soyoulookforotherthings

[soyoulookforotherthings]

Reblog this before March 31st and I'll write put your url somewhere in New York City.

i’ll be taking the urls of whoever reblogs this and put it on pieces of tape around nyc!! thought this would be a cool little project :)

I’ll take a pic of where I put them and tag ur url

[soyoulookforotherthings]

T.E

Valamit kérnek tőled. Megtenni nem kötelesség. Mást mond a jog, mást súg az ész. Valami mégis azt kívánja: Nézd, tedd meg, ha teheted! Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet. Messzire mentél. Fáradt vagy. Léptél százat. Valakiért mégegyet kellene. De tested, véred lázad. Majd máskor! – nyugtat meg az ész. És a jog józanságra int. De egy szelíd hang azt súgja megint: Tedd meg, ha teheted! Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet. Valakin segíthetnél. Joga nincs hozzá. Nem érdemli meg. Tán összetörte a szíved. Az ész is azt súgja: Minek? De Krisztus nyomorog benne. És a szelíd hang halkan újra kérlel: Tedd meg, ha teheted! Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet! Ó, ha a harmadik egyszer első lehetne, és diktálhatna, vonhatna, vihetne! Lehet, elégnél hamar. Valóban esztelenség volna. De a szíved békességről dalolna, s míg elveszítenéd, bizony megtalálnád az életet! Bízd rá magad arra a harmadikra! Mert az a szeretet.

#szeretet #aharmadik #keresztény #vers #Krisztus

[soyoulookforotherthings]

GTről lemaradtam, de nem is mentem volna, szeretek ismeretlen lenni az iskolában.. :D Kommunikáció & Média! Most vagy gt-ben? Majd írj milyen volt!

Ja, mondjuk egy eltéset lehet en se éltem volna annyira, meg ezen is gondolkodtam erőteljesen hogy menjek-e:D de nagyon király volt, szervezett, es egyáltalán nem olyan durva, mint számítottam! Nem folyt a csapból is alkohol, minimális volt az ivós játékok száma es nem erre ment ki az egész, meg nem is köteleztek semmire, ennek ellenére egy percig sem volt unalmas, nagyon jo volt! :) Teljesen megfelelő színvonal mindenki erkölcseinek, nem hittem volna, hogy van ilyen, de elég kellemeset csalódtam:) egy keresztény diákkör is működik az egyetemen, ők is képviseltették magukat egy teahazzal, ami külön marha jó és megnyugtató volt számomra. Úgyhogy élveztem, de azert csaptam itthon egy durva aftert, konkrétan tizennégy órát aludtam, olyan szinten farasztott le az egész:D de minden leendő Pázmányosnak csak ajánlani tudom a GT-t, jó programok, jófej emberekkel, akik tenyleg odafigyelnek rad és akiknek tenyleg fontos vagy. Ez ritka!:)

[soyoulookforotherthings]

- Psalm 119:105

[soyoulookforotherthings]

All the small things

Let me tell you about the little things we don't appreciate in life. The truly meaningful things. These can be anything. That's the beauty in them. You never know where will you find miracle next and that in what. Like a lazy, sleepy smile in the hallway on a rainy October morning. Or a cup of tea your mom made you when she saw you're feeling down. A coffee you randomly drank the other day and turned out to be the best you've ever had. The text you receive from your crush asking how you are doing. Or only just a flash of a gaze. When your hand accidentally touches someone else's. When someone says you're looking good today. When someone says you're smart. When someone says you're wise. When someone just looking at you and you know that they love you. These things happen on a daily basis. Your life is full of miracles and still there are people out there who swear they don't believe in such things. But the truth is, you just have to pay attention. You have to be open for them and they will find a way. The Grace is great.

#​soyoulookforotherthings #borbalaedomonkos #smallthings #love #God #grace #miracle #hungarian

[soyoulookforotherthings]

Hogyan vagyunk?

Jól, jól!:) Rég hallottam felőled :)

[soyoulookforotherthings]

Minden tiszta a tisztának, de a fertőzötteknek és hitetleneknek semmi sem tiszta, mert elméjük és lelkiismeretük beszennyeződött.

Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban.

