#fejdíszek | Explore Tumblr Posts and Blogs

korkep-blog · 5 years

Text

Arany- és ezüstkincsek Szegeden

Különlegesen érdekes és hatalmas értéket képviselő kiállítással várja a látogatóit a szegedi Móra Ferenc Múzeum. A Bukarestből érkezett arany- és ezüst kincsek a Fekete ház időszakos, „Ősi arany- és ezüstkincsek Romániából” c. kiállításán láthatóak. A műtárgyakat szigorú biztonsági intézkedések között hozták Szegedre és nem kevesebb, mint 70 millió euróra vannak biztosítva.

A tárgyak a mai Románia területén – jelentős részben Erdélyből – kerültek elő, és az aranyművesség kezdeti időszakától (i.e. V. évezred második fele) a kora-középkorig (6. század) készültek. A bemutatott kollekció ezer darabot tartalmaz, közöttük találhatóak ékszerek (fejdíszek, gyűrűk, karkötők, fülbevalók stb.), aranyból készült, valószínűleg vallási szertartásokon használ (dísz)fegyverek (tőr, kard, harci csákány), a hétköznapi élet tárgya (edények, bögrék, kannák, pénzérmék).

Láthatóak olyan kincsegyüttesek is, melyek nagyobbik részét hosszzú ideig a szakemberek is csak publikációkból ismertek, mint mojgrádi rézkori fejedelmi kincs, a persinari bronzkori aranylelet, az apahidai gepida királyi ékszerek, a pietroasai kincs, valamint thrák ezüstkincsek.

A kiállítás anyaga sokszínű. Az egyszerű tárgyaktól a kiváló ötvösmunkákig sok mindent láthat itt a közönség. A kiállítás kurátora Rodica Margithu elmondta a tárlat nem a gazdagságról és a csillogásról, de elsősorban azokról az emberekről szól, „akik feldolgozták az ércet, annak készítői, megrendelői, viselői vagy csodálói voltak”.

Az anyagot először 2013-ban mutatták be Bukarestben, Magyarországon először Debrecenben láthatták, a szegedi kiállítás a huszadik állomása a sorozatnak.,

A kiállítás az aranykincsek mellett bemutatja az arany és az ezüst feldolgozásának folyamatát is, a korabeli mesterek eszközeit és azok használatának leírását. Az arany megmunkálásának legkorábbi bizonyítékai a rézkori aranyleletek. A korai bronzkorból kevés arany- és ezüst lelet maradt fenn, azok száma a középső bronzkortól kezd növekedni és a kora vaskorban érte el a csúcspontját.

A Románia területén előkerült római kori ékszerek általában kis méretűek voltak, aranylemezből vagy huzalból kifinomult ízléssel készített tárgyak voltak. A késő antikvitás és kora középkor időszakából kiemelkedik az 5. század nagyszámú arany- és ezüst tárgya, mely közül több különleges szimbolikus értéket is képvisel.

A creaiovai, főleg lószerszámokból álló leletegyüttes szkíta eredetre utal, de az állatstílusos díszítés alapján inkább trák-gréta művészettel hozható kapcsolatba. A Cuciteni-Baiceni kincs véletlenszerűen látott napvilágot, a környékén található fejedelmi sírok közeléből. Megtalálói egymás között osztogatták szét a tárgyakat, a nagyobbakat fel is darabolták.

A peretui kincslelet egy része 1970 nyarán a Vedea folyó partján végzett mezőgazdasági munkák során került elő. Az azt követő ásatások során egy vezérsír került elő, benne edényekkel, harciszekér maradványaival, ezüst-, bronz- és réztárgyakkal. A lelet legértékesebb tárgya a fejedelmi sír sisakja.

Az agigioli fejedelmi sírra 1931 tavaszán kincskeresők bukkantak rá, melyet egy 32 m átmérőjű, 2 m magas halomsírból ásták ki. Minden bizonnyal a helyszín, Dobruzsa vidékének helyi királyé lehet.

