#hiányzik az életemből

[nyulfarok]

#nagyon hiányzik az az időszak az életemből amikor a legjobb és legelfogadottabb kifogás volt hogy anyukám nem enged el #dehát itt vagyok 23 évesen #és anyukám elenged #és nincsenek többé jó kifogások

[boldognaklenni-01]

Felnőtt.

Van valami őrülten fura ebben a szóban. Ha ránézek és tovább lapozok valójában nincs sok jelentőssége. Azonban, ha elgondolkozok rajta egyszerűen csak nem értem.

Talán kapálózok ennek a szónak a mélyében. Földre esek, és a padlón figyelem a gyerek és tinédzser koromnak az apró porszemeit.

Mert én nem tudom mikor nőttem fel. Talán abban a pillanatban, mikor húsz évesen a csomagjaimat pakoltam be anya barátjának az autójába? Vagy talán mikor befejeztem a tanulmányaim? Amikor utoljára mentem ki a haverokkal megnézni a focimeccset? Vagy amikor a párommal töltött esték fontosabbá váltak a részegen, saját hányásomban fetrengő estéimtől? Vagy talán akkor mikor a gondjaim miatt éjszakánként forgolódtam és alig tudtam elaludni?

Huszonhárom. Ennyi éves lettem idén, de még mindig elsírom magam amikor cuki cicás videókat nézek. Vagy amikor boldog születésnapot énekelnek nekem.

Felnőttnek lenni egészen pontosan nem tudom mit jelent. Nem tartozom a tinédzserekhez, viszont úgy igazán a felnőtteknek sem.

Az biztos, hogy ha őrült dolgot készülök elkövetni, kétszer, nem is, háromszor átgondolom. Megfontolttá váltam.

Viszont a cuki cicás zoknit ugyanúgy felveszem és mikor hazajövök édesanyám még mindig azt mondja: “ülj le gyerek, majd én megcsinálom”.

Néhány dolog azonban biztos; már sokkal inkább az érdekel, hogy belül mi történik. Már nem az a legnagyobb gondom, hogy nincs mit felvennem a buliba. Vagy, hogy a kiszemeltem nem ír vissza nekem. Már nem a harcot, sokkal inkább a békét keresem. Már nem azzal hívom fel anyát, hogy jöjjön értem a buliba, hanem hogy van egy új mosógép és egyszerűen nem értem,hogy melyik lyukba mit kell tenni.

Sok apró dolog elgondolkoztatott.

Hogy hiányzik-e? Igen. Hiányoznak azok az idők, mikor nem kellett a problémákkal foglalkoznom. Azokkal az igaziakkal. Mikor valaki mindent megoldott helyettem, vagy az, hogy önfeledt és szabad voltam. Hogy 6 napig sátorban aludtam egy fesztiválon, vagy hogy a legjobb barátnőmmel majd hogy minden este együtt aludtunk.

Természetesen minden hiányzik az akkori életemből, de őszintén el kell fogadni, hogy ennyi volt. Az évek telnek és ha nem is akarsz, de felnősz. Pontosan ezért kell minden pillanatot a szívedbe zárni. Biztosan lesz második felvonás meg harmadik. Mindig új fejezetek az életben. De azt amit akkor és ott átéltél, azok az érzések nem lesznek már ugyanolyanok.

Mert hát igen, felnőttél.

-Anna S.

#magyar #magyar tumblisok #magyar tumblr #gondolat #gondolatok #felnőni #felnőtt #élet értelme #élet

[nemvoltamelegjoneki]

Nagyon hiányzik valami az életemből

Nem tudom, hogy mi az, de régen éreztem magam ennyire boldogtalannak

#magyar tumblr #magyar tumblisok #hungary #magyar #tumblr magyarorszag #tumblr #artists on tumblr #saját #magyar idézetek #fájdalom #boldogtalanság

[emlekeimhullama]

Keresnélek …

De mit mondjak?

Hogy még mindig hiányzol?

Hogy még mindig minden nap várom, hogy írj?

Hogy még mindig minden reggel és este te vagy az első és utolsó gondolatom?

Hogy még mindig csak te jársz a fejemben?

Hogy még mindig érdekel minden, ami veled kapcsolatos?

Hogy még mindig érdekel milyen a napod?

Hogy még mindig veled akarom megosztani, ha történik velem valami?

Hogy még mindig csak a te vigaszodra vágyom egy rossz nap után?

