#sosehol

[a-kaosz-istenno]

Elfelejtenélek, de a mai napig utállak

Évekkel ezelőtt volt, azt hittem, végre letettem

Mintha kiszakítanák a szívem, olyan kurva kegyetlen

Egyik lábbal kiléptem, a küszöbön még elköszön

Újra lerántana, de ma már végre ellököm

Kihűlt helyén altatok mást, hátha úgy majd jobb lesz

De meg se ismernél, úgy tönkretett a sok stressz

-Rita🥀 egyformák

#majre #sosehol #mehringer #love #szerelem #hiány #fájdalom #tumblr #saját gondolat #félelem #hate #i hate it #cute

[suttyogo]

Ez annyira tökéletes, hogy sírok

btw Terry Pratchett már 15(!!!) éve a szívemnek legkedvesebb szerző és elképesztően régóta vágyom arra, hogy a műveit ne csak olvashassam, de láthassam is, és mióta Neil Gaiman a Sosehollal (meg a Sandmannel, meg az Anansi fiúkkal) belopta magát a szívembe, az Elveszett próféciákra és nagyon vágytam és annyira örülök, hogy sikerült elkészíteni, hogy csak na!

félre ne értse senki: a sorozat látványban vagy éppen sztoriban néhol félrecsúszik, felsejlik mögötte az, hogy kevés volt a pénz vagy éppen túl sok a játékidő, és persze, az angol cukiskodós sorozatokból megszokott gegekkel is tele van, de közben meg annyira kedvesen és jószívűen ragaszkodik az eredetihez, hogy jó volt nézni. Pláne egyébként David Tennant meg Micheal Sheen, hát annyira elmennék sörözni ezekkel a fickókkal.

(ps1 külön vicces, hogy a csajom néz valami amerikai jogászsorozatot, amiben sheen kb crowley-t játssza)

(ps2 úristen a broadchurchöt ugye mindenki látta már?!)

[bluedashboard]

A pillanatokat meg kell élni, a várakozás bűn, mind az eljövendő idő ellen, mind a jelen pillanat ellen, amelyet az ember épp semmibe vesz.

Neil Gaiman: Sosehol

[thedoraemon]

Neverwhere #2

"A férfi keze a nő pulóvere alatt matatott lelkesen: magányos utazó egy feltérképezetlen kontinensen."

#Neverwhere #Sosehol

[thedoraemon]

Neverwhere #1

aztán az este összeragadt, majd darabokra tört.

#Sosehol #Neverwhere