#szituáció

[monotic-error]

Érdekes szituáció amikor azért nem tud el engedni az illető, mert fél egyedül lenni és nem hisz magában.

És ezzel megnyomorít téged és a lelki világod.

#valaki #érzések #szituáció #érdekes #hisz #egyedül #fél #elengedés

[csakszavak]

Ez most megint ugyanaz a szituáció, mint régen, csak az emberek időközben kicserélődtek benne…

#magyar tumblisok #magyar idézetek #magyar tumblr #tumblr quotes #idezetek #tumblr #sajat iras #saját érzelmek #sajat erzes #quoetes

[hobbygilda]

Kovács Bálint: Tényleg megéri?

Kútvölgyi Erzsébet, a nagyszerű színész úgy gondolja, Marton László még élhetne, ha nem vádolják meg szexuális zaklatással – erről beszélt Veiszer Alinda műsorában, ami a Patreonon meghallgatható. Mielőtt bővebben is reagálnék, először csak ezt az egy mondatot szeretném kijavítani, nem törődve még a dolog igazságtartalmával sem. Helyesen tehát: Marton László még élhetne, ha soha nem zaklatott volna nőket szexuálisan. Fel sem merül bennem, hogy egy olyan nagyszerű életpályát maga mögött tudó értelmiségi, mint Kútvölgyi Erzsébet valóban arra akart volna utalni, amit a helytelen mondat jelent: hogy nem a bűn elkövetése a probléma, hanem a bűn leleplezése.

De akkor át is ugrok a mondat igazságtartalmára, jelesül arra, hogy nincs neki. Az újságírás egyik alapszabálya – törvényi kötelezettsége –, hogy amennyiben valaki nem hozza nyilvánosságra egészségügyi állapotát, akkor az újságíró sem teheti meg, így habár rég tudtuk, soha nem írhattuk meg, hogy Marton László már halálos beteg volt a botrány kirobbanásakor, tehát sajnos nem, nem élhetne ma már. (Természetesen nem vitatom, hogy a stressz felgyorsíthatja egy betegség lefolyását, de újra mondom: a stresszt a bűnök elkövetése okozta, a leleplezésük csak az időpontot határozta meg.)

Kútvölgyi sokat beszél a műsorban ízléstelenségekről, és talán épp ez: ízléstelenség lenne azokra a mondataira reagálni, amelyek sajnos egyszerűen butaságok (például valamiféle abszurd összefüggésbe hozni az áldozat Sárosdi Lilla és az elkövető Marton tehetségét vagy technikai tudásának mértékét azzal, hogy szabad-e leleplezni a bűnöket), vagy amelyek láthatóan tárgyi tudás hiányából fakadnak (például hogy Kútvölgyi, mint oly sok kommentelő, a bűn és a vád között eltelt idő nagyságát hozza fel problémaként, nem tudva, hogy a traumák jellemzően évtizedekre elraktározódnak, akár időlegesen ki is törlődnek, és nem tudva a konkrét ügyről, hogy Sárosdi Lilla már sok-sok évvel korábban is rengetegszer elmondta a történetét Martonról, csak épp mindenki legyintett rá, mint afféle erős színházi büfében mesélt sztorira).

Kútvölgyi viszont feltett egy kérdést a műsorban: „Nagyon komolyan kérdezem, hogy mekkora bűn az, hogy a kedves operatőr kolléga, aki ott áll a szépen nyírt szakállával, mekkora bűn lenne a részéről, ha mielőtt kimegyek, azt kéri tőlem, hogy fogjam meg a farkát?” Erre viszont könnyen tudok válaszolni.

