#Móra Ferenc Múzeum | Explore Tumblr Posts and Blogs

homregeszet · 11 months

Text

Móra nap

Meglepő, de a két nagy magyar „MÓR” mindössze három hét különbséggel látta meg a napvilágot: (…)icz Zsigmond és (…)a Ferenc is 1879 nyarán született.

Életük és munkásságuk számos párhuzamot mutat egymással. Mindketten a száz évvel ezelőtti szépirodalom, kiváltképp a magyar népet bemutató széppróza óriásai. Azonban géniuszuk messze túlmutat ezen is. A kulturális közélet aktorai, a múlt szószólói, s nem mellesleg a magyar múzeumügy úttörői voltak. Néhány héttel ezelőtt Móricz Zsigmondra, ma pedig Móra Ferenc születésnapjára emlékezünk.

Móra a szegedi múzeumnak először gyakornoka, majd könyvtárosa, régésze és múzeumigazgatója volt. Emellett újságíró, főszerkesztő, aki az ország nagy mesemondójaként vált közismertté.

Ám miként lett régésszé? 1905-ben Tömörkény igazgató úr „kiküldött ősöket előkurkászni a föld alól, mint könyvtárost. - Hogy csináljam? – kérdeztem megrökönyödve. – Hiszen nem értek én ahhoz. Sohase láttam ásatást. - Hát aztán? – vont vállat Tömörkény. – Mögötte a fene az olyan kutyát, amelyiket tanítani köll az ugatásra. – Csakugyan a magam nyomorúságára tanultam ki a régészetet.” Emlékezett vissza Móra régész pályájának kezdetére.

Az ásató Móra a Szeged – kundombi avar temető feltárásán, 1927-ben, forrás: Móra Ferenc Múzeum, Történeti Fotótár.

A Trianon utáni országban akaratlanul is oly sok hasonlóság adódott Szeged és Miskolc városa között. Ezt érezhette meg a szegedi régész, igazgató, irodalmár is, számos észak-magyarországi utazása alkalmával:

„Miskolcra nem vendégszerepelni jövök, ide egyszerűen – hazajövök. És szívemnek minden szálával össze vagyok nőve a maguk kedves, megértő, intim városával.”

Mi volt ennek a szeretetnek az alapja? Hogyan rajongták körbe a miskolciak? Milyen Móra-kultusz alakult ki a városban? Ezt is bemutatja a Magyar Géniusz Program keretében épülő Miskolci Régészeti Látványraktárunk. Érdemes lesz majd ide eljönni…

Móra Ferenc mellszobra Miskolc-Diósgyőrben, a Móra utcában. (Kis Sunyi István alkotása 1989. Forrás: szoborlap.hu)

Dr. Szörényi Gábor András

#hermanottómúzeum #régészet #miskolc #miskolcimúzeum #magyarrégészet #múzeum #homregeszet #ásatás #feltárás #jelesnapok #móraferenc #szörényi gábor #történelem #irodalom #múlt

