#éjszakák

[blackownedeverything]

Hányszor feküdtem ébren éjszaka miközben küszködve próbáltam megbékélni azzal, hogy ki voltam régen és ki vagyok most? Számtalanszor.

Túl sokszor.

#egyedül #gondolatok #érzések #fájdalom #magány #élet #éjszakák #nélküled

[iwillbeasuccessfulwoman1]

tudom, hogy nem érdekel, mennyire dühös vagyok rád.úgyhogy gyere ide, tépd le a ruhám és minden rendben lesz.

#jupi #🤠 #hiányzol #vágy #szeretkezés #szükségem van rád #szex #éjszakák

[nihilistoverthinker]

#éjszakák #nights

[ozdeg]

#Harlem Nights #Harlemi éjszakák #1989 #Eddie Murphy

[butorfreshies]

Biztonságos menedék az édes álmokhoz: Bemutatjuk a Lucky házikó alakú, leesés elleni védelemmel ellátott gyermekágyat

Szülőként a legjobbat akarjuk gyermekeinknek. Szeretnénk biztonságos és megnyugtató környezetet biztosítani számukra, ahol jó éjszakát aludhatnak és szép álmokat kaphatnak. Bemutatjuk a Lucky ház alakú, leesés elleni védelemmel ellátott kiságyat – biztonságos menedék az édes álmokhoz.

Ezt a kiságyat úgy tervezték, hogy maximális kényelmet és biztonságot nyújtson a kicsi számára. Egyedülálló, házszerű formája gondoskodik arról, hogy gyermeke biztonságban legyen otthonos falai között, miközben nyugodtan alszik. A matrac párnázott széle megakadályozza a véletlen leesést éjszaka, így ideális választás kisgyermekes családok számára.

A Lucky ház alakú kiságy állítható alappal is rendelkezik, így a matrac magasságát gyermeke igényei szerint alakíthatja. Ez a funkció segít abban, hogy értékes kicsije mindig optimális kényelemben és biztonságban aludjon, függetlenül attól, hogy milyen magas vagy alacsony!

A Lucky ház formájú kiságy kiváló minőségű anyagokból készült, így biztosítva, hogy hosszú éveken át kitartson. Ráadásul egyszerű, de stílusos kialakítása azt jelenti, hogy bármilyen óvoda vagy hálószoba dekorációjába illeszkedik – így tökéletes kiegészítője minden otthonnak!

Ha tehát egy biztonságos menedéket keres, ahol a kicsi minden éjjel édes álmokba sodródhat, ne keressen tovább, mint a Lucky ház alakú, leesés elleni védelemmel ellátott kiságy! Egyedülálló kialakításának és állítható talpának köszönhetően ez a kiságy maximális kényelmet és biztonságot nyújt, így nyugodtan tudhatja, hogy gyermeke minden éjjel mélyen alszik.

#Szerencsés álmok #Biztos menedék az édes álmoknak #Esés elleni védelem #Kellemes éjszakák #Biztonságos alvás #lucky-hazikoalaku

[haw-duck]

Elmentem oda ahol nem jár más, csak én. Ott találkoztam magammal. Elkezdtem vetkőzni, és csak néztem ahogy lekerül minden.

