#dombvidék

[elveszett-koltono]

#Zebegény #sziget #dombvidék

[most-nem]

Orbán Ottó: Fönn a Csomolungmán

A művészet, vegyük úgy, hegymászás. Az ifjúság gubancos, zöld bozót a föld ölén, a dombvidék két széttárt combja közt; még semmi sincs eldöntve, lezárva, még minden lehet belőled... bérgyilkos, hajóskapitány, szakácsnő, püspök, apáca, föltaláló, pornófilm-sztár, történész, paraszt, akármi... a választék határtalan. De ha eldöntöd, hogy a nyaktörő magasság vonz, az életed ösvénnyé szűkül, s az az ösvény fölfele visz. A kezdet egyszerű, mert nehéz. Lefoglal a fölszerelés, a beszerzés, nincs időd homályos sejtelmekre. Néha látod a csúcsot, ahogy kibukkan a felhőkből s megcsillan rajta a hó. Később logikusnak látszik, hogy minél több súlytól megszabadulj. A levegő ritkul, megtanulsz lemondani. Csak a lényegeset viszed magadból, és az mind kevesebb. Azzá csupaszodsz, aki vagy. Átlátni rajtad, mintha üvegből volnál. Látni a csontjaidat. Előbb csak titokban, később nyíltan kezdenek unni. Mondod a magadét. Jó – tömörebben, célratörőbben, de azért ugyanazt. Most már látod, a csúcsra fölérni – halál. De nincs kivel elszámolnod. Nem, hogy az Isten nem vár rád odafönt, de senki sem vár senkire ott soha. Nincs ott más, csak a szél meg a hóvihar meg a fuldoklás melledben föl-alá járó vasreszelője. Csikorgatod a fogaidat (vagy csak képzeled ezt is?), és lefekszel a hóba. Végre. Most legalább egy jó nagyot alszol.

(Hallod-e te sötét árnyék – Új versek, 1995-96)

#orbán ottó #fönn a csomolungmán #hallod-e te sötét árnyék

[isztan]

Oltárfa #oak #tree #trees🌳 #forest #nature (helyszín: Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet)

#oak #tree #trees🌳 #forest #nature

[csendespercek]

Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet! - mondja Istenetek. Szóljatok Jeruzsálem szívéhez, és hirdessétek neki, hogy letelt rabsága, megbűnhődött bűnéért, hiszen kétszeresen sújtotta az ÚR keze minden vétkéért. Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az ÚRnak! Készítsetek egyenes utat a kietlenben Istenünknek! Emelkedjék föl minden völgy, süllyedjen le minden hegy és halom, legyen az egyenetlen egyenessé és a dombvidék síksággá! Mert megjelenik az ÚR dicsősége, látni fogja minden ember egyaránt. - Az ÚR maga mondja ezt.

Ézs 40,1-5.

JÖNNI FOG!

Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az Úrnak! (Ézs 40,3)

A kis gyülekezetnek, ahol felnőttem, nem volt állandó lelkésze, így egy másik városból járt át a lelkész. A közlekedési körülmények gyakran bizonytalanok voltak, s ezért a vendéglelkészünk néha nem tudott jönni. Minden hónapban vártuk, remélve, hogy megérkezik, és vezeti az úrvacsorai istentiszteletet. A rossz utazási körülmények miatt néha három hónapig is lelkész nélkül voltunk. Máig emlékszem a testvérekre, ahogy előkészítik az úrvacsorát, nem tudva, vajon élhetünk-e vele, mert hagyományaink szerint csak lelkész oszthatja azt. Ahogyan a gyülekezetünk készült a keresztény hit ünnepére, az advent emlékeztet bennünket az Isten Fiára való várakozásunkra. Advent az Úr útja készítésének ideje. A görbe utak kiegyenesednek, s a göröngyösek kisimulnak. Egy gyermek fog születni! Valami örökké fontos és különleges érkezik az emberek számára, s mindenki megismeri majd a bővelkedő élethez vezető utat.