Egyrészt: ez a szituáció köszönőviszonyban sincs a zaklatások valóságával, hiszen azok nem magasabb hierarchikus pozícióban lévő nők (elismert, nagy színésznők) és a hierarchia legalján lévő kisemberek (egy tévéstáb valahanyadik operatőre) között játszódnak le, hiszen a szexuális zaklatás soha nem a szexualitásról, hanem a hatalomról szól, és a valamiféle hatalommal rendelkezők követik el a hierarchiában alattuk állók ellen. Ráadásul nem egy stáb előtt, hanem legtöbbször olyan helyzetet teremtve, amelyben az áldozat kevésbé tud menekülni: hogy csak Marton László saját példáinál maradjunk, egy bezárt autóban, egy bezárt igazgatói irodában, egy szigorúan meghatározott menetrendű próbán, a sötétben. Másrészt: ha mindezek ellenére mégis elképzeljük ezt a szituációt, akkor az a válasz, hogy épp akkora bűn lenne az operatőrtől ez a felszólítás egy munkahelyi szituációban, minden konszenzuális előkészítés nélkül, hogy érdemes legyen felülvizsgálni miatta, az adott operatőr dolgozhat-e a jövőben még emberekkel együtt, alkalmas-e a feladata betöltésére, alkalmas-e egy presztízsműsor felvételére. És ha a vizsgálat úgy találja, hogy nem alkalmas, akkor bocsássák el a pozíciójából, és a szakma többi tagjának védelme érdekében hozzák nyilvánosságra, mi történt. (És szerintem nem egyszerűen csak „ízléstelen” lenne, ahogy Alinda válaszolt Kútvölgyinek.)

Ahogy Marton Lászlóval is épp ez történt – egy egészen kis időre, hiszen emlékezzünk, egy évvel a botrány kirobbanása után több hatalommal rendelkező férfi színiigazgató is elmondta, szegény Martonnal hogy kiszúrtak, és újra rendezhetett, újra maga mellé ültethetett a sötétben fiatal nőket anélkül, hogy valaha is felvállalta volna a tetteit, és felelősséget vállalva értük valóban bocsánatot kért volna értük, valamiféle garanciát vállalva arra, hogy többet nem tesz ilyet.

De nem kell mindezt elfogadni. Nem kell egyetérteni, és arra se köteleznék senkit, hogy nézzen utána a társadalomtudományi és pszichológiai tényeknek. Egyetlen egy valamit tanácsolnék: nem kell minden témáról kifejteni a véleményünket. Van, amit jobb, ha megtartunk magunknak – legalábbis ha egy picikét is érdekel bennünket, vajon nem fogunk újra a szemébe köpni azoknak az áldozatoknak, akik soha nem kaphattak kárpótlást azért, ami velük történt, de újra meg újra meg kell hallgatniuk, hogyan védelmezi az elkövetőt és metaforikusan minden elkövetőt egy-egy tiszteletreméltó személy. Tényleg megéri?

[csacskamacskamocska]

Nem százas

Minden alkalommal, amikor valaki feltesz egy kérdést, hogy mit kezdjen a pár vagy bármilyen kapcsolati problémájával vagy dühöng egy helyzeten, akkor azzal a feltételezéssel élünk, hogy ő normális, jószándékúlag, barátságosan, nyitottan és ésszerűen vett részt az adott szituációban, amire a másik ember valami elképesztő dolgot reagált. Nem kérdőjelezzük meg, hogy ő százas és élünk az előítélettel, hogy a másik ember, a szituáció másik résztvevője nem az. Minden konfliktusnak csak egyik nézetét olvassuk/halljuk és az alapján következtetünk az egészre. Ennek pedig egyetlen eredménye lesz a panaszkodó számára, megerősítést nyer a saját rossz viselkedése, a saját téves gondolata. Mert azt, aki mást mond, azt a kórus ki fogja zárni. Erre tartjuk a képzeletbeli barátokat.

Kicsinyes vágy ez a támogatásra és a legtöbb kérdésben vagy felháborodásban amit olvasok, nincs benne az a rész, hogy mi volt előtte, az előtt, hogy a problémás rész létrejött. Mert akkor kiderülne, hogy a probléma nem feltétlenül a másikkal van, hanem azzal ami bennünk lejátszódik, amit bennük felszínre hoz az a szituáció, kijelentés, kérdés, kérés, mondás, látvány. Ugye velem minden rendben van attól még, hogy dührohamot kapok valami faszságtól, ugye nem kell elgondolkodnom, beleéreznem, tisztelnem és szeretnem, hanem nyugodtan maradhatok bezárva a szűk kis agydobozomba? UGYE?