Hogy még mindig te vagy az egyetlen dolog, ami az életemből hiányzik?

Még mindig várok rád és mindig is fogok.

2023.10.27.

#tecukiid #mit mondjak #még mindig #várok rád #pokolian hiányzol

[thismadeitshit]

Hiányoznak a régi emlékek jelenléte. Hiányzik a melegség a nevetésből. Annyira hiányzik valami az életemből. De nem tudok rájönni. Nincs senkim aki utat mutathatna.

#magyar #artists on tumblr #hungary #black stories #tumblr #magyar tumblisok #magyar tumblr #saját #egyedül #fájdalom

[hogy-mondjam-el-neked]

Hogyan mondjam el neked

#80

mennyire hiányzik a szerelem és kifejezetten a te szerelmed az életemből?

[magikus-miccentyu]

Nem tudtam, mi hiányzik az életemből

[unconditionallylovepeoplesblog]

Érzés

Nagyon sokat gondolok rád, amióta nem vagy már..vajon hogy vagy, mit csinálhatsz, kivel lehetsz. Hiányzik,hogy megkérdezzem milyen volt a napod, és hogy ezután percekig beszélj arról. Hiányoznak a vicceid, a késő esti beszélgetéseink, amikor megkértelek legyél még ma és beszéljünk, mert rossz, hogy nem vagy itt. Hiányzik, hogy érdeklődj irántam, hogy megkérdezd milyen volt a napom, hogy érzem magam, hogy aggódj értem amikor rosszul vagyok. Nem sokat beszéltünk és tudom, hogy a végén én rontottam el, amit őszintén nagyon sajnálok, ki töröltél az életedből és most más emberek, dolgok tesznek téged boldoggá. Nem tudom,hogy valaha ezt elfogod e olvasni, vagy fogod e látni, de szeretném ha tudnád, hogy amikor elmentél elvittél a szívemből egy darabot, a lelkemből egy cafatot, az életemből egy fejezetet. És csak remélni tudom, hogy ha egyszer vissza jössz,vissza hozod szívem és lelkem darabjait, amikkel újra egész lehetek.. veled, és új értelmet adsz életem fejezetének, amit csak veled élhetek meg. Őszintén,tisztán és boldogan. Hiányzol.

[lombra-di-un-bel-fior]

Hiányzik az életemből egy baráti társaság.

[hopelessromanticsheep]

Boldog voltam. Hosszú idő után újra azt tudtam mondani, hogy nincs miért szomorúnak lennem. Ott volt mellettem.

Már nem gyomorgörccsel mentem emberek közé, nem izgultam azon, mi van ha ismeretlen szituációba keveredek.

És én ezt a biztonságérzetet megszoktam. Aztán kilépett az életemből. Egészen addig fel sem tűnt, hogy milyen jó hatással volt rám.

Hiányzik. Hiányzik az ölelése, a mosolya. Minden egyes nap elteltével távolabb kerülök tőle, és ez kiborít. Mindent megadnék azért, hogy visszakapjam.

#magyar tumblisok #magyartumblr #magyar #szerelem #plátói szerelem

[kertikavics]

Nem tudtam mi hiányzik az életemből, úgyhogy a testem úgy döntött tegnap este, hogy ebben a honapban másodjára is menstruálunk, ami így nagyon illik a holnap reggel 4:30kor kezdődő London-Budapest-Győr túrámhoz.

#eletem

[kedvesmajam]

minden rendben van

teamnap volt, ami általában kiakaszt. voltak ma is meredek helyzetek, de teljes békében viseltem mindent, nem szóltam, mikor rossz lett volna szólnom, de beszéltem, mikor kellett

sikerült vásárolnom a pénteki útra. holnap nemigen lesz időm rá, mert edzésről megyek koncertre

7re mentem előadni abba a szakkoliba, ahol laktam. az első jól sikerült. utána lementem a konyhába egy lánnyal, akivel Pannonhalmán találkoztam és most nagyon megörültünk egymásnak. jó volt a fiatalok közt lenni, jó volt nosztalgiázni és jó volt megélni, mennyire tudok kapcsolódni vadidegen emberekhez és mennyire nem feszengek. a második előadás még jobb volt. teljesen fellelkesítettek a fiatalok, az érdeklődésük, a figyelmük. nem így terveztem, de végül 10kor jöttem el

annyira jó nem sietni, nem kattogni, nem számolni az időt, lesz-e elég időm inni. mondjuk szívesen töltöttem volna itthon egy napot az út előtt, de nem bánom ezt sem

ami változás a négy hétben, hogy kikopott az életemből a facebook. a telefonomon nem használom, mert nem akartam pörgetni napközben. a gépen meg csak piálás közben néztem. egyáltalán nem hiányzik. nem tudom, miről maradok le, de megvagyok nélküle

[csenguuusz]

Hogy vagy?