Imádság: Kegyelmes Istenünk, újra megnyitjuk magunkat áldott Fiad, Megváltónk és Szabadítónk fogadására. Az ő nevében imádkozunk. Ámen.

Ma mit tehetek az Úr útjának előkészítéséért? Edson Alves (Minas Gerais, Brazília)

IMÁDKOZZUNK A LELKIPÁSZTOR NÉLKÜLI GYÜLEKEZETEKÉRT!

[korkep-blog]

Őszi hangulatkép a Bátorkeszi tájról - Képekkel

A dombtetőn szebbnél-szebb borházak sorakoznak, melyekben a munka mellett aktív társasági élet is folyik, így ezer szállal kötődik a falu lakóihoz.

Bátorkeszi község érdekes színfolt a Mátyusföld dél-keleti szegletében. A nagy kiterjedésű Duna-menti síkság mintha ideérve kissé ráunna saját egyhangúságára. Apró teret enged a Bátorkeszi – dombságnak, mely a térkép fölé hajolva összekötő kapocs gyanánt tűnik fel a Duna túloldalán húzódó Gerecse hegyvonulata és a Garam-menti hátság között. E lankás tájon terül el a komáromi járás egyetlen összefüggő, csaknem 5 km átmérőjű erdeje, mely a nagyközséget észak-nyugati irányból fogja át.

  Az erdőség falu felőli részét keskeny, megművelt földnyelvek szabdalják, s ezeken található a már híressé vált Galambos-dűlő és Szentlászló-dűlő, melyek felváltva adnak otthont az évenkénti borfesztiváloknak. Nem véletlen, hiszen a dombvidék kiváló mikroklímával rendelkezik, mely a szőlőtermesztés egyik alapfeltétele.

  Kukoricás a Galambosi Felső út mellett. Mögötte már az erdő kezdődik.

  Galambos-i Felső út

  A dűlőút mentét szegélyező növényvilág

  Persze Bátorkeszi község határa lényegesen több dűlőre osztódik, csupán az előbbiektől kevésbé ismeretesek, de némelyik neve lassan már a feledésbe is merül. Ilyen például az Eredmény, mely közvetlenül a Madari-dűlő szomszédságában húzódik, és fölötte pedig a Gurgyal.

  Az Eredmény-puszta fokozatosan emelkedő földútjáról ha visszatekintünk, egészen közelinek tűnik a Duna túloldalán húzódó Gerecse hegyvonulata.  És ha már a Gurgyal dombjaira is felkapaszkodtunk, átpillanthatunk a jó hírnévnek örvendő Szentlászló-dűlőre, és az alatta húzódó falura.

  A háttérben a Kisújfalu és Köbölkút közötti erdő

  Az Eredmény-pusztán a hatvanas években még juhaklok bújtak meg a ligetnek látszó fák lombjai alatt, és tavasztól őszig gyönyörű nyáj legelészett a domboldalon, a Madari-dűlőút irányába.

  A hátterében húzódó Gurgyal dombsága ma hasonlóan híres lehetne, mint a Galambos és a Szentlászló, ha közbe nem szólt volna a szövetkezetesítés kegyetlensége. A hatvanas, hetvenes években még a dombhátat szorgos kisgazdák szép szőlőskertjei borították, melyeket aztán egy tollvonással elvett a kommunista hatalom akkori tulajdonosaitól, mindenféle anyagi juttatás, kártérítés nélkül.

  Galambosi táj

Galambos

Galambosi táj

A dombtetőn szép borházak sorakoznak

  Gyönyörű szőlőskertek, értékes gyümölcsfák százai vesztek bele a semmibe. Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy ez nem mindjárt a háború utáni években, az államosítást követően történt, hanem bő húsz évvel később, amikor az emberek már azt hitték, az a tenyérnyi föld, melyet szeretettel, gonddal művelnek, mégiscsak a sajátjuk maradhat.

