#móka és kacagás

[keresztyandras]

Móka és kacagás

Fábián András >A Magyar Állami Operaház nem egyszerűen egy műemlék épület, amely 1884-ben épült. Nemzeti és történelmi jelkép, amely jövőre már 140 éve ad otthont Magyarország és a világ legnagyobb zenei műveinek. Korszakos művészek léptek itt fel és a világ legnagyobb karmesterei dirigáltak. A magyar ember és a magyar zeneművészet méltán lehet büszke az operaházára. Többek között az itt dolgozó…

View On WordPress

#Fábián András Móka és kacagás

[zeroz2ro]

Lavrov & Szíjjártó : móka és kacagás

[pipipike]

fejek a mai kormányülésről, csupa móka és kacagás lehetett

[szaller]

Elég hamar elrepült az év első fele és igazából végig dolgoztam, de azért lett annyi nyersanyag, ami alapján úgy tűnik, csupa móka és kacagás volt minden perc. Egyébként ezzel a háromévessel igen!

zene: Kai Đinh, Suni Hạ Linh, Monstar - Chỉ Cần Là Mình Cùng Nhau (Here We Go)

#helló Elton

[iszappakolas]

Mindig azt mondták, hogy élvezzem ki a középiskolát, mert azok lesznek életem legszebb évei. Micsoda móka és kacagás volt éveken át rosszindulatú faszokkal összezárva lenni, akiknek az volt a hobbijuk, hogy rendszeresen megaláztak másokat. Az is tök király volt, hogy az intelligenciánk és úgy ámblokk minden emberi értékünk az alapján volt lemérve, hogy mennyi információt voltunk képesek visszaböfögni a megkövetelt időn belül. A legszebb éveimnek sok mindent köszönhetek, többek között egy lightos PTSD-t és morbid kisebbségi komplexust, ami a mai napig megnyomorítja az életemet. 

[kepeslajoska]

Tanár ismerősöm a fészbukról Egy hétvégi élményem szeretném megosztani. Műfaján sokat töprengtem, végül úgy döntöttem legyen egy TÉNYSZERŰ beszámoló arról, hogy mi történt Magyarországon 2022 októberében, Komáromban, a Monostori Erődben. Sajnos szubjektív elemeket nem tudok kizárni, például, hogy a náciüldöző hadúrnak elég ürügy lenne-e egy ilyen rendezvény egy tervszerű hadművelethez. Esetleg, hogy ezzel az írással én kerülők-e szembe a törvényekkel, vagy azok akik a rendezvényt szervezték, engedélyezték...

Még valami a tények előtt:

Könnyebb helyzetben lettem volna, ha egyedül kerülök ebbe a helyzetbe. Semmiképpen nem fojtottam volna el indulataim, lehet, hogy törni zúzni kezdtem volna és rossz szokásom szerint provokálni, hogy megtudjam mégis kik a jelenlévők és hogy gondolkodnak erről a rendezvényről. Viszont én egy gyerekcsapattal érkeztem, ráadásul meghívott vendégükként. Tehát nem szerettem volna őket és az értük felelősséget vállalókat kellemetlen helyzetbe hozni még ezzel a bejegyzéssel sem. Nem érdemlik és nem érdemelték volna meg. Tehát a történések:

Nem először jártunk gyerekcsapattal a Komáromi Erődben. Történelmi hely ennek megfelelő hangulattal, de mint erődítmény egyébként is egyedülálló. A történelmi szerep többnyire ismert, az 1848/49-es szabadságharc egy emblematikus helye, Klapka György nevével fémjelezve. A kétnapos kirándulás utolsó óráiban már nem terveztünk kötött programot, a 11-12 éves gyerekek szabadon játszhattak, ismerjék meg mi van a komor falakon belül és kívül. Jól is indult minden, a lövészdombokon átmászás, legurulások, ismételt felmászások a saras terepen, móka, kacagás, erőpróbák. Ám ami ezután jött – és itt persze szubjektív megjegyzés jön – az maga a lidércnyomás. Mert a bejáratnál egy semmitmondó plakát ugyan hirdeti, hogy itt most az „Év durranásaként” Hadijátékok lesznek, de nekünk sikerült megúszni az ebből adódó megemelt belépőt, csak sajnos a produkciót nem.