Őszintén? Nem tudom. Ingadozok. Nagyon hiányzik két ember az életemből..

[falfirka]

tisztánlátás

a szememből kiszedtek ma egy idegen testet ami egy hete gyötört... De azt hiszem egy idegen test lakozott észrevétlenül a szervezetemben is.

Haragnak hívják. És azt hiszem mostmár hajlandó vagyok elfogadni, hogy márpedig én ilyet is tudok.

A legnagyobb ellenségem aki volt jelenleg egyik legjobb barátom, mert habár mások vagyunk, mégis egyformák. Nem bocsátottam meg, mégis valahogy működünk, sok év kínzás után.

Közelebb vagyok magamhoz mint eddig valaha, a terápia segített már most. Nekem nem pszichológus kellett, hanem kineziológus, és bach virágterápia. Mármint még mindig nem kertészkedem, szimplán csak szedem a cseppeket és mantrázom, hogy most minden rendben, és azt hiszem, most minden rendben.

Okoska még mindig zseniális, boldogabb mint volt, és együtt a veszteségeinken túllendültünk. Fogja a kezem amikor sírok, és veszekszik a macskáimmal mikor az egyik torkos, a másik meg nem eszik eleget. Veszekszik velem is ha nem gondoskodom magamról, vagy nem eszek. Azt hiszem szeret. Végre valaki ténylegesen.

Voltak emberek akik tavaly óta elmentek az életemből. De azt hiszem a megfelelők megtaláltak, akik mellett boldog lehetek, csak úgy a semmitől is.

Mégis néha olyan üres vagyok, semmi kedvem semmihez, és hiányzik a múlt néha. Nosztalgia. Ennyi van bennem azt hiszem.

Mert fáj néhány lezárás. Fáj bizonyos emberek hiánya, de leginkább Tatámé, hisz ő volt az aki igazán LÁTOTT ENGEM. Nem azt aki vagyok, hanem aki lenni fogok.

Tudom ki akarok lenni, és tudom az utat is ... Mégis oly távoli, és valaki hiányzik.

Hiányzik a lol is, bár ma már nincs kivel játszanom. Hiába adczik nekem más, az már megint nem olyan... elengedtem. El kellett engednem.

Az idegen test már nincs a szememben, a lelkemből pedig igyekszem kiengedni, hisz, az elzárt harag, méreg, engem öl meg.

[thismadeitshit]

Nem hiányzik senki az életemből.

#magyar #artists on tumblr #hungary #black stories #tumblr #magyar tumblisok #magyar tumblr #saját #egyedül #fájdalom #samael #peter #sajat erzes #sajat iras #sajat szoveg #sajat vers #sajatgondolat #sajatidezet #sajatkep #sajatposzt

[emlekeimkonyvtara]

Már eltelt 4 hónap, a szingliségemből. Január..február..március..április, igen 4 hónap. 1 hónapot bőgtem, majd a többi 3-at végig tindereztem. Egyszerre 5 lánnyal beszélek és találkozgatok. Mocskos dolog, tetszem nekik, szépek is. Arra jók, hogy dicsérjenek és enyhíteni akarják a szívem fájdalmát. De egyet sem hoztam haza, se mutattam be a barátaimnak. Titkolom őket, szégyellem hogy ilyen szörny vagyok. Ilyen érzektelen. Szürke vagyok, Fanni és Panni szerint nem. De csak a saját véleményem számít. Lola nem is igazán csaj jelölt, rá inkább vigyázok s óvok. Rokon lelkek vagyunk azthiszem. Vagyis annak látszatom magam, hisz lelketlen vagyok. Anna és Tina meg üresek. Csak hallgatom őket, néha megcsodálom testűket de már ez nem hiányzik az életemből. Inkább a gondoskodás. Egyiksem gondoskodik rólam, talán Fanni. De nem engedem közel magamhoz,hisz úgyis elmegyek.