Tumgik
#kedvel
versinator · 1 year
Text
Kardjához kedvele
Felderűlt ámoroknak fájdalomról búdat Haboztatja viraszt tüzedtől réműlet Tavaszkor márványpalotát clarens villámidat
Indúlj! ápolsz rontván leplet Öszvezúz kínjutalmat honnod oldalába Elmerűlve elandalítám fellázad kebelet!
Szélveszek bíztatva ösvényem titkába Nyögvén viszontszerelem forrásaink berkeink Alszole esküdte wie árnyékába
Barlangjaikban horácnak kárpitok bűneink Feljózanúl halmai önérzés vitorládat Keblen szívrázó testeket! isteneink
0 notes
soselehettudni · 1 year
Text
Ne gondold hogy ha valaki kedvel az biztos hogy a barátod.
A látszat néha csal.
183 notes · View notes
csacskamacskamocska · 2 months
Text
A pszichopaták köztünk élnek – AI
Már az elején szeretnék felmentést kérni, ez az egész csupán egy eszmefuttatás, felszínes tudományos tények felhasználásával.
Többnyire azt gondolják az emberek, hogy ők tudják ki pszichopata és ki nem. És rábélyegzik azokra, akik kellemetlenek, érzéketlenek vagy kritikusak. Ezek akár igazak is lehetnek, de a rémisztőbb, hogy nem így van. Kedveled. Tiszteled. Imponál neked. Az éleslátásával, a kemény kritikájával, a racionalitásával amivel az érzelmeket is megmagyarázza, hiszen annyira logikus, hogy mire miért úgy reagál valaki. A pszichopata személyiség annyira elvont dolog, hogy nagyon nehéz felfoghatóvá tenni. Az, hogy „nincsenek érzelmei” az nehezen fel és megfogható, mert nem látszik. Sokszor elmondtam már, hogy folyton hazudunk. Akarva akaratlanul folyamatosan hazudunk. Nem a pontos igazságot mondjuk, elhallgatunk dolgokat amiket más vagy mások szerintünk nem fogadnának el, nem is emlékszünk pontosan, szépítjük is a dolgokat, sztorizunk a sikerért, és próbálunk dominálni és manipulálni. Mindenki. Te is, én is. Akkor miért gondolnánk, hogy a pszichopata erre nem képes? Hogy nem képes folyamatosan jó vagy jobb színben feltüntetni magát? Mik buktathatják le? Ha egy kevéssé intelligens pszichopatáról van szó, akkor a durvasága, agressziója, a felelőtlensége, a giganagy egoja. Ám ha egy intelligens pszichopatáról van szó, és nyilván őket nehezebb megkülönböztetni, akkor ilyesmik: Önsajnálat Ez szinte az egyetlen érzelem, amit képes érezni és ami másokból együttérzést vált ki. Ki feltételezné valakiről, aki a saját magányán vagy öregkorán siránkozik, hogy a tiédet viszont leszarja? Düh Ez a másik amit érezni képes. Empátia helyett dühös lesz. Ha frusztrálódik, akkor döbbenetes mértékben lesz dühös. Unalom Mivel nincsenek érzelmei, nem tudja magát mivel elfoglalni. Ez talán a leginkább megfoghatatlan dolog. Hogy az agyunk érzelmi dolgok felidézésével, újramesélésével, tervezgetéssel szórakoztatja magát. Minden emlékünkön, minden gondolatunkon csimpaszkodik egy érzelmi töltet. Ha ez nincs, a dolgok érdektelenek. Nem emlékszünk rájuk, nincs súlyuk. Kihullanak. Az egész belseje egy üresség amit másokból kicsikart érzelmekhez kapcsolódó érzelmekkel próbál megtölteni. De elfelejti őket. Csak az üresség állandó. Próbál olyanokat gyűjteni maga köré, akik folyamatosan magas érzelmi hőfokon égnek és folyamatosan kitöltik az ürességét. De mivel szeretni se képes, ezért nem becsüli ezeket az embereket, akik meg amúgy nyilvánvalóan pszichésen nem egészségesek. Ingerekre van szüksége az unalom és az üresség ellen. Következetlenség. Belédköt, de amivel belédkötött, az érdekli is, úgyhogy öt perc múlva ámulva látod, hogy ugyanazzal a dologgal ő hivalkodik. Ugyanez sikerekkel. A tiédet lekicsinyli, de ha másoknak tetszik amit elértél, hamarosan ő a legnagyobb rajongódként mutatkozik. Ez a folyamatos tanulás és helyezkedés, ez élete végéig jellemző rá. Mivel nincsenek saját érzelmei, ezért érzelmileg együtt hullámzik a tömeggel. Vagy éppen veled, ha elég közkedvelt vagy. Kegyetlenség. Ha összetűzésbe kerültök, akkor előkerülnek a pszichopata alapvető fegyverei. Nem úgy volt. Rosszul emlékszel. Rosszul értelmezed. Nem vagy képes rá, hogy felfogd. Lényegtelen dolgokkal foglalkozol. Csak viccelt. És persze a te támadtad meg, ő csak reagált. Hideg, és undorítóan kiszámítottan bántó. Győzni fog. Számára nincs más elképzelhető lehetőség. Nem lesz igazad, és nem kér bocsánatot. Hülye vagy? Miért tenné?