8 notes · View notes

fouldchildtiger · 3 months

Text

Mialatt az igazság előszobázik 2007-03-18 19:12:53, vasárnap március. 18. " Mialatt az igazság előszobázik, tíz hazugság jut szóhoz !" Móra Ferenc. "A Nemzeti Múzeum - akkor... Kis képzeletbeli tudósítás, amelyet egy kereskedelmi tv adott adott volna 1848. március 15-én. Jó estét, kedves nézőink! Bárdos Péter vagyok, Önök a Tilos TV rendkívüli híradását látják a mai zavargásokról. Azonnal kapcsoljuk helyszíni tudósítónkat, Sváby Gézát, aki kinn van a helyszínen. Szia Géza! Mi történik most az utcán? - Szia Péter, köszöntöm a kedves nézőket! Áll a bál az utcán, a rend fenntartó erők egyenlőre tanácstalanok. Korábban egy Petőfi Sándor nevű hírhedt szélső jobboldali vándorszínész elszavalta saját versét a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, amely alkotmány jogászok szerint kimeríti a közrend és a nyugalom elleni szervezkedés hatályát, és akár életfogytiglani börtön is járhat érte. Pontosan mi hangzott el? - A felheccelt tömeg folyamatosan antiszemita jelszavakat skandált, valamint a rasszista Kossuthot és a szélsőséges Táncsicsot éltette. A belügyi szervek információi szerint közintézmények elfoglalására készülnek. Hányan lehetnek az erőszakos tüntetők? - Becsléseim szerint kb. 20-30-an alkothatják a kemény magot, akik eltakarják arcukat. Véleményem szerint a lóversenyekről jól ismert huligánok lehetnek. Számuk egyébként egyre csökken. - És még egy érdekesség. A járókelők és külföldi turisták szerint az Árpád-sávos zászlókat lobogtató csőcselék több kirakatot betört, hintókat gyújtott fel és gyermekeket ijesztgetett. Egyelőre ennyi. Önök Sváby Géza riportját látták a budapesti zavargásokról" " Arra kérlek benneteket, hogy alávalót és durvát, igaztalant és hamist, személyesen bántót és tisztességben sértőt sem szóban ,sem írásban, sem újságban, sem könyvben ne kövessetek el" Gyurcsány http://duft.extra.hu/?cat=1

0 notes

keresztyandras · 4 months

Text

Agyagkatonák és kínai keresztény festmények a szegedi Móra Múzeumban

bji Véget ér a téli szünet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, amely január 27-től nyitja ki újra kapuit. A tavalyi ókori Kína-kiállítás egyik része továbbra is látogatható, az agyagkatonák egészen tavaszig itt vendégeskednek. Kiállították továbbá egy különleges kínai festő, Csen Lukács alkotásait is, melyek közül többet is elveszettnek hittek a kutatók. A Móra Ferenc Múzeum január 27-től újra…

View On WordPress

#Móra múzeum

0 notes

l-egypte · 4 years

Photo

February 23, 2020 | Szeged, Hungary

I am doing some research on Szeged, Hungary, and read that at the Móra Ferenc Múzeum, “there have been exhibitions ... [of] sarcophagi and artefacts from Ancient Egypt.” In 2014, “the exhibition titled ‘Pharaohs’ Egypt’ ... attracted more than 114,000 visitors by year’s end” (source). But that’s not too surprising since most major museums have an Ancient Egypt exhibition? However, later on, I read that the huge crypt in the Esztergom Basilica, an ecclesiastic basilica and seat of the Catholic church in Hungary, was built in 1831 in the Old Egyptian style. Alas, I’m not quite sure what they mean by “Old Egyptian style”; still they say Egyptian.

Also, the statue at the grave of János Csernoch, Cardinal of the Roman Catholic Church and Archbishop of Esztergom and Primate of Hungary, is massive/amazing.

[Screenshot of crypt entrance’s ceiling from 360Cities.net]

#l'egypte est partout #Szeged #Hungary #Móra Ferenc Múzeum #Esztergom Basilica #crypt #ecclesiastic basilica #old egyptian style #egypt in art #egypt in architecture #egypt in life

1 note · View note

korkep-blog · 5 years

Text

Arany- és ezüstkincsek Szegeden

Különlegesen érdekes és hatalmas értéket képviselő kiállítással várja a látogatóit a szegedi Móra Ferenc Múzeum. A Bukarestből érkezett arany- és ezüst kincsek a Fekete ház időszakos, „Ősi arany- és ezüstkincsek Romániából” c. kiállításán láthatóak.

Különlegesen érdekes és hatalmas értéket képviselő kiállítással várja a látogatóit a szegedi Móra Ferenc Múzeum. A Bukarestből érkezett arany- és ezüst kincsek a Fekete ház időszakos, „Ősi arany- és ezüstkincsek Romániából” c. kiállításán láthatóak. A műtárgyakat szigorú biztonsági intézkedések között hozták Szegedre és nem kevesebb, mint 70 millió euróra vannak biztosítva.