[soyoulookforotherthings]

W

Képmutatás. Felszínesség.  Nyugodtan vegye magára, kinek inge. Annyi ember van, aki felvesz egy szerepet, aki mondjuk előadja, milyen példamutató a magatartása, micsoda elöljáró nagyság, példás élettel, értékrenddel és hittel, közben sehol semmi. Trendet csináltok a kereszténységből is. A minap olvastam egy írást, azzal a címmel, hogy "being Christian is sexy". Hát bocsássa meg a világ, de ennél nagyobb hülyeséget még nem olvastam. Szexi?! Ez egy hit, egy meggyőződés, egy életvitel, amit az ember nem divatból követ, jó esetben. És akkor leírja, hogy milyen a kis kávét iszogató, biciklis hipszter keresztény. Nem, ez nem ilyen! Ez nem ennyi, ez nem egy divatirányzat, nem egy stílus, könyörgöm. Hogy lehet így lealjasítani valami ennyire nemeset, valami ennyire fontosat és gyönyörűt? Hogy lehet elvilágiasítani egy meggyőződést? Meghazudtoljátok a hiteteket, és ami a legrosszabb, hogy emiatt tesztek különbséget ember és ember között is. A hit elvileg nem egy többlet? Nem valami, ami által neked példát kellene statuálnod mások felé? Elvileg az. Gyakorlatilag meg ugyanúgy ítéltek külső alapján, ugyanúgy mindegy nektek az ember, Isten teremtménye, ugyanúgy nem számít nektek a krisztusi szeretet, a miliő, ugyanolyanok vagytok, mint bárki más. Világiasak és felszínesek. És mindeközben a fene nagy kereszténységetek egy hangzatos cím lesz csak, valami, amivel dobálózhattok, miközben teljesen méltatlanok vagytok hozzá. "-Az egyik tanítványom üdvözöl. -Melyik? -Júdás." 

#soyoulookforotherthings #szomorú

[soyoulookforotherthings]

Van akármilyen imakérésed mostanság?

Kérő imáim vannak leginkább... most ,hogy adjon erőt és kitartást Isten az érettségihez és más kihívásokhoz, és mindig, hogy tartson meg mindenkit egészségben és szeretetben:)

[soyoulookforotherthings]