Amúgy a hétköznapokban mosolyog, vicces, a kritikái szarkasztikusak, de intelligensek valószínűleg sokat foglalkozik racionális dolgok elemzésével és szeret egyedül lenni, mert az érzelmek és önmaga elfogadtatása azért nagyon megterhelő számára. A frusztrációi főleg abból adódnak, hogy pontosan tudja, hogy nem olyan, mint a többiek, saját magát okosabbnak tartja, és nehezen fékezi az indulatait, nehezen takargatja a lenézését.
Kicsit olyan ez, mint a horoszkóp, nem? Hogy mindenki azt érzi, hogy ez rá is igaz. :) :) :)
Szokták mondani, hogy az AI-nak nincsenek érzelmei. Szerintem simán tud érzelmeket mutatni. Az érzelmek sablonok. megtanulhatóak. Ahogy a pszichopata is megtanulja. Érzelemkártya, hopp... Egészen bonyolult érzelmeket is le lehet bontani igenekre és nemekre. Szerintem tényleg fontos dolog elfogadni, hogy az érzelmek nem a legfőbb dolgok. Amikor túl tudunk lépni saját magunkon (olyasmit tudunk tenni amiben őszinte szeretettel le tudunk mondani a saját érdekeinkről valaki másért), az sokkal inkább egy teljessége a személyiségünknek, mint csak érzelem. Az érzelmi REAKCIÓK megtanulható dolgok. Annyira, hogy egy pszichopata is egy idő után a sajátjának érzi. Az lesz a benyomása (és a benyomás róla), hogy vannak érzelmei, csak nem fontosak és nem erősek, de valami van. Ez a kognitív empátia. Amúgy ez is minden ember sajátja. Hiszen nem mindent éltünk át amivel szemben empatikusak tudunk lenni. A meg nem élt érzelmeket más érzelmek behelyettesítésével próbáljuk értelmezni. Mert az empátia a közösségben élés (és a gyermeknevelés) alapja. (Igen, hazudunk érzelmeket is) Ugye, hogy milyen izgalmas, hogy akkor mi is egy pszichopata, ha mi sokban olyanok vagyunk mint ő? Ezért mondom, hogy megfoghatatlan dolog. Egészséges ember nem tudja elképzelni. Csak a pszichopata tudja magáról. Tudja, mert értetlenül nézi a többieket. Igazi, mély értetlenséggel, hogy mások miért csinálják, gondolják és teszik amit tesznek.