A tárgyak a mai Románia területén – jelentős részben Erdélyből – kerültek elő, és az aranyművesség kezdeti időszakától (i.e. V. évezred második fele) a kora-középkorig (6. század) készültek. A bemutatott kollekció ezer darabot tartalmaz, közöttük találhatóak ékszerek (fejdíszek, gyűrűk, karkötők, fülbevalók stb.), aranyból készült, valószínűleg vallási szertartásokon használ (dísz)fegyverek (tőr, kard, harci csákány), a hétköznapi élet tárgya (ed��nyek, bögrék, kannák, pénzérmék).

Láthatóak olyan kincsegyüttesek is, melyek nagyobbik részét hosszzú ideig a szakemberek is csak publikációkból ismertek, mint mojgrádi rézkori fejedelmi kincs, a persinari bronzkori aranylelet, az apahidai gepida királyi ékszerek, a pietroasai kincs, valamint thrák ezüstkincsek.

A kiállítás anyaga sokszínű. Az egyszerű tárgyaktól a kiváló ötvösmunkákig sok mindent láthat itt a közönség. A kiállítás kurátora Rodica Margithu elmondta a tárlat nem a gazdagságról és a csillogásról, de elsősorban azokról az emberekről szól, „akik feldolgozták az ércet, annak készítői, megrendelői, viselői vagy csodálói voltak”.

,

Az anyagot először 2013-ban mutatták be Bukarestben, Magyarországon először Debrecenben láthatták, a szegedi kiállítás a huszadik állomása a sorozatnak.,

A kiállítás az aranykincsek mellett bemutatja az arany és az ezüst feldolgozásának folyamatát is, a korabeli mesterek eszközeit és azok használatának leírását. Az arany megmunkálásának legkorábbi bizonyítékai a rézkori aranyleletek. A korai bronzkorból kevés arany- és ezüst lelet maradt fenn, azok száma a középső bronzkortól kezd növekedni és a kora vaskorban érte el a csúcspontját.

A Románia területén előkerült római kori ékszerek általában kis méretűek voltak, aranylemezből vagy huzalból kifinomult ízléssel készített tárgyak voltak. A késő antikvitás és kora középkor időszakából kiemelkedik az 5. század nagyszámú arany- és ezüst tárgya, mely közül több különleges szimbolikus értéket is képvisel.

A creaiovai, főleg lószerszámokból álló leletegyüttes szkíta eredetre utal, de az állatstílusos díszítés alapján inkább trák-gréta művészettel hozható kapcsolatba. A Cuciteni-Baiceni kincs véletlenszerűen látott napvilágot, a környékén található fejedelmi sírok közeléből. Megtalálói egymás között osztogatták szét a tárgyakat, a nagyobbakat fel is darabolták.

A peretui kincslelet egy része 1970 nyarán a Vedea folyó partján végzett mezőgazdasági munkák során került elő. Az azt követő ásatások során egy vezérsír került elő, benne edényekkel, harciszekér maradványaival, ezüst-, bronz- és réztárgyakkal. A lelet legértékesebb tárgya a fejedelmi sír sisakja.

Az agigioli fejedelmi sírra 1931 tavaszán kincskeresők bukkantak rá, melyet egy 32 m átmérőjű, 2 m magas halomsírból ásták ki. Minden bizonnyal a helyszín, Dobruzsa vidékének helyi királyé lehet.

A görög városok, a szkíta és géta-dák népesség közti kapcsolatokat a bunesti-avaresti diadém megjelenése is bizonyítja. A Crasna foló partján, egy dák erődítmény területén került elő.