Szóval a távolból már látszanak a „játék” szereplői, tankok, páncélozott járművek, motorok. Nosza több se kell ennek a korosztálynak és szélsőséges pacifizmusom se késztet arra, hogy közbelépjek, hiszen erődítményben vagyunk, nem a Szépművészeti Múzeumban.

Persze elég hamar jöttek a meglepetések. Az elsőről készült képet még egy irónikus megjegyzés kíséretében küldtem haza, hiszen elég fura a jelenlegi helyzetben cirill betűs „A hazáért” feliratú tankkal szembesülni, de végül is a Z szimbólum elmaradt és a lényeg, hogy ezt a tankot is meg lehetett mászni. Miközben azonban már gondolatban terveztem, hogy fogom összefűzni az itt felvett videókat, fél fordulattal odébb feltűnik az első II. világháborús motor, a Waffen SS jól (vagy kevésbé) ismert jelvényével. Igaz, ennek lehetne helye egy hadtörténeti múzeumban, DE NEM ITT, viszont mellette, náci egyenruhában pózolók egyre nagyobb számban tűnnek fel. Mostanra már kezd sz��rreális benyomást kelteni az egész, először érzem azt, hogy csak egy fárasztó napot követő nyomasztó álomról lehet szó, így lassan meg se lep, hogy odébb már a kort egyre élethűbben idéző fegyveresek jelennek meg. A beöltözöttek – fogalmam sincs hogy jutottak a korhű jelmezekhez – szemmel láthatóan jól érezték magukat a szerepükben. Ezen a ponton már szívesen feltettem volna néhány kérdést, pedig a java csak ezután következett. A tankbérlés lehetősége ismerve a korai, de nem túl régi történelmünket „enyhén” bizarrnak tűnt. Persze itt már tobzódnak a fegyveresek, akik lelkesen mutatják a fiatal érdeklődőknek, hogyan kell a halált osztó eszközöket használni. Hogy milyen ideológiai megfontolásból, az pár méterrel odébb derül ki, ahol elérjük a hadijátéknak csúfolt program egyik, de nem utolsó mélypontját. Csak remélem, hogy a Facebook nem fog letiltani a tiltott szimbólumok megjelenítéséért, és azok elmaszatolása csak az erre szakosodott szoftver számára rejti el ezeket. De valóban itt mindenki „kedvére” dúskálhat horogkeresztes bögrék, karszalagok, vagy Hitlert és társait ábrázoló poszterek között. Talán a kiegyensúlyozottság kedvéért azért megjelenik egy két szovjet tábornok is, vagy némi képzavarral vegyítve „ÖNKÉNTES RENDŐRI” karszalag. Próbáltam magam elé képzelni ahogy aznap este jópár családban már a horogkeresztes bögrékből, hitleres poszter alatt szürcsölték a teát. És bevallom erős késztetést éreztem néhány relíkvia összetörésére. Az esetleges kártérítési perben pedig megnéztem volna, ahogy a törött cserepeket, összetépett posztereket tárgyi bizonyítékként kihelyezi a sértett a bírósági pulpitusra. Tovább haladva már semmin se csodálkozok, inkább megkönnyebbülök, hiszen azt kizártnak tartom, hogy a kukoricaárus szomszédságában a gyerekek névre szóló DÖGCÉDULÁT vehetnek. Tünődtem, hogy vajon a számlát milyen „termékre” állították ki, de mivel még „álmomban” sem szerettem volna költeni rá nem tudtam meg. Az azért megfordult a fejemben, hogy Adolf Hitler névre (hogy másra ne is gondoljak) kiállítottak volna-e egyet. Kicsit odébb még gépkarabéllyal célratartók árnyékában falatozni is lehett. Nem tudom, hogy az illető az amerikai imperializmust szimbolizáló hamburgert, vagy Coca Colát vette-e célba. Mint ahogy azt se, hogy a kicsit távolabbról felcsattanó éleslövészeten irányt adók milyen célpontokra fordították az élesfegyvereket. Kerestem még Vitéz Jány Gusztáv „elveszett légióját” de a szervezőknek erre nem sikerült statisztákat verbuválni (?), így a Rekviem elmaradt. Szóval volt itt móka, kacagás, de talán a legdöbbenetesebb mégis az volt, hogy a sokszáz főnyi látogatók közt egyetlen egy döbbent arccal se találkoztam, leszámítva a közben összeverődött nebulókat, akiknek arcán mégis látszott a megrökönyödés.Velük azért megbeszélve a látottakat megnyugodtam, hogy közülük talán nem kerülnek ki a jövőben hasonló „szerepjátszók”. A látogatók többsége viszont úgy viselkedett, mintha egy majálison, vagy inkább Oktoberfesten lettek volna. Bár gondolom hasonlóra Münchenben, vagy bármely európai országban nem kerülhetett volna sor. Szóval ez egy igazi hungarista hungaricum volt. Kicsit szédelegve, visszafelé még belefutottam egy közös csendőri és SS volksbund (?) járőrcsapatba, minden formai és kegytárgyi kellékkel, katonásan grasszálva. Felajánlottam, hogy esetleg elvállalnám Radnóti szerepét kizárólag a korhűség kedvéérét, de mivel senki nem tudta melyik egységnél szolgált az illető, ezért visszautasítottak. Kifelé tartva még fülembe csengett a nagysátorból kiszűrődő hazafias zene, utóbb tudtam meg, hogy az Egri Csillagok operettváltozatának dallamait hallottam és néhány, szintén a kort (de melyiket?) idéző tablókép is felbukkant, elsőként Puskás Öcsié, de hogy mögötte ki, és milyen megfontolásból szerepelt már nem tudom.