Igyekszem távol tartani magam az ilyen posztoktól, mert miközben érzem, hogy a dolog hibázik valamiben, nem gondolom, hogy az ilyen ember valódi válaszokat vár az adott percben. Talán máskor. Engem viszont elgondolkotat, hogy mi lehet a valóság. Ha mindenki elmenekülne abból a kapcsolatból, amit a tumbli halálraítél, akkor még több szingli és magányos ember bóklászna itt. :) :) :)

#nem százas #tanácsok #tisztánlátás #önreflexió #baráti tanácsok #11-19

[meg-megbanom-ezt]

Nyilván teljesen elméleti szituáció és természetesen semmi köze hozzám :3

[kinlodok]

Miért egy olyan után sírok, akit láthatóan nem érdekekli az egész....? Olyan ismerős szituáció...

#i found another npd to cry about ig #i miss you deep down #i wish i could hug you one more time #please baby hug me

[eleghaenjajgatok]

Két feltevésem van. Orbánnak ez egy nyertes szituáció. Tényleg hisz abban hogy megkapja meg a pénzeket, szerintem ebben a legnagyobb fegyver a német autóipar jelenléte nálunk és az hogy az eunak nem érdeke csődbe vinni az országot, hiszen az a görög válság idején is megrendítette. Persze most más a helyzet nincs már Merkel és a boldog békeidőknek is vége. Sőt mindenki azt érzi, hogy előbb vagy utóbb meg kell lépni a drasztikus lépéseket is. Aztán majd lehet válságmenedszelni, ha majd könyörögve viszi orbán Lőrinc és TIborc fejét tálcán Brüsszelbe (nem, nem soha!). 

Szerintem amúgy ez Brüsszel terve. A lengyelek megkapják, mi nem.

De Orbánnak is van B terve. Szerintem az, hogy a legjobb alkalom lesz a támogatás megvonása arra, hogy kilépjünk az EU-ból. Azaz minden bajunk oka és eredője az EU, aki amikor segíthetett volna nem segített, tehát minden megszorítás tőlük ered. Ez pedig egy olyan kommunikációs trükk lesz (láttunk már durvább bakugrásokat is) amit ha az összes csatornán nyomnak Sorossal, migrációval egybekötve akkor megfordíthatja a magyarok Eu pártiságát. Innen már csak egy kis lépés lesz a Huxit népszavazás. Talán továbbra is maradunk kis tranzitország, Nato tag, de persze a leghálátlanabb Perszóna Non Grata szerepében. Aztán ahogy a háború alakul, ha minden bejön amire számít, a nyugat alkonya, az oroszok megerősödése, egy új világrend Kínával akkor onnantól a keleti szövetség lesz az új fejős tehenünk. Persze csak ha minden úgy alakul ahogy Orbán tervezi, és persze hogy az emberek sorsa másodlagos, ő tényező akarna lenni, a klasszikus Torgyáni értelemben vett mérleg nyelve. Ténylegesen mi lettünk a világ Torgyánja. :) A nagyszájú hőbörgő megmondó ember, aki mindenkinél okosabb, és mindig többnek mutatja magát. Vicc az hogy külsőségekben még nem is mi vagyunk a legtorgyánabbak. Lásd Trumpot, Borist ésatöbbit.

[humblepie00]

éreztél már ilyet?

tudod, mikor azt mondjuk, hogy ez most teljesen más

ez a "teljesen más" érzés ez nem csak egy szimpla teljesen más fellángolás

ez A teljesen más.

nem 1 hét után mondom rá, hogy ő bizony teljesen más. nem lehet valakire 7 nap után azt mondani, hogy megváltoztatta az életed

4 év után mondom, hogy ő bizony más és bátran merem kijelenti, hogy vele élném le az életem.

igazából olyankor jössz rá, hogy már nem vagy gyerek, mikor egy adott szituáció megtörténik és visszagondolsz a múltra majd rájössz, hogy akkor milyen gyerekesen reagáltad le ezt az egészet, de már nem

hisz ő teljesen más.

#magyar #magyar tumblisok #magyar tumblr #saját #saját gondolat #érzelmek #szerelem #boldogság #kapcsolat #nagy ő #tökéletes

[justfallinangel]

Sajnálom

Sajnálom, hogy nemtudok szét szakadni, hogy nemtudok mindenkinek ott lenni és segíteni ebbe a szar helyzetbe

Sajnálom, hogy én is szét vagyok csúszva és nemtudok maximálisan segíteni nektek, de jelenleg nem megy

Túl sok a teher rajtam is

Én azt akarom hogy mind boldogok legyetek, hogy könnyebb legyen a szituáció

Sajnálom hogy csak ennyit tudok segíteni...