A csíkszentkirályi kincslelet 1953-ban a csíkszentkirályi andezitbánya munkálatai közben került napvilágra. A későbbi régészeti ásatások során 18 db ezüst, ill. aranyozott ezüst tárgyak kerültek elő, 3650 gr. összsúlyban.

Az 1934-ben megtalált szörcsei kincsleletből két ezüst mellboglár, hat kis vasülő és egy ezüstrúd maradt fenn.

Apahidáról három fejedelmi sír is előkerült. A bennük talált tárgyak közös jellemzője a korabeli ötvösművészetben használt rekeszzománc technika alkalmazása. Az itt eltemetett fejedelmek öltözékének leggazdagabban díszített része az öv volt, melyet középen ékkőberakásos, rekeszdíszes csattal zártak.

A Dobruzsában talált 1-4. századi ékszerek a görög városok hellenisztikus hagyományaira emlékeztetnek, másrészt a provinciális római művészet bizonyítékai.

Tóti község határában 1970 nyarán római-bizánci ezüstedények töredékeire találtak.

A bemutatott anyag legérdekesebb darabjai az ún. pietroasai kincsből származnak. Története több tekintetben hasonló a magyarországi Seusos-kincsek sorsához. Az 40 kg összsúlyú aranyból készült edényegyüttes eredetileg 22–24 darabból állt.

A leletet 1837-ben találta meg két földműves, akik egy éven át rejtegették őket, majd eladták egy helyi kereskedőnek, aki azonban csak egy kiló arany árát fizette ki. Azért a megtalálók később megzsarolták őt. Miután a hatóságok tudomást szereztek a leletről, Alexandru D. Ghica havasalföldi uralkodó testvére, a belügyminiszter elkobozta azt. A miniszternek annyira megtetszettek a kincsek, hogy nem adta át az államnak, s csak az uralkodó halála után kerültek elő a páncélszekrényből.

A kincset az 1867-es párizsi világkiállításon láthatta először a közönség ezt a leletet, majd a bukaresti Régészeti Múzeumban állították ki. Kalandos sorsa itt folytatódott, mert 1875 telén egy a tetőn át behatoló tolvaj ellopta őket. Távozása közben az egyik darabját elejtette a hóba amit járókelők találták meg. A tolvajt hamarosan elfogták.

A múzeumban kitört tűzvészben a leleteket az ablakon kidobva menekítették meg a pusztulástól. I. Károly román király egy német ötvösművészt bízott meg a restaurálásukkal. 1916 decemberében, amikor a német és osztrák-magyar seregek Bukarest ellen vonultak, a kincstár legfontosabb darabjait a román kormány Oroszországba vitette, onnan csak Sztálin halála után, 1956-ban kerültek vissza Romániába. Ez az egykori Római Birodalom területén talált legnagyobb arany edényleletből 12 maradt meg (19 kg.).

A kiállítás 2019. január 20-ig látogatható. Magyar nyelvű katalógusa ugyan nincs, de tárolók mellett elhelyezett magyar nyelvű információs táblákon számos információ olvasható, szakértői vezetésekkel a múzeum munkatársai is készségesen állnak a látogatók rendelkezésére.

Puntigán József

#aranykincs #debrecen #ezüst #fejdíszek #Főoldal #fülbevalók #gyűrűk #karkötők #Móra Ferenc Múzeum #Rodica Margithu #Római Birodalom #Szeged

0 notes

videkma · 2 years

Text

Szegeden honfoglalás kori magyarok mindennapjait bemutató tárlat nyílik a Móra-múzeumban

A honfoglalás kori magyarok mindennapjait és a régész szakma érdekességeit bemutató kiállítással nyit újra a téli szünetet követően pénteken a szegedi Móra Ferenc Múzeum – közölte a közgyűjtemény PR-referense az MTI-vel. Hegedűs Anita tájékoztatása szerint az Elit alakulat 2.0 című kiállítás Magyarország legfontosabb honfoglalás kori leleteit mutatja be: a Bodrogközben, Karosnál talált temetőket,…

