#magyar festő

[brvegel]

#Fényes Adolf magyar festő (1867-1945) #Ünnepnap (szobában) #1909

[homregeszet]

Egy kóborló templom

1️⃣5️⃣🎀🎄

– Valahonnan ismerős (?)! – suhant át a gondolat, amikor bő egy éve a sajóörösi középkori templom helyének kérdése felmerült. … Milyen nagyszerű, hogy ez is egy alulról kezdeményezett ügy, ahol a falu lelkes lakói időt, s energiát áldoznak, hogy megleljék régi egyházuk helyét. Vettük is a térképeinket, GPS műszereinket és nekivágtunk a szántóföldeknek. Segítőink nem mások voltak, mint a helyi és környékbeli közösségek nagy számú tagjai, elszánt érdeklődők.

A siker nem is maradt el. Terepbejárással felfedeztük a középkori faluhelyet. Rácshálós leletgyűjtés során sakktábla mintában kutatva felgyűjtöttünk az Árpád-kortól a törökig élt település leleteit. Műszeres felméréseinken végül megjelent egy négyszögletes épület alapfalainak elmosódott nyoma. Itt van a régi örösi templom! … - Hát persze, hogy már láttam! – villant be ekkor az agyamba. Hiszen a Herman Ottó Múzeum régi képtárában, az egyik első festmény volt a falon A sajóörösi Melczer-kastély és kápolna, 1779 után, egy ismeretlen magyar festő alkotásaként.

- Akkor, mi most biztosan ezt a kápolnát találtuk meg az önkéntesekkel?

- Nem, nem. Az még egy ennél is korábbi, a török korban elpusztult templom volt. … És, hogy az örösiek temploma időről-időre új testet ölt: a birtoklátképen ábrázolt 18. század utolsó negyedében felszentelt, barokk kastélykápolna is egy, ma már nem létező miliő emléke. Ezt a kápolnát is elbontották és helyén épült fel a múlt század elején a falu mai katolikus plébániája.

„Minden változik. Nem azért, hogy ne legyen többé, hanem azért, hogy az legyen ami még nem volt.”

(Epiktétosz)

dr. Szörényi Gábor András

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #régészet #miskolc #magyarrégészet #homregeszet #archaeology #közösség #közösségi régészet #szörényi gábor #advent #adventi kalendárium #templom

[drakvuf]

Kőgazdag fiatalok 10: A modern Medici

A fiatalok még mindig a magyar tengeren vannak. Csabi kapitányt megpuccsolták, mert túl sekély vízekre vitte a hajót.

Megint mindenki hibás csak Herceg úr nem. A fiú szerint nem kellett volna vezetni engedniük és akkor nincs gond.

Aurél szerint akár meg is halhattak volna a mínusz fokos vízben. Metta emlékezteti, hogy 0 fok alatt a víz megfagy. Csak be kéne fejezni azt a sulit.

Filip megéhezik, de nem hoztak elemózsiát a nagy utazásra. Megjegyzi, hogy egy rendes hajón nem csak étel, de személyzet is van, aki felszolgálja.

Metta pizzát rendel a Balaton közepére. A pizzához pezsgőt isznak.

Aurél hisztizik, mert nem elég, hogy utál hajókázni. A Balaton is koszos és tojás van a pizzáján.

Szerencsére épségben hazaérkeznek. Metta ledobja a társaságot a parton és búcsút int nekik.

Másnap a nő megint hajókázni akar, de mivel a többieknek nagy seggfájást okozott lemenni a Balcsira, ezért a Dunára akar venni valami járművet.

Magával viszi Katát, mert számít neki a véleménye. A lány értékeli a gesztust, de bevallja, hogy kurvára nem ért a hajókhoz. Itt van Liza is, Metta bejárónője. A konfliktus garantált.

Kata szerint a legfontosabb egy hajóban a színe. Az eladó szerint át lehet fóliázni, ha nem tetszik.

Először egy igazi bulihajót néztek ki, amin extra hangszórók is vannak felszerelve.

A lányok nagyon elégedettek vele. Liza is szeretne leülni közéjük, de Metta emlékezteti mi az inasok dolga és hátrazavarja.

A kereskedő érzi, hogy idiótákkal van dolga és megpróbál rájuk sózni egy drágább hajót. Mettának megint le kell aláznia Lizát, mert mindenbe beleszól.

Újra hátrazavarja, hogy vigyázzon a cuccukra. Kata nem érti, hogy egyáltalán minek hozta magával a takarítónőjét. A lányoknak jobban tetszik ez a hajó, mint a másik. Nagyobb is és szebb is. Ezzel is mennek egy kört.

Metta ezt még kicsit kormányozza is, bár úgy tervezi, hogy kapitányt fog alkalmazni.

Visszamennek az irodába, hogy nyélbe üssék az üzletet. Miközben a lányok azt vitatják melyik hajót vegyék meg, Liza megint nem bírja ki, hogy ne szóljon bele. Metta félrehívja, hogy lebassza a nőt.

Azt mondja neki, hogy ha nem érzi, hogy gond van a viselkedésével, ki van rúgva. Ezzel otthagyja a nőt és visszamegy a többiekhez, de Liza még nem végzett vele.

"Nem tudsz te csak úgy engem elküldeni" - emlékezteti Mettát a munkaszerződésére. Végül Katával összefogva elűzik a démont.

Miután minden akadályozó tényező megszűnt, nyélbe ütik az üzletet. Metta elnézést kér a balhéka miatt Katától, aki kioktatja, hogy ő nem szokta az alkalmazottait vásárolni vinni. Ha esetleg mégis ott van valamelyik, akkor ad nekik egy húszast, hogy kussoljanak, ameddig ő shoppingol.

PSG Ogli, az ország legjobb festőjének mecénása, aki ma megfesti a portréját.

Olyan képet szeretne, ami a munkás hétköznapokban ábrázolja, ezért a háttérben a Parlament lesz.

Olivér kegyes úr, ezért Szandinak is készíttet egy portrét, aminek nagyon örül a lány. Azért megkérdezi, hogy kifizette-e már...

Szandit nagyon érdekli a festészet. Megkérdezi a művészurat, hogy temperával fest-e. A festő szívesen válaszol a lány buta kérdéseire és tanítani kezdi. A megfelelő elméleti alapok megszerzése után következik a gyakorlat. Szandi fejezheti be Olivér portréját.

Sajnos elégedetlen az ügyfél és vissza akarja kérni a pénzét, de művész urunk azt mondja neki, hogy azt már baszhatja.

A bolondozás után Szandi portréja következik.

Olivért kérdezi jó-e a póz. A fiú szerint a lány segge olyan mint a parlament.

Az első vázlat alapján Szandi szeretné, ha nagyobb hátsót festene neki a művész úr.

Mindenkinek van jobb dolga, mint a Duna mellett pózolgatni, ezért továbbállnak. Jövő hétre ígéri a kész műveket a festő.

A Herceg család magához rendeli Filipet. Szeretnék megtervezni az esküvőjüket.

Wishes Ungár Peti szerint először is a lány- és legénybúcsút kellene megszervezni. Csabi fejében van már egy koncepció. Azt mondja, hogy a két eseménynek közel kell lennie egymáshoz, hogy lássák a másikat.

Egyik rendezvényen se lehet senki a másik nemből és ezt testőrök fogják biztosítani. Szóval nem lesznek se táncosok, se prostik, se semmik. Miután ezt megtárgyalták, rátérnek az esküvőre. Bő száz fővel terveznek. Fehér és arany színeket szeretne Leti. Csabi itt hagyja a lányt érvényesülni, mert azt szeretné, hogy az ő álmai váljanak valóra.

Hogy múlassa az időt elkezd Tescos Ung��r macskájával játszani, aki odabasz neki egyet. Jogosan. Az esküvő helyszíne Dominika lenne. Ki akarják utaztatni a vendégeket, amit természetesen ők állnának.

Filip szerint ez drága lesz, de persze neki nem gond. Azt javasolja, hogy akkor az étkezést is a helyi körülményekhez kellene alakítani, mert se szakács, se alapanyag nem lesz a magyaros koszthoz. Csabi azt mondja, hogy majd kivitetik azokat is, de azért megkérdezi, mit szoktak felszolgálni az LMP rendezvényein. Fine-dining menü szokott lenni. Leti azért szeretne rántott húst is.

Filip szervez egy kóstolót, de Hercegék nincsenek elájulva az ételektől. Csabi rosszul lesz a tatár beefsteaktől és a rákoktól is.

Ezeket a karokat nem a rákok hozták össze, hanem rántott hús és rizs.

Katához is juthatott a fine-dining menüből, mert ő is azt szolgál fel ma ebédre. Meghívja magához Polgár Tündét, akit a Feleségek luxuskivitelben c. műsorból már ismerhetünk.

Azért hívta ide a nőt, hogy etikettet tanítson Aurélnak és Olivérnek.

Mission impossible. Vázolja a fiúknak a szitut. Olivér felháborodik, amiért a lány szerint nem tudnak viselkedni a hölgyekkel. Kata emlékezteti, hogy mindkét srác szingli, szóval lehet kussolni.

Ogli a kamerának megjegyzi, hogy Tünde dzsukel kis nő.

Mind a két fiú lazán rámozdul az idős hölgyre, de az rutinosan hárítja őket. Az asztalnál Aurél kihúzza Katának és Tündének is a széket, de Olivér erre nem hajlandó.

Érkezik az ebéd. Kata nem eszik velük, mert így spórol egy menü árán fastingel. A fiúk nincsenek elájulva a fine-dining fogásoktól.

Tünde emlékezteti őket, hogy a szalvéta azért van, hogy használják, de a fiúk azt mondják nincs rá szükségük. Nehéz lesz ez.

Ha jól néztem a műsort, a kövi hét az utolsó, amit a Kőgazdag Fiataljainkkal tölthetünk. Utána is lesznek érdekes műsorok, szóval ne felejtsetek el szavazni, mit nézzünk jövő hét után! Hétfőn folty. köv.

#tv #tv2 #kőgazdag fiatalok #hogyvolt

[chansonsinternationales]

KÁDÁR BÉLA (1877-1956) magyar festő ✽ Ave Maria / London Symphony Orche...

#Youtube

[startgaleriabudapest]

Képek, amiket nem fogsz elfelejteni. Szabó-Sáfrány Hanna.

A művész a valóságra reflektál. Mi olyan világot építettünk, ahol a legfiatalabb magyar festő generáció ezt a tükröt tartja nekünk.

#Szabó sáfrány hanna #art #start hírek #start galéria budapest #art for sale

[brvegel]

Deák Ébner Lajos magyar festő (1850-1934) Patak partján

[ms-mau]

Koleszár Kata 2014-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Figyelme ekkor fordult a kert és a növényzet témakörök felé. Első kiindulási pontja a több kultúrában és vallásban elforduló Édenkert-motívum és a növények szimbolikája volt, majd ezeket terjesztette ki a feminista ökológia nézőpontjából szerteágazó kortárs problémakörök, mint a klímaváltozás vagy az elmagányosodás irányába.

Amikor Koleszár elkezdett a témával foglalkozni, elsősorban a növények szimbolikája érdekelte. Az általa gyűjtött szakirodalomban a Bibliában megjelenő növények rejtett értelemzésről szóló könyvek mellett megtalálhatóak perzsa kertek szimbolikájáról szóló kötetek és más hasonló kiadványok is, vagyis témája feltárását széles történelmi kontextusban valósította meg.

Kata érdeklődésének másik forrása a gyümölcsös kertek és a gyógynövények voltak, e két téma átvezet a női minős��g irányába. Táplálás és gyógyítás ősidők óta női feladatok voltak, amit elődeink az Istennő – Anyaisten archetípusára vonatkoztattak. Az idők során nevezték Innanának, Istárnak, Astartenek, Aphroditének, Flórának vagy Demeterének azokat az istennőket, akik megelőzték férfi istenek uralmát és évezredeken át a termékenységet, a természet új életet adó kimeríthetetlen erejét testesítették meg. Korunkban e gondolatkör párhuzamba állítható a feminizmus és az ökofeminizmus aktuális kérdéseivel. A nőt évezredeken át azonosították a természettel, az érzelmekkel, míg a férfit a civilizációval és az értelemmel, így vált e megfeleltetés a nők elnyomásának eszközévé, majd a feminista kritika célpontjává. Más kortárs gondolkodók a természet és a nők kizsákmányolását állítják párhuzamba. Bár e kérdések alapvetően a nők helyzetére vonatkoznak, sok ponton összefüggés van köztük és a környezetvédelem, a fenntarthatóság kérdéseivel, mert a klímaváltozás problémái rendkívül széles spektrumot fognak át az ökológia, a társadalom és a gazdaság szféráin átívelve.

[artharot]

Manga/Manhwa/Manhua - Mi is mi?

Magyarországra a 90-es években jött az igazinak mondható "manga-láz". Akkor indították útnak a tv-ben a Sailor Moon és a Dragon Ball animéket (meg még egyéb mást is, de ezek a jelentősek), amiket több is követett. A 2000-es évekre eljutottunk oda, hogy már egyes zenecsatornákon is lehetett klasszikusokat nézni (Ghost in the Shel: S.A.C.). De miért is fontos ez? Ha mangáról van a címben szó, miért nem arról van még sem szó? Mivel az animék nagy segítséget nyújtottak abban, hogy hazánkban is a manga egyáltalán szóba kerüljön, és jószerivel a mai napig a két műfaj kéz a kézben jár.

Azonban térjünk vissza a lényegre: MI IS AZ A MANGA vagy MANHWA vagy MANHUA? És miért érdemes egyáltalán különbséget keresni köztük, ha már mind a Távol-Keleti régió országaiból származnak.?

A japán képregényeket hívjuk mangának (漫画), míg a manhwa (만화) koreai és a manhua (漫画) pedig kínai (esetleg taiwani). Mint látható is, a Japánból és Kínából származó megnevezés kandzsija is egyforma, csak az olvasatuk más. De azon túl, hogy mindegyik a saját anyanyelvén csak 'képregényt' jelent, azért vannak más stílusbeli, megjelenésbeli és akár történetbeli sajátosságok is.

(A global manga és a manfa jelenségeket nem veszem ide, mivel mindkettő a manga "irányzatból" indult ki. Valamint az amerikai/nyugati képregényeket, mint összehasonlítási alapnak használom, nem elemzési pontnak.)

Mindegyik országnak megvan a saját kis története, hogy hogyan alakult ki a saját stílusuk pl. fametszetekből, vagy tusfestésekből, de én nem ezekre szeretnék koncentrálni, hanem a saját meglátásaimra, főleg, hogy pont abba a korosztályba tartozom, akik még a legeslegelső generációk között volt, akik animével, majd mangával találkoztak. Nekem szinte mindenkinek el kellett magyaráznom, hogy mégis miért jobbról balról kezdem a képregényt, és miért nem színes... De így megtaláltam azokat az elemeket, amik tetszenek a három nemzet sajátosságai közül. Azt viszont megjegyezném, hogy főként trendekre gondolok itt és általánosítgatok (ha szabad így fogalmazni), és nem az underground képregénykultúrák egyediségeit analizálom.

1.)

Például ezt a táblázatot ebből a cikkből fordítottam le, mivel egész korrektnek tűnt, viszont annyit korrigáltam, hogy a festményszerűséget levettem a manhwa sorából, mivel ezzel nem értek egyet. Valamint nem igazán jött a nyelvemre a magyar megfelelője a 'single issue format' kifejezésnek, szóval úgy hagytam.

De igazából valóban ezek a leg egyértelműbb különbségek és hasonlóságok, amit egy egyszeri olvasó észrevesz. Míg manhwa, manhua és az amerikai képregények esetében a színes oldalak szinte elvártak, úgy Japánban csak iszonyat jól teljesítő mangák esetén történik egy utólagos újrakiadásra színezés (pl. Dragon Ball vagy One Piece). Azonban természetesen a többire is vannak jó ellenpéldák, mint manhuánál az Árnybíró sorozat.

Az olvasási irány főleg a manhwa, azon belüli is a webtoon részéről lényeges, mivel a táblázat elég erősen általánosít a digitális formátumra, míg Dél-Koreában is jelennek meg nyomtatott képregények, és az olvasás egyezik a nyugat képregényekkel, balról jobbra történik. Az olvasási irány a képregényektől teljesen kívülálló dolog, ami az adott ország nyelvészetéhez köthető, és valóban ebből a webtoonok kivételek, mert ott a lefelé görgetéssel haladunk és nem az irodalmian vett olvasási iránnyal.

2.)

Az illusztráció milyenségének kérdése is eléggé forgatható mindhárom esetben. Míg a nyugati képregényeken okuló emberek többsége tudja, hogy vannak akik jobban szeretnek alkotni és vannak örök kézzel rajzoló/festő emberek, addig a távol-keleti panelek esetében ez sokkal egyértelműbb, hogy melyik ország mit helyez előtérben.

(1) Tradicionálisan a japán alkotók kézzel húzzák a vonalakat, a karakterek árnyait és szinte mindent egy jól összeszokott csapat kereteiben (természetesen már itt vannak, akik a digitális eszközök felé nyúltak, de a döntő többség még mindig G-pent használ).

(2) Ellenben Dél-Korea esetében a digitális technikák, és nem is mindig a kimondott rajzolás az elsődleges. Ők rengetek 3D modell használnak akár pózokhoz, beállításokhoz, tárgyakhoz, hátterekhez. A színezés is úgy történik, és elég variánsok a technikák, mivel el lehet jutni az akvarell szerű képektől egészen a két tónusú színezésekig.

(3) Kínai társaiknál főleg a tusrajzokból merítenek technikák terén, és itt is inkább a digitális illusztráció kerül előtérbe, azonban jobban megmarad a tradicionális díszlet hozzá.

3.)

Történetileg talán a kulturális és társadalmi tradíciók beleszövése lehetne a legnagyobb különbség, mivel mindegyik ország a maga alkotta sztoriba belerakja a saját mindennapos kis gesztusait. Egy manhwában hiába európai mintázatról van a középkori királyság, akkor is a meghajlás és a könyörgés dél-koreai stílusban lesz. És manga esetében is mindig akad egy-egy zöld teát szürcsölő emberke, hiába valami posztapokaliptikus alternatív univerzumban vagyunk. Kínát említve ezen téren utoljára, a konfuciánus tanokat le se tagadhatnák a manhuák többsége.

Tehát rengeteg különbség is van, de talán az egyik legnagyobb hasonlóság az ipari felfogás. Igaz, amerikai képregények esetén is beszélhetünk erről, de a Távol-Kelet esetében ez lépésről lépésre is megfigyelhető. Megvannak a procedúrák. Egy jól menő számítógépes játékból fog készülni rajzolt, olvasható változat és eredeti (2), trendi anime is fog kapni egy-pár kötetet, nem is téve említést a light novelekről (egy fajta japán regénytípus) (1).

Míg a "nyugaton" is vannak erre példák (Jurassic Park, Batman'89, stb.), ezek súlya elenyésző tud lenni az eredeti műhöz képest, míg -főleg- a manhwa esetében a 'feldolgozás' gyakran kap nagyobb figyelmet, mint az eredeti mű (Remarried Empress, Sword Art Online).

A manhua ehhez képest kissé beszűkült témákra koncentrál: néha politika, humor, kaland/akció és gyerekeknek szóló. Ez sok mindennek (és mindenkinek) is köszönhető, de talán a következő években látható lesz egy kiszabadulás a korlátok közül és sokkal érdekesebb és variánsabb sztorikat is kapunk a kultivátorokkal és konfuciánus tanokkal szemben.

Elég felületesre sikeredett ez a leírás, de remélhetőleg kisebb magyarázatnak az út kezdetén jól fog jönni azoknak, akik szeretnék megismerni a Távol-Kelet képregény kultúráját. Egyáltalán nem vagyok szakértő benne, és mint ahogy már írtam, nagyjából saját megfigyelések alapján szedtem pontokba a főbb dolgokat. Természetesen még pár részletbe bele lehetett volna menni, mint a publikáció, kiadási rendszerek, stb., de azok megérdemelnek majd egy külön kis szösszenetet.

További cikkek, főleg angolul tudóknak:

Manga, Manhwa, & Manhua: What Are the Differences? (cbr.com)

What’s The Difference Between Manga, Manhua & Manhwa? - (hookedtobooks.com)

What Are Manga, Manhua, and Manhwa (Webtoon)? [Explained] (fossbytes.com)

#manga #manhwa #manhua #képregény #távol-kelet képregényei #saját elmélet #2024

[magyarokpontlife]

Szinyei Merse Pál: Majális Talán az egyik legismertebb magyar festő alkótása #magyar #Magyarország #magyartájak #népviselet #magyargasztro #példaképeink #népzene #magyartudósok #szinyei #majális #festmény

#magyar #Magyarorsz #magyart #n #magyargasztro #p #magyartud #szinyei #maj #festm

[bdpst24]

A Ferenc pápa által is elismert fiatal festő 60. kiállítását nyitja meg

A Ferenc pápa által is elismert fiatal festő 60. kiállítását nyitja meg

Magyarország egyik legelismertebb, nemzetközileg is jegyzett ifjú képzőművésze jubileumi, 60. önálló kiállítását nyitja meg Keszthelyen, augusztus 9-én.  A mindösszesen 24 éves Vollein Ferenc az első magyar kortárs festőművész, akinek az alkotása bekerült a Vatikáni Múzeum gyűjteményébe, miután Ferenc pápa személyesen is fogadta őt néhány évvel ezelőtt Rómában. Vollein Ferenc 2015 és 2021 között…

View On WordPress

[dedibelyegei]

1997 - Europa: Történetek és Legendák

Bizony ez a két bélyeg valami sokkal nagyobb dolognak a része! Bár magyarként ennyi az egész sorozat, azonban már egészen 1956 óta, minden évben az európai posták, valamilyen tematika mentén kiadnak egy közös úgynevezett CEPT (European Conference of Postal and Telecommunications Administrations) sorozatot. '56-ban még az Európai Szén- és Acélközösség hat alapító tagja vett részt benne, de nagyon gyorsan folyamatosan bővültek a résztvevő országok. A csúcs éppen a '90-es évek végén volt (ugye a vasfüggöny lehullása...), ekkortájt 57 ország készített különböző bélyegeket a közös Europa sorozatba! Olyanok is mint Gibraltár, vagy a Feröer-szigetek például.

1997-ben a tematika a fent említett Történetek és Legendák volt, így minden ország valami ilyesmit rakott a bélyegére. A többi években ilyen témák voltak még például, hogy Nemzeti Parkok, Fesztiválok és Nemzeti Ünnepek, Híres Nők, Kortárs Művészet, stb.

Az egész logika meg a jó kis közös nemzetköziesség miatt, az Europa sorozat a világ egyik legnépszerűbb és leginkább gyűjtött bélyegsorozata. Jól lehet vadászgatni, minden évben jön új, izgik és változatosak a rajzolatok, stb. Sőt! 2002 óta van már szavazás meg verseny, és minden évben megválasztják a legjobb rajzolatot készítő országot. Bizony-bizony természetesen volt év mikor mi nyertünk, méghozzá háromszor is, sorozatban 2008-2010 között, illetve negyedszer 2012-ben. Megkerestem őket nyilván:

2008 - A levélírás

2009 - Csillagászat

2010 - Gyermekkönyvek (VACKOR!!!)

2012 - Látogass el <ország>-ra!

Na de kicsit az eredeti bélyegpárról. Szerintem alapvetően jól oldja meg a feladatot, hisz az egyik mondhatjuk igazi történet, bár sikerült elég szomorút választani (szegény Géza), a másik meg tényleg a key legendánk, bár a szarvas szerintem elég kis ergya lett, inkább olyan mint egy topis kis antilop, na mindegy, azért jó, hogy '97-ben még nem volt szavazás, buktunk volna az ziher. Itt egy full '97-es kollekció az összes országból, hát még messziről is látszik, hogy vannak menőbbek:

Aki amúgy elkövette nem más, mint Székely Dániel grafikus, fotográfus és festő. Színházban is dolgozott díszletekkel, sőt a 2000-es években három évig a Playboynak is fotózott. Sok könyvborítót tervezett a Magvetőnek, Európának, jelenleg festéssel és fotózással foglalkozik. A bélyegtervezést elég régen befejezte, 2000-ben, de így is majd 20 évig dolgozott benne, '96-ban elismerést is kapott.

Mivel ez egy nemzetközi sorozat, így a két magyar bélyeget is a megszokottnál jobban keresik, így nagyjából 500-600 forintba kerül a két darab postatisztán.

#bélyeg #stamp #hungary #magyarország #cept #1997 #történetek és legendák #tales and legends #székely dániel #géza fejedelem halála #a csodaszarvas #27 forint #90 forint

[keresztyandras]

Vaszary, az ismeretlen ismerős a Nemzeti Galériában

BJI >Még egy hétig látható a Vaszary János életművéből válogatott kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A mintegy 70 műből 24 mindeddig teljesen ismeretlen volt mind a szakma, mind a közönség számára. A mostani kiállítás egészen sajátos panorámájú. 2016-ban olyan képek kerültek elő a múzeum gyűjteményében, melyekről még a szakértő kurátoroknak sem volt tudomásuk. A festő 1939-ben bekövetkezett…

View On WordPress

#Bedő J. István #ismeretlen Vaszary

[csillagpontradio]

Orosz-Stefán Renáta kapta idén a Mazsaroff-díjat

Különleges helyszín, különleges alkalom. A Magyar Kultúra Napja alkalmából vette át a miskolci képzőművész, az Avasi Gimnázium művésztanára a számára oly megtisztelő Mazsaroff-díjat a Pannon-tenger Múzeumban. A néhai festő Mazsaroff Miklós özvegye Maria Nikolaeva a pályakezdő képzőművészek...

#Kultúra #Portré