[the-local-optimist]

Hazugság

Az emberek sokfélék lehetnek egyénenként, épp ettől olyan különlegesek. Mindegyiküknek megvan a maga élete, s az csak egy személytől függ, hogy mivel színesíti azt. Manapság mindenki ad a másik véleményére, és egy bizonyos korosztály szereti elkápráztatni a társait meghökkentő történetekkel. Ez akkor is működhet így, ha az illetőnek csak fele olyan izgalmas az élete. Ezt nevezik hazugságnak.

Pár dolog igencsak trendivé vált a fiatalok körében, mint például a dohányzás, a különféle drogok használata, illetve a párkapcsolatok. Néhol már gáznak számít, ha valakiben van annyi méltóság, hogy nem fekszik össze random emberekkel. Emiatt pedig kénytelen ezt a méltóságot eldobni és egy szaftos sztorival előállni, amin a többiek csámcsoghatnak majd. Az ilyen emberek figyelemhiányosak és elnyomva érzik magukat egy társaságban. De nem feltétlenül magukról terjesztenek érdekességeket, hanem képesek másokat is (akaratlanul) bevonni a kis játékaikba. Nevén szólítva: pletykálkodás. Ha egy ilyen szóbeszéd elterjed, azt viszont elég nehéz tisztázni, és meglehetősen kellemetlenül érinti a történet szereplőit.

Visszatérve arra a részre, amikor az ember magáról terjeszt hazugságokat... Próbál félrevezetni a hamis infókkal, amiket eléd tár. Néhány esetben ez sikerül, és bármiféle gyanú nélkül megússza (viszi a jó sztorit), viszont vannak olyan alkalmak, amikor az ember ebbe belebukik. Ilyenkor létrejön egy iszonyatosan kínos szituáció, ahonnan nincs visszaút. A hazudozó elföldelheti azt a kis csekély tekintélyét, amit megszerzett, de társulhatnak mellé álmatlan éjszakák is. A "kegyes" hazugság is hazugság.

Mára ennyi.

#hazugság #pletyka #hamis #fiatalság #cringe #kínos #gáz #akinek nem inge

[sztivan]

ezt a badarságot, képviselő úr, amit ön mondott, szó szerint ezt, hogy rendeleti úton módosította a költségvetést a kormány, majd egy teljesen eltérő, egy teljesen új költségvetést terjesztett a Ház elé, miután kényelmetlennek tűnt ez a szituáció a számára, ez köszönőviszonyban nincs az igazsággal. Ez szó szerint hazugság, képviselő úr. A keretösszegeket egyetlenegy esetben sem módosította a kormány a rendeleteivel. Belső átcsoportosításokat hajtott végre pontosan azért, hogy a rezsicsökkentést, a Honvédelmi Alap emelését, illetve a gazdaságvédelmi intézkedéseket finanszírozni tudja egy olyan időszakban, amikor kitört a szomszédunkban egy háború. Nem írta át a költségvetést.

Bánki

[redmatyi]

Arcom.jpg

Amikor bejövök az egyik számomra kedvelt vendéglátó ipari egységbe, és a kapuban megállítanak, hogy

- Van-e nálam valami alkohol a hasi tasiban.

- Nincs.

- Belenézhetnének?

- Persze.

- Szúróvágóeszköz?

- Nincs.

- Fémdetektoroznánk. Kivennél mindent a zsebedből.

- Persze. Mi történt volt valami szituáció mostanában?

- Úgy hallottuk, hogy mostanában egyre több hasonló dolog történik. Szóval most ez van.

- Fasza.

Kérek egy rendkívül túlárazott sört, leülök, pár perc múlva jön haver.

-bMit szólsz hozzá, hogy itt meg fémdetektoroznak?

- Mi?

- Téged nem detektoroztak?

- Nem. De gondolom téged azért mert cigányos az inged. Meg te is.

- Ja oké.

Tanulság nincs.