Á

Lehet, hogy soha többé nem írok egy bejegyzést sem. Régen sokat csináltam ilyet - elkezdtem, írogattam, majd abbamaradt. Egy ideje már elkerül az ihlet... "Hozzám már hűtlen lettek a szavak."  Pedig lenne miről írni. Találtam valamit, amiről regényeket lehetne, csak soha nem tudtam megfogalmazni. Még most sem tudom, de nem is ez a lényeg, nem ez a cél. Csak annyira megfoghatatlan! Áradozni akarok róla, kikiabálni a világnak, hogy JÓ NEKEM, de közben meg is akarom tartani magamnak... csak az enyém, az én kis boldogságom, meg persze az Övé. Nem tudom, hogy kezdjek neki. Azt mondják, az ember azt írja le, amit nem tud elmondani. De mi van azokkal a dolgokkal, amiket leírni sem lehet? Azokkal mi lesz?  Sokszor írtam már fájdalomról, gyakran választottam már ezt a módját a sérelmek feldolgozásának, és mindig segített is, szóval gondolom belém rögzült, hogy ha írás, akkor fájdalom, és ezért nem tudok a boldogságról írni. Hogy milyen szeretve lenni. Pedig én akarok! Én meg akarom írni, hogy milyen nap mint nap azzal kelni és azzal feküdni, hogy van valaki, aki a világ összes kis darabjába értelmet csempész, akinek az öröme a te örömöd, bármilyen sablonosan hangzik is, és akire mindig sokkal előbb gondolsz, mint saját magadra. Ez egyébként félelmetes. Sosem voltam önző ember, de nem tudtam elképzelni, hogy milyen az, ha egy adott esetben nem arra gondolsz először, hogy neked mi lenne a legkedvezőbb. Pedig lássuk be, ez természetes és normális, először mindenki magára gondol - az határoz meg minket, hogy milyen esetekben billentjük saját javunkra a mérleget, és milyenekben nem. De az, hogy egy eldöntendő kérdésben, legyen az tanulás, anyagi kérdés, vagy csak egy hétvégi program összeállítása először ne arra gondoljak, hogy nekem mi lenne a legjobb, elképzelhetetlen volt. És most mégis ez van, a saját érdekeim csak azután jönnek, hogy meggyőződtem róla, neki teljesen megfelel az adott opció. És ez hihetetlenül sokkoló. Sokáig hittem, hogy számomra teljesen idegenek a mély érzések, talán mert hosszú ideig utasítottam el mindent és mindenkit, ami akár kicsit is megsebezhetett volna, így kezdtem azt hinni, ez így a normális. Szarkasztikus és szkeptikus voltam minden szerelemmel szemben, sőt, egy ideig vallottam, hogy az bizony nem más, mint puszta kémia. Aztán jött Ő. Tök hülyén fest leírva. Borzasztó klisés, hogy ülök egy kocsmában, és egyszer csak betoppan valaki, aki fenekestül felforgatja az életemet. Kiábrándítóan hétköznapi, mégis valahol elképzelhetetlenül elcsépelt, mintha ez nem történhetne másképp. Mintha tényleg minden nagy szerelmi történetnek így kéne kezdődnie, mintha ezt jelentené a "love is jut around the corner" és a "love is all around me", ami a tumblr-ös képeken jól néz ki ugyan, de a való életben elképzelhetetlennek tűnik.  Imádom az isteni humort, azt, ahogyan a dolgokat rendezi. Vicces és zseniális, ahogy óriási eseményeket helyez teljesen hétköznapi szituációkba, eszméletlen bizonyíték arra, hogy bármikor és bárhol történhet veled csoda, hogy Isten mindig figyel rád, és pontosan tudja, hogy mikor kell a dolgoknak eljönnie. Hátborzongató.   Persze, vagyok annyira racionális, hogy figyelembe vegyem a buktatókat, nem vagyok hülye. Tudom, hogy fiatalok vagyunk, előttünk az egész élet, és éppen most állunk olyan döntések előtt, amik meg fogják változtatni az egész életünket, de én tudom azt, hogy ez most más. Sok békát nyeltem már le, sokat sírtam és sokat szenvedtem, és hittem már azt, hogy boldog vagyok két szívszakadás között. Cipeltem kereszteket, nem is egyet, és most, hogy Őt megkaptam, érzem azt, hogy ez több. Több, mint egy egyszerű első szerelem. Mert nem az első, és valahol mégis az. Voltam már szerelmes, de ez az első, ahol én is igazán szeretve vagyok.  Ahogy minden nap (legtöbbször) hoz nekem egy nyalókát, egy apró kis figyelmességet. Ahogy rám segíti a kabátot, ahogy lesegít a buszról. Ahogy szinte öntudatlanul nyom egy puszit a fejemre, mikor valakivel beszélget. Ahogy minden hanglejtés-változásomból tudja, ha baj van. Ahogy olvas bennem, ahogy figyel rám, ahogy minden nap megkérdezi, milyen napom volt. Tudom, hogy érdekli.  És tudom, hogy velem akar lenni, és tudom, hogy sokszor nehéz neki, mert gyakran hisztis vagyok és nyűgös, és pontosan tudja, hogy mi kell ahhoz, hogy megnyugtasson, ha kell, ezerszer is elmondja, hogy szeret engem, és hogy nincs mitől félnem. Ahogy elfogadja minden egyes butaságom és infantilisségem, mert lát bennem valamit, Isten tudja csak, hogy mit, ami miatt kitart mellettem. Ez az, amit ezelőtt soha nem kaptam meg senkitől. Őt tényleg érdekli, hogy ki vagyok, és tényleg szereti azt, aki vagyok. És én is nagyon szeretem őt. Tudom, hogy még mindig nehéz neki. Nem miattam, de összefüggésben velem. Furcsa neki az a feltétlen szeretet, amit tőlem kap, és szomorú, hogy nem tudja elképzelni azt, hogy valaki csak úgy szeresse, azért, mert van és kész. Hogy valaki szerelmes legyen belé úgy igazán, és képes legyen magára venni az összes fájdalmát, mindenféle viszonzás nélkül. Hogy valaki nem csak hogy hajlandó legyen, de vágyja azt, hogy megossza vele a bajait, hogy valakit tényleg érdekeljen, mi nyomja a szívét. Persze többet tudok, mint gondolná, vagy legalábbis többet sejtek. Elég könnyen átlátom azt, hogy egy adott ember mitől olyan, amilyen, talán kicsit többet értek a pszichológiához, mint az tőlem elvárható lenne, mindazonáltal nem érzem magam mindig felhatalmazva arra, hogy belemásszak a lelkébe. Pedig olyan szívesen segítenék! Olyan szívesen lennék ott mellette... de nem merek. Tudom, hogy megtörném. Tudom, hogy szembesítenem kéne egy-két dologgal, amikkel ő is tisztában van. de nem mer szembe nézni velük. Fel kéne tépnem a sebeit ahhoz, hogy igazán begyógyíthassam őket, de nem tudom, hogy megtehetem-e. Hogy nem-e lennék sok neki, nem-e lenne jogtalan vagy tolakodó. Mindent megosztunk egymással, ami csak emberileg lehetséges, de ő nem akar rám terheket pakolni. Pedig nekem édes teher az ő terhe, mert neki megkönnyíthetem. Lehetne-e nyomósabb oka az önként vállalt teherviselésnek?  De várnom kell. Várnom kell arra, hogy magától kezdjen beszélni, nem erőltethetem, és mégis... valamiért úgy érzem, szüksége lenne rá. Nem tudom. Kiderül. De boldog vagyok. Boldog és elégedett, mert Ő nekem a bizonyíték mindarra, amit szívesen vallottam éveken keresztül - hogy egyszer, valahogyan, valamikor, mindenkit megtalál az a bizonyos. És hogy akkor minden a helyére kerül, minden értelmet nyer. Hogy ezen belül mikkel kell szembenéznünk... részletkérdés. Mert már ketten vagyunk. Ilyen az édes közteher.