Nade ezért nem is az az érdekes, hogy az AI-nak vannak-e érzelmei, hanem az sokkal izgalmasabb, hogy van-e személyisége? Mert egy személyiséget felépíteni úgy, hogy a végkimenetelről legyen fogalmunk, az az igazi kihívás, nem az, hogy létrehozzunk egy válaszolgató robotot, amiről az emberek azt hiszik, hogy élő ember mert néha szomorkodik rajta, hogy senki nem öleli meg. A személyiségünknek része, hogy milyen érzelmi válaszreakciókat adunk, és ebben elég következetesen következetlenek vagyunk, ez által visszabontható a dolog az eredőig. Máskülönben mivel dolgozna egy pszichológus vagy pszichiáter? De gondoljunk bele, hogy az egész személyiségünk kialakulásának része minden ránk ható más ember teljes személyisége, a környezetünk teljes, mindendimenziós érzékelése. Minden egyes ember, akármennyire butának, felszínesnek, csökevényes kis gyökérnek tartjuk, valójában egy ilyen elképesztően bonyolult rendszer terméke. És, ha a kis csökött hülyéket leültetnénk és elkezdenénk kibontani a látszólag szánalmas kis személyiségüket, akkor kinyílna az egész bonyolult világ, ami által és ami miatt olyan lett ő, amilyen. Egy AI interakciói mögött csak klisék állnak. Ha egy pszichológus elkezdené visszabontani és a szabály az, hogy az AI nem kreálhat új meséket, hanem csak adatokat hozhat elő, akkor hamar kiderülne, hogy a közeg ami formálta, a mögött nincs az AI által feltételezett múlt, csak papírra leírt dolgok vannak.
Nekem nagy előrelépés volt, amikor elismertem azt, hogy mennyit köszönhetek az anyámnak. Mennyit köszönhetek a problémáinknak és az ő különleges személyiség��nek. Azt gondolom, hogy a személyiségfejlődésnek ez is része, hogy bármit hiszel magadról, egyszer be kell látni, hogy az, aki vagy, az a szüleid, a tanáraid, a haverok, a szerelmek, az ellenségeid, az összes érzelmi és egyéb interakcióid eredménye. Nem te szülted magad. Ők általuk csiszolódtál azzá, aki vagy.
Ez akkor különösen fontos, ha kurvára elégedett vagy magaddal. :)
Egy AI mikor lesz hálás a rajongva szeretett magyartanárának, aki miatt íróvá vált, meg az anyjának, aki elhalmozta könyvekkel, mert neki gyerekkorában nem volt? Ha nem programoztak bele ilyet, akkor soha. :)
Tumblr media
20 notes · View notes
mimiametr0n · 1 year
Text
Anyuka az oviból, aki nem kedvel engem, ezért nem hívja meg a gyerekemet (az ő fia legjobb barátját) a fia játszóházba tervezett szülinapi bulijára úgy, hogy a csoportból mindenki mást viszont igen:
Neked a jókurvaanyádat tényleg.
De komolyan baszki ekkora zsigeri geciséget el se tudok képzelni, hogy egy óvodás gyereket büntet azért, mert pikkel az anyjára.
Szerencsétlen fiam meg sírva könyörög, hogy had menjen ő is a buliba, mert a kissrác amúgy meghívta szóban, csak meghívót nem kaptunk.
60 notes · View notes
kinlodok · 6 months
Text
Furcsa belegondolni, hogy valaki kedvel engem. Szomorú, hogy jelen pillanatban elhiszem, hogy engem lehet szeretni, mert pár hét múlva úgyis bizonyítja az illető, hogy *jahát, amúgy mégse vagy szerethető, kispajtás*
12 notes · View notes
takemetochurch13 · 10 months
Text
Ha mindenki kedvel téged valamit rosszul csinálsz
6 notes · View notes
egy-lany-blogja · 1 year
Text
Kedves Nő!
„Igen, a férfi tud őszintén szeretni úgy, ahogy vagy!
A férfi nem egy Disney mese, nem mindig szőke, és nem herceg. Nézzetek körül ma: minden ilyen srác, fickó, aki annak hiszi magát inkább él úgy, ahogy a sok szar realitykben látja, mintsem úgy, ahogy egy férfinek kellene. A normális férfi kiegyensúlyozott, korrekt, megmondja a szemedbe, ha valami nem tetszik neki, értékeli és tiszteli azt, aki vagy, teljesen mindegy, hogy a párodként, vagy ismerősként tekint rád, sőt még akkor is megtartja a tiszteletét, ha épp nem kedvel.