A görög városok, a szkíta és géta-dák népesség közti kapcsolatokat a bunesti-avaresti diadém megjelenése is bizonyítja. A Crasna foló partján, egy dák erődítmény területén került elő.

A csíkszentkirályi kincslelet 1953-ban a csíkszentkirályi andezitbánya munkálatai közben került napvilágra. A későbbi régészeti ásatások során 18 db ezüst, ill. aranyozott ezüst tárgyak kerültek elő, 3650 gr. összsúlyban.

Az 1934-ben megtalált szörcsei kincsleletből két ezüst mellboglár, hat kis vasülő és egy ezüstrúd maradt fenn.

Apahidáról három fejedelmi sír is előkerült. A bennük talált tárgyak közös jellemzője a korabeli ötvösművészetben használt rekeszzománc technika alkalmazása. Az itt eltemetett fejedelmek öltözékének leggazdagabban díszített része az öv volt, melyet középen ékkőberakásos, rekeszdíszes csattal zártak.

A Dobruzsában talált 1-4. századi ékszerek a görög városok hellenisztikus hagyományaira emlékeztetnek, másrészt a provinciális római művészet bizonyítékai.

Tóti község határában 1970 nyarán római-bizánci ezüstedények töredékeire találtak.

A bemutatott anyag legérdekesebb darabjai az ún. pietroasai kincsből származnak. Története több tekintetben hasonló a magyarországi Seusos-kincsek sorsához. Az 40 kg összsúlyú aranyból készült edényegyüttes eredetileg 22–24 darabból állt.

A leletet 1837-ben találta meg két földműves, akik egy éven át rejtegették őket, majd eladták egy helyi kereskedőnek, aki azonban csak egy kiló arany árát fizette ki. Azért a megtalálók később megzsarolták őt. Miután a hatóságok tudomást szereztek a leletről, Alexandru D. Ghica havasalföldi uralkodó testvére, a belügyminiszter elkobozta azt. A miniszternek annyira megtetszettek a kincsek, hogy nem adta át az államnak, s csak az uralkodó halála után kerültek elő a páncélszekrényből.

A kincset az 1867-es párizsi világkiállításon láthatta először a közönség ezt a leletet, majd a bukaresti Régészeti Múzeumban állították ki. Kalandos sorsa itt folytatódott, mert 1875 telén egy a tetőn át behatoló tolvaj ellopta őket. Távozása közben az egyik darabját elejtette a hóba amit járókelők találták meg. A tolvajt hamarosan elfogták.

A múzeumban kitört tűzvészben a leleteket az ablakon kidobva menekítették meg a pusztulástól. I. Károly román király egy német ötvösművészt bízott meg a restaurálásukkal. 1916 decemberében, amikor a német és osztrák-magyar seregek Bukarest ellen vonultak, a kincstár legfontosabb darabjait a román kormány Oroszországba vitette, onnan csak Sztálin halála után, 1956-ban kerültek vissza Romániába. Ez az egykori Római Birodalom területén talált legnagyobb arany edényleletből 12 maradt meg (19 kg.).

A kiállítás 2019. január 20-ig látogatható. Magyar nyelvű katalógusa ugyan nincs, de tárolók mellett elhelyezett magyar nyelvű információs táblákon számos információ olvasható, szakértői vezetésekkel a múzeum munkatársai is készségesen állnak a látogatók rendelkezésére.

Puntigán József

#aranykincs #debrecen #ezüst #fejdíszek #Főoldal #fülbevalók #gyűrűk #karkötők #Móra Ferenc Múzeum #Rodica Margithu #Római Birodalom #Szeged

0 notes

montgomery-ward-and-company-blog · 4 years

Text

Kiegészítők

Ruhát kiegészítő női kalapok különböző méretben és formában kaphatók.

Igény szerint rájuk illő szalagokkal, tollakkal és díszekkel is tudunk szolgálni.