View On WordPress

#csontváz #honfoglalás #múlt #régész #Szeged #történelem

0 notes

lizziluv · 6 years

Photo

#szeged #magyarország #hungary #🇭🇺 #hungaryholiday #holiday #vacation (at Móra Ferenc Múzeum) https://www.instagram.com/p/BpHawT9C17Q/?utm_source=ig_tumblr_share&igshid=157i7z91jclmy

#szeged #magyarország #hungary #🇭🇺#hungaryholiday #holiday #vacation

1 note · View note

mariannradi · 6 years

Photo

Helló #Dino 😁🦕 . „Évmilliók urai – Élethű dinók Amerikából” című tárlat a szegedi @moramuzeum -ban. . . . . . . #dinosaurs #dinosaurwhisperer #szegedlife #szeged #szegedcity #dinogirl #aliceinwonderland #wonderland #moraferencmuzeum #moramuzeum #jurassicpark #jurassicpark #dinopark #dinosaur #donlessem #dinoszaurusz (at Móra Ferenc Múzeum)

#dino #dinosaurs #dinosaurwhisperer #szegedlife #szeged #szegedcity #dinogirl #aliceinwonderland #wonderland #moraferencmuzeum #moramuzeum #jurassicpark #dinopark #dinosaur #donlessem #dinoszaurusz

1 note · View note

homregeszet · 3 years

Text

Nagypéntek alkalmából: Isteni jelképek a kereszténység előtt és után

Nagypéntek az evangéliumokban Jézus szenvedésének, halálának és temetésének napja. E naptól elválaszthatatlan szimbólum a kereszt. A kereszt, mely ebben a vonatkozásban egyszerre testesíti meg Krisztus szenvedésének és megfeszítésének eszközét, szimbolizálja az emberi sors terheit, ugyanakkor kifejezi Isten feltétlen szeretetét, a megváltást. Bár a keresztet magától értetődően azonosítjuk a keresztény egyház jelképeként, csupán I. Constantinus római császár uralkodása (306–337) alatt vált azzá. Ugyanakkor a kereszt ábrázolása már az emberi civilizáció legkorábbi korszakaiban, jóval a kereszténység előtti időkben is jelen volt. A körrel határolt keresztábrázolások vélhetően napszimbólumok voltak. Számos kultúrkörben felfedezhetők ábrázolás béli variánsai, mint az egyiptomi ankh kereszt vagy az Indiából és Kínából is ismert svasztika. Az antik világban a T betűre emlékeztető formájú lator-kereszt a rabszolgák kivégzésének eszközévé vált. Ezt vonszolta Jézus is kálváriája során, s ez a forma ragyogott fel 3 évszázaddal később I. Constantinusnak is.

“In hoc signo vinces” (e jelben győzni fogsz) 9. századi bizánci ábrázolás

A kereszt az egyház szempontjából összetett tartalmakat közvetít, mint a szeretet áldozatát. A hívő számára emlékeztet, hogy valaki velük van, aki elviselte az elviselhetetlent, és erőt nyújt a megpróbáltatásokhoz. A művészet számára a kereszt a hit és hódolat kifejezője. A népi kultúrában a vallásosság és babonás hiedelmek határán jelenik meg rítusokban, bajelhárításban vagy amulettként.

Pillantsunk most vissza régiónk egy-egy izgalmas régészeti leletére a kereszténység kezdeti történetének idejére, valamint az Árpád-kor időszakára.

