníthetetlen részeként mindannyian megéljük.
Egy kezdeti tranzició nélkül egy önmagát teljesen ciszheteronak tartó ember sem létezhetne: az anyjának teherbe kellett esnie. Csak azok tudnak arról nyilatkozni, hogy mekkora tranzició is ez, akik estek már teherbe életükben. Ezt pedig követnie kellett tranziciók teljes sorának: zigótából magzattá, magzatból csecsemővé, abból gyermekké, abból tinédzserré, stb. kellett válnia ennek a kezdeti tranzíciónak ahhoz, hogy ez a bizonyos ciszhetero ember most itt lehessen közöttünk. Kisebb, vagy alapvetőbb tranzíciók ezek, valóságosabbak, vagy eredendőbbek, mint egy transzgender ember tranziciója? Mi joga lenne bárkinek ahhoz, hogy ezt állítsa? Ha komolyan vennénk a transz láthatóság fogalmát, úgy élnénk, hogy minden nap a transzgender láthatóság napja lenne.
Mint minden fogalom, a gender is csak akkor hasznos, ha magába foglal valamit, ha van határa, és ezen a határon kívül esnek más fogalmak által lehatárolt dolgok. Minden dolog és minden fogalom más dolgok és fogalmak környezetében, kontextusában nyeri el teljes értelmét, és így a dolgok és fogalmak egymásra utaltságukban érthetők meg igazán.
Ezért szeretnék kitérni még a gender fogalom határára. A gender társadalmilag meghatározott elvárások olyan halmaza, melyet az egyén, születési nemétől függően, magáénak érez. Ez a megfogalmazás nem foglalja magában, hogy a különböző gendereknek valamiféle hierachiában kellene létezniük egymáshoz képest, és így azt sem, hogy melyik gender lenne felsőbbrendű a másiknál. A történelmi tapasztalat ezzel szemben azt mutatja, hogy az emberek genderek szerinti elkülönítése eddig mindig magával vonta azok hierarchiába való sorolását. Ennek oka azokban a struktúrákban keresendő, melyek ezeket a elváráshalmazokat, avagy gendereket létrehozzák (a patriarchátusban és a kapitalizmusban). Ha ezek a struktúrák megszűnnének, és leváltaná őket egy olyan struktúra, ami, ha létre is hoz gendereket, azokat nem sorolja egymáshoz képesti uralmi hierarchiába, megszűnnének a genderek közötti függőleges hierarchikus különbségek, de megmaradhatnának a genderek, mint olyan fogalmak, amik az emberek között vízszintes hierarchiát fejeznek ki. Sokan a szélső baloldalon ezt tartják megvalósítandó célnak; olyan társadalom létrehozását, amelyben ha vannak is genderkülönbségek, azok nem uralmi pozíciókba sorolják az embereket, hanem minőségükben ugyan eltérő, de uralmi pozíciójukban egyenrangú identitáspozíciókba. Nem tudom, milyen lenne konkrétan egy ilyen világ, de most azért is vagyunk itt, hogy gondolkozzunk róla, s ezért szeretnék felvázolni egy másik alternatívát is. Nem állítom, hogy ez a másik alternatíva igazabb, vagy legitimebb, mint az imént felvázolt. Csupán megoldási lehetőségeket szeretnék átgondolni.
Szükségünk van a genderek megtartására egy ténylegesen egyenlő világban? A klasszikus radikális feminizmus célkitűzése a genderkülönbségek eltörlése volt. Tegyük fel viszont, hogy megvalósul ez a célkitűzés, azaz férfinak, nőnek, és minden egyéb gendernek lenni ugyanazt jelenti majd. Lesz egyáltalán értelme egy ilyen helyzetben genderek sokaságáról beszélni? A halmazelmélet szerint egy halmazt annak elemei definiálják. Vagyis ha van egy halmaz, melynek neve ’FÉRFI’, és egy halmaz, melynek neve ’NŐ’, és egy harmadik, melynek neve ’NEM-BINÁRIS’, s ezek egy teljesen egalitárius társadalomban mind ugyanazokkal az elemekkel rendelkeznek, akkor ezek a halmazok valójában mind ugyanaz a halmaz. Egy egalitárius társadalomban ezért valójában egyetlen gender létezne, amelybe beletartozna minden ember.
A gender fogalmát általában azért szoktuk használni, hogy emberek közötti valamilyen különbséget leírjunk. Viszont ha minden ember ugyanabba a genderbe tartozik, minek egyáltalán megtartani a gender fogalmát? Hiszen eredeti használati céljának már nem tud megfelelni: nem tesz már különbséget. Hogyan neveznénk akkor a jövő embereit, akik ebben a társadalomban élnek?