Tanulság? FEL KÉNE MÁR ÉBREDNI, mert a történelem – nem Klapkáé – újra írja önmagát, immáron leplezetlenül, bár lesznek akik majd megmagyarázzák… Aki akarja fogyassza egészséggel. Igaz a panoptikum bezárt vagy visszaköltöztetik a Horror, izé Terrorházába, bár ezt is csak a rosszindulat mondatja velem, hisz Mariska néni ott se volt – vagy keresztül nézett rajtam.

[petrany]

Micsoda móka, micsoda kacagás! És gyerek, elfér! Mármint egymás mellett a kettő. Az ívben már más kérdés, meg az is, hogy leér az alja előtte. De ha a híd bírja megerősítés nélkül is, akkor olcsóbb kör lesz ez, mint sokan eleinte gondolták.

#CAF #Szabadság híd #Youtube

[avicdsgn1]

Nem tudom minek cirkuszoltak, szerintem zseniális lett "Didn't have to do this in Birmingham" :DDD Nagyon gúnyosan mutat rá a pl Shamima Begum típusú történetek abszurditására. Sajnos a mérhetetlen pofátlanságára nem..... Hála istennek annyi józanság maradt, hogy nem engedték vissza a csajt UK-be. Ha csak meglátom felforr az agyvizem....nézd meg!!! Nyugati luxusrucikban, napszemcsiben fotózkodik, interjúkat ad, teszi-veszi magát, úszkál a népszerűségben és pózol a kamerának. Celebkedik. Mindezt azokután ami történt...beszarok bazmeg!!! A csajt felnevelte Britannia. Mindent megkapott....rendes házban lakhattak a szüleivel (amire a britek sokan várnak míg kaphatnak) rendes oktatást, rendes ruhákban járhatott, nem ütötték-verték. Minden olyat amit a saját országuk hírből sem ismer. És ezt hogy hálálja meg?? Elmegy és beáll az ISIS-hez a nyugat ellenes hadviselésüket támogatni a pasikájához. Aztán amikor rájött, hogy nem akkora móka és kacagás egy vadember asszonyállatkájának lenni egy háborús zónában vissza akar kéredzkedni a hanyatló UK-be ami ellen fordult. Ráadásul bizonyíthatóan ISIS fejesekkel is találkozott. Kb. 100% terrorveszély a csaj. És akkor még a pofátlanságáról nem is beszéltünk.