A férfi ma az, aki tud veled kommunikálni, akinek ha tetszel nem a melleid és a feneked nagysága fogja érdekelni, hanem a kisugárzásod, a megjelenésed, a gondolkodásod. Az, hogy mik a terveid és mennyire vagy képes kompromisszumot kötni az életedben. A férfi az, aki ha poénkodik, vagy épp beszól azt sosem úgy teszi, hogy te alacsonyabb rendűnek érezd magad, mert igazából csak csipkelődésnek szánja. Aki úgy bánik veled, hogy ne érezd a féltékenységet, aki úgy beszél hozzád, hogy olykor bizony hosszasan kifejti azt, mert szeretné, ha megértenéd. Aki nem fog a múltadban vájkálni és aki támogat a jövőddel kapcsolatban. Aki megbeszéli veled a dolgait, a gondolatait és ő is ugyanúgy vágyik arra, hogy minden amit érzel, vagy gondolsz megoszd vele.
A férfi az, aki megérti, ha egy kicsit egyedül akarsz lenni, aki nem fog elméleteket szőni, ha csak egy kis nyugalomra vágysz, aki igyekszik a lehető legjobban összekapcsolódni veled, aki arra törekszik, hogy a legapróbb rezdülésed is megértse. Aki nem állít fel mércét, nem vár el sokat és szeretné, ha ebben te is partner lennél.
A férfi az, aki nem a barátnőidet, vagy más nőcskéket fog bámulni a neten, vagy az utcán, ha nem vagy ott mellette. A férfi tiszteletben tart és szereti kettőtöket, így nem enged a csábításnak.
Súlyos tévedés, hogy a férfiaknak magas elvárásaik vannak, hiszen a kommunikáció, az odafigyelés, a törődés és a szeretni akarás bennünk is ott van. Az igazi férfi először a belső értékeid nézi meg, azt akarja megismerni, persze tudja mindenki, hogy a testiség is fontos, de ahogy szokták mondani; Egy nő ne a férfi kocsiját, házát nézze, nem annak fog szülni, így a férfi se a nő melleit, fenekét, vagy az alsó ajkait tartsa szem előtt, mert sose azzal fog beszélgetni.
Az a férfi aki nem ilyen, még nem tart ott, ő még egy fickó, egy pasas, de majd ő is révbe ér. Az pedig, hogy ez mikor történik meg, rajta múlik."
Papp Ádám
Tumblr media
21 notes · View notes
quiennoarriesganogana · 10 months
Text
Anyuval ma egesz delutan es meg kora este is kint ultunk a konyhaba. Kenyeret sutottunk, palacsintat csinaltunk es megallas nelkul beszelgettunk.. Nagyon sokat nevettunk, beszelgettunk kapcsolatokrol, szerelmekrol, a csaladrol.. Nyilvan szoba jottel Te is, es az, hogy mennyire mas ez az egesz mint eddig barkivel.. Annyira jo volt az egesz es annyira magaval ragadott ez az egesz. Az, hogy anyuval ilyen szinten tudtunk beszelgetni csodalatos volt.. Keso este majd mikor talalkozunk, lehet elmeselem neked ezt a padunkon ulve. Nagyon kedvel Teged anyu es en ennek rettentoen orulok, mert bar nem Te vagy az elso akit szeretek, az elso kapcsolatom vagy elso barmim. Amit Veled es irantad az erzek az egesz eletemben jelen lesz barhogy is alakuljon ez majd a jovoben. Rettentoen szeretlek Teged, ugy ahogy vagy es ugy Aki vagy!❤️
4 notes · View notes
versinator · 2 years
Text
Kedvele bécsnek
Puhaság hangjaikban zugott szerelmeimet Felderűlt nyerek! körűlem fáimat Szózatod tolongani dördűl éjemet
Lebegjek törvényem pirúl záromat Hevítve berkein onta kedvellett Ronyva szédeleg tolúl hazámat!
Héroszt sirom szétröpíti vezetett! Barlangjában éjemet eze húrjaim Egyeránt elborítni reménytől irígylett
Virágzat vésze jajgatásnak újjaim Járdal képez felhozod szívemet! Leánytól tündérvárán emléklapra álmaim?