Balta alakú csüngők

A kereszténység megjelenésével egy időben, a Római Birodalom határain túl, a pogány vallásosságot reprezentálták az úgynevezett balta alakú csüngők. A mai Alföld területén a Kr. u. 2. századtól egészen az 5-6. századig különböző formában fellelhető tárgyat a szarmata és germán népek is előszeretettel viselték. A leggyakrabban egy kisméretű, fémből készült, egy-, vagy kétélű, széles fejű baltát formázott, amit általában a fokon átfűzve hordtak a nyaknál, vagy a csuklónál. Valószínűleg bajelhárító szerepe volt, de összefügghetett még az időjárással, földműveléssel és termékenységgel is. Eredete valószínűleg hellenisztikus gyökerű, nagyon hasonló tárgyak a Hercules buzogányok is, a germán hitvilág ezt átvette a saját szájíze szerint, így lett belőle balta, illetve kalapács és a mennydörgő Donár, vagy más néven Thor szimbóluma.

(Korábbi korszakok balta alakú csüngőiről szóló írásunk itt olvasható.)

Balta alakú bronz csüngő a Bükkábrány-bánya XII/B lelőhelyről

(3D modell hamarosan, látogass vissza később)

11. századi mellkereszt

A honfoglalás előtti magyarság hitvilága a sámánizmuséhoz volt hasonlatos, azonban a Kárpát-medencébe érkezésük előtt, vándorlásuk során -más vallási irányzatok mellett – már találkoztak a kereszténységgel is. Ezek egyes elemei beépültek hitvilágukba is. Letelepedésük után, mint ismeretes, már Géza fejedelem elkezdte a magyarság kereszténység felé terelését, fia, Szent István király pedig kialakította az egyházi intézményrendszert. Hazánkban azonban még ezek után is párhuzamosan éltek tovább a pogány hagyományok, többek között a babonákban, temetkezési rítusokban és ékszerekben. A kora Árpád-kori Sály-Lator, Örsúr- vára lelőhelyen 2014-ben előkerült balta alakú csüngő is ezt a párhuzamos vallásosságot bizonyítja. A keresztek megjelenése a sírokban még nem jelentette azt, hogy a benne fekvő elhunyt valóban keresztény volt, mivel mellkeresztek a honfoglalás és államalapítás korában gyakran még ékszerként, amulettként szolgáltak, nem, mint vallási jelképként. Ezt alátámasztja az is, hogy gyakran egyértelműen pogány rítusú temetkezésben találják a feltárók. Nem kerülnek elő túl nagy számban még a már biztosan keresztény temetők sírjaiból sem, így viseletük nem volt túl elterjedt. Az S-végű hajkarikák és a félhold alakú csüngők sokkal gyakoribbak. A kereszténység államilag elrendelt felvétele és a hittérítők hatására később kezdett fokozatosan, már valóban a Megváltó szenvedésének jeleként megjelenni a temetkezésekben.

Rásonysápberencs- Szőlő alja lelőhelyen 2014-ben ásatás során szórványként előkerült 11. századi, apró mellkereszt

A Rásonysápberencsen talált kereszt tipológiai besorolás szerint azok közé tartozik, melyeket még leginkább bajelhárító célból viseltek. Egyszerű, lapos, ónból öntött, díszítetlen kereszt. A párhuzamok alapján a 11. század második felére keltezhető, de már a 10. századot megelőzően az avarokhoz köthető leletanyagban is felbukkannak hasonló darabok.

3D modell:

https://skfb.ly/onn6o

Szerzők: Horváth Antónia, Kertész Gabriella Nikoletta, Németh Attila

Stúdió és 3D Fotó: Baranczó Benedek

3D modell: Honti Szabolcs, Kiss Dániel

Felhasznált irodalom:

Gulyás Gyöngyi: A balta alakú csüngők a szarmata leletanyagban. – Axe shaped pendants among Sarmatian finds. Hadak Útján XXIV. 1. kötet. Bupapest-Esztergom. 2015, 129-163.

LANGÓ Péter – TÜRK Attila: Honfoglalás kori sírok Mindszent-Koszorús-dűlőn (Adatok a szíjbefűzős bizánci csatok és a délkelet-európai kapcsolatú egyszerű mellkeresztek tipológiájához) in: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004) https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_EK_Sa_10/?query=SZO%3D(Erd%C3%A9lyi%20Attila)&pg=368&layout=s (utolsó elérés 2021. 03. 31.)