Felpróbálási lehetőséget biztosítunk boltunkban, jöjjenek, nézzenek be!

Férfi kalapok választhatók, melyek elengedhetetlen viseletek az utcára, különböző eseményekre. Természetesen társadalmi hovatartozástól függően.

- kemény kalapok

- puha kalapok

- cilinderek

- és mindenki kedvence: girardi kalapok!

Hogy teljes legyen öltözetük, válasszanak sétapálcát és zsebórát is kalapjuk mellé! Nézzenek be boltunkba nagyobb kínálatért.

Hogy minél egyedibb zsebórája legyen, rendelésre készítünk egyedi darabokat is.

Ezüst-vagy aranyfogantyúval készült, könnyű selyem, csipkés esernyők hölgyeknek a napfény ellen.

A férfiak sem maradhatnak esernyő nélkül. Íme: minta, csipke nélküli egyszerű esernyő az uraknak! Természetesen a fekete szín dominál, de itt is választható az arany-vagy ezüstfogantyú.

A hölgyeknek számos egyedi ékszert tudunk biztosítani, melyek természetesen aranyból vagy ezüstből készültek és különböző drágakövekkel, gyöngyökkel vannak kirakva.

-fejdíszek

- brossok

- gyűrűk

A férfiaknak is van lehetőségük pecsétgyűrűt készíttetni.

- függők

- medálok lánccal

Kesztyűk, három féle nagyságban is:

Bőrből, semelyből vagy anyagból készült kistáskák kiváló kiegészítők különféle alkalmakhoz:

Legyezők:

#accessories #1867-1910

0 notes

thehennagrove · 5 years

Photo

Ma virágfesztivàl volt @krisnavolgy -ben. Kicsit szokatlan időpont, de a krizantémok virágzásának időtartama sokkal megbízhatóbb, mint a tulipánoké es mas tavaszi virágoké 😅 Igyhat mi októberben virágzunk. Készültek szuper kis fejdíszek, amit a képen is láttok, virágfűzérek, volt ökröszszekeres körtúra, és ki tudja még mi minden, amiről lemaradtam, mivel én ilyenkor csak kezeket látok 😁De az is élmény volt. Holnap pedig édességfesztivál 😀😀😀 . We had a flowerfestival today in Krishna valley. Can you see that cool selfmade #flowerheadpiece? Design is partly recreated by @hennabydivya, partly my own matching additions. . #flowercrown #crisantemums #virágfesztivál #krisnavölgy #henna #mutiahennád #budapesthenna #magyar #mik #instahun #őszifesztivsl #virág #fejdísz #kéz #szép (helyszín: Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm) https://www.instagram.com/p/B4F4hXeBPlO/?igshid=5n4vmpo3cdz9

#flowerheadpiece #flowercrown #crisantemums #virágfesztivál #krisnavölgy #henna #mutiahennád #budapesthenna #magyar #mik #instahun #őszifesztivsl #virág #fejdísz #kéz #szép

0 notes

ms-mau · 5 years

Text

Fejdíszek kimaxolva, morzsás száj és Edelény

0 notes

nemzetinet · 5 years

Text

Arany- és ezüstkincsek Szegeden

Az anyagot először 2013-ban mutatták be Bukarestben, Magyarországon először Debrecenben láthatták, a szegedi kiállítás a huszadik állomása a sorozatnak.,

Az 1934-ben megtalált szörcsei kincsleletből két ezüst mellboglár, hat kis vasülő és egy ezüstrúd maradt fenn.

A Dobruzsában talált 1-4. századi ékszerek a görög városok hellenisztikus hagyományaira emlékeztetnek, másrészt a provinciális római művészet bizonyítékai.

Tóti község határában 1970 nyarán római-bizánci ezüstedények töredékeire találtak.

Puntigán József

Arany- és ezüstkincsek Szegeden a Nemzeti.net-en jelent meg,

#Bukarest #kiállítás #múzeum

0 notes