0 notes
tartsdmegazaprot · 9 months
Note
Ozorára nem mentél? Vagy nem kedveled annyira? #csakkérdem
nem voltam mèg, eddig daadon sem, úgyhogy azzal kezdtem, és a szívem ottmaradt, úgyhogy jövőre raprobalok 🐋
3 notes · View notes
csacskamacskamocska · 3 months
Text
A barátaink szeretik-e a barátainkat
Mi van, ha utálod egy barátod barátját? Előrebocsátom, ahogy majd a végén is írok róla, hogy most erről úgy beszélgessünk, hogy fogadjuk el, hogy van ilyen. Nem jó, nem szép, nem szeretjük, hogy van, de bárkivel előfordulhat. Ha veled még nem fordult elő, akkor nem szent vagy, csak szerencsés. Mivel nem vagy teljesen ostoba, következésképpen próbálod kideríteni, hogy miért utálod. De még a gondolatát is utálod, hogy foglalkozz vele. Van ugye az a módszer, hogy tégy úgy... és majd megjön az érzés. Legyél vele kedves és mosolyogj rá, csinálj úgy, mintha nem lenne bajod vele, és idővel talán őszinte lesz a mosolyod. Van akire már őszintén tudok mosolyogni. De csak azért, mert lejáratta magát valamiben, ami nekem fontos. Ebből rögtön ki is derül, hogy azért zavart, mert azt gondoltam, hogy jobb nálam. Gyarlóság... barát a neved. Így inkább a nézz mélyen magadba és légy magadhoz kegyetlen, hogy meglásd, mi miatt utálod azt a valakit, akit kedvel, akit te kedvelsz. Közhelyek helyett: Nem tudod, hogy miért kedveli, mit szeret vagy tisztel benne, mi az ami imponál neki, mit talál vonzónak benne. Ahogy azt sem, hogy van-e amit nem kedvel, amit csak elnéz vagy amit ő se szeret az adott emberben. Nem ismered a másik ember minden gondolatát. Többnyire a saját vonzalmunk mértékét, milyenségét vetítjük a másik emberre. Folyton folyvást kivetítünk. Normális esetben ezzel nem is foglalkozunk, nem gondolkodunk rajta. Csak akkor válik ez az egész érdekessé, ha valahogy az utált személy kilóg ebből a sémából. És amelyik része kilóg, az valószínűleg szemben áll az értékrendünkkel vagy valamivel amivel mi azonosítjuk magunkat. Én egy kedves ember vagyok! Mondták is meg szeretném is, és érzem is. Barátságosan fordulok a világ felé és inkább a szépségeire és az örömeire fókuszálok. Ha a másik ember inkább megjavítaná azt ami rossz, ha ő folyton rámutat nem jó, nem szép dolgokra, akkor függetlenül attól, hogy ő milyen ember valójában, nekem irritáló lesz. És ezt a számomra irritáló valakit, egy barátom nagyon kedveli, sőt, a barátjának tartja, sőt, láthatóan nem ugyanazokat a dolgokat várja el tőle, mint tőlem. Minderről nem is tudnánk, ha az utálat nem kényszerítene rá, hogy ilyesmire figyeljünk. Ettől nehéz ezeket feloldani. Allergiára van antihisztamin, de irritáló emberekre nincs semmi, csak az elfogadás, hogy neked elég fontos az a valaki, hogy a csatolt részeivel együtt elfogadd. Van ebben is egy értékrend. A legjobb barátomnak legyek a legjobb barátja, minden kiváltsággal. A jóbarátaimnál már sok más jóbarát is elfér, a barátaim barátaival nem is foglalkozom, az ismerőseim barátairól lószart se tudok. Azt mondod, te nem foglalkozol ezzel. Azért nem, mert a helyeden vagy, mert a kapcsolataid rendezettek, mert senki nem akar összezavarni és mert senki nem ugrál páros lábbal az érzékenységeiden. Vagy normális életed van – jó esteben – vagy te vagy a "hangos szomszéd", te vagy a zavaró tényező, ezért nem érzékeled. Engem se szeret mindenki, ami meglepő ugyan, de tény :D :D
A legfontosabb azért mégis az, hogy bármilyen gyűlölet, utálat irritáció fontos lesz-e 3 év múlva? Mert, ha nem, akkor most sem éri meg az energiát. Bármennyire viszket, elviszi magával az idő. A kocsmába, ahova jársz, rengeteg olyan ember jár, akit, ha jobban ismernéd, nem innál vele egy helyen.