Sudár Balázs szerk.: MAGYAR ŐSTÖRTÉNET 6. A honfoglalók műveltsége 2018. http://arpad.btk.mta.hu/images/kiadvanyok/6-a-honfoglalok-muveltsege.pdf (utolsó elérés 2021. 03. 31.)

Türk Attila szerk.: Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia A PPKE BTK Régészeti Tanszékének kiadványai Hadak útján XXIV. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája Esztergom, 2014. november 4–6. 2. kötet https://www.arpad.btk.mta.hu/images/e-konyvtar/turk-attila/axe-shaped_amulets_among_the_11th-_and_1.pdf (utolsó elérés 2021. 03. 31.)

VISY ZSOLT szerk.: MAGYAR RÉGÉSZET AZ EZREDFORDULÓN 2003. http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/irodalom/Magyar_regeszet_az_ezredfordulon.pdf (utolsó elérés 2021. 03. 31.)

12 notes · View notes

keresztyandras · 2 years

Text

Aranyvonaton" szöktették ki a kincseket Magyarországról

Aranyvonaton” szöktették ki a kincseket Magyarországról

Hegedűs Anita >Móra Ferenc Múzeum >A második világháború végén egy 77 vagonból álló vonaton menekítették ki hazánk aranyállományát egy osztrák bencés apátság kriptájába. A kalandos út után végül visszakapta Magyarország az aranyat amerikai közreműködéssel. Ezt az izgalmas történetet és további érdekességeket is megismerhetünk a Határtalan Régészet téli számából, melynek központi témája: a pénz. A…

View On WordPress

0 notes

easterneuropefeeling · 6 years

Photo

Választásiplakátos szelfi #radikalizálódófiatalság #proli @moramuzeum #politika #választás #plakát #gpoy #selfie #szelfi #communizm #magyar #hungary #magyarorszag #fidesz #orbán #magyarország (helyszín: Móra Ferenc Múzeum)

#választás #fidesz #szelfi #magyarország #magyar #plakát #gpoy #selfie #communizm #magyarorszag #politika #proli #radikalizálódófiatalság #orbán #hungary

4 notes · View notes

dzsinksz · 7 years

Photo

a rock and roll az nem egy tanc (at Móra Ferenc Múzeum)

4 notes · View notes

brvegel · 7 years

Photo

ABA-NOVÁK Vilmos (1894, Budapest - 1941, Budapest)

Fatelep (Építkezés) 1927 Olaj, vászon, 125 x 100 cm Móra Ferenc Múzeum, Szeged

11 notes · View notes

nemzetinet · 5 years

Text

Arany- és ezüstkincsek Szegeden

Különlegesen érdekes és hatalmas értéket képviselő kiállítással várja a látogatóit a szegedi Móra Ferenc Múzeum. A Bukarestből érkezett arany- és ezüst kincsek a Fekete ház időszakos, „Ősi arany- és ezüstkincsek Romániából” c. kiállításán láthatóak. A műtárgyakat szigorú biztonsági intézkedések között hozták Szegedre és nem kevesebb, mint 70 millió euróra vannak biztosítva.

A tárgyak a mai Románia területén – jelentős részben Erdélyből – kerültek elő, és az aranyművesség kezdeti időszakától (i.e. V. évezred második fele) a kora-középkorig (6. század) készültek. A bemutatott kollekció ezer darabot tartalmaz, közöttük találhatóak ékszerek (fejdíszek, gyűrűk, karkötők, fülbevalók stb.), aranyból készült, valószínűleg vallási szertartásokon használ (dísz)fegyverek (tőr, kard, harci csákány), a hétköznapi élet tárgya (edények, bögrék, kannák, pénzérmék).