A cipővel kezdtem, megláttam a lábfejem,amiről lekerült még a sok kilométer is amit bejártam, a fájó fagy amit gyerek ként egy teljesen kihűlt házban éreztem. Ahogy levettem a nadrágom megláttam a lábaim, levettem róla a hegeket amiket akkor szereztem mikor részeg éjszakák alatt óriási nagyokat estem. A fehérnemümmel együtt levettem minden önbizalom hiányomat amit a társadalom által kreált sztereotípiák aggasztottak rám. Levettem a felsőmet, először a hasamat pillanatottam meg rajta műtéti hegekkel, majd a derekamat teli érintéssel, ezeket is leszedtem magamról. Megláttam a melleimet, levettem róla azokat a megjegyzéseket amiket olyan emberektől kaptam akik mást nem láttak belőlem. A nyakamról lemostam a parfümöt, és a meleg csókokat, végül levettem róla egy rég elfelejtett kötelet is. Amint ránéztem a vállamra leszedtem róla az összes gúnyos lökést. A felkarom és az alkarom már nehéz eset volt, hegeket és szorító érintéseket kellett eltüntetnem róluk...rengeteget, mik évek óta fájtak. A kézfejemről lekerült az összes kézfogás az összes pacsi, a simogatásaim, és minden mit érintettem. Megfordultam és leszedtem a hátamról a fájdalmat és a terhet. Vissza fordultam és szembe néztem magammal, láttam az arcom. Először le szedtem a sminkem, ami már 10 éve rajtam volt. Az arcbőrömről érintések és pofonok jöttek le, találtam pár lila foltot amit rosszul nevelt gyerekek okoztak, és az összes könny ami végig folyt rajta, a számról leszedtem a csókokat, lejött pár rosszkor kimondott szó, és néhány olyan is amit soha nem mondtam ki hangosan. Az orromról leszedtem a repedést amit egy focilabda okozott. Végül bele néztem a szemembe. Láttam benne mindent amit valaha láttam, amit valaha éreztem, láttam a lelkem, majd megjelent egy könny csepp, gyorsan letöröltem, és vele együtt a lelkemet is.

Minden mit levettem magamról egy dobozba hajtogattam gondosan.

Hátrébb léptem egy lépést és láttam egy teljesen meztelen testet. Már nem én voltam az. Nyeltem egy nagyot és a dobozt mi csordultig volt töltve fájdalommal, azt amit el terveztem égetni,ami tele van azokkal a dolgokat mik engem jellemeznek, fogtam és vissza adtam a meztelen embernek. Végig néztem ahogy felöltözik, és mikor vissza került rá minden... Újra Én voltam az.

Jó volt látni újra magamat.

[flowerstargirl]

vannak azok az abyssusi éjszakák amikor mindegy hogy ha akkor éppen más csajt dugsz vagy már rég elfelejtetted a hangom de elképzelem hogy átölelsz mert ez az utolsó kapaszkodóm az életbe

#writing #hungarian #magyar #sajat erzes #sajatposzt #magyar tumblisok #sajatgondolat #sajat iras #sajat szoveg #sajatidezet #éjszaka #abyssus #mélység #latin #amindenségmegérthetetlenűre #mintalelkekhelye #pokol #pokoli #pokoliéjszaka #panik #félek #félelem #halál #gondolat #esti gondolat

[dramatic-dolphin]

kemény fáradtságos munka és átalvatlan éjszakák után sikerült összehoznom 4 és ¾ vállalhatatlan oldalt. remélem előadás helyett a professzor majd inkább véget vet a szenvedésemnek és főbe lő

#now for the powerpoint where i will just copypase everything #making my own instincts cry and scream and throw up #i like to put in diagrams and pics and very little text but not this time. #this time you're getting all of my high school classmates who sucked at powerpoints so much. yes you are. #because that's what i have the energy for.

[nkn1]

“Csak a sátrak vékony s mégis oly megnyugtató falai választottak el bennünket a külvilágtól. Végtelenül apróknak, elveszetteknek éreztük magunkat e végtelenség közepette. Körülöttünk a beláthatatlan tér, a sötétből felhangzó, különböző megszámlálhatatlan állat, megszámlálhatatlan veszély…Fel-felrémüldözve álmunkból, puskáink felé kapunk, a villanylámpa kéznél van, egy pillanatra elrévedezünk, a távoli Európa kényelmes otthonaira gondolunk, , majd újra elborít bennünket az ólomnehéz álom, s újra felriadunk, ha sátrunk közelében megreccsen egy ág, vagy felhangzik egy-egy ismeretlen vad üvöltés.

Ó afrikai éjszakák, mily tágasak vagytok, mily fenyegetően szépek, mily titokzatosak és megrendítőek.”

illusztrációm Attilio Gatti : Musungu c. könyvének (1933), “Az igazi emberek országa” fejezetéhez

#illustration #storytelling #oldbooks #africa

[onmarcangolo]

Szaturnusz gyűrűi , avagy gömbök és repedések..