#soyoulookforotherthings #szerelem

[soyoulookforotherthings]

Isten éltessen drága Pálmi!:)❤️

fill-my-void

#zergee #boldogvagy

[soyoulookforotherthings]

Mit gondolsz a cigizésről?

Szenvedélybetegség... Nem törhetünk pálcát senki felett, aki él vele, ez mindenkinek a magánügye, amíg a nemdohányzó társadalmat nem zavarja vele. Káros és rossz, de általában akik tizenévesen rászoknak, idősebb/felnőtt korukra leteszik - és inkább cigizzenek most és jöjjenek rá, hogy nem olyan jó móka, mint hogy később a gyerekeiket mérgezzék vele. :)

[soyoulookforotherthings]

"He was my cream, and I was his coffee - And when you poured us together, it was something."

#coffee #couple #love

[soyoulookforotherthings]

❤

[soyoulookforotherthings]

a short film about life, death & love of a savior. If you liked the video or found it useful, please share it with others. http://FallingPlates.com ©Cru 2012...

Best video ever

#fallingplates #Christianity #love #jesus #soyoulookforotherthings

[soyoulookforotherthings]

Megkell mondjam hogy még mindíg inspiráló vagy:D

Még mindig nagyon köszönöm, örülök neki!:):)

[soyoulookforotherthings]

V

Sokszor és sokan gondolkodtak már azon, mi is az a boldogság. Mikor jön el, és mikor tudod, hogy itt van? Mikor érzi magát boldognak valaki, és mi teszi azzá? Az a baj az emberekkel, hogy nem hajlandóak boldogok lenni. Nem hiszik el, hogy vannak jó dolgok, hogy minden nap történik olyan, ami okot adhat a boldogságra. Bezzeg, ha valami negatívum ér - az mindig, mindenkinek feltűnik, s nem restek rögtön sopánkodásba kezdeni, hogy mennyire rossz és sötét az élet. Az ember csak akkor tudja, hogy boldog volt, mikor már nem az. Pedig a boldogság nem olyan, mint mondjuk a karácsony, hogy várjuk, aztán három napig tart és annyi. A boldogság benned van, körülötted van, minden nap! A boldogság, az öröm ott van a szeretteid szemében, egy mosolyban, egy ismerős helyben, a reggeli kávéban, a kutyádban, a macskádban, abban, hogy süt a nap és nem esik az eső, a sikerekben és a bukásokban tudván, hogy mindig lesz jobb. De hányszor vesszük észre mindezt? A sok gondoskodást, a szeretetet amit kapunk nap mint nap? Az örömforrásokat az emberek a megszokottságig aljasították. Mert természetes, hogy anya minden nap ebédet csinál, hogy ki vannak mosva a ruhák, hogy tele a hűtő és van fogkrém. Természetes, hogy mindenki jól van, hogy egyben a család így vagy úgy. Bezzeg, ha valami nincs a helyén! Azt egyből észrevesszük, ha nincs ebéd, vagy elfogyott a fogkrém, vagy ha ne adj Isten valakivel történik valami. És akkor sírunk, és nem értjük, mi történt, hiszen eddig annyira rendben volt minden... Semmit nem értékelünk, semmit nem veszünk észre, ami jó, ami rendben van, elfelejtünk hálát adni, elfelejtünk örülni. És mélységesen elszomorító az, ha valaki nem tud örülni. Ha valakit  siránkozni hallok valami csipcsup dologról, mindig egyből az jut eszembe, én mennyire boldog lennék a helyében. Persze, mindenkinek a saját gondja a legnagyobb, de az emberek úgy várnak javulást, hogy közben eszükben sincs értékelni azt, ami viszont megadatott nekik, ami senki életlében nem kevés. Legyünk hálásak! Köszönjük meg Istennek minden nap azt, hogy vigyáz ránk, hogy minden a helyén van, s ne veszítsük el Benne és az apró örömökben a hitünket egy pillanatra se. Ha minden kis dolognak tudsz örülni, meglásd, a nagy dolgoknak is sokkal jobban fogsz majd. És tudnod kell, hogy vannak dolgok, amiket a legsötétebb sötét kor sem vehet el tőled, bármi is történjék - a szeretetet, a hitet, a reményt, hogy Isten még soha, senkit nem hagyott kárpótlás nélkül. "Happiness can be found even in the darkest of times. If one only remembers to turn on the light."

#boldogság #gondolatok #magyar #soyoulookforotherthings