Megoldási javaslatnak szeretném láthatóvá tenni itt az agenderség fogalmát. Ahhoz, hogy valaki például férfi legyen, először is példáznia kell a ’genderrel rendelkezés’ tulajdonságot, amelyet tartalmaz a ’FÉRFI’ halmaz. A férfi egy gender, és ha valakinek nincs gendere, akkor következésképpen férfi sem lehet, ezért is fontos példáznia a ’genderrel rendelkezés’ tulajdonságot. Agender az az ember, aki nem példázza a ’genderrel rendelkezés’ tulajdonságot. Ez egy kritikus tulajdonság, mivel feltétele annak, hogy valaki bármely gender autentikus tagja lehessen. Egy agender ember példázhat klasszikusan férfiasnak, vagy nőiesnek, vagy nem-binárisnak számító tulajdonságokat, de van egy fontos különbség abban, ahogyan ezen tulajdonságok saját magán való megjelenését érzi, ahonnan ezeket eredezteti.
A klasszikus elgondolás szerint egy nő azért gondoskodó, azért csinos, stb., MERT nő. Egy férfi azért izmos, azért borostás, azért szeret barkácsolni/focit nézni/ stb., MERT férfi. Ezeket nap-mint nap hallani lehet embertársainktól. Egyesek ezek között nem csak egyoldalú meghatározottsági vonalat húznak, hanem egymástól kölcsönösen függőknek tartják őket („Én öreg koromra is NŐ leszek, és festetem majd a körmöm!”).
Egy agender ember ezzel szemben nem azért borostás, gondoskodó, csinos, szeret focit nézni, divatújságot olvasni, stb., MERT férfi vagy nő, vagy nem-bináris volna. Vagyis a személyes tulajdonságai nem valamilyen genderen keresztül nyernek számára legitimációt. Nincs szüksége genderre ahhoz, hogy identitása legyen. Ő azért ilyen, mert Ő ilyen. Ez nem azt jelenti, hogy az agender emberekre ne lennének hatással a patriarchális kapitalizmus által kitermelt toxikus genderjellegek. Ezeknek a struktúrájában nőttek fel, és minden bizonnyal internalizáltak jó pár olyan elvárást magukkal szemben, amit egy egyenlő világban nem kellett volna megtenniük. Én például, ha visszagondolok olyan toxikus jellegeimre, vagy cselekedeteimre, amelyek abból fakadnak, vagy fakadtak, hogy megpróbáltam megfelelni a nekem kiosztott genderszerepnek, úgy érzem, mintha ezekben az esetekben egy gonosz polip egyik csápjára húzott ujjbábu lettem volna. A férfiasság számomra nem valami belsőt jelent, hanem valami külsőt, valami olyasmit, ami akár akaratom ellenére, akár önszántamból hatol és ágazik bele a szubjektivitásomba, s amely nem lenne ott, ha ez a külső gonosz polip, ami a ’férfiség’ kapitalizmusban kitermelt elvárásrendszere, nem létezne. Levetkőzni a férfi jelzőt számomra önmagam megtalálását jelenti, míg férfivá válni, vagy férfinak próbálni lenni azt jelentette számomra világ életemben, hogy a teljes énem egy jókora szeletét erőszakkal meg kellett próbálnom levágni, leválasztani magamról.
Hogyan oldaná meg az agenderség a ’gender’, mint az egyenlő világban haszontalanná váló fogalom problémáját? Szerintem, ha egy fogalom hasznát veszíti, nem kell többet használnunk. A megvalósult egalitárius társadalomban meglenne a lehetőség arra, hogy minden ember teljes emberlétében teljesedhessen ki, és ne korlátozza a társadalom által rárótt semmilyen gender, mint elváráshalmaz, vagy elvárásköteg. Mindenki teljes joggal válhatna Emberré, ha a gendertől, mint a világ meghatározó részétől, megszabadulnánk.
A genderek eltörlése nem vonná maga után a biológiai nemből fakadó nemi különbségek eltörlődését. A nemi diszfória fennmaradna, amíg világ a világ. De mivel egy egalitárius társadalom sokra tartaná tagjainak testi autonómiáját, s így, bár nem okozna genderváltást a nemi tranzíció (hiszen a feltételezett társadalmunkban már nincs gender), továbbra is szükség lenne rá.
Most azonban, a mi kurrens történelmi pillanatunkban, az emberek túlnyomó többségének alapvetően meghatározó az, hogy milyen genderbe sorolták őket mások, vagy hogy mely gender tagjának érzik magukat. Ez is egy kezdeti tranzició további tranzicióinak következménye, s ezért teljes mértékben valóságos. Ebben a történelmi pillanatban szükséges és hasznos ismernünk és használnunk a gender fogalmát, és megértenünk annak történetét, hogyan vált elnyomó struktúrák alapvető fogalmává. Viszont ezt a fogalmat, a gender fogalmát azért kell használnunk, hogy hosszú távon lebonthassuk ezeket az elnyomó struktúrákat. Én személyesen úgy gondolom, hogy ahogyan a proletariátus is internális és szükségszerű strukturális eleme a kapitalista társadalomnak, és utóbbi pusztulásával előbbi is el kell pusztuljon, úgy a gender is internális és szükségszerű strukturális eleme a patriarchátusnak. Csak akkor fogjuk tudni biztosan, hogy a patriarchátus elpusztult, hogy az emancipatorikus harcot sikeresen és konzisztens elvrendszerrel vittük véghez, ha már genderek sincsenek. De hogy nekem, vagy más elvtársaimnak lesz-e igaza, azt a történelem fogja igazolni.