Tegnap életem első panto előadásán voltam Ian McKellennel és azt hiszem, megértettem valamit, ami talán neked is hasznos lehet.

Vannak, akik jól járnak ezzel, mert egy sikertelen életet újrakezdeni és sikeresebben folytatni nagy pozitívum. Ha nem engedték, hogy azt szeresd, akit szeretsz, ha távol kerültél az elnyomó családodtól, ha meg tudsz törni egy akár évtizedek óta lefelé húzó rossz spirált...

A baj azokkal van, akik sikeresek voltak, de legalábbis szerették a régi személyiségüket. Ők a majom csapdájába estek, aki rámarkol a sóra az üregben, de ki már nem tudja így húzni a kezét, és addig marad rab, amíg képessé nem válik az elengedésre.

Sokan élnek így külföldön, hátrafelé nézve, emlékeikben élve, a Dob utca fényeit keresve a new york-i éjszakában. Mert nem értik meg, vagy nem akarják elfogadni, hogy a folyondár menthetetlenül ott maradt.

Nekik igazából jobb lenne "otthon". Ők azok, akiknek sohasem lett volna szabad elköltöznie - egy ideális világban.

A többségük nem is akart. Nekik kellett.

Nekik nem volt választásuk, mert látták, hogy összeomlóban az évezredes kőfal a folyondár alatt. Vagy akár üldözték is őket, mint szinte minden valamire való embert a magyar történelemben...

Lehet magunkat azzal vigasztalni - és igaz is! -, hogy a gyerekeinknek jobb lesz, de az életünk nem redukálható az ő boldogságukra. Nekünk is boldognak, elégedettnek kell lennünk, különben egyoldalú szolgálattá válik az életünk.

El kell engedni a sót.

Meg kell értenünk, hogy ez teljes újrakezdés. Akinek a szakmája átmenthető, annak azért persze könnyebb, mert a szakma hozhatja az új embereket, az új helyeket, az új megbecsültséget, az új éjszakák új fényeit is.

De sokunknak kell meztelenül fejest ugrania az örvénylő sötét semmibe.

Azt hiszem, ez nem a képességekről szól. Ha más nem, Auschwitz megmutatta, milyen elkepesztően szívós, alkalmazkodóképes és ellenálló az emberi lény. A mi életünk mások megpróbáltatásainak töredékén megy át. A mi viharjaink csak nekünk nagyok.

Ez a büszkeségről szól. Arról, hogy nem vagyunk hajlandóak elölről újrakezdeni. Diákká válni a professzorból. Nyelvet tanulni, újra előről referenciákat építeni, elfogadni, hogy újra beazonosígthatalan szürke pontok, láthatatlan kis senkik legyünk, miután egyszer már vérrel és verejtékkel váltunk valahol valakivé.

Vagy legalábbis jól esett ezt mondani magunknak.

Egyszer azt írtam, a költözés az alázat magasiskolája: a szálderekú tölgyek is megtanulnak a földig hajolni.

Magam sem tudtam, hogy e sorok írásakor még messze voltam az alázattól, amire azóta is folyamatosan tanít az élet.

Az alázat az lesz majd, amikor mosolyogni tudunk az új nyelven ejtett nyelvtani hibáinkon, amikor mosolyogva tudunk elfogadni rosszabb körülményeket, hogy onnan építkezve újra magasra juthassunk bármilyen értelemben, amikor nem érzünk már "méltatlannak" semmit, mert megértjük, hogy a méltóságunk belülről, a saját magunkhoz való hozzáállásunkból, nem mások hozzánk állásából ered.

Ekkor engedtük el a sót. Ekkor válunk szabaddá a saját magunk okozta fogságból. Ebben a pillanatban kezdjük el újraépíteni az életünket a korábbi életünk lélegeztetőgépen tartása helyett.

A társulatban sok szempontból a saját, otthon hagyott társulatomat láttam. És azt, hogy hiába lett volna meg bennem az alázat, a tehetség, az odaadás, bevándorlóként lehet, sőt valószínű, hogy sohasem lesz már belőlem Ian McKellen.

Többre vihettem volna ott, ahol a sok is kevés, ahol a legmagasabb hegy is csak domb és ahol csúcsragadozó lehet a patkányból.