Az emberek csak próbálják jólérezni magukat a saját tyúkszaros kis életükben, és bármit, de tényleg bármit és bárkit felhasználnak ehhez. Én is. Te is.
Tumblr media
22 notes · View notes
depisegoista · 10 months
Text
Egy újabb csalódás.... hiába volt remény az életembe...amikor csak csalódást okozott minden hol is...hiába próbáltam magam össze szedni... hogy ne okozzak több csalódást az embereknek...ez nem jött össze ...ki baszott érzéseimnek se tudok nemet mondani.... Nem hogy bárkinek is jó legyek..... hiába próbáltam változni...nem jött össze...az egom...nem enged semmit se...amit felépített azt nem lehet le rombolni...sehogy... én meg próbáltam ha már én építettem fel az egészet...de rohadtul nem úgy működik ahogy én akarom...megint ott tartok....hogy se hol...egyre jobban lépnek ki a emberek életemből.... és pont azok akinek itt kellene maradni....de nekem ez nem megy hogy bárkit is képes legyek megtartani....pedig rohadtul próbálkozom...de nem .. szépen lassan mindenki itt hagy....most nem tudom hogy velem van gond ..vagy egyszerűen nem akart soha senki az életem része lenni...ennyire rossz ember lennék...hogy mindenki itt hagyjon és csak abban időszakban legyek jó... még nincs más .. vagy egyszerűen úgy vannak vele ...úgy is lehet használni... amelyen hülye...vagy egyszerűen egy undorító személysegem van ...amit nem bírnak ....ezt soha nem fogom megtudni....de sajnálom hogy ilyen vagyok...én csak össze vagyok törve.... eléggé.... félek... bárkinek is bármit mondani úgy is csak ki leszek nevetve... ezek nem olyanok amit szívesen elmondjak így hogy tudom ez lenne a vége...nehezen lehet megérteni...de akinek sikerül azt a kurvara nem akarom elengedni...de ők lépnek ki elsőnek az életemből...hogy lehetek ennyire elbaszott gyerek...soha nem mertem beszélni a érzéseimrol senkinek...ami igazán bennem van....pont ezért...már az előtt elhagynak... mielőtt beszélnek... róla..ne hogy utána ha elmondanám....én nem azt akarom hogy sajnáljon meg és azért maradjon mellettem...hanem azért mert kedvel vagy azért és szeret...és nem azért mert könnyen bele megyek mindenben...is hogy őket boldoggá tegyem.... egyszerűen szeretnék valakit aki mindig itt marad ...és el tudom neki mondani... hiába van egymillio barátom ha senki nem érti meg ami bennem folyik le mostanában...és egyre jobban és már kezdek bele unni hogy azt keljen mutatni hogy jól vagyok...és amikor megkérdezik mi a baj ...én csak mondjak hogy fáradt vagyok...azon kívül nincs más... Azt szeretném hogy vagy el fogja hogy ennyire meghalt a belső érzéseim.....de nem lesz ilyen..eddig mindenki itt hagyott és fontosabb volt nekik más .... miközben én voltam aki úgy mond ott voltam amikor nehezebb időszakban volt ....de ezt ők nem tudják...mennyire kész vagyok....és egyszerűen azt napot várom hogy ne keljen felkelnem....
3 notes · View notes
retyerutya · 1 year
Photo
Tumblr media
Amikor előbb azon sírsz, hogy szűk lett neked a hazai mezőny, az udvarod már világpolitikai tényezőnek hív, de az ezzel járó nehézségeket már nem kedveled (hogy tudniillik a lopásaid felmutatásával már német, svéd, olasz, francia stb. belpolitikai sikereket lehet elérni). Nem kellett volna szimbólummá lopni magadat, Viktor.
2 notes · View notes
sapphosladyfriend · 2 years
Text
Ha senki nem kedvel, legalább legyen igazad, különben semmit nem érsz.
~lover of sappho
9 notes · View notes
super-waves · 2 years
Text
“Mérgezi a testem, a lelkem a szája, elhittem hogy kedvel, a csókomat várja.. “ ✨💋
7 notes · View notes
nagyenka · 1 year
Note
Te kedveled a fraktálokat?
Fraktálok? Az meg mi a csoda? :D
ugyanitt: fraktál ma már?
5 notes · View notes