#párizsi megállapodás

[atlatszo]

#copernicus #felmelegedés #klímasávok #párizsi megállapodás

[bdpst24]

Kislábnyomos Klíma Kirakóval a másfélfokos életmódért 

Kislábnyomos Klíma Kirakóval a másfélfokos életmódért

Egy innovatív európai kutatási projekt a Klíma Kirakó társasjáték segítségével kérdezi meg a lakosság véleményét a Párizsi Megállapodás 1,5°C-os céljának elérése kapcsán szükséges életmódváltoztatásokról. Az eredetileg Finnországban kifejlesztett Klíma Kirakót magyar, lett, német, spanyol, és svéd kutatók arra használják, hogy jobban megértsék az európai lakosság életmódváltással kapcsolatos…

View On WordPress

[troger]

Társadalmi konzultációs kérdőív a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról

2019. november 18. 14:29

A kérdőívünkben szereplő kérdések megválaszolásával kérjük, hogy segítse a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia véglegesítését.

A 2015-ben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Feleinek 21. találkozóján elfogadott, és 2016-ban hatályba lépett Párizsi Megállapodás alapján az aláíró feleknek arra kell törekedniük, hogy az üvegházhatású gázok alacsony kibocsátásával járó hosszú távú fejlesztési stratégiákat fogalmazzanak meg és jelentsenek be, figyelembe véve közös, de megkülönböztetett felelősségeiket és eltérő képességeiket, tekintettel az eltérő nemzeti körülményekre.

A fentiek alapján 2020. január 1-jéig Magyarországnak is el kell készítenie és be kell jelentenie a Bizottságnak a legalább 30 éves kitekintéssel rendelkező hosszú távú nemzeti stratégiáját. Ugyanakkor a tagállamoknak nyilvános konzultációt kell végezniük ezen hosszú távú stratégiák elkészítése során. A lenti linkre kattintva, a kérdések megválaszolásával kérjük, hogy segítse a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia véglegesítését.

Kérdőív a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról

A kérdőív kitölthető 2019. november 25. (hétfő) 12:00 óráig.

[korkep-blog]

Michael Bloomberg saját vagyonából kifizeti a párizsi klímavédelmi konferencia elmaradt amerikai hozzájárulását

Bloomberg négy és félmillió dollárt ajánlott fel: ez az amerikai hozzájárulás teljes tavalyi összege

Michael Bloomberg amerikai milliárdos, New York volt polgármestere vasárnap felajánlotta, hogy kifizeti a párizsi klímavédelmi konferencia elmaradt amerikai hozzájárulását.

  Bloomberg négy és félmillió dollárt ajánlott fel: ez az amerikai hozzájárulás teljes tavalyi összege, amelyet a Trump-kormányzat nem fizetett be, mivel az amerikai elnök 2017 júniusában bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az egyezményből.

   “Amerika kötelezettséget vállalt, és ha a kormányzat ennek nem tesz eleget, akkor nekünk, amerikaiaknak kell viselnünk a felelősséget”

  – fogalmazott Bloomberg a CBS televíziónak adott interjújában vasárnap. Bejelentette:

  “én ezt megtehetem, és igen, el is küldöm majd a szervezetnek a csekket arról a pénzösszegről, amelyre a szövetségi kormánytól számítottak”.

  Michael Bloomberg jótékonysági alapítványa tavaly egyszer már felajánlott 15 millió dollárt klímavédelmi célokra.

  Az idén januárban egyébként Donald Trump elnök jelezte: ha az Egyesült Államok korrektebb elbánásban részesül, akkor “elképzelhető, hogy visszatér” a párizsi klímavédelmi megállapodáshoz. A CBS-nek adott interjújában Bloomberg reményének adott hangot, hogy az elnök valóban megfontolja ezt az esetleges visszatérést.

  Donald Trumpra utalva Michael Bloomberg leszögezte: “tudjuk róla, hogy változtatni szokott a véleményén, ez így igaz. S mivel Amerikának nagy része van a megoldásban, ezért muszáj visszatérnünk a megállapodáshoz és segítenünk kell, hogy a világ elháríthasson egy lehetséges katasztrófát”.

  MTI

Nyitókép: bostonherald.com

#Donald Trump #Michael Bloomberg #párizsi klímavédelmi megállapodás

[szantograf]

A Volkswagen ID. lesz a fenntartható mobilitás úttörője - Hírek - Hírek és hírlevél

A Volkswagen ID. lesz a fenntartható mobilitás úttörője – Hírek – Hírek és hírlevél

A Volkswagen elkötelezett a párizsi éghajlat-változási megállapodás iránt, és elektromos modellek offenzivájával fekteti le a fenntartható mobilitás alapjait. A jövő év végén Zwickauban gyártásba kerülő új ID. modellnek úttörő szerepe lesz: a Csoport első elektromos autója az egész életciklusa alatt CO2-semleges lesz, ha az ügyfél folyamatosan zöld energiával tölti. Egyedül a gyártási fázis…

View On WordPress

[nemzetinet]

Áder János: "mázsás súlyú kérdések nehezednek ránk"

Az államfő kiemelte: a 2019-es év “udvarias kopogtatás helyett – néhány újabb riasztó hírrel – rúgta ránk az ajtót”. Havanna óvárosát elöntötte a tenger, a cunami után heves esőzés sújtja Indonéziát, brutális a hőhullám Ausztráliában, rekordméretűre csökkent a jégtakaró az Északi-sarkon és Grönlandon, és már a korábban stabilnak látszó Antarktiszon is jelentős a jégolvadás – sorolta.

Úgy fogalmazott, “mázsás súlyú kérdések nehezednek ránk”, és a megválaszolásukhoz, megoldásukhoz szükséges idő vészesen fogy. Áder János szerint el kell dönteni, mit kezdünk a felgyorsulóban lévő klímaváltozással. “Fogadkozásaink ellenére” ugyanis tavaly is nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása – emlékeztetett.

Felidézte: a párizsi klímakonferencia óta több mint három év telt el, és az elmúlt évek tárgyalásai “sovány eredményt” hoztak. Katowicéről is jó hírként legfeljebb annyi mondható el, hogy a párizsi megállapodás összeomlását elkerültük – vélekedett, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 24. ülésére utalva.

Hangsúlyozta: “ma távolabb vagyunk a kétfokos céltól, mint három éve Párizsban voltunk”. Ugyan van már szabálykönyvünk ahhoz, hogy 2021-ben megkezdődhessen a párizsi megállapodás végrehajtása, de nincs elég bátorságunk, hogy az elszabaduló klímaváltozás megállításához szükséges döntéseket meghozzuk – közölte.

A 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezmény egyik célja a globális átlaghőmérséklet emelkedésének 2 Celsius-fok alatt tartása.

A köztársasági elnök hangsúlyozta: “korábbi gondolkodásmódunkkal” sem a népességrobbanás, sem a termőföldpusztulás, sem a biodiverzitás hanyatlásának problémáját nem fogjuk megoldani, mint ahogy a társadalmi, szociális, egészségügyi, gazdasági gondjainkat szaporító vízválságét sem. Az az út, amelyet az utóbbi 200 évben követtünk, már több környezeti és társadalmi adósságot halmoz fel, mint amennyi értéket teremt – fűzte hozzá.

Kiemelte: az igazi tét nem a légkör állapota, hanem társadalmaink, az emberi civilizáció jövője. A legfontosabb, hogy megváltoztassuk szemléletmódunkat – magyarázta.

Áder János kifejtette: nem elég tudni, mi számít értéknek a társadalmaink jóléte és túlélése szempontjából, látnunk kell azt is, hogy cselekedeteink miként gyarapítják vagy apasztják társadalmaink fenntartható jólétének és túlélésének esélyeit.

Mai problémáink többségét mi magunk hoztuk létre, ki mástól várhatnánk hát a megoldást? – tette fel a kérdést.

Az államfő rámutatott: minden országban bőven lesz tennivaló, hogy 2019 a fordulat éve lehessen, és nem szabad elszalasztani ezt az esélyt.

Kijelentette: van remény, hiszen a technológiai tudásnak javarészt a birtokában vagyunk. Az átalakulás-átalakítás költsége ugyan óriási, de ma még nem akkora, hogy ne tudnánk azt előteremteni, és az együttműködés nemzetközi feltételei is adottak – vélte. Hozzátette: csak bátorság kell, hogy a jövőnket szolgáló döntéseket meghozzuk.

Áder János: "mázsás súlyú kérdések nehezednek ránk" a Nemzeti.net-en jelent meg,

#Havanna #hőhullám #klímaváltozás

[kritiqeu-blog]

Áder János további szervezetek csatlakozását javasolta a klímavédelmi egyezményhez Emanuel Macronnak

További szervezetekkel bővítené a Párizsi Megállapodáshoz csatlakozók körét Áder János köztársasági elnök. Emanuel Macron francia államfőnek írt levelében azt kérte a politikustól, teremtsék meg a feltételeit annak, hogy az új tagok már az idei nagy nemzetközi klímavédelmi találkozókon érdemi szerephez juthassanak. A magyar köztársasági elnök - akinek levele hivatalának honlapján csütörtökön jelent meg - külön megemlítette az ENSZ klímatárgyalásainak legközelebbi fordulóját, a bonni COP23-at, valamint a francia államfő által decemberre összehívott párizsi csúcstalálkozót, amelyeken már az által felvenni javasolt szubnacionális szervezetek is részt vehetnének.     A dokumentumban rámutatott: a szubnacionális szervezetek bekapcsolására vonatkozó javaslatát António Guterres, az ENSZ főtitkára is támogatja. Áder János felidézte: olyan ország államfőjeként fordul francia kollégájához, amely az Európai Unióban elsőként ratifikálta a Párizsi Megállapodást, és amelynek fővárosa Közép-Európában elsőként csatlakozott az Under2 világméretű mozgalomhoz, és amely a nemrég megalapított America's pledge klímavédelmi hálózat gerincét is adja. "Kék Bolygónk" klímájának megvédése mára a legfontosabb politikai kérdéssé vált - szögezte le az államfő, aki szerint ettől függ jólétünk és biztonságunk, hiszen civilizációnk jövője okos és előrelátó alkalmazkodásunkon múlik. Hozzátette: köztársasági elnökként ezért is tekinti személyes ügyének, hogy Magyarországon minél szélesebb társadalmi és politikai egyetértés övezze a környezeti fenntarthatóságot szolgáló erőfeszítéseket. Rámutatott: a természet napról napra figyelmeztet bennünket az emberi tevékenység által előidézett klímaváltozás mind súlyosabb következményeire, és Emanuel Macron maga is személyes ügyének tekinti e veszélyes folyamat megfékezését. Áder János szerint ez minden ország és minden ember közös érdeke, még azoké is, akik ma még nem osztják az ENSZ által felkért tudósok egybehangzó álláspontját a klímaváltozás okairól és a szükséges teendőkről. Az államfő szerint nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok kormányzatának részvétele nélkül a közös célok nehezebben érhetők el, mint azt a Párizsi Megállapodás aláírásakor remélni lehetett. Új szövetségesekre van szükségünk - rögzítette, majd közölte: az előttünk álló időszak a klímaegyezmény végrehajtásáról, a részletszabályok kidolgozásáról, a nemzeti vállalások erősítéséről és a finanszírozásról szól Áder János szerint mostantól még fontosabb lesz azoknak a szubnacionális szerveződéseknek (Under2, America's pledge, Climate Alliance, Covenant of Mayors for Climate & Energy) a szerepe, illetve esetleges közös képviselete, amelyek eddig is sokat tettek a klímavédelem érdekében. Előrevetítette azt is, hogy a szövetségi államok, tartományok, városok szerepe is felértékelődik. Ezek az entitások az államfő szerint mind a lakosságuk számát, mind gazdasági erejüket tekintve a Párizsi Megállapodás legfontosabb szereplői lesznek, ezért mindenki érdekének nevezte bekapcsolásukat a klímaegyezmény végrehajtásába. MTI Click to Post

#Klímaegyezmény #Macron

[bdpst24]

Átlátható és mérhető: megjelent a Vitesco Technologies első fenntarthatósági riportja

Egyértelmű elkötelezettség a párizsi klímacélok mellett: a vállalat az ENSZ Globális Megállapodás aláírója Fókuszterületek: tiszta mobilitás, klímavédelem, erőforrás-hatékonyság és körforgás, méltányos munka és sokszínűség, valamint felelős beszerzés és partnerkapcsolatok  Ambiciózus cél: a teljes értéklánc – a nyersanyag-beszerzéstől az újrahasznosításig – szén-dioxid-semlegessé tétele legkésőbb…

View On WordPress

[bdpst24]

Párizsi klímaegyezmény: a gyártóknak világszerte mindössze a fele halad megfelelően a fenntarthatósági célkitűzésekkel

Világszerte a gyártási szervezetek mindössze 51 %-a tervezi, hogy összhangba hozza működését a Párizsi Megállapodás hőmérséklet-hozzájárulási céljaival. E csoporton belül Németország (68 %) és Franciaország (67 %) élen járnak a kitűzött célok megvalósítása terén, azonban a gyártási szervezetek mindössze 20%-a tervezi a karbonsemleges üzemeltetést és ötből ketten (40%) tűzték ki a 100%-ban…

View On WordPress

[hirzilla]

Az amerikai képviselőház kikérte az adóhivataltól Donald Trump adóbevallásait http://hirzilla.hu/hirek/online-hirek/hirtv/2019/04/04/az-amerikai-kepviselohaz-kikerte-az-adohivataltol-donald-trump-adobevallasait/?feed_id=14695&_unique_id=5ca5ab2b61243 Újra kell definiálni az Európai Uniót és meg kell nevezni azokat a közös értékeket, amelyek összetartják a közösséget - jelentette ki az Alapjogokért Központ igazgatója a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. Szánthó Miklós hangsúlyozta: a migráción túl is számos kérdés van, amelyek miatt sorsdöntő lesz a májusi EP-választás. Választókerületi együttműködésben egyezett meg öt ellenzéki párt az őszi önkormányzati választásokon Pécsett - jelentette be a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Momentum. A pécsi ellenzéket pusztán a hatalom megszerzése vezérli, amikor az egység hamis látszatát keltik és ezzel becsapják a pécsieket - közölte a Fidesz városi szervezetének elnöksége. Magyarország védelmét akarja meggyengíteni Gyurcsány Ferenc és pártja, a DK - jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója. Hidvéghi Balázs közölte: Európában az elmúlt években a tömeges migráció következményeként drámaian romlott a közbiztonság, az Iszlám Állam több ezer terroristája juthatott be az EU területére. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a mai liberalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdaságot a politika fölé helyezi. A magyar agrárágazatnak a legnagyobb kihívással az Európai Unió szintjén kell szembenéznie - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs kifejtette: az Európai Bizottság 2020 után 15-20 százalékkal csökkentené az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat, hogy az elvont forrásokat, a gazdák pénzét a migrációra költse. Minden eddiginél egyszerűbb, kedvezőbb hozamot biztosító és könnyebben elérhető új lakossági állampapír elindításáról döntött a kormány - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter. Egyértelműen a gazdaság teljesítménye és az ehhez kapcsolódó bérnövekedés járult hozzá leginkább a kiskereskedelmi forgalom emelkedéséhez - mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára. A 2019-es költségvetésben a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások finanszírozására több mint 6 milliárd forinttal több jut, mint az előző évben - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára. Fülöp Attila hangsúlyozta: a kormány 2010 óta következetesen támogatja a magyar családokat, főként azokat, ahol baj van, és segítségre van szükség. Májustól folytatódik az Otthon melege program, amelynek keretösszege 2 milliárd forint lesz. Weingartner Balázs államtitkár közölte: nemcsak a konvektorok cseréjére, hanem már a teljes fűtési rendszer korszerűsítésére is lehet pályázni. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kitüntetést adott át Washingtonban Wess Mitchellnek, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős volt helyettes államtitkárának. Magas technológiai színvonalat képviselő munkahelyek jönnek létre százas nagyságrendben Magyarországon a magyar-ohiói gazdasági együttműködési megállapodás eredményeképpen - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ohióban. Az, hogy ki milyen oldalra kerül a májusi európai parlamenti választások után, attól függ, ki milyen álláspontot képvisel Európa jövőjét illetően - nyilatkozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke Rómában. Erős, intelligens és nagyvonalú Európát ígért kampányindító beszédében Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője: szeretné, ha az EU túllépne az Egyesült Királyság kilépésén, az elmúlt évek válságain, és az állampolgárokat érintő problémákkal foglalkozna. Az Európai Unióban legális migrációs csatornák kialakítására is szükség van a szabálytalan bevándorlás további visszaszorítása és az elöregedő európai társadalmakban tapasztalható munkaerőhiány kezelése érdekében – mondta Dimitrisz Avramopulosz. Az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja hangsúlyozta: a külső határvédelem erősítése, a rászorulók védelme, illetve a jogosulatlan kérelmezők kitoloncolása mellett ezen csatornák létrehozása is fontos pillérét kell, hogy alkossa az európa Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke aggodalmát fejezte ki az európai főügyészi tisztségre jelölt Laura Codruta Kövesi elleni romániai bűnvádi eljárás miatt. Eltörölte a román legfelsőbb bíróság az európai főügyészi tisztségre pályázó Laura Cotruta Kövesi ellen elrendelt hatósági felügyeletet. A keresztény egyházak megerősítése nélkül Szíria „nem állhat helyre”, ugyanis ezek hídszerepet töltenek be a polgárháború sújtotta régióban az oktatásban, az egészségügyben és a kultúrában - jelentette ki Hölvényi György (KDNP) Brüsszelben. A brit EU-tagság megszűnésére szabott határidő további hosszabbításának kezdeményezésére kötelezte a londoni alsóház Theresa May miniszterelnököt, elkerülendő a megállapodás nélküli Brexitet. Egyre valószínűbbnek nevezte az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hogy végül megállapodás nélkül szűnik meg a brit uniós tagság. A londoni parlament nem tart további vitákat és véleménynyilvánító szavazásokat a Brexit feltételrendszerét rögzítő, háromszor elutasított megállapodás alternatíváiról - a képviselők erről döntetlennel voksoltak, végül a házelnök szavazata döntött. Azonnal újraindul a vámellenőrzés az Egyesült Királyságból érkező áruk esetében, amelyek után áfát is kell majd fizetni, amennyiben a szigetország rendezetlen módon távozik az Európai Unióból - figyelmeztetett az Európai Bizottság. A holland titkosszolgálat friss jelentése szerint az országban erősödik a radikális hitszónokok befolyása a muszlim fiatalok oktatásában - közölte a holland sajtó. Őrizetbe vettek és vád alá helyeztek két 21 éves férfit Párizsban, akik egy óvoda, illetve rendőrök ellen akartak merényletet végrehajtani – közölte a párizsi ügyészség. Az európai hatalmak nem tudják megkerülni az Irán elleni amerikai szankciókat - jelentette ki Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter. Ankara nem lép vissza az orosz légelhárító rakétarendszer megvásárlásától - közölte Washingtonban Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter. Ankara ne tegyen katasztrofális következményekkel járó egyoldalú katonai lépéseket Szíriában - figyelmeztette Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a török kollégáját. Morgan Ortagus, a Fox televízió egyik női szerkesztő-műsorvezetőjét nevezték ki az amerikai külügyminisztérium új szóvivőjének. A demokrata többségű amerikai képviselőház költségvetési bizottsága hivatalosan kikérte az adóhivataltól Donald Trump elnök adóbevallásai dokumentumait hat évre visszamenőleg. Az amerikai kormányzat kész lezárni az amerikai-mexikói határt, amennyiben a kongresszus nem lép azonnal a migráció megfékezése érdekében - közölte Twitter-bejegyzésében Donald Trump elnök. Senkinek sem válna hasznára a mexikói-amerikai határ lezárása - jelentette ki Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök, és hangsúlyozta: a nézeteltérést és a migráció jelenségét felelősségteljesen kell kezelni, a kormányoknak közösen kell fellépniük. Az Egyesült Államok újabb segélyeket tervez szállítani Venezuelába, hogy így is támogassa Juan Guaidó ellenzéki vezetőt - jelentette be az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala. A Halifa Haftár tábornok parancsnoksága alatt álló kelet-líbiai hadsereg bejelentette, erőket vezényelt az ország nyugati felébe, hogy a térséget megtisztítsa a szélsőségesektől. A nyugati egységkormány általános riadókészültséget rendelt el. Ötven rendbeli gyilkosság és harminckilenc gyilkossági kísérlet miatt emeltek vádat a christchurchi terrortámadás elkövetője ellen - közölte az új-zélandi rendőrség. A nemzetközi bírálatok ellenére életbe lépett Brunei új, az iszlám jogon alapuló büntető törvénykönyve, amely megkövezést helyez kilátásba a melegek és a házasságtörők számára - erősítették meg helyi kormányzati tisztségviselők. Egy bolgár kamion ellenőrzése során 14 határsértőt találtak megbújva a magyar és a román rendőrök Csanádpalotán - közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak bűntettének megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki Fekete-Győr Andrást, a Momentum elnökét - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. Összehangolt akciót tartott a kőbányai rendőrség a Hős utcában, a razzia során 7 kábítószer-kereskedőt vettek őrizetbe. Női kézilabda NB I: GVM Europe-Vác - FTC-Rail Cargo Hungaria 33:34 Férfi kosárlabda NB I: Atomerőmű SE - Alba Fehérvár 74:57 A MOL Vidi FC és a Budapest Honvéd kettős győzelemmel jutott a négy közé a labdarúgó Magyar Kupában. A másodosztályú Soroksár jutott a labdarúgó Magyar Kupa elődöntőjébe, miután a negyeddöntő visszavágóján tizenegyespárbajt követően bizonyult jobbnak a Puskás Akadémiánál. http://hirtv.hu/hirtvkulfold/az-amerikai-kepviselohaz-kikerte-az-adohivataltol-donald-trump-adobevallasait-2479273?utm_source=feed&utm_medium=rss

[hirzilla]

Felújítják a szekszárdi katolikus iskolaközpontot http://hirzilla.hu/hirek/online-hirek/hirtv/2019/04/04/felujitjak-a-szekszardi-katolikus-iskolakozpontot/?feed_id=14419&_unique_id=5ca591b72dd9f Újra kell definiálni az Európai Uniót és meg kell nevezni azokat a közös értékeket, amelyek összetartják a közösséget - jelentette ki az Alapjogokért Központ igazgatója a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. Szánthó Miklós hangsúlyozta: a migráción túl is számos kérdés van, amelyek miatt sorsdöntő lesz a májusi EP-választás. A magyar kormány azt várja az EU illetékes szerveitől, hogy lépjenek fel a migránskaravánok ellen, akadályozzák meg, hogy elinduljanak - mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Orbán Balázs közölte: Magyarország mindenképpen megvédi a határokat, és a kerítés állni fog, de azt, hogy a migránskaravánok az unió területére lépjenek, bármi áron meg kell akadályozni. Választókerületi együttműködésben egyezett meg öt ellenzéki párt az őszi önkormányzati választásokon Pécsett - jelentette be a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Momentum. A pécsi ellenzéket pusztán a hatalom megszerzése vezérli, amikor az egység hamis látszatát keltik és ezzel becsapják a pécsieket - közölte a Fidesz városi szervezetének elnöksége. Magyarország védelmét akarja meggyengíteni Gyurcsány Ferenc és pártja, a DK - jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója. Hidvéghi Balázs közölte: Európában az elmúlt években a tömeges migráció következményeként drámaian romlott a közbiztonság, az Iszlám Állam több ezer terroristája juthatott be az EU területére. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a mai liberalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdaságot a politika fölé helyezi. A magyar agrárágazatnak a legnagyobb kihívással az Európai Unió szintjén kell szembenéznie - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs kifejtette: az Európai Bizottság 2020 után 15-20 százalékkal csökkentené az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat, hogy az elvont forrásokat, a gazdák pénzét a migrációra költse. Minden eddiginél egyszerűbb, kedvezőbb hozamot biztosító és könnyebben elérhető új lakossági állampapír elindításáról döntött a kormány - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter. Egyértelműen a gazdaság teljesítménye és az ehhez kapcsolódó bérnövekedés járult hozzá leginkább a kiskereskedelmi forgalom emelkedéséhez - mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára. A 2019-es költségvetésben a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások finanszírozására több mint 6 milliárd forinttal több jut, mint az előző évben - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára. Fülöp Attila hangsúlyozta: a kormány 2010 óta következetesen támogatja a magyar családokat, főként azokat, ahol baj van, és segítségre van szükség. Májustól folytatódik az Otthon melege program, amelynek keretösszege 2 milliárd forint lesz. Weingartner Balázs államtitkár közölte: nemcsak a konvektorok cseréjére, hanem már a teljes fűtési rendszer korszerűsítésére is lehet pályázni. Magas technológiai színvonalat képviselő munkahelyek jönnek létre százas nagyságrendben Magyarországon a magyar-ohiói gazdasági együttműködési megállapodás eredményeképpen - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ohióban. Az, hogy ki milyen oldalra kerül a májusi európai parlamenti választások után, attól függ, ki milyen álláspontot képvisel Európa jövőjét illetően - nyilatkozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke Rómában. Erős, intelligens és nagyvonalú Európát ígért kampányindító beszédében Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője: szeretné, ha az EU túllépne az Egyesült Királyság kilépésén, az elmúlt évek válságain, és az állampolgárokat érintő problémákkal foglalkozna. Az Európai Unióban legális migrációs csatornák kialakítására is szükség van a szabálytalan bevándorlás további visszaszorítása és az elöregedő európai társadalmakban tapasztalható munkaerőhiány kezelése érdekében – mondta Dimitrisz Avramopulosz. Az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja hangsúlyozta: a külső határvédelem erősítése, a rászorulók védelme, illetve a jogosulatlan kérelmezők kitoloncolása mellett ezen csatornák létrehozása is fontos pillérét kell, hogy alkossa az európa Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke aggodalmát fejezte ki az európai főügyészi tisztségre jelölt Laura Codruta Kövesi elleni romániai bűnvádi eljárás miatt. Eltörölte a román legfelsőbb bíróság az európai főügyészi tisztségre pályázó Laura Cotruta Kövesi ellen elrendelt hatósági felügyeletet. A keresztény egyházak megerősítése nélkül Szíria „nem állhat helyre”, ugyanis ezek hídszerepet töltenek be a polgárháború sújtotta régióban az oktatásban, az egészségügyben és a kultúrában - jelentette ki Hölvényi György (KDNP) Brüsszelben. A brit EU-tagság megszűnésére szabott határidő további hosszabbításának kezdeményezésére kötelezte a londoni alsóház Theresa May miniszterelnököt, elkerülendő a megállapodás nélküli Brexitet. Egyre valószínűbbnek nevezte az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hogy végül megállapodás nélkül szűnik meg a brit uniós tagság. A londoni parlament nem tart további vitákat és véleménynyilvánító szavazásokat a Brexit feltételrendszerét rögzítő, háromszor elutasított megállapodás alternatíváiról - a képviselők erről döntetlennel voksoltak, végül a házelnök szavazata döntött. Azonnal újraindul a vámellenőrzés az Egyesült Királyságból érkező áruk esetében, amelyek után áfát is kell majd fizetni, amennyiben a szigetország rendezetlen módon távozik az Európai Unióból - figyelmeztetett az Európai Bizottság. A holland titkosszolgálat friss jelentése szerint az országban erősödik a radikális hitszónokok befolyása a muszlim fiatalok oktatásában - közölte a holland sajtó. Őrizetbe vettek és vád alá helyeztek két 21 éves férfit Párizsban, akik egy óvoda, illetve rendőrök ellen akartak merényletet végrehajtani – közölte a párizsi ügyészség. Az európai hatalmak nem tudják megkerülni az Irán elleni amerikai szankciókat - jelentette ki Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter. Ankara nem lép vissza az orosz légelhárító rakétarendszer megvásárlásától - közölte Washingtonban Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter. Ankara ne tegyen katasztrofális következményekkel járó egyoldalú katonai lépéseket Szíriában - figyelmeztette Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a török kollégáját. Morgan Ortagus, a Fox televízió egyik női szerkesztő-műsorvezetőjét nevezték ki az amerikai külügyminisztérium új szóvivőjének. A demokrata többségű amerikai képviselőház költségvetési bizottsága hivatalosan kikérte az adóhivataltól Donald Trump elnök adóbevallásai dokumentumait hat évre visszamenőleg. Az amerikai kormányzat kész lezárni az amerikai-mexikói határt, amennyiben a kongresszus nem lép azonnal a migráció megfékezése érdekében - közölte Twitter-bejegyzésében Donald Trump elnök. Senkinek sem válna hasznára a mexikói-amerikai határ lezárása - jelentette ki Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök, és hangsúlyozta: a nézeteltérést és a migráció jelenségét felelősségteljesen kell kezelni, a kormányoknak közösen kell fellépniük. Az Egyesült Államok újabb segélyeket tervez szállítani Venezuelába, hogy így is támogassa Juan Guaidó ellenzéki vezetőt - jelentette be az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala. Megöltek két, az Iszlám Állam terrorszervezethez tartozó fegyverest a biztonsági erők az észak-kaukázusi Kabard- és Balkárföldön - közölte az orosz Nemzeti Terrorelhárítási Központ. Az Abdel-Azíz Buteflika nevével fémjelzett korszak végét ünnepelték Algériában, miután a csaknem 20 éve hatalmon lévő elnök lemondott. Nem vezet egy újabb karibi válság kialakulásához az orosz-amerikai viszonyban a venezuelai helyzet – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Moszkovszkij Komszomolec című lapnak. A nemzetközi bírálatok ellenére életbe lépett Brunei új, az iszlám jogon alapuló büntető törvénykönyve, amely megkövezést helyez kilátásba a melegek és a házasságtörők számára - erősítették meg helyi kormányzati tisztségviselők. Női holttestet találtak Jászladányon - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak bűntettének megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki Fekete-Győr Andrást, a Momentum elnökét - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. Összehangolt akciót tartott a kőbányai rendőrség a Hős utcában, a razzia során 7 kábítószer-kereskedőt vettek őrizetbe. Női kézilabda NB I: GVM Europe-Vác - FTC-Rail Cargo Hungaria 33:34 Férfi kosárlabda NB I: Atomerőmű SE - Alba Fehérvár 74:57 A MOL Vidi FC és a Budapest Honvéd kettős győzelemmel jutott a négy közé a labdarúgó Magyar Kupában. A másodosztályú Soroksár jutott a labdarúgó Magyar Kupa elődöntőjébe, miután a negyeddöntő visszavágóján tizenegyespárbajt követően bizonyult jobbnak a Puskás Akadémiánál. http://hirtv.hu/ahirtvhirei/felujitjak-a-szekszardi-katolikus-iskolakozpontot-2479267?utm_source=feed&utm_medium=rss

[nemzetinet]

40 év “ideiglenesen állomásozás” után 35 ezer vasúti kocsin vonultak ki a szovjetek Magyarországról

1990. március 10-én írták alá Moszkvában a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról szóló egyezményt.

(Múlt-Kor)

A dokumentum szerint 1991. június 30-ig kellett kivonni az itt állomásozó szovjet haderő teljes személyi állományát.

A második világháború után – a többi kelet-európai országhoz hasonlóan – Magyarországot sem hagyták el a megszálló szovjet csapatok. Itt-tartózkodásukat az 1947. évi párizsi békeszerződés szentesítette, melyben szerepelt, hogy így biztosítható a kapcsolat az ausztriai szovjet megszállási övezettel. Miután Ausztria az 1955. május 15-i államszerződéssel visszanyerte függetlenségét, a szovjet haderő további magyarországi állomásoztatását az 1955. május 14-én megalakult Varsói Szerződés “legitimálta”.

Az 1956-os forradalmat leverő szovjet csapatok jogi helyzetét az 1957. május 27-én kötött szovjet-magyar kormányközi megállapodás rögzítette, de ez az alig három és fél oldalas dokumentum nem határozta meg sem létszámukat, sem itt-tartózkodásuk időtartamát, sem költségeik fedezésének forrását. Az “ideiglenesen hazánkban állomásozó” szovjet Déli Hadseregcsoport kivonása már 1958-ban szóba került, de a megvalósulásra még több mint három évtizedet várni kellett.

Fordulatot csak a nyolcvanas évek végének gorbacsovi reformpolitikája hozott. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke 1988. december 7-én jelentette be az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, hogy a Szovjetunió 1991-ig 25 százalékkal csökkenti kelet-közép-európai haderejét. Az önkéntes, részleges kivonás részeként Magyarországot 1989. április 25-én hagyta el az első szovjet alakulat, a kiskunhalasi 13. harckocsi-gárdaosztály.

A rendszerváltás előestéjén az ellenzék már a teljes csapatkivonást sürgette. Ezt szorgalmazta a Németh Miklós vezette kormány is, de mindenki tisztában volt azzal, hogy erre csak a nagyhatalmak közötti megállapodás után kerülhet sor. Gorbacsov és George Bush amerikai elnök 1989. december 2-3-i máltai csúcstalálkozóján aztán lényegében lezárult a hidegháború, véget ért a jaltai világrend, és bár konkrét megállapodásokat nem írtak alá, a Szovjetunió “elengedte” a kelet-európai országokat.

A szovjet-magyar csapatkivonási tárgyalások 1990. február 1-jén kezdődtek meg, a mindvégig feszült hangulatban tartott tárgyalások végső szakaszában megfigyelőként részt vett a márciusi parlamenti választásokra országos listát állító 12 párt képviselője is. Megállapították, hogy a magyar küldöttség mindvégig a magyar érdekek képviseletére törekedett, de kifogásolták, hogy az elfogadott dokumentum nem jelezte: a szovjet csapatok mindvégig jogalap nélkül tartózkodtak Magyarországon, és úgy vélték, a kivonulási határidőt jobban le lehetett volna rövidíteni.

A csapatkivonásról szóló kormányközi egyezményt 1990. március 10-én Moszkvában írta alá Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A dokumentum szerint 1991. június 30-ig kellett kivonni Magyarországról az itt állomásozó szovjet haderő teljes személyi állományát, beleértve a szovjet állampolgárságú civileket, valamint a fegyverzetet, a harci technikát és az anyagi eszközöket (a megegyezés a pénzügyi részről későbbre maradt). A kivonási ütemtervnél ügyeltek arra, hogy elsőként a csapásmérő, támadó erők távozzanak.

A csapatkivonás két nappal később kezdődött meg, amikor a Veszprém megyei Hajmáskérről egy szovjet harckocsizó alakulat hazaindult. Magyarországon mintegy 100 ezer katona és civil állomásozott 60 helyőrségben, katonavárosban és hat repülőtéren, a szovjetek több mint 27 ezer harcjárművel és gépjárművel rendelkeztek, ebből 860 volt harckocsi, 600 önjáró tüzérlöveg, az 560 ezer tonna különféle hadianyagból 230 ezer tonnát tett ki a lőszer, 100 ezer tonnát az üzemanyag. (Az óriási mennyiségnek az a magyarázata, hogy Magyarországon halmozták fel a feltételezett agresszióra válaszoló támadó hadművelethez szükséges harci anyagokat, továbbá a Csehszlovákiában állomásozó szovjet csapatok háborús konfliktus esetén való ellátásához szükséges stratégiai tartalékot.)

A felszereléseket, a harcászati eszközöket és a lebontott laktanyák épületelemeit a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei mándoki és tornyospálcai átrakó-pályaudvaron létesített katonai bázison rakodták át a keskeny nyomtávú magyar szerelvényekből a széles nyomtávú szovjet vagonokba. A szállításhoz 35 ezer vasúti kocsit vettek igénybe, másfél ezer szerelvényt állítottak össze, a hatalmas volumenű szállítás a MÁV-nak mintegy egymilliárd forintnyi árbevételt hozott. A szerelvények naponta indultak, hogy a felszerelés mellett a személyi állományt is visszaszállítsák a Szovjetunióba.

Az utolsó szovjet katonavonat a kijelölt határidő előtt, 1991. június 16-án hagyta el az országot a záhony-csapi határállomásnál, majd június 19-én 15 óra 1 perckor az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka is áthajtott a határon lévő hídon. Magyarország területén így 1944. március 19. óta először nem állomásoztak idegen csapatok. Ennek emléket állítva az Országgyűlés 2001-ben június 19-ét nemzeti emléknappá, a június 30-i határidő emlékére pedig június utolsó szombatját a magyar szabadság napjának nyilvánította.

A csapatkivonást elhúzódó vagyonjogi-pénzügyi vita követte, mert az 1957-es kormányközi egyezmény több kérdést nem tisztázott. A felek a hátrahagyott katonai objektumok át-, illetve visszaadása, leromlott állaga, valamint az okozott környezeti károk miatt hosszas vitába bonyolódtak. Végül “nulla megoldás” született: a magyar kormány nem fizetett a szovjet csapatok által hátrahagyott vagyonért, de nem is követelte az általuk okozott környezeti károk megtérítését. Az egyezséget 1992. november 11-én Budapesten írta alá Antall József miniszterelnök és Borisz Jelcin orosz elnök.

40 év “ideiglenesen állomásozás” után 35 ezer vasúti kocsin vonultak ki a szovjetek Magyarországról a Nemzeti.net-en jelent meg,

#magyar kormány #Magyarország #Szovjetunió

[korkep-blog]

Eredményes volt a klímacsúcs Lengyelországban

A célok közül a legfontosabb, hogy 2030-ig jelentős mértékben csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást, ami megakadályozhatja a katasztrofális globális felmelegedést.

Nyitókép: Euronews

  Eredménnyel zárult a katowicei klímacsúcs. A résztvevők megállapodtak a három évvel ezelőtt megkötött párizsi klímaegyezmény végrehajtásának szabályairól és menetrendjéről is.

  A klímacsúcs résztvevői szombaton késő éjszaka jutottak konszenzusra. Az elfogadott dokumentum részletekbe menően rögzíti a szabályrendszert, amely meghatározza, hogy a tagországoknak milyen irányelvek és menetrend szerint kell elérniük a megfogalmazott célokat.

Ez egy nagyon törékeny egyezmény. Mindenkinek be kell tartania ahhoz, hogy eredményt érhessünk el. Bátran kell a jövőbe néznünk, és meg kell tenni a következő lépést az emberiség védelmében

  – mondta a klímacsúcs lengyel vezetője, Michal Kurtyka.

  A célok közül a legfontosabb, hogy 2030-ig jelentős mértékben csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást, ami megakadályozhatja a katasztrofális globális felmelegedést.

  Nagyon boldog vagyok. Ez a második alkalom, hogy a világ közössége igent mondott a párizsi klímaegyezményre. Párizsban meghatároztuk, hogy mik a céljaink, most pedig azt, hogy hogyan akarjuk elérni azokat. Megegyeztünk a szabályokban. Az egész világ! Ez hatalmas előrelépés

  – vélekedett a német környezetvédelmi miniszter, Svenja Schulze.

  Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a párizsi megállapodás végrehajtása – a levegőszennyezés csökkentése révén – évente világszerte egymillió életet menthet meg.

  A következő klímacsúcsot António Guterres ENSZ-főtitkár jövő szeptemberre hívta össze.

  Euronews

#Egészségügyi Világszervezet #klímacsúcs #levegőszennyezés #szén-dioxid-kibocsátás

[nemzetinet]

Fék nélkül száguldunk bolygónk pusztulása felé

Az IPCC klímakutató szervezet hétfőn tette közzé legfrissebb jelentését a globális felmelegedés 1,5 Celsius fokos emelkedésének prognosztizálható következményeiről. A helyzet szó szerint félelmetes és felettébb aggasztó.

A 2015-ös párizsi klímaegyezményen a vezetők arról állapodtak meg, hogy a globális felmelegedés mértékét 1,5 Celsiusra korlátozzák. A rohamtempóban dolgozó klímakutató szervezet azt is megmutatta, hogy a 2 fokos felmelegedés mennyivel brutálisabb eredményeket hozhat, mint a 1,5 fokos.

Már a másfél fokos felmelegedés is félelmetes következményekkel járhat, ezért kell szigorúan ügyelni rá, hogy semmiképp se menjünk 2 fok közelébe. A bolygó hőmérséklete ugyanis elképesztően megemelkedhet – mint az a mellékelt ábrán is látszik.

A helyzetet nem úgy kell elképzelni, hogy átlagosan fél fokkal lesz melegebb, nem legyinthetünk, mert nem arról van szó, hogy nyáron 33 helyett 33,5 fok lesz, hanem a hőmérséklet minél nagyobb emelkedése okozhat felbecsülhetetlen és visszafordíthatatlan károkat a bolygón és a légkörben.

A Föld hőmérsékletének 1,5 Celsiusos emelkedése azt jelenti, hogy

gyors, példa nélküli változások kellenek az emberek energiafelhasználási módját illetően, és meg kell változtatnunk azt, ahogy most eszünk, utazunk, létezünk, különben még szélsőségesebb időjárási viszonyokat és a már így is veszélyeztetett fajok elvesztését kockáztatjuk.

A felmérés megállapította, hogy 1850 óta az elmúlt 18 évben született a legtöbb hőmérsékleti rekord. Az iparosodás óta ugyanis folyamatosan emelkedik a Föld hőmérséklete, az utóbbi időben pedig sajnos nagyon belehúztunk, ennek következtében van szükség azonnali változtatásokra.

A klímaváltozás számlájára írható többek közt a gleccserek, jéghegyek olvadása, így a tengerszint emelkedése is.

A kutatók szerint évtizedeken belül tengerparti városok tucatja tűnhet el, ha tovább emelkedik a vízszint.

Ha nem teszünk semmit, akkor 12 év múlva érhetjük el legkorábban a 1,5 fokos felmelegedést.

Debra Roberts, az IPCC munkatársa szerint az új adatok olyan ijesztőek, hogy ennek már elégnek kell lennie ahhoz, hogy az emberek felkapják a fejüket, és drasztikus cselekedetek kövessék egymást a bolygó megmentésének érdekében.

Ha azt akarjuk, hogy 12 év múlva, tehát 2030-ig ne lépjük túl a másfél fokos emelkedést, a károsanyag-kibocsátást 45 százalékkal csökkentenünk kell, a szén-dioxidot pedig teljesen el kell távolítani a légkörből. Ezt pedig nem holnap, fél év múlva, vagy két év múlva kell elkezdenünk, hanem ma. Amíg még nem késő.

Thelma Krug, az IPCC alelnökének elmondása szerint

még a tudósok is meglepődtek, milyen drasztikus különbségek vannak fél fok differenciánál, és mennyivel előnyösebb a helyzet, ha a növekedés mértékét csak 1,5 Celsiusra korlátozzuk.

Nézzük, milyen következményekről beszélnek a szakértők, akik 6 ezer tanulmányból dolgoztak, 60 ország 500 résztvevőjével működtek közre, és akiknek több mint 4 ezer kérdést tettek fel a témát illetően a felmérést megrendelő kormánytagok.

Amennyiben az évszázad végéig meghaladjuk a másfél, 2 Celsius fokos felmelegedést:

Láthatjuk, hogy azonnali változtatás nélkül belátható időn belül megkezdődik az apokalipszis, és bolygónk egy – már ezerszer látott – katasztrófafilmre, vagy méginkább utópiára fog hasonlítani.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke tavaly visszaléptette Amerikát a párizsi klímaegyezménytől, és mélységes aggodalmát fejezte ki az amerikai gazdasággal kapcsolatban.

Trump teljes mellszélességgel a fosszilis tüzelőanyagok használata mellett áll, és az egész globális felmelegedés sztorit egy ócska kis hoaxnak tartja.

Ezzel természetesen több ezer tudós és akadémiai szakértő munkásságát ássa alá, becsüli le, ami nyilvánvalóan nem tesz jót az ügynek. A klímakutatók kiborulása abszolút érthető, ők nem a saját egojuk sértettsége és szakértelmük ignorálása miatt vannak felháborodva, hanem mert – elmondásuk szerint – pont a Trumphoz hasonló hatalommal rendelkező emberek tettvágyára, hitére és felszólítására lenne szükség ahhoz, hogy az azonnali változás elinduljon.

Szerencsére azonban Trump önzősége, üzleti érdekei és hitetlensége kevés ahhoz, hogy az amerikai elkötelezettséget „meghekkelje”.

Petteri Taalas, a WMO (Meteorológiai Világszervezet) főtitkára ugyanis elmondta:

az USA jó úton halad a károsanyag-kibocsátás csökkentés érdekében, mára elérte az 50 százalékos kötelezettségvállalást, amelyet még az Obama-adminisztráció ígért a párizsi megállapodás részeként.

Egyes amerikai államok – Kalifornia vezetésével – mindent megtesznek azért, hogy az Obama-ígéreteket betartsák és végrehajtsák, amit csak elehet, elkövetnek annak érdekében, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását minimálisra csökkentsék, ahogyan az a kötelezettségvállalásban szerepel.

A jelentés szerint 2050-re a megújuló energia 70-85 százaléka kell tartalmazzon villamos energiát ahhoz, hogy a 1,5 Celsius fokos kijelölt határon belül tudjunk maradni. A szén-dioxid leválasztó és tároló (CCS) technológia alkalmazásával a gázüzemi energia részesedést 8, a szenet pedig 2 százalék alá kell csökkenteni. Ha az átlaghőmérséklet átmenetileg meghaladja a 1,5 fokot, akkor további szénszűrési technikákra lenne szükség ahhoz, hogy 2100-ra a felmelegedés 1,5 Celsius alá csökkenjen.

Az IPCC tanulmánya szerint az intézkedések hatékonysága – például az erdők telepítése, a bioenergia felhasználása vagy a szén-dioxid elkülönítése és tárolása – azonban egyelőre nagymértékben bizonyítatlan és kockázatot hordoznak.

A jelentés arra sürgeti az egyéneket, hogy cselekedjenek, például

Az 1,5 Celsiusos célkitűzés teljesítésének hatása óriási változásokat jelentene a világ számára.

A jelentés azt mutatja, hogy csak minimális lépésekben tudunk haladni azért, hogy elkerüljük annak az éghajlati rendszernek a visszafordíthatatlan károsodását, amely az életet adja és jelenti számunkra

-mondta Amjad Abdulla az IPCC igazgatótanácsának és a az árvízkockázatnak kitett kis szigetállamok szövetségének vezető tárgyalója.

A helyzet tehát meglehetősen rossz, és a klímakutatók nem tudják, hogyan tudnák ennél érzékletesebben megértetni a világ vezetőivel, valamint a társadalommal, hogy égető szükség van az azonnali intézkedésekre, és továbbra is értetlenül állnak az előtt, hogy az emberek miért nem aggódnak gyermekeik, unokáik jövője miatt.

A leghatásosabb kezdeményezés minden bizonnyal a National Geographic és Leonardo DiCaprio közreműködésével készült Özönvíz előtt (Before the Flood) című dokumentumfilm, ami konkrét példákkal mutatja meg a nézőknek, hogy miként romlik a bolygó állapota, s ebben az ütemben merre tartunk, mire kell felkészülnünk.

A filmet csak Magyarországon 648 ezren látták. Az alkotás bemutatja, hogy milyen veszélyei vannak a globális felmelegedésnek, és miként lehetne megállítani, vagy legalább mérsékelni a klímaváltozást. Leonardo DiCaprio interjúalanyai között olyan személyiségeket találunk, mint Barack Obama, Bill Clinton, Ban Ki-moon és Ferenc pápa – valamint olyan lelkes és elkötelezett közösségvezetők és aktivisták, akik a Föld megmentéséért dolgoznak, helyi és globális szinten egyaránt.

Fék nélkül száguldunk bolygónk pusztulása felé a Nemzeti.net-en jelent meg,

#Barack Obama #klímaváltozás #megújuló energia

[nemzetinet]

Amerika és Izrael háborús pályára állt Iránnal

Trump szembement saját népével és a nemzetközi közösséggel, a háború szélére sodorva a Közel-Keletet. Moszkva bejelentette, hogy szorosabbra fűzi kapcsolatát Teheránnal. Tel-Avivban eközben már a harci dobok szólnak.

Ahogyan azt már a múlt héten előre jeleztük, Trump elnök tegnap este bejelentette, hogy – szembemenve saját népének többségi akaratával – felmondja az Iránnal 2015-ben kötött nukleáris megállapodást (JCPOA). Akárcsak a Párizsi Klímamegállapodás esetében, Trump újra szembement a nemzetközi közösség által évek alatt kidolgozott és kiizzadt kulcsfontosságú szerződéssel. Napjainkban a Fehér Ház számára olyan fogalmak, mint nemzetközi jog és nemzetközi megállapodások egyszerűen nem léteznek. Trump és neokonzervatív kulcsembere, John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó, igazoltan vezető szerepet játszanak az amúgy is törékeny nemzetközi rend fejreállításában (global disorder) és az iráni fundamentalisták politikai megerősítésében.

Giuliani már elmondta

Trump valódi szándékait már előrejelezte új vezető ügyvédjének – egyben volt New York-i polgármester -, Rudolph Giulianinak a hétvégi beszéde egy vezető iráni emigráns szervezet (’Iran Freedom Convention for Democracy and Human Rights’) rendezvényén. Giuliani beszéde közben jelképesen széttépte a megállapodás dokumentumát és kijelentette: „Olyan elnökünk van, aki éppen olyan elkötelezett az iráni rezsimváltásban, mint mi vagyunk. Lazán csúsztatva még hozzátette: „az Iránnal szembeni konfrontáció fontosabb, mint az Izraeli-palesztin megállapodás”. Valóban, az amerikai elnök már januárban „minden idők legrosszabb megállapodásának” nevezte a JCPOA-t és olyan kiigazításokat követelt – mint például Irán nem-nukleáris ballisztikus rakéta programjának és Teherán közel-keleti befolyásának visszafogása – amelyet Irán nem tudott elfogadni.

Trump tegnap esti bejelentése alapján újra pénzügyi szankciók jönnek a perzsa állammal szemben, amelyek a világpiacra eljutó olajexport volumenét érdemben csökkenthetik. Elemzői vélemények szerint Kína és India továbbra is venni fogja az iráni olajat, így a ténylegesen kieső kínálat csak 300-500 ezer hordó között lehet naponta, miközben az Obama korszakban ez elérte az 1-1,5 millió hordót. Igaz, most feszesebb a piac, így a marginális kínálat hatása nagyobb lehet.

Kérdés, hogy Washington akarja-e szankcionálni az Iránnal üzletelő harmadik országbeli vevőket – amennyiben igen, akkor a dollárról való “lekapcsolás” még a keleti vevőknek is problémát jelenthet. További dilemma, hogy egy ilyen drasztikus lépést bevetne-e az amerikai kormány például egy nagy kínai vagy indiai olajvállalattal szemben, amely minden bizonnyal válaszlépéseket szülne, akár az ott működő amerikai cégek működésének megnehezítésén keresztül – mindezt úgy, hogy közben a kereskedelmi konfliktus miatt egyébként is feszült a Peking és Washington viszonya.

Erősebb Moszkva-Teherán tengely jön

Moszkva bejelentette a múlt héten, hogy ha a Fehér Ház kihátrál a megállapodásból, akkor a Kreml szorosabbra fűzi kapcsolatát Teheránnal. Tel-Avivban eközben már a harci dobok szólnak. Netanjahu a vasárnapi kormányülés után leszögezte, hogy „elkötelezettek vagyunk Irán agressziójának megakadályozására már a korai szakaszban, még ha ez konfliktushoz vezet is”.

Izrael az utóbbi napokban tankokat vont össze a szír- és libanoni határán. Libanonnal az elmúlt órákban egyébként is pattanásig feszült a viszonya, hiszen a hétvégi választások nagy meglepetéseként az Irán-barát Hezbollah nyerte a választásokat, elnyerve 68 helyet a 128 tagú bejrúti parlamentben.

Privátbankár.hu – Káncz Csaba 

Amerika és Izrael háborús pályára állt Iránnal a Nemzeti.net-en jelent meg,

#Irán #Moszkva #Palesztina #Teherán

[nemzetinet]

Megmenekült az Airbus óriásgépe

Az Airbus A380-as repülőgéptípus számára létfontosságú megrendelésre került pecsét, mivel az Emirates egyszerre 20 darabot vásárol a bizonytalan jövőjű óriásgépből. A kétszintes jármű gyártása ezzel 2029-ig biztosított lehet.

Az öbölbéli Emirates légitársaság megállapodott az Airbus európai repülőgépgyártóval, hogy 20 darab Airbus SE A380 óriásgépet (superjumbo) vásárol. A repülők együttes értéke listaáron eléri a 9 milliárd dollárt.

Ezzel a repülőgéptípus számára létfontosságú megrendelésre került pecsét, hiszen éppen ezen a héten jelentette be az Airbus, hogy a megrendelések elmaradása miatt felmerült a géptípus gyártásának teljes leállítása is.

A dubaji székhelyű Emirates légitársaság már alá is írta a repülőgép-vásárlásról szóló egyetértési megállapodást, és egyben opciót szerzett 16 további repülő megvásárlására. A repülőgépeket 2020-tól kezdik szállítani, de a hajtóműopciókat a felek még mérlegelik – írja a Bloomberg.

A repülőgépgyártó a Twitteren jelentette be a megállapodás tényét.

A már eddig is a legtöbb A380-as óriásgépet megvásároló Emirates többször megtorpant az ügylet megkötése során, ezzel kétségessé téve a kétszintes jármű jövőjét, mivel a típusra két éven keresztül egyáltalán nem érkezett új megrendelés.

– mondta az Airbus szóvivője. A cég részvényei 2,4 százalékkal emelkedtek a hírre, délelőtt fél 12 körül pedig 1,8 százalékos pluszban álltak a párizsi tőzsdén.

Megmenekült az Airbus óriásgépe a Nemzeti.net-en jelent meg,