Ahol ma nagynak lenni semmit sem ér, mert a kisszerűek milliói lehúznak, lerángatnak maguk közé akármennyire harcolnál is ellene.

Ez az, amit soha nem fog megérteni, aki ragaszkodik a magyarországi státuszához. Ez az, amit nem lehet elmagyarázni sokaknak. És ez az, amit meg kell értenünk, amikor a hátrahagyott egykori személyiségünket dédelgetjük párás szemmel.

Hogy a sikereink valójában porból voltak, a kicseink pedig kövek. Amint megengedjük magunknak, hogy felnőhessünk, látni fogjuk, hogy olyanok, mint a kisgyerekek féltve őrzött kis ládikái, amikben rágópapírt és törött rugókat tartanak.

Ha el merjük engedni, csak akkor építhetjük újra a személyiségünket, és csak akkor láthatjuk meg, hogy valójában nem veszítettünk semmit.

Amikor az új szemünkkel nézzük majd a régi magunk.

*

(Ezt még áprilisban írtam, de valamiért akkor nem tettem közzé.

A képen Ian Mckellen a Mother Goose című panto előadás során. A panto egy speciális színházi műfaj (nem azonos a pantomimmal), leginkább talán a vásári komédiához hasonlítható.)

#ágoston lászló #csúcsragadozó

[iwillbeasuccessfulwoman1]

A lábamon az újabb vágások is azt bizonyítják, hogy sosem gyógyulok meg teljesen. Hosszabb idő után újra térdre estem és önmagam bántom emiatt.

#vágások #önbántalmazás #penge #vágdosás #hiányzol #fájdalom #magyar tumblr #érzelmek #élet #lelkifájdalom #magyar tumblisok #depresszió #gondolatok #halálvágy #lelkiállapot #éjszakák #2022.11.06.

[otthonzulles]

végre itt a nyár, az olyan meleg éjszakák, hogy hiába aludtam 8 órát úgy keltem fel mint akit megvertek

a bérlakásnak van 1db split klímája, a nappaliban. a hálóban semmi. el is költözöm a faszba!

#otthonzüllés

[ozdeg]

#Midsommar #Fehér éjszakák #2019 #Ari Aster

[olajbogyo]

a közel 30 fokos éjszakák után a hazaérkezés ebbe a kellemes 15 fokos esti levegőbe nem pont kellemes, pedig mennyivel jobban esik ez

(jobban fog majd esni, ha újra megszokom)

[egyedul]

Semmiből jövő harag és düh, feszültség és végtelen szomorúság. Ilyenek az éjszakák.

Ne is próbálj megérteni…

Csodálkozol, hogy bántom magam?

#egyedül #szomorúság #nem vagyok jól #magány #depresszió #öngyilkos gondolatok #üresség #halálvágy #meg akarok halni #szorongás #öngyilkosság #fájdalom #félelem #segítségre van szükségem #kétségbeesés #szerethetetlen #undorodom magamtól #falcolás #düh #feszültség #harag #utálom magam

[justfallinangel]

Sosem felejtem el az első talalkozasunkat , ahogy te idegen szép estét kívántál az estét amit végig beszéltünk és te reggel mentél dolgozni de ez nem érdekelt téged, mert velem akartál beszélgetni

Amikor először eltűntél, az első álmatlan éjszakák amiket okoztál

A kibékülések, közös zene, viccek amiket csak mi értünk

Te vagy voltál az egyetlen fiú barátom akire nem volt féltékeny egyik párom se, mert ők is látták, hogy ez több mint barátság, de sosem lenne kapcsolat tényleg olyanok voltunk , mint két testvér a tűzbe mennénk egymásért, de mégis egymasnak okoztuk a legnagyobb fájdalmakat, aztán már csak te nekem

Naivnak nem mondanám magam sok embert elengedtem sokkal kisebb dolgok miatt is, de téged nem tudlak annyira fontos vagy számomra hogy belém szúrod a kést és miközben húzom ki már nem is haragszom.

Kitudja lehet előző életünkben tényleg testvérek voltunk...