Két értelemben van szükség a végről, a határról gondolkodnunk annak érdekében, hogy láthatóbbá tegyük a transgender emberek küzdelmeit: a patriarchátus végéről, és a kapitalizmus végéről.”
9 notes · View notes
varjukollektiva · 10 months
Text
Tumblr media
4 notes · View notes
varjukollektiva · 1 year
Text
Az LMBT Történeti Hónap alkalmából ebben a hónapban a Varjú Kollektíva LMBTQ tagjaitól fogunk gondolatokat közölni, hogy miként érzik Magyarországon a helyzetüket! #3
,,Transzneműként a legjobban a kormány nehezíti meg az életemet az országban. 33-as, gyerekbántalmazással való összemosás, az ellenséges kommunikáció a közmédiában és a propagandában, a plakátokról agresszívan rám tekintgető szempárok... A bizonytalanság, hogy sose tudom, hogy a körülöttem levő emberek közül ki ette be a propagandát - esetleg a tettlegesség szintjéig feltüzelve -, és ki az, akivel még tudok józan beszélgetést folytatni, mert emberszámba vesz.
A gyűlöletkeltő propaganda egyáltalán nem újdonság Magyarországon, és ezen a ponton már vicc számba megy, hogy megvan a következő közellenség, amivel elterelik a figyelmet a valós problémákról, mégis újra és újra szembesülünk a jelenséggel, és hatékony is. Ennyi év után ideje lenni elgondolkodnunk azon, hogy miért működik: azért, mert a magyar társadalomban teljesen elfogadott, sőt, elvárt viselkedés, hogy másokból viccet csinálunk, másokat alacsonyabbrendűnek vagy esetleg gusztustalannak tekintünk. Ha elegünk van a gumicsontokból, akkor felül kell vizsgálnunk a hajlandóságunkat, hogy részt vegyünk az ilyen viselkedésben.
Úgy csinálunk, mintha az LMBTQ+ létezése egy új jelenség lenne, pedig a történelem kezdetei óta, különböző kultúrákban megjelennek különböző módokon ilyen emberek. Úgy csinálunk, mintha ez valamilyen módon gyerekbántalmazás és agymosás lenne, pedig széles körben tanulmányozott a téma, és a tudományos és orvosi világok megalapozott véleményeket, javaslatokat fogalmaznak meg, amik a gyerekek védelmével és egészségével is hangsúlyosan foglalkoznak.
Minden nap félek kitenni a lábamat az utcára. A társadalom, amiben felnőttem, egy kívülálló, rongáló, életellenes deviánsként tekint rám. Mielőtt részt tudok benne venni, bizonygatnom kell az embereknek, hogy teletömték a fejüket hazugságokkal, és sokan meghallgatni sem hajlandóak.
Olyan társadalomban szeretnék élni, amiben az emberek nem alakítanak ki erős véleményeket, mielőtt utánajárnának egy témának, és kikérik az érintettek véleményét is, nem csak a gyűlölködőkét."
10 notes · View notes
varjukollektiva · 1 year
Text
"Halott emberek kitalált véleménye"
youtube
Érdekes és aktuális videó
7 notes · View notes
varjukollektiva · 1 year
Text
Az LMBT Történeti Hónap alkalmából ebben a hónapban a Varjú Kollektíva LMBTQ tagjaitól fogunk gondolatokat közölni, hogy miként érzik Magyarországon a helyzetüket! #2
„Transz srác vagyok és mostanában kezdtem el utánanézni a tranzíció lehetőségeinek Magyarországon. Sok más országgal ellentétben nálunk a mai napig transszexuális diagnózisra van szükség ahhoz, hogy valaki a hormonterápiához illetve a nemi műtétekhez hozzáférjen, annak ellenére, hogy cisznemű emberek számára a tesztoszteron illetve az ösztrogén tartalmú készítmények nagyon könnyen elérhetőek, ha erre igényük van. A transszexualitás nem mentális betegség és számomra felháborító, hogy egy nem transznemű embernek be kell bizonyítanom, hogy tényleg szükségem van a tranzicióra. Mindennek tetejébe TB-n nagyon nehéz megszerezni a diagnózist, ami miatt sokan privátba mennek és a hormonok/műtétek is rengeteg pénzbe kerülnek, ezért számomra és sok más transznemű magyar számára a tranzíció pénzügyi okokból lehetetlen."
10 notes · View notes