  Az egybeszántott földterületre aztán az Egységes Földműves Szövetkezet (EFSZ – JRD) saját, nagykiterjedésű szőlészetet telepített, melyet a rendszerválást követően módosított névvel és struktúrával tovább művel. Persze valamiféle kártérítések később aztán történtek, de korántsem egyenlítették ki azt a számlát, amekkora törést az érintettek életében okoztak. Mindezek ellenére maga a táj így is szépséget, nyugalmat áraszt…

  A seregélyek hullávonalban repülnek fel. A háttéri fasor már a Madari határ-dűlőt jelzi.

  Manapság az Eredmény és a Gurgyal dombjai közé azoknak érdemes kisétálni, akik egy kicsit távol szeretnének lenni a világ minden zajától, hogy feltöltődjenek a szabad ég, a természet – nyújtotta csöndes nyugalommal. Majdnem garantált, hogy most ősszel, a termények betakarítása után egyetlen teremtett lélekkel sem fognak találkozni. Ez alól kivételt képeznek a madarak, főként a seregélyek, melyek hatalmas csapatokba verődve keresik az élelmet a szántóföldeken, és főként az óriási kiterjedésű szőlőskertben. Az ott felejtett apró fürtök szemei számukra igazi csemege.

  Seregély- sokadalom

  Seregély- sokadalom

Seregély- sokadalom

Seregély- sokadalom

  Ha az arra kószáló vándor egy ilyen felröppenő seregély-sokadalom közvetlen közelébe kerül, egészen biztos, hogy azonnal Hitchcock Madarak című horror-filmjében érezheti magát, amikor megcsapja őt a többezres madár-rend szárnysuhogásának légáramlata. Persze a félelemre valójában semmi ok, hiszen a madarak éppen az ember közeledése miatt húznak el hatalmas iramban.

  Egyébként a seregélyeknek kiváló ízlésük van, hiszen a szőlőtőkéken ottfelejtett apró fürtök mézédesek, minden kis szemükben benne rejlik az anyaföld édessége és a nap heve.

  Az ember testközelből a Hitchcock-i filmben érezheti magát

  Ez a hangulatos táj Hetény és Marcelháza felől érkezve, Madar községet elhagyva, az 1464-es közút mellett, Bátorkeszi határában található.

  A Galambos-dűlő lényegesen ismertebb az előbbieknél, őszi csöndességében is áramlik belőle az élet.  A dombtetőn szebbnél-szebb borházak sorakoznak, melyekben a munka mellett aktív társasági élet is folyik, így ezer szállal kötődik a falu lakóihoz.

  A seregélyek áthúznak a dűlőutat szegélyező bozótos felett a szövetkezet szőlejébe

  Sárgabarck-fa ősszel

  Talán legszebb helye a Bátorkeszi tájnak, hiszen a szőlőhegy az erővel párhuzamosan húzódik, az egymással szembe helyezkedő domboldalakon, melyeket csakis az ide vezető keskeny földút választ el.  E természeti táj szépsége, csendes nyugalma a kikapcsolódni, pihenni vágyók számára szintén kiváló hely. Bár hozzá kell tennem, az itt élő nép a relaxációt szorgalmas munkával párosítja :),  mely elengedhetetlen feltétele a szőlő- és gyümölcstermesztésnek.

  A dűlőútról visszatekintve a Gerecse hegyvonulata köszön ránk

  Gurgyali dombok. Balra kukoricás, jobbra a szőlőhegy, háttérben az erdőség

  Gurgyali táj.