#Youtube

[lacyc3]

Ha sok pénzem lenne, nyitnék egy kórházat

Ami emberhez méltó ellátást biztosítana a betegeknek és munkakörnyezetet az orvosoknak.

Az lenne a mottó: "Nálunk mindenki meggyógyul!"

Az év eddigi állásához képest a covid ~2 éve móka és kacagás volt.

#mindenszar

[szamasza]

23:35

Készen vagyok a differenciálegyenletek a fizikában nevű tárgyamhoz kellő házim felével. Határideje? Holnap reggel 8:00.

Pánikra nincs ok, időm, mint a tenger!

(Mert ugye az alvás nélkülözhető dolog...)

#szeretlek elte #differenciálegyenletek #jaj de jó #móka és kacagás #házi feladat #elte #egyetem #iskola #egy leendő fizikus mindennapjai #életem pár sorban #személyes feljegyzés #alváshiány #kell az a nyomorult kettes #motiváció #magyar #magyar tumblisok #matek #fizika #2018 #március #márc 13

[thisisnotadiehardmovie]

Kipróbálni a VR-on a sziklamászós játékot persze nagy móka és kacagás. Segít megérteni, mit szeretett benne a srác aki a valóságban sziklamászás közben halt meg, egy hónappal a gyereke megszületése előtt.

[ndav1d42]

21/01

úgy álltam neki ennek az évnek, hogy márpedig ez akkor is egy kurvajó év lesz (pláne a tavalyi után), és legnagyobb meglepetésemre... az! eddig nagyon az! :) szóval boldogság van, meg móka-kacagás, így még ez a hülye takonyidős-hideg tél is elviselhetőbb (legalább lenne hó!). de azért várom a tavaszt. túrázni akarok, meg utazni, meg menni helyekre, meg, h legyenek helyek már, ahova lehet menni egyáltalán!

volt egy nagyon jó évindító kirándulás a Kevélyeken, Csobánkával, Pomázzal, geoládázással

volt egy nagyon jó havas erdős Kő-hegy járás is, Vasas-szakadékkal és Szentendrével, ahol alig kapni normális forralt bort

életemben talán először azelőtt mentem el fogászatra, h fájt volna maga a fog, de megérte, be van tömve, minden szupi. és még el se ájultam!! néha még emlékeztetnem kell magam, hogy nyugodtan rághatok mindkét oldalon is.

haladtam egy kicsit a asztalosprojekttel. sokat nem, de halad. idén kész lesz! meg van ötletem másra is már...

túráztam ~45km-t, nagyon keveset bicikliztem, a lépésszámláló 208ezret ír, 0 könyv (de legalább 2-3-at olvasok párhuzamosan), 8 film

#hóértékelő #2021

[zatrig]

Tldr herót-híradó

Távol álljon tőlem a rossz tapasztalatokban való tobzódás, de bazki, ez a hazaút során tapasztalt ötperces szkeccs Budapest - Magyarország - volt egy jelenetben.  Valaki a buszon kinyitja az ablakot az egyes-kettes ajtó között. Este felé már ma is hűvösebb volt, tehát masszív nullafokos huzat ON. Sofór kiszól a dobozából, idézem: “Mé’ teccett a zablakot kinyittani?”. Nem egy Harvardi stílus - csak ahhoz képest, amit válaszként kap. Miafasztképzelszbazmeg, takaroggyávissza stb Ezen egy darabig elhuzakodnak, csávó behozza, hogy vírus mián nyitotta ki az ablakot (abfckinlak, elvileg van klíma, ami meleget is tud), miért nem beszél vele a sofőr kulturáltan (he...?), meg, hogy hívja a héket. És tényleg, mindketten hívják a maguk hatóságát, a sofőré ki van hangosítva. Első kérdés: utazásképes állapotban van-e a rakomány bunkó utas. Mire csoró şofer “Hááát, végülis igen.” Én a helyében lehet árnyaltam volna azzal, hogy “háááát, bebaszva nincs, beállva nincs, nem szaglik öt méterre, csak épp úgy köszönt, hogy mijafasztképzelszbazmeg”. Bár akkor még nagy önérzetébe’ frankón megver... Na de ő nem, ő haladni akart, és másnap is szolgálatba állni, úgyhogy ajtó visszacsuk, haladtunk tova. Összefoglalva: A ember baszik B emberre és vica-verza, valamint mindenki kussol. Én is, mert hogy a pékbe magyarázod el egy ilyen lumennek, hogy lehet bazmeg nélkül is köszönni, illetve az, hogy ő megy hat megállót, az lehet, hogy karikás lófasz a sofőr 12 órájához képest. Valamint még egy-két fun fact: - a hightech BKK-s buszon egy fokban ablakkal baszakszunk, klíma sehun. Volvo, Van Hool? Tudjatök - tuti, hogy kellene legyen benne keringetés. - ezen a roncson kell egy pasasnak napi 8-10-12 órát dolgoznia. A cég lukas zsák, mi rakjuk bele a szép tízezreseket, neki valószínűleg már nem olyan falrengető a fizuja se. - és mi meg kifizetjük a lóvét, hogy ablakozzunk, balhézzunk a többi hasonlóan kutyába vett utassal, az ellenőrök között még megmaradt oldschool kakadukkal (200-as a kedvencük, húnetuddmeg, utolsó útjára induló külföldi, munkába menő légiutaskísérő, mind bisssztoss direkt bliccel, még a kordonba is utána kell menni! Egy ilyen igazi hadaró kakadu a koordisról pattant le még mikor ott dolgoztam... csodabanda, miattuk sül a rendesek pofáján a bőr) és aki erre izgul, az csicskába nézze a sofőrt. Azon a járművön, amin az gyakorlatilag ott lakik. A saját nappalidban megkérdezi, mi a faszt képzelsz, mert a bérletért (ha volt ugyan neki) megvette a buszt veled együtt. Móka-kacagás. Ezen kívül sok jó dolog is történt ma, de ez egy példabeszéd, tanmese, Lafontaine, kurvaélet.

[kepeslajoska]

Csupa móka és kacagás az életünk, amióta ő vezeti az országot

[csimpolya]

Bár a születésnapom napján egész nap szakadt az eső, másnap kegyes volt az időjárás, és tudtunk a kertben ünnepelni.

Csodaszép torta, vizes lufi csata, dia nézés (minket a héliumos lufik jobban érdekeltek), játék, móka, kacagás, néha kis perpatvar és csetepaté. 😊🙃 De jó 5 évesnek lenni! 🤗

[lelek-blog]

Észre sem vesszük, mikor nőttünk fel. Egyik pillanatban csak belenézünk a tükörbe, és rájövünk mennyire más volt az életünk pár évvel ezelőtt, mennyire gondtalanok voltunk, azt hittük a világ móka és kacagás. Most pedig a kamaszkor gyötrő problémáival találjuk szembe magunkat, és ezek a dolgok ugyanolyan jelentéktelenek lesznek évek múlva, de most mégis ez határoz meg minket. Ezek a döntések, vagy különféle dolgok befolyásolják azt, hogy kivé válunk majd. De mi mégse ezekre a döntésekre emlékszünk majd, hanem a jó és a rossz élményekre, amik az úton értek minket. Te, aki olvasod ezt, tanulj meg egy dolgot. Az életben semmi miatt sem érdemes aggódni. Ha tudsz rajta változtatni, akkor változtass, ha nem tudsz változtatni rajta, akkor engedd el! Később csak az fog számítani, hogy boldog voltál-e vagy sem.☆♡