[csacskamacskamocska]

A magyarázkodás

passzív agresszív viselkedés eredménye vagy hazudozás vagy saját belső görcs? Mitől más a magyarázkodás mint amikor egyszerűen szeretnél valamit elmondani, hogy a másik is értse? Ez a lány, akivel láthatóan ilyen jóban vagytok, ő a barátod vagy kezd alakulni valami szerelem? Ez a kérdés szerintem teljesen normális kérdés, nyugodtan fel lehet tenni, ha valakivel közeli viszonyban vagy. Jófej, haverkodunk. Tetszik nekem, szerintem vonzó. Ja, nem, semmi ilyen csak összeröhögtünk párszor, amúgy fogalmam sincs ki ő. Igen, pár dologban nagyon egyetértünk, de amúgy nem barátkoznék vele mert más dolgokban meg nem. HELYETT Kicsoda? Nem tudom kiről beszélsz! Nem tudod, de hát, minden nap, folyamatosan körülötte sertepertélsz és azt mondod nem tudod ki ő? Azt mondod (akarod mondani), hogy hülye vagyok és nem igaz amit látok? Úgy érzem a válaszaidból, azt próbálod beetetni velem, hogy mániákusan féltékenykedem, miközben csak egy kérdést tettem fel. (mi ez az egész úristen, én csak egy határozott, tiszta választ vártam most meg itt magyarázkodunk mindketten és kurva kínos az egész) Hogy mi a kérdező motivációja? Nyilván az, hogy a válasz befolyásolja a terveit, a jövőbeli cselekedeteit. Mert pl, ha ő vonzódik az adott férfihoz, aki meg más valakihez vonzódik, azt egyrészt lehet, hogy nem szeretné végignézni amíg kivirágzik a szerelem, másrészt lehet, hogy, ha egy kifejezetten ellenszenves valakihez vonzódik vagy barátkozik a pasi, akkor az átírja a róla alkotott elképzeléseket is, hogy megfelelő ember-e a barátkozásra. De ne legyek álszent, biztosan van benne féltékenység is vagy félelem, hogy rosszul mérte fel a kapcsolatuk minőségét, milyenségét, mélységét, ha valaki más láthatóan több figyelmet kap és kell bátorság ahhoz, hogy ezt az ember megpróbálja rendberakni. Nem egy egyszerű képlet, mert itt mindkét ember magyarázkodni fog és mindkét ember úgy éli meg, hogy a másik passzív-agresszív módon magyarázkodásra késztette. Mert a kapcsolat vagy az adott szituáció nem volt elég mély ahhoz, hogy ne ez történjen. De vannak kérdések, amiket egyszerűen nem lehet jókor feltenni.

Sajnos, vannak helyzetek, amikor azért magyarázkodunk, azért érezzük magunkat kelletlenül, mert a kérdés bennünk feszültséget okoz. Olyasmit kéne elmondanunk amit nem szeretnénk, tudjuk, hogy a válaszunk nem tetszene, pontosan tudjuk, hogy a válaszunk befolyásolná a másik döntéseit, a rólunk kialakított képet és egyszerre szeretnénk mindent elsimítani és jól helyezkedni. Nyerni szeretnénk. Szabadságot, figyelmet, törődést, érzelmeket, sikert, elismerést – és a kérdés valamelyiket veszélyezteti. Hát, ebbe nyúl bele az olyan kérdés, ami magyarázkodásra készteti az embert. És egy dolgot szeretnénk olyankor igazán, elhessegetni a másikat abból a káoszból, ami bennünk kialakult, hess innen, ne piszkáld az élethazugságaimat! Ha egy idegen tesz fel kellemetlen kérdést, akkor elküldjük a faszba, és le van rendezve. De hogy bele tudunk bonyolódni a feltételezésekbe! Te most azt hiszed, hogy én azt gondolom, pedig látom (látni vélem) és szerintem te... stb... stb... A magyarázkodós helyzetek a veszekedéssel egy szinten rombolják a kapcsolatokat. Mindenki kb ugyanannyira gyűlöli mindkettőt.

Milyen jó is, amikor egy kapcsolatban (mindegy, hogy baráti vagy szerelmi) sosem kell magyarázkodni!

Ugye? Milyen jó amikor a belső indíttatások tiszták, amikor a gondolatainkat és érzéseinket bátran felvállaljuk, amikor el tudunk beszélgetni helyzetekről, amikor empátiával tudjuk kezelni a másik kérdését vagy merünk felvállalni olyan dolgainkat (csak az adott embernek) amikről sejtjük, hogy nem annyira szépek vagy nem annyira mutatósak. Esetleg amikor hajlandóak vagyunk megnézni, hogy a cselekedeteink hogyan is néznek ki kívülről. (épp a napokban futottam bele abba, hogy két ember ugyanazt a negatív dolgot mondta rólam, nem lehetett kikerülni az összeomlást szembenézést, pedig próbáltam arra gondolni, hogy nekik kettőjüknek ugyanaz a bajuk magukkal) Aki bátran kérdez, az agresszornak fog látszani az előtt, aki nem szeretne válaszolni. Ha „ügyesen” válaszol a válaszadó, akkor eléri, hogy a kérdező is annak lássa magát és soha többet ne kérdezzen. A kérdés attól nem múlik el, csak a másik ember rémül meg. Hiszen ő sem szeretne magánál rosszabbnak látszani.

Nagyon nehéz dolog egymást empátiával és szeretettel kezelni, elhinni, hogy akár mi is a valódi motivációm, a másik mindent megtesz, hogy megértsen és elfogadja. És nagyon nehéz dolog nem ugrálni a másik tyúkszemén, érzékenységén. El lehet persze dönteni, hogy ki/mi a fontosabb. De fantom válaszokra csak légvárakat lehet építeni. Billegő, instabil, bizonytalan kapcsolatot, tele újabb magyarázkodásokkal, értetlenséggel, passzív-agresszív kérdésekkel és fájdalmas csendekkel.

#magyarázkodás #kérdések #passzív-agresszív #kommunikáció #feltételezések #félelmek #04-05

[kinlodok]

Sokmindent elárul róla a szituáció. Szombaton volt a mellkasműtétem, vasárnap már haza is engedtek, aztán hétfőn eljött hozzám látogatóba. Van 6 lépcsőfok, amitől az első alkalommal féltem, és nyújtotta a kezét, hogy fogjam meg nyugodtan, nehogy baj legyen a lépcsőzésből. Nagyon nagyon cuki. Nagyon nagyon szeretem.

#ftm trans #ftm top surgery #transgender #trans #mellkasműtét

[searchingnewme]

Az élet addig tolja elénk azt a bizonyos dolgot, problémát különböző szituációkban, amíg meg nem tanuljuk a leckét. Majd jönnek újak. Így haladunk lassan felfelé a lépcsőn...

Mikor már azt hitted megtanultad a leckét, mert egy szituációban sikeresen és tudatosan alkalmaztad, rájössz, hogy ez nem ilyen egyszerű. Minden szituáció más és akkor tanultad meg a leckét, ha már mindben felismered és tudod alkalmazni.

________________

Megint megtörtént, pedig nem akartam, mégsem mondtam nemet. Egy részem azt remélte segít felejteni, hogy kitörli belőlem az érzéseket iránta, ehelyett rá gondoltam minden egyes pillanatban. Úgy éreztem mintha megcsalnám, de rádöbbentem, hogy magam csaltam meg. Belekerültem egy olyan helyzetbe, amibe nem teljesen akartam, hisz a remény hal meg utoljára.. Végül az ellenkezőjét értem el; hiába próbálkoztam, méginkább rágondoltam. És tudtam, hogy ez lesz, mégis belementem. A remény miatt.

Egy csók volt semmi több. Számomra mégis sok volt, gyors és nem helyén való. Hát megint tanultam valamit.

----------

Ez nekem még nem megy. Időre van szükségem. Mert csak rád tudok gondolni, ahogy megcsókolsz és beszívod a számat közben, ahogy ráfogsz a nyakamra csók közben, ahogy a derekamnál fogva magadhoz húzol és erősen tartasz. Tényleg nem létezhet ilyen mindenféle negatív dolog nélkül? Ilyen intenzív szerelemre nincs esélyem, csak ha elfogadom a negatív impulzusokat is vele?

De ez nélkül hogy lehet élni?

Nem fogok megállni, biztosan létezel és megtalállak, ha már megtanultam a leckét.

#szerelem #önismeret #élet #lecke #elengedés #továbblépés #fejlődés #intenzitás #szenvedély