  A Galambos dombjaihoz az említett földúton kívül aszfaltozott út is vezet, melyet Felső-útnak neveznek, és kerékpározásra is kiválóan alkalmas. Ha ősszel járunk erre, szüret után, csönd, béke, nyugalom honol mindenütt.  A természet őszi színpompájával tudtunkra adja, lassan, de biztosan pihenni tér…

  Buday Mária

A képek a szerző felvételei

#Bátorkeszi #Buday Mária #Duna-menti síkság #Főoldal #Galambos-dűlő #Gurgyal #Hétény #Madar #Marcelháza #seregély #Szentlászló-dűlő #szőlőskert

[kertem]

Savanyú talajon fejlődő növények

Savanyú talajt igénylő növényeket csak akkor tartsunk, ha talajunk pH értéke ezt lehetővé teszi. Ha pedig ilyen talajjal nem rendelkezünk, savanyítsuk kertünk talaját lehetőség szerint. Amennyiben ez sem lehetséges, akkor ültessük a növényeket konténerbe, amelybe a megfelelő kertészeti talaj kerül.pH 5.5 – talajbiokémiai küszöbérték (Hargitai L.)A savanyú talajt kedvelő növények az 5.5 pH körüli talajon fejlődnek. A felvehető tápanyagok mennyisége 5,5 pH értéken megugrik, ha a savanyú tartományból a semleges felé haladunk, ezért ezt az értéket biokémia küszöbnek is tekinthetjük. Ez a viszonylag alacsony pH érték még nem rontja a talajszerkezetet, és vas és alumínium ionok aktivitása sem toxikus mértékű. Ugyanakkor a nitrogén és foszfor felvehetősége megfelelő, a talajlakó, a levegő nitrogén tartalmát megkötő nitrogénfixáló baktériumok pedig megfelelően működik.  Ez alatt az érték alatt a talajok erősen savanyúak.A talajok pH értéke és a tápanyag felvehetőség, talaj pH meghatározás házilagú

<4,5 pH erősen savanyú

4,5-5,5 pH savanyú5,

5-6,8 pH gyengén savany

Hazánkban hol találhatók savanyú talajok?

Összességében elmondhatjuk nem jellemző Magyarország területére az erősen savanyú talaj. Sem hegyvidékeinkre, sem alföldjeinkre nem jellemző. A Nyírségi és Somogyi Dombvidék homoktájakon a homoktalajai, azokon a hegyvidékeken, ahol bőségesen hull csapadék, és a talajképző kőzet savanyú kémhatású magmás kőzet, pl. az Alpok Alján (65%-nál több szilicium dioxid tartalmú), az Északi Középhegységre is jellemzők az inkább gyengén, közepesen savanyú talajok, de akad erősen savanyú talaj is (hidroandeziten kialakult barna erdőtalaj), ezek a területek azonban nincsenek művelés alá vonva.

Az elmondottakat összegezve, különösen dísznövények vonatkozásában inkább az szokott lenni a probléma, hogy savanyú talajt igénylő növényekkel próbálkoznak a hobbikertészek, aminek az az eredménye, hogy az adott növény hosszabb-rövidebb idő múlva elpusztul.

Talajsavanyítás

Mielőtt megkérdeznénk, hogy mely növények kedvelik a savanyú talajt, ismertjük meg talajunk pH értékét. A semleges talajok (ezek pH értéke 6.5-7 közötti) pH értékét savanyító hatású anyagokkal kell kezelni, de ennél magasabb pH értékű talajok esetében a savanyú talajt igénylő növényeket inkább konténerben neveljük, savanyú kémhatású kertészeti talajkeveréket használva. Ugyanis az erélyesebb talajsavanyítás hatékonysága kétséges, ugyanakkor fokozódhat a talajok toxikussága pl. alumíniumszulfát hatására, kénsav nem adható, a foszforsav pedig szintén káros hatású és rendkívül drága is.

Talajsavanyításra használhatunk fenyőtű-, Sphagnum moha-, aprított kéreg mulcsot, amely természetes úton tartja a talaj pH értékét alacsonyabb szinten. Például kis terület savanyítására terítsünk a talajfelszínre 2,5-5 cm vastagon Sphagnum mohát. Másik lehetőség, ha 4 liter vízbe 2 evőkanál ecetet teszünk, és ezzel öntözzük be a talajt. Az eljárást a konténertalaj pH értékének beállítására használhatjuk. Savanyító műtrágyák adása szintén egy lehetséges útja a talajsavanyításnak. Savanyító hatásúak az ammónium-nitrát, az ammónium-szulfát, a kén bevonatú karbamid műtrágya. Főleg azaleák esetében alkalmazzák. Az adagolást óvatosan, az adagolási utasítások betartásával végezzük, mert a műtrágya könnyen perzselést okozhat. Kén granulátum szintén sikerrel adható, viszonylag olcsó, kevésbé veszélyes. 1 kg-ot adjunk 9 négyzetméter területre.

Savanyú talajt igénylő cserjék, bokrok

Azalea sp.(Plant Culture and Care)

Rhododendron sp. (A Rododendron Völgy)

bóbita cserje (Fothergilla sp.), a  törpe bóbitacserje nedves, szervesanyagban gazdag, savanyú talajt kedvel (Fothergilla gardenii)

Savanyú talajt viselő cserjék, bokrok

magyal (Ilex sp.) kissé savanyú talajt kedvel, az I. verticillata az erősen savanyú talajt kedveli (Plant Care and Collection of Varieties)

Gardenia sp.pH 5.0 and 6.5 (How to Grow Gardenias)

Som (Cornus sp.) nemzetség fajai pH 5-től jól fejlődnek: pl.  Cornus kousa, Cornus florida, Cornus mas stb. (Forrás:Woody Plants Database)

Savanyú talajt igénylő lágyszárúak

A talajtakaró kúszó fajdbogyó (Gaultheria procumbens), a kövérke (Pachysandra sp.) valamint a páfrányok minden faja jól fejlődnek savanyú talajon.

Néhány savanyú talajt kedvelő virágos növény:

vízparti nőszirom (Iris ensata) szerves anyagban gazdag, kötött talaj, pH 5.0 to 6.5 (BASIC CULTURE FOR JAPANESE IRIS)

hármasszirom (Trillium sp.) nedves, szerves anyagokban gazdag, gyengén savanyú talajt kedvel. (Trilliums)

Begonia sp.gyengén savanyú talaj, pH 6.5 (Growing Begonias)

tarkalevél (Caladium sp.) gyngén savanyú talaj, pH 6.0 – 6.5 (Caladiums for the Home Landscape)

Savanyú talajon fejlődő fák

Az örökzöldek többsége savanyú talajon fejlődik.

Néhány savanyú, gyengén savanyú talaj kedvelő fás szárú növény:

bükk (Fagus sp.) jól tűri a podzolos és erősen savanyú talajokat.

A barna erdőtalajok természetes növényzete igen változatos: tölgy, bükk, nyír, csarabosok (Magyarország talajtípusai)

amerikai mocsártölgy (Quercus palustris) savanyú talajon is szépen fejlődik (Quercus palustris – Münchh)

fűzlevelű tölgy (Quercus phellos)

Magnolia sp.

Szelídgesztenye (Castanea sativa)

Savanyú talajt jól viselő élelmiszer növények

Szója

Burgonya

Répa

Repce

napraforgó

[isztan]

derBozótTűz #forest #fire #nature (helyszín: Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet)

#forest #fire #nature

[isztan]

A gödöllői dögüllő alatt (helyszín: Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet)

[isztan]

Dombság, vagy Középhegység? (helyszín: Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet)

[isztan]

Hej, Gödöllő! (helyszín: Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet)

[isztan]

Hérics a Dombságból. (helyszín: Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet)

[isztan]

Gomolyos Holdárnyéktánc (helyszín: Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet)

[isztan]

Dombsági mohos (helyszín: Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet)

[isztan]

Napút (helyszín: Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet)

[isztan]

Némi Bogáncs (helyszín: Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet)

[isztan]

"Igazi" Szegfű, természetesen védett, és nem emeszpés. A Kunságtól Nógrádon át Erdélyig megtalálható. A Dombságban is. (